EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM táplálkozás z életmód szerepe rákbetegség kilkulásábn I rz RODLER IMRE szktnácsdó ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivtl Összefogllás: mgyr lkosság mortlitási dti szerint z összes hlálozás mintegy negyedét dgntos megbetegedek mitt bekövetkező hlálozás teszi ki mgyrországi dgntos hlálozás Európábn világon is legmgsbbk közé trtozik E multifktoriális megbeteged kilkulásábn -- genetiki tényezőkön kívül -- jelentős szerepe vn környezetnek, beleértve táplálkozást z életmódot z egzségtelen táplálkozás fiziki ktivitás hiány, z elhízás, z összes rákhlálozás mintegy hrmdáért, egy másik hrmdáért dohányzás felelős E súlyos, z egyén cslád társdlom számár egyránt terheket jelentő megbeteged elsődleges megelőze ngy rzben z egyén táplálkozásán, fiziki ktivitásán életmódján múlik rákbetegek számár helyes diét z egzséges életmód pedig segítséget nyújt z életminőség jvításához, terápi htékonyságánk fokozásához Kulcsszvk: rákbetegség, -morbiditás, -mortlitás, -kilkulás, -története, táplálkozási tényezők szerepe Egzségtudomány 52/4 (2008) Közlre érkezett: 2008 március 17-én Elfogdv: 2008 április 8-án Rodler Imre ÁNTSZ OTH 1097 Budpest Gyáli út 2-6 Telefon:1-426-1100 E-mil: rodlerek@freemilhu
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM Rák mortlitás morbiditás Mgyrországon Hzánk 1995-ben z európi rák rák-mortlitási dtokt z mortlitási sttisztikábn férfiknál z első, ráktípusokbn nőknél második helyet fogllt el, dinmikájávl is jellemezhetjük mgyr mindkét nemben jóvl meghldv z rákhlálozásbn z 1975 2000 között európi átlgot z incidenciát tekintve eltelt 25 év ltt z jk- szájüregi férfik z első nők hrmdik helyen rákhlálozás példátln módon 250%-l álltk emelkedett, légcső-hörgő tüdőrák dgntos 1970--2000 növekedett, hlálozási között rány folymtosn növeked zlelhető egyes változások 89%-l, vstg- végbélrák 62%-l, hsnyálmirigyrák 45%-l, z emlőrák ütemében 44%-l, prosttrák 16%-l 2004-ig gyorsbb lssúbb szkszok voltk sorbn z első négy dgntfjtánál zlelhetők 2000-től bár kis mértékben növeked továbbr is fennállt, míg z hullámzó jelleggel, de trtós csökken emlő prosttrák esetében egyértelmű következett be Ez jelenség mindkét csökken (I táblázt) nemnél összesítve, de férfiknál nőknél külön-külön is megfigyelhető I TÁBLÁZT: legdinmikusbbn növekvő, ngy hlálozási gykoriságú rosszindultú dgntos megbetegedek Mgyrországon TBLE I: The incidence of the most dynmiclly multiplying mlignnt tumors in Hungry Loklizáció Loclistion 1 Esetszám No of cses 1975 1999 Növekmény % multiplying Esetszám No of cses 2004 1690 Változás % chnges jk szájüregi rák 462 1 618 250 + 15 lip, mouth cc 2 Légcső hörgő tüdő rák 4 169 7 883 89 8260 + 9 Trche bronchi lung cc 3 Vstg- végbélrák 3 025 4 912 62 4979 + 2 Colon rectum cc 4 Hsnyálmirigy rák 1 076 1 562 45 1683 + 11 pncres 5 Emlőrák 1 650 2 381 44 2285-6 Brest cc 6 Prosttrák 1 196 1 387 16 1275-9 prostte Forrás: Literture Ottó Sz, Kásler M: Rákmortlitás incidenci hzánkbn, z európi dtok tükrében Mgyr Onkológi 46, 2, 111-117, 2002 Ottó Sz, Kásler M: rosszindultú dgntok morbiditási mortlitási helyzete MOTESZ Mgzin 2, 2007EDDIG
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM Mindkét nem összesített dtinál volt listvezető korábbi években, férfiknál tüdőrák folymtosn első szorosn követte vstg- végbélrák, sorbn Ezt férfik esetében vstg- időnként végbél mjd z jk- szájüreg, vlmint 2002-2005-ben zonbn - z 1985 ót prosttrák követi női dgntos töretlen emelkedt muttó - tüdőrák került hlálozási sorrendben áltlábn z emlőrák z első helyre (II,III, IV táblázt) helyet cseréltek egymássl II TÁBLÁZT: Mgyrországi dgnthlálozási sorrend (KSH 1999-2005) két nem együtt* TBLE II: Sequence of tumor mortlity in Hungry (Centrl Office of Sttistics 1999-2005) both sexes Loklizáció Loclistion 1999 7883 1 1 3 4 5 6 7 8 9 10 11-19 2000 7824 Esetszám No of cses 2001 2002 2203 7902 7939 8210 2004 8290 Tüdő Lung Vstg- végbél 4912 4910 4852 4790 5098 4979 Colon rectun Emlő 2387 2356 2342 2270 2349 2285 brest Gyomor 2306 2167 2166 2114 2035 1938 stomch Nyirok vérképzőrendszer 1997 1895 1936 1934 1847 1971 Lymph-nd blood forming system jk- szájüreg 1681 1688 1737 1717 1760 1690 Lip, mouth Hsnyálmirigy 1562 1546 1561 1670 1658 1683 pncres Prostt 1387 1399 1372 1292 1308 1275 prostte Máj 972 946 893 916 987 970 liver Epehólyg 687 843 862 877 810 838 Gll bldder Összesen: 33 821 33 280 33 318 33 013 33 530 33 502 * D00-D48 In situ, jóindultú, vgy ismeretlen termzetű dgntok nélkül D00-D48 In situ,benign or withouth tumors of unknown origin 2005 7571 4557 2109 1722 1695 1567 1611 1077 842 694 32 057
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM III TÁBLÁZT: Mgyrországi férfi dgntos hlálozási sorrend (KSH 1999-2005)* TBLE III: Sequence of tumor mortlity of men in Hungry (Centrl Office of Sttistics1999-2005 Loklizáció Loclistion 2000 5727 Esetszám No of cses 2001 2002 2203 5714 5661 5849 2004 2005 Tüdő 5852 5336 Lung 2 Vstg- végbél 2598 2514 2594 2605 27787 2718 2462 Colon rectum 3 jk- szájüreg 1361 1256 1432 1435 1456 1416 1289 Lip mouth 4 Prostt 1378 1413 1372 1292 1308 1275 1077 prostte 5 Gyomor 1354 1399 1316 1252 1182 1081 984 Stomch 6 Nyirok- vérképzőrendszer 1048 987 991 997 908 1026 838 Lymph-nd blood forming system 7 Hsnyálmirigy 771 789 781 860 784 855 808 Pncres 8 Húgyhólyg 579 600 609 959 638 589 559 Urinry bldder 9 NyelőcsőO 607 588 566 575 588 545 495 oesophgus 10 Máj 543 563 546 582 626 614 527 Liver 11-19 Összesen: 19 030 18 732 18 807 18 668 18 827 18 842 17 134 lthogether * D00-D48 In situ, jóindultú, vgy ismeretlen termzetű dgntok nélkül D00-D48 In situ,benign or withouth tumors of unknown origin 1 1999 5795
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM IV TÁBLÁZT: Mgyrországi női dgntos hlálozási sorrend (KSH 1999-2005)* TBLE IV: Sequence of tumor mortlity of women in Hungry (Centrl Office of Sttistics Loklizáció Loclistion 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11-19 1999 2356 2000 2316 Esetszám No of cses 2001 2002 2203 2304 2234 2309 2004 2285 Emlő Brest Vstg- végbél 2314 2372 2258 2185 2311 2261 Colon rectun Tüdő 2086 2097 2161 2278 2352 2408 Lung Nyirok- vérképzőrendszer 949 908 945 937 939 945 Lymph-nd blood forming system Gyomor 952 911 850 862 853 857 stomch Hsnyálmirigy 791 757 780 810 874 828 Pncres Petefzek 637 652 617 612 679 666 Ovry Epehólyg 608 577 619 605 567 560 Gll bldder Méhnyk 500 481 539 513 465 493 Méhtest 520 496 465 428 426 402 Összesen: 14 791 14 548 14 511 14 345 14 703 14 660 * D00-D48 In situ, jóindultú, vgy ismeretlen termzetű dgntok nélkül D00-D48 In situ,benign or withouth tumors of unknown origin 2005 2085 2095 2235 857 738 803 612 467 416 14 139 Mgyrországon rákincidenci dti z Mindkét nem összesített dtinál z első Országos Onkológii Intézetben kilkított három helyet tüdő, vstg- végbélrák Nemzeti Rákregiszter működe lpján z emlőrák fogllj el hlálozási 2001 évenként sttisztikához hsonlón Nőknél z első bejelentett új esetek szám 2001-2006 három helyen z emlő, vstg- végbél, között, mintegy 66 000-nek bizonyult, továbbá tüdőrák szerepel Férfiknál nemzetközi tüdő, vstg- végbél, mjd prostt ót dgntok értékelhetők z sttisztikákbn eseteit figyelembe szereplő véve rák követi egymást (V, VI,VII táblázt
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM V TÁBLÁZT: 2001-2006-bn bejelentett dgntos esetek Nemzeti Rákregiszter dti lpján mindkét nem TBLE V: Tumor incidence between 2001-2006 bsed on the Ntionl Cncer Register, both sexes Loklizáció Loclistion 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tüdő Lung Bőr egyéb* Skin nd others Vstg- végbél Colon rectum Emlő brest jk- szájüreg Lip m,outh Prostt prostte Nyirok- vérképzőrendszer Lymph-nd blood forming system Húgyhólyg Urinry bldder Gyomor Stomch Vese Kidney Esetszám No of cses 2003 2204 10571 10042 2001 11620 2002 11079 2005 10161 2006 10481 9555 9751 9593 9923 11036 11080 8947 8712 8658 8841 9062 9022 7448 8551 8400 7744 7788 7585 3894 3771 3628 3815 3890 3686 2839 3102 4396 4031 4027 3774 3466 3036 3148 3271 3354 3511 2387 2515 2679 2502 2716 2772 2604 2446 2362 2511 2354 2356 2220 2209 2198 2246 2253 2223 11-19 Összesen: 76 321 76 027 75 801 75 185 77 438 77 389 lthogether Összesen bőr egyéb nélkül 66 766 66 276 66 208 65 262 66 402 66 309 lthogether without skin nd others * nemzetközi sttisztikák nem trtlmzzák Not included into interntionl sttistics Forrás: Ottó Sz, Kásler M: rosszindultú dgntok morbiditási mortlitási helyzete MOTESZ Mgzin 2, 2007)
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM VI TÁBLÁZT: 2001-2006-bn bejelentett dgntos esetek Nemzeti Rákregiszter dti lpján férfik TBLE VI: Tumor incidence between 2001-2006 bsed on the Ntionl Cncer Register, men Loklizáció Loclistion 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tüdő Lung Vstg- végbél Clon rectum Bőr egyéb* Skin nd others Prostt prostte jk- szájüreg Lip nd mouth Húgyhólyg Urinry bldder Nyirok- vérképzőrendszer Lymph-nd blood forming system Gyomor Stomch Vese Kidney Gége Lrynx Összesen: lthogether Összesen bőr egyéb nélkül lthogether without skin nd others Esetszám No of cses 2003 2204 7028 6620 2001 7868 2002 7430 2005 6605 2006 6826 4652 4592 4551 4705 4859 4883 4503 4470 4302 4473 4990 5023 2839 3102 4396 4031 4027 3774 3048 2864 2793 2878 3011 2740 1641 1751 1807 1697 1882 1922 1671 1489 1528 1592 1626 1756 1498 1428 1384 1382 1326 1350 1308 1283 1235 1274 1345 1296 1301 1146 1113 1177 1176 999 38 647 37 884 37 961 37724 38998 38 987 34 144 33 414 33 659 33019 34008 33964 * nemzetközi sttisztikák nem trtlmzzák Not included into interntionl
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM VII TÁBLÁZT: 2001-2006-bn bejelentett dgntos esetek Nemzeti Rákregiszter dti lpján nők TBLE VII: Tumor incidence between 2001-2006 bsed on the Ntionl Cncer Register, women Loklizáció Loclistion 1 2005 7553 2006 7370 5450 6046 6057 4107 4136 4203 4139 3649 3543 3422 3556 3655 1795 1547 1620 1689 1728 1755 1375 1235 1258 1283 1283 1291 1329 1323 1215 1202 1271 1276 1422 1211 1230 1188 1098 1135 1106 1018 978 1219 1028 1006 912 926 963 972 908 927 37 674 68 143 37 840 37 461 38 440 38 402 32 622 32 862 32 549 29 915 32 394 32 345 Emlő brest Bőr egyéb* Skin nd others Vstg- végbél Colon rectum Tüdő Lung Nyirok- vérképzőrendszer Lymph-nd blood forming system 2 3 4 5 6 MéhtestCorpus uteri Petefzek Ovry Méhnyk Collum uteri 7 8 Gyomor Stomch 10 Vese Kidney 11-19 Összesen: lthogether Összesen bőr egyéb nélkül lthogether without skin nd others Esetszám No of cses 2003 2204 8188 7546 9 2001 7152 2002 8271 5052 5281 5291 4295 4120 3752 * nemzetközi sttisztikák nem trtlmzzák Not included into interntionl sttistics Már itt le kell szögeznünk, z jk- elhízás z inktív életmód mutt szoros szájüregi rák kilkulásáért 90%-bn kpcsoltot Élelmiszerek közül vstg- dohányzás, z lkohol, különösképpen végbélrák esetében vörös húsok kettő együttes htás okolhtó légcső- (mrh, sert, juh, kecske) trtósított hörgő típus húsok (füstölt, pácolt, sózott) fogysztás lpvetően dohányzást következménye jelent kockáztot, miért húsok ngy zsír (85%), több vs trtlm okolhtó zsír áltlábn tüdőrák vlmennyi évig, évtizedig trtó dohányzás esetében z rány 90% szükségesnél ngyobb mennyiségű energiát szolháltt, mi elhízáshoz vezet hsnyálmirigyrák kifejlődével elsősorbn hem vs, mutgén krcinogén nitrozo z elhízás, különösképpen centrális vegyületek vstg- végbélrák, keletkezét ktlizálj
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM trtósított húsok pácolás esetében nitritet mgyr népesség körében gykori fentebb (nitrozo vegyületek prekurzor), egyébként felsorolt gykrn nátriumkloridot trtlmznk kifejlődét gátolják, kleltetik Ilyenek sejtek meghldó gbonfélék, gyökerek, gumók, zöldségek, vsbevitel esetén szbd vs gresszív gyümölcsök, hüvelyesek, oljos mgvk, szbd gyógynövények, fűszerek mennyiben vskötő kpcitását gyökök, folymtokt gyulldásos elindító citokinek ráktípusok jótékony htású keletkezét élelmi rostokt, keletkezét ktlizálj, vlmint hypoxiát fitokemikáliákt, vitminokt ásványi idéz elő nygokt trtlmznk gbonfélék, fszén cereáliák ngy keményítő trtlmú przsán gillezett húsok felületén, gykrn gyökerek, gumók, hüvelyesek oljos belsejében is, krcinogén policiklusos mgvk képesek ngyobb mennyiségű romás (policiklusos energiát is szolgálttni, fokozott zsírbevitel romás hidrokrbon - Polycyclic romtic nélkül bennük levő keményítő lssú Hydrocrbon PH) PH vegyületek felszívódás tlálhtók vércukor emelkedt hsonló inzulin füstölsel trtósított, szénhidrogének lcsony elhúzódó főzött szekréciót indukál, mi előnyös nem csk húsokbn rákkeltő heterociklusos minok z inzulin szénhidrát zsírnygcserében (Heterocyclic min HC) képződnek betöltött szerepe mitt, hnem zért is, mgs hőfokon sütött, hormon indukált emlő- prostt rák esetében táplálkozás csk mint hormonstátus tényező változását jön szób következtében kórosn befolyásoló z elhízás mert z inzulin mint növekedi fktor rákpromóter htású fizikilg ktív életmód, mi npi munkvégz rendszeres szbdidős ktivitás összegzeképpen testzsír, ill zsírsejtek extrém módon fenntrtj z megnövekedett szám htássl vn több megkdályozz z elhízást nnk hormon növekedi fktor szintjére rákpromóter htását Másrzt szervezet ezek: sex steroid hormonok, inzulin, fittségének, nygcseréje immunstátus inzulinszerű növekedi fktor (IGF-1) homeosztázisánk továbbá leptin ngyon fontos szerepet játszik, emitt megnövekedett Nem feledkezhetünk meg rról léteznek táplálkozási életmód tényezők, melyek áltlábn rák, ezen belül energi lkul, egyensúlyt, fenntrtásábn is rákprevenciós folymtok fenntrtásábn kiemelkedő jelentőségű
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM rákbetegség történetének vázltos különbözik növényevő csimpánzok áttekinte gorillák genetiki felépítétől igz, rák dignózis betegségek egz csoportját tkrj Több mint 100 olyn megbetegedt ölel fel, melyeket sejt kontrolláltln szporodás jellemez rákos megbetegedek 5-10%-át okozzák örökletes genetiki elváltozások, többi sejtek genetiki állományábn (DNS-ben, esetenként kromoszóm állománybn) változásokt eredményező htások összegződe következtében jön létre z élet folymán Szármzhtnk szervezet megszólló gének vontkozásábn különbözőség ennél ngyobb z emberi fj létének utolsó 10 000 évében, mjd különösen z ipri forrdlmt követően még m is, egyre soksodtk környezetből érkező, humán genombn mutációt előidéző fiziki, kémii, biológii htások Ezek vgy némák mrdtk, vgy sejtek kóros működét, szporodását rákot idéztek elő funkcióiból vgy környezetből z H z érintett sejtek ivrsejtek, szülő élelmiszerek, mg táplálkozás mutáns gént tovább dhtt z utódnk fiziki (ilyenkor hibás gént z utód minden ktivitás e tekintetben fontos környezeti tényezőknek számítnk rákbetegség rákhlálozás muttóink növekede rr utl, veszélyeztető tényezőkkel terhelt mind fejlett, mind fejlődő országokbn élő lkosság környezete, kockáztfokozó fktorokt hordoz z életmódj táplálkozás, mely lényegesen különbözik ttól, milyen törzsfejlőd folymán kilkuló homo spiensre jellemző volt, mi genetiki állomány kilkulását meghtározt Homo genus evolúciój hozzávetőleg 2,5 millió évvel ezelőtt vette kezdetét, Homo spiens fejlőde 400 000 éve indult el M humán genom csekély mértékben, kevesebb mint 1%-l egyes sejtje hordozz) csírsejtekben örökített génhibák esetében penetrnci jelzi, hordozókbn z életük során milyen vlószínűséggel jelenik meg kérdes dgnt Lehet mgs, de lehet olyn lcsony, mi nem hldj meg z átlgnépességre jellemző gykoriság szintjét dott esetben környezeti htások érvényesülét veleszületett vnnk befolyásoló tuljdonsági dgnt is gének htássl keletkezének kockáztár Egyes esetekben egy vgy több öröklött továbbiknk hhoz, mutáns is kell z gén mellett felhlmozódniuk örökletes dgnt relizálódjon z egyetlen génpár áltl meghtározott öröklődt monogénesnek,
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM mindennpi szóhsználtbn genetiki genetiki terheltség fok betegségeknek nevezzük, mely mendeli multifktoriális szbályok szerint öröklődik Ezek áltlábn megbeteged tehát bizonyos génszám- olyn állpotok, melyeknek tünetei küszöbérték körül külső /vgy belső megszületkor külsőleg nem zlelhetők, környezeti de fitl korbn jelentkeznek z öröklődő következtében jön létre dgntok esetében meghtározó génpár kóreredetű tényezők rák dgntos provokációj tehát lpvetően genetiki egyik llélje veleszületetten hibás, másik indítttású mutációj htás fontos szerepet játsznk genetiki következménye H másik gén is állományt nem érintő ún epigenetiki károsodik, betegség feltétlenül kilkul változások z öröklődő dgntok sokszor egyéb változások gének funkciójábn, melyek tünetekkel nem fejeződnek ki DNS-szekvenciábn), környezeti együtt jelentkeznek, ilyen betegség, is bár létrejöttében (olyn átörökíthető dgntszindrómák: z örökletes emlőrák melyeket (kpcsolt dgnt petefzekrák), férfi életmódj környezete lkított ki, hozott emlőrák létre (hsnyálmirigyrák), örökletes melnom (hsnyálmirigyrák, prosttrák), öröklődő vstgbélrák (vstgbél polypusok, számos egyéb tünet kpcsolódó szindrómákbn) minor (kis htású) génjeinek elődök táplálkozás, Homo genus 400 000 éves fejlőde ltt táplálkozás z életmód sokt változott M mikor két vgy több locus lléljeinek z fejlett ipri országok népességének táplálkozásár áltlábn jellemző szükségletet meghldó összedódó htásár vezethető vissz energi-bevitel, dgntképződre vló hjlm, poligénes élelmiszer öröklődről feleslegesen sok cukor fogysztás, z mendeli beszélünk, szbályok mi szerint nem öröklődik étrendben sok (zsíros kev állti hús, friss eredetű tejtermék), zöldség Helyesebb multifktoriális kóreredet gyümölcs, finomított élelmiszerek kev kifejez hsznált, mi dgntok élelmi rostot trtlmznk kilkulásábn szerepet játszó számos környezeti fktor igen jelentős tevékenységére utl Lényege, több gén együttesen jelent fogékonyságot környezeti fktorokkl szemben Minél több hibás gén, nnál ngyobb npi energi-bevitel 25%-át dják szénhidrátok ( korábbi 50%-l szemben) zsírenergi rány mx 20%-ról 40% fölé emelkedett Áltlános z lkoholfogysztás, dohányzás ngy
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM energitrtlmú élelmiszerek bőséges Mg rákbetegség többlépcsős fogysztás luxusenergi-bevitelt biztosít, áltlábn hosszú folymt után jut el miközben szükséglet egyre csökken z klinikilg felismerhető stádiumb z inktív életmód mitt népesség körében álltkísérleti egyre ngyobb túlsúlyosk elhízottk lpján rány felsoroltkkl egyező mgyr különíthetünk el: iniciáció promóció népesség jelentős hánydánk táplálkozás progresszió (Ezt Hrris ötlépcsős modellé is lkított át, mit kőbb htr egzítettek rákbetegség kilkulásánk rövid, vázltos áttekinte modellek lpvetően megfigyele három fázist ki 1 sz ábr) 1 ábr: dgntkeletkez folymtánk vázlt Fig 1: Digrm of the process of tumor development Iniciáció DNS károsodás, mi z expozíció gykoriságától, mértékétől, így z étrend összetételétől védekező mechnizmusok működőképességétől is függ szervezet védekező mechnizmus (metbolikus detoxifikáció) közömbösít-
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM heti krcinogén nygot, még mielőtt krotinoidok, tápnygnk nem minősülő kpcsolódhtn DNS-hez Figyelemre- bioktív méltó ntioxidáns htású (de önmgukbn nem zonbn, bizonyos fitokemikáliák, vlmint vegyületekből éppen ezen metbolikus ntioxidáns) ásványi nygok folymt mngán, során keletkeznek károsító nygok mgnézium, htásánk táplálékokbn tlálhtó ultimtív kpcsolódni DNS-hez) többek között: blokkolják poliromás növelik heterociklusos minok, nitrozminok, klórpropnolok, krilmid, elsősorbn mgs hőmérsékleten sütött, füstölt, pácolt ételekben tlálhtók PH felsorolt fogllhtó össze: metbolikus ktivációt, metbolikus detoxifikáció kpcitását, lterntív célpontról gondoskodnk z ultimtív krcinogén nygok számár vegyületek H DNS károsodás megtörténik, z kóros változást idézhet elő gén/ek előfordulhtnk ngylevelű zöldség- félékben környezeti eredetű is, klcium) nygok különböző htásmechnizmus következőkben (PH), cink, tuljdoníthtó krcinogén nygok (közvetlenül képesek szénhidrogének (szelén, szerkezetében működében Ngy szennyeződként különösen gresszív vonlkbn összefogllv, ezek gének rákkeltő sejt mikotoxinok zokbn normális működében sejt mezőgzdsági terményekben fordulhtnk proliferációját (onkogének), szporodás elő, gátlását melyeken mikotoxin termelő (szupresszor gének) mikrogombák penzek meg tudnk progrmozott telepedni toxint termelni ( földeken, regulálják rktárkbn) vlmint z zokból kzült kijvíthtj, végső soron progrmozott termékekben; sejthlál továbbá zokbn z sejthlált vgy sejt (poptózis) (poptózis) hibás DNS-t elindításávl élelmiszerekben, melyeken penz- elpusztíthtj kóros sejtet H DNS gombák megtelepednek károsodás sejtszporodás kritikus Több epidemiológii megfigyel fázisábn történt, már nem volt idő álltkísérlet igzolt sok zöldséget hibás DNS kijvításár, vgy DNS gyümölcsöt jvítás mechnizmus is károsodott, trtlmzó étrend ntikrcinogén effektusát, mely növényi eredetű élelmiszerekben tlálhtó ntioxidánsok, E, C vitmin, egyes provitminok, mint bét krotin egyéb mutáció z utódsejtekben is megjelenik Promóció
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM z iniciáció ténye, mint láttuk, nem jelenti többlépcsős folymt z átlgos emberi feltétlenül zt, rákos sejt keletkezett élettrtm ideje ltt vlószínűleg be sem z iniciációt áltlábn hosszbb idő után fejeződik követi progresszió z ember szervezete több kdályt állít kilkulásánk útjáb dgnt Ezeket z Megfigyelek zt muttják, sejt örök éltűvé válás után még mindig vn egy kdály, mit le kell győzni kdályokt sorbn le kell győzni dgntok többlépcsős folymt során, mielőtt sejt tumorntigének, vlóbn rosszindultúvá válhtn Egy immunrendszer felismer/het melyekre onkogén ktiválás, egy szupresszor-gén htásos inktiválás még nem feltétlenül jelenti d/ht rákos folymt kezdetét H végül sikerül immunrendszer dgntnövekedt mind sejt még két iránybn befolyásolhtj Gátolhtj megkdályozhtj rákos sejt korlátln vgy elősegítheti szerint, komplex szporodását z poptosis átlépe után immunológii sejt meg- védelmét biztosító (tumorsejteket ölő) meg- vgy tumort védő (tumor tolernciát átlkítás, z elöregede poptosis még kdályozhtj mindig végtelen sokszorozódást mennek fejlődének kimutthtók melyeket dgntellenes z is immunválszt igzolhtó, válszbn z z szervezet előidéző) mechnizmus jut érvényre z sejtek tehát sokszoros genetiki változáson esetében keresztül folymtábn rák Ezek minden esetre biztos, immunszupresszált állpotbn képtelen szervezet rr, elpusztíts változások nem gykorik, z egyes dgntsejteket Mguk dgntsejtek is lépcsők között hosszú idő telhet el Egy védekeznek z immunrendszerrel szemben, mutáció lokálisn áltlánosn htó mediátorok lehetősége növekedt szbályozó génekben kevesebb, mint egy segítségével immunszuprimált millióhoz sejtosztódásonként dgnt hoznk létre állpotot létrejöttéhez pedig mutációk ngy szám dgntok fél tuct vgy ennél is több szükséges génhib játszik Tehát minden egyes mutációt hordozó hátterében állht ugynz több gén sejtnek milliós seregbe kell szporodni károsítását előidéző trtósn htó tényező, hhoz, de létrejöhessen mértékű z ismételt sejtpopuláció szporodás áltlábn mutáció gykoribb kilkulásábn közre több génhibák génhibák ilyen kilkulásánk hátterében több különböző éveket tényező áll, emitt dgnt kilkulás esetleg évtizedeket vesz igénybe z egz
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM időben is igen eltérő többféle tényező Vlmennyi kdály legyőze után időben elhúzódó együtthtás mitt dgntsejt hlmz fejlőde sejtek táplálkozási eredetű tényezők megítéle tápnygellátásánk slknygok nehézségekbe ütközik elszállításánk megoldásától függ z egy legkülönbözőbb kémii nygokról milliméternél kisebb átmérőjű állpították meg, rzt vesznek rák sejthlmzon belül ez diffúzióvl oldódik keletkezének folymtábn, önmgukbn meg, z egy milliméter átmérő elérekor ugyn nem képesek DNS károsodást z oxigénhiány slknyg mérgez okozni, de elősegítik rákos folymt mitt sejtek elpusztulnk, képződő új előrehldását táplálkozási tényezők sejtek rákpromóter htását illetően többé-kevbé elegendőek további tumornöveked eltérő lehetősége ttól függ, dgntsejtek megfigyelekkel tlálkozunk Vlmennyi képesekké válnk-e z endothelilis sejtek ráktípus növekedét kísérleti eredményekkel esetében bizonyítottnk csk hlmz serkentő fenntrtásához ngiogén fktor tekinthetjük túlsúly elhízás ( testzsír termelére feltehetően újbb mutáció mennyiségének következményeként megnövekede) htásár rákpromóter szerepét Mivel rákos folymt bonyolult kölcsönhtások következtében előrehldni, ismételten említenünk, összetételében kifejezetten meg képes kell termelődő hjszálerek nőnek fktor dgntszövetbe Minél sűrűbb érhálózt lkul ki, nnál gresszívebben növekszik tumor táplálékok Metsztázis preventív, promóciót gátló tényezők vitminok, rákbn megbetegedettek mintegy 10%- ásványi nygok fitokemikáliák hl meg z eredeti helyén növekvő dgnt mitt távoli áttétek képződének Progresszió előfeltétele, tumorsejtek folymt következő stádiumát rákosn proteázokt termeljenek, melyek feloldják elfjult sejt szporodás, hsonlón z lpmembránt lkotó fehérjéket károsodott növekedre dgnt növekménye ezután infiltrálj képes utódsejtek klónok keletkeze, kötőszövetet, mjd betör z erekbe, jelenti sejthlmz expnzív növekede leszkdó sejtek vgy sejtcsoportok távoli lokális sejthlmztól z invzív tumorig szervekbe terjedhet dgntféleségek vérárm, mások gátlástln vándorolhtnk Egyes
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM nyirokkering útján szóródnk, olyn történek következményei, mint vstgbélrák májbn, z emlőrák melyek z iniciációt promóciót idézték csontokbn, tüdőrák z gybn képez elő metsztázisokt rákos sejtek ngy rze Fel kell hívnunk figyelmet rr, z új helyen elpusztul H primer dgntról folymtosn ngyszámú sejt dgntkeletkez, -fejlőd -szóródás ármlik ki, z új helyükön megtelepedő z egz szervezet megbetegede z ráksejtek kolóniái végül megzvrhtják z egyén ép gzdszövet működét újbb tumor állpot, fittsége, képződ indul meg befolyásolj z táplálkozás szerepe tumor/ok dgntos megbeteged: tápláltsági-, áltlános egzségi szempontoknk egz folymtot populációs tisztázott Joggl feltételezhető zonbn, trtnunk, mikor környezeti krcinogén nygok köztük táplálkozás szerepét funkcióváltozások, melyek környezetbe értékeljük népesség rákmorbiditásánk, - infiltráló mortlitásánk lkulásábn dgnt fejlődét szem előtt is jelentősége mutációk szinten E keletkezének végső szkszábn nem mindzon vn, immunstátus kell metsztázis képzt lehetővé teszik, éppen Irodlom 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Ádány R (szerk): Megelőző orvostn népegzségtn Medicin Könyvkidó Zrt Budpest, 2006 Ádány R: mgyr lkosság egzségi állpot z ezredfordulón Medicin Könyvkidó Rt Budpest, 2003 ndersen, RE: Helthy people 2010 Physicin nd Sportmed 2000 28/10 7-8 ntl M: dgntos megbetegedek In: Élelmiszerbiztonság Táplálkozás-egzségügy Táplálkozásegzségügy táplálkozáspolitik (szerk: Rodler I) Fodor József Országos Közegzségügyi Központ Országos Élelmez- Táplálkozástudományi Intézete, Budpest, 2003 42-44 Biró Gy (ford): Tápnyg-beviteli referenci-értékek Medicin Könyvkidó Rt Budpest, 2004 Boyd, D, B, Betncourt M: The Cncer Recovery Pln very Member of Penguin Group (US) INC New York, 2005 Byrn,e D: Core Report Eurodiet Nutrition & Diet for Helthy Lifestyles Public Helth Nutrition Vol 42() nd 2(B) 2001 Demográfii Évkönyv Kötetei, KSH, Budpest 1975-2006 Doll, R, Peto, R: The cuses of cncer J Ntl Cncer Inst 1981 66 1191-1308 Ember I: Népegzségügyi Orvostn Dilóg Cmpus Kidó, Budpest-Pécs, 2007 E, Riboli, Lmbert R: Lifestyle: Opportunities for Cncer Prevention, Interntionl gency For Reserch On Cncer: Nutrition nd IRC Scinetific Publictions No 156, IRC Press, Lyon, 2002 EU: Eurodiet Progrm 1998 EU: Helth nd Nutrition: Elements for Europen ction, Brussels 2000 Ferro Luzzi,, Jmes, WPT: The Mediterrnen diet: the pst nd the present but wht for the future? Proceeding of the Eugri meeting on griculture nd Humn helth Koukoulkis PH (ed) The Huge, 1994
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM 15 Fürst, P: New Horizonts in Nutrition Verbl communiction Prof Peter Fürst, MD, PhD, University of Hohenheim Institute for Biologicl Chemistry nd Nutrition (140) D-70593 Stuttgrt 16 Hill, B: The environmnet nd disese: ssocition or custion? Proc R Soc Med 196559 295-300 17 Hume R: Prediction of len body mss from height nd weight J Clin Pth 196619 389-391 18 Johnson, II, Willimson, G, Musk, SRR: nticrcinogenic fctors in plnt foods: new clss of nutrients? Nutr Res Rev, 1994 175-204 19 Kopper L, Jeney (szerk): Onkológi géntől betegágyig Medicin Könyvkidó Rt Budpest, 2002 20 Kovács F: Penzgombák-mikotoxinok táplálékláncbn Mgyr Tudományos kdémi grártudományok Osztály, Budpest, 2001 21 Lugsi, mtsi: z élelmiszer eredetű flvonoidok potenciális egzségvédő htás Orvosi Hetilp, 1999 141 32 22 Lynch, H T, Lyncg, J F, Cristofro, G: Genetic epidemiology of colon cncer In: Lynch, HT, Hirym T (eds): Genetic epidemiology of cncer Boc Rton, CRC Press 251-277, 1998 23 Milio, N, Helsing, E: Europen food nd nutrition policies in ction WHO Regionl office for Europe, Copenhgen, 1998 24 Nemzeti Élelmez- Táplálkozás Politik 2004 25 Nemzeti Rákellenes Progrm 2006 26 Ottó Sz, Kásler M: hzi nemzetközi dgntos hlálozási megbetegedi muttók lkulás népegzségügyi progrmok jellegzetességei várhtó eredményei Mgyr Onkológi 200549 99-107 27 Ottó Sz, Kásler M: rosszindultú dgntok morbiditási mortlitási helyzete MOTESZ Mgzin 2007 2 28 Ottó Sz, Kásler M: Rákmortlitás incidenci hzánkbn, z európi dtok tükrében Mgyr Onkológi, 20024 2 111-117 29 Rodler I: Élelmez- Táplálkozás-egzségtn Medicin Könyvkidó Rt Budpest, 2005 30 Rodler I (szerk): Új Tápnygtáblázt Medicin Könyvkidó Rt Budpest, 2005 31 Rodler I, Biró L, Greiner E D mtsi: Táplálkozási vizsgált Mgyrországon, 2003-2004 Orvosi Hetilp, 2005 146 34 1781-1789 32 Rodler I, Zjkás G: túlsúly elhízás, vlmint dgntos kockázt Budpesti Népegzségügy, 2002 33 4 351-355 33 Rodler I, Zjkás G: z élelmiszerek táplálkozás közegzségügyi htás Egzségtudomány, 2001 45 131-142 34 Rodler I, Zjkás G: Hungrin Cncer Mortlity nd Food vilbility Dt in the Lst Four Decdes of the 20th Century nnls of Nutrition & Metbolism, 2002 46 49-56 35 Rodler I: Élelmez-higiéné 3 átdolgozott kidás Medicin Könyvkidó Zrt Budpest, 2007 36 Serr-Mjem, L, Ferro-Luzzi, et l: Nutrition Policies in Mediterrnen Europe Nutr Rev 1997 56 S42-S57 37 Simonopoulos,,P, Ordovs, JM(ed): Nutrigenetics nd nutrigenomics Krger G Bsel, Freiburg, Pris, etc 2004 38 Szeitzné Szbó M: táplálékláncb került mikotoxinok populációs szintű egzségkockáztánk elemze, különös tekintettel hzi forglmzású pprik fltoxin ochrtoxin trtlmár Kposvári egyetem Állttudományi Kr Élettni Állthigiénii Tnszék, Kposvár, 2007 39 Key, T,J, Schtzkin,, Willett W, C,: Nutrition nd the prevention of cncer Public Helth Nutrition 2004 7 (1) 187-200 40 Vrg I, Mtysovszky K, Sohár J: Élelmiszerek mikotoxin szennyezettségének jelentősége, dtok hzi szintekről Egzségtudomány, Public Helth Nutrition 2000 44 224-241 41 Weinberg, R, : H egy sejt megkergül Vince Kidó Kft Budpest 2000 42 World Cncer Reserch Fund Stopping cncer befor it strts London, 2003 43 World Cncer Reserch Fund, mericn Institute for Cncer Reserch: Food, Nutrition nd the Prevention of Cncer: Globl Perspective WCRF/ICR, 2007 44 World Helth Orgniztion, Euro: First Food nd Nutrition ction Pln for Europe 2000-2005
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII ÉVFOLYM, 2008 SZÁM 45 World Helth Orgniztion: Mesuring obesity: Clssifiction nd description of nthropometric dt Report on WHO consulttion on the epidemiology of obesity WHO Regionl Office for Europe, Nutrition Unit, Coppenhgen, 1988 46 World Helth Orgniztion: Obesity: preventing nd mnging the globl epidemic WHO, Genev, June 3-5, 1997 47 World Helth Orgniztion: Physicl sttus: the use nd interprettion of nthropometry Report of n Expert Committee 1995 WHO Technicl Report Series 854, Genev, 1995 48 World Helth Orgniztion: Regionl Office Europe: The First ction Pln for Food nd Nutrition Policy, WHO Copenhgen, 2001 IMRE RÓDLER Ntionl Public Helth nd Medicl Officers Service 1097 Budpest Gyáli út 2-6 tel:36-1-426-1100 e-mil: rodlerek@freemilhu Role of the nutrition nd the life style in the development of cncer Prt 1 bstrct: ccording to sttistics bout one qurter of the mortlity in Hungry origintges becuse of tumor diseses The tumor mortlity in Hungry rnks mong the first ones in the world nd even in Europe In the development of this multifocl disese the environment nd the nutrition plys n importnt role The unhelthy nutrition, the lck of physicl ctivity, nd the obesity is responsible for one third of totl mortlity deriving from tumor diseses; for n other third the smoking The primry prevention is minly bsed on the nutrition, physicl ctivity nd life style of the individul helthy diet nd helthy lifestyle offer gret help for tumor ptients in the improvement of their qulity of life nd enhnces the effectivity of the therpy s well Key words: cncer, cncer morbidity, development of cncer disese, nutrition fctors in the development of cncer