A belső/külső kontroll és a serdülőkori szerfogyasztás összefüggésének jelentősége a magatartás-orvoslásban

Átírás

1 EREDETI KÖZLEMÉNYEK A belső/külső kontroll és serdülőkori szerfogysztás összefüggésének jelentősége mgtrtás-orvoslásbn Pikó Bettin dr. Kovács Eszter Kriston Pálm Szegedi Tudományegyetem, Áltlános Orvostudományi Kr, Mgtrtástudományi Intézet, Szeged Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskol, Mgtrtástudományi Progrm, Budpest A káros szenvedélyek kezelése és megelőzése kiemelt népegészségügyi prioritás modern társdlombn. Az orvosi gykorltbn biokémii folymtokkl összefüggésben egyre ngyobb szerepet kp z ddikciór hjlmosító személyiségjegyek feltérképezése, mint milyen belső/külső kontroll. A belső kontrolll rendelkező egyének például jobbn odfigyelnek egészség-mgtrtásukr; hiány viszont rontj stresszoldás htékonyságát, mi növeli szerfogysztáshoz fordulás vlószínűségét. Célkitűzés: Jelen tnulmányunk célj, hogy megvizsgáljuk serdülő fitlok körében szerfogysztás (z életprevlenci és z ktuális szerfogysztási státus) összefüggését belső/külső kontrolll. Módszer: Kérdőíves dtfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk év, átlg: 16,5 év, szórás: 1,5 év, mint 49,1%- lány). A függő változóként szereplő szerfogysztási muttók és független változóként lklmzott belső/külső kontroll skálpontok közötti összefüggéseket logisztikus regresszió segítségével kiszámolt esélyhánydosok igzolták, míg nem kontrollváltozóként fordult elő. Eredmények: A fiúk körében belső, lányok körében pedig inkább külső kontroll lskálájánk pontszámi voltk ngyobbk. A külső kontroll növelte, belső kontroll viszont csökkentette szerfogysztás esélyét, zonbn belső/külső kontroll jelentősége z egyes szerfogysztási típusoknk és prevlenciértékeknek megfelelően is eltéréseket muttott. A dohányzás esetében kipróbálást, mrihuánfogysztás esetében viszont z ktuális szerfogysztást befolyásolt, és míg előbbinél nem egyáltlán nem játszott szerepet, ddig z utóbbinál meghtározó volt. Következtetések: Mindezek zt sugllják, hogy mgtrtáskontroll igen fontos szerepet tölthet be szerfogysztás serdülőkori megelőzésében. Ennek fejlesztésére kiválón lklmsk kognitív terápiás módszerek, s z ezeket htékonyn kiegészíthető utogén relxációs tréningek is. Orv. Hetil., 2011, 152, Kulcsszvk: serdülőkor, szerfogysztás, belső/külső kontroll, védőfktorok, mgtrtás-orvoslás, mgtrtás-epidemiológi The significnce of the reltionship between externl/internl locus of control nd dolescent substnce use in behviorl medicine Prevention nd tretment of the ddictions re key public helth priorities in modern society. In medicl prctice, in reltion to the biochemicl processes, mpping the ddiction-prone personlity trits, like externl/internl locus of control re getting more nd more ttention. Individuls with high level on internl locus of control, for exmple, tend to tke cre of their helth behvior; the lck of it, on the other hnd, my worsen the effectiveness of stress relese which my increse the likelihood of turning to substnce use. Aims: The min gol of the present study ws to investigte the reltionship between dolescent substnce use (both lifetime prevlence nd the ctul substnce user sttus) nd externl/internl locus of control). Method: The dt collection of the questionnire survey ws going on mong 656 high school students in Szeged (ge rnge between yers, men = 16.5 yers, S.D. = 1.5 yers of ge, 49.1% of the smple ws femle). Associtions between indictors of substnce use (s dependent vribles) nd scle points of externl/internl locus of control (s independent vribles) were ssessed using odds rtios clculted by logistic regression nlyses, wheres gender ws used s controlling vrible. Results: Among boys, scle points of externl, mong girls, those of internl locus of control showed higher vlues. Externl locus of control incresed, wheres internl locus of control decresed the risk of substnce use, however, the reltive role of externl/ internl locus of control ws different ccording to the type of substnce use nd the prevlence vlues. In terms of smoking, lifetime prevlence, wheres in terms of mrijun use, the ctul user sttus ws influenced. In ddition, DOI: /OH évfolym, 9. szám

2 while the ltter one ws lso ffected by gender, it did not ply role t ll in the previous one. Conclusions: All these findings suggest tht behviorl control my ply prticulrly importnt role in prevention of dolescent substnce use. For developing this, methods of cognitive therpy would be effective to be completed with utogenic relxtion trining s well. Orv. Hetil., 2011, 152, Keywords: dolescence, substnce use, internl/externl locus of control, protective fctors, behviorl medicine, behviorl epidemiology (Beérkezett: jnuár 17.; elfogdv: jnuár 31.) A káros szenvedélyek kezelése és megelőzése kiemelt népegészségügyi prioritás modern társdlombn. Az orvosi gykorltbn biokémii folymtokkl öszszefüggésben egyre ngyobb szerepet kp ebben z ddikciór hjlmosító személyiségjegyek feltérképezése. Bizonyos személyiségjegyek és szerfogysztás öszszefüggésének számos spektus m már tudományos evidenciát nyert, melyek pontos htásmechnizmusát is ismerjük z élettni és genetiki kuttások eredményeinek köszönhetően. A genetiki vizsgáltok genotípus környezet interkció komplex rendszerét hngsúlyozzák, mi z egyéni mgtrtási fenotípus kilkulását eredményezi [1]. Külön problémát jelent, hogy káros szenvedélyek esetében normális és ptológiás sjátosságok elkülönítése csk tudományos konszenzust követően nyer létjogosultságot, mit sokgénes, multifktoriális öröklődés és betegséggenezis még komplexebbé tesz. Kétségtelen, hogy központi idegrendszeri dopminmetbolizmus ebben rendszerben kiemelt szerepet játszik, mi zonbn számos mgtrtási jelenség függvényeként is módosul. Köztudott, hogy személyiségjegyek és ezek htásár mgtrtási döntések, z öröklött neuronlis prediszpozíciók és z ktuális környezeti inputok közötti ktuális interkcióknk megfelelően lkulnk [2]. Ez megközelítés személyiségnek új perspektívát jelent, mit Crvchik és Goldmn neurokémii individulitásnk neveznek [3]. Az egyik ilyen kiemelt jelentőségű személyiségjellemző belső/külső kontroll. Sikerült igzolni, hogy dopmin legfontosbb szármzék, homovnillinsv (phva) értéke és belső/külső kontroll között kpcsolt áll fenn: külső kontrolll rendelkező személyeket mgsbb plzmszint jellemzi [4]. A biokémii vizsgáltok mellett zonbn éppen ilyen nélkülözhetetlenek zok z egészségpszichológii kuttások is, melyek belső/külső kontroll sjátosságit, viselkedésbeli megnyilvánulásit térképezik fel. Különösen fontos serdülőkori jelenségek behtó vizsgált, hiszen prevenció lényege olyn mgtrtáskontroll begykorlás, mely segít káros szenvedélyek elkerülésében. A belső/külső kontroll meghtározás Rotter nevéhez fűződik, ki következőképpen foglmzt meg e személyiségjellemző lényegét: z egyén zon elvárás, hogy egy viselkedéses változó egy bizonyos módon nyer megerősítést [5]. Ennek megfelelően, z erős belső kontrolll rendelkező egyén zt gondolj, hogy z életesemények elsősorbn sját cselekedetei eredményeként lkulnk, míg külső kontrolll jellemezhető inkább külső környezet htásibn hisz, melyre sját mg kevés befolyássl bír. A lényeg tehát, hogy személyes kontrollnk vgy külső erőknek tuljdonítjuk-e inkább vlmely viselkedéses történés kimenetelét. A belső kontroll rr bátorítj z egyént, hogy gondolkodjon el z dott problémán, és próbálj zt leghtékonybbn megoldni (coping), egyúttl csökkentse nemkívántos következményeket. A külső kontroll viszont egyfjt htlomnélküliséget jelent, mi bból z (kár ftlizmusig erősödő) érzésből fkd, hogy vlki nem képes kézben trtni z eseményeket, mivel nem rendelkezik kontrollhoz szükséges képességekkel vgy erőforrásokkl, például információvl [6]. Kétségtelen, hogy belső/külső kontroll és mgtrtási döntések között megbirkózási (coping) strtégiák játsszák fő mediátori szerepet [7]. Mindez kiht legkülönfélébb mgtrtási döntésekre, z egészséggel kpcsoltos jelenségek széles körére, mint például z egészségttitűdökre, egészség-mgtrtásr, szerfogysztásr, illetve leszokási hjlndóságr és eredményességre [8]. Sikerült például igzolni belső/külső kontroll htását fiziki ktivitásr [8], táplálkozási mgtrtásr [9], szexuális viselkedéssel összefüggő kockáztválllásr [10], z gresszív viselkedésre [11] és pszichoptológii jelenségekre [12]. Az egészség-mgtrtássl kpcsoltos döntésekre különösen ngy htássl lehet belső/külső kontroll, éppen ezért pozitív pszichológi védőfktorok közé sorolj belső kontrollt [13]. A belső kontrolll rendelkező egyének hjlmosbbk ngyobb felelősséget érezni sját egészségükért, jobbn bíznk bbn, hogy képesek ktívn jvítni egészségi állpotukon és z egészség-mgtrtásukon, s ebben folymtbn z önbecsülésnek, önbizlomnk fontos szerepe vn [14]. A szerfogysztásr ellenben z hjlmosít, h z egyén elveszti z események feletti kontrollt és nem képes bízni sját erőfeszítéseiben; ilyenkor kontrollnélküliség rontj stresszoldás htékonyságát, ez pedig növeli szerfogysztáshoz fordulás vlószínűségét, mi közismerten nem dptív copingmódszer [15]. A belső kontroll szorosn összefügg z önkontrolll, mely szerfogysztás egyik igzolt védőfktor [16]. A fejlődéstni vizsgáltok rádásul rávilá évfolym, 9. szám 332

3 gítottk rr is, hogy z önkontrollnk kori szerfogysztás megelőzésében is kitüntetett szerepe lehet [17]. A prevenció központi módszere lehet mgtrtásorvoslás [18]. Ennek során éppen mgtrtáskontrollt kell erősíteni, kár elsődleges prevencióról vn szó, kár például leszokást elősegítő módszerekről. A serdülőkori szerfogysztás megelőzése szempontjából különösen célszerű belső/külső kontroll felmérése, s mivel progrmok célcsoportjához kell igzítni módszertnt, más-más megközelítést igényel készségfejlesztés külső és belső kontrollr hjlmosbb fitloknál. Jelen tnulmányunkbn ezért zt célt tűztük ki, hogy megvizsgáljuk serdülő fitlok körében szerfogysztás összefüggését belső/külső kontrolll. A szerfogysztás esetében z életprevlenci és z ktuális szerfogysztási státus egyránt szerepelt változók között. Noh korábbi nemzetközi vizsgáltok sokféle módon elemezték már e kérdést, serdülőkuttások viszonylg ritkábbk e téren, hzi kuttásokbn pedig még kevésbé vizsgált ez terület. Mint és módszer Kérdőíves dtfelvételünkre őszi félévben került sor Szegeden (Szegedi Ifjúságkuttás, 2010), középiskolás diákok körében (N = 656). Az önkitöltéses kérdőív kiosztását megelőzően kérdezőbiztosok tnulókkl ismertették z dtgyűjtés célját, és biztosították őket z dtkezelés bizlmsságáról. A kérdőív kitöltése z előzetes tesztelésre lpozv körülbelül percet vett igénybe, kitöltött kérdőíveket válszdók egy lezárt borítékb helyezték el. A begyűjtött kérdőívek ellenőrzését követően 93,7%-os válszdási rányt állpítottunk meg (700 kérdőívből). A mintáb véletlenszerű mintvétellel négy középiskol diákji kerültek be következő iskoltípus szerinti megoszlássl: 20,6% gimnázium, 63,4% szkközépiskol és 16,0% szkiskol. Életkor szerint 14 és 21 év közöttiek, átlgéletkor 16,5 év (szórás: 1,5) volt. (Szerepeltek mintábn 5 6. évfolymon tnuló diákok is.) A nemek megoszlás következőképpen lkult: 49,2% lány, 50,8% fiú. Kérdőívünk kifejezetten pozitív pszichológii védőfktorokr fókuszált, melyek között belső/külső kontroll központi helyet fogllt el. Ennek méréséhez Rotter A kontroll helye skáláját lklmztuk [19], nnk 13 itemes rövid változtát [20]. A skál páronkénti állításokt trtlmzott, z I (belső) és E (külső) kontrollnk megfelelően. A válszdónk z állításpárok közül hozzá közelebb álló véleményt kellett jeleznie, például: Az emberek életében sok rossz dolog részben blszerencsének köszönhető versus Az emberek életében sok rossz dolog sját tévedésüknek köszönhető. A belső (I) és külső (E) skálitemeket összedv kptuk meg belső és külső kontroll lskálpontokt (1 13 pont), melyek megbízhtósági értéke (Cronbch-lf) jelen mintávl mindkét esetben 1. táblázt A belső/külső kontroll lskálák muttóink leíró sttisztikáj nemenként Belső kontroll lskál Terjedelem: 1 13 Átlg: 6,88, Szórás: 2,08 Medián: 7 Külső kontroll lskál Terjedelem: 1 13 Átlg: 6,12 Szórás: 2,07 Medián: 6 Fiúk (átlg, szórás) 7,07 (2,11) 5,918 (2,09) Lányok (átlg, szórás) 6,69 (2,03) 6,31 (2,03) T-érték t = 2,226 t = 2,349 Szignifiknci (p-érték) p = 0,026* p = 0,019* A kétmintás t-prób *p<0,05. 0,70 lett. Az lskálák leíró sttisztikáját z 1. tábláztbn láthtjuk. A szerfogysztás esetében mértük dohányzás, z lkoholfogysztás, vlmint legelterjedtebb drog, mrihuánfogysztás előfordulását két szinten: z életprevlenci (fogysztott-e vlh: igen/nem), vlmint z ktuális szerfogysztási státus (fogysztott-e z elmúlt három hónp során: igen/nem) szintjein [21]. Az ktuális prevlenciváltozót dichotomizáltuk (egyáltlán nem fogysztott/fogysztott, mennyiségtől függetlenül) nnk érdekében, hogy esélyhánydosokt számítsunk ki z összefüggések erősségének megállpításához. Az ktuális szerfogysztásnál rákérdeztünk z úgynevezett ngyivászt (binge drinking) gykoriságár is, mi egy lklomml leglább 5 pohár lkoholtrtlmú itlt jelent. A sttisztiki elemzést SPSS for MS Windows 15.0 progrmcsomg segítségével végeztük, mximum szignifiknciszint 0,05 volt. A leíró sttisztikánál χ 2 -próbát, illetve kétmintás t-próbát lklmztunk. A központi sttisztiki elemzést logisztikus regressziónlí zis jelentette, melynek segítségével értékeltük z egyes szerfogysztási típusok (dohányzás, lkohol- és drog fogysztás; élet- és háromhvi prevlenci), vlmint külső és belső kontroll mértékét mérő lskálák közötti összefüggéseket. A bináris logisztikus regresszió során z esélyhánydosok kiszámításánál dichotóm szer fogysztás értékei szerepeltek függő, belső és külső kontroll változói pedig független, nem pedig kont rollváltozóként. Amenynyiben z esélyhánydos (OR: odds rtio) értéke >1, kkor pozitív irányú (kockázt növelő) kpcsolt igzolhtó, mennyiben viszont <1, kkor negtív kpcsolt, zz védőhtásról vn szó. A szignifiknci megállpításához 95%-os konfidenci intervllumot (95% CI) és p-értéket is számítottunk. Az előbbi esetben sttisztiki szignifiknci feltétele z volt, hogy z érték ne trtlmzz z 1,00-et. Eredmények Az 1. táblázt belső/külső kontroll lskáláink leíró sttisztikáját muttj be. Kétmintás t-próbávl nemen évfolym, 9. szám

4 2. táblázt A szerfogysztási státus muttóink gykorisági dti nemenként: életprevlenci-értékek % Teljes mint (n = 656) Fiúk (n = 333) Lányok (n = 322) Szignifiknci (p-érték) Dohányzás (vlh) 73,0 27,0 71,8 28,2 74,1 25,9 p = 0,495 Alkoholfogysztás (vlh) 93,3 6,7 93,4 6,6 93,2 6,8 p = 0,908 Mrihuánfogysztás (vlh) 23,7 76,3 27,8 72,2 19,6 80,4 p = 0,013* χ 2 -prób *p < 0,05 3. táblázt A szerfogysztási státus muttóink gykorisági dti nemenként: háromhvi prevlenci- (ktuális szerfogysztási) értékek % Teljes mint (n = 656) Fiúk (n = 333) Lányok (n = 322) Szignifiknci (p-érték) Dohányzás 70,2 29,8 70,0 30,0 70,7 29,3 p = 0,882 Alkoholfogysztás 83,4 16,6 83,5 16,5 83,2 16,8 p = 0,931 Ngyivászt (binge) 64,3 35,7 67,3 32,7 61,2 38,8 p = 0,104 Mrihuánfogysztás 14,5 85,5 18,0 82,0 10,9 89,1 p = 0,009* χ 2 -prób *p < 0,01 4. táblázt A szerfogysztás életprevlenci-értékeinek összefüggése belső/külső kontroll lskálpontjivl: logisztikus regresszió eredményei (esélyhánydosok) Dohányzás-életprevlenci Alkoholfogysztás-életprevlenci Mrihuánfogysztás-életprevlenci Prediktor változók OR b (95% CI) c OR b (95% CI) c OR b (95% CI) c Belső kontroll 0,879 (0,804 0,961)** 0,806 (0,677 0,958)** 0,930 (0,849 1,018) Belső kontroll 0,879 1,020 (0,804 0,962)** (0,709 1,467) 0,789 0,672 (0,670 0,980)** (0,335 1,350) 0,919 0,616 (0,839 1,007) (0,420 0,903)* Külső kontroll 1,136 (1,039 1,242)** 1,240 (1,043 1,475)* 1,067 (0,974 1,168) Külső kontroll 1,136 0,979 (1,038 0,242)** (0,681 1,408) 1,252 0,671 (1,051 1,492)* (0,334 1,347) 1,079 0,617 Referenciktegóri = fiú (kontrollváltozó); b OR = esélyhánydos (Odds Rtio); c 95% CI = 95%-os konfidenciintervllum *p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001 (0,985 1,183) (0,421 0,905)* kénti eltéréseket tesztelve megállpíthtjuk, hogy belső kontroll inkább fiúkr (p = 0,026), külső kontroll pedig inkább lányokr (p = 0,019) jellemző. Összességében belső kontroll lskáláján ngyobb pontszámot értek el serdülők, mint külső kontroll lskáláján, zz jobbn bíznk sját képességeikben z események kimenetelére vontkozón. A 2. tábláztbn láthtjuk szerfogysztás életprevlenci-értékeinek gykorisági dtit. Az dtok zt muttják, hogy mrihuánfogysztás kivételével (p = 0,013) nincs különbség szerfogysztási gykoriságokbn; z előbbi esetben fiúk körében igzolhtó ngyobb kipróbálás. A 3. tábláztbn z ktuális szerfogysztás státusánk muttóit látjuk. Az előzőhöz hsonlón itt is megállpíthtjuk, hogy mrihuánfogysztás fiúk esetében volt gykoribb (p = 0,009); többi esetben nem volt nemenként jelentős eltérés (p > 0,05). A 4. tábláztbn szerfogysztás életprevlenciértékei és belső/külső kontroll összefüggéseit jelző évfolym, 9. szám 334

5 5. táblázt A szerfogysztás háromhvi prevlenciértékeinek összefüggése belső/külső kontroll lskálpontjivl: logisztikus regresszió eredményei (esélyhánydosok) Dohányzásprevlenci Alkoholfogysztás-prevlenci Ngyivászt-prevlenci Mrihuánfogysztás-prevlenci Prediktor változók OR b (95% CI) c OR b (95% CI) c OR b (95% CI) c OR b (95% CI) c Belső kontroll 0,955 (0,864 1,055) 0,860 (0,771 0,959)** 0,917 (0,845 0,994)* 0,873 (0,783 0,975)* Belső kontroll 0,954 0,922 (0,862 1,055) (0,603 1,410) 0,858 0,852 (0,768 0,957)** (0,477 1,325) 0,909 0,691 (0,838 0,987)* (0,493 0,968)* 0,862 0,544 (0,772 0,962)** (0,339 0,872)** Külső kontroll 1,044 (0,945 1,155) 1,161 (1,041 1,295)** 1,089 (1,005 1,181)* 1,130 (1,012 1,261)* Külső kontroll 1,045 1,085 (0,944 1,157) (0,709 1,659) 1,165 0,851 (1,044 1,300)** (0,547 1,323) 1,098 0,690 (1,011 1,192)* (0,493 0,967)* 1,146 0,545 Referenciktegóri = fiú (kontrollváltozó); b OR = esélyhánydos (Odds Rtio); c 95% CI = 95%-os konfidenciintervllum *p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001 (1,026 1,280)* (0,340 0,874)** esélyhánydosok (OR), vlmint hozzájuk trtozó konfidenciintervllumok dtit láthtjuk. A dohányzás és z lkoholfogysztás esetében belső kontroll egyértelműen protektív, míg külső kontroll esélynövelő htású. Azok tehát, kik erős belső kontrolll rendelkeznek, kevésbé hjlmosk dohányzásr és lkoholfogysztásr; külső kontrollosoknk viszont ngyobb esélyük vn élni e szerekkel. A nem mint kontrollváltozó egyik esetben sem muttott jelentős módosító szerepet. A mrihuánfogysztás esetében viszont sem belső, sem külső kontroll nem volt szignifikáns, ellenben lányoknál jelentős védőhtás jelentkezett. Mindezek z összefüggések kipróbálás esélyeire vontkoztk. Az 5. tábláztbn z ktuális szerfogysztási szokások és belső/külső kontroll közötti összefüggések eredményei tekinthetők meg. Az életprevlenci-értékekhez képest itt jelentősen módosult kép. Míg dohányzás esetében kipróbálássl összefüggésben külső és belső kontroll is meghtározó volt, z ktuális szerfogysztásnál már egyik sem játszott jelentős szerepet. Az lkoholfogysztásnál viszont z életprevlenciához hsonlón belső kontroll védőfktornk bizonyult, külső kontroll pedig esélynövelő htású. Ugynkkor z úgynevezett ngyivászt esetében nem is meghtározó volt: mindkét esetben lányoknál lehetett esélycsökkenéssel számolni. A mrihuánfogysztásnál szintén eltérnek z dtok, összevetve z életprevlenci összefüggéseivel. A belső kontroll lcsonybb, külső kontroll pedig ngyobb esélyt jelentett drogfogysztásr. Emellett nem htásávl is számolnunk kellett mindkét esetben: hsonlón ngyivászthoz, kontroll htás mellett lányok esélye lcsonybb volt mrihuánfogysztás irányábn. Megbeszélés Az ddiktológii szkirodlom m már kiemelten meghtározónk írj le személyiségjegyek és központi idegrendszeri biokémii folymtok közötti interkciókt függőség iránti hjlm értelmezéséhez [1, 2, 3]. A belső/külső kontroll olyn személyiségjegy, mely viselkedéses megnyilvánulásokt, többek között szerfogysztás gykoriságát is jelentősen módosítj [8, 9, 10, 11, 12]. A kpcsoltot biokémii vizsgáltok is megerősítették [4]. A htékony mgtrtás-orvosláshoz zonbn szükség vn olyn egészségpszichológii vizsgáltokr is, melyek belső/külső kontroll jellegzetességeit tárják fel. Jelen tnulmányunk célj ezért z volt, hogy serdülők körében elemezzük szerfogysztási státus, vlmint belső/külső kontroll összefüggéseit, kontrollváltozóként lklmzv nemet. ek szerint ugynis eltérés muttkozott z egyes kontrollszintekben: fiúk körében belső, lányok körében pedig inkább külső kontroll lskálájánk pontszámi voltk ngyobbk. Ez z dt korábbi vizsgáltok eredményeinek is megfelel [1, 2, 3]. Bár nem minden vontkozásbn: z előbbi vizsgált külső kontroll esetében megkülönböztette társs háló szerepét és ftlizmust, például szerencsébe vetett hitet, és z utóbbi értékben fiúk pontszám volt mgsbb, szemben cslád htásávl. A szerfogysztás tekintetében nem volt jelentős eltérés dohányzás és z lkoholfogysztás előfordulásábn; egyedül mrihuánfogysztás volt gykoribb fiúk körében, mind z életprevlenciát, mind pedig z ktuális szerfogysztási státust figyelembe véve. A nemek közeledését szerfogysztás előfordulásábn már korábbi vizsgáltok is jelezték, különösen dohányzás vontkozásábn, de egyre inkább megfigyelhető ez jelenség z lkoholfogysztássl összefüggésben is [21, 22]. A belső és külső kontroll jelentősége z egyes szerfogysztási típusoknk és prevlenciértékeknek megfelelően is eltéréseket muttott. Az összefüggés dohányzássl csk z életprevlenci szintjén volt igzolhtó: belső kontroll csökkenti, külső kontroll viszont növeli kipróbálási esélyt; zok között viszont, kik már kipróbálták, nem játszik szerepet z ktuális szerfogysztási státusbn belső/külső kontroll. Érdemes kiemelni még zt is, hogy dohányzás z szerfogysztási típus, melynél nem módosító htás egyáltlán nem érvényesül. Az lkoholfogysztás esetében szintén igzolást nyert z, hogy belső kontroll védőhtást jelent, míg évfolym, 9. szám

6 külső kontroll rizikónövelő. Az úgynevezett ngyivásztr zonbn nem is módosító htássl bír: lányok esetében még h gykoriságbn nem is muttkozik jelentős eltérés mégis némi védőhtássl kell számolni, mi zonbn nem módosítj jelentősen külső, illetve belső kontroll htását. A mrihuánhsznált esetében dohányzáshoz hsonlón z életprevlenci és z ktuális szerfogysztás eltérően függ össze belső/külső kontrolll, viszont éppen ellenkező módon. Az életprevlenci esetében egyáltlán nem jelentős belső/külső kontroll htás; z tehát, hogy vlki kipróbálj-e mrihuánát, nem ennek függvénye. Bár társs htásokt itt ebben z esetben nem vontuk be z elemzésbe, korábbi vizsgáltok ezek prioritását igzolták rizikófktorok, mint hogy védőfktorok között is [23, 24]. Itt elsősorbn kortárshtást szoktuk kiemelni, mint kipróbálás irányáb htó rizikóhtást, védőfktorok közül pedig cslád szerepét. Ugynkkor rendszeres hsznált esetében már pszichiki tényezőknek vn ngyobb htás, természetesen biokémii htásmechnizmusokkl kröltve. Ezt látámsztj z vizsgált is, mely szerint drogokról sikeresen leszokott egyének körében belső kontroll lényegesen erősebb, mint zok körében, kik még függők [25]. Egy másik, serdülőkorúk körében végzett vizsgált szerint pedig, szerfogysztás eszklációjábn, zz súlyosbbá válásábn elsősorbn z önkontroll hiányánk vn szerepe, mi tuljdonképpen belső kontroll egy sjátos eleme [16]. Összefogllv tehát elmondhtjuk, hogy belső/ külső kontroll fontos szerepet játszik serdülők szerfogysztásánk lkulásábn: külső kontroll esélynövelő, belső kontroll pedig védőfktor. A kontroll típus ugynis megszbj zt, hogy z egyén mennyire bízik sját képességeiben, zz hogy képesnek érzi-e mgát rr, hogy sját viselkedését kontrollálni tudj (belső kontroll) vgy pedig kiszolgálttottnk érzi mgát külső körülményeknek (külső kontroll) [5, 6]. Rádásul meg kell jegyezni, hogy belső kontroll különösen fontos pszichológii védőfktor, s éppen ezért érték lett modern társdlombn, nnál is inkább, mert z ddikciók során éppen viselkedés kontrollj vész el, mely személyiséget kevésbé dptív irányb mozdítj el [26]. Furcs prdoxon tehát: z ddikciók éppen kkor váltk népbetegséggé, mikor már igzolást nyert belső kontroll egészségvédő htás, úgy tűnik zonbn, hogy megvlósítás éppen modern társdlom feltételei között egyre nehezebb. Az egyes szertípustól függően vnnk eltérések kipróbálás és z ktuális szerfogysztás kontrollfüggőségében; ezt szer központi idegrendszeri htásin kívül pszichiki és társdlmi tényezők is befolyásolják; szer elterjedtsége és társdlomnk szer iránt tnúsított tolernciáj vgy kortárshtás erőteljessége. Mindezek zt muttják, hogy mgtrtáskontroll igen fontos lehet szerfogysztás serdülőkori megelőzésében. Természetesen ebben különösen ngy hngsúlyt kell fektetni belső kontroll és z önkontroll fejlesztésére, például kognitív terápiás módszerekkel, mit htékonyn egészíthet ki más technik, például z utogén relxációs tréning [27]. Mivel káros szenvedélyek egyik legfontosbb következménye, hogy viselkedés kontrollj elvész, megelőzésben és terápiábn, vlmint rehbilitációbn belső kontroll erősítése nélkül ligh lehet trtós eredményt elérni. Köszönetnyilvánítás A tnulmány z Egészségügyi Minisztérium ETT /2009 számú pályázti keret támogtásávl vlósult meg. Az első szerző támogtást kpott következő pályázt keretén belül: TÁMOP B/09/0/ KONV Irodlom [1] Vnyukov, M. M., Trter, R. E.: Genetic studies of substnce buse. Drug. Alc. Dep., 2000, 59, [2] Declerk, C. H., Boone, C., De Brbnder, B.: On feeling in control: A biologicl theory for individul differences in control perception. Brin Cogn., 2006, 62, [3] Crvchik, A., Goldmn, D.: Neurochemicl individulity. Genetic diversity nd humn dopmine nd serotonin receptors nd trnsporters. Arch. Gen. Psyhitry, 2000, 57, [4] De Brbnder, B., Declerck, C. H.: A possible role of centrl dopmine metbolism ssocited with individul differences in locus of control. Person. Indiv. Diff., 2004, 37, [5] Wllston, K. A.: Hocus-pocus the focus isn t strictly on locus: Rotter s socil lerning theory modified for helth. Cogn. Ther. Res., 1992, 16, [6] Lndu, R.: Locus of control nd socioeconomic sttus: Does internl locus of control reflect rel resources nd opportunities or personl coping bilities? Soc. Sci. Med., 1995, 41, [7] Gomez, R.: Locus of control nd voidnt coping: Direct, interctionl nd meditionl effects on mldjustment in dolescents. Person. Indiv. Diff., 1998, 24, [8] Normn, P., Bennett P., Smith, S., Murphy, S.: Helth locus of control nd leisure-time exercise. Person. Indiv. Diff., 1997, 23, [9] Scoffier, S., Pquet, Y., d Arripe-Longueville, F.: Effect of locus of control on disordered eting in thletes: The meditionl role of self-regultion of eting ttitudes. Et. Behv., 2010, 11, [10] Crisp, B. R., Brber, J. G.: The effect of locus of control on the ssocition between risk perception nd sexul risk-tking. Person. Indiv. Diff., 1995, 19, [11] Romi, S., Itskowitz, R.: The reltionship between locus of control nd type of ggression in middle-clss nd culturlly deprived children. Person. Indiv. Diff., 1990, 11, [12] Dg, I.: The reltionship mong prnorml beliefs, locus of control nd psychopthology in Turkish college smple. Person. Indiv. Diff., 1999, 26, [13] Pikó B. (szerk.): Védőfktorok nyomábn. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorbn. L Hrmttn, Budpest, [14] Giblin, P. T., Polnd, M. L., Ager, J. W.: Clinicl pplictions of self-esteem nd locus of control to dolescent helth. J. Adolesc. Helth Cre, 1988, 9, [15] Newcomb, M. D., Hrlow, L. L.: Life events nd substnce use mong dolescents: Mediting effects of perceived loss of control nd meninglessness in life. J. Pers. Soc. Psychol., 1986, 51, évfolym, 9. szám 336

7 [16] Wills, T. A., Stoolmiller, M.: The role of self-control in erly escltion of substnce use: A time-vrying nlysis. J. Cons. Clin. Psychol., 2002, 70, [17] Trter, R. E., Vnyukov, M.: Alcoholism s developmentl disorder. J. Cons. Clin. Psychol., 1994, 62, [18] Piko, B. F., Kopp, M. S.: Behviorl medicine in Hungry: Pst, present nd future. Behv. Med., 2002, 28, [19] Rotter, J. B.: Generlized expectncies for internl versus externl control of reinforcement. Psychologicl Monogrphs, 1966, 80, Whole No [20] http: // Letöltve: jnuár 6. [21] Pikó B.: Szegedi Ifjúságkuttás 2000, 2008: Egészségmgtrtás és depressziós tünetegyüttes előfordulás szegedi középiskolások körében. Mgy. Epidem., 2008, 5, [22] Blázs M. Á., Pikó B., Pge, R. M.: Veszélyeztetett serdülőkori szubpopulációk? Bejáró, kollégist, és lkóhelyükön iskoláb járó diákok dohányzásbeli különbségei. Népeü., 2010, 88, [23] Poikolinen, K.: Antecedens of substnce use in dolescence. Curr. Op. Psychitry, 2002, 15, [24] Pikó, B. F., Kovács E.: Do prents nd school mtter? Protective fctors for dolescent substnce use. Addict. Behv., 2010, 35, [25] Bshrdoost Tjlli, F., Kheiri, L.: Locus of control in substnce relteb nd N. A. Proc. Soc. Behv. Sci., 2010, 5, [26] Shrp, C., Hurford, D. P., Allison, J. és mtsi: Fcilittion of internl locus of control in dolescent lcoholics through brief biofeedbck-ssisted utogenic relxtion trining procedure. J. Subst. Abuse Tretm., 1997, 14, [27] Stern, G. S., Mnifold, B.: Internl locus of control s vlue. J. Res. Person., 1977, 11, (Pikó Bettin dr., Szeged, Szentháromság u. 5., 6722 e-mil: pikobettin@yhoo.com) Tisztelt Olvsónk! Újíts meg előfizetését változtln áron 2011-re is! Köszönjük, hogy figyelemmel kíséri z Orvosi Hetilpbn megjelenő közleményeket. Reméljük, hogy továbbr is olvsóink, előfizetőink táborábn tudhtjuk. A évi előfizetési díj egy évre: fél évre: negyed évre: Nyugdíjs és ifjúsági (35 év ltti) kedvezmények: A évi előfizetési díj egy évre: fél évre: negyed évre: Egyes lpszámok ár: 760 Ft Ft, Ft, Ft Ft, Ft, Ft. Az egyes lpszámok megvásárolhtók á Mediprint Orvosi Könyvesboltbn. b 1053 Budpest, Múzeum krt. 17. Telefon: Az Orvosi Hetilp z lábbi elérhetőségeken rendelhető meg: Akdémii Kidó Zrt Budpest, Prielle Kornéli u. 19/d, Telefon: (06-1) , kpcsolttrtó: Gulyás Andre, E-mil: journls@kkrt.hu évfolym, 9. szám