Összefüggésbe hozható-e a halálfélelem a foglalkozással?

Átírás

1 EREDETI KÖZLEMÉNY Összefüggésbe hozhtó-e hlálfélelem fogllkozássl? Zn Ágnes dr. 1 Konkolÿ Thege Brn dr. 1, 2 Limpár Imre 3 Henczi Eszter 4 Golovics Petr dr. 5 Pilling János dr. 1 Hegedűs Ktlin dr. 1 1 Semmelweis Egyetem, Áltlános Orvostudományi Kr, Mgtrtástudományi Intézet, Budpest 2 University of Clgry, Deprtment of Psychology, Clgry 3 3Q Okttási és Tréning Központ, Budpest 4 Zl Megyei Kórház, Zlegerszeg 5 Semmelweis Egyetem, Áltlános Orvostudományi Kr, I. Belgyógyászti Klinik, Budpest Bevezetés: A hláltól vló félelem és fogllkozás közötti kpcsoltról viszonylg kevés szkirodlmi dt áll rendelkezésre. Célkitűzés: A szerzők fogllkozás és hlálfélelem összefüggéseinek vizsgáltát tűzték ki célul. Módszer: Orvosok, orvostnhllgtók és egyéb egészségügyi dolgozók, lelkészek, pszichológusok és egyéb, nem egészségügyi dolgozók (N = 1062) hlálll kpcsoltos ttitűdjeit elemezték Multidimenzionális Hlálfélelem Skál segítségével. Eredmények: Szignifikáns különbségeket tláltk z összesített hlálfélelem-pontszám tekintetében, vlmint egyes vizsgált csoportok esetében is hlálfélelem különböző fktorit illetően. A hlálfélelem lelkészek körében volt leglcsonybb. A holttesttől vló félelem pszichológusoknál és nem egészségügyi dolgozóknál volt legmgsbb, kiknek nincs közvetlen tpsztltuk holttesttel, illetve hldoklókkl. Következtetések: Úgy tűnik, hogy hlálfélelem olyn fogllkozási csoportok tgjir jellemző elsősorbn, kik nem fogllkoznk közvetlenül hlottkkl és hldoklókkl. Orv. Hetil., 2014, 155(31), Kulcsszvk: hlálfélelem, fogllkozás, egészségügyi dolgozók, lelkészek, pszichológusok Is profession ssocited with fer of deth? Introduction: There re reltively few dt on the reltionship between professions nd fer of deth. Aim: The im of the uthors ws to exmine the ssocition between profession nd fer of deth. Method: Physicins, medicl students nd other helthcre workers, priests, psychologists nd non-helthcre workers (N = 1062) were sked bout their ttitude to deth by mens of the Multidimensionl Fer of Deth Scle. Results: Significnt differences were found in the totl nd some fctor scores mong the study groups. Priests showed the lowest fer of deth vlues. Scores on the Fer of the Ded Fctor ws the highest in psychologists nd non-helthcre workers who hd no contct with the ded nd dying. Conclusions: Fer of deth seems rther to be present in professions deling less directly with the ded nd dying. Keywords: fer of deth, profession, helthcre workers, priests, psychologists Zn, Á., Konkolÿ Thege, B., Limpár, I., Henczi, E., Golovics, P., Pilling, J., Hegedűs, K. [Is profession ssocited with fer of deth?]. Orv. Hetil., 2014, 155(31), (Beérkezett: május 13.; elfogdv: június 12.) Kuttásunk tárgy hlálfélelem és válsztott fogllkozás közötti lehetséges összefüggések vizsgált volt. Azt tekintettük át, hogy hlálfélelem és fogllkozás között vn-e kpcsolt, s h igen, pontosn milyen. Másik fő vizsgálti szempontunk z volt, hogy segít-e fogllkozás hlálfélelemmel vló megküzdésben vgy félelem redukálásábn. Azért fontos, hogy ismerjük z egészségügyi dolgozók hlálll kpcsoltos ttitűdjeit, mivel munkvégzésük htékonyságát, betegekkel vló htékony kommunikációt és veszteségekkel vló meg- DOI: /OH évfolym, 31. szám

2 küzdésüket egyránt befolyásolhtják elfojtott, fel nem dolgozott félelmeik. Más szempontból, fogllkozás megválsztásábn szerepe vn személyes motivációknk, mint segítő ttitűd, sját személyiségünk megismerése, fejlesztése iránti igény, és esetenként terápiás célt is szolgál. A vontkozó szkirodlom egymásnk ellentmondó eredményeket mutt témábn: egyes tnulmányok szerint segítő fogllkozásúknál, különösen z egészségügyi dolgozóknál mgsbb hlálfélelem szintje [1, 2, 3], máshol zt tláljuk, hogy hlálfélelem ngyobb nem egészségügyben dolgozóknál [4, 5]. Viszonylg kevés szkirodlmi dt áll rendelkezésre ebben témábn, különösen lelkészek és pszichológusok hlálll és hlálfélelemmel kpcsoltos ttitűdjéről. Mind lelkészek, mind pszichológusok különösen gykrn tlálkoznk olyn emberekkel, kik veszteségekkel küzdenek és gyászolnk. Előfordul, hogy fogllkozniuk kell hldoklókkl, illetve csládtgjikkl, kiknek speciális segítségre és támszr vn szükségük. Csk zok lelkészek és pszichológusok képesek htékony segítséget nyújtni hozzájuk fordulóknk, kik mguk is szembenéztek félelmeikkel és mgukbn feldolgozták hlál gondoltát [6]. Célunk volt továbbá z is, hogy megvizsgáljuk, hlálll és hldoklássl kpcsoltos mely tényezők keltik legerősebb félelmet résztvevőkben, és feltérképezzük, milyen képzési, illetve intervenciós lehetőségek lehetnek segítők segítségére bbn, hogy hlálll kpcsoltos kommunikáció nyíltbbá váljon, ezáltl csökkenjen z ezzel kpcsoltos szorongás és jvuljon hldoklókkl és hozzátrtozóikkl vló kommunikáció [7, 8]. Amennyiben fogllkozás és hlálfélelem között vn kpcsolt, félelmet leginkább kiváltó összetevők ismerete hozzájárulht bevtkozási módszerek csoportspecifikus meghtározásához. Hipotézisünk szerint hláltól vló félelem kisebb professzionális segítő csoportoknál, és lelkészi hivtást végzők hlálfélelme kisebb, mint más fogllkozáscsoportoknál [9]. Feltételezésünk zon lpul, hogy z erre irányuló kuttások vllásosságot jellemzően lcsony hlálfélelemmel hozzák összefüggésbe [4]. Módszer Kvntittív felmérésünkre 2006 és 2011 között került sor Semmelweis Egyetem Regionális és Intézményi Kuttásetiki Bizottságánk jóváhgyását követően. A válszdók (N = 1062) átlgéletkor 35,2±15,1 év volt, 27,4% volt férfi és 72,6% nő. Öt fogllkozási csoportot vizsgáltunk: lelkészek vgy ppok (N = 56; 5,3%), pszichológusok (N = 91; 8,6%), orvosok vgy orvostnhllgtók (N = 218; 20,5%), egyéb egészségügyi dolgozók (ápolók, gyógytornászok, gyógymsszőrök) (N = 190; 17,9%), vlmint nem segítő fogllkozásúk (N = 507; 47,7%). A társdlmi, demográfii jellemzők felméréséhez következő dtokt kértük: nem, kor, iskoli végzettség. A hlálfélelem mértékének megállpításához Multidimenzionális Hlálfélelem Skál (MFODS) [10, 11, 12] mgyr változtát hsználtuk [13, 14]. Az MFODS 42 tételből áll, melyek nyolc fktor lpján lettek csoportosítv: 1. félelem meghlás folymtától (beleértve fájdlms és erőszkos hlált), 2. félelem hlottól (z emberi és állti tetemtől vló félelmet egyránt jelzi), 3. félelem megsemmisüléstől (beleértve test oszlását vgy elégetését), 4. jelentős társk féltése ( számunkr fontos személyek hlálától vló félelem és hozzátrtozóink ránk irányuló ggodlm egyránt beletrtozik), 5. félelem z ismeretlentől (félelem létezés megszűnésétől és hlál utáni élettől vgy nnk hiányától), 6. félelem hlál tudtos átélésétől (szorongás ttól, hogy vlkit tévesen holttá nyilvánítnk, bár még él), 7. test féltése hlál után (félelem test bomlásától és izolációjától), 8. félelem kori hláltól (miszerint nem érjük el kitűzött céljinkt, nem vlósíthtjuk meg vágyinkt). A belső konzisztenci-együtthtót, mely skál egységességét, megbízhtóságát jelzi, z 1. táblázt muttj be. A válszokt 1-től 5-ig terjedő skálán osztályoztuk z egyetértés mértéke szerint (1 = teljesen egyetért, 5 = egyáltlán nem ért egyet). A skál érdekessége, hogy fordítv mér: z lcsonybb érték mgsbb hlálfélelmet jelöl. A jobb érthetőség és ábrázolhtóság kedvéért visszfordított értékekkel dolgozunk, tehát mgsbb értékek mgsbb félelmet jelölnek. Tnulmányunkbn fktorértéket tételek számához korrigáltuk, így jobbn láthtóvá válik, hogy hlálfélelem mely dimenzióit trtják válszdók leginkább félelmet keltőnek. A sttisztiki elemzésekhez z SPSS 20.0 progrmcsomgot hsználtuk. A fogllkozás és hlálfélelem indikátorok kpcsoltánk elemzéséhez z áltlános lineáris modellt (GLM) hsználtuk. A htásméret kifejezésére ét-négyzet-értékeket számoltunk. Minden esetben z elemzéseket nemre, életkorr és iskoli végzettségre nézve kontrolláltuk. Eredmények A fogllkozás és hlálfélelem között áltlánosn megállpíthtjuk, hogy vn szignifikáns összefüggés. Ez z öszszefüggés z MFODS összesített hlálfélelem-eredményeivel és skál egyes fktorivl is fennáll, kivéve hetedik, test féltése hlál után fktorát. A további legerősebb összefüggések fogllkozási csoportokkl vló összehsonlításbn félelem holttesttől és félelem z ismeretlentől fktorokbn tpsztlhtók. Egyetlen következetes tendenciát figyeltünk meg: lelkészeknek fogllkozási csoportokkl vló összehsonlításábn, z összesített hlálfélelemben és hlálfélelem fktoribn évfolym, 31. szám

3 1. táblázt A hlálfélelem és fogllkozás közötti összefüggések nemre, korr és iskoli végzettségre kontrollálv (áltlános lineáris modell GLM) Cronbchlf-értékek Főhtás és htásméret Ppok/lelkészek () Pszichológusok (b) Orvosok/ orvostnhllgtók (c) Egyéb egészségügyi dolgozók (d) Egyéb fogllkozásúk (e) 1. Félelem meghlás folymtától 0,79 F=2,7,* η 2 =0,011 EMM=12,3 EMM=12,1 EMM=12,8 EMM=12,6 2. Félelem hlottól 0,69 F=23,2,*** η 2 =0,090 EMM=7,4 be EMM=10,3 cd EMM=7,2 be EMM=8,1 bce EMM=10,6 cd 3. Félelem megsemmisüléstől 0,65 F=2,9,* η 2 =0,012 EMM=8,4 ce EMM=9,5 c EMM=11,2 b EMM=10,7 4. Jelentős társk féltése 0,73 F=3,0,* η 2 =0,013 EMM=15,7 EMM=18,1 EMM=17,3 EMM=17,2 EMM=17,7 5. Félelem z ismeretlentől 0,52 F=10,3,*** η 2 =0,042 EMM=3,3 EMM=7,6 EMM=7,3 d EMM=8,7 ce EMM=7,4 d 6. Félelem hlál tudtos átélésétől 0,58 F=3,8,** η 2 =0,016 EMM=7,1 EMM=5,8 de EMM=6,9 e EMM=7,2 b EMM=8,0 bc 7. A test féltése hlál után 0,7 F=1,5, η 2 =0,006 EMM=4,0 EMM=5,3 EMM=4,5 EMM=5,2 EMM=5,3 8. Félelem kori hláltól 0,78 F=3,9,** η 2 =0,016 EMM=7,1 EMM=10,4 d EMM=11,4 c EMM=10,5 MFODS totál értékek 0,9 F=6,4,*** η 2 =0,029 EMM=56,1 EMM=70,6 EMM=66,9 e EMM=70,4 EMM=72,9 c *p<0,05; **p<0,01; ***p<0,001; EMM: becsült mrginális átlg. A fogllkozások oszlopibn z, b, c, d és e betűk post hoc elemzések eredményeit jelzik. egyránt szignifikánsn lcsony hlálfélelem-értékeik voltk, leglcsonybb félelemértékeiket félelem z ismeretlentől fktorbn tláltuk. Figyelemre méltó kivétel htodik fktor, mely hlál tudtos átélésétől vló félelmet mérte, hol pszichológusok muttták leglcsonybb eredményeket. A második fktor: félelem hlottól eredményei z egészségügyi dolgozóknál és lelkészeknél nem mutttk lényeges különbségeket. Ebben z esetben z előbbi csoportok jelentősen kisebb félelmet mutttk pszichológusok és nem egészségügyi dolgozók értékeivel összehsonlítv. Az orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók félelemértékei jelentős társk féltése és félelem meghlás folymtától fktorbn bizonyultk legjelentősebbnek. A jelentős társk féltése fktor pszichológusoknál jelezte legerősebb félelmet. A félelem kori hláltól szintén pszichológusoknál és z egyéb egészségügyi dolgozóknál volt legmgsbb (1. táblázt). Megbeszélés Kuttásunkbn hlálfélelem és fogllkozások közötti összefüggést, vlmint hlálfélelem fktori közötti különbségeket vizsgáltuk. Szignifikáns különbségeket tláltunk csoportok között. A második félelem hlottól fktor jelentősen lcsonybb eredményt mutt lelkészeknél, orvosoknál és más egészségügyi dolgozóknál, összehsonlítv pszichológusokkl és nem egészségügyi dolgozókkl. Ez zzl ténnyel hozhtó összefüggésbe, hogy z előbbieknek közvetlen kpcsolt vn hldoklókkl és hlottkkl [15, 16], így több lehetőségük vn rr, hogy hlálll kpcsoltos kérdésekkel fogllkozznk, hlálfélelemmel, elmúlássl szembenézzenek. Az egyik legérdekesebb eredmény lelkészek szignifikánsn lcsonybb hlálfélelme volt. Ebből rr következtetünk, hogy vllásosság és hlálfélelem között negtív korreláció vn [17]. Az egyéb egészségügyi dolgozók legmgsbb félelme három fktorbn (1-5-8) feltehetően z lcsonybb iskolázottsággl hozhtó összefüggésbe ebben csoportbn felülreprezentáltk szkápolók, s ebben több kuttó is hsonló eredményre jutott [5, 15]. Végezetül megfigyeltük, hogy nincs szoros kpcsolt segítő fogllkozások és hlálfélelem között egyedül pszichológusoknál tláltunk erre utló jeleket, miközben vllásosság és hlálfélelem mértéke szorosn összefügg [9]. Köztudott, hogy nyugti típusú kultúrákbn áltlánosn jellemző szekulrizáció jelensége [18]. Ez Mgyrországon már rendszerváltás előtt is megfigyelhető volt bár szekulrizációhoz különböző okok vezettek s nnk mértéke is különböző, h például ktolikus Lengyelországot vgy mediterrán országokt tekintjük. Mgyrországon hgyományosn legfontosbb keresztény egyháznk rómi ktolikus egyház és protestáns egyházk (református, evngélikus stb.) számítnk. A megkérdezett lelkészek és ppok ezekhez z egyházkhoz trtoztk. A lelkészek szokás szerint súlyos betegségekben szenvedőkkel, hldoklókkl és csládtgjikkl is évfolym, 31. szám 1238

4 fogllkoznk, vlmint temetéseket celebrálnk. Az áltluk közvetített rítusoknk ngyon fontos, ismert szerepe volt, hogy z lábbi péld is muttj: Az sszony otthon hldoklott. Tudt, hogy meg fog hlni. A hlált spirituális utzásként fogt fel, és nem z orvost, hnem lelkipásztort hívtt, ki közösség ismert és elismert tgj volt. Kétségtelen, hogy z sszony hlál után helyi templombn trtják búcsúzttását és cslád rgszkodni fog gyászidőszkhoz. A hgyomány és vllás diktált minden szereplő szövegét [19]. Npjinkbn ez támogtó szerep gykrn pszichológusnk vgy más segítőnek jut. Ez zt jelenti, hogy egyrészt ezek segítők kevésbé ismerik pácienst és nnk csládi körülményeit, másrészt nem biztos, hogy képesek megfelelő spirituális támogtást nyújtni, ezáltl hlálfélelmet oldni hiszen sját hlálfélelmük is erős. Mivel kliniki pszichológusok lklmzás z egészségügy különböző területein immár több évtizedes múltr tekint vissz, így különösen fontos, hogy képzettségük kiterjedjen súlyos betegekkel vló speciális munkár és veszteség feldolgozásár, ezzel együtt lehetőségük nyíljon sját félelmeikkel vló megküzdés munkájár is. Más megközelítésben: ngy szükség muttkozik rá, ugynkkor sok egészségügyi intézményben nincsenek meg z nygi/infrstrukturális feltételek pszichológus lklmzásár. Így gykrn z orvosok kénytelenek mentális, spirituális támogtást is nyújtni betegeknek, például rossz dignózis közlése után vgy betegségút folymán. A modern orvoslás biopszichoszociospirituális modelljének lklmzásávl ez koncepció megvlósul, ám z ehhez vló felkészültségre figyelmet kell fordítni. Így például Semmelweis Egyetem Áltlános Orvostudományi Krán 2004 ót folyik tntológi/pllitív terápi kurzus. Emellett 2013-bn indított fájdlomcsillpítás/pllitív terápi kötelező rezidens-törzsképzési tnfolym hngsúlyos része súlyos, hldokló betegekkel vló kommunikáció; z orvosszkmi kérdéseken túl kommunikációs, pszichológii és spirituális kérdésekkel egyránt fogllkozik. Vizsgáltunknk vnnk korláti. Először: tnulmány keresztmetszeti jellege nem teszi lehetővé, hogy megállpítsuk fogllkozás és hlálfélelem közötti oksági viszonyt: nem tudjuk, melyik gykorol htást másikr, illetve mindkettőre esetleg egy hrmdik tényező gykorol-e htást. Másodszor: bár teljes skál belső konzisztenciáj ngyon jó, egyes lskálák Cronbch-lfértéke (mely kérdőív tételeinek hitelességét, együttjárását méri) lényegesen lcsonybb volt z ideálisnál. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy z önkitöltős tesztek, mint milyen z MFODS is, csk tudtos ttitűdök felmérésére lklmsk. Ugynkkor hlálfélelem elfojtott érzelem is lehet, éppen ezért nehéz mérése. Lehetséges, hogy pszichológusok gykrn mgsbb félelme, hogy tnulmányunkbn láttuk, képzettségükből és npi munkájukból dódó tudtosbb félelemfelfogásból, nnk tudtosbb megfoglmzásából, kötelező szupervízió támogtó htásából ered. Egy másik torzító tényező társdlmi elvárások következményeként jelentkezhet. A lelkészektől elvárják, hogy ne féljenek hláltól, mivel félelem z isteni kegyelembe és szeretetbe vetett hit hiányként vgy gyengeségként is értelmezhető. Reméljük, hogy ez vizsgált hlálfélelem, fogllkozás és vllásosság közti összefüggésekre irányuló további vizsgáltok kiindulópontj lesz, és segítséget fog nyújtni hlálfélelemmel vló megküzdésben mind szkmi, mind személyes életben. Anygi támogtás: A közlemény megírás nygi támogtásbn nem részesült. Szerzői munkmegosztás: Z. A.: A problém megfoglmzás, dtbázisépítés, cikk megírás, összeállítás; K. T. B.: A sttisztiki háttér, z dtbázis kezelése, cikk írásábn és z eredmények értékelésében vló ktív részvéte; L. I., H. E., G. P., P. J.: A problémfelvetésben, z eredmények értelmezésében és z dtbázisépítésben vló részvétel, cikk végleges formájánk kilkításábn vló részvétel; H. K.: A problémfelvetésben és kuttás kilkításábn vló meghtározó részvétel, z eredmények értelmezése és cikk végleges formájábn vló megvlósítás, munkcsoport koordinálás. A cikk végleges változtát vlmennyi szerző elolvst és jóváhgyt. Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik. Irodlom [1] Hmm-Rz, Y., Solomon, Z., Ohry, A.: Fer of personl deth mong physicins. Omeg, 2000, 41(2), [2] Hegedűs, K., Pilling, J., Kolosi, N., et l.: Attitude towrd deth nd dying mong nurses nd medicl students. [Ápolók és medikusok hlálll és hldoklássl kpcsoltos ttitűdje.] Lege Artis Med., 2001, 11(6 7), [Hungrin] [3] Hegedűs, K., Pilling, J., Kolosi, N., et l.: Attitude of physicins towrd deth nd dying. [Orvosok hlálll és hldoklássl kpcsoltos ttitűdjei.] Orv. Hetil., 2002, 143(42), [Hungrin] [4] Roff, L. L., Butkeviciene, R., Klemmck, D. L.: Deth nxiety nd religiosity mong Lithunin helth nd socil service professionls. Deth Stud., 2002, 26(9), [5] Zn, Á., Szbó, G., Hegedűs, K.: The development nd chnge of deth imge in Hungry. Differences in vlue judgement ccording to ge nd nlysis of possible mesurement methods. Is deth still tboo? Thesis. Clin. Exp. Med. J., 2009, 3(2), [6] Noln, S., Sltmrsh, P., Leget, C.: Spiritul cre in pllitive cre: working towrds n EAPC Tsk Force. Eur. J. Pll. Cre, 2011, 18(2), [7] Brun, M., Gordon, D., Uziely, B.: Associtions between oncology nurses ttitudes towrd deth nd cring for dying ptients. Oncol. Nurs. Forum, 2010, 37(1), E43 E49. [8] Hegedűs, K., Zn, Á., Szbó, G.: Effect of end of life eduction on medicl students nd helth cre workers deth ttitude. Pllit. Med., 2008, 22(3), [9] Leming, M.: Religion nd deth: test of Homn s thesis. Omeg, , 10(4), [10] Hoelter, J. W.: Multidimensionl tretment of fer of deth. J. Consult. Clin. Psychol., 1979, 47(5), évfolym, 31. szám

5 [11] Neimeyer, R. A., Moore, M. K.: Vlidity nd relibility of the Multidimensionl Fer of Deth Scle. In: Neimeyer, R. A. (ed.): Deth nxiety hndbook. Reserch, instrumenttion, nd ppliction. Tylor nd Frncis, Wshington, [12] Neimeyer, R. A., Wittkowski, J., Moser, R. P.: Psychologicl reserch on deth ttitudes: n overview nd evlution. Deth Stud., 2004, 28(4), [13] Zn, Á., Hegedűs, K., Szbó, G.: Vlidity nd relibility of Multidimensionl Fer of Deth Scle in Hungrin popultion. [A Neimeyer- és Moore-féle Multidimenzionális Hlálfélelem Skál vlidálás mgyr populáción.] Mentálhigiéné és Pszichoszomtik, 2006, 7(3), [Hungrin] [14] Zn, Á.: Attitudes towrd deth in Hungry using the Multidimensionl Fer of Deth Scle. Clin. Exp. Med. J., 2009, 3(2), [15] Meim, M. H., Chmoun, S.: The reltionship between loss experience nd fer of deth. Exploring the correltes of deth nxiety. Msterthesis Klinische- en Gezondheidspsychologie, (Accessed 15 July 2011) [16] Lnge, M., Thom, B., Kline, N. E.: Assessing nurses ttitudes towrd deth nd cring for dying ptients in comprehensive cncer center. Oncol. Nurs. Forum, 2008, 35(6), [17] Chuin, C. L., Choo, Y. C.: Age, gender nd religiosity s relted to deth nxiety. Sunwy Acd. J., 2009, 6, [18] Leget, C.: Retrieving the rs moriendi trdition. Med. Helth Cre Philos., 2007, 10(3), [19] Wlter, T.: Fcing deth without trdition. In: Howrth, G., Jupp, P. C. (eds.): Contemporry issues in the sociology of deth, dying nd disposl. Plgrve Mcmilln, Bsingstoke (Zn Ágnes dr., Budpest, Ngyvárd tér 4., 1089 e-mil: zngi72@gmil.com) A TELLER és z AMBÍCIÓ ÉS KIVÁN évfolym, 31. szám 1240