T A R T A L O M J E G Y Z É K A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya... 4 I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások... 5 1. A költségvetési szerv neve... 6 2. OM azonosítója... 6 3. Az intézmény székhelye és telephelye... 6 4. Az intézmény jogállása... 6 5. Alapító és fenntartó neve és címe... 6 6. A költségvetési szerv irányító és felügyeleti szerve... 6 7. Alapító okirat száma, kelte... 6 8. Létrehozásának éve... 6 9. Törzskönyvi nyilvántartási száma... 6 10. KSH számjele... 6 11. Adószáma... 6 12. Társadalombiztosítási törzsszáma... 6 13. Államháztartási egyedi azonosítója... 6 14. Szakági besorolása... 6 15. Az intézmény bélyegzői... 6 16. Ellátandó alaptevékenységek... 7 17. Számlavezető bankja és bankszámlaszáma... 7 18. WEB lap... 7 19. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok... 8 20. Az intézmény vezetése... 8 21. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások... 8 22. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság... 9 23. Az intézmény megszüntetése... 9 24. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás... 9 25. Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek, a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, az alaptevékenységek forrásai és feladatmutatói... 10 1
26. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése... 11 II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok... 14 1. A működés rendje... 15 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 17 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 18 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje... 19 5. A vezetők és az iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája... 20 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 21 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 22 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás... 23 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás... 23 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása... 24 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 29 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 31 10. Az intézményi védő, óvó előírások... 31 11. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők... 34 12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel... 36 13. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 37 14. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozott kérdések... 39 III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok... 45 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái... 46 2. A felnőttoktatás formái... 48 2
3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)... 48 4. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 49 5. Az iskolai tankönyvellátás rendje:... 50 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 52 IV. rész Mellékletek 1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat 2. számú melléklet: A szabálytalanságok kezelésének rendje 3. számú melléklet: Könyvtári gyűjtőköri szabályzat 3
A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában (537, 538/2009. (XI.26.) foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a nevelőtestület 2010. év március hó 1. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat, és véleményezési jogot a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet és a szülői szervezet. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. 4
I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások 5
1. A költségvetési szerv neve: Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium 2. OM azonosítója: 035348 3. Az intézmény székhelye és telephelye: Székhelye: 1026 Budapest, II., Pasaréti út 191-193. Telephelye: 1026 Budapest, II. Fenyves utca 1-3. 4. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 5. Alapító és fenntartó neve és címe Budapest Főváros II. ker. Önkormányzat Budapest, II. Mechwart liget 1. 6. A költségvetési szerv irányító és felügyeleti szerve: Budapest Főváros II. ker. Önkormányzat képviselő-testülete Budapest, II. Mechwart liget 1. 7. Alapító okirat száma, kelte: 62/1999. (III.4:) határozatával kiadott és többször módosított, legutóbb 537., 538./2009. (XI.26.) határozatával. 8. Létrehozásának éve: 1996. (jogutódlással 1860) 2007. augusztus 1-től a Fenyves Utcai Általános Iskola jogutódintézménye 9. Törzskönyvi nyilvántartási száma: 67776 10. KSH számjele: 15999016 11. Adószáma: 15502175-2-41 12. Társadalombiztosítási törzsszáma: - 13. Államháztartási egyedi azonosítója: 677776 14. Szakági besorolása: közoktatás 15. Az intézmény bélyegzői: Lásd. A Bélyegzőhasználati szabályzat -ban 6
16. Ellátandó alaptevékenységek Többcélú intézmény (egységes iskola) Típusa: általános iskola és gimnázium (5évf.) Évfolyamonként egy tanulócsoportban a pedagógiai programban és a helyi tantervben meghatározottak szerint két tanítási nyelven folyik az oktatás. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: Alaptevékenység: 852000 alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 8520 alapfokú oktatás 85201 általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton 852011 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 85202 általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 853000 középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 85311 gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853111 nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) 85591 közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés 855911 általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés 855917 középiskola, szakiskolai tanulószobai nevelés Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: 562913 iskolai intézményi étkeztetés 17. Számlavezető bankja és bankszámlaszáma - a számlavezető pénzintézet neve: Raiffeisen Bank ZRt - a számlavezető pénzintézet címe: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. - költségvetési elszámolási számla száma: 12001008-00368631-00100008HU - alszámlák száma és neve:12001008-00368631-04700002 EUR 18. WEB lap: www.szabol-bp.sulinet.hu e-mail: iskola@szabol-bp.sulinet.hu 7
19. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az intézmény gazdálkodási szempontból önállóan működő -a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve: Budapest II. kerületi Önkormányzat Intézményeit Ellátó Igazgatóság (INTELIG), 1021 Budapest, Vadaskerti út 13. Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult, a kötelezettségvállalást jelentő aláírása minden esetben csak a gazdasági ügyintéző (ellenjegyző) aláírásával együtt érvényes /jogszerű/. Az igazgató távollétében az általános igazgató helyettes rendelkezik aláírási joggal (lásd kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés szabályzata). Aki jogosultság nélkül, ill. azt meghaladó mértékben/körben ír alá, fegyelmi vétséget követ el, és az okozott kárért felelősséggel tartozik. Költségvetésen belüli átcsoportosítást kezdeményezhet az önálló gazdálkodással megbízott INTELIG igazgatójánál. A havi pénzforgalmi jelentés alapján az intézményvezető folyamatosan ellenőrzi az előirányzatok felhasználását és a szükséges intézkedéseket megteszi annak érdekében, hogy az előirányzatokat ne lépje túl. 20. Az intézmény vezetése A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: - A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. - Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselőtestülete adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közössége, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat (DÖK) véleményét.) A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. Az intézmény vezetőjének helyettesítése: Igazgatóhelyettes/ek, akiket az igazgató nevez ki. 21. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások Az intézmény oktatási funkciót tölt be. Az iskolai évfolyamok száma: 13 évfolyam Maximálisan felvehető tanulólétszám: 950 fő - általános iskola: 600 fő - gimnázium: 350 fő Tagozat megnevezése: angol-magyar két tanítási nyelvű 8
Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások: Az (általános iskolai oktatást folyatató) intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 22. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illetik meg. Az intézményvezetőnek az egyes vagyontárgyakkal kapcsolatos bérbeadási, értékesítési jogosultságait az alapító okirat tartalmazza. 23. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító, határozattal dönt. 24. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet alapján kerül sor. 9
25. Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek, a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, az alaptevékenységek forrásai és feladatmutatói: Alaptevékenység Száma Neve Feladatmutató 852011 Általános iskolai nappali 260 fő rendszerű nevelés, oktatás (1-4.) 852012 Sajátos nevelési igényű 20 fő (maximum tanulók nappali rendszerű 7 %) nevelése, oktatása (1-4.) 852021 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 298 fő (5-8.) 852022 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.) 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás (9-13.) 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása (9.b-13.b) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855917 Középiskola, szakiskolai tanulószobai nevelés Kiegészítő tevékenység 562913 Iskolai intézményi közétkeztetés 22 fő (maximum 7%) 338 fő 12 fő (NYEK osztályokban) 240 fő 20 fő 20 fő Az alaptevékenység forrásai: Önkormányzati támogatás, esetenként pályázati pénz. A saját bevétel kötelezően előírt, tehát a nem teljesítés nem vonja maga után a többlettámogatás megadását. A feladatmutató a férőhelyszám, melyet az Alapító Okirat meghatároz. Ezen túlmenően a fenntartó meghatározza a maximálisan felvehető gyermekek számát is. A maximum túllépését a fenntartó engedélyezheti. A létszám csökkenésénél szükséges teendőket az önkormányzati intézkedési terv tartalmazza. Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozási feladatokat nem lát el; közhasznú vagy gazdasági társulásban nem vesz részt. fő fő 10
26. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése: A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája: Lehetséges szervezeti szintek A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások A konkrét vezetői beosztások megnevezése 1. Magasabb vezetői szint Intézményvezető Igazgató Igazgató helyettesek (3 státusz): - általános igazgatóhelyettes 2. Vezetői szint Intézményvezető helyettesek - alsó tagozatos igazgatóhelyettes - angol nyelvi tagozatvezetők (ált. isk. és gimn.) (2*0,5 státusz) 3. Középvezetői szint Munkaközösség vezetők Minőségbiztosítási vezető Osztályfőnöki mkv Humán mkv Természettudományi mkv Idegennyelvi mkv Alsó tagozatos és napközis mkv Könyvtár, sport és szabadidős mkv Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület, tagjai a belső ellenőrzési szabályzat alapján ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök: Vezetői szinthez tartozó beosztások Intézményvezető Általános igazgatóhelyettes Igazgató helyettesek Munkaközösség-vezetők Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök Intézményvezető helyettesek Gazdasági ügyintéző Iskolatitkárok, pénztáros Szabadidőszervező(k), gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, rendszergazda, oktatástechnikus, kézbesítő, fűtőkarbantartó(k), konyhalányok Munkaközösség-vezetők Tanítók Tanárok Napközis nevelők Érdekvédelmi szervezetek (vezetői egyeztetési kötelezettség) Közalkalmazotti Tanács Pedagógus szakszervezeti csoport Szülői munkaközösség Diákönkormányzat Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által tanévenként engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 11
Igazgató Diákönkormányzat (DÖK) vezetője Szülői Munkaközösség (SZMK) elnöke Közalkalmazotti Tanács elnöke Szakszervezeti elnök Általános igazgatóhelyettes (felső tagozat, gimnázium) Angol tagozatvezető igazgatóhelyettes (gimn.- 0,5 státusz) Angol tagozatvezető igazgatóhelyettes (ált. isk. - 0,5 státusz) Igazgatóhelyettes (alsó tagozat) Minőségbiztosítási vezető Gazdasági csoport Gazdasági munkatárs Iskolatitkár(ok) Pénztáros/ügyintéző Osztályfőnöki mk. vezető Humán mk. vezető Természettudományos mk. vezető Idegennyelvi mk. vezető Alsótagozatos és napközis mk. vezető Könyvtáros, sport és szabadidő mk. vezető Pedagógus munkát segítő munkatársak Szabadidőszervező(k) GYIV felelős Rendszergazda(k) Oktatástechnikus Technikai dolgozók Kézbesítő Fűtő-karbantartó(k) Konyhalányok 12
A szerv működési rendszere: A szervet az intézményvezető irányítja. A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek A fenntartó éves költségvetési tervében jóváhagyott intézményfinanszírozást szolgáló előirányzat csak alaptevékenység és ezzel összefüggő kiadások finanszírozására használható fel. A Képviselőtestület az INTELIG-et hatalmazta fel az intézmények gazdasági tevékenységének koordinálására. A gazdasági ügyintéző feladatai: - részt vesz a költségvetés előkészítő munkálataiban, beszámoló elkészítésében - pénzforgalmi egyeztetést végez, létszámról, bérfelhasználásról nyilvántartást vezet, - követi az előirányzat felhasználását - ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik - az intézmény elemi költségvetésének elkészítésében részt vesz (bér, dologi és saját bevétel tervezésében) - a bérterv elkészítését a Művelődési Iroda által évenként egyeztetett engedélyezett létszámokból kiindulva bér és járulék tervezetet készít - a dologi kiadásnál a tárgyévi kiadásból kiindulva, azt az engedélyezett automatizmussal korrigálva dologi kiadási tervet készít - saját bevétel tervezésénél dokumentált, számszakilag alátámasztott tervet készít - folyamatosan követi az előirányzat felhasználását A feladatellátásnak az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító előírások: A 292/2009. (XII.19.) Kormány rendeletben előírtak értelmében kötelezettségvállalási jogosultsága az intézmény vezetőjének van a költségvetés erejéig. A kötelezettségvállalás csak ellenjegyzéssel és érvényesítéssel hiteles. A kötelezettségvállalás aláírási címpéldányát a vezetői és gazdasági irodákban ki kell függeszteni. Az önállóan működő -a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező- költségvetési szerv vezetője felelős a gazdálkodásból adódó feladatok elvégzéséért, illetve nem mentesül a pénzügyi felelősség alól. Az intézményvezető a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. 13
II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok 14
1. A működés rendje Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (SZMK), - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az iskola nevelő-oktató munkáját a pedagógiai programja határozza meg. Az iskola pedagógiai programja, munkaterve nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Ezen dokumentumok egy-egy példánya megtalálható az intézmény fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola igazgatójánál, s megtekinthető az iskola honlapján. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: - reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 17 30 óráig, a tornaterem hétfőtől péntekig 7-től 19 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola a Pasaréti úton reggel 7 30 órától, a Fenyves utcában reggel 7 45 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az iskolába a tanulóknak reggel a Pasaréti úti épületben 7 30 óra és 7 55 óra, a Fenyves utcai épületben 7 45 óra és 8 10 óra között kell megérkezniük. Az iskolában a tanítási órák rendje a következő: Pasaréti úti épületben Fenyves utcai épületben: 1. óra: 8 00-8 45 1. óra: 8 15-9 00 2. óra: 9 00-9 45 2. óra: 9 15-10 00 3. óra: 10 00-10 45 3. óra: 10 15-11 00 4. óra: 10 55-11 40 4. óra: 11 15-12 00 5. óra: 12 00-12 45 5. óra: 12 15 13 00 6. óra : 12 55-13 40 6. óra : 13 15 14 00 7. óra : 13 50-14 35 15
A napköziben 14 30-15 30 óra között van a tanulási idő. A tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nyitvatartási idejében, a tanítási órák után kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodákban történik 7 00 óra és14 00 óra között a Pasaréti úton, 8 00.és 15 00 óra között a Fenyves utcában. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7 30 óra és 16 00 óra között az ügyeletes intézményvezetőnek bent kell tartózkodnia. A vezetőség többi tagjának az egyéni beosztásuknak megfelelően. Az ügyeleti rendet minden tanév elején határozzák meg a vezetők, s az éves munkatervben rögzítik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16 00 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. 16
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja: A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (SZMK, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: - az intézmény vezetője ellenőrzési feladatai az intézmény egészére vonatkoznak az éves munkatervhez igazodva éves ellenőrzési tervet készít felügyeli a belső ellenőrzés egész rendszerét, működését ellenőrzi az intézmény valamennyi dolgozójának munkáját - az intézményvezető általános helyettese, helyettesei, tagozatvezetői folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját munkaköri leírásukban foglaltak szerint - az intézmény által felkért szakember A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. 17
A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozás látogatás, - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének konkrét rendje: Az intézményi minőségirányítási programban (IMIP) foglaltak alapján az igazgató és a minőségbiztosítási vezető évente 10-12 fő pedagógus munkájának értékelésére tervet készít. A kibővített intézményvezetőség javaslatot tesz a kijelölt kollegák munkájának értékelésében közreműködő személyekre. Ez 3-4 fő (igazgató és/vagy igazgatóhelyettes, munkaközösség vezető, 1-2 azonos szakos pedagógus). Az értékelést (megbízólevéllel) végző kollegák munkájukról ún. Pedagógus tanórai / foglalkozási munkája elnevezésű értékelő lapot töltenek ki. Segítségül javasolt és általános szempontsort kapnak az oktató-nevelői tevékenység megfigyelésére. Az ellenőrzési folyamat végén az értékelést végző kollegák együttesen az IMIP-ben leírtak szerint elkészítik az értékelt pedagógus munkatevékenységéről az általános értékelést (kitöltik az Általános értékelés a pedagógus munkájáról című lapot). Ezt a lapot az adott pedagógus is kitölti önértékelésként. Az ellenőrzés tapasztalatait összevetve a pedagógus önértékelésével az igazgató egyenként (pedagógusonként) összegzi, és feladatokat határoz meg a következő 3-5 évre. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával munkaközösségi és/vagy tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig az iskola portáján. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: 18
- a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy - az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az általános igazgató-helyettesnek kell ellátnia; - az intézményvezető általános igazgató-helyettese a szükséges, vezetőhelyettesi feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az igazgató eseti megbízása alapján (akár telefonon történő) megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. - Az igazgatót távollétében az alábbi jogkörök kivételével: munkaügyi eljárás, tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. 19
5. A vezetők és az iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők közösségi jogainak érvényesítésére, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik (iskolaszék nem szerveződött). Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai Szülői Munkaközösség (SZMK). Tagjai az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökeiből állnak. Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolai SZMK-val való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során: - a vezetők feladata az iskolai szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolai szülői szervezet jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), - iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek a jogszabály, vagy az SZMSZ véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői munkaközössége részére az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az iskola szülői szervezetét az alábbi jogok illetik meg: döntési: - kialakítja saját működési rendjét - megválasztja saját tisztségviselőit - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében - véleményezi - az iskola pedagógiai programját - házirendjét - munkatervét 20
- a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógia programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, az intézményi minőségirányítási programjáról, a házirendről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől az iskola éves munkatervében meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A fent említett dokumentumok egy-egy példánya az iskola könyvtárában is elérhető, megtekinthető továbbá az iskola honlapján. 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - az iskolaszékre (SzMK-ra) vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. A nevelőtestület esetenként átruházhatja a következő jogköreit: döntési jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; - a házirend elfogadása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; - jogszabályban meghatározott más ügyek. Vélemény-nyilvánítási jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, 21
- más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. javaslattételi jogkörét - a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület által átruházott jogkör: A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét a nevelőtestület a fegyelmi bizottságra ruházza át. A fegyelmi bizottságnak tagja az igazgatóhelyettes, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, a DÖK segítőtanár és az érintett tanuló osztályfőnöke, osztályfőnök helyettese. A fegyelmi bizottság tevékenységéről a tantestületi értekezleten számol be. 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - Pedagógiai Szakszolgálattal, - Pedagógiai Szolgáltató Központtal (megállapodást lásd a fejezet végén) - az intézményt támogató szervezetekkel; - a gyermekjóléti szolgálattal; - az egészségügyi szolgáltatóval; - egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. Az egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: 22
- gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok : - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 23
A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat fel kérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 24
25
26
Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe 1. Fenntartó: Budapest II. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 1024-Bp., Mechwart liget 1. II.ker. Önkormányzat Művelődési Iroda 1024-Bp., Bem tér 1. II. ker. Önkormányzat Intézményeit Ellátó Igazgatósága (INTELIG) 1021-Bp., Vadaskerti út 13. 2. Más oktatási intézmény: Helyi oktatási intézmények: Ádás Utcai Általános Iskola 1025-Bp., Áldás u. 1. Budenz József Ált. Isk. és Gimn. 1021-Bp., Budenz út 20-22. Csík Ferenc Ált. Isk. és Gimn. 1027-Bp., Medve u. 5-7. Fillér Utcai Ált. Isk. 1022-Bp., Fillér u. 70-76. Klebersberg Kuno Ált. Isk. és G. 1028-Bp., Szabadság u. 35. Kodály Zoltán Ének-zenei Á. Isk. 1022-Bp., Marczibányi tér 1. Ökumenikus Általános Iskola 1028-Bp., Községház u. 1. Pitypang Utcai Ált. Iskola 1025-Bp., Pitypang u. 17. II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 1027-Bp., Keleti Károly u. Remetekertvárosi Ált. Iskola 1028-Bp., Máriaremetei út 71. Újlaki Általános Iskola 1023-Bp., Ürömi út 64. 27
Móricz Zsigmond Gimnázium 1025-Bp., Törökvész út 48-54. Törökvész úti Általános Iskola 1025 Bp., Törökvész út 67-69. 3. Intézményt támogató szervezetetek 4. Egyéb, nem oktatási intézmények 4. Családsegítő- Gyermekjóléti szolgálat 5. Egyéb oktatási és közművelődési intézmények: 6. Külföldi egyetemek: 7. Külföldi partneriskolák: Bányai Júlia Alapítvány 1026 Budapest, Pasaréti út 191-193 Escort Védelmi Szolgálat Magyar kőris Kft. Sodexo Goldmann Étterem 1022 Bp., Fillér u. 50/b II.ker. Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálata (PSZSZ) 1022-Bp., Marczibányi tér 1. II.ker. Önkormányzat Pedagógiai Szolgáltató Központjával (PSZK) 1024-Bp., Keleti Károly u. 37. Utrecht Tanárképző Egyetem (Hollandia) részvétel a két tanítási nyelvű kiegészítő szakos holland hallgatók gyakorlati képzésében (4-6 fő/év) Lancaster Tanárképző Egyetem (Anglia) részvétel a két tanítási nyelvű tanító szakos, nappali tagozatos hallgatók gyakorlati képzésében (4-6 fő/év) Martin Luther Schule, Gymnazium- Rimbach, Németország Aldo Moro Középiskola Torino Rieti Városi Gimnázium- Rieti,Olaszország St. Joseph School Loire-County, Franciaország II. Rákóczi Ferenc Általános és Középiskola Mezővári, Ukrajna Fort Wort-i Gimnázium USA (Texas állam) 28
8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva került meghatározásra az intézmény pedagógiai programjában. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, tanulójának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok, faliújság stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény tanulóit, - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, címer, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 29
Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés neve Évnyitó Szabó Lőrinc halála évfordulója Aradi vértanúkra emlékezés Október 23. Megeml. a komm. diktatúrák áldozatairól Forr. és szabadságharc Megeml. a Holocaust áldozatairól Ballagások Évzáró Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Október Október Október Február Március Április Május, június Június Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény neve A rendezvénnyel érintettek köre A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja Gólyatábor Gimnázium 9-10. Szeptember Gólyaavatás Gimnázium I.félév Mikulás Iskola December Karácsonyi koncert Iskola December Szalagavató Gimnázium December-január Szülők-nevelők találkozója Szülők, nevelők Január Farsang Iskola Január-február Szabó Lőrinc iskolafesztivál (2 évente) Iskola Március Természettudományos hét Iskola Április Anyák napja Iskola Május Osztálykirándulások / erdei iskola Május Pünkösdölés Iskola Május Alkotó hét (2 évente) Iskola Június Nyári táborok Iskola Június-augusztus Az angol nyelvterület kultúrköréhez tartozó programok: Harvest time Iskola Ősz Halloween Iskola Október Guy Fawkes Day Felső, gimn. November Thanksgiwing Day Iskola November Angol karácsony Iskola December Robert Burns Day Felső, gimn. Január St. Ptrick s Day Iskola Március Easter-Spring time Iskola Húsvét 30
9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója köti a szerződést az egészségügyi intézmény vezetőjével. A megállapodásnak biztosítani kell a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését (fogászat, tüdőszűrés, belgyógyászati vizsgálat, szemészet), a fizikai állapotuk mérését, a továbbtanulás előtt állók általános orvosi vizsgálatát, a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. A szülő engedélyével a tanuló az előírt vizsgálatokon nem köteles részt venni, de a vizsgálat elvégzéséről a szülő köteles gondoskodni. Ha szülői mulasztás miatt a tanulón bármilyen egészségügyi probléma észlelhető, a gyermekvédelmi felelős köteles azt az illetékes szerv felé jelezni. Az elvégzendő vizsgálatokat és azok idejét a védőnő köteles előre jelezni, hogy az osztályfőnök időben tájékoztatni tudja a szülőket. Ha a szülő nem engedi gyermekét az orvosi vizsgálatra (amennyiben az orvosi vizsgálat helye nem az iskola épülete), akkor a felügyeletről neki kell gondoskodnia. Az iskolán kívül végzett orvosi vizsgálatokra a pedagógus kíséri a tanulókat. A kísérésben a szülő önként nyújthat segítséget, de a pedagógus helyett felelősséget nem vállalhat. Indulás előtt és visszaérkezéskor köteles az iskolavezetés felé jelentkezni. 10. Az intézményi védő, óvó előírások Általános előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy átadja a tanulóknak az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket; valamint balesetveszély vagy baleset fennállásakor a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, s be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás és a tűzvédelmi terv rendelkezéseit. A tanulókkal az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. 31
A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni, ez az osztályfőnökök és a szaktanárok, napközis nevelők feladata. Minden tanév elején az első osztályfőnöki órán az osztályfőnöknek ismertetnie kell: - a házirend balesetvédelmi előírásait - rendkívüli esemény (baleset, bombariadó, tűzriadó, természeti katasztrófa, ) esetén a teendőket (menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, ) - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzése érdekében Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendje meghatározza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit, - hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; - hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; - hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: - villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. pillanat - forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - - hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. 32
A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; - Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. - Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. - /Súlyos az a tanulóbaleset, amely: - -a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ - Lehetővé teszik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. - Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. 33