(2014/17.) MAKROGAZDASÁG TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK ÁLLAMPAPÍROK DEVIZAPIAC VÁRHATÓ ESEMÉNYEK, ADATOK RÉSZVÉNYENKÉNTI ADATOK Budapesti központi iroda 1118 Budapest, Ménesi út 22. 06 1 235-1500 Bajai fiókiroda 6500 Baja, Vörösmarty u. 5. I/2. 06 79 524-010 Békéscsabai fiókiroda 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 2-4. 06 66 520-280 Debreceni fiókiroda 4025 Debrecen, Piac utca 31. I/2. 06 52 500-700 Győri fiókiroda 9022 Győr, Széchenyi tér 7. 06 96 515-300 Kecskeméti fiókiroda 6000 Kecskemét, Csányi u. 1-3. 06 76 500-800 Miskolci fiókiroda 3525 Miskolc, Széchenyi utca 3-9. 06 46 502-260 Nyíregyházai iroda 4400 Nyíregyháza, Dózsa György út 3. 06 80 500 400 Pécsi fiókiroda 7624 Pécs, Barbakán tér 5. 06 72 512-950 Szegedi fiókiroda 6720 Szeged, Feketesas u. 28. 06 62 551-670 Veszprémi fiókiroda 8200 Veszprém, Ádám Iván u. 2. 06 88 561-218 Zalaegerszegi fiókiroda 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 5. 06 92 550-090 www.budacash.hu e-mail: info@budacash.hu
ÖSSZEFOGLALÓ KÜLFÖLDI MAKROGAZDASÁG USA: A munkaerőpiaci adatok és a Fed döntése a figyelem középpontjában. EU: Kulcsfontosságú inflációs adat érkezik enyhülhet a nyomás az EKB-n? HAZAI MAKROGAZDASÁG Átalakítja eszköztárat az MNB, kéthetes betétté alakul a kötvény. Tovább esett a munkanélküliségi ráta január-márciusban. Sokéves csúcson a kiskereskedelem februárban. KÜLFÖLDI ÉS HAZAI PIACOK Külföldi részvénypiacok: Továbbra is fókuszban a gyorsjelentések, és az orosz-ukrán konfliktus. Hazai részvénypiac: Az OTP mélyrepülését ellensúlyozta a többi blue chip. Állampapírpiac: Újra csökkenthet az MNB, de vajon tényleg ez lesz az utolsó? Devizapiac: A 310-es szint közelébe gyengült a forint, beékelődött az 1,38-1,39-es szint közé az euró/dollár. RÉSZVÉNYEK Magyar Telekom (Tartás/Tartás): A legtöbb negatív hír már vélhetően beépült az árfolyamba, ennek ellenére kitartunk még a tartásra vonatkozó ajánlásunk mellett. Az év közepén esedékes újabb frekvenciatender végső eredménye a következő évek osztalékfizetésre érdemi hatással lehet. Amennyiben a kormánnyal kötött partnerségi megállapodás hatására érdemi könnyítést kapna a Magyar Telekom az adóterheléssel kapcsolatban, az könnyen, az ajánlásunk felminősítését eredményezhetné. MOL (Tartás/Felhalmozás): A közgyűlés elfogadta a jelentős osztalékot, a fontos ügyekben érdemi újdonság nem hangzott el a fórumon. A vezetés gyorsan lezárná az INA ügyet, de erre nem sok esélyt látunk, és emiatt a MOL piaci megítélése sem fog változni rövid távon. Hosszabb távon a kockázatok enyhülésével és az eredményesség remélt javulásával jelentős emelkedés lehetne indokolt, ennek mértéke miatt Felhalmozás ajánlásunkat fenntartjuk. OTP (Tartás/Felhalmozás): Az ukrán helyzet ismét egyre feszültebb, ami nyomás alatt tartja a bankpapír árfolyamát. Emellett a devizahiteles ügyben az Európai Bíróság szerdán érkező ítéletét várja feszülten a piac bár a kérdés valódi megoldására valószínűleg még őszig várni kell. Megítélésünk szerint a jelenlegi árfolyamszint környékén a piac nagyjából helyesen árazza ezeket a kockázatokat, de rossz hírek esetén akár további esés is elképzelhető. Hosszabb távon ugyanakkor (e kérdések tisztázódása után) látunk lehetőséget az emelkedésre, 12 havi célárfolyamunk 4.700 Ft. Richter (Tartás/Tartás): Rövid távon a várhatóan gyenge számokat tartalmazó I. negyedéves gyorsjelentés, az orosz-ukrán konfliktus és az amerikai gyógyszerfelügyelettel a cariprazine regisztrációja érdekében folytatott egyeztetés egyaránt számottevő árfolyamhatást gyakorolhat, a papír kockázata így jelenleg a megszokottnál nagyobb. 2
A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN VÁRHATÓ FONTOSABB ESEMÉNYEK, ADATOK DÁTUM MAGYARORSZÁG USA EURÓPA ÁZSIA 2014.04.29. 2014.04.30. A Monetáris Tanács kamatdöntő ülése Márciusi ipari termelői árak 3, 5 és 10 éves államkötvény aukció 2014.05.01. Munkaszünet 2014.05.02. Munkaszünet 2014.05.05. Februári külkereskedelmi egyenleg (végleges) Februári S&P/CS lakás árindex Áprilisi fogyasztói bizalmi index (Conference Board) Áprilisi ADP foglalkoztatottság I. né GDP (1. közzététel) Áprilisi Chicago BMI FOMC kamatdöntés, értékpapír vásárlási ütem változtatása Heti új munkanélküli kérelmek Márciusi személyi jövedelmek és kiadások, PCE deflátorok Áprilisi feldolgozóipari ISM index Márciusi építőipari termelés Áprilisi munkaerőpiaci jelentés (nem mezőgazdasági álláshelyek változása, munkanélküliségi ráta, átlagos órabérek) Feldolgozóipar márciusi rendelésállománya Áprilisi nem-feldolgozóipari ISM index UK: I. né. GDP (előzetes) EU: az EB áprilisi bizalmi indexei GE: áprilisi előzetes fogyasztói árak GE: áprilisi munkanélküliségi ráta EU: áprilisi előzetes fogyasztói árak Piacok többsége zárva, London nyitva EU: áprilisi feldolgozóipari BMI; márciusi munkanélküliségi ráta EU: márciusi ipari termelői árak FR: Franciaország, GE: Németország, UK: Nagy-Britannia, EU: eurozóna; CH: Kína, JP: Japán JP: márciusi ipari termelés; áprilisi feldolgozóipari BMI; CH: áprilisi feldolgozóipari BMI JP: márciusi munkanélküliségi ráta 05.03. CH: áprilisi nemfeldolgozó BMI CH: áprilisi HSBC szolgáltató BMI VÁLLALATI GYORSJELENTÉSEK DÁTUM USA EURÓPA 2014.04.29. 2014.04.30. 2014.05.01. ebay, Forest Laboratories, McGraw Hill, Merck, Twitter, Valero Energy Actavis, ADP, MetLife, Phillips66, Time Warner, Williams Cos American Tower, ConocoPhillips, ExxonMobil, Kellogg, Kraft Foods, LinkedIn, Mastercard, Viacom, Atlas Copco, Banco Santander, BP, Deutsche Bank, Eni, Infineon, Nokia, Nordea Bank, Sanofi, Statoil, Volkswagen ABB, BBVA, BNP Paribas, Daimler, Erste Group Bank, GlaxoSmithKline, Iberdrola, Royal Dutch Shell, Total BG, BSkyB, Lloyds Banking Group 3
2014.05.02. Chevron, CVS Caremark, Estee Lauder BASF, BMW, RBS 2014.05.05. AIG, Pfizer MAN válogatás, forrás: Bloomberg 4
KÜLFÖLDI MAKROGAZDASÁG USA: a munkaerőpiaci adatok és a Fed döntése a figyelem középpontjában. Az ADP szerdán (ápr. 30.), a munkaügyi minisztérium pedig pénteken (május 2. nálunk munkaszüneti nap) teszi közzé az áprilisi munkaerőpiaci adatokat, melyek az előrejelzések szerint további javulást mutathatnak: a foglalkoztatottak száma nagyjából 210 ezres ütemben bővülhetett, a munkanélküliségi ráta pedig 6,6%-ra mérséklődhetett az elemzői prognózisok alapján. A Fed kissé faramuci módon még a hivatalos adat előtt, szerdán dönt az irányadó rátáról és a kötvényvásárlási keretről, bár ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nem okozhat gondot. Az elmúlt hetek kedvező adatait alapul véve biztosra vehető, hogy a Fed újabb 10 milliárd dollárral csökkenti a havi kötvényvásárlási keretet (45 milliárd dollárra). A múlt héten ugyan érkeztek gyengébb számok is, elsősorban a lakáspiacról, de a beruházási és a fogyasztási kedv töretlen javulást mutat. Az előttünk álló héten, még a Fed döntése előtt (kedden) érkezik egy újabb fogyasztói bizalmi index és az I. negyedévi GDP adat is. Ez utóbbi ugyan várhatóan a növekedés lassulását jelzi majd, de ez elsősorban a szokatlanul kemény téli időjárás számlájára írható, amit a második negyedévtől jelentős élénkülés követhet. A hét végén, míg mi itthon a munkát pihenéssel ünnepeljük, a tengerentúlon szorgalmasan teszik majd közzé a makroadatokat: a már említett munkaerőpiaci jelentés mellett heti segélykérelmek, személyi jövedelmek és kiadások, feldolgozóipari ISM és ipari rendelésadatok is szerepelnek az ünnepi étlapon. A májusi makrohír-eső mellett a gyorsjelentések is változatlanul fontosak lesznek a piaci hangulat szempontjából. A héten elsősorban a nagy olajipari cégek (ExxonMobil, Chevron, ConocoPhillips), a MasterCard és az ebay beszámolójára érdemes odafigyelni, ezek ugyanis a cégek gazdálkodásán túl a gazdaság általános helyzetéről is képet adnak. Legfrissebb mutató Előző adat GDP (évesített) Q4 2,6% 2013 1,9% Q3 4,1% 2012 2,8% Leading indicators Márc. 0,8% hó/hó Márc. 100,9 pont Febr. 0,5% hó/hó Febr. 100,1 pont Fogyasztói árindex Márc. 0,2% hó/hó Márc. 1,5% év/év Febr. 0,1% hó/hó Febr. 1,1% év/év Termelői árindex Márc. 0,5% hó/hó Márc. 14% év/év Febr. -0,1% hó/hó Febr. 0,9% év/év Ipari termelés Márc. 0,7% hó/hó Márc. 3,8% év/év Febr. 1,2% hó/hó Febr. 3,5% év/év Ipari rendelésállomány Febr. 1,6% hó/hó Febr. -0,6% év/év Jan. -1,0% hó/hó Jan. 1,7% év/év Tartós cikkek rend. állománya Márc. 2,6% hó/hó Márc. 8,8% év/év Febr. 2,2% hó/hó Febr. -0,5% év/év Feldolgozóipar ISM index Márc. 53,7 pont Febr. 53,2 pont Szolgáltatószektor ISM index Márc. 53,1 pont Febr. 51,6 pont Fogyasztói bizalmi index (C) Márc. 82,3 pont Febr. 78,3 pont Fogyasztói bizalmi index (M) Ápr. 84,1 pont Márc. 80,0 pont Kiskereskedelmi forgalom Márc. 1,1% hó/hó Márc. 3,8% év/év Febr. 0,7% hó/hó Febr. 1,8% év/év Heti új munkanélküli kérelmek 4.17. 329 ezer 4h átl. 317 ezer 4.12. 305 ezer 4h átl. 312 ezer Nem mezőg. új munkahelyek Márc. 192 ezer Febr. 197 ezer Munkanélküliségi ráta Márc. 6,7% Febr. 6,7% * előzetes adatok Forrás: Bloomberg Remek beruházási adatok tartós cikkek rendelésállománya, március: 2,6% hó/hó (piaci várakozás: 2,0%, február: 2,2%). A vártnál lényegesen nagyobb mértékben, 2,6%-kal emelkedett a tartós (beruházási) javak rendelésállománya márciusban az USA-ban. A kevésbé volatilis, a szállítóeszközök kiszűrésével számított rendelésállomány pedig 2,0%-kal nőtt, 2013 januárja óta nem látott ütemben, szintén jelentősen meghaladva az elemzői várakozásokat (0,6%). A repülőgépek nélkül a nem hadiipari tőkejavak iránti megrendelések 2,2%-kal nőttek a februári 1,1%-os visszaesést követően. 5
Az adatok összességében arra utalnak, hogy a szokatlanul hideg téli időjárás után visszatérőben van a vállalatok beruházási kedve. A Bloomberg felmérése alapján az első negyedévben (évesítve) 1,5%-os GDP bővülés várható az USA-ban, szemben az előző negyedévi 2,6%-kal. A növekedés a II. negyedévtől ismét gyorsabb ütemre kapcsolhat, 3,0%-os, majd a IV. negyedévtől 3,1%-os várt bővülési ütemmel. Meglepetésre gyengült a Markit feldolgozóipari BMI április: 55,4 pont (piaci várakozás: 56,0 pont, március: 55,5 pont). A várt javulás helyett valamelyest romlott a feldolgozóipar hangulata áprilisban a Markit előzetes beszerzési menedzser indexe alapján. A mutató már második hónapja csökken a februári 57,1 pontos történelmi csúcs után (a Markit PMI-t 2011 májusa óta publikálják). Ugyanakkor még így is jócskán 50 pont fölött van, ami a feldolgozóipari aktivitás határozott erősödését jelzi. A részadatok szerint kibocsátás több mint három éve nem látott ütemben bővült és nőtt a rendelésállomány is, ugyanakkor a foglalkoztatási mutató valamelyest romlott. Összességében a számok megerősítik, hogy folytatódik az amerikai gazdaság fokozatos élénkülése, amiben a feldolgozóipar várhatóan továbbra is húzószerepet játszik. Nyolchavi mélyponton az új lakások forgalma március: 384 ezer (piaci várakozás: 450 ezer, február: 449 ezer). Váratlanul visszaesett az új lakások forgalma márciusban, minden várakozást alulmúlva. A mutató ugyan csak a kisebbik részét fedi le a teljes ingatlanpiacnak, de így is egyértelmű negatív jelzés, amely arra utal, hogy nem csak a rossz időjárás miatt teljesít gyengén az amerikai ingatlanszektor. A visszaeséséhez több tényező is hozzájárult, ezek közül talán a legfőbb tényező az árak emelkedése. Az átlagos értékesítési ár egy év alatt 12,6%-kal ugrott meg, 290.000 dollárra, amely történelmi rekordot jelent. Emellett az emelkedő jelzálogkamatok, a rendelkezésre álló építési telkek hiánya valamint a szakképzett munkaerő hiánya is szerepet játszik a forgalom gyengülésében. Az adat újabb határozott negatív jelzés az amerikai ingatlanszektor helyzetét illetően, ugyanakkor más konjunktúramutatók kedvező alakulása mellett nem rontotta érdemben a gazdaság általános megítélését. Gyenge a kereslet a használt lakások iránt is március: 4,59 millió (piaci várakozás: 4,56 millió, február: 4,60 millió). A használt lakások forgalma márciusban a várakozásoknál valamivel jobban alakult az USA-ban, de az évesített 4,59 milliós érték így is 2012 júliusa óta a legalacsonyabb. Havi szinten 0,2%-os visszaesést mértek a várt -0,9% helyett, míg év/év alapon 7,5%-kal csökkent az értékesítés, 3 éve nem látott mértékben. A medián lakásár tovább nőtt az előző hónapokhoz képest, 198,5 ezer dollár volt a februári 188,3 dollár után, az egy évvel korábbit 7,9%-kal haladta meg. A készleten lévő lakásállomány tovább emelkedett 2,0 millió darabra, ami 5,2 hónapnyi keresletnek megfelelő ez 2012 októbere óta nem látott szint. Az elmúlt hónapokban tapasztalt lakáspiaci gyengélkedés okai között a szokatlanul zord téli időjárást szokták kiemelni, de a tavaly nyár óta tartó csökkenő trend azért beszédes. A következő hónapokban ugyanakkor van rá esély, hogy a munkaerőpiaci helyzet javulásával valamint a lakossági jövedelmek lassú emelkedésével párhuzamosan a kereslet érdemben növekedhet, még a magasabb árak és a tavalyi évhez képest magasabb jelzálog kamatok ellenére is. A vártnál jobban emelkedett a segélykérelmek száma heti új munkanélküli kérelmek: 329 ezer (piaci várakozás: 315 ezer, előző hét: 305 ezer). 7 éves mélypont közeléből emelkedett az elmúlt héten az első ízben munkanélküli segélyért folyamodók száma. A várt 11 ezer helyett 24 ezres növekedést regisztráltak a munkaügyi hivatalok, amiben szerepet játszott a Nagypéntek miatti csonka hét ez torzulásokat okozhatott a statisztikai adatokban. A kevésbé volatilis négyhetes mozgóátlag 317 ezerre nőtt az előző heti 312 ezerről utóbbi egyébként másfél éves mélypontnak számított. A tartósan segélyben részesülők száma a várt stagnálás helyett 61 ezerrel 2,680 millióra csökkent, ami 2007 novembere óta nem látott mélypontot jelent. Összességében a friss adatok nem indokolnak érdemi változást a munkaerőpiaci kilátások alapvetően javuló megítélésében. 6
Kilőtt a fogyasztói bizalmi index április: 84,1 pont (piaci várakozás: 83,0 pont, előzetes: 82,6 pont, március: 80,0 pont). A végleges adatok szerint a márciusi 80,0 pontról az előzetesen közöltnél és a vártnál is lényegesen nagyobb mértékben, 84,1 pontra emelkedett a mutató. Az adat 2007 decembere, tehát a válság kirobbanása előtti öt évben átlagban 89,0 pont volt. Mind a jelenlegi helyzet megítélése (98,7 pont), mind a kilátások részindexe (74,7) az előzetesen közöltnél jobban nőtt áprilisban, így tavaly nyár óta nem látott magasságba emelkedett a Michigan Egyetem által számított fogyasztói bizalmi index. A legutóbbi erős kiskereskedelmi statisztikák mellett a mostani is azon véleményeket támasztja alá, hogy az amerikai gazdaság továbbra is viszonylag élénk ütemben nőhet. Európa: kulcsfontosságú inflációs adat érkezik enyhülhet a nyomás az EKB-n? Szokatlanul egyértelmű üzenetet küldött Mario Draghi, az EKB elnöke a múlt héten a piacok számára. Egy hollandiai konferencián azt mondta: ha az inflációs kilátások tovább romlanak, a jegybank átfogó eszközvásárlási programot indíthat el. Ugyanakkor Draghi egyértelművé tette, hogy ez mindaddig valószínűtlen, amíg az EKB nem érzékel kézzel fogható deflációs veszélyt. Ezzel összefüggésben kiemelt jelentőséggel bírhat a szerdán (ápr. 30.) érkező előzetes áprilisi inflációs adat. A várakozások szerint a fogyasztói árindex 0,8%-os áremelkedést mutathat (év/év), ami jelentős emelkedés lenne az előző havi 0,5%-hoz képest. A magindex szintén emelkedhet, a prognózisok szerint 1,0%-ra a márciusi 0,7%-ról. Ez azt jelentené, hogy rövid távon enyhülhetne a nyomás az EKB-n, ami a piaci várakozásokat és akár az euro árfolyamát is jelentősen megmozgathatja. Az euro árfolyama egyébként az EKB lépésekkel kapcsolatos várakozásokra is hatással van, miután Draghi a közelmúltban jelezte, hogy a túlzott euro erősödés is kikényszeríthet jegybanki beavatkozást. Ha viszont a monetáris lazítással kapcsolatos, jelenleg igencsak felfokozott piaci várakozások csillapodása miatt az euro is gyengülne, az tovább csökkentené az eszközvásárlási program esélyét. Az előttünk álló héten tehát alapvetően a fenti téma lesz a figyelem középpontjában, de emellett számos egyéb makrogazdasági adat is érkezik. Ezek közül az Európai Bizottság által kedden publikálandó áprilisi bizalmi indexek valamint a pénteken (május 2.) érkező végleges áprilisi feldolgozóipari BMI lehet leginkább hatással a konjunktúrakilátások megítélésére és a piaci hangulatra. Ezek egyébként a várakozások szerint megerősítik majd a gazdaság fokozatos élénküléséről kialakult képet, melyet egyébként a múlt héten megjelent makroadatok (előzetes BMI-k, német Ifo index) is alátámasztottak. A gazdasági kilátások javulása szintén abba az irányba mutat, hogy talán nem lesz szükség az EKB újabb gazdaságélénkítő lépésére, bár a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegybank sokszor lassan, talán kissé megkésve reagál. Mindeközben Európában is a gyorsjelentési szezon sűrűjében járunk, a héten olyan nagyágyúk közlik negyedéves eredményszámaikat, mint a Volkswagen, a BMW, a Deutsche Bank vagy a Shell. Legfrissebb mutató Előző adat GDP Q4 0,3% né/né Q4 0,5% év/év Q3 0,1% né/né Q3-0,3% év/év Fogyasztói árindex Márc. 0,9% hó/hó Márc. 0,5% év/év Febr. 0,3% hó/hó Febr. 0,7% év/év Termelői árindex Febr. -0,2% hó/hó Febr. -1,7% év/év Jan. -0,3% hó/hó Jan. -1,4% év/év Ipari termelés Febr. 0,2% hó/hó Febr. 1,7% év/év Jan. 0,0% hó/hó Jan. 1,6% év/év Feldolgozóipar BMI* Ápr. 53,3 pont Márc. 53,0 pont Szolgáltatószektor BMI* Ápr. 53,1 pont Márc. 52,2 pont Üzleti bizalmi index (ZEW) Ápr. 61,2 pont Márc. 61,5 pont Gazdasági bizalmi index Márc. 102,4 pont Febr. 101,2 pont Fogyasztói bizalmi index* Ápr. -8,7 pont Márc. -9,3 pont Kiskereskedelmi forgalom Febr. 0,4% hó/hó Febr. 0,8% év/év Jan. 1,0% hó/hó Jan. 0,8% év/év Munkanélküliségi ráta Febr. 11,9% Jan. 11,9% * előzetes adatok Forrás: Bloomberg 7
Erős beszerzési menedzser indexek érkeztek az eurozónából kompozit BMI, április: 54,0 pont (piaci várakozás: 53,0 pont, március: 53,1 pont). A vártnál lényegesen kedvezőbb előzetes áprilisi beszerzési menedzser indexeket tett közzé a Markit a múlt hét közepén, melyek a gazdaság élénkülését jelzik az eurozónában. A feldolgozóipari BMI a várt stagnálás helyett 53,3 pontra emelkedett a márciusi 53,0-ról, míg a szolgáltatói BMI a várt 52,5 helyett 53,1 pontra ugrott az előző havi 52,2-ről. A minden területet felölelő kompozit index 54,0 pont lett, amely közel hároméves csúcsot jelent. A jócskán 50 pont fölötti indexértékek határozott élénkülést jeleznek a gazdaságban. A javulás alapvetően Németország felpörgésének köszönhető: a német kompozit BMI a márciusi 54,3-ról 56,3 pontra ugrott a várt 54,0 helyett; a francia index ezzel szemben 50,5 pontra süllyedt az előző havi 51,8-ról. Összességében az adatok a konjunktúrakilátások szempontjából kedvezően értékelhetők, ugyanakkor ez egyben azt is eredményezi, hogy valamelyest mérséklődhetnek az EKB további monetáris lazításával kapcsolatos piaci várakozások. Vártnál jobb német Ifo index április: 111,2 pont (piaci várakozás: 110,4 pont, március: 110,7 pont). A várakozásokkal ellentétben javult a német gazdaság helyzetét és kilátásait összegző IFO index áprilisban. A 111,2 pontos érték az elmúlt közel 3 év második legmagasabb értéke. A részindexek közül a jelenlegi helyzet megítélése ugyan valamelyest elmaradt a várttól (115,6 helyett 115,3 pont), ugyanakkor a kilátások részindexe érezhetően jobb lett a piaci várakozásnál (105,8 helyett 107,3 pont). A jelenlegi helyzet megítélésére igencsak rányomta a bélyegét az ukrán-orosz konfliktus, ami a kilátások szempontjából továbbra is komoly kockázatokat rejt magában. A legfrissebb piaci konszenzus szerint (Bloomberg) a német gazdaság 2014-ben 1,9%-kal nőhet, míg március elején még 1,7% volt a várakozás. Az elmúlt hetekben több bizalmi mutató is a vártnál erőteljesebb növekedést vetített előre a német gazdaság számára, így a mostani IFO index is jól illeszkedik ebbe a sorba. 8
HAZAI MAKROGAZDASÁG Átalakítja eszköztárat az MNB, kéthetes betétté alakul a kötvény. A Monetáris Tanács április 24-i közleménye alapján a jegybank saját eszköztárának átalakításával kívánja támogatni az ország finanszírozásában a belső források felé való fordulást, így külső sérülékenységünk mérséklését. A meghozott döntések alapján négy intézkedésre kerül sor. 2014. június 16-tól bevezetnek egy forint kamatcsere eszközt, amely a partnerkörbe tartozó intézmények számára lehetőséget biztosít az általuk tartott, vagy újonnan vásárolt hosszú lejáratú forinteszközök kamatkockázatának mérséklésére. Szintén június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forint hitel, ami a forint likviditáshoz jutást segíti. Ugyanezen naptól az eszköztár részévé válik egy eszközcsere ügylet, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó intézmények hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segítheti. Augusztus 1-től pedig a jegybank irányadó instrumentumának formája változik meg, a jelenlegi kéthetes MNB-kötvény kéthetes betétté alakul át. A betétet a kötvénnyel ellentétben a jegybank nem fogadja el fedezetként a bankok ügyletei során, likviditása erősen korlátozott, illetve a betét forma azt is jelenti, hogy a külföldi intézmények kiszorulnak ezen eszköz megvásárlásának, tartásának lehetőségéből. Az MNB kéthetes kötvényállománya jelenleg 5800 milliárd forint, amelyből mintegy 800 milliárd forintnyi van külföldiek kezében, tehát augusztus elsejével a 800 milliárdos állomány kikerül a rendszerből. Márciusban 2,4 milliárd euróval 36,2 milliárdra nőtt a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka, amelyben a 800 milliárdos állománycsökkenés egyúttal nagyságrendileg 2,6 milliárd eurós tartalékcsökkenést is eredményezhet. Azaz, ha ezzel hipotetikusan 33,6 milliárd euróra is csökkenne az MNB devizatartaléka, az ország rövid lejáratú külső adósságát (amely 2013 végén 28 milliárd eurót tett ki) még így is érdemben meghaladná. Ez utóbbi azért fontos, mert egy monetáris politikai ökölszabály (Guidotti-Greenspan) szerint egy ország rövid lejáratú külső adóssága nem szabad, hogy magasabb legyen, mint jegybankjának devizatartaléka, így viszont nem sérül ez a szabály. A jegybank bejelentése a fentiekkel szemben mindezektől függetlenül nem túl jó üzenet a piac felé, miután számos külföldi bank és más intézmény így kiszorul, és nem lehet pontosan tudni, hogy ez a mintegy 800 Mrd Ft hova csoportosul át. Elképzelhető, hogy a magyar kincstárjegypiacon fog lecsapódni vagy a teljes összeg, vagy csak egy része; illetve a tőke egy részének távozása is lehetséges. A kincstárjegyek azonban (ellentétben a kéthetes kötvénnyel) elméletben már nem teljesen kockázatmentes eszközök, hozamuk kissé magasabb is a kéthetes jegybanki eszköznél. Nem egyértelmű, hogy a valamivel magasabb hozam elegendő lesz-e, főkét ha a megerősödő kereslet miatt a hozamok csökkenése is elképzelhető. A bankszektor szempontjából az MNB lépése azt jelenti, hogy a fölös likviditásukat más eszközökben tudják tartani, tehát a likviditáskezelésükön kell valamelyest változtatniuk, alkalmazkodva az új monetáris keretrendszerhez. Ennek elvileg önmagában a jövedelmezőségre nincs jelentősebb hatása. Annyiban viszont enyhén negatív lehet a hír, hogy az állam finanszírozási igényeinek megfelelően alakítják vagy legalábbis próbálják átalakítani a bankok eszközstruktúráját, valamint rövid távon a forint gyengülése sem jó a bankoknak. Igaz, hosszabb távon, ha az intézkedés eléri célját, valamelyest mérséklődhet az ország külső sérülékenysége, ami elvileg akár forinterősítő hatású is lehet. Tovább esett a munkanélküliségi ráta január-márciusban. A KSH adatai szerint 2014 I. negyedévében folytatódott a munkanélküliségi ráta látványos csökkenése, a munkaerőpiaci helyzet általában véve javult. A 15-74 éves népességben a foglalkoztatottak száma újabb csúcsra kapaszkodott, 4,078 millió főre, míg a munkanélkülieké újabb mélypontra süllyedt, 369,7 ezer főre. Az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak száma 260 ezerrel emelkedett, a munkanélkülieké 140 ezerrel esett vissza. Más KSH adatokból tudható, hogy mintegy 170 ezerrel többen vettek részt közfoglalkoztatási programokban az év elején, ez a javulás mintegy kétharmadát teszi ki. Árnyalja a képet az is, hogy a KSH foglalkoztatási statisztikáiban olyanok is szerepelnek, akik valójában külföldön dolgoznak. 9
Ezzel együtt igen jelentős a javulás a munkaerőpiacon, a gazdaságilag aktívak száma 121 ezerrel lett magasabb egy év alatt. Az aktívak aránya a teljes 15-74 éves népességen belül (amely egy év alatt 26 ezerrel csökkent) ismét javult, 58,4%-ra, új csúcsra. Valószínűleg részben az amúgy vitákat is generáló közfoglalkoztatásnak köszönhetően a tavalyi II. félévben sokáig 58,0%-on álló mutató az idei év elején javult néhány ezer korábban inaktív visszakerülhetett a munkaerőpiacra, nem kizárólag a munkanélküliként nyilvántartottak válnak közfoglalkoztatottá. A munkanélküliségi ráta a fentiek hatására még tovább esett, 8,3%-ra, ami kb. 6 éve a legalacsonyabb szint. A munkaerőpiacon a javulás egyértelmű, a valós mértékéről zajló vitákra a közfoglalkoztatásnak ebben a javulásban betöltött nagyon komoly szerepe ad okot. A munkanélküliségi ráta zuhanásának mértékénél nyilván kisebb a foglalkoztatottak jövedelmi helyzetében bekövetkezett pozitív változás, és emiatt a háztartások fogyasztása is csak óvatosabban nőhet ennek köszönhetően. A közfoglalkoztatás felpörgetése átmeneti megoldás lehet, ha középtávon a versenyszférában és az állami szférában több teljes munkaidős rendes álláshely jön létre, párhuzamosan a gazdaság élénkülésével. Sokéves csúcson a kiskereskedelem februárban. A KSH részletes adatai megerősítették az április eleji előzetes számokat a kiskereskedelem februári forgalmának volumenéről. Az egy évvel korábbihoz képest hosszú évek óta nem tapasztalt ütemű, 6,7%-os volt a bővülés, a dohányáru forgalom megváltozott számbavételével. A tavaly alkalmazott módszer szerint szerényebb lett volna a növekedés, 4,3%-os, de ez is hosszú idő óta a legélénkebb lett volna. A forgalom három fő összetevője közül az élelmiszer kiskereskedelem 8,2%-kal nőtt éves szinten (illetve a régi számbavétel szerint 3,2%-kal), a nem élelmiszer forgalom 4,7%-kal, az üzemanyagoké pedig 6,4%-kal. Jelentősebben utóbbi termékcsoportnál volt februárhoz képest is nagyobb a növekedés. Tavaly az I. negyedévben még meglehetősen gyenge volt a kiskereskedelem, 2013 áprilisában szakadt meg egy egyéves csökkenési sorozat. Ehhez képest különösen kedvezőek a mostani friss számok, majd áprilistól szerényebb ütemben folytatódhat a növekedés. Hacsak nem jön éles fordulat a gazdaságpolitikában, a hazai reálbérek továbbra is nőhetnek, a foglalkoztatási helyzet is javulhat, így a háztartások fogyasztása is viszonylag erős maradhat. Jelentősebb élénkülést sokak számára a fennálló adósságok nem tesznek lehetővé, és a gyengébb forint a devizaadósoknak nem könnyíti meg a helyzetét. A GDP növekedéséhez azonban a belső fogyasztás így is bizonyára jelentősen hozzájárul a következő negyedévekben is. Főbb hazai makromutatók Legfrissebb mutató Előző adat GDP (% év/év) 2013 IV. 2,7 2013 I-IV. 1,2 2013 III. 1,8 2012-1,7 Fogyasztói árak (%) Márc. 0,2 hó/hó Márc. 0,1 év/év Febr. 0,1 hó/hó Febr. 0,1 év/év Ipari termelői árak (%) Febr. 0,7 hó/hó Febr. 0,2 év/év Jan. 0,7 hó/hó Jan. -0,1 év/év Ipari termelés (%) Febr. 1,6 hó/hó Febr. 8,1 év/év Jan. 3,1 hó/hó Jan. 6,1 év/év Folyó fiz. mérleg (millió euro) 2013 IV. 637 2013 I-IV. 2 941 2013 III. 1 206 2012 826 Külf. finansz. képesség (m euro) 2013 IV. 2 046 2013 I-IV. 6 332 2013 III. 1 797 2012 3 401 Külker. mérleg - KSH (millió euro)* Febr. 766 Jan-febr. 1 248 Jan. 482 2013 7 009 Nettó adósság - MNB (Mrd euro) 2013 IV. 34,5 2013 III. 37,6 2012 IV. 42,6 Jegybanki tartalék (Mrd euro) Febr. 33,8 Jan. 34,1 Kiskereskedelmi forgalom (%) Febr. 0,4 hó/hó Febr. 6,7 év/év Jan. 0,9 hó/hó Jan. 6,2 év/év Nettó átlagkeresetek (%) Febr. 1,7 év/év Jan-febr. 1,3 év/év Jan. 0,9 év/év 2013 4,9% év/év Munkanélküliségi ráta (%) Jan-márc. 8,3 Dec-febr. 8,6 Közp. ktgvetés (Mrd Ft) Jan-márc. -796,1 Éves terv % 82,8% Jan-febr. -582,0 2013-979,7 Államháztartás (Mrd Ft) Jan-márc. -701,3 Éves terv % 71,2% Jan-febr. -483,3 2013-929,2 * előzetes adatok Forrás: Bloomberg, MNB, KSH, NGM 10
KÜLFÖLDI ÉS HAZAI PIACOK KÜLFÖLDI RÉSZVÉNYPIACOK Továbbra is fókuszban a gyorsjelentések, és az orosz-ukrán konfliktus. A nyugati piacokon csütörtökig hiába telt viszonylag jó hangulatban a kereskedés, a pénteki jelentős mínuszok hatására, azonban az amerikai részvényindexek többsége a hetet mínuszban zárta. A vártnál gyengébb Amazon.com beszámoló hatására, pénteken a technológiai szektorok többségében profitrealizálás zajlott. Míg a piacok hét elejei emelkedéshez, néhány vártnál jobb gyorsjelentés járult leginkább hozzá, melynek hatására tovább javult a befektetői megítélés a most folyó beszámolási időszakkal kapcsolatban. A hangulatra azonban továbbra is rányomja a bélyegét az ukrán-orosz konfliktus. A következő hetekben a mostani gyorsjelentési szezon mellett, a geopolitikai feszültségek még a figyelem középpontjában maradhatnak. USA: Negatív tartományban zárta az elmúlt heti kereskedést a főbb amerikai részvényindexek többsége, az S&P 500 pl. a hetet 0,1%-os csökkenéssel fejezte be. Az S&P 500 10 főbb iparági indexe közül, a közüzemi vállatokat (-2,0%) illetve a nem-ciklikus fogyasztási cikkgyártókat (+0,2%) kivéve, mindegyik mínuszban zárt. A hét vesztesi a távközlési részvények (-4,0%) voltak. Tágabb iparági bontás alapján kiemelendő még a technológiai szektorból, a hardver és eszközgyártók (+2,0%) remek teljesítménye. Az S&P 500 tagjai közül már közel a vállalatok fele publikálta a negyedéves számait. Az árbevétel tekintetében továbbra is fele-fele a pozitív, illetve negatív meglepetést okozok aránya, míg az eredmény vonatkozásban a beszámolók háromnegyed lett jobb az elemzői várakozásoknál. A gyorsjelentési szezon előtt az elemzők átlagban 0,9%-os profitcsökkenésre számítottak a most zárult negyedévre vonatkozóan, a többségében kedvező eredmények hatására azonban, a legfrissebb várakozások már 3,4%-os növekedésről szólnak. Míg az év egészére vonatkozóan múlt héten még 6,8%-os eredménybővülést vártak, már 7,2%-ot. Európa: A főbb nyugat-európai részvénypiacok vegyesen szerepeltek az elmúlt héten, a Stoxx 600 pl. 0,3%-kal emelkedett. Európában iparági szinten, a Stoxx 600 részindexei is vegyes teljesítménnyel zárták a hetet, melyek közül a legjobban a gyógyszeripari részvények (+2,9%), valamint a vegyipari vállatok (+1,9%) szerepeltek. A hét leggyengébb teljesítményét pedig az autóipari vállatok (-2,1%) nyújtották. Közép- és Kelet-Európa: Régiónk piacai is vegyesen teljesítettek, miután a lengyel WIG index stagnált, míg a BUX illetve a cseh PX index is mínuszban zárta a hetet. 105% 104% 103% 102% 101% 100% 99% ápr. 11. ápr. 14. ápr. 15. ápr. 16. ápr. 17. ápr. 21. ápr. 22. ápr. 23. ápr. 24. ápr. 25. DJIA Nasdaq-100 S&P500 záró változás DJIA 16 361,46-0,3% S&P500 1 863,40-0,1% Nasdaq-100 3 533,10 0,0% 104% 103% 102% 101% 100% 99% 98% ápr. 11. ápr. 14. ápr. 15. ápr. 16. ápr. 17. ápr. 21. ápr. 22. ápr. 23. ápr. 24. ápr. 25. DAX FTSE 100 CAC-40 Stoxx600 záró változás Stoxx 50 2 930,36 0,4% Stoxx 600 333,50 0,3% DAX 9 401,55-0,1% CAC-40 4 443,63 0,3% FTSE-100 6 685,69 0,9% 104% 102% 100% 98% 96% ápr. 11. ápr. 14. ápr. 15. ápr. 16. ápr. 17. ápr. 21. ápr. 22. ápr. 23. ápr. 24. ápr. 25. DAX WIG PX BUX záró változás WIG 51 497,7 0,0% PX 992,76-1,4% BUX 17 571,4-0,7% 11
TÁRSASÁG NYERTESEK ÉS VESZTESEK S&P500 (-0,1%) VÁLTOZÁS TÁRSASÁG VÁLTOZÁS PIACI ÉRTÉK % PIACI ÉRTÉK % Apple 40,48 9,0 1 Google Inc A -13,55-3,7 Allergan Inc/United 10,24 25,6 2 Google Inc C -13,52-3,7 Gilead Sciences 6,00 5,6 3 Amazon.com -9,70-6,5 Comcast 4,85 3,8 4 AT&T -8,07-4,3 Pfizer 3,20 1,7 5 Visa -6,95-4,3 Home Depot 3,13 3,0 6 Verizon Communication -6,87-3,5 Wal-Mart Stores 3,10 1,2 7 QUALCOMM -6,26-4,6 Schlumberger 2,40 1,8 8 MasterCard -4,12-4,7 Johnson & Johnson 2,35 0,8 9 Intel -3,88-2,9 Merck & Co 2,26 1,4 10 Facebook -3,19-2,1 TÁRSASÁG NYERTESEK ÉS VESZTESEK NASDAQ-100 (+0,0%) VÁLTOZÁS TÁRSASÁG VÁLTOZÁS PIACI ÉRTÉK % PIACI ÉRTÉK % Apple 40,48 9,0 1 Google -13,55-3,7 Garmin 6,00 5,6 2 Gilead Sciences -13,52-3,7 Comcast 4,85 3,8 3 Amazon.com -9,70-6,5 Baidu 2,49 4,6 4 Randgold Resources -6,26-4,6 NetApp I 1,93 11,0 5 Intel -3,88-2,9 Western Digital 1,80 1,9 6 Facebook -3,19-2,1 Microsoft 1,45 5,6 7 Amgen -3,06-3,5 Charter Communication 1,32 10,3 8 QUALCOMM -2,67-4,2 Monster Beverage C 1,17 2,0 9 Yahoo! -1,92-5,2 Staples 0,98 1,9 10 Intuitive Surgical -1,75-11,1 TÁRSASÁG NYERTESEK ÉS VESZTESEK STOXX600 (+0,3%) VÁLTOZÁS TÁRSASÁG VÁLTOZÁS PIACI ÉRTÉK % PIACI ÉRTÉK % Givaudan 7,48 5,9 1 Hochtief -4,38-2,2 Associated British Foods 6,82 8,6 2 Deutsche Lufthansa -3,93-4,9 Nokian Renkaat 5,04 4,3 3 Sandvik -2,57-3,6 Booker Group 4,66 3,1 4 Telecom Italia -2,35-5,5 Bankinter 3,12 4,8 5 Galenica -2,17-4,5 SGS 3,07 10,7 6 Konecranes -1,98-8,4 Assicurazioni Generali 3,06 8,6 7 Unilever -1,83-2,0 Barratt Developments 2,87 4,0 8 Stagecoach Group -1,29-2,4 RWE 2,41 2,9 9 Unilever -1,22-1,0 Legal & General Group 2,38 2,7 10 Havas -1,12-3,8 12
TÁRSASÁG NYERTESEK ÉS VESZTESEK NEW EUROPE BLUE CHIP (-0,7%) VÁLTOZÁS TÁRSASÁG VÁLTOZÁS PIACI ÉRTÉK % PIACI ÉRTÉK % PGNiG 0,56 6,9 1 Erste Group Bank -0,42-4,0 PZU 0,39 3,3 2 Komercni Banka -0,35-3,9 PGE 0,37 3,0 3 CEZ AS -0,18-1,1 PKN Orlen 0,29 4,8 4 Orange Polska -0,16-3,6 Voestalpine 0,21 3,9 5 Raiffeisen Bank Int. -0,14-2,1 MOL 0,16 2,7 6 Verbund -0,13-2,5 IMMOFINANZ 0,15 4,3 7 OTP Bank -0,07-1,3 mbank 0,12 1,7 8 PKO Bank Polski -0,06-0,4 Andritz 0,11 2,4 9 Oesterreichische Post -0,02-0,9 OMV 0,11 1,0 10 KGHM Polska Miedz -0,02-0,3 TÁRSASÁG NYERTESEK ÉS VESZTESEK NIKKEI 225 (-1,6%) VÁLTOZÁS TÁRSASÁG VÁLTOZÁS PIACI ÉRTÉK % PIACI ÉRTÉK % Nippon Suisan Kaisha 276,22 4,5 1 Toyota Motor -334,46-1,7 Japan Tobacco 220,00 3,4 2 Mitsubishi Paper -254,95-3,2 NTT DOCOMO 218,25 3,2 3 Honda Motor -219,18-3,5 Bridgestone 161,81 5,6 4 Softbank -206,51-2,2 Seven & I Holdings 126,76 3,7 5 Fast Retailing -165,47-4,6 Central Japan Railwa 90,64 3,7 6 Sumitomo Mitsui Fina -134,34-2,3 Sumitomo Metal Minin 71,54 8,5 7 Sony -122,23-6,1 Resona Holdings 65,08 5,7 8 Hitachi -116,00-3,2 Kao 57,79 3,1 9 Denso -113,16-2,7 Komatsu 48,17 2,3 10 Nissan Chemical Indu. -103,98-2,6 TÁRSASÁG NYERTESEK ÉS VESZTESEK HANG SENG (-2,7%) VÁLTOZÁS TÁRSASÁG VÁLTOZÁS PIACI ÉRTÉK % PIACI ÉRTÉK % PetroChina 26,64 1,6 1 ICBC -56,38-3,5 China Unicom Hong Ko 0,95 0,4 2 China Mobile -35,37-2,4 MTR Corp 0,29 0,2 3 Tencent Holdings -34,50-3,5 Esprit Holdings -0,27-1,0 4 HSBC Holdings -30,22-2,0 Swire Pacific -0,44-0,3 5 China Construction Bank -29,91-2,2 New World Developmen -0,52-0,7 6 China Life Insurance -28,42-5,4 CITIC Pacific -0,73-1,4 7 Bank of China -24,37-2,6 CLP Holdings -0,88-0,6 8 Ping An Insurance -19,51-4,6 Cathay Pacific Airwa -0,94-1,6 9 China Shenhua Energy -18,81-5,0 COSCO Pacific -1,11-3,6 10 AIA Group -17,46-3,7 A piaci kapitalizációban történt heti változás (Mrd dollár, euro, jen és Hong Kong-i dollár) alapján sorba rendezve, 13
HAZAI RÉSZVÉNYPIAC Az OTP mélyrepülését ellensúlyozta a többi blue chip. A hazai parkett alacsony forgalom mellett 0,7%-kal csökkent, ezzel 17 571 ponton zárta a csonka hetet. A napi átlagforgalom mindössze 5,9 milliárd forintot tett ki, ami mélyen alulmúlja az idei év 9,6 milliárdos átlagát. A világ vezető részvényindexeinek heti teljesítménye nem volt kiemelkedő, többségük szerény emelkedéssel zárt, de az S&P 500 például 0,1%-kal csökkent. A régiós börzék közül a cseh piac 1,4%-kal értékelődött le. Érezhetően nőtt az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatos bizonytalanság, de elsősorban amerikai vállalati eredmények is befolyásolták a hangulatot, a kockázatvállalási hajlandóságot. A magyar piacon az OTP volt a nehezék, miután 4,7%-os esés után 4 126 forinton fejezte be a hetet. A társaság megszenvedi az ukrán krízist, az ukrán érdekeltsége 678,4 millió hrivnya, azaz átszámítva mintegy 13,4 milliárd Ft veszteséggel zárta az első negyedévet a tárasság által közzétett ukrán beszámoló szerint. Igaz ez nem még nem az nemzetközi standardok (IFRS) szerinti szám, azt a május 16-án megjelenő OTP gyorsjelentés tartalmazza. Az újra feszültebb ukrán helyzet mellett további kockázatot jelent, hogy a devizahiteles ügyben az Európai Bíróság szerdán érkező ítéletét várja feszülten a piac bár a kérdés valódi megoldására valószínűleg még őszig várni kell. A MOL árfolyama 2,7%-kal 13 195 forintra drágult. Az olajpapír az OTP és a Richter mögött a harmadik legforgalmasabb papír volt, napi átlag 584 millió forintért cserélt gazdát. Segítette az emelkedést, hogy a társaság április 24-én tartott éves rendes közgyűlésen elfogadták a 60 milliárd forintos osztalékot. További árfolyam támogató hír volt, hogy sajtóértesülések szerint a MOL megvásárolná az Eni 124 darab csehországi, Agip név alatt működő benzinkútját. Az ügylet keretében az Eni megszerezhetné a gyenge jövedelmezőségű mantovai finomítót. Ezek mellett érdemes megemlíteni, hogy az INA ügy lezárására nem látszik esély rövid távon, emiatt pedig a MOL részvények megítélése alapvetően kedvezőtlen maradhat. A defenzív papírok közül a Richter 0,6%-kal 3 815 forintra esett, miközben a Magyar Telekom 2,3%-os emelkedés után 316 forinton zárt. A Richter esetében nyomasztó az orosz-ukrán konfliktus és az amerikai gyógyszerfelügyelettel a cariprazine regisztrációja érdekében folytatott egyeztetés, valamint várhatóan I. negyedéves gyorsjelentés is gyenge számokat tartalmazhat. A kis- és közepes kapitalizációjú papírokat tömörítő BUMIX index 0,1% 1 517 pontra csökkent. A 68 millió forintos napi forgalmat bonyolító FHB 920 forintra emelkedett, míg a második legforgalmasabb BTel 9,0%-ot zuhant. ÁLLAMPAPÍRPIAC Újra csökkenthet az MNB, de vajon tényleg ez lesz az utolsó? A magyar állampapírok közül a rövid lejáratú DKJ-k esetében következett be jelentős csökkenés, a 3 hónapos hozama 25 bázisponttal 2,42%-ra mérséklődött, de a 12 hónapos papír is 21 bp-tal esett. Az államkötvények esetében 3-14 bp-os esés következett be, kivéve a 15 éves papír mely esetben 2 bp-os volt az emelkedés. Az orosz-ukrán konfliktus és a bizonytalanabb külpiaci hangulat ellenére jól muzsikál a magyar állampapírpiac és ez az aukciókon továbbra is meglátszik. A keddi 3 hónapos DKJ aukciót 60 milliárd forintra hirdetette meg az ÁKK, végül a közel 142 milliárdnyi ajánlat láttán 80 milliárd forintra emelte az elfogadott mennyiséget. Az átlaghozam 2,65% lett, ez pedig az előző heti aukcióhoz képest 1 bázispontos csökkenést jelent. Az MNB csütörtöki bejelentése alapján saját eszköztárával kívánja támogatni a belső források felé történő fordulást, így elősegítve a külső sérülékenységünk mérséklését. Erre, a pár órával később levezényelt 12 hónapos DKJ aukción soha nem látott kereslet mutatkozott. Az elsődleges piaci szereplők 253,2 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat az adósságkezelő által 60 milliárdosra hirdetett aukción. Az ÁKK a rekordkereslet láttán a szabályrendszere szerinti maximumig (+/-50%), vagyis 90 milliárdig növelte az elfogadott ajánlatok összegét. Ez 2,69%-os átlaghozamot eredményezett, ez pedig 26 bázispontos csökkenést jelent a két héttel ezelőtti aukcióhoz képest. 14
Idehaza a keddi MNB kamatdöntő ülés ígérkezik izgalmasnak, ahol várhatóan újabb 10 bp-tal 2,50%-ra csökkenhet az irányadó ráta, a közleményből pedig az derülhet ki, hogy folytatódik-e a kamatcsökkentési ciklus, vagy befejezi a jegybank a példátlanul hosszú ciklust. A jegybank kommunikációja, a várakozások és egyéb kitételek egyre inkább azt sejtetik, hogy az MNB közel járhat a kamatvágási ciklus aljához. Nem kizárt, hogy ez lesz a példátlanuk hosszú ciklus utolsó lépése. A rendkívül alacsony hazai inflációs környezet, illetve az esetlegesen határozottan és tartósan enyhülő orosz-ukrán krízis esetén viszont akár folytatódhat az óvatos léptékű mérséklés. DEVIZAPIAC A 310-es szint közelébe gyengült a forint, beékelődött az 1,38-1,39-es szint közé az euró/dollár. Hazai fizetőeszközünk egészen csütörtök reggelig meglehetősen szűk sávban, lényegében a 307-es szint környékén ingadozott. A MNB bejelentésére, valamint az ukrán-orosz konfliktus éleződésére lejtőre került a forint, a jegyzések hétvégére a 310-es szint környékére emelkedtek. A jegybank bejelentése szerint a kéthetes MNB-kötvényt a kéthetes betétre cserélné, mellyel kiszorulnának a külföldi intézményi befektetők az eszköz jelenlegi 5 000 milliárd forint körüli piacáról. A távozó állomány 800 milliárd forintot tesz ki, melynek országból való kivonása a forint gyengülését is eredményezhetné. Az MNB viszont különféle eszközök segítségével ennek a pénznek jelentős részét szeretné más forint alapú instrumentumokba, lehetőleg állampapírba terelni, ami sikerességtől függően viszont még erősíthetné is a hazai devizát azzal, hogy csökkenne külső sérülékenységünk. Hazai fizetőeszközünket egyhavi mélypontjáról az MNB keddi kamatdöntése mozdíthatja el, az újabb csökkentés szinte borítékolható, de a folytatás nem. Ezért, ha az MNB a döntés után közleményben egyértelműen jelezné a ciklus végét, akkor az még segíthetne is a forintnak. Ennek ellenkezője viszont akár újabb eladói hullámot is elindíthat. A gyenge forint meglátásunk szerint hosszabb távon inkább káros a magyar gazdaság számára, illetve annak finanszírozhatóságára. Erre hívta fel a figyelmet Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese is. Véleménye szerint a gyenge forint egyértelműen rossz az államadósság alakulása szempontjából a magas devizakitettség miatt. De a jelentős mennyiségű forintalapú államkötvénnyel rendelkező külföldi befektetőknek is folyamatos vesztséget jelent, aminek menedzselése esetén kötvényeladásba kezdhetnek. A forint szempontjából izgalmas lehet még az Európai Bíróság szerdai döntése is, mely az újabb devizahiteles mentőcsomag kapcsán szolgálhat iránymutatással. Az euró/dollár továbbra nem mutatott komoly izgalmakat, a múlt hét folyamán a jegyzések jellemzően az 1,3800-1,3850-es szint között ingadoztak. A fel-felélénkülő ukrán-orosz konfliktus nem igen hozza elő a dollár menedékdeviza funkcióját, az euróra pedig inkább az EKB várható monetáris politikájával kapcsolatos hírek vannak hatással. Az előttünk álló héten jelentős szerepet kapnak a makrogazdasági adatok, valóságos adatdömping lesz. Szerdán erős piaci reakciókat válthat ki az USA-ból érkező ADP foglalkoztatottsági adat, az első negyedéves előzetes GDP statisztika és ráadásként még a Fed is kamatdöntő ülést tart, ahol újra 10 milliárd dollárral csökkenhet az eszközvásárlási program keretösszege. Csütörtök hajnalban Kínából érkezik kettő - egymástól független - közlés a feldolgozóipari aktivitásról, ami ugyancsak képes komoly hangulatváltozásokat előidézni, az USA-ból pedig márciusi személyi jövedelmek és kiadásokra vonatkozó statisztikát és feldolgozóipari ISM indexet tesznek közzé, valamint Jenet Yellen Fed elnök is beszédet tart. Pénteken az átfogó áprilisi munkaerőpiaci jelentést publikálják az USA-ban, ami megerősítheti a befektetőkben a gyenge dollárt sejtető monetáris politika folytatódását. Az euroznából a szerdai inflációs statisztikára lesz érdemes figyelni, hiszen ez befolyással lehet az EKB monetáris politikájára. Komoly esély van tehát arra, hogy az euró/dollár mozgalmas hét előtt áll. 15
RÉSZVÉNYEK MOL OLAJ- ÉS GÁZIPAR 13 195 FT RT TARTÁS HT FELHALMOZÁS LEGFONTOSABB HÍREK: Csaknem duplázódhat a MOL kutak száma Csehországban. Április 23-i cseh sajtóértesülések szerint a MOL megvásárolná az Eni 124 darab csehországi, Agip név alatt működő benzinkútját. Az is szerepelt a hírben, hogy az ügylet keretében az Eni megszerezhetné a gyenge jövedelmezőségű mantovai finomítót, melyet tavaly a MOL bezárt és logisztikai központtá alakítaná át. Tavaly év végén 149 kútja volt a MOL Csoportnak Csehországban, a lehetséges vásárlás után ez közel duplázódna és a MOL válhatna a kiskereskedelmi piac második legnagyobb szereplőjévé. A MOL elsősorban a kutatás-termelés szegmensben tervez komolyabb akvizíciókat, de a mostanában sok kihívással küzdő downstream szegmensben egy ilyen, komoly piaci pozíciót lehetővé tevő vásárlás mellett szólhatnak érvek. Csehország egyértelműen a kulcspiacok egyike a MOL számára. A közgyűlésen a MOL elnök-vezérigazgatója is utalt erre. Tudósítások szerint kiemelte, hogy Szlovákia után a második legjelentősebb piac Csehország, fejlett piac, és ellátása a MOL pozsonyi finomítójából is lehetséges. Közgyűlés: osztalék, kilátások, INA ügy. Az április 24-én tartott éves rendes közgyűlésen elfogadták a 2013. évi beszámolókat, a 60 Mrd Ft-os osztalékról szóló javaslatot, valamint megválasztották az Igazgatóság új tagjait. A vezetés a MOL Csoportot érintő főbb kérdéseket is érintette a közgyűlésen. Az idei évben meg szeretnék állítani a szénhidrogén termelés csökkenését napi 96 ezer hordó környékén, majd 2015-ben 10%-os növekedést céloznak meg. Az Északi tenger térségében folytatni szeretnék az akvizíciókat. A beruházások az Upstream szegmensre összpontosulnak, az idei keret 1,6-1,9 Mrd dollár akvizíciók nélkül, ezt elsősorban Magyarországon, Horvátországban és Kurdisztánban költenék el. A Downstream szegmenssel kapcsolatban elhangzott, hogy a kereslet mérsékelten bővülhet az idén a régióban, viszont az árrések szempontjából nehéz év várható. A MOL jelentőspénzügyi tartalékai kapcsán elmondták, hogy nagy, Mrd dolláros akvizíciókra is képes lehet a Csoport. Hernádi Zsolt az INA ügyével kapcsolatban azt mondta, hogy hamarosan döntést kell hozni; vagy gyors megoldást találnak vagy eladják az INA-t. Mindkét lehetőségre felkészült a MOL, bár arról nem esett szó, ki lehetne reálisan vevő a MOL-nál lévő INA részvényekre. A személyesen ellen folyó bírósági ügyekről azt mondta, hogy szerinte a koronatanú minden állítása cáfolható, és igazából a per nem ellen irányul, hanem MOL vezetőként ő testesíti meg azt, ami ellen a horvát hatóságok harcolnak. Érdemi újdonság a közgyűlésen nem hangzott el. Az INA ügy lezárására nem látszik esély rövid távon, emiatt pedig a MOL részvények megítélése is kedvezőtlen maradhat. Részvényadatok záróárfolyam relatív hozam 13 195 Ft 3,4% napi átlagforgalom BUX súly 584 MFt 29,4% változás heti maximum 2,7% 13 285 Ft forgalmi részarány kapitalizáció 10,0% 1 379 Mrd Ft 13 500 13 000 12 500 heti minimum 12 760 Ft 4,46 Mrd 0 12 000 Ft ápr..10. ápr..14. ápr..16. ápr..22. ápr..24. e db 400 300 200 100 16
ÉRTÉKELÉS: A IV. negyedévben a MOL csoport gyengülő, a várakozásokhoz viszonyítva vegyes teljesítményt nyújtott. Az újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA meghaladta az elemzői várakozást, az üzleti eredmény elmaradt tőle. A Downstream szegmens eredménye sokat romlott a gazdálkodási környezet változásai következtében, az Upstream szegmensben az elért üzleti eredmény jól alakult, itt azonban a kilátások kedvezőtlenebbé váltak. Az utóbbi hónapokban csökkenő elemzői eredményvárakozások a termelési előrejelzés miatt tovább romolhatnak. Jelenleg a Bloomberg gyűjtése alapján a piac 2014-re 530 Mrd Ft-os EBITDA-t vár, 2015-re az átlagos várakozás 552 Mrd Ft, 2016-ra 567 Mrd Ft. Saját becslésünk az idei évre a romló gazdálkodási környezet, kisebb termelés miatt csak 485 Mrd Ft, 2015-re pedig 545 Mrd Ft egyelőre az INA csoportban maradását és csak kisebb Upstream akvizíciókat feltételezve. Az Upstream szegmensben a negyedéves EBITDA lassú javulására számítunk, a Downstreamben a legutóbbi negyedévnél rövid távon is kedvezőbb teljesítményre, inkább 2013 II. és III. negyedévéhez közelebbi eredménnyel. A kockázati tényezők közül az INA sorsa a leghangsúlyosabb. Piaci vélemények alapján egyre valószínűbb a MOL távozása, amit 2 Mrd dollár feletti vételár esetén már kedvezően fogadhatnának a piacon. A meglévő akvizíciós potenciál ezzel a forrással kiegészülve már lehetővé tenné a csoport stratégiájának újragondolását (az északi-tengeri akvizíció mutat egy lehetséges irányt), de egyelőre még kérdéses és kockázatot jelent ennek megvalósítása. Nem sokat változtak a további politikai, gazdaságpolitikai, szabályozói kockázatok az utóbbi időben. Magyarországon az újabb rezsicsökkentések hatásaival és államháztartási okokból tovább emelkedő különféle adókkal szembesülhet a MOL; sőt a választási kampány hevében további váratlan bejelentések is előfordulhatnak. A külföldi Upstream tevékenység geopolitikai kockázata is jelentős, például a kurdisztáni termelés piacra juttatása is megoldásra vár. A kockázatokra az is felhívja a figyelmet, hogy a korábbinál kisebb készletekkel és termelési tervekkel állt elő a MOL a legígéretesebb külföldi projektjeinél Kurdisztánban, a piac ezek szerint részben jogosan nem árazta a korábbi, sokkal optimistább terveket. A kockázatok közé tartozik a termelésnek a hazai piacokon, főleg Horvátországban történő csökkenése ez az INA eladásával megszűnhetne. A külföldi részvénypiacokon újból csúcsközelben vannak az indexek, kedvező a befektetői hangulat, ám a hazai részvénypiacon ez nagyon visszafogottan érződik csak, a MOL részvényeknél pedig lényegében egyáltalán nem. Véleményünk szerint túl sok a nehezen mérhető kockázat a befektetők számára (részben a piac egészével, részben a MOL-kal kapcsolatban), és az eredménykilátások is romlanak. Ebben a helyzetben az INA sorsának rendezése, akár kiszállással, akár megegyezéssel, a mostaninál kedvezőbb helyzetbe hozna a MOL részvények piacát. Ha az eladással együtt nagyobb akvizíciót és a stratégiai újragondolását is bejelentené a MOL vezetése, a bizalom sokat javulhatna. Rövid távú ajánlásunk Tartás a 12 000 Ft közelébe visszaeső árfolyam dacára, spekulatív jellegű vásárlásra új fejlemények ismeretében lehet majd lehetőség. A mostani árfolyam mellett még a romló eredményvárakozások ellenére is elmarad az iparági átlagtól és a MOLra korábban jellemző szinttől a részvény értékeltsége. Az EV/EBITDA mutató 4 alatti 2014-re és 4,5 2015-re. Hosszabb távon a kockázatok enyhülésével és az eredményesség javulásával jelentős emelkedés lenne indokolt a részvény árfolyamában, ennek mértéke miatt Felhalmozás ajánlásunkat fenntartjuk, dacára a most kétségtelenül kedvezőtlen piaci hangulatnak és a kockázatoknak. 17
MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉS Részvényadatok záróárfolyam 316 Ft napi átlagforgalom 392 M Ft változás 2,3% forgalmi részarány 6,7% relatív hozam 2,7% BUX súly 10,7% heti maximum 318 Ft kapitalizáció 330 Mrd Ft heti minimum 308 Ft 1,1 Mrd ÉRTÉKELÉS: 316 FT RT TARTÁS HT TARTÁS A Magyar Telekom a IV. negyedéves gyorsjelentésben vegyes számokat közölt, miután az árbevétel, és az üzemi eredmény tekintetében pozitív meglepetést, míg az EBITDA valamint a nettó eredmény vonatkozásában az elemzői várakozásoknál alacsonyabb számokat publikált. Az osztalékfizetés szempontjából kiemelten figyelt szabad-cash flow termelés illetve eladósodottság is kedvezetlenül alakult a IV. negyedévben. A Magyar Telekom a 2013. évi eredmény után nem fizet osztalékot, indokként a társaság az osztalékpolitikáját nevezte meg, amely szerint az eladósodottsági rátát (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített arányát) a 30%-40% közötti céltartományban kívánja tartani, valamint tekintettel van a vállalatcsoport pénzügyi helyzetére és a jelenlegi működési és üzleti környezetre és feltételekre. A megtermelt cash flow hiányában pedig csupán az eladósodottság terhére kerülhetne sor az osztalékfizetésre, ami viszont már így is a megcélzott célsáv fölött volt a IV. negyedév végén is (43,8%). A hozamprémium vonatkozásában a szektortársakkal való összehasonlítás csak a 2014-es számokkal lehetséges. A Bloomberg elemzői konszenzusa még 25 Ft-os osztalékkal számol (medián) a 2014-as év után, a hozamprémium a 10 éves állampapírpiaci hozamhoz képest a Bloomberg konszenzusa alapján pedig 2% közelében mozog. A hozamprémium nemzetközi szinten valamint régiós összehasonlításban így az alacsonyak közé tartozik, miután a lengyel Telekom. Polska-nál a cseh Telefonica-nál, a francia Orange-nál, vagy pl. a Deutsche Telekom-nál is 1,5-8% között mozog ugyanez. Az előretekintő mutatószámok (pl. EV/árbevétel, P/E, EV/EBITDA) alapján ugyan nem magasak az árazási szintek a Magyar Telekomnál. Az alacsony árazásra azonban az a 2013-as év után elmaradó osztalék, valamint az átlagnál több lefelé mutató gazdálkodási-, illetve szabályozói kockázat szolgálhat magyarázattal. A társaság gazdálkodására továbbra is negatívan hat a 2012-ban bevezetett és tavaly augusztustól megemelt távközlési szolgáltatási adó, a közművezeték adó, illetve a bizonytalan iparági megítélés. Az MSCI Hungary indexből való kikerülés, valamint az osztalék elmaradásáról érkező hírek után, ugyan a legtöbb negatív hír már vélhetően beépült az árfolyamba, ennek ellenére kitartunk még a tartásra vonatkozó ajánlásunk mellett. Az év első hónapjairól az év közepére halasztott frekvenciahasználatra vonatkozó tender végső eredménye a 2014-es osztalékfizetésre lehet érdemi hatással. Ezzel kapcsolatban azonban a társaság számára kedvező hír is napvilágot látott a napokban, miután a frekvenciacsomagok pályázati díjait kb. 20%-kal csökkentette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, ami részvényenként kb. 6-7 Ft-ot jelent. Ft 320 315 310 305 300 ápr..10. ápr..14. ápr..16. ápr..22. ápr..24. M db 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 18
A sikeres frekvenciatender esetén azonban még így is könnyen elképzelhető, hogy a 2013- as év után, a 2014-es év gazdálkodása sem teszi majd lehetővé a társaságnak az osztalékfizetést (amennyiben tartani akarja a saját maga által megcélzott 30-40%-os eladósodottsági rátát), vagy csak alacsonyabb, pl. 10-20 Ft-os osztalékot fizetne a társaság. A frekvenciatender végső összege mellett az osztalékfizetésre érdemi hatással lehetne, ha a társaság a működő tőke menedzselésével kapcsolatban pozitív változásokat tudna eszközölni. Az elmúlt hetekben több olyan hír is megjelent a sajtóban, hogy a Magyar Telekom és a kormány között a februárban megkötött partnerségi megállapodás kapcsán a kormány akár csökkentené is a távközlési céget sújtó magas adóterheket. Amennyiben ezen a téren érdemi könnyítést kapna a Magyar Telekom (mi szkeptikusak vagyunk ezzel kapcsolatban), az a részünkről - jó eséllyel - az ajánlásunk felminősítését eredményezhetné. 19
OTP BANKSZEKTOR 4 126 FT RT TARTÁS - HT FELHALMOZÁS LEGFONTOSABB HÍREK: A héten dönt az Európai Bíróság a Kásler ügyben. A luxemburgi testület szerdán hirdet ítéletet azzal kapcsolatban, hogy a magyar bíróságok vizsgálhatjáke a devizahitelek esetében alkalmazott árfolyamrés (a folyósítási és a törlesztési árfolyam közötti különbözet) tisztességtelenségét. A magyar legfelsőbb bíróság (Kúria) erre alapozva hozhat majd jogegységi határozatot az ügyben, illetve ennek folyományaként egy másik kérdésben is, a szerződéses feltételek egyoldalú módosítását (pl. kamat- vagy díjemelések) illetően. A Kúria döntése azonban a legutóbbi hírek szerint csak valamikor ősszel várható, addig csúszhat a kormány által kilátásba helyezett újabb devizahiteles mentőcsomag a kabinet ugyanis az eddigi jelzések szerint meg kívánja várni a legfelsőbb bírói testület döntését. Az Európai Bíróság egyébként még februárban nyilvánosságra hozta az üggyel kapcsolatos ún. főtanácsnoki indítványt, mely szerint a Kúriának lehetősége van vizsgálni a szerződés tisztességtelenségét. Bár nem biztos, azért valószínű, hogy az EB szerdai ítéletes is ezt tartalmazza majd. Annak eldöntése viszont, hogy egy konkrét szerződéses feltétel tisztességtelen vagy sem, már a magyar bíróságok feladata ezzel kapcsolatban adhat majd iránymutatást a Kúrai későbbi döntése. A szerdai ítélet tehát, ha a vártnak megfelelően megegyezik a korábbi indítvánnyal, mérsékelten negatív hír lehet a lényegi kérdés viszont továbbra is nyitva marad, a Kúria őszre várható döntéséig. Érdekesség, hogy eközben az Európai Bíróság egy másik, később indított ügyben (Sebestyén kontra Raiffeisen) már meghozta döntését, melyben azt mondta ki, hogy a magyar törvényszéknek kell eldöntenie, tisztességtelen-e az adott szerződésben szereplő kikötés (a jogviták eldöntésére kijelölt választott bírósággal kapcsolatban). Az EB szerint a feltételt önmagában nem teszi tisztességessé, ha a fogyasztót az aláírás előtt tájékoztatták róla. OTP: tetemes veszteség az ukrán leánybanknál. Az OTP ukrán érdekeltsége 678,4 millió hrivnya, azaz átszámítva mintegy 13,4 milliárd Ft veszteséggel zárta az első negyedévet a tárasság által pénteken közzétett ukrán beszámoló szerint. A vaskos mínuszt a hrivnya jelentős (az év elejéhez képest mintegy 25%-os) gyengüléséből fakadó átértékelések mellett a devizahitelekre képzett céltartalékok, hitelezési veszteségek növekedése okozta. A veszteség mértéke figyelmeztető jelzés lehet az idei kilátásokkal kapcsolatban, legutóbb 2009 harmadik negyedévében, a gazdasági válság elmélyülésekor szenvedett el ennél nagyobb veszteséget az ukrán leánybank. Igaz, a most megjelent adat még nem az nemzetközi standardok (IFRS) szerinti szám, azt a május 16-án megjelenő OTP gyorsjelentés tartalmazza majd. Csányi szerint jövőre akár jelentős osztalékemelés is lehet. Az OTP pénteki (ápr. 25.) közgyűlésén a részvényesek jóváhagyták az igazgatóság osztalékjavaslatát, melynek megfelelően a bank a tavalyi év eredményéből részvényenként 145 Ft, illetve a saját részvényekre eső összeg szétosztása után mintegy 147 Ft bruttó osztalékot fizet. A kifizetésre június 10- étől kerül sor. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a közgyűlésen azt mondta, az osztalék lehetne több is, ha nem lennének még jelentős külső kockázatok az idei évre előretekintve. Ezek közül az orosz-ukrán konfliktust, a várható devizahiteles mentőcsomagot és az európai banki tőkekövetelmények változását emelte ki a bankvezér. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy ha ezek a bizonytalansági tényezők enyhülnek, és az OTP nem lát konkrét akvizíciós lehetőséget, illetve az eredmények ezt lehetővé teszik, jövőre jelentősen emelkedhet az osztalék. Az OTP hagyományosan nem tekinthető osztalékpapírnak, az elmúlt években kifizetett osztalékok nagyjából 3%-os hozamot biztosítottak a befektetőknek. Az idei kifizetés a jelenlegi árfolyamhoz mérve 3,5%-os hozamot jelent, ami egyébként az alacsony kamatkörnyezetben egyre inkább felértékelődhet. Főként, ha jövőre esetleg valóban jelentősebb mértékben emelkedne az osztalék ennek azonban Csányi úr elég erős feltételeket szabott. 20