Gazdasági kórkép - alulnézetből (1990-2009) Sopron, 2009. 12. 10. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem
Vitaindító alapgondolatai 20 év telt el a rendszerváltás óta, időszerű egy leltár készítése (mire lehetünk büszkék, s miben kell önkritikát gyakorolni), 5 év telt el az EU tagság óta összegezni kell, hogy melyek az integráció erényei, s melyek a nemkívánatos mellékjelenségek), Gazdasági világválság mélypontján vagyunk, tisztázni kell melyek a globális hatások, s melyek a saját gyengeségeink, A válságból való kilábaláshoz nem elég a tüneti kezelés, a valódi fordulathoz átfogó modernizációs program szükséges (cél-eszköz-feladat-módszer), Választások előtt állunk a téma fontosabb, mintsem a politika játékszere legyen
A mögöttünk hagyott 20 év jellemzői Politikai rendszer átalakulása (többpártrendszer, demokratikus intézmények), Nemzetközi kapcsolatok (NATO, EU, OECD) Piacgazdasági szabályozás (tervgazdálkodás helyett), Gazdálkodási formák változása (állami vállalatok helyett társaságok), Tulajdonviszonyok radikális módosulása, Piaci irányultság változása (keleti dominencia helyett nyugati), Vállalkozási hajlandóság növekedése (kényszer, önmegvalósítás, taktikai vállalkozás), Differenciálódás nem kívánatos erősödése (társadalmi területi, stb),
Melyek a kibontakozó válság igazi okai Állami szerepvállalás elbizonytalanodása, Laza monetáris és fiskális politika a világ meghatározó országaiban (túlköltekezés visszaütése), Gazdasági fejlődést biztosító húzóerők tartós gyengülése (űrkutatás, ICT szektor, fegyverkezés), Új és dinamikus, olcsó munkabérű országok versenytársként történő megjelenése (következményként a növekvő költségek nem érvényesíthetők az árakban), Innováció és K+F tevékenység stagnálása, következményként a termékszerkezet megújításának elmaradása, Hozzáadott-értéken belül a profit és a bérek eltérő ütemű fejlődése (fizetőképes kereslet gyengülése), Társadalmi türelmetlenség erősödése
A 2009. évi reál GDP várható alakulása százalék 5,0 0,0 LT LV EE RO IE SI FI HU BG SK DE CZ IT SE UK DK NL EU-27 AT ES LU PT BE FR MT EL CY PL USA -5,0-10,0-15,0 Tanulságos a 2009. évi GDP alakulása, s ma még kérdéses ennek 2010. évet érintő hatása -20,0 Forrás: EUROSTAT DataBase, 2009 alapján Pitti Zoltán szerkesztése
A gazdasági válság mélységét és tartósságát meghatározó tényezők Belső piac mérete (Görögország, Szlovénia, Írország, illetve Lengyelország), Pénzügyi rendszer fertőzöttsége (Anglia, Olaszország, Spanyolország), Nemzetközi kitettség (lásd: transznacionalizálódási index)
Magyarország helyzete több szempontból azonos íven mozog az EU-27 országokban zajló jelenségekkel (időnként az élbolyban, időnként a követők között)
A GDP teljesítmény változása (1987-2009) % 8,0 6,0 4,0 növekedés és felzárkózás 2,0 0,0 stabilizáció visszaesés -2,0 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 *2009-4,0-6,0-8,0-10,0-12,0-14,0 átalakulási válság Jogos kérdés: Hol és mit rontottunk el? Forrás: KSH és az MNB adatai alapján a szerző összeállítása
Állandósult gondunk: négyes deficit Államháztartási hiány (költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások); Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; valamint Gazdasági teljesítményhiány (inflációtól elmaradó árbevétel, reálértéken stagnáló hozzáadott-érték); Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlő és az exportált termékekben rejlő tudástartalom különbsége); Komoly szemléleti probléma, hogy míg az ikerdeficit problémáját érezzük és az egyensúlyteremtés halaszthatatlanságát elfogadjuk, addig a gazdasági- és tudásteljesítmény hiányát nagyvonalúan kezeljük!
Gazdasági teljesítmények romlása Finanszírozási terhek növekedése Közteher befizetések csökkenése Emelkedő hitel kamatok A gazdaság ördögi körei Államháztartás növekvő hiánya Romló Kockázati megítélés Adósságállomány növekedése Külföldi kölcsönök felvétele
Folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd, illetve % a GDP arányában) 1 000,0 0,0% millió 0,0-1 000,0-2 000,0-3 000,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 *2008-1,0% -2,0% -3,0% -4,0% fizmérleg hiány %-ban -5,0% -4 000,0-5 000,0 Folyó -6 000,0 fizetési mérleg tartalma: Áru export és import, Szolgáltatás export és import -7 000,0 Jövedelem be- és kiáramló értéke -6,2% -7,2% -7,1% -7,5% -7,8% -8,7% -8,6% -8,8% -6,4% -7,2% -7,5% -6,0% -7,0% -8,0% -9,0% -8 000,0-10,0% millió százalék Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2/2008
Az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában (1996-2009) 90,0 73,0% 80,8% 80,0 70,0 71,7% 62,3% 60,4% 59,5% 61,7% 65,6% 65,8% 60,0 50,0 40,0 30,0 54,2% 52,1% 55,8% 58,1% 59,4% Az adósságszolgálat a GDP 4,8-5,0%-át, az államháztartási kiadások 8,6-8,8%-át köti le 20,0 10,0 0,0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 *2009 Forrás: General Government Data, EUROSTAT, 22 April 2009
Az adósságállomány után fizetendő kamatkötelezettség a GDP százalékában az EU-27 országokban (2009-2010) 6,0% 5,0% A GDP arányában számolt 4,8-4,9%-os kamatteher az államháztartási kiadások cca 9,0-9,5 %-ának felel meg 4,0% 3,0% 2,0% 2009 2010 1,0% 0,0% HU IT EL BE MT PT AT IE EU-15 EU-27 FR DE PL UK NL LV CY ES SI DK RO LT SE FI SK CZ BU LU EE Source: General Government Data (Revenue and Expenditure), EUROSTAT, Spring 2009
A bruttó hazai termék, az egy keresőre jutó reálbér és a háztartások fogyasztása (1980=100) százalék (1980=100) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 Pontosan 10 évre volt szükségünk a már egyszer elért teljesítmény meghaladásához 10,0 0,0-10,0-20,0 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 *2008-30,0-40,0 Bruttó hazai termék Háztartások fogyasztása egy keresőre jutó reálbér
Szembesülni kell azzal, hogy a költségvetési megszorításokkal csak ideig óráig teremthető egyensúly, az érdemi változáshoz a gazdaság teljesítőképességét kell növelni!
Regisztrált és ténylegesen működő társaságok száma 2004 2005 2006 2007 2008 Statisztikai regisztrált 481,3 497,4 513,8 531,1 561,4 (ezer db) Ténylegesen működő (ezer db) 314,4 326,2 333,3 344,4 343,9
Nyereséges és veszteséges társaságok száma 2004 2005 2006 2007 2008 Nyereséges 168,5 180,4 196,2 205,1 193,4 (ezer db) Veszteséges 123,6 121,4 111,0 112,1 123,3 (ezer db)
A társas vállalkozások nettó árbevétele folyó áron és reál értéken (1992-2008) 70 000 milliárd Ft 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 nettó árbevétel (folyó áron) nettó árbevétel (reál érték)
A bruttó hozzáadott-érték a nettó árbevétel arányában (1992-2008) 70 000 30,0% milliárd Ft 60 000 50 000 40 000 Piaci értékítéletet tükröző arányszám 25,0% 20,0% 15,0% 30 000 20 000 10,0% 10 000 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 hozzáadott-érték arány (%) 5,0% 0,0% nettó árbevétel értéke bruttó hozzáadott-érték hozzáadott érték aránya (%)
100,0% A vállalkozások bruttó hozzáadott-érték teljesítménye főbb nemzetgazdasági ágak szerint (1992-2008) 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Vill.energia, gáz- víz- és hőellátás Építőipar Kereskedelem Szálláshely-vendéglátás Szállítás, posta, távközlés Pénzügyi szolgáltatások Gazdasági szolgáltatások Humán és egyéb szolgáltatások
A hazai bruttó hozzáadott-érték a bruttó kibocsátás arányában (1992-2008) milliárd Ft 70 000 60 000 50 000 40 000 51,0% 50,0% 49,0% 48,0% 47,0% 46,0% 30 000 20 000 10 000 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 hozzáadott-érték aránya (%) *2008 45,0% 44,0% 43,0% 42,0% 41,0% 40,0% Bruttó kibocsátás értéke Bruttó hazai termék értéke Hazai termék a kibocsátás arányában
A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezők (1997-2008) Hozzáadott-érték 100,0% Létszám többlet 0,6 % Tőke gyarapodás 68,2% Termelékenység 31,2% Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?! Munka intenzitás 3,3% 3,3% Tőke intenzitás 27,9%
Magyarországra érkező külföldi működőtőke befektetések éves értéke és állománya (1990-2009) 7 000 70 000 6 000 5 000 Három lényeges szakasz: tulajdonrész vásárlás, előzmény nélküli vállalkozásalapítás, eredményből történő visszaforgatás 60 000 50 000 millió (inflow) 4 000 3 000 40 000 30 000 2 000 1 000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 *2009 millió (stock) 20 000 10 000 0 Működő tőkebefektetés éves értéke Külföldi tulajdonú tőke halmozott értéke Forrás: World Investment és az EUROSTAT adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése
A külföldi érdekeltségű vállalkozások részesedése a gazdaság főbb mutatóiból (2000-2008) tárgyi eszközök saját tőke jegyzett tőke 2000 2008 K+F ráfordítás beruházási érték fizetett osztalék fizetett társasági adó igénybevett adókedvezmény adózás előtti veszteség adózás előtti nyereség összes költség és ráfordítás bruttó hozzáadott-érték teljesítmény export árbevétel nettó árbevétel foglalkoztatottak száma 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Forrás: APEH éves gyorsjelentései alapján Pitti Zoltán számításai százalék
Saját tőke megoszlása főbb tulajdonosi csoportok szerint 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 1992 1994 1996 1998 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Kizárólagos hazai tulajdon Vegyes tulajdon (többségi külföldi) Vegyes tulajdon (többségi hazai) Kizárólagos külföldi tulajdon
Hogy működik a gazdaság?!
Adózás előtti eredmény a saját tőke arányában (2000-2008) 30 000 18,0% 25 000 16,0% 14,0% 20 000 12,0% 15 000 10,0% 8,0% 10 000 6,0% 5 000 4,0% 2,0% 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 *2008 0,0% adózás előtti eredmény egyenlege saját tőke értéke adózás előtti eredmény a saját tőke százalékában
Társas vállalkozások eredménymutatói (pénzügyi szektor nélkül számolva), milliárd Ft 2006 2007 2008 Üzemi (üzleti) eredmény egyenlege 2 503,5 2 891,1 2 754,0 Pénzügyi műveletek egyenlege 199,1 311,2-1 086,6 Szokásos vállalkozási eredmény egyenlege 2 702,6 3 202,3 1 667,4 Rendkívüli eredmény egyenlege 438,0 615,7-58,9 Adózás előtti eredmény egyenlege 3 140,6 3 817,0 1 608,5 Forrás: APEH éves gyorsjelentései alapján Pitti Zoltán számításai
A magyar gazdaság kitörési pontja az exportteljesítmények növelése (piacbővítés, termékszerkezet korszerűsítés, a termékekben rejlő hazai tudástartalom szélesítése)
Magyarország áruexportja főbb termékcsoportok szerint (1992-2008) 100,0% százalék 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 élelmiszer, ital, dohány nyersanyag, félkész termék energiahordozók feldolgozott termékek (fogy.cikk) gépek, gépi berendezések Magyarország Statisztikai Évkönyvei alapján (KSH) Pitti Zoltán szerkesztése
Magyarország termékexportja főbb kereskedelmi partnerek szerint (2000-2008) (Egység: százalék) 2000 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 1.) EU-27 85,1 84,7 84,4 83,1 76,6 78,7 79,1 78,3 EU-15 76,4 75,1 73,6 70,8 61,5 61,2 59,8 57,5 EU-12 8,7 9,6 10,8 12,3 15,2 17,5 19,3 20,8 2.) Non EU 14,9 15,3 15,6 16,9 23,4 21,3 20,9 21,7 Összes export 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Magyarország Statisztikai Évkönyvei (KSH) alapján Pitti Zoltán számításai
Gazdasági szereplők és teljesítmények, 2008 Vállalkozások száma Bruttó hozzáadott-érték 1,2% nagyvállalkozás 56,9% 1,5% középvállalkozás 16,4% 7,7% kisvállalkozás 14,6% 89,6% 97,3% 26,7% mikrovállalkozás 12,1% Forrás: az APEH 2008 évi gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán számítása, 2009
Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott-érték vállalkozási méretek szerint (1998-2008) 9 000 ezer Ft/fő 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Mikro- és kisvállalkozások keretében dolgozik a foglalkoztatottak háromnegyede 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 *2008 mikro kis közép nagy vállalkozások összesen
180,0 Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadottérték az EU tagországokban, 2007 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 EU-15 feldolgozóipari átlag 63,6 ezer /fő 60,0 40,0 EU-15 országos átlag 62,8 ezer /fő 20,0 0,0 IE LU FI DK BE UK SE AT FR DE NL IT ES CY SI EL MT PT SK CZ PL EE HU LV LT RO BU Forrás: EUROSTAT Database alapján Pitti Zoltán számításai
A vállalkozások költségei és ráfordításai főbb tényezők (2004-2008) 2004 2005 2006 2007 2008 Anyagjellegű ráfordítás 79,9 80,7 81,7 81,1 81,4 ebből: anyagköltség 22,8 23,4 24,3 24,5 24,7 Személyi jellegű ráfordítás 10,0 9,8 9,2 9,5 9,5 ebből: bér és kereset 6,6 6,4 6,0 6,2 6,2 Értékcsökkenés 4,1 4,0 3,7 3,6 3,6 Egyéb ráfordítás 5,9 5,5 5,4 5,8 5,5 Költségek és ráfordítások mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A társaságok export teljesítménye a nettó árbevétel arányában (1992-2008) 70 000 30,0% milliárd Ft 60 000 50 000 25,0% 20,0% export arány (%) 40 000 30 000 20 000 A javuló exportarány mögött a piaci irányultság, a tulajdonosi háttér és a termékösszetétel koncentrációja húzódik 15,0% 10,0% 10 000 5,0% 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 0,0% Nettó árbevétel Export-bevétel Export a nettó árbevétel %-ában
10 000 A hazai gazdaság high-tech exportja és importja (2000-2008) millió 8 000 6 000 4 000 2 000 0-2 000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 *2008-4 000-6 000 High-tech import High-tech export hiány, vagy többlet
A társas vállalkozások export teljesítménye területi egységek szerint, 2008 13,2% 13,4% 0,7% 2,3% 4,2% 2,4% 3,7% 2,3% 9,0% 34,7% 3,4% 2,0% 2,0% 1,6 0,6% 0,7% 0,4% 2,3% 1,3% 0,8% 0,7% Jelmagyarázat 3,8 milliárd Ft felett 2,8-3,7 milliárd Ft között 1,8-2,7 milliárd Ft között 0,8-1,7 milliárd Ft között 0,7 milliárd Ft alatt
Tudásháromszög kihasználatlan lehetőségeink Oktatás (elégtelen szakképzés, versenyszektor felvevőképességét meghaladó felsőfokú kibocsátás kontra befejezetlen iskolai végzettség nélküliek) ICT (teljesítmény, vagyon, eredmény) Innováció és K+F (új termék nélkül nincs exportnövekmény, K+F nélkül nincs új termék)
A versenyszektor innovációs teljesítménye főbb innovációs típusok szerint (1989-2008) 100,0% 90,0% Termékszerkezet modernizációja 80,0% 70,0% 60,0% Gépesítés, eljárási folyamat, logisztika 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% Gazdálkodási formáció, szervezeti struktúra változtatása 0,0% 1989-1991 1992-1994 1995-1997 1998-2000 2001-2004 2005-2008 szervezeti innováció technológiai innováció termék innováció
A versenyszektor K+F ráfordításai tulajdoni jelleg szerint (1997-2008) 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Hazai vállalkozások Külföldi vállalkozások Forrás: APEH éves gyorsjelentései alapján Pitti Zoltán számításai, 2009
Fontos megállapítás: az innovációs teljesítmények javítása és a K+F ráfordítások növelése nélkül a kibocsátás arányában mért hozzáadott-érték arány nem javulhat, s amennyiben ez a mutató továbbra is alacsony szinten marad, úgy a bruttó kibocsátás dinamikus növekedése mellett is csak közepes ütemben leszünk képesek gyarapítani az életminőség javítását finanszírozó hazai hozzáadott-értéket!
A gazdasági növekedés alternatív pályái (2000-2007, illetve 2008-2013) 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 *2012 *2013 KP -2,0% A B C -4,0% -6,0% -8,0% Választ igénylő kérdések: a fordulathoz létrehozható-e egy társadalmi-gazdasági megállapodás? mi lesz a növekedés motorja? tudunk-e tartósan növekedni az egyensúly veszélyeztetése nélkül? Konvergencia Program szintentartó fejlődési pálya dinamikus növekedési pálya leszakadó pálya
A fenntartható gazdasági fejlődési pályán maradás alapvető kérdései Egyensúlyteremtés és növekedésösztönző program; Gazdaságfejlesztési stratégia (versenyképesség, exportképesség, növekedési motor, klaszterképző erő, befektetés-ösztönző közgazdasági szabályozás); Gazdasági szerkezet korszerűsítése (ágazati, vállalkozási méret, területi, tulajdoni erőforrás átcsoportosítás a magasabb hozzáadott-értéket biztosító vállalkozásokba); Innovatív magatartás erősítése, K+F ráfordítások növelése; Adórendszer modernizációja (teljesítmény-ösztönzés, igazságosság, költségvetési megfontolások); Munkahelyteremtés egyfelől termelő szektor erősítése, másfelől a szociális biztonság növelése; Az oktatási szektor (kibocsátó) és a gazdasági szektor (felvevő) közötti összhang megteremtése
Befejezés helyett egy ajánlás: Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell hogy helyben maradjunk!
A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem E-mail: zoltan.pitti@uni-corvinus.hu Tel.: 30-9/603-208