Általános nyelvészet és pszicholingvisztika I.



Hasonló dokumentumok
MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

A nyelvészet története okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere

Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században

A JOGI NYELV NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSE VINNAI EDINA

A 2017 szeptemberétől érvényes kurzuslisták BA major szakosok nyelvészeti tárgyai

Bevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása

magyar (BA)-BTK XXX-MAGTANB2/ képzési terv

Az irodalomtudomány alapjai. Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév)

Bevezetés a nyelvtudományba

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

10. Morfológia és statisztikai grammatika Morfémák és variációszámok

Érvényes: 2016/2017. tanévtől. Magyartanár

Érvényes: 2015/2016. tanévtől. Angol nyelv és kultúra tanára. TNA v 3. TNA é 3. TNA 2210 *TNA v 3

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

Lexikon és nyelvtechnológia Földesi András /

Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan

Mintatanterv magyartanár -- történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakos hallgatók számára Közös képzési szakasz

A JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány. a 2015-tól fölvett hallgatóknak

Félévi óraszám Ajánlott félév. Követelmény. Heti óraszám. Felvétel típusa. Kreditpont. Felvétele. típusa

Nyelv és gondolkodás

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2017-tól fölvett hallgatóknak

A bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde

A nyelvtudomány rövid története: ókor

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

Fogalom- és tárgymutató

Vizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október

TANEGYSÉGLISTA (BA) Magyar alapszak tól fölvett hallgatóknak

specializáció mintatanterve kreatív írás szeptemberétől

Osztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány

BA Magyar szak I. évfolyam

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Általános nyelvészet Tematika és olvasmányjegyzék a magyar nyelvtudományi doktori iskola hallgatóinak

Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után

A TANTÁRGY ADATLAPJA

BA major szakosok nyelvészeti tárgyai (tanterv: MAGTANB2/ )

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

KÖVETELMÉNYEK. A nyelvi szintek grammatikája

Sémi összehasonlító nyelvészet

HELYI TANTERV. Nyelvtan

Mintatanterv magyartanár -- német nyelv és kultúra tanára szakos hallgatók számára Közös képzési szakasz

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak


HELYI TANTERV. Magyar Nyelv

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány től fölvett hallgatóknak

Osztatlan némettanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Idegennyelvi nyelvpedagógia 1. Az anyanyelv szerepe az idegen nyelvek tanulásában és tanításában

Beszédhiba és beszédfeldolgozás

2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma:

DE, Nyelvtudományok Doktori Iskola Képzési terv

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből

szeptemberétől

KÉPZÉSI PROGRAM C képzési kör C képzési kör

MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Tartalom. Bevezetés 11

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, Created by Neevia Personal Converter trial version

Osztatlan német nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

A héber nyelv története

Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai. Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is.

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

KT jóváhagyta Követelmény. Ajánlott félév. Heti óraszám. óraszám. Félévi. típusa

A munka empirikus része 8 vizsgálatot, s tucatnyi adatelemzést tartalmaz. Bizonyos vizsgálati anyagokat ugyanis több szempontból elemez.

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág től fölvett hallgatóknak

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Diskurzus a grammatikában Grammatika a diskurzusban

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

VIII. Magyar Számítógépes. Nyelvészeti Konferencia MSZNY Szerkesztette: Tanács Attila. Vincze Veronika

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

SZEMANTIKA ÉS PRAGMATIKA A TERMINOLÓGIÁBAN

A fonetik ar ol altal aban szeptember 15.

ügyvitel szakirány mintatanterve

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

2

A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben és a nyelvi tanácsadásban

A tanári szak neve: német nyelv és kultúra tanára (középiskola, 12 félév) 2018-tól. Féléves óraszám Heti óraszám. Ajánlott félév.

É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek?

Magyar alapszak ügyvitel szakirány mintatanterve

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ

Nyelvészeti alapfogalmak. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben szeptember 25.

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai

Követelmény. Kreditpont. típusa. 2 K k BBNSZ90100 I PO SZO. 2 K k I RS OL

- megnyilatkozás értelmezéséhez kell: 1. a világ ismerete pl.: vág 2. kommunikációs ismeret pl.: udvariasság - a beszédhelyzet szerepe pl.

Német nyelv és kultúra tanára mintatanterve (általános iskolai tanár, 10 félév) Heti óraszám. Féléves Beszámolási kötelezettség

A nyelv modularizálódó hálógrammatikája. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina április 18.

pedagógiai-pszichológiai modul: 10 kredit. Alapozó ismeretek Szakmai törzsanyag

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Mintatanterv a magyartanári MA hallgatóknak

Átírás:

1 Általános nyelvészet és pszicholingvisztika I. 2011-2012 II. félév Tanár: Szıllısy-Sebestyén András Tematika I. Tudományelméleti és tudománytörténeti bevezetés 1. A tudományosság koronként változó kritériumai: a. Grammatika: az írás tudománya i. A korai grammatikák (1) kihalt, csak írásban használt (2) klasszikus vagy szent nyelvek (3) helyes írásának illetve kiejtésének szabályai ii. Az elsı grammatikus (1) Panini (i.e. IV. század) grammatikája (2) a már akkor is kihalt, csak írásban és vallási célokra használt szent nyelv: a szanszkrit grammatikája iii. Az elsı klasszikus görög grammatika szerzıje Dionysios Thrax, Kr. u. II. század b. Ókori görög filozófia: i. Szóbeliség írásbeliség (1) Szokratész (2) Platon ii. Arisztotelész: c. Középkor: skolasztika: (1) Nyelv és gondolkodás természetes egysége: Helyes gondolkodás = helyes nyelvhasználat (2) Episztemológiai (ismeretelméleti) kérdésfeltevés: Nyelv és valóság viszonya (3) Ontológiai (lételméleti) kérdésfeltevés: A valóság természete: (a) idealizmus: Platon (b) naturalizmus: Arisztotelész i. Az igaz tudás forrásai a klasszikus ókori és kanonizált szent szövegek: az isteni kinyilatkoztatás és annak dogmatizált értelmezései ii. Hermeneutika (mint spontán klasszikus filológia) iii. Írástudók (literátorok) nevelése és társadalmi szerepe (1) Egyetemek és deákok a középkorban (2) A latin nyelv szerepe a helyi, ún. vernakuláris nyelvekkel szemben

2 (3) A latin grammatikák felépítése (a) Grammatikai osztály orthoepia (helyes kiejtés) & orthográfia (helyesírás) (ii) etimológia (b) Szintaktikai osztály szintaxis (szókötés) (ii) logika (mondat- és jelentéstan) (c) Poétikai osztály retorika (ii) poétika (irodalmi mőfajelmélet) (4) Egyházi személyek és intézmények (5) Írnokok és hivatalnokok a kancellárián iv. Az anyanyelvi (vernakuláris) írásbeliség megjelenése d. Reneszánsz: (1) glosszáriumok és egyéb szórvány emlékek (2) az elsı szöveges nyelvemlékek: (a) fordítások (b) krónikák i. A matematika és a klasszikus természettudományok kiválása a filozófiából ii. A klasszikus filológia kialakulása (Rotterdami Erasmus, protestáns bibliafordítások) (1) Tárgya: Klasszikus (héber, görög és latin) szövegek (2) Feladata: (3) Módszerei: Hiteles szövegek megállapítása és értelmezése (a) glosszáriumok (b) kommentárok (c) fordítások (4) Elméleti eredménye: Nyelvi forma és tartalom megkülönböztetése iii. Az anyanyelvi írásbeliség és az európai modern irodalmi nyelvek kialakulása e. Reformáció: i. Az európai irodalmi nyelvek megszilárdulása és az ún. nemzeti nyelvek kialakulása ii. Bibliafordítások iii. Az anyanyelvi írásbeliség oktatása és az olvasás terjedése

3 (1) Hagyományos anyanyelvi iskolai nyelvtanok felépítése: (a) Hangtan: hangok és betők (b) Alaktan (c) Szótan: (d) Mondattan: szófajok (ii) jelentéstan (e) Stilisztika: szintagmatan (szószerkezettan) (ii) szintaxis (tulajdonképpeni mondattan) (iii) logikai (propozicionális) szemantika egyéb fogalmazási ismeretek (ii) retorika (iii) poétika f. A felvilágosodástól a XIX. század végéig i. A történeti szemlélet kialakulása ii. Nyelv kultúra nemzet iii. Nemzeti kultúra és kulturális nemzet iv. A polgári (politikai) nemzetek kialakulásának (hosszú) folyamata Európában v. Az ún. nemzeti nyelvek kulturális, politikai és jogi intézményesülésének fokozatai: (1) Írásbeliség kialakulása (2) Az irodalmi nyelv standardizációja (3) A kialakult (irodalmi) nyelvi normák kodifikációja (a) Helyesírási szabályzatok (b) Kiejtési szótárak (c) Akadémiai nagyszótárak (d) Akadémiai nyelvtani kézikönyvek (4) A modern idegen nyelv fogalma (5) A nemzeti illetve nemzetiségi nyelvek politikai státusa az egyes államokban: többségi illetve kisebbségi nyelvek (6) A nyelvek jogi státusa az egyes államokon belül illetve a nemzetközi nyelvhasználatban: hivatalos, hivatalosan elismert és el nem ismert, második, közvetítı és munkanyelvek vi. Az irodalmi nyelvi normák legitimációja: (1) autoriter (tekintélyelvő) az iskolában (2) historikus (történeti) tudományosan vii. A nemzeti identitás történeti megalapozása:

4 (1) A népek, illetve a nyelvek eredetének kutatása (2) A történeti összehasonlító nyelvészet (a) A nyelvrokonság (b) A nyelvrokonság tudományos igazolásának feltételei (3) A modern idegennyelv-oktatás és az ún. modern filológia kialakulása (a) A klasszikus filológia viszonya a klasszikus kultúrákhoz (b) A modern filológia kultúraközvetítı illetve tudományos felfedezı szerepe g. Az analfabetizmus felszámolása, illetve az írás-olvasás popularizációja Európában a XIX. század végétıl napjainkig II. A modern nyelvtudomány története 1. A történeti összehasonlító nyelvészet válsága a. A hangtörvények alapján kikövetkeztetett, illetve az írott emlékekbıl kikövetkeztethetı kiejtett formák eltérései b. Az írásbeliség megbízhatatlansága c. A beszélt nyelv rekonstruálhatatlansága d. Az empirikusan megközelíthetı beszéd illetve a feltételezett nyelvi rendszer eltérései 2. A hagyományos filológiai paradigma illetve a modern nyelvtudomány nyelv fogalma: a. Történelmi múlt nemzet (néplélek) nemzeti kultúra nemzeti nyelv beszéd b. Nyelv és beszéd radikális megkülönböztetése: i. Nyelv: ii. Beszéd: (1) szinkron asszociációs rendszer (2) absztrakt (3) kollektív tudás (1) alkalmi, idıben változó (2) esetleges, véletlenszerő (3) a nyelvi rendszer pszichikai és fizikai manifesztációja 3. A modern strukturalista deszkriptív (leíró) nyelvészet alapjai a. A strukturalista kulturális szemiotika kialakulása az etnográfiában (Claude Lévi- Strauss) és a kulturális antropológiában (George Herbert Mead, BronisłavMalinowski) b. Preszkriptív illetve deszkriptív grammatika

5 c. Ferdinand de Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe 1916 (magyarul 1967): i. Diakrónia / Szinkrónia ii. Language = langue + parole iii. A nyelvi rendszer struktúrája: Nyelv Jelentés Valóság Jelforma Jelforma képzete Jeltárgy képzete Jeltárgy Asszociatív kapcsolatok a jelforma-képzetek között: Asszociatív kapcsolatok a jelölt dolgok képzetei között: Szintagmatikus és paradigmatikus viszonyok a jelrendszerben Jelentésmezık iv. A tulajdonképpeni nyelvészet (grammatika) a szinkron nyelvi rendszer leírásával foglalkozik. Innen a deszkriptív strukturalizmus elnevezés. v. A mondat szintaktikai szerkezete még a grammatika körébe tartozik, de a valóságos mondatok már nem: ezek a parole körébe tartoznak. d. Leonard Bloomfield: Language 1933 szerint a grammatika határai: i. A Stimulus Reakció elven alapuló behaviorista pszichológia szellemében kizárja a grammatika körébıl a közvetlenül nem megfigyelhetı mentális viszonyokat és objektumokat, tehát a jelentést. ii. A mondat a maximális grammatikai szerkezet és a minimális szöveg. 4. A Chomsky-féle transzformációs generatív grammatika a. mint a deszkriptív strukturalista nyelvészet meghaladása b. illetve továbbfejlesztése absztrakt formális irányban c. Noam Chomsky: Syntactic Structures 1957 i. Nyelvi kompetencia és performancia ii. A generatív grammatika mint az anyanyelvi beszélı nyelvi kompetenciájának modellje iii. A grammatika szerkezete: (1) középpontban a független szintaktikai komponens: (a) Mondatszerkezeteket generál egy kiinduló szimbólummal (S) reprezentált mélyszerkezetbıl (b) ún. kategoriális szimbólumokat (pl. VP, NP) tartalmazó átírási szabályokkal. (c) Terminális szimbólumok az eredményül kapott felszíni szerkezetekben.

6 IV. Szemiotika (d) Rekurzivitás (2) + 2 interpretatív komponens: (a) fonológiai komponens (b) szemantikai komponens 5. A generatív grammatika keretében megoldatlan illetve megoldhatatlan problémák: a. A grammatikalitás fokozatai b. Az (elméleti) nyelvészet tárgya egyre absztraktabb és megfoghatatlanabb, i. a beszéd kutatását más tudományoknak engedi át (pszichológia, szociálpszichológia, szociológia), ii. nem találja a kapcsolatot a langue és a parole lingvisztikája között. c. A generatív grammatikai modellek pszichológiai realitásának kérdése i. A pszicholingvisztika kezdetei d. Az anyanyelvi beszélı kompetenciái túlterjednek a Chomsky-féle értelemben vett nyelvi kompetencián: pl. i. Dell H. Hymes: kommunikatív kompetencia ii. kulturális kompetenciák iii. szociális kompetenciák iv. diszkurzív kompetencia: 1. Általános jeltudomány: szövegalkotási kompetencia a mondatalkotási és felismerési kompetencián túl a. A deszkriptív strukturalista grammatika fogalmainak más jelrendszerekre való kiterjesztése, pl. i. kulturális szemiotika: pl. ii. (1) öltözködés (2) lakberendezés (3) építészet (4) mővészet A szemiotika alapfogalmai: (a) Jel és jelviszonyok: jelölés (b) A jelentés: jelforma (jelölı) és jeltárgy (jelölt) viszonya (c) A jelrendszer I. szintagmatikus és paradigmatikus dimenziója II. Leírásának grammatikai (szintaktikai), szemantikai és pragmatikai aspektusa iii. A szemiotika három aspektusa (Charles Morris 1938) (1) szintaxis (a) szintagmatikus dimenzió

7 (2) szemantika (3) pragmatika: (b) paradigmatikus dimenzió A jel(rendszer) használata: (a) funkciói (b) kontextusa 2. A szöveglingvisztika kialakulása az 1970-80-as években a. Petıfi S. János, Teun A. Van Dijk b. 1960-as évek: irodalmi szövegszemiotika: A szöveg (mőalkotás) mint egységes, strukturált komplex jel c. A pragmatika, mint hétköznapi mőfajelmélet bevezetése a nyelvészetbe d. A szövegszemiotika i. szintaktikai aspektusa (1) verbális szöveg esetében ii. szemantika: (a) a szőkebb értelemben vett grammatika (1) a morfológiához rendelt lexikális szemantika (2) a szintaxishoz rendelt propozicionális szemantika iii. Szöveggrammatika (1) szövegszintaxis: (a) mikrostruktúra: mondatkapcsolatok (b) makrostruktúra: szövegszerkezet (2) szövegszemantika: A szöveg és egyes részeinek témájukhoz (a szöveg tárgyához) való viszonya (3) szövegpragmatika: IV. A nyelv kettıs és többszörös kódolása Szendvics-modell : (a) A tárgyalási univerzum (verbális) kontextusa (b) A verbális szöveg funkciója a szituáció kontextusában Jelentés Üzenet Szemantika = (Pragmatika) Szó Mondat = (Szöveg) Szintaxis = (Grammatika) Karakter Karaktersor (Morfológia) = Lexikon

8 A (szintetikus) szendvics-modell megsokszorozása: a piskóta-modell : (Szövegpragmatika) Szöveggrammatika Tartalom Mondanivaló Szövegszemantika (Diskurzuslogika) Szövegrész Szöveg (Diskurzus) Szöveggrammatika Mondat Mondatsor Szövegszintaxis Mondattan Referenciális jelentés Mondatjelentés = Propozicionális tartalom Propozicionális logikai szemantika Mondatrész Mondat (Szintaxis) Mondattan Szó Szószerkezet Phrase Structure Grammar (Szintagmatan, Szintaxis) Szintaxis (Phrase Structure Grammar) (szintagmatan) Szójelentés Levezetett kompozicionális jelentés Kompozicionális kategoriális szemantika Szó Szószerkezet Szintaxis (Phrase Structure) Morféma Morfémalánc Lexikon Morfológia Lexikon Jelentés(mozzanat) Szójelentés Lexikális szemantika Morféma Morfémalánc = Szó Lexikon Fonéma Hangsor Morfológia V. Egy nyelv meghatározása, grammatikai ill. szintaktikai, szemantikai és pragmatikai aspektusai, szerkezeti és funkcionális bıvíthetısége egy útkeresztezıdésben mőködı közlekedési lámpa példájából kiindulva 3. A modell ismertetése a. Kiinduló feltételek b. A jeltér elkülönítése, szemantikai és pragmatikai viszonya a környezethez i. Fonémák ii. Morfémák iii. Szintaktikai ciklus c. A beszédaktus mozzanatai: i. lokúció ii. illokució iii. perlokució

9 d. A modell képességei és tulajdonságai 4. A modell strukturális bıvítésének eszközei és korlátai a. Az alapelemek számának szaporítása i. Redundancia: A lehetséges fonéma-kombinációk teljes kihasználásának korlátai ii. A fonémák számának szaporítása: (1) Az ismert nyelvekben átlagban 30-60 (2) Minimum 11 maximum 141 (3) Az állati jelrendszerek elemeinek száma kb. ugyanennyi iii. Jakobson & Trubetzkoy fonológiai elmélete: (1) 16 pár fonológiai megkülönböztetı jeggyel jellemezhetık az emberi nyelvek fonémái (2) Releváns illetve irreleváns megkülönböztetı jegyek eltérı számából következik az egyes nyelvekben a fonémák eltérı száma iv. Louis Hjelmslev: Releváns szemantikai kategoriális megkülönböztetı jegyek, v. Szemantika (1) melyeknek az adott nyelvben formai különbségek felelnek meg. (2) Paradigmák és jelentésmezık megfeleltetése egymásnak az egyes nyelvekben. (a) Ezáltal különbözı nyelvek paradigmái összevethetık egymással. (3) Katz Fodor féle komponenciális lexikai szemantika: (a) A szintaktikai szabályokkal párhuzamosan mőködı szemantikai szőrık. (1) A nyelvi jel önkényessége (de Saussure) illetve a szintaktikai komponens függetlensége (Chomsky) (2) Arisztotelész: (a) Nyelv és gondolkodás természetes egysége: Helyes gondolkodás = helyes nyelvhasználat (b) Episztemológiai (ismeretelméleti) kérdésfeltevés: Nyelv és valóság viszonya (c) Ontológiai (lételméleti) kérdésfeltevés: A valóság természete: idealizmus: Platon (ii) naturalizmus: Arisztotelész

10 (3) A nyelvészet, a logika és a pszichológia kiválása a filozófiából a XIX. század utolsó harmadától (a) Új episztemológiai kérdés: Nyelv és gondolkodás megkülönböztetése (b) A nyelvi jelentés mentális természete: közvetít a jelforma és a jeltárgy között (c) Szemantikai interpretáció: Az aktuális referencia megállapítása A. a nyelvi jelentés B. és a tematikus kontextus alapján (d) A szemantikai reprezentációra alkalmas beszéd kialakulása 0-5 éves kor között (4) A (referenciális) jelentést, a szemantikai és a grammatikai funkciókat megkülönböztetõ modern jelentéselméletek: (a) Angol-amerikai pragmatizmus: A jelentés tagadása természettudományos (behaviorista) alapon (ii) A jelentésnek a jelek használatával való azonosítása (b) Európai pszichologizmus: Asszociatív jelentéselméletek A. denotáció B. konnotáció C. asszociáció (c) Logikai jelentéselméletek: Vox significat mediantibus conceptibus = A nyelvi jel a fogalom közvetítésével jelöli meg referenseit. Objektum Viszony Objektum Viszony Objektum Jelforma Fogalom Jeltárgy Jel Denotáció (Denotatív jelentés) Denotátum Referencia (Referenciális jelentés) Referens A fogalom halmazelméleti felfogása (ii) Frege jelentéselmélete (iii) Prototípus-szemantika (iv) A lehetséges világok szemantikája A. Extenzionális jelentés B. Intenzionális jelentés vii. Nyelvi relativizmus és kognitív univerzalizmus (1) Egyes nyelvekben irreleváns illetve releváns szemantikai kategoriális megkülönböztetı jegyek

11 b. Korlátok (2) Releváns szemantikai kategoriális megkülönböztetı jegyek kódolásának mélysége: (a) felszíni körülírás frazeológiai szinten (b) lexikalizáció (c) grammatikalizáció (3) A nyelvekben megırzött archaikus világkép (4) A nyelvi relativizmus (a) elızménye: Wilhelm von Humboldt (1767-1835): néplélektan (b) erıs változata: Sapir Whorf hipotézis (c) gyenge változata: Eric Heinz Lenneberg híres kísérlete különféle anyanyelvőekkel és színmintákkal (5) Az emberi nyelvek szemantikai és pragmatikai univerzalitása viii. Nyelvek összehasonlítása az artikuláció mértéke szerint a szintagmatikus tengelyen (1) Artikulációs mutatók. A nyelv szerkezete: a grammatikai szintek strukturális sajátosságainak (a funkciók tagolásának) összehasonlítása: mondat - szó - morféma arányok. (2) Hagyományos nyelvtipológiák: (a) izoláló, flektáló, agglutináló és inkorporáló nyelvek (b) analitikus, szintektikus és poliszintetikus nyelvek (3) A nyelvek tipológiai besorolásának két fõ szempontja: (a) a minimális elemek (morfémák) funkcionális komplexitása (b) a maximális szerkezet (mondat) strukturális komplexitása i. A deklaratív lexikai memória kapacitása ii. A procedurális memória kapacitása: Yngve-féle pszicholingvisztikai állandó: 5±2=3<7 iii. A szintaktikai ciklus felismerhetısége c. Parataktikus láncolatok tördelése (zárójelezése) d. A nyelvi szintek számának szaporítása e. A szintagmatikus pozíciókat betöltı elemek szintenkénti kategorizálása: i. fonémaosztályok ii. szótagtípusok iii. morfémaosztályok iv. szófajok

12 v. mondatrészek vi. mondattípusok f. A szintaktikai ciklus bıvítése új pozíciókkal: i. jelzı ii. vonatkozó mellékmondatok g. Rekurzív mondatbeágyazás 5. A természetes nyelvek felépítése és sajátos mőködési módja: A nyelvi rendszer bıvített és integrált stratifikációs modellje a. A tér- és idıbeliség (szekvencialitás és hierarchia) problémája b. Az akusztikai artikulációs, a grammatikai, a szemantikai és a pragmatikai tér, tagolásuk és a bennük lezajló események a beszédfolyamat (és az értelmezés) során c. A grammatikai rendszer szintjei és funkcionális viszonyai: A természetes nyelvek felépítése a fonémáktól a mondatig. Nyelvi szintek és egységek. Többszörös kódolás a természetes nyelvekben. i. [A beszédfolyamat akusztikai és fonetikai tagolása: megnyilatkozás szólam - ütem szótag beszédhang. A fonéma fonológiai és funkcionális meghatározása. A magyar artikuláció sajátosságai.] ii. [Morfológia: a morfémák meghatározása és fajtái. A morfémák "jelentése".] iii. [Az igék (predikátumok) vonzatszerkezete (argumentumai). Kötelezı és fakultatív vonzatok: alany, tárgy, határozók. Módjellegő és vonzat jellegő állandó határozók (amelyek szorosan az igéhez tartoznak); ill. körülményhatározók és (mondatszintő) módosító szavak és hatókörük. A vonzatok és az ige (predikátum) jelentésének kölcsönhatása.] iv. [Szemantikai (tematikus) és mondatrészi szerepek (szintaktikai funkciók), morfológiai esetek.] d. A nyelv szintagmatikus és paradigmatikus dimenziója. A szemantikai tér (nyelvenként eltérô) szintagmatikus és paradigmatikus tagolása. e. A beszéd párhuzamos akusztikai, grammatikai és szemantikai tagolódása. A beszédszegmentumok (nyelvi egységek) funkciói: kapcsolódásuk egy szinten belül, a szintek között, jelentés. f. A természetes nyelvek mőködési módjának sajátosságai. A formális és természetes nyelvhasználat elve: elemek kombinációja és jelentésintegráció, ill. a beszéd és a beszédhelyzet párhuzamos tagol(ód)ása. A beszédfolyamat tagolása, tagolás és értelmezés. 2012. május 9. Szıllısy-Sebestyén András