INFORMÁCIÓK AZ ÜGYFELEK ÉS A POTENCIÁLIS ÜGYFELEK RÉSZÉRE A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRİL ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS KOCKÁZATOKRÓL

INFORMÁCIÓK AZ ÜGYFELEK ÉS A POTENCIÁLIS ÜGYFELEK RÉSZÉRE A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRİL ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS KOCKÁZATOKRÓL 1. Cikkely Infrmációk a CAPITAL MARKETS,.c.p., a.s. ügyfelei és ptenciális ügyfelei részére a pénzügyi eszközökrıl Az értékpapírkról és befektetési szlgáltatáskról, valamint egyéb törvények módsításáról szóló 566/2001 T.t. számú értékpapírkról és befektetési szlgáltatáskról szóló törvény szerint a késıbbi módsításk értelmében (tvábbiakban csak ÉP-törvény ) a befektetési szlgáltatásk, befektetési tevékenységek és kiegészítı szlgáltatásk nyújtásáhz kapcslódik a szlgáltattt pénzügyi eszközök általáns leírásának kötelezettsége. Az általáns leírás alatt az egyes pénzügyi eszközök és az ezzel kapcslats kckázatk jellegére vnatkzó infrmációk nyújtása értendı. Az általáns leírás lehetıvé teszi, hgy az ügyfél kellı háttérrel rendelkezzen befektetési döntésének meghzatalakr. Az alábbi infrmációk célja a pénzügyi eszközök jellegének általáns leírása a Kereskedı Ügyfelei részére, melyek az Ügyfelek számára a Kereskedı Accunt menedzsment részlegének munkatársai, a befektetési közvetítık és a szerzıdéses ügynökök által érhetık el. A pénzügyi eszközökkel való kereskedés részletes leírása, az ezzel kapcslats fgalmak, eljárásk magyarázata és az egyes pénzügyi eszközökkel való kereskedés szabályai az Általáns Üzleti Feltételek (tvábbiakban csak ÁÜF ) tárgyát képezik. Az ÁÜF az ügyfél és a Kereskedı közti szerzıdéses dkumentáció részét képezi, mely a pénzügyi eszközökkel való ügyletek végrehajtását tárgyalja. Az ÁÜF az ügyfelek és a ptenciális ügyfelek számára a Kereskedı hnlapján érhetık el www.capitalmarkets.sk. 1.1. A pénzügyi eszközök jellegének általáns leírása A Kereskedı lehetıvé teszi az ügyfelek számára, hgy átruházható értékpapírkkal, fıként részvényekkel, kötvényekkel, befektetési jegyekkel, pénzügyi perációkat valósíthassanak meg. A pénzügyi eszközökbe való befektetést úgy lehet jellemezni, mint az ügyfél szabad pénzeszközeinek elhelyezését a pénzügyi eszközökbe az ügyfél által meghatárztt cél elérése érdekében, a kckázati tényezı és a befektetési hriznt elıre meghatárztt mértéke mellett. Az egyes ügyfelek tervei és céljai, akárcsak az egyes pénzügyi eszközök, specifikusak. Általánsan ezért nem meghatárzható, hgy mely pénzügyi eszközök melyik ügyfélnek felelnek meg. Ezért a befektetési döntéshzatalkr figyelembe kell venni az egyes ügyfelek individuális szükségleteit és az egyes pénzügyi eszközök sajátsságait. A befektetési hármszöget képezı hárm kritérium a következı: Kckázat az ügyfél befektetésének értékcsökkenése, Likviditás a befektetési készpénzre váltásának gyrsasága Hzam az ügyfél pénzügyi eszközeinek értéknövekedése Ez a befektetési hármszög arról szól, hgy nem lehetséges a hármszög mindhárm csúcsát egyszerre elérni. Más szóval, nem lehet magas hzamt kis kckázat és magas likviditás mellett egyszerre elérni. Két ellentétest pólust képvisel a magas hzamú befektetés nagymértékő kckázattal és alacsny likviditással, és az alacsny hzamú befektetés kis kckázattal és magas likviditással. A knkrét befektetéssel kapcslats döntés meghzásakr tehát kmprmisszumt kell keresni a hzam, a kckázat és a likviditás között az ügyfél személyes preferenciái alapján. 1.2. Értékpapírk Az értékpapír törvény által meghatárztt frmájú, pénzben felértékelhetı jegyzés, melyhez biznys jgk főzıdnek, fıként anyagi jellegő teljesítést követelni vagy törvény által meghatárztt személyekkel szemben biznys jgkat gyakrlni. Részvény lyan értékpapír, mely a társaság alaptıkéjének egy részét reprezentálja, amely az adtt részvényt kibcsáttta. A részvények birtksai a társaság részvényesei. A részvényes mint tag az ÉP-törvény és a társaság alapszabálya értelmében jgsult részt venni a társaság irányításában, tvábbá nyereségre és likvidációs 1

hányadra a társaság megszőnésekr. A társaság irányítását az egyes részvényesek szavazati jguk által gyakrlják a társaság közgyőlésén, a nyereségbıl a részvényesek sztalék frmájában részesülnek (az sztalék kifizetése nem garantált és ennek összegét a társaság közgyőléses hagyja jóvá). Az sztalékn kívül a részvényesek a részvények értékének emelkedésével is hasznhz juthatnak. Általában ha a társaság hsszútávn növekedı és pzitív gazdasági eredményt ér el, a társaság részvényeinek értéke nı, így lehetıséget biztsít a befektetık számára, hgy a részvények vételárát meghaladó értékesítés által hasznhz juthassanak. Hasnlóképp aznban negatív gazdasági eredmények esetén a társaság részvényeinek értéke csökkenhet. Ahgy az a fentiekbıl kiderül, a részvényekbe való befektetés legfıbb mtivációja részesedést szerezni a társaság vagynából, részt venni a társaság irányításában és sztalék frmájában hasznhz jutni. Tvábbi mtívum, mely kapcslódhat az elızıekhez vagy önállóan is jelen lehet, a részvények árflyamának fkzats pzitív váltzásával kapcslats elvárás. Ebben az esetben a befektetı a részvények értékének növekedésében bízik a piacn, mely által pzitív különbséget érhetne el az eladási és vételár között. Az elsı esetben egyértelmően hsszú távú befektetésrıl van szó, míg a másdik esetben lehetıség van kihasználni a piaci ár rövidtávú váltzásait is a várt befektetési eredmény elérése érdekében. Kötvények lyan értékpapírk, melynek tulajdnsa a kötvényt kibcsátó (adós) hitelezıje. A kötvény kibcsátója köteles a tulajdnsnak az esedékesség napján kifizetni a névértéket, tvábbá kamat megfizetésére köteles (ún. kupn) elıre meghatárztt feltételek alapján, melyeket a kibcsátási feltételek tartalmaznak. A kötvényekbe fektetett befektetésekbıl származó hzam a kupn hzamból és az esetleges tıkehzamból áll. Míg a kupn általában elıre ismert, a tıkehzam a kötvény vásárlási ára és eladási ára közti különbség vagy a kibcsátási és kifizetési értéke közti különbség is lehet. A kötvény teljes hzamát elıre így csak akkr lehet kiszámítani, ha a tulajdns egészen az esedékességig megtartja (ún. esedékességi hzam). A kötvények több típusa különböztethetı meg, a kibcsátó szerint állami, banki, önkrmányzati vagy vállalati kötvények lehetnek. A kötvények sajáts típusa az ingatlannal fedezett jelzálglevél (pl. az ezekhez kapcslódó zálgjggal). Pénzpiaci eszközök lyan pénzügyi eszközök, melyekkel általában a pénzpiackn kereskednek. A pénzpiaci eszközök esedékessége tehát rövidebb, általában egy éven belüli. A pénzpiaci eszközök közé srlható a pénztárjegyek és letéti jegyek. A kckázatk többségének jelentıségi fka a pénzpiaci eszközök esetén a kötvényekkel összehasnlítva általában alacsnyabb. Befektetési jegyek vagy külföldi kllektív befektetési szervezet által kiadtt értékpapírk a kllektív befektetés pénzügyi eszközei. Kllektív befektetés több individuális befektetı pénzeszközeinek felhalmzása és kezelése és ezt követıen ezen pénzeszközök tömeges befektetése értékpapírkba és egyéb pénzügyi eszközökbe. A különbözı alapkba elhelyezett befektetések hzama váltzó és nem lehet elıre meghatárzni, az alap prtfóliójában található egyes pénzügyi eszközök hzamától függ. A prtfólió összetétele szerint megkülönböztetünk pénzpiaci alapkat, kötvény alapkat, részvény alapkat, vegyes alapkat, alapk alapját, ingatlan alapkat, stb. 2. cikkely A pénzügyi eszközökbe való befektetések kckázatai A pénzügyi eszközök által történı befektetések különbözı kckázatkkal járnak, melyek kisebb-nagybb mértékben beflyáslhatják a befektetésbıl származó hzamt. Jelen dkumentum célja, hgy összegezze az infrmációkat és felhívja a figyelmet a pénzügyi eszközökkel kapcslats kckázatkra, általáns áttekintést nyújtva ezáltal a befektetınek a pénzügyi eszközökrıl, hgy megértse mőködésüket és tudmást szerezzen az ezzel kapcslats kckázatkról a befektetési döntésének meghzatalakr. Helytelen, ha a befektetı befektetési döntését az egyes pénzügyi eszközök lényegének és tulajdnságainak, valamint a kckázatkkal szembeni saját hzzáállásának ismerete nélkül hzza meg. A befektetı minden egyes befektetésének vagy befektetési döntésének tekintettel kéne lennie a befektetı tapasztalataira és ismereteire a pénzügyi eszközökkel kapcslatban, tvábbá a befektetési tervekre, célkra és nem utlsósrban a befektetı anyagi helyzetére. A Kereskedı igyekszik megmagyarázni az ügyfélnek az általáns kckázatkat, melyek a legtöbb pénzügyi eszköznél jelen vannak. Jelen dkumentumban leírt kckázatk az egyes pénzügyi eszközöknél egyidejőleg is felléphetnek és elıre nem látható hatással lehetnek a befektetés értékére. A befektetıknek ugyanígy tudmásul kell venniük, hgy biznys fkú kckázatt minden egyes pénzügyi eszköz tartalmaz, ezért az alacsny kckázatprfils befektetési stratégia is tartalmaz biznys szintő biznytalanságt. A befektetéssel járó megalapztt kckázatk különbözı tényezıktıl függnek, beleértve az adtt pénzügyi eszköz kibcsátásának módját vagy szerkezetét. 2

Minden ügyfél vagy ptenciális ügyfél jga, hgy a pénzügyi eszközök és az ezzel kapcslats kckázatk általáns jellegérıl infrmációkat kapjn, melyeket bármelyik Kereskedı még a szlgáltatás nyújtása elıtt kellı idıben kell hgy nyújtsn úgy, hgy a befektetınek megfelelı alapt képezzen befektetési döntésének meghzataláhz. A kereskedı kötelezettsége infrmálni az ügyfelet a pénzügyi eszközökkel kapcslats egyes kckázatkról az ügyfél besrlásától függ és figyelembe veszi az ügyfél ismereteit és tapasztalatait a pénzügyi eszközökkel történı kereskedés terén. 2.1. A pénzügyi piack kckázatai A kckázat a kár, veszteség vagy veszély elıfrdulásának valószínőségét fejezi ki. A pénzügyi kckázat mint az adtt személy lehetséges pénzügyi vesztesége van általánsan meghatárzva, mely a pénzügyi piackn frdul elı. A lehetséges veszteség nem a már létezı, megvalósíttt vagy meg nem valósíttt pénzügyi veszteséget jelenti, hanem az adtt pénzügyi eszközbe történı befektetésbıl eredı jövıbeli veszteséget. Olyan kckázatk ezek, melyek feltételezhetıek és kihatásuk a befektetések összértékére csökkenthetı. Sıt, megfelelı befektetési stratégiával a pénzügyi piac kckázatai a magasabb hzamk elérésére is felhasználhatók. A pénzügyi eszközökbe történı befektetésekkel kapcslats egyes kckázatk a pénzügyi eszközök összes típusára vnatkztatható. A dkumentum jelen részének célja ezért összefglalni a pénzügyi eszközökkel kapcslats kckázatk általáns jellemzését, melyek általánsan bármilyen pénzügyi eszköznél alkalmazhatók. 2.2. Kckázatk típusai Piaci kckázat A piaci kckázat a befektetıt a piac alakulásával kapcslats kckázatnak tesz ki, az átváltási árflyamk, a kamatlábak, a részvények árflyamának, a kreditsáv, az indexérték váltzásának vagy a piaci árflyamingadzás frmájában. Kamatkckázat A kamatláb kckázat a kamatlábak váltzására érzékenyen reagáló eszközök árflyamának váltzásából eredı veszteségek kckázata. Ide tartzik a kamatláb, a hzamgörbe alakulásának, a kamatlábak ingadzásának és a kamatindexek visznyának vagy tartmányának ingadzásával kapcslats kckázat. A kamatlábak ingadzása a pénzügyi eszköz birtksának veszteség kckázatával akkr jár, ha a pénzügyi eszköz érzékeny a kamatláb ingadzáskra és a befektetı határidı elıtti értékesítés mellett dönt (tipikus példa a kötvény). A kamatláb kckázat leggyakrabban a tartzáss befektetési eszközöknél frdul elı. A vagyni befektetési eszközök esetében, mint például a részvények, a kamatlábbal kapcslats kckázatk lényegesen alacsnyabbak, mivelhgy a részvények árflyamának alakulását hsszútávn, makrgazdasági szempntból beflyáslja. Valutaárflyam kckázat Ez a kckázat külföldi pénznemben történı befektetésnél van jelen. A veszély abban rejlik, hgy a külföldi pénznem, melyben az adtt eszköz denminálva van, a befektetési idıszak alatt elértéktelenedik a hazai pénznemmel szemben és emiatt csökken a befektetésbıl származó hazai pénznemben kifejezett hzam. A valutaárflyam váltzásának kckázata tehát lyan eszközöknél van jelen, melyek érzékenyek a valutaárflyam váltzáskra. Fıként a spt árflyam és a valutaárflyam ingadzásának kckázata srlható ide. Az átváltási árflyam kckázata a befektetıt az alábbi esetekben terhelheti: - a pénzügyi eszközök vásárlása külföldi pénznemben történt, miközben a külföldi pénzeszközöket saját hazai vagy más külföldi pénznemben vásárlta és a befektetés végét követıen az eszközöket ismét hazai vagy egyéb külföldi pénznemre kívánja átváltani, - a befektetés lyan pénzügyi eszköz által valósul meg, mely lehetıvé teszi, hgy a befektetésbıl származó hzam vagy akár az eredetileg befektetett összeg is a befektetés eredeti pénznemétıl eltérı pénznemben legyen kifizetve a befektetés srán vagy a kifizetéskr. A befektetık által gyakran lebecsült befektetési faktr éppen az átváltási árflyam kckázat és ennek hatása a befektetés összhzamára. Az átváltási árflyamból eredı veszteség végsı srn csökkentheti, teljesen elnyelheti vagy akár meg is haladhatja a befektetés eredeti hzamát. A befektetési döntés elıtt ezért szükséges, hgy a befektetı mérlegelje az átváltási árflyam veszteséget is. 3

Likviditási kckázat Annak a kckázatát, hgy a pénzügyi eszköz vételét vagy eladását nem lehet lyan gyrsan vagy lyan idı alatt végrehajtani, ahgy azt a befektetı követeli, likviditási kckázatnak nevezzük. Az adtt pénzügyi eszköz piaci likviditása függ a piac felépítésétıl (szabályztt piac vagy OTC piac), a piaci szereplık számától, de legfıképp az adtt pénzügyi eszköz jellegétıl. Általánsan érvényes szabály, hgy minél rövidebb ideig van jelen a pénzügyi eszköz a piacn, annál alacsnyabb a likviditása. Az egyes pénzügyi eszközök likviditása nem állandó érték és az idı srán váltzhat, például az idızónák eltlódásával is, amikr is a glbális likviditás a piacn az idıvel együtt eltlódik. Ajánlats ezért a befektetınek infrmálódnia az adtt részvény likviditásáról és visznteladásáról, fıként akkr, ha az egyes tızsdeindexeken kívüli részvényekkel történı tranzakció végrehajtását tervezi. A likviditással kapcslats infrmációt a kereskedések srán gyakran elıfrduló részvények esetében is kérnie kellene abban az esetben, ha nincs tapasztalata az adtt részvénybe történı befektetéssel vagy az utlsó tranzakció megvalósítása óta hsszabb idı telt el. Teljesítés helyének kckázata A teljesítés helyének kckázata a pénzügyi eszközzel történı tranzakció megvalósításával kapcslats helyszínhez vagy piachz kötött. Akkr van jelen, ha a teljesítés helye eltér a befektetı hazai mőködési helyétıl. A befektetı egyúttal valutaárflyam kckázatnak veti alá magát. A külföldi piacn történı vagy külföldi elemet tartalmazó minden egyes befektetéshez kapcslódhatnak az adtt külföldi piac kckázatai, melyek eltérhetnek a hazai piaci kckázatktól. Specifikus esetet képeznek a fejlıdı piack, melyek gyakran lyan kckázatkat hrdznak, amelyekkel a fejlett piackn nem találkzunk. Az ilyen piackn végrehajttt befektetéseknek gyakran spekulatív jellegük van, és ezért gndsan mérlegelni kell az ilyen piackkal kapcslats kckázatkat. Bıvebben ezen kckázatk jelen dkumentum 2.3. pntjában vannak leírva. Inflációs kckázat - Az infláció (a pénz elértéktelenedése) reálisan csökkenti a befektetésbıl származó hzamt. A befektetésbıl származó reális nyereség kiszámításáhz le kell vnnunk az infláció mértékét. Figyelembe kell venni azt is, hgy az infláció jelentısebb növekedése esetén csökken a befektetés vásárlóereje. Relatív teljesítmény kckázata A relatív teljesítmény kckázata azt jelenti, hgy a pénzügyi eszköz teljesítménye nem fg megfelelni a benchmark (piaci standard) teljesítményének. Akkr frdul elı, ha a befektetı a benchmarknak tekintett pénzügyi eszköz és a vásárlt pénzügyi eszköz teljesítményeinek összehasnlítása alapján fektet be. Országkckázat Új adók, új nrmatív elıírásk, új jgszabályk vagy azn elınyök krlátzása, melyeket a befektetı az adtt pénzügyi eszközbe történı befektetésekr szerzett, jelentik az rszágkckázati tényezıt. Ezen kckázatk a krmányhz vagy bármilyen releváns törvényes hatalmhz kötöttek. Az rszágkckázattal szrsan összefügg a plitikai kckázat, melyet a plitikai erıvisznyk vagy az adtt rszág plitikai irányzata határz meg, és amelyet az adó-, a jgi-, a fiskális- vagy egyéb rendszer váltzása kísér és kihatással van a befektetésekbıl származó hzamkra az adtt rszágban. A plitikai kckázat magában hrdzza az egyes piaci szereplık nyugtalanságát. Ez a pénzügyi eszközök árflyam-ingadzásának magasabb mértékében mutatkzik meg, mely akár az adtt piacn történı végkiárusításkhz is vezethet a befektetık kckázattal kapcslats visznyának megváltzása esetén. Vlatilitás kckázat A vlatilitás a pénzügyi eszköz árflyamának váltzéknyságát (ingadzását) méri, és akkr magas, ha a pénzügyi eszköz árflyama biznys idıszakn belül jelentısen váltzik (némelyik eszköz esetében napi bázisn, egyebeknél hsszabb idıszak srán). A vlatilitás kckázat az egyes pénzügyi eszközök árflyam ingadzásával függ össze. A pénzügyi eszköz egy megadtt idıszak srán elért legalacsnyabb és legmagasabb árflyam átlags különbségének összehasnlítása alapján határzható meg, és az adtt pénzügyi eszköz árflyamváltzása mértékének következtében fellépı veszteség ptenciális kckázatát fejezi ki. A vlatilitás minden egyes pénzügyi eszköznél, minden egyes piacnál és minden egyes megfigyelt idıszakban egyedi jellegő. A vlatilitás mértéke az idıben nagyn váltzékny tényezı. Ráadásul magának a vlatilitásnak is van vlatilitása. Ezért tanácss, hgy az ügyfél még a befektetés elıtt infrmálódjn az adtt pénzügyi eszköz aktuális vagy múltbeli vlatilitásáról és ennek hatásáról a tervezett befektetési döntésbıl származó nyereségre. 4

Elszámlási kckázat Annak a kckázata, hgy a pénzügyi eszközzel kapcslats tranzakció nincs rendezve vagy a pénzügyi eszköz nincs a megegyezett napn kézbesítve, jelenti az elszámlási kckázatt. A kckázat ebben az esetben a pénzügyi eszköz megegyezett ára és ennek tényleges piaci ára közti különbség az elszámlás napján, miközben ez a különbség akkr jelenthet veszteséget, ha a tranzakció elszámlása nem valósulna meg, és a pénzügyi eszközzel kapcslats ügyletet az aktuális piaci árn kellene megvalósítani. Az értékpapírügyletek elszámlási és átadási flyamata különbözı, az egyes elszámlási flyamatkat beflyáslhatja a mennyiségi tényezı, mely meghatárzza az elszámlás módját és flyamatát. Ha a tranzakciót ilyen prcedurális akadályk miatt nem lehet rendezni, akkr ez a befektetı számára krlátzást, esetleg az egyéb alternatív befektetési lehetıségekbe való befektetés lehetıségének elvesztését jelentheti. 2.3. Fejlıdı rszágk piacain történı befektetésekkel kapcslats kckázatk Jelenleg a befektetık egyre inkább a fejlıdı piackn (emerging markets) található pénzügyi eszközökbe való befektetésekre rientálódnak, melyeken a befektetık a hagymánys piackkal szemben magasabb hzamú alternatív befektetéseket szerezhetnek. A magasabb hzammal aznban összefügg a nagybb mértékő kckázattal is, mely gyakran egyedi jellegő az adtt piacra és pénzügyi eszközre nézve. Az emerging markets a pénzügyi eszközök kereskedésének lyan piaca, melyet fıként az alábbi tényezık jellemeznek: a gazdaság váltzó teljesítménye biznys fkú plitikai instabilitás elıreláthatatlan pénzügyi piack és gazdasági paraméterek fejlıdés szakaszában lévı pénzügyi piack Az emerging markets lyan piack, melyeket a fent meghatárztt egy vagy több tényezı jellemez. A befektetı akkr van kckázatnak kitéve ha a fejlett piacn lyan pénzügyi eszközbe fektet be, melynek kibcsátója az emerging markets környezetébıl származik, vagy tevékenységét fıként ilyen piackra összpntsítja. A befektetı az ilyen pénzügyi eszközbe való befektetés elıtt meg kéne hgy ismerkedjen az ilyen piackn történı befektetésekkel kapcslats kckázatkkal. Az emerging markets piackn elérhetı pénzügyi eszközökkel kapcslats befektetések gyakran spekulatív jellegőek. A kckázatk alábbi listája alapvetı infrmációkkal szlgál azn kckázatkról, melyekre tekintettel kell lenni a fejlıdı piaccal rendelkezı rszágkban történı befektetésekkr. Gazdasági kckázat A piaci turbulenciák és az árflyam-ingadzásk valószínősége és mértéke nagybb a fejlıdı piack gazdasága esetében, mely érzékenyebb a kamatlábak váltzására és az inflációra. Ráadásul a tevékenységek és a termelés rientáltsága az ilyen gazdaságkban gyakran elég szők, ezért az egyes események jóval nagybb hatással lehetnek a gazdaságra és a piacra, mint a fejlett gazdaságk és piack esetén. Az emerging markets esetén elégtelen a szabályzás és a mnitring a nemzeti felügyeleti szervek részérıl. Valutaárflyam kckázat A fejlıdı gazdaságk valutaárflyamainak értéke nagy és elıreláthatatlan váltzásk tárgya lehet. El kell mndani azt is, hgy néhány rszág megszabja vagy egyéb módn krlátzza a helyi valutával való kereskedést. A hedging és egyéb biztsítékt jelentı mőveletek gátlhatják csökkenthetik az esetleges veszteségeket és a helyi valutával kapcslats mőveletekbıl eredı kckázatkat, másrészt visznt ezeket a kckázatkat nem lehet teljesen kizárni tekintettel a lkális piack viselkedésének kiszámíthatatlansága miatt. Piaci kckázat A pénzügyi piack figyelemmel kísérését elısegítı átdlgztt módszerek kisebb száma az átláthatóság, az effektivitás, a likviditás és a szabályzás alacsnyabb szintjéhez vezethet az egyes piackn. Ezen piack jellemzıi közé tartzik tvábbá a magasabb vlatilitás, az árflyamk nagy mzgása, valamint a piaci árak jgsulatlan beflyáslásának és az infrmációkkal való visszaélésnek a lehetısége. 5

Elszámlási kckázat Némelyik fejlıdı gazdaság lyan clearing rendszereket és elszámlási rendszereket alkalmaz, melyek jelentısen eltérhetnek a fejlett gazdaságkban használt rendszerektıl. Némely esetben az ilyen rendszerek teljesen hiányznak vagy a létezı rendszerek mőködése megbízhatatlan, sk hibával a tranzakciók feldlgzásakr, vagy jelentıs késéseket kznak a pénzügyi eszközök elszámlásakr és átadásakr. Jgi kckázat Az ilyen piackn jgi biznytalanság uralkdhat a nemzeti bíróságk tapasztalatlansága miatt a pénzügyi piack mőködése terén. Ráadásul a pénzügyi piack mnitrzási rendszerének hiánya vagy elégtelensége prblémákat és nehézségeket kzhat a pénzügyi eszközök birtklásával kapcslats befektetıi jgk érvényesítésekr. Plitikai kckázat A nemzeti gazdaságban és a plitikai rendszerben rövid határidıben bekövetkezı alapvetı váltzásk kckázatát fkzza a plitikai rendszer instabilitása és az rszág vagy a krmány plitikai tisztviselıinek tapasztalatlansága. Ennek következménye lehet a befektetık vagynának elkbzása kmpenzáció nélkül, a befektetı jgainak krlátzása az eszközök birtklásával kapcslatban, vagy a befektetı eszközei értékének hirtelen váltzása állami beavatkzás vagy állami ellenırzı és felügyelı mechanizmusk bevezetése miatt. Likviditási kckázat A kereslettıl és kínálattól függ az egyes piack likviditása is. Természeti katasztrófák vagy szciális, gazdasági és plitikai váltzásk hatásai a fejlıdı piackn a keresletre és kínálatra skkal gyrsabb és hsszabb ideig tartó váltzáskat kzhatnak, mint a fejlett piackn, miközben szélsıséges esetekben akár a likviditás teljes hiányáhz is vezethetnek az adtt piacn. Ez a körülmény meggátlhatja a befektetıt abban, hgy eladja eszközeit, ha befektetéseit az adtt fejlıdı piacn krlátzni szeretné vagy be akarja fejezni. 3. Cikkely Záró rendelkezések 3.1. Jelen dkumentumt a Kereskedı igazgatósága 2008. január 15-én hagyta jóvá, 2008. február 1. hatállyal. 3.2. Jelen dkumentum 2008. február 1-én vlt közzétéve. CAPITAL MARKETS,.c.p., a.s., Štúrva 6, 811 02 Bratislava, Tel.: +421 2 2070 6880, Fax.: +421 2 2078 8001, Bratislava I. Járásbíróság cégjegyzékének Sa részlegében 4295/B betétszám alatt bejegyzett társaság, KSH-szám 36 853 054, adószám 2022505419. 6