Dusnoki Óvoda és Bölcsőde. Helyi Óvodai Pedagógiai Programja 2018.

Dusnoki Óvoda és Bölcsőde Helyi Óvodai Pedagógiai Programja Telephelye: 6353 Dusnok, Óvoda u. 2. szám 2018. Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, Míg tényleg felnövök! Guggoljon ide mellém, Ha nem csak hallani De érteni is akar, Hogy közel legyen a szívdobogásunk! (Bírtalan Ferenc) 1

Bevezető Az intézmény neve: Dusnoki Óvoda és Bölcsőde Székhelye: 6353 Dusnok Óvoda u. 2. OM azonosítója: 202015 Az intézmény alapítója: Dusnok Község Önkormányzata 6353 Dusnok, István király u. 9. Az intézmény fenntartója: Dusnok Község Önkormányzata 6353 Dusnok, István király u. 9. Az intézmény felügyeleti szerve: Dusnok Község Képviselőtestülete 6353 Dusnok, István király u. 9. Helyi óvodai pedagógiai programunkat az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című program felhasználásával alakítottuk ki évekkel ezelőtt. Kiegészítettük ezt községünk hagyományainak beépítésével és támaszkodunk az eddigi hazai óvodatörténeti hagyományokra. I.BEVEZETŐ I.1. Programunk alapelve a) Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek. b) Nevelésünk tegye lehetővé a gyermeki személyiség fejlődését, egyéni képességeinek kibontakozását. Törekedjünk arra, hogy az óvoda mentes legyen minden olyan személytől, eljárásmódtól, aki vagy amely a gyermeki személyiség kibontakozását károsan befolyásolja. c) Kiemelt szerepet szánunk a gyermeki jogok érvényre juttatásának, biztosítjuk az egyenlő hozzáférés elvét minden óvodásunk számára. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és védelem illeti meg. Törekszünk a különbözőségek elfogadására. Fontosnak tartjuk az önállóság, identitás megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. A programunk a migráns gyermekekkel való együttélést is szolgálja. Az óvodapedagógus legyen minta, modell a gyermekek számára, elfogadó nevelői attitűdje kívánalom. Az intézményben dolgozó nevelők egységes nevelési elképzeléseket és értékeket kívánnak közvetíteni, melynek lényege a gyermekkép és a felnőtt szerepéről alkotott nézetek koherenciája. 2

I.2. a) Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető, nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet s azt, hogy Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje melyek a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. b) Célunk, hogy az intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermek ne csupán jelen legyen, hanem benne éljen a rendszerben, azzal a megerősítéssel, hogy mindenkinek lehetnek nehézségei, és mindenki szorulhat segítségre is. Azt gondoljuk, hogy a sajátos bánásmód, az esélyteremtés, a differenciálás lehetősége minden gyermeknek jár. Kiemelt feladatunk az óvoda iskola átmenet segítése, gördülékennyé tétele. Különösen odafigyelünk a halmozottan hátrányos gyermekek felzárkóztatására. Szeretnénk, ha minden idejáró kisgyermek magáénak érezné az intézményi közösséget, és később is jó, kellemes emlékkel gondolna vissza óvodás éveire. II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP II.1. Gyermekkép 1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik. Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, a zenéhez, az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önálló, nyugodt és kiegyensúlyozott lesz. Tud nevetni, felfedezni és csodálkozni. Ez a program befogad mindent, ami csak tiszta forrásból fakad és nem idegen az életkortól A gyermekek a művészet sokszínű hatásával éljék át a vissza nem térő óvodás éveiket és őrizzék hagyományainkat. Minden gyermek számára biztosítjuk, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Programunk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 3

II. 2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Célunk: érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése testi, szociális és értelmi képességek fejlesztése sokoldalú programok, tevékenységek biztosításával az óvodai élet színesebbé tétele. Egyenlő esélyeket biztosítása minden gyermek számára a fejlődéshez. A gyermeki személyiség kibontakoztatása a hátrányok csökkentésével, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Alapelvek a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet és megbecsülés és bizalom övezi b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről a testi, szociális, értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról a gyermeki közösségben végezhető sokszínű-az életkornak és a fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról emberi értékek közvetítéséről a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről. 4

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI III. 1. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösség nevelés, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésük elősegítés. Feladatok: a) A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. b) A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. c) A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. a) A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvodapedagógus, az óvodai felvétel után készítsen a gyermekről anamnézist, ezzel indítva az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul, ezért folyamatos megfigyeléssel, (testsúly, testmagasság, láb-kéz, stb) összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának záloga az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, mérhető viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvodapedagógus a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvodapedagógus. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok, a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat az óvónő úgy alakítsa, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságát, 5

válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus a gyermekek ápolása közben teremtsen interakciót, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös gonddal védje a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC-használathoz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelően való öltözködés védi a gyermekeket, ezért az óvodapedagógus hasson a szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülők lehetnek partnerek, akiket fontos meggyőzni a praktikus, ízléses öltözködés előnyeiről. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön, emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A rövid ideig tartó, szervezett mikro csoportos séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, bizonyos bezártság. Elalvás előtti mesélés és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a nem alvó (5-6-7 éves) gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytathassanak. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek legyen lehetősége csak akkor pihenni, ha külön igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolás napirend szerinti életre. b) A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzen gátolni. A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartás. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha minden nap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap ha lehet. Kétszer is tartózkodjanak a szabadban. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezzen napi kocogófutó lehetőségeket. A gyermekek meghatározott futópályám önmaguk döntsék el, mennyit futnak. A felnőttekkel végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A nagycsoportosoknak az óvodapedagógus lehetőség szerint szervezzen úszásoktatást, ahol a víz megszerettetését, vízhez szoktatását vállalja az oktató. Folyamatosan növelhető a fürdés időtartama. Az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyermekek egyéni 6

érzékenységét, a vizes edzés legyen mindenkor önkéntes. A téli időszakban szánkózzanak, csúszkáljanak. A szervezett edzési programok maximális ideje 10-20 perc. A kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. c). A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Az óvoda fontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész. Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje. A mozgásfejlesztő eszközök különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán legyen olyan zártabb udvarrész, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek, ahol bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Az udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva a higiénikus tárolással elkészített ivóvíz. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvónők esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt valamint a gyerekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon, csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtatás szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel védjék. Az óvodapedagógus a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített szobarészeket. Alakítson ki mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak a színtere. Legyen olyan csoportszoba rész vagy sarok, ahol a gyermekek összegyűjthetik a séták alkalmával talált kincseket. Az öltöző berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyereknek legyen külön ruha- cipőtartó polca az öltözőben a szülők részére legyen hirdető tábla, ahol havi időszakokra lebontva tájékoztatást kapnak a csoport nevelésifejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait rögzítsék képi formában. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat, zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Készségszinten használják az evőeszközöket. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. 7

Teljesen önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyezik a zsákba. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre törekvés. Az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normái alapján. Feladatok: a) Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodás kor végéig. b) Az óvoda dolgozói és a gyermekek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremetésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermeke élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvónő tervez meg, de adjon lehetőséget a gyermekeknek ötleteik, elképzeléseik megvalósításához. Mozoghassanak a gyerekek szabadon a csoportszobában, mosdóban. Az 5-6 évesek megfelelő biztonság mellett meghatározott céllal, önállóan mehessenek ki az udvarra is. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít, mélyítve a gyermekek összetartozását együttérzését. A gyermeke érkezésekor az óvoda öltözőjében, folyosóján halk zene segíti a nyugalmas légkör megteremtését. Úgy alakítjuk ki a beszoktatás folyamatát, hogy hagyjunk időt a már óvodába járt gyermekek visszaszokására, majd a 2. héttől kezdve kerül sor az újonnan érkező gyermekek befogadására, ha erre lehetősége van a szülőnek. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvodapedagógus a szülőkkel teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermeke közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést és türelmet kíván a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. Az óvodapedagógus adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Ez alatt az idő alatt a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A biztonságos beszoktatás során viselkedési rendet tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedését. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják azokat a tárgyaikat, amihez ragaszkodnak. 8

A sok érdekes ízléses játék mellett az óvónő személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékokkal mondókákkal kedveskedik a gyermekeknek. Lefekvéskor az új gyermekeket az óvodapedagógus különös szeretettel vegye körül. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, amit sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltasson az óvodapedagógus, természetesen figyelembe véve a gyerekek egyénei képességeit, tempóját, szokásait. Az 5 6-7 éves gyermekek segítsenek a kiscsoportosok öltöztetésében, vegyék körül őket gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag tevékenykedtető élet szükséges. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésének megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhesse a belülről táplálkozó kedvet. Így kialakul, hogy egy időben egymástól függetlenül különböző motivált cselekvések alakulnak ki egyénileg és csoportosan is, ahol a gyermekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységnek. Az érdektelen gyerekre szenteljen figyelmet az óvónő, hogy mielőbb kiderítse érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani. Az óvoda dolgozói és a gyermekek pozitív érzelmi kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében A gyermekek pozitív kapcsolata úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermek közössége. gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet korlátokkal együtt. A korlátokat úgy kell megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvodapedagógus az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára-egyéni sajátosságait figyelembe véve- érthetővé, vonzóvá tudja tenni. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. A felnőtt-gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg: Az óvodapedagógus próbálja megérteni - elsősorban érzelmileg- a gyermekeket. A parancsolás helyett igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. A gyermekek képzelete sokat segít a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításában. Az óvodapedagógus magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységéhez az óvodapedagógus biztosítson nagy szabadságot a pontos határok megjelölésével. Ez azt jelenti, hogy az óvodapedagógus röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazza meg azt, amit akar, vagy amit nem akar. Az óvodapedagógus a többszöri határátlépéseknél vezessen be következményeket, ugyanakkor adja meg a lehetőséget a javításra. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani. Ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. Az óvodapedagógus segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A gyermekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatok iránt, érzelmileg éljék át a közös aktivitásból eredő célok teljesítését. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Az óvodapedagógus nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg az óvónő, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek saját felelőssége erősödjön. Az óvodapedagógus bátorítson minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. 9

Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosa mellőzni kell. A felnőtt- gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. Biztosítson az óvónő minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzések elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot. A kapcsolat erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. Az óvodapedagógus örömét jelezze dicsérettel, és félelem nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket feloldja, a görcsöket megszünteti. A bátortalan gyermekek nevelésekor az óvodapedagógus minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek is. Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása, hogy a Gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Az óvodapedagógus hívja segítségül a nevelésben a célirányosságot. Elemezze, vizsgálja a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához.( pl. születésnapi tábla, életkorokat mutató tábla stb.) A fejlődés eredménye az óvodáskor végére Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és a helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőtteket, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 10

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés Cél: az anyanyelv megfelelő szintű elsajátítása, a kommunikációs készség fejlesztése. Feladataink: az óvoda minden dolgozója szeresse, ismerje és használja helyesen anyanyelvét. Legyünk példaértékűek nyelvi megnyilvánulásainkban! Teremtsünk biztonságot adó, érzelem gazdag, szeretetteljes, bizalmat sugárzó légkört a beszédkedv felkeltése érdekében. Mindig hallgassuk meg a gyermeket, kérdéseire adjunk választ. Használjuk ki a személyes percekben rejlő lehetőségeket. Alakítsunk ki nyelvi és kommunikációs helyzeteket. Ismerjük meg a család nyelvi és kommunikációs kultúráját. Mérjük fel, ismerjük meg a gyermekek beszédfejlődében elért szintjét, tudjunk egyéni beszédsajátosságaikról. Ismerjük fel a beszédhibákat és törekedjünk arra, hogy megfelelő módszerrel javításra kerüljenek. Vegyük igénybe a logopédus segítségét. Használjuk a nyelvi játékokat, dramatizációt a beszéd és a kommunikáció fejlesztésében. Óvodánkban fontos szerep jut az anyanyelvi nevelésnek, hiszen a család után mi vagyunk az első intézményi közeg a gyermek számára, amely felelősséggel tartozik azért, hogy gyermekeink helyesen használják anyanyelvüket, és megfelelően kommunikáljanak. Tudjuk, hogy az anyanyelv színes, sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenysége közben, a felnőttekhez, társaikhoz, a világhoz való kapcsolataikban fejlődésük során sajátít el, és tökéletesít. Az anyanyelv szervesen beépül az óvodai élet, az óvodai nevelés egész folyamatába. Eszköze és egyben fejlesztésre váró tárgya is óvodai nevelésünknek. Nem tervezhető elszigetelten csupán bizonyos foglalkozási ágakra. Óvodánkban az anyanyelvi és kommunikációs nevelés komplex folyamat, amely átfogja a nevelőmunka minden területét. Ebben a minden területen való jelenlétben rejlik a gyakorlás, a fejlesztés sokszínűsége, mint lehetőség. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére a gyermekek érthetően beszéljenek, formailag és tartalmilag helyesen használják anyanyelvüket legyenek képesek összefüggő, folyamatos beszédre gondolataikat, érzelmeiket mások számára is érthető formában, megfelelő tempóban, hangerővel, hangsúllyal fejezzék ki beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérjék minden szófajt és mondatfajtát használjanak alakuljon ki beszédfegyelmük, legyenek képesek végig hallgatni a beszélőt, jelezzék közlési szándékukat igénylik a szép beszédet, kommunikációban az udvarias formát. Értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség - fejlesztése. Valamennyi 11

értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1.Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Szükség esetén a migráns gyermekek számára lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Sorsz. Munkakör megnevezése Szükséges létszám (fő) 1. óvodapedagógus 6 2. -ebből intézményvezető 1 3. bölcsődei csoportban dolgozó kisgyermeknevelő 2 4. pedagógiai asszisztens 1 5. dajka 4 6. gondnok 1 2. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete 1986-ban épült, fűtése gázfűtés. Minden csoportszobához egy-egy mosdó és öltöző tartozik. Tiszteletben tartva a gyermekek személyiség jogait, a WC helyiségeit válaszfallal és függönnyel határoljuk el. Melegítőkonyhával rendelkezünk, az étkeztetést az önkormányzat felügyelete alá tartozó központi konyháról biztosítjuk. Kiszolgáló helyiségeink: vezetői iroda, óvodapedagógus szoba, öltöző, mosdó, raktár, szertár, sószoba és elkülönítő. A játszóudvar alapterülete 3000 m 2, melynek nagy része füvesített terület. 3. Az óvodai élet megszervezése 12

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A hetirend tervezését a tornaszoba beosztása is meghatározza. Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez Időtartam 7.00-10. 30 Tevékenység JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Személyes percek Mindennapos testnevelés Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységekben megvalósuló tanulás: rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ének-zenei készségek fejlesztése, gyermektánc környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése részképességek fejlesztése egyéni formában testápolási teendők tízórai verselés, mesélés, dramatikus játékok matematikai összefüggések megláttatása 10. 30-12. 00 JÁTÉK A SZABADBAN mikro csoportos tapasztalatszerzés énekes játékok az udvaron edzés: kocogás, futás 12. 00-13. 00 Ebéd testápolási teend0ők Pihenés, alvás mesével, altató dalokkal, egyéni szükséglethez igazodó ébredés 13. 30-15. 00 Ébresztő Testápolási tevékenységek Uzsonna 15. 00-17.00 Játék a szabadban részképességek fejlesztése egyéni formában Szabadon választható tevékenységek Tevékenységi formák megszervezésének jellemzői 13

Az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges tevékenykedést, támaszkodhat a művészetek eszközeivel óvodai programra, a helyi hagyományokra saját elképzeléseinek megfelelően. Kiinduló alap a játék A tevékenységek közül egyedüli kötött foglalkozás a testnevelés. Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez (3 6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas) Délelőtti játékba integrált tevékenységekben megvalósuló tanulás Udvari játékba integrált tevékenységekben megvalósuló tanulás Délutáni játékba integrált tevékenységekben megvalósuló tanulás HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖ K Mindennapos Mindennapos testnevelés testnevelés Mindennapos Mindennapos Verselésmesélés Verselés, testnevelés testnevelés mesélés Verselésmesélémesélés Verselés- Rajzolás, Ének, zene, festés énekes játék, mintázás, gyermektánc kézimunka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mindennapos testnevelés A külső világ megismerése Mindennapos testnevelés Matematikai összefüggések megtapasztalása Mindennapos testnevelés A külső világ megismerése Mindennapos testnevelés PÉNTEK Mindennapos testnevelés Verselésmesélés Mozgás Mindennapos testnevelés IV.4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A kapcsolattartás elvei: Az óvodai nevelőmunka csak a nevelés színtereinek szoros együttműködésével lehet eredményes Elsődlegesen fontos a család és az óvodai nevelés összehangolása. A kapcsolattartás kialakításában és fennmaradásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodjanak a feladatokhoz, szükségletekhez. IV.4.1. Az óvoda és a család kapcsolata Az óvoda és a család kapcsolatának feladatait az egyes nevelési területeken már érintettük. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja a nevelő szerepét betölteni. Az óvoda lehetőséget teremt a szülők fogadására, a gyermekek egyéni beszoktatására. Rendszeres tájékoztatást adunk a gyermekek fejlődéséről. Bemutatjuk a gyermekek alkotásait. Évente legalább egy alkalommal szülőkkel közös programot szervezünk. 14

A Köznevelési törvény 72. alapján a szülő kötelessége gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal és segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Feladataink Az óvodapedagógus Ismerje el a család elsődlegességét, tisztelje a szülőt. Ismerje meg a családi nevelés szokásait, nevelési elveit és fogadja el. Legyen az együttműködés bizalomra épülő, partneri és korrekt. Érje el, hogy a szülő segítőtársat találjon benne. Mélyítse el a kapcsolatot közös programok szervezésével. Törekedjen a hátrányos helyzetű családokkal kiemelt kapcsolattartásra. Tegye lehetővé, hogy a szülők megismerhessék az óvodai nevelőmunkát és tájékoztassa folyamatosan a gyermek fejlődéséről, magatartásáról. A kapcsolattartás formái: Szülői értekezlet Évente legalább két alkalommal szervezünk szülői értekezletet. (a nevelési év elején és végén.) Az aktualitások mellett a szülők által javasolt témák figyelembevételével az óvodapedagógusok felkészülnek a szülők tájékoztatására, az elhangzottakat jegyzőkönyvben dokumentáljuk. Az újonnan felvett gyermekek szülei részére nyár folyamán tájékoztató értekezletet tartunk, melyen bemutatjuk a nevelőtestület tagjait és minden alapvető információt közlünk az óvoda programjával és működésével kapcsolatban. Fogadóóra A szülők igényeik figyelembe vételével szervezzük. Az év folyamán, előzetes időpontegyeztetéssel a szülők rendelkezésére állnak a csoportvezető óvodapedagógusok és az óvodavezető. Környezettanulmány Fejlesztőmunkánk kiinduló alapja a gyermek és környezetének minél alaposabb ismerete. Az otthoni légkör sok olyan benyomást közvetít a tapasztalt óvó számára, amely nagyban segíti a gyermek egyénre szabott nevelését, fejlesztését. Lehetőleg már az óvodába lépés előtt, de legalább a gyermek óvodás évei alatt egy alkalommal családlátogatásra kerül sor, a családlátogatást a szülőkkel előzetesen egyeztetjük. A szerzett tapasztalatokat írásban rögzítjük és a gyermek személyi anyagához csatoljuk. A szülő kérésére vagy ha a gyermek helyzete megkívánja több alkalommal is sor kerülhet családlátogatásra. (Szükség esetén az óvoda gyermekvédelmi felelősével, vagy a gyámügy képviselőjével együtt) Szülői Szervezet A Szülői Szervezet létrehozását a szülők közössége kezdeményezi, működését az óvoda vezetése támogatja, segíti. Tagjait az évnyitó szülői értekezleten választják meg. Közvetlen kapcsolatot tartanak az óvoda vezetésével, minden jelentős kérdésben képviselik a szülők érdekeit, véleményét. Részt vesznek az óvoda egész közösségét érintő események, rendezvények szervezésében és figyelemmel kísérik a gyermeki és a szülői jogok és kötelességek teljesülését a hatályos jogszabályok szerint. IV.4.2. Az óvoda bölcsőde 15

Az bölcsődével szoros kapcsolatot kívánunk tartani, annak érdekében, hogy a gyerekek zökkenőmentesen kerüljenek át az óvodás csoportba. orvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, szakszolgálatok IV.4.3. Óvoda iskola A kompetencia alapú program megvalósításaként óvodapedagógus tanító munkacsoportot alakítunk ki. Az együttműködés célja a gyermekek óvodából az iskolába történő zavartalan átmenetének biztosítása, közös programok szervezése, gyermekeink után követése Feladataink: Kapcsolattartás formái: A két intézmény együttműködése épüljön kölcsönös nyitottságra, nevelőtársi viszonyra és bizalomra. Egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismerése, nevelőmunkájának összehangolása a nevelési folyamatosság biztosítása érdekében. Híd építése az átmenet megkönnyítése érdekében szakmai tanácskozás iskolai nevelők óvodapedagógusok kölcsönös látogatása a nagycsoportban illetve az első osztályban, nyíltnapon, szülői értekezleten, melyen tájékoztatást nyújtanak a szülőknek az 1. osztályos követelményekről nagycsoportosok iskolalátogatása közös programok szervezése IV.4.4. Óvoda Önkormányzat Feladat: kapcsolattartás, mint fenntartóval, igény szerinti tájékoztatás az óvodai nevelőmunkáról, az óvoda működéséhez szükséges feltételek biztosítása, részvétel a községi szintű rendezvényeken IV.4.5. Óvoda-Gyermekjóléti szolgálat Feladat: családi nevelés segítése, veszélyeztetett kiskorú gyermekek felkutatása, az óvodai-iskolai gyermekvédelmi felelős, a jegyző, a védőnő segítségével IV.4.6. Óvoda- Pedagógiai Szakszolgálat Feladat: megfelelő szakember (logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) bevonása a prevenciós- korrekciós feladatok ellátásába iskolaérettségi vizsgálat 16

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI V.1. Játék A belülről indított és vezérelt játék célja a gyermek szabad képzelettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakozása. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, és a játékba integrált tanulás. Az óvodában fontos elvként jelenjen meg a játék túlsúlyának érvényesülése, az óvodapedagógus indirekt irányítási felelőssége, tudatossága. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvodapedagógus, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Az óvodapedagógus teremtse meg mindezekhez a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítség, megerősítés. A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy a társaikkal önfeledten játszani. Az óvó kezdeményezésére a gyerekek szívesen vesznek részt az énekes és mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek szabadon válasszon a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvó az együttjátszás során teremtse meg a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és a helyet. Az óvónő őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az óvó az oldott légkör érdekében bátran használjon humoros kifejezéseket és tréfás szavakat. A különböző típusú játékhoz szükséges hely biztosítása A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az óvodapedagógusok segítségével alakítsák ki a játékuk számára a megfelelő helyet. A csoportszobákban legyen helye a többféle állandó és variálható, vagy új elkülönített kuckóknak. A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye is. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrzősarokban kapnak helyet, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek, különböző szempontok alapján. A rajzolásnak, festésnek, szövésnek, tárgykészítő népi játékoknak legyen meg az állandó helye. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok eszközök mindegyik játékidőben álljanak a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az óvodapedagógus segítse az udvari szerepjáték kibontakozását. 17

A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. E programmal működő óvodákban a 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszhatnak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás, étkezés idejét. Az 5 6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szükség, mint a kisebbeknek. Ezért az óvónő kísérje figyelemmel a játékot és törekedjen arra, hogy csak akkor ajánljon más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látja. Az 5 6-7 éve gyermekeknek az óvodapedagógus biztosítsa a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság kialakulhasson. A napi életszervezésben az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez. A reggeli órák, a tízóraizás utáni idő, a legnagyobbak korábbi ébresztése növelje a kint töltött időt A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Az óvodapedagógus a játékhoz olyan eszközt biztosítson, mely ízléses, praktikus, egyszerű félkész játék, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek, amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek, csengő-bongó hangszerek. Az óvónő a 4 5 6-7 éves korosztálynak bővítse az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást elősegítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek egyénileg vagy mikrocsoportban óvodapedagógussal vagy egyedül játszanak. Az udvari játékok zömmel a gyerekek nagymozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, ott is meg kell teremteni a nyugodt kreatív játékot (barkácsolás, rajzolás, festés, konstruálás, stb.). A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a családban, óvodában; tágabb természeti és társadalmi környezettben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben átélhessék. A programban kiemelt szerepet kapnak a mikro csoportos séták, erdei óvodai programok. Ezek fejlesztő hatása meg kell, hogy mutatkozzon a gyermekek tapasztaltságában. A 3 6-7 éves korban megjelenő játékfajtái, s azok tartalmának, minőségének alakítása a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodik. A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a véletlen cselekvéshez örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Az óvónő biztosítsa a játékhoz szükséges eszközöket, s játékával adjon mintát a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem-kéz koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. 18

Az óvodapedagógus kísérje érdeklődéssel a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzéseket kelt. Az udvaron is biztosítsa az óvodapedagógus a gyakorló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, melyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Az óvodapedagógus segítse a gyermek játékát továbbfejlődni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvodapedagógus szervezzen és vállaljon szerepeket, hogy a különböző kapcsolatok kialakítása minta legyen a közös cselekvéshez. A kicsik játékában kapjon teret a papás-mamás játék, a fodrászos, orvosos, kalauzos játék, stb., melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumokat a mintha helyzetek megteremtéséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében legyen résztvevő az óvó, adjon modellt egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben használjanak minél több kelléket a képzeleti képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás először az óvodapedagógus előadásában jelenjen meg az óvodában. Legyen a csoportnak kedvenc bábja, akinek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. Ezt a bábot is helyezzék a többi közé, hogy a gyermekek tapogathassák, megszerethessék. Az óvodapedagógus a bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítse el. A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenjen meg a barkácsolás, elsősorban az óvodapedagógus által barkácsolt kellékek készítésével, amit az óvodapedagógus a gyermek aktív bevonásával hoz létre. A konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság. A gyermek élje át az én készítettem alkotás örömét. A gyermekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Az óvodapedagógus tervezzen olyan szabályjátékokat, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégítik. A nagyobb gyerekek játékában is megjelennek a különböző játékfajták. Gyakran előfordul a kutató manipuláció, ha ismeretlen mozdulatokat, fogásokat igénylő eszköz kerül a kezébe. Dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték a mintha helyzet, amelyhez különösen erős képzelőerő társul. Az óvodapedagógus segítse a gyermekeket abban, hogy a beleélés kifejtett formája kialakulhasson, minél többféle szerepet megformálhasson és a szerepegyeztetésben sikeresek legyenek. A gyermekek játék elgondolása fejlődjön. Jelenjen meg többféle ötletből kialakított tartalmas játék, ami fejleszti a gyermekek kommunikációs képességét, szabálytanulási készségét, társakhoz való viszonyát, az együttes cselekvő képességet. A jó példa nyomán a gyermekekben fokozódik a mesedramatizálás igénye. A gyermekek bábozzák, dramatizálják a meséket, hogy a meseélmény többoldalú örömszerzés legyen számukra, Az óvodapedagógus a szülők, a gyermekek bevonásával barkácsoljon különböző típusú bábokat, hogy együttes, cselekvő megjelenítésre ösztönözze őket. A szerepjátékot és a dramatizálást egészítse ki az építő, konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Használjanak különböző anyagokat, eszközöket. Az óvodapedagógus szeretesse meg a szabályjátékokat. A gyermekeknek adja meg azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is. 19

A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (mimika, gesztus) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (pl: hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játék, stb.). Az óvodapedagógus játéksegítő módszerei Az óvodapedagógus játéksegítői metódusai legyenek szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvodapedagógus irányítása legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok estében ha szükség van rá az óvodapedagógus legyen játékkezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogató, engedő és elfogadó. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Az óvodapedagógus avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás testi épségét, játékát. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kultúrált és érthető. A játék személyiségformáló ereje érvényesül a közösségi nevelésben, az anyanyelvi nevelésben és minden más nevelési területen egyaránt. V.2. Verselés, mesélés A tevékenység célja az érzelmi-, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladatok: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A válogatásnál vegyük figyelembe a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. Tegyük élményszerűvé, szerettessük meg a mindennapos mesélést, verselést, mondókázást. Biztosítsuk a gyermekek számára az életkoruknak megfelelő formát. Adjunk lehetőséget az óvodán kívüli irodalmi élményekre. Érjük el, hogy a mesehallgatóból mesélő legyen. Erősítsük a gyermekek önbizalmát, ösztönözzük őket önálló vers, és mesemondásra. 20