AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu
Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális kompetencia szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszere, amely elősegíti a szociális viselkedést.
A szociális kompetencia jellemzői komplex jelenséget fed le megítélése relatív és értékekkel telített, mert egy adott csoporton vagy kultúrán belül mindig aktuálisan, társadalmilag konstruálódik
Társas viselkedés önmagával kapcsolatos viselkedés másokkal kapcsolatos viselkedés környezettel kapcsolatos viselkedés Az agresszív és a proszociális viselkedés egyaránt szándékvezérelt és társadalmilag meghatározott. Mindkét viselkedésben a személyiségjellemzők és az adott társas helyzet szoros kölcsönhatást mutatnak.
Az agresszív viselkedés jellegzetességei hatéves korig Fogalma: Minden olyan viselkedés agresszív, amelynek közvetlen szándéka, hogy egy másik embernek ártson, illetve kárt tegyen környezetében, tárgyakban és élőlényekben (Fiske, 2006; Atkinson és mtsai, 1997). Fajtái: fizikai és verbális
négyéves kortól 6-7 éves korig fokozatos nő a verbális és a fizikai agresszív megnyilvánulások száma (Ranschburg, 1998). Másfél-kétéves kortól azonosíthatók az első személy ellen irányuló céltudatos agresszív megnyilvánulások; a háromévesek körében már megfigyelhetők az agresszivitás mind enyhébb (pl. lökdösődés), mind erőteljesebb (pl. verekedés) formái;
A nemi különbségek már hároméves kor körül kimutathatók, s ebben az egyes kultúrák között csak kisebb-nagyobb eltérések azonosíthatók; a lányok főként a verbális agressziót (pl. csúfolódás) alkalmazzák ettől az életkortól kezdve; a fiúk inkább a fizikai agressziót alkalmazzák ezen életkortól (Fiske, 2006).
A segítő (proszociális) viselkedés jellemzői óvodás korban Fogalma: Minden olyan viselkedés proszociális, amelyiknek az a szándéka, hogy mások javát szolgálja (Fiske, 2006). Megnyilvánulási formái: segítségnyújtás, vigasztalás, megosztás, együttműködés, támogatás, védelem, aggódás.
Érzelmi fertőzés: a csecsemők együttsírással fejezik ki a másik érzelmi állapotával való együttérzést (Eisenberg, 1991). Már egyéves kor körül megfigyelhető a proszociális viselkedés egyik első jele, a másikkal való együttérzés (Fiske, 2006).
Óvodás korú gyerekeknél a proszociális viselkedés egyes elemei (pl. az aggódás, a vigasztalás) az életkor növekedésével jól kimutathatók. Nemi különbségek: a lányok a fiúknál nagyobb és egyre növekvő empátiát mutatnak, több érzelmi támogatást és segítséget nyújtanak egymásnak és a
Gyakori konfliktusok az óvodában Szándékos játékrombolás A játékot elveszik egymástól Egymás türelmes végighallgatása A másik tiszteletben tartása Másság elfogadása Jó szívűség megosztja a társakkal, ha van valamije Segítőkészség Szabályok ismerete és betartása
Jellegzetes konfliktuskezelési módok óvodás korban Segítségkérés felnőttől Agresszió (verbális vagy fizikai) Elkerülés Egyezkedés Ellenállás Érzelmi reakció (pl. sírás)
Kutatási céljaink Az agresszív és a proszociális viselkedés alakulásának vizsgálata konfliktusos helyzetekben kis-, középső és nagycsoportos gyermekek körében. Nemek közötti különbségek elemzése. Az agresszív és a proszociális viselkedés összefüggésének feltárása a szülők iskolai végzettségével.
Mérőeszközök Szociális készségek kérdőív gyermek- és pedagógusváltozat agresszív és proszociális viselkedés társas együttlét során (bosszantás, segítségnyújtás, kapcsolattartás) Megküzdési stratégiák kérdőív gyermek- és pedagógusváltozat agresszió, elkerülés, segítségkérés, érzelmi reakció (pl. sírás, düh)
Szociometria Társas problémahelyzetek modellezése bábozás játék elvétele, kirekesztés a játékból, játék lerombolása, pakolás a játék végén
Szociometria
Eredmények a keresztmetszeti vizsgálat alapján Az önjellemzés alapján a vizsgált életkorokban nincs a nemek között szignifikáns különbség. Az anya iskolai végzettsége egyik életkorban sincs hatással a szociális készségek fejlettségére. A megküzdési stratégiák fejlettségét mindhárom életkorban befolyásolja az anya iskolai végzettsége.
Eredmények a longitudinális vizsgálat alapján Mindkét értékelő szerint a segítségkérés mértéke az óvodai évek alatt fokozatosan csökken, ugyanakkor nő az ellenállásé, az egyezkedésé, valamint a bántalmazásé. A készségműködések nemek szerinti különbsége ebben az életkorban még nem jelentős.
Az első óvodai évre kialakult készségkapcsolatok nagy része jelentősen nem módosul a vizsgált életkori szakaszban. Az anya és az apa iskolázottsága a proszociális és az agresszív viselkedést meghatározó készségekkel mindhárom évben alacsony erősségű kapcsolatot
A kutatás összegzése A vizsgált készségek (segítségnyújtás, segítségkérés, elkerülés, ellenállás, egyezkedés, bántalmazás, érzelmi reakciók) működésében nincs jelentős különbség 3 7 éves korban. Nagyon kevés készség esetében mutatható ki jelentős nemek közötti eltérés.
A konfliktusok kezeléséhez szükséges szociális készségek Együttműködés Kommunikáció (verbális és nonverbális) Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás Egymásra figyelés Türelem, a kudarc elviselése Önfegyelem
A fejlesztés eszközei és módszerei A leggyakrabban használt szociáliskészség-fejlesztő technikák: modellnyújtás, problémamegoldás, megerősítés, szerepjáték, mesék, történetek megbeszélése. drámajátékok
A játékos fejlesztés alapszabályai Önkéntes részvétel a fejlesztő játékokban A pedagógus adjon lehetőséget a szemlélődésre a nem játszó gyerekeknek Olyan játékok alkalmazása, amelyek a gyerekek saját élményeire, tapasztalataira épülnek Oldott, vidám légkör biztosítása, hogy a gyerekek merjenek aktívan közreműködni
Kommunikációt fejlesztő Játékok 1./ Üzenet a hátakon Cél: Fogékonnyá tenni a gyerekeket a nem verbális kifejezési formák iránt, gyakorolni az aktív nem beszélést. Játék: Az indító ének után ismertetjük a feladatot. A padtársak egymás hátára írnak jeleket, betűket és számokat anélkül, hogy beszélnének egymással, és ki kell találniuk, miről van szó. Egy idő után cserélnek. Végén megbeszélés: milyennek találták a gyakorlatot, milyen volt nem szavakkal közölni valamit?
Feszültségoldó játékok 1./Terpeszkör Cél: A feszültség levezetése, nagymozgások koordinálása. Játék: A bevezető ének után a gyerekek körbeállnak, mindenki terpeszállásban, oly módon, hogy a bokájuk összeérjen. A csoportvezető valakinek a lába között begurít egy labdát, amit a körön belül úgy kell gurítani, hogy a kezükkel kapu védő gyerekek vissza tudják gurítani a másik felé. Akinek átgurul a labda a lába között, az kiáll. Minél kisebb a kör, annál nehezebb a játék. A utolsó kettő győz, őket a csoport megtapsolja.