Budapesti XX.,XXI.és XXIII.Kerületi Bíróság 5.P.XX.21.189/2017/6/II. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/223 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2017.12.08. Iktatószám: 17920/2017 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Budapesti XX.,XXI. és XXIII.Kerületi Bíróság 5.P.XX.21.189/2017/6/II. A Budapesti XX.,XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a dr. Puskás Dóra Hildegard jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet (1204 Budapest, Köves u. 1.) I. rendű és a dr. Papp Erika ügyvéd (6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 18/A. fsz. 1.) által képviselt Andosa Market Kft. (1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 62. fsz. 2.) II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság a keresetet elutasítja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 15 napon belül 150.000 (Százötvenezer) forint perköltséget. A felperes teljes költségmentessége folytán le nem rótt 1.290.000 (Egymillió-kétszázkilencvenezer) forint eljárási illetéket az állam viseli. 1
A bíróság az I. rendű alperessel szemben 150.000 (Százötvenezer) forint pénzbírságot szab ki, melyet az I. rendű alperes 15 napon belül köteles a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361 -00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára megfizetni. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, de a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságnál elektronikus úton, vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 4 példányban kell benyújtani. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását. Indokolás Az I. és a II. rendű alperesek között a 2013. évben - egyedi megrendelések alapján - adásvételi szerződések jöttek létre, amelyek révén az I. rendű alperes a II. rendű alperestől közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerzett be élelmiszereket összesen 21.511.000 forint értékben. Az Állami Számvevőszék az I. rendű alperes fenti beszerzései vonatkozásában a közbeszerzési eljárások jogtalan mellőzése miatt a felperesnél jogorvoslati eljárást kezdeményezett 2015. május 5. napján. A felperes a 2016. június 10. napján kelt, D.313/11/2016. számú - bírósági felülvizsgálat iránti keresettel meg nem támadott - határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérőnek minősülő és ezért közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles I. rendű alperes a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 119. -ára tekintettel megsértette a Kbt. 5. -át. Ezen közbeszerzési jogsértés következményeként a felperes a Kbt. 152. (4) bekezdése alapján 110.000 forint bírságot szabott ki az I. rendű alperessel szemben. A határozat indokolása szerint a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja alapján a törvény alanyi hatálya alá tartozó I. rendű alperes a nemzeti értékhatárt - 2013. évben 8.000.000 forintot - meghaladó kifizetést teljesített a II. rendű alperes részére, erre tekintettel pedig jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást. A bíróság a fenti tényállást a csatolt és ismertetett iratok alapján állapította meg. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes egyedi megrendelései és a II. rendű alperes szállításai alapján, írásbeli szerződés nélkül 2013. január 1. és 2013. december 31. napjai között élelmiszerek beszerzésére keletkezett szerződéses jogviszony érvénytelen, mivel azt a Kbt. 124. (7) bekezdés a) pontjában rögzített, közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A felperes az érvénytelenség jogkövetkezménye alkalmazása körében azt kérte, hogy 2
a bíróság - a szerződések semmissé nyilvánítása mellett - az I. rendű alperessel szemben a Kbt. 164. (5) bekezdése alapján szabjon ki - legfeljebb a 2013. évben kifizetett 21,5 millió forintos összérték 3%-áig terjedő - bírságot. Ehhez képest a keresetlevél harmadik oldalán közölt kérelmében másodlagosan azt kérte, hogy amennyiben a szerződés - annak teljesülése miatt - már nem helyreállítható, akkor a bíróság a visszamenőleges érvényessé nyilvánítás keretében szabja ki a bírságot. A felperes perköltségigényét az I. és II. rendű alperesekkel szemben egyaránt előterjesztette. Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, nyilatkozatot a perben nem tett. A II. rendű alperes 5. sorszámú beadványában elsődlegesen alaki kifogással élt, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 157. a) pontja alapján - a Pp. 130. (1) bekezdés h) pontjára visszautalással - a per megszüntetését kérte, figyelemmel arra, hogy álláspontja és a rendelkezésére álló adatok szerint a felperes elmulasztotta a Kbt. 164. (2) bekezdésében foglalt, az érdemi hatósági határozat meghozatalától számított harminc napon belüli keresetindítási határidőt. Másodlagosan a perből való elbocsátását kérte a Pp. 64. (2) bekezdésére hivatkozással. Érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Ennek okaként előadta, hogy a Kbt.-nek maga nem alanya, ezáltal arra nézve sem lehetett ráhatása, illetve rálátása, hogy a vele egyébként a szolgáltatás jellegénél fogva folyamatos jogviszonyban állt I. rendű alperes betartja-e a közbeszerzési szabályokat. A II. rendű alperes hangsúlyozta ezért, hogy a közbeszerzési szabályszegés nem róható a terhére, ennél fogva pedig az ahhoz kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmény, továbbá a perköltségben való marasztalás sem alkalmazható vele szemben. A II. rendű alperes 5. sorszámú - a felperes részére 2017. augusztus 30. napján kézbesített -beadványában foglaltakra a felperes további nyilatkozatot nem tett. Figyelemmel arra, hogy 2015. november 1-jén új közbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII. törvény, a továbbiakban: új Kbt.) lépett hatályba, a bíróságnak mindenek előtt a perben alkalmazandó jogszabály kérdésében kellett állást foglalnia. Mivel az új Kbt. rendelkezéseit - a 139., 142. (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, továbbá a 153. (1) bekezdés c) pontja és a 175. kivételével - annak 197. (1) bekezdése értelmében csak a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni, a bíróság jelen ügyben nem az új Kbt., hanem a 2011. évi Kbt. rendelkezéseit alkalmazta a perbeli jogügylet 2013. évi megkötésére és lebonyolítására tekintettel. A felperes határozatának 2016. június 10-i kelte, mint kezdőnap alapulvétele mellett a Kbt. 164. (2) bekezdésében meghatározott 30 napos keresetindítási határidő utolsó napja (2016. július 10.) vasárnapra esett, amire tekintettel a 4/2003. számú polgári jogegységi határozat szerint anyagi joginak minősülő - mulasztás esetén egyébként igazolással kimenthető [Kbt. 164. (2) bekezdés] -határidő a következő munkanapon, azaz 2016. július 11-én járt le a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:3. (3) bekezdése értelmében. Minthogy a felperes ezen a napon a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a - jelen bírósághoz áttett - keresetlevelét előterjesztette, annak a 11.P.XX.20.361/2017/2. számú végzéssel történő idézés kibocsátása nélküli elutasítását követően pedig a keresetlevelet a Pp. 132. (1) bekezdése által előírt határidőn belül - azaz a jogi hatályok fenntartása mellett - ismételten benyújtotta, a bíróság a II. rendű alperes permegszüntetési 3
kérelmét a tárgyaláson meghozott - a Pp. 162. (1) bekezdése szerint külön fellebbezéssel nem támadható -végzésével elutasította. Mivel a szerződés érvénytelensége iránti eljárásban valamennyi szerződést kötő félnek perben kell állnia, a Pp. 64. (2) bekezdése alkalmazásának jelen ügyben egyáltalán nem volt helye, az alperes perből való elbocsátására egyébként is csak erre irányuló felperesi kérelem alapján kerülhet sor. A Pp. 141. (1) bekezdése szerint amennyiben a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. Mindezekre tekintettel a bíróság a keresetet érdemben bírálta el, s megállapította, hogy az alaptalan az alábbiak miatt. A Kbt. 6. (1) bekezdésének b) pontja szerint e törvény alkalmazásában ajánlatkérők az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A 7. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A (2) bekezdés kimondja, hogy az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Kbt. 10. (1) bekezdésének b) pontja szerint a közbeszerzési értékhatárok a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok. Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 67. (1) bekezdésének a) pontja értelmében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 10. (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt-2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint. A Kbt. 2013. január 1-től június 30-ig hatályos 18. (1) bekezdése szerint tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A 2013. június 30-tól hatályos 18. (2) bekezdés szerint amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. Az alperesek részéről nem volt vitatott azon felperesi állítás, hogy az I. rendű alperes a Kbt. személyi hatálya alá tartozik, a II. rendű alperessel 2013-ban megkötött, élelmezési anyagok beszerzésére irányuló megállapodásai vonatkozásában ezért közbeszerzési eljárás lefolytatásának lett volna helye. Ezeket a körülményeket a bíróság a Pp. 163. (2) bekezdése, valamint a Kbt. fenti 4
rendelkezései és a felperes becsatolt határozata alapján tényként állapította meg. A Kbt. 127. (1) bekezdésének a) pontja szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A 127. (2) bekezdés - 2012. január 1-től 2014. március 14-ig hatályban volt - b) pontja értelmében azonban az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik annak teljesítéséhez. Az utóbbi törvényi rendelkezéshez fűzött indokolás szerint az érvénytelenség megállapításának a perbíróság hatáskörébe való utalása - vagyis a bírósági eljárás szükségessége - azzal is összefügg, hogy meghatározott esetekben fennállhatnak olyan, mérlegelést engedő feltételek, amelyek esetén a bíróságnak mégsem kell kimondania a szerződés érvénytelenségét. Ezeket a feltételeket jeleníti meg a (2) bekezdés, aminek kapcsán a kiemelkedően fontos közérdek megállapíthatóságát általában egy adott közszolgáltatás feltétlen szükségessége alapozza meg. A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján úgy ítélte meg, hogy az élelmezési anyagok beszerzése nyilvánvalóan az I. rendű alperes betegellátási tevékenységéhez, ezáltal pedig egy kiemelkedően fontos közszolgáltatás zavartalan működtetéséhez volt szükséges. A kórházban ellátandó betegek folyamatos élelmezése kapcsán ugyanis egy olyan feltétlen közszolgáltatási szükséglet áll fenn, amely - jellegénél fogva - kiemelkedően fontos közérdeket rendel az azt biztosítani hivatott szerződés teljesüléséhez is. Ezért a bíróság a Kbt. 127. (2) bekezdése alapján azt állapította meg, hogy jelen esetben a per tárgyát képező szerződések - bár azokat valóban a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg - a kiemelkedően fontos közérdek egyértelmű fennállta miatt nem érvénytelenek. A bíróság ennek kapcsán rögzíti azt is, hogy a keresetet - a fent már kifejtett okok, így a perbeli szerződések 2013. évi létrejöttére és teljesedésére, valamint a keresetben ezzel egyezően meghatározott időintervallumra figyelemmel - a Kbt. 2013. évben hatályban volt rendelkezései alkalmazásával bírálta el. Erre tekintettel a felperes által másodlagosan kérelmezett érvényessé nyilvánítás a 2013. évi szerződések kapcsán - mivel a kiemelkedően fontos közérdek érvénytelenséget kizáró hatását (ahhoz ehelyett az érvényessé nyilvánítás lehetőségét fűzve) csak a Kbt. 2014. március 15-től hatályos módosítása szüntette meg - fogalmilag kizárt volt. Azt már csupán megjegyzi a bíróság, hogy közvetlenül ezen másodlagos kérelme előtt maga a felperes is a Kbt. 164. (5) bekezdésének 2014. március 15. előtt hatályos rendelkezésére hivatkozott. Minthogy a felperes keresete kizárólag érvénytelenség megállapítására, illetve kifejezetten az általa állított érvénytelenséghez kapcsolt jogkövetkezmény alkalmazására irányult, ehhez képest viszont a perbeli szerződések érvényesnek bizonyultak, a bíróságnak a kereset elutasításáról kellett rendelkeznie. A bíróság a pervesztes felperest a pernyertes II. rendű alperes javára a Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte az ügyvédi képviseletével felmerült - a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (2) bekezdés a) és b) pontja, továbbá a (6) bekezdése alapján a kifejtett képviseleti tevékenységhez igazodóan mérlegeléssel 150.000 forintban meghatározott - perköltség megfizetésére. Az I. rendű alperes a perben egyáltalán nem tett nyilatkozatot, olyan költsége ezért nem merülhetett fel, amiről a bíróságnak rendelkeznie kellett volna. A felperes Kbt. 164. (1) bekezdése által biztosított teljes költségmentessége folytán a le nem rótt 1.290.000 forint kereseti illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. -a alapján. 5
A Kbt. 164. (5) bekezdése értelmében amennyiben a bíróság az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. (2) bekezdésben foglalt okok alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményeit figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. A bíróság ezért az I. rendű alperessel szemben - pernyertességétől függetlenül -150.000 forint bírságot szabott ki, azzal, hogy a mérték meghatározása során figyelemmel volt a D.313/11/2016. számú határozattal kiszabott bírság nagyságrendjére is. Az ítélet elleni fellebbezés jogát a Pp. 233. (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2017. szeptember 7. dr. Gregorits Erik s.k. bíró 6