Budapest áruszállítását szabályozó zónarendszer BESTUFS II szeminárium BEST Urban Freight Solutions Előadó: Kelemen Gábor 2008. február 11.
Budapest csomóponti szerepe, kapuvárosi pozíció. Napjaink Európájának fő kapcsolati, fejlődési tengelyei a dinamikus térségeket és nagyvárosokat összekötő vonalak mentén alakulnak ki: - észak-európai gazdasági súlyvonalban a Berlin-Varsó-Moszkva tengely, - dél-európai napfényövezetben a Lisszabon - Marseille - Milano - Ljubljana mediterrán tengely. E két kelet-nyugat irányú tengely között lényeges hol fejlődik ki a keletnyugati tengelyeket metsző új észak-déli kapcsolati vonal. E pozíciókért Budapest térsége Prága, Bécs, Pozsony, Zágráb, Ljubljana várostérségeivel mérkőzik. A tét a keleti és a déli régiók (Balkán) irányába ellátási funkciókat koncentráló kapuváros pozíciók megszerzése. 2
A Helsinki folyosók találkozása Közép-Magyarországon - IV. Berlin/Nürnberg Prága - Pozsony/Bécs Budapest Konstanca/ Szaloniki /Isztambul, - V. Velence - Trieszt/ Koper Ljubljana Budapest - Lvov, - VII. Duna, - V/C. Plocse Szarajevó Eszék - Budapest, -X/B. Budapest Újvidék - Belgrád. - Az országot négy transz-európai folyosó érinti, köztük a Duna, mint a VII. számú vízi útvonal, valamint a majdani M6-M56-os utak által feltárt V/C számú folyosó. 3
Budapest csomóponti pozíciói Az M0 déli, dél-keleti pályaszakasza a transz-európai közlekedési folyosók nemzetközi jelentőségű kapcsolati eleme, a főváros környéki kereskedelmi, logisztikai csomópontképzés súlyvonala. A Ferihegyi repülőtér, a Duna kikötői és a vasúti terminálok láncba fűzésével a térségben egyedülálló lehetőségét adja az integrált szállításra szervezhető logisztikai potenciálnak éppen ott, ahol négy Helsinki folyosó találkozása erősíti az európai jelentőségű csomópontságot. Ehhez párosul Budapest közép-európai térségben betöltött csomóponti szerepe, melyből adódóan jelentős direkt és indirekt forgalmi terhelés éri, főként a déli, délnyugati agglomerációját, melynek prioritása napjainkra már meghatározó. Az intermodális logisztikai központok közül a csepeli, továbbá a győri és a bajai központ trimodális (közút-vasút-víziút), a többi bimodális (közút-vasút) kiépítettségű. Az üzletileg leginkább prosperáló országos logisztikai központok: - a budapesti (Budapesti Intermodális Logisztikai Központ - BILK), - Csepeli Szabadkikötő, - Harbor Park, valamint a debreceni, székesfehérvári és soproni logisztikai térségekben működnek. 4
Budapest áruszállítását szabályzó zónarendszer 5
Budapest teherforgalmának jellemzői Budapest - mint európai nagyváros - mindennapjaiban megjelenő áruszállítási forgalom az alábbi megkülönböztetésekkel jellemezhető. - átmenő tranzit forgalom, (országos és az európai járműforgalom résztvevői) - célzott teherforgalom, (főváros területére vagy onnan kiinduló konkrét szállítási feladatok résztvevői) - városi belső-tranzit forgalom (fővárosi kerületek közötti teherforgalom, mely az útvonalba eső kerületekben átmenő forgalomként jelentkezik) A belvárosban, a belső-budai és belső-pesti kerületekben, a városrész központokban található történelmileg kialakult úthálózaton zajlik a forgalom. A belvárosi területeken koncentrálódik a járműforgalom különböző résztvevőinek egymásra ható problémája, mely a személygépjármű, a tömegközlekedési járművek és a főváros áruellátását biztosító tehergépjárművek közlekedésében is összehangolt feladat megoldásokat igényel. 6
Zónarendszer-koncepció kialakítása A főváros által indukált teherforgalmi tevékenységekhez kapcsolódó szállítási és rakodási feladatok esetében az elmúlt évtizedekben egyre erőteljesebb igény mutatkozott a koordinálás, egységes irányítási rendszerben működtetés feladatára, a city-logisztikai feladatok szabályozott bonyolítására. Alapvető tény, miszerint a személy és teherforgalom azonos időben történő megfelelő kielégítése a fennálló objektív akadályozó tényezők miatt nem lehetséges, ezért az elmúlt évtizedekben mind a személy-, mind a teherforgalom területén határozott és koncepcionális forgalomszabályozás bevezetésére volt szükség. A forgalomkorlátozott területek zónarendszere a teherforgalom térbeni és időbeni elkülönítését teszi lehetővé, célként csökkenti - a kritikus területeken pedig megszűnteti a tehergépjárművek átmenő forgalmát, szabályozza a behajtó tehergépjárművek méretét (össztömeg, súly, egyéb méret paraméterek alapján). 7
Egységes koncepció alapján működtetett teherforgalmi zónarendszer előnyei: Alkalmazkodik a jelenleg rendelkezésre álló tehergépjármű állományhoz, illetve befolyásoló hatást gyakorolhat rá, (EU. normák egységes alkalmazása) Csúcsforgalmi időben a nehéz gépjárművek forgalmát csökkenti, a kora esti, éjszakai és hajnali órákra tereli az áruszállítás egy részét, így csökkenti az áruszállítás forgalomzavaró hatását, csökkenti az áruszállítási időperiódusokat, Szigorúbb ellenőrzéssel párosulva segíti a reggeli és esti tömegközlekedési csúcsidőszakok tehermentesítését, Ösztönöz a fuvareszközök kedvezőbb kihasználására, valamint korszerű áruszállítási és rakodási eszközök, city-logisztikai módszerek alkalmazására, elősegíti az egységrakományos, gépi rakodással történő kombinált áruterítési rendszerek alkalmazását, Segítheti a nyitvatartási időn kívüli áruszállítás és árufogadás ismételt elterjedését, Lehetővé teszi a kijelölt rakodóhelyek kedvezőbb kihasználását, (Budapest területén közel 400db. közös rakodási terület segíti az áruellátást rakodó tárcsa használatával kiegészítve) Átekinthetőségével növeli a korlátozások betarthatóságát az egységes és következetes ellenőrzési rendszer alkalmazását. Elektronikus igénylési és ellenőrzési rendszerek bevezetését teszi lehetővé, 8
Budapest járműforgalmi övezetei 1996. januárjáig. - Duna és Kiskörút által határolt terület 3,5t-ás össztömeg korlátozása (07-18h között) - Kiskörút és Nagykörút által határolt terület 6t-ás össztömeg korlátozása (07-09h és 16-18h között a közlekedési csúcsidőszakokban) - Vár alatti terület 3,5t-ás össztömeg - korlátozása (07-18h között) - Budai nagykörút területén belüli 12t-ás össztömeg - korlátozás (07-09h és 16-18h között a közlekedési csúcsidőszakokban) 9
19/2005. (IV.22.) Főv. Kgy. rendelet alapján a járműforgalomtól Védett övezet kategóriák megjelölésre kerültek. - A Belvárosi védett övezet (V. kerület belső harmada 1989.) - Budai vár védett övezete (1997.) - Szent István-bazilika környéke (2006.) - Operaház és környéke (2007.) Főváros területén a forgalomtól részben vagy teljesen elzárt zöldövezetek (1980-as évek közepétől folyamatosan kialakulóban) - Margitsziget, - Római part, - Hajógyári-sziget, - Normafa környéke, - Óbudai Fő tér környéke, - Népliget, - Városliget, 10
Fejlesztési lehetőségek Budapest teherforgalmi zónarendszere az 1970-es évek végétől kezdődően fokozatos átalakuláson megy keresztül, melyet az úthálózat mindenkori bővülése, az 1990-es években átadásra kerülő részleges M0- ás körgyűrű, új Duna hidak átadása tett lehetővé. 1996-ban a Lágymányosi híd és az M0-ás autóút (részleges körgyűrű) hídjának átadásával vált lehetővé Budapest össztömeg - korlátozott teherforgalmi övezeteinek jelentős módosítása és új kialakítások megvalósítása. Alapvető szempont tehát az úthálózati fejlesztések figyelembevétele, 2008-ban szintén jelentős úthálózati fejlesztések előtt állunk az M0-ás körgyűrű keleti - szektora és az Északi - Duna-híd várható átadása végett. 11
Budapesten funkcionáló teherforgalmi övezetek (1996-tól) - Budai 3,5t-ás övezet - Pesti 3,5t-ás övezet és Pesti 12t-ás övezet 12
Észak budai területek 12t-ás össztömeg korlátozása (2005.12.15.) 13
Dél-budai területek 3,5t-ás és 12t-ás össztömeg korlátozású övezetei - XI. ker. É-ny területének 12t-ás össztömeg - korlátozott övezete (Gazdagrét és Sasad-térsége 2006.10.11.) - Budai 12t-ás össztöm.korlátozás (00-24h között) - Kelenföld Albertfalva és Őrmező 12t-ás össztömeg korlátozott övezete (00-24h között) - Kelenvögy 3,5t-ás övezet (2006.04.06.) 14
Pesti oldal újonnan kialakított teherforgalmi övezetei XX. kerület 7,5t-ás övezet (2006.09.28) -XVIII-XIX. kerület 3,5t-ás korlátozásai DP 3,5t-ás övezet (2006.05.) 15
Irodánk szerepköre a Főpolgármesteri Hivatal és az Önkormányzatok közötti együttműködés elősegítése. Irodánk szakmai tevékenységi körén belül alapvető hangsúlyt kíván fektetni a Főpolgármesteri Hivatal és a kerületi Önkormányzatok illetékes osztályai, irodái közötti kapcsolattartás felvállalásában. A kialakított forgalomkorlátozott övezetekben gyakran felmerül a kerületi Önkormányzatok helyi érdekek alapján megjelenített igénye, melyhez Irodánk partneri hozzáállással próbál támpontot adni, segítséget nyújtani. - A kerületi Önkormányzatok a lakossági igények, illetve a lakókörnyezet védelmének érdekében napjainkra gyakran élnek a nem kívánatos járműforgalom kiszorításának eszközével. Az egyre szaporodó különböző behajtási tilalommal ellátott útszakaszok, zónák, jobb esetben övezeti kialakítások esetében alapvető igény mutatkozik a naprakész információ iránt, melyet sok esetben az illetékes kerületi Önkormányzat aktuális igényei, iránymutatása alapján tudunk felhasználni és a döntéshozatali mechanizmusba beépíteni. Példaként akár az I. Ker. Budavár területe, II. Ker. Szép Juhászné útja, Hidegkúti út, III. ker. Római part, VI-VII. Ker. Király utca és környezete, III., IV., XVIII., XIX., XX., XXI., ker. lakótelepi utcái, III., XIII., X., XII., XIV. Ker. zöldövezeti területei sorolhatók fel. A XI. Ker. Önkormányzat útmutatására hagyatkoztunk a Kőér-berki lakópark kiszolgáló útvonalainál, a METRO projekt kerületét érintő témaköröknél szintúgy, mint a XXII. Nagytétény területén folyó földcsere, Logisztikai-park beruházás vagy a 6-os út építésénél. 16
Fővárosi kezelésben működtetett egységes övezeti rendszer fontossága A Főpolgármesteri Hivatal által kialakított forgalomkorlátozott övezetek több kerületet, esetenként egész városrészeket érintenek, tehát nagyobb térségeket ölelnek fel. Kialakításuk és hatásuk túl mutat a szűkebb környezet egy-egy utca, lakópark, esetleg családi házas övezet, avagy kerületi önkormányzat határán. koordinálhatóság, (XXIII különböző kerület véleményét figyelembe véve Fővárosi iránymutatás lekövethetősége) egyszerű ügyintézés, (XXIII. külön Iroda helyett egy központi helyen történő ügyintézés, mely ügyfélbarát megoldást jelent, elektronikus ügyintézés, e-kormányzati fejlesztések, egyszerűsített kezelhetőség, egységes költségrendszer, jogszabályi megfelelőség, egységes ellenőrizhetőség, szankcionálási lehetőség, együttműködés a hatósági szervekkel, (egységes engedélyforma, kerületi és fővárosi hatósági ellenőrző feladatok egységes szempontok alapján történhetnek) jogszabályi változásokra történő rugalmas, gyors reagálás (egységes Fővárosi iránymutatás alapján, illetve az EU. előírások egységes alkalmazási gyakorlata) egységesen megfogalmazott környezetvédelmi irányok, lakosság érdekeit szolgáló célok befolyásolhatósága, közútfelületet károsan terhelő szállítói járműméretek korlátozása, befolyásolási lehetősége, (egyes projektek, nagyberuházások esetén a terhelhető útvonalak kizárólagos használatának kikötési lehetősége) számszerűsíthetőség, statisztikai lehetőségek (jövőbeni Fővárosi fejlesztésekhez, tervekhez) Egységesen alkalmazható kedvezmények, motivációs lehetőségek alkalmazása, 17
Budapest teherforgalmi övezetei (2005-től) 18
2008.február végéig érvényben lévő korlátozott forgalmú övezetek 3,5 tonnás korlátozott forgalmú övezetek Buda 3,5t-ás övezet (07-18h és 18-22h között) Kelenvölgy 3,5t-ás övezet (00-24h között) Pest 3,5t-ás övezet (07-18h között) Dél-Pest 3,5t-ás övezet (00-24h között) 7,5 tonnás korlátozott forgalmú övezetek Pesterzsébet 7,5t-ás övezet (00-24h között) 12 tonnás korlátozott forgalmú övezetek Észak-Buda 12t-ás övezet (00-24h között) Dél-Buda 12t-ás övezet (00-24h között) Kelenföld-Albertfalva,12t-ás övezet (00-24h között) Őrmező 12t-ás övezet (00-24h között) Nyugat-Buda 12t-ás övezet (00-24h között) Hegyvidék 12t-ás övezet (00-24h között) Pest 12t-ás övezet (07-18h között) 19
Budapest járműforgalom korlátozott területeinek koncepciós elve A rendeleti háttér pontosítása meg történt. A Fővárosi Közgyűlés 2007. december 20- án elfogadta a 19/2005. rendeletet módosítását a 74/2007. sz. rendeletével. Budapest közigazgatási határát naponta 120 000db tehergépjármű lépi át és mintegy 60 000db 3,5 tonna össztömegnél nagyobb tehergépjármű közlekedik naponta az úthálózaton. Ezen jelentős teherforgalom csillapításnak célja a teherforgalmi intézkedés csomag, amelynek első lépése volt a 2007. december 20-i Közgyűlési döntés. - Alapvető cél a lakossági területek megvédése a jelentősen megnövekedett teherforgalom okozta káros hatásoktól (lég-, por- és rezgéshatások), melyet a Rendelet oly módon támogat, hogy a gépjárművek EURO III-IV-V. környezetvédelmi kategóriába sorolása alapján, 10-30-50% közötti árengedményt alkalmaz. - Az átmeneti időszakra 2008. januártól az M0-ás keleti szektor átadásáig - a 12t össztömeg feletti tehergépjárművek és a tranzit teherforgalom számára ideiglenesesen igénybe vehető útvonalak kijelölése folyamatban van a FÖMTERV ZRT. által elkészített Budapest teherforgalmi stratégiája című munkaanyag alapján, mely a PARKING KFT. - mint megrendelő - honlapján átnézeti térképen is feltüntetésre került. Az ideiglenes időszak az M0-ás körgyűrű hiányzó keleti és északi szektorainak átadását jelentő átmeneti időre vonatkozik, melyet követően fizikailag is kiszoríthatóvá válik a tranzit forgalom Budapest területéről. Az új övezeti korlátozásokkal - 2008. január 01-től már kibővített korlátozott területeken - a teherforgalom hatását tekintve csökkenésre lehet számítani elsősorban az új árkategória kialakítás eredményeként, ill. a konkrét járműre - azaz rendszámra szóló engedély-kiadási rendszer működtetésével. 20
Budapest teherforgalmi stratégiája című munkaanyag forgalmi felmérése (FŐMTERV ZRT.) Kényszerű tranzit forgalom látványos megjelenése 21
Budapest 12t-ás korlátozás alá nem eső útvonalai 22
2008. 03. 01-től érvényben lévő korlátozott forgalmú övezetek - a 12t össztömeg feletti teherforgalom számára fennmaradó tranzit és az áthajtási utak. 23
2008. március elejétől a teherforgalom számára érvényben lévő korlátozott forgalmú övezetek 3,5 tonnás korlátozott forgalmú övezetek Budai 3,5t-ás övezet (07-18h között) Kelenvölgy 3,5t-ás övezet (00-24h között) Pest 3,5t-ás övezet (07-18h között) Dél-Pest 3,5t-ás övezet (00-24h között) 7,5 tonnás korlátozott forgalmú övezetek Pesterzsébet 7,5t-ás övezet (00-24h között) 12 tonnás korlátozott forgalmú övezetek Észak-Buda 12t-ás övezet (00-24h között) Hegyvidék 12t-ás övezet (00-24h között) Dél-Buda 12t-ás övezet (00-24h között) Észak-Pest 12t-ás övezet (00-24h között) Közép-Pest 12t-ás övezet (00-24h között) Kelet-Pest 12t-ás övezet (00-24h között) Dél-Pest 12t-ás övezet (00-24h között) Csepel 12t-ás övezet (00-24h között) 24
12t és feletti gépjárművek részére kijelölt, díjmentesen használható útvonalak kitáblázása Budapesten 2008. 03. 01-től 25
Jövő kép: Budapest belső teherforgalmi övezeteiben a nyitott időszak alkalmazásának lehetőségei Javasolt 7,5t-ás övezetek alkalmazása: Új övezeti kategóriaként igényelt a 7,5t-ás össztömeg határ alkalmazása. Javasolt a teherforgalmi övezetek esetében a 7,5t-ás ösztömeg kategóriák alkalmazását elősegíteni a közép-pesti 12t-ás övezet, a dél-budai 12t-ás övezet, a Kelenföld- Albertfalva 12t-ás övezet, az észak-budai 12t-ás övezet belső (Kapy út és Budai felsőrakpart közötti) szakaszán. Az alkalmazott árkategóráknál szintén szükséges figyelembe venni a 7,5t-ás össztömeg határt és 2009-től alkalmazni a jelenlegi 6t-ás árkategória helyett. Nyitott időszak alkalmazásának lehetőségei: 2008. márciusától Budapest tejes közigazgatási területére a 12t-ás össztömeg korlátozás vonatkozik. A 12t-ás korlátozott területek belül találhatóak a 3,5t-ás, illetve 7,5t-ás korlátozással védett lakossági területek. Igény esetén javasolt lehet az adott kerületek véleményét kikérni, hogy az elmúlt évtized alatt kialakított szigorúbb korlátozások esetében szándékoznak-e a lakossági alapellátási feladatok számára nyitott időszak kialakítást alkalmazni. Véleményünk szerint a helyi viszonyok kezelésére ajánlott a nyitott időszak alkalmazása, hasonló képen mint Budapest belső kerületeiben a Pesti 3,5t-ás (07-18h), Budai 3,5t-ás (07-18h) övezetek működése esetén. 26
2009-től javasolt övezetei prioritások 27
M0-ás körgyűrű a hosszú-távú megoldás 28
Behajtási igények kezelése Adatlapokon történő igény megjelölések (személyes, fax, internet) Céges illetve magán személy kérelmek a szükséges kiegészítésekkel ellátottan kerülnek a rendszerben regisztrálásra. (pl.: építési engedélyek, útvonal engedélyek, beruházási vagy szállítási szerződések, rendezvény bonyolításához szüks. igazolások, stb. bemutatása, igények elemzése, járműadatok, indokoltságok feltüntetése) A behajtási igénylések alkalmával felmerülő döntéshozatali feladatok alapvetően szabályozási, korlátozási szerepkört jelentenek. A forgalomkorlátozott területek esetében a behajtási igények kezelését, az indokoltságot megjelenítve Irodánk döntési lista formájában előkészítetten küldi meg a Polgármesteri Hivatal felé - a kerületi Önkormányzatok több évre visszatekintő gyakorlat alapján a helyi adottságaik figyelembevételével szintén döntési lista formájában megfogalmazhatják véleményüket ahol a döntési listák alapján a behajtási igényeket a Főpolgármester, mint illetékes hagyja jóvá. 29
Behajtási hozzájárulás igénylő adatlap (számítástechnikai adatkezeléshez) 30
Behajtási hozzájárulás MINTA Felhasználási fázisban a behajtási hozzájárulás etikett felületén feltüntetésre kerülő adatok útmutatást tartalmaznak mind a felhasználó mind pedig az ellenőrző hatóságok részére. 31
Városi elektronikus forgalom ellenőrzés Elektronikus igénylési, díjfizetési és ellenőrzési rendszerek bevezetésének igénye rövid időtávon belül. Számítástechnikai adatbázisok felhasználásával működő rendszám felismerő, helymeghatározó, útvonal lekövető rendszerek vizsgálata. (Integrálható funkciók) Többszintű szolgáltatási lehetőségek (Forgalomtechnika, Turisztika, Rendvédelem, stb.) Illeszkedés a már működő automatizált rendszerekhez. Jármű és teherforgalmi övezetek működtetési lehetőségei. 32
Rakodási területek rendszerének működtetése Budapest területén közel 400db. közös rakodási terület segíti az áruellátást, melyek korrekt használta esetén a szükséges szállítások kevésbé hátráltatják a közúti forgalom áramlását. A rakodó tárcsa használatával kiegészítve lehetővé teszi a kijelölt rakodóhelyek kedvezőbb kihasználását, a szállítási torlódások elkerülhetőségét. Rakodó tárcsa - MINTA 33
Rakodási feladatok a Belvárosban. 34
Terítő járművek össztömeg - kategóriákba sorolása - könnyű tehergépjármű kategória: 3,5t 7,5t közötti - közepes tehergépjármű kategória: alsó-közepes tehergépjármű kategória: 7,5t 12t és 14t közötti közép-nehéz tehergépjármű kategória:14t 24t és 26t közötti - nehéz tehergépjármű kategória: 24t 32t 40t közötti Elég bizonytalan átmenetekről van szó, hiszen egy középkategóriás járműcsalád alváz- és motorerősítésekkel 18 tonna össztömegűre felhízlalt változata számíthat középkategóriásnak, de automatikusan besorolható a 15-16 tonnánál kezdődő nehézjárművek közé is. A 12 tonnás határ azonban sarokpontnak számít. A 39/2002. (XII.28.) GKM rendelet N2 járműkategóriába a legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók tartoznak. - Egyes országokban itt húzzák meg a városi éjszakai feltöltő áruszállítás felső határát és 12 tonna felett kötelező a sebességhatároló. - Sőt, az Európai Unió először a 12 tonnánál nagyobb össztömegű járművekre tervezi bevezetni a használatarányos autópálya díjszedést. Nem véletlenül itt sűrűsödik a terítő fuvarozásra alkalmas teherautók kínálata. Városi áruszállítás preferált járműkategóriái: - Belvárosi frekventált területeken a 3,5t-ás kategóriák, - Lakossági alapellátási feladatok esetében a 7,5t - 12t-ás kategóriák, - Városi terítő járatoknál 7,5t 12t össztömeg közötti kategóriák, - Építőipari és nagykereskedelmi szállítások esetén 24t-tól kezdődő nehéz tehergépjárművek, 35
könnyű tehergépjármű kategória: 3,5t 7,5t megengedett legnagyobb össztömeg kategória közötti Mercedes Sprinter 208CDI, 308CDI, 408CDI, Össztömegek: 2800kg (2590kg) 3500kg, 4600kg, közepes tehergépjármű kategória: alsó-közepes tehergépjármű kategória:7,5t 12t és 14t közötti közép-nehéz tehergépjármű kategória:14t 24t és 26t közötti Nissan Atleon Renault Midlum 180.12/B típus Mercedes-Benz Atego 36
Források: Fővárosi Szállítási Tanácsadó anyaggyűjteménye, Budapest regionális közlekedési szerepköre és felelőssége - MOLNÁR LÁSZLÓ - 2000/02 Budapest teherforgalmi stratégiája 2007. FŐMTERV ZRT. FSZT. Fejlesztési stratégia 2008. PARKING Kft. Térkép anyagok: SZIE M0-ás körgyűrű szakaszok építési időpontjai, Közlekedés Tudományi Intézet, Közlekedéstudományi Szemle szaklap, BESTUFS anyagok 37
Köszönöm kitartó türelmüket és megtisztelő figyelmüket! Kelemen Gábor közlekedési - szakreferens 2008. február 11. 38