A DOHÁNYZÁS ÉS C.O.P.D. Dr. Kardos Kálmán (főorvos, az orvostudományok kandidátusa) 2015 (ÁNTSZ-OTH-MFF)
EPIDEMIOLÓGIA ( dohányzás ) A Föld felnőtt lakosságának 1/3 a dohányzik rendszeresen Korunkban évente 5 millió ember hal meg a dohányzás következtében Magyarországon a nők és a fiatalkorúak dohányzása nem követi a férfiaknál csökkenő dohányzási trendet.
A cigarettafüst Főfüst: amit a dohányzó beszív Mellékfüst: a parázsló (nem szívott) cigaretta végéről felszálló füst Környezeti dohányfüst: a kifújt főfüst és a mellékfüst keveréke A dohányfüst nagy mennyiségben tartalmaz: - nikotint -vizet - szénmonoxidot -széndioxidot
A főfüst komplex reaktív rendszer A parázsló cigarettavég: 800 C szippantás alatt 910-920 C Szivar: 580-660 C Pipa: 420-500 C A főfüstben ma 4700 vegyület jelenléte ismert. A dohányban és a stabil dohányfüstben 1172 vegyület jelenlétéről tudunk, a többi az égés során keletkezik.
A cigarettafüst összetételét befolyásoló fontosabb tényezők: a dohány fajtája a töltet tömörsége adalékanyagok a cigarettapapír és annak ragasztása a cigaretta hossza a filter fajtája perforáltsága a dohányzás módja
Krónikus obstruktív tüdőbetegség COPD COPD olyan kórállapot amelyet nem teljesen reverzibilis vagy irreverzibilis légúti áramláskorlátozottság jellemez. Az áramláskorlátozottság általában progresszív, és a tüdők kóros gyulladásos reakciójával kapcsolatos, melyet toxikus részecskék vagy gázok (főleg dohányfüst) krónikus belégzése vált ki. (Global Initiative for Chronic Obstructive Pulmonary Disease)
EPIDEMIOLÓGIA ( COPD ) Magyarországon a valós prevalencia a becslések szerint 4 500.000 körül van A COPD-vel kapcsolatos morbiditás az életkorral együtt nő (4,17/1000 volt a 45 64 éves, 8,86/1000 a 65 74 éves, és 10,32/1000 a 74 84 éves korcsoportokban) A COPD miatti egészségügyi ellátás gyakorisága azonos betegszám esetén az ISZBmiattiellátások2 4szerese
Krónikus obstruktív tüdőbetegség A COPD rizikófaktorai közül a legfontosabb a tartós dohányzás mely a kialakult betegség 85-90%-áért felelős. Az intrauterin dohányfüst "expozíció" károsítja a magzati tüdő prenatalis fejlődését és fokozza a megszületett egyén COPD-vel szembeni fogékonyságát. A passzív dohányfüst expozíció esetén a légzőszervi tünetek és légzésfunkciós eltérések gyakoribbak, mint azonos direkt dohányfüst (főfüst) expozíció esetén.
A dohányzás és COPD A dohányfüst okozta COPD kialakulásában legfőbb szerepet játszó összetevők: Kátrány (számos vegyület együttes jelenléte) Nitrogén oxidok Hidrogén-cianid Illékony aldehidek Szénmonoxid
COPD Patogenezis A COPD-t a gyulladásos válasz kóros fokozódása jellemzi (dohányfüstre érzékenyek, genetikus prediszpozició? súlyos COPD-jelöltek a dohányosok 15-25%-a) A COPD-t a szervezet egészének alacsony intenzitású gyulladása kíséri. Oxidatív stressz > fokozott bronchiális nyákelválasztás (oxidatív stressz > histon deacetiláz aktivitás csökkenése > kortikoszteroidok gyulladáscsökkentő hatása mérséklődik) Proteáz - antiproteáz egyensúly megbomlása (Proteáz túlsúly > elasztin destructio)
A bronchiális obstrukció összetevői COPD-ben
A szisztémás gyulladás következménye COPD-ben Magasabb: a lenkocyták száma az akut fázisfehérjék szintje (CRP, fibrinogén) a citokin koncentráció (IL-6; TNF-α) Következmény: cardiovascularis események (mortalitás emelkedés) cahexia vázizomgyengeség osteoporozis diabetes daganatos megbetegedések gyakoribb előfordulása
A COPD két fő fenotípusának tünetei krónikus obstruktív bronchitisz emphysema megjelenés testes vékony a panaszok kezdete (év) 40-50 50-75 első tünet köhögés effort diszpnoe cianózis kifejezett alig vagy nincs köpet bőséges purulens kevés vagy nincs légúti infekciók gyakoriak ritkák cor pulmonare általános csak exacerbációk alatt illetve terminálisan
A kishörgők sémás keresztmetszete bronchitisben, asthmában, emphysemaban
Normál- és obstruktív bronchiolitis képe
A kislégutakat jellemzi 2mm-nél kisebb átmérőjűek Nincs porcos vázuk Nem béleli csillószőrös hengerhám a lumenüket A tüdőszövet rugalmas rostjai és a saját izomrétegük biztosítja a szabad lumenüket
Áramlás-térfogat görbe (normális és obstructív emphysemában)
Maximális áramlási értékek a nyugalmi légzés zónájában
A COPD, a posztbronchodilator FEV 1 -értéken alapuló súlyossági stádiumai Rizikó csoport spirometria I. Enyhe FEV 1 80% II. Közepesen súlyos III. Súlyos IV. Nagyon súlyos 50% FEV 1 80% 30% FEV 1 50% FEV 1 30% A COPD feltétele: FEV1 / FVC < 70%
Módosított Medical Research Council (mmrc) kérdőív a nehézlégzés súlyosságának mérésére fokozat A nehézlégzést kiváltó fizikai terhelés foka 0 Csak megerőltető terhelésre fullad 1 Légszomj, ha siet vagy enyhe emelkedőre megy fel 2 3 4 Vízszintes talajon a vele egykorúaknál lassabban megy nehézlégzés fellépte miatt, vagy saját ütemű séta során is légszomj állítja meg Vízszintesen haladva 100 m vagy néhány perc járás után meg kell állnia légszomj miatt Az öltözködés nehézlégzést vált ki, vagy már a lakását sem tudja elhagyni a légszomj miatt.
COPD Állapotfelmérő Teszt (CAT) kérdőív
A GOLD (2011/2014) komplex súlyossági besorolása
A foglalkozási COPD A foglalkozási ártalmak (inhaláció) a COPD második legfontosabb kockázati tényezője, a COPD kiváltó oka 10 20%-ban Anyagok: Szénpor Textilrost Azbeszt Gabonapor Fapor (fűrészpor) Szilikátok Kén-dioxid Ammónia Hegesztőfüst
Az e-cigarettákról 90%-ban nikotin tartalmú e-cigarettát forgalmaznak 10%-a az e-cigarettáknak csak aromát tartalmaz A különböző e-cigaretták a kifújt pára vizsgálata szerint kis mennyiségű dohányspecifikus nitrozamint (TSNA) továbbá propilén-glikolt (szem, torok- és légcső irritáló) keton, észter- és aldehid vegyületek (ízesítés); nehézfémek (Cr, Ni, Pb.)
Új törvénytervezet az e-cigaretták használatára Ellentétes álláspont az angol népegészségügyi hatóság (PHE) és az amerikai rákkutató (AACR) valamint onkológiai (ASCO) társaság között. További precíz vizsgálatok indokoltak. A leszokást, vagy a rászokást segíti-e az e cigaretta? Magyar törvénytervezet szerint az e-cigarettát csak ott lehet használni, ahol dohányozni is lehet.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET