Hiányképzések képzési hiányok Mit tehet a Lifelong Learning a hiányszakmákban? Konferencia 2008. március 4 Hogyan változnak a piac igényei a munkavállalóktól elvárt szakmai kulcskompetenciák terén 1
Igények és követelmények a munkaerővel szemben: Munkaadó Egyén Család 1.) Minőség 2.) Megbízhatóság 3.) Rugalmasság 4.) Teljesítmény 5.) Karrier 6.) Jövedelem 7.) Szociális biztonság 8.)Stabil munka és jövedelem 2
A munkaerővel kapcsolatos munkaadói igények nem statikusak, hanem dinamikusan változnak, ezért a változó igényeknek való megfelelés csak megfelelő alkalmazkodással lehetséges. 1.) Minőség A piac csak a minőségi terméket, szolgáltatást hajlandó megfizetni. A minőségi munkaerő ára beépül a termék árába. 2.) Megbízhatóság Stabil megbízható, tartósan azonos színvonal, megbízható munkavégzés. 3.) Rugalmasság Alkalmazkodó képesség a megújuló igényekhez, a termékszerkezet váltásokhoz. 4.) Teljesítmény A vállalat alapvető érdeke, hogy teljesítménye növekedjen, ugyanakkor költségei, (ezen belül munkaerő költségei) teljesítményarányosak legyenek. 3
Az egyén és a családok igényei is a folyamatos fejlődésre alapozottak. 5.-6.) A munkavállalók részéről a jövedelem és karrier lehetőségek élveznek prioritást. Ma Magyarországon a megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelem megszerzésének célja sokszor megelőzi a csak hosszabb távon elérhető karrier célt. 7.-8.) A család a stabil jövedelemre alapozott szociális biztonság igényét támasztja. 4
Jelenlegi helyzetkép a szemszögéből: Környezeti elemek: Alacsony társadalmi presztízsű szakmunkások Alacsony fizetés Alulképzés Hagyományos ipari kultúra, változó vasúti szolgáltatási igény Megjelennek az új ipari technológiák A MÁV mint alacsony presztízsű munkáltató Megjelennek az új vasúti technológiák 5
A külső és belső környezeti kihívásokra lehetséges reagálás: Cél: Megszüntetni a korlátokat Folyamatos képzéssel Modulrendszerű képzés Szakmai kompetencia alapú képzés Hangsúlyt a gyakorlatra Egymásra épülő képzési szintek Akkreditált belső céges képzés Műhelyi gyakorlat, ipari szakoktatók szerepének erősítése 70-30% elméletgyakorlat helyett, 40-60% 6
Egy példa arra, hogyan ne : A vasúti villamosjárműszerelő képzés változásai A szakma megnevezésének változásai Képzési Idő /év/ Elméleti órák száma Gyakorlati órák száma Nyári gyakorlat óraszáma Nagyvasúti villamos járműszerelő (régi OSZJ 314-3) (1993 előtt, 8. általánossal) 4 év 3120 1816 504 Kötöttpályás járművillamossági szerelő (régi OKJ 51 5241 05, érettségivel) 2 év 1244 1226 140 Vasúti villamos járműszerelője (Új OKJ érettségivel) 2 év 1703 488 140 7
Ha megszűnik a képzés során a jövőbeli munkáltató (a szakma) és a szakoktatásban résztvevők (iskola, tanár) kapcsolata nem valósulhat meg a képzésben a piac alaptörvénye: Piacképes kereslet Piacképes kínálat egyensúlya A tanár kapcsolat hiányában nem képes 1. tisztázni a képzési célokat, 2. összevetni a munkáltatók igényeivel 3. Végigvinni az oktatási folyamaton az igényelt kompetencia fejlesztését. Eredmény: 8
Eredmény: 1. A munkáltató igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában, tartalomban 2. A csökkenő létszámú szakmunkásképzés feszültséget teremt a munkaerőpiacon 3. A szakképzés-szerkezet és foglalkoztatási struktúrája jelentős eltéréseket mutat 4. Az elhelyezkedési gondok miatt nagy lesz a lemorzsolódás, pályaelhagyás 5. A szakmunkás lét presztízse alacsony marad. 9
Amire mindenképpen figyelnünk kell: 1.) A felnőtt önkéntesen tanul. Az érintett csupán külső hatásokkal nem kényszeríthető a tanulásra. 2.) Meghatározó a motivációk szerepe. Ahhoz, hogy a felnőtt tanuljon, erős és folyamatos késztetés szükséges. Ha ez a tanulási folyamat során megszűnik, az lemorzsolódáshoz vezet. 3.) A felnőtt adott cél elérésének érdekében tanul. A képzési programok közül mivel időt, energiát és pénzt áldoz a tanulásra céltudatosan választ. Gyakoriak a munkaerő-piaci státusz megtartását vagy megerősítését célzó tanulási folyamatok. 4.) A felnőtt a tanulás során felhasználja korábbi élet- és munkatapasztalatait. Ez le is rövidítheti a képzési időt, de akadályozhatja is a felnőttet a tanulásban, amennyiben tapasztalatai ellentétesek a képzés során őt ért hatásokkal. 5.) A felnőttet a rendeskorúaktól (normál nappali tagozatosoktól) eltérő időszerkezeti sajátosságok jellemzik. A felnőttoktatásnak igazodnia kell azokhoz a speciális körülményekhez, melyek a résztvevők élethelyzetéből, munkaerő-piaci státuszából adódnak (pl. levelező és esti tagozatos képzések, munka melletti tanulás). Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 10
Két pozitív példa a munkáltató mint vevő és az iskola mint eladó kapcsolatára: 1972-1992-ig Békéscsabán a villamos gépszerelő-tekercselő képzést biztosító tanműhely a MÁV Északi Járműjavító Üzem felügyeletében működött 1993: Az Északi kft-vé alakul, a tanműhelyt átveszi a Békéscsabai VF, a MÁV Regionális OK Szeged irányításával. Fontolgatják a bezárást, elküldik a szakoktatók egy részét. 2000: a MÁV dönt, bezárja a tanműhelyt. Válaszul az iskola, a műhely és a város önkormányzata összefog, közösen viszik tovább a tanműhelyt. Ekkor a járműjavító hivatalosan, anyagilag nem támogatja az iskolát csak lehetőséget biztosít a szakmai gyakorlathoz. 2004-től az Északi Járműjavító a szakképzési alapból fejlesztési támogatást nyújt a Treffort Ágoston Szakképző iskolának évente, rendre: 2004: 1,5; 2005: 3; 2006: 4; 2007: 4,7 millió Ft-al Talán egy kicsit mi is hozzájárultunk, hogy a Trefort igazgatóját nevezte ki a városvezetés az összevont intézmények igazgatójának. 11
2001-2003-ban a. a Baross Gábor OK és a Széchenyi István egyetem mérnök tanárainak bevonásával valamint saját mérnök technológusaival OKJ-s villamos vontatójármű szerelő képzést indított. 2 féléves oktatás, 170 óra elmélet, 30 óra gyakorlat oktatott kiemelt tárgyak: Elektrotechnika, méréstechnika, villamos anyag-, gép-, készülék ismeretek, új vasúti jármű ismeretek részvételi feltétel: középiskolai gépipari, villamosipari, műszeripari végzettség 20+17 fő beiskolázása történt meg a képzés sikerességét jelzi, hogy a végzettek közül 8 fő szakmai teljesítménye alapján azóta művezetői, csoprtvezetői, munkafelvevői, energetikusi munkakörökben dolgozik. 12
A szakképzés fejlesztés távlati, stratégiai céljai Munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzési szerkezet alakuljon ki Korszerű tanműhelyi infrastruktúra megteremtése és hatékony működtetése az iskolák-munkáltatók-fenntartók közös célmeghatározása alapján Moduláris felépítésű gyakorlatorientált képzés (részszakképesítések) A munkaerőpiaci igényekre rugalmasan reagálni képes felnőttképzés Az Európai Uniós Minőségbiztosítási Követelményeknek való megfelelés MIR,KIR,MEBIR 13
Konkrét munkáltatói elvárások a képzési rendszerrel szemben: A pályakezdő szakmunkások felkészültsége, munkaerő-piaci értéke növekedjen, A tanulók legyenek felkészítve az élethosszig tartó tanulásra. Az egyéni tanulási utak feltételeinek kialakítása Felkészülés az uniós piaci kihívásokra és lehetőségekre. 14
Előadásom mottója, üzenete: Az életfogytig tartó tanulás három szereplő összehangolt munkáján alapul: Igényes munkaerő, Igényes munkáltató, Igényes iskola! 15
Köszönöm a figyelmet 16