Pedagógiai Program 2018.
Bánhorváti Szivárvány Óvodabölcsőde Nagybarcai Tagóvodája Pedagógiai Programja 3641 Nagybarca, Kossuth út 30. Intézmény OM - azonosítója: Készítette: 028655 Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsőde Nagybarcai Tagóvodájának a Nevelőtestülete Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: /2018. határozatszámon elfogadta: Nevelőtestület nevében névaláírás Véleménynyilvánító:.. Óvodai Szülői Szervezet nevében névaláírás 2018. határozatszámon jóváhagyta:. Óvodavezető Ph. Hatályos: a kihirdetés napjától 2018. 09. 01-től A dokumentum jellege: Nyilvános A Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsőde Nagybarcai Tagóvodájának a Nevelőtestülete által 2018. 09.01-jén elfogadott dokumentum Iktatószám: 2018.
TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám Bevezetés 4. 1. A Pedagógiai Program jogszabályi háttere 5. 1. 1. A Pedagógiai Program küldetése-filozófiája 6. 2. Óvodánk 7. 2. 1. Az intézmény jellemző adatai 7. 2. 2. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei 8. 3. Gyermekkép, óvodakép, pedagóguskép, dajkakép 11. 4. Óvodai nevelésünk célja, feladatai 15. 4. 1. Alapelvek, értékek 15. 4. 2. A Pedagógiai Program célrendszere, célkitűzése 15. 4. 3. Programunk nevelési feladatrendszere 16. 4. 3.1. Az egészséges életmód alakítása 16. 4. 3.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 19. 4. 3.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 20. 5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 25. 6. Az óvodai élet szervezeti keretei, tevékenységközpontok rendszere 33. 7. Ünnepek, ünnepélyek, rendezvények, események 41. 8. Az intézmény kapcsolatrendszere 43. 8. 1. A család bevonása az óvodai életbe 43. 8. 2. Az óvoda együttműködései 43. 9. A pedagógiai munka dokumentációi, tervezés 48. 9. 1. A gyermekek fejlődésének mérése, megfigyelése, nyomon 48. követése, gyermekportfólió 9. 2. A nevelőmunka tervezése, az óvodai élet szervezésének dokumentumai 51. 10. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 53. 11. Esélyteremtő óvodánk pedagógiai-szakmai programjai 54. 11. 1. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, fejlesztése 57.
11. 1.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése: 57. - sajátos nevelési igényű gyermekek - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő - tehetséges, tehetségígéretes gyermekek 11. 2.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 64. esélyegyenlőségét, a szociális hátrányt csökkentő pedagógiai tevékenységek, szakmai programok megvalósítása 11. 3. Inkluzív nevelésünk kiemelt, támogatott pedagógiai folyamatai, módszerei, eszközei 84. 12. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 93. 13. A Pedagógiai Program megvalósítását támogató eszközök és felszerelések 94. 14. Programspecifikus szakirodalom 100. 15. Legitimációs záradék 101.
BEVEZETÉS Óvodánk nevelőtestülete - a szülői szervezet vélemény nyilvánítása mellett- elkészítette a HALADJ VELÜNK LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE ÓVODAI PROGRAM felhasználásával PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT. Az Alapprogram szakmai és jogi garanciát ad arra vonatkozólag, hogy az óvodák pedagógiai programja egységes elvekre, keretekre épüljön. Így minden óvodáskorú gyermek ugyanazon alapelvek, feltételek, szakmai követelmények mellett fejlődhessen, és a tudatos óvodapedagógiai irányítással éretté váljanak az iskola elkezdésére. Az óvodapedagógusok befolyásoló szerepe, modell- és mintaadása, nevelőmunkája mellett, szeretetteljes, családias légkörű óvodánk biztosítja: a gyermekek eltérő szükségleteire, képességeire épülő nevelést, tanulást a családi nevelést kiegészítő szocializációt a tevékenységek rendszerét a szülők bevonásának gyakorlatát az inkluzív nevelés integráció megvalósítását a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtését
1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2016. évi LXXX törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról A 363/2012.(XII. 17.) Kormány rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X. 8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 229/2012.(VIII. 28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013.(VIII. 30.) Kormányrendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
1. 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÜLDETÉSE - FILOZÓFIÁJA A világ rohamos változásaival, a modern élet stressz hatásaival szemben különösen óvni és védeni kell a gyermekeket. Egyre nagyobb a szülők és az óvodapedagógusok felelőssége, hogy megőrizzék a gyermekkor nyugalmát, derűjét, ugyanakkor felvértezzük a gyermekeket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai változtak a társadalmi folyamatok hatására. E változások a pedagógiai munkánkban is hangsúlyeltolódásokat hozott. Pedagógiai munkánk hangsúlyai a gyermekek egyéni különbségei, eltérései, a családi nevelést kiegészítő sajátos szocializáció, az egyedi tevékenységközpont rendszer, a szülők és a dajkák óvodai életbe való bevonása, az esélyteremtő, tehetségtámogató, fejlesztő - segítő - gondoskodó munka köré rendeződnek. A gyermekek életmódbeli különbözőségeiből adódóan nagyobb hangsúlyt kap a mozgásfejlesztés, az egészséges életmód szokásainak kialakítása, egészségfejlesztő program működtetése mellett az esélyteremtés. A játékban tanulás koncepciójának érvényesítése megkívánja a szabad játék védelmét. A programunk sajátos rendszere lehetővé teszi a gyermekek változó, eltérő szükségleteinek figyelembevételét, a hiányzó szokások kialakítását, az óvodásgyermekek vegyes csoportokban történő nevelését, az eltérő családi értékek, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok fokozottabb mentális, érzelmi, és szociális támogatását
2. ÓVODÁNK 2.1. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény neve: Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsőde Nagybarcai Tagóvodája Székhelye: 3641 Nagybarca, Kossuth út 30. OM azonosító: 028655 Alapító Okirat száma: Intézmény típusa: óvoda Felvehető maximális létszám: 50 fő Alapító szerv neve és székhelye: Fenntartó és működtető neve, székhelye: Irányító szerv neve, székhelye: Az intézmény működési köre: Az intézmény közfeladata és a 2011. évi CXC törvény 4. 1. pontja szerinti alapfeladata: óvodai nevelés Szakágazat száma, megnevezése: Az intézmény vezetője, pedagógiai program benyújtója: 851020 Óvodai nevelés Bencze Péterné Rusznyák Dóra óvodavezető Czipczerné Bartók Erika tagóvoda vezető
2. 2 A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI HUMÁN ERŐFORRÁS Pedagógusok száma: Nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítők száma: 2 csoportnak megfelelő 2 óvodapedagógus 1 tagóvoda vezető 2 dajka Egyéb segítő munkatársak: 1 fő A NEVELŐTESTÜLET SZAKKÉPZETTSÉGI MUTATÓI: Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok száma: Másoddiplomás képzésben részt vett pedagógusok száma, szakterület megnevezésével: Szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma, szakterület megnevezésével: 3 fő 1 fő Csecsemő-és kisgyermeknevelő Szociális munkás Neveléstudomány mesterképzés 1 fő Szakvizsgázott pedagógus és vezető óvodapedagógus Szakvizsgázott pedagógus tanügyigazgatási szakértői területen Szakértői névjegyzék - Pedagógus I fokozat 2 fő Pedagógus II fokozat 1 fő Mesterpedagógus /szakértő-tanfelügyelő-auditor/ -
TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁG: Szakmai megújító képzések Szakmódszertani képzések Esélyteremtő, hátránykompenzáló képzések Gyógypedagógiai ismeretek A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK ÓVODÁN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁNAK MÓDSZERTANA, ELJÁRÁSA: Szakmai munkaközösségek működtetése, beszámoló készítése, gyűjtőmunka, hospitálások, előadások tartása, tudásmegosztás, jó gyakorlatok dokumentálása, szakmai programok, bázisintézményi feladatok, esélyteremtő óvoda. ÉLETPÁLYAMODELL / PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK PEDAGÓGUS TANFELÜGYELET INTÉZMÉNYI VEZETŐI TANFELÜGYELET TANFELÜGYELET 2018. 2018. AZ ÓVODA BELSŐ TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERE: 1. Szakmai munkaközösségen belüli képzés (tudásmegosztás) 2. Nevelőtestületi értekezlet keretében történő képzés (prezentáció, előadás, korreferátum, team munka) 3. Önképzés
AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI A 2 csoportos óvoda füves, fás udvarral rendelkezik s ez által biztosított a megfelelő mozgástér a gyermekek számára. A csoportszobák mérete 49-56 m 2 közötti, melyek felújítottak, rendezettek. A csoportszobákban biztosítottak a gyermekbarát bútorok, berendezések, eszközök, ezek folyamatos cseréje, illetve a játék és foglalkoztatási eszközök pótlása is rendszeres. Nevelői szobában számítógép, nyomtató és fénymásoló áll az alkalmazottak rendelkezésére. 2018 óta van tornaszobánk. Ez a helyiség szolgál a közösségi rendezvények helyszínéül is, kihasználtsága maximális.
3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, DAJKAKÉP GYERMEKKÉP Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A kisgyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú: el-, és befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Óvodánk nem ad helyet az előítéletes megnyilvánulásoknak sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Biztosítjuk: - az egyenlő hozzáférést - a gyermeki jogok gyakorlását - kultúra és hagyományápolást - a nemek társadalmi egyenlőségének elvét - az esélyegyenlőséget - a sajátos nevelési igényű gyermekek, tehetséges gyermekek és hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek inkluzív, integrált nevelését ÓVODAKÉP Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: - óvó-védő - szociális - nevelő-személyiségfejlesztő
Kiemelt: a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése, a bizalom a gyermekek egyéni készségeinek-képességeinek kibontakoztatása a gyermeki szükségletek kielégítése érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása a szabad játék szerepe, helye a gyermekek egyéni képességéhez igazodó tevékenységek közvetítése különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni és csoportos fejlesztő, differenciáló pedagógiai tevékenység mellett a beilleszkedés segítése - a társak általi el-és befogadással Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges belső pszichikus feltételek fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását.
A NYITOTT ÓVODA, a szűkebb környezet igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva, szakmailag önálló intézményként elsősorban a gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését vállalja fel. Óvodánk küllemében is és a nevelőmunka tartalmi színvonalát tekintve is maradjon a településrész kiemelkedő intézménye. A nyitottság megtartása, növelése mellett a tágabb környezet igényeire is építve, szakmailag önálló nevelési intézményként működik. Nyitott óvodánk jellemzői: a családi nevelés meghatározó a gyermek személyiségfejlődése során: kultúrát, értéket közvetít és képvisel a családok megismerése (családlátogatás, csoportkabala) elsődleges, fontos a türelem, elfogadás, empátia a gyermek érdekében, a jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel olyan közösségi rendezvények, események szervezése, melyek a családok együttműködésére épülnek (kultúra-közvetítés, szabadidő szervezés) a veszélyeztetett gyermekek alapellátásban való gondozása, a veszélyeztető tényezők megszüntetésére törekvés, széles körű intézményi és társadalmi kapcsolatokon keresztül szülőbevonás, az óvodai élet történéseinek aktív részesei a családok, családtagok PEDAGÓGUSKÉP elfogadják és tisztelik a kisgyermeket ismerik a családokat (szükségletek, értékek, kultúra) ismerik a szülők véleményét, elvárásaikat az óvodai nevelőmunkáról bevonják a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatást és szolgáltatást végeznek (fejlesztőpedagógus, jogász, családgondozók, gyermeknevelési tanácsadás, utazó logopédus, utazó gyógypedagógus) folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket kapcsolatot építenek ki a gyermekek tágabb családi környezetével is működtetik a jelzőrendszert, közvetítő szerepet töltenek be a speciális szolgáltató és szociális intézmények között közösen biztosítják a tapasztalat- és élményszerzés lehetőségét be és elfogadják a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket
DAJKAKÉP A nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatárs gondoskodó, figyelmes, csendben segítő tiszteli és elfogadja a kisgyermeket, velük szemben barátságos, kedves szülőkkel szemben odafigyelő, együttműködő ismeri a szülők véleményét, elvárásait személyiségvédelem, titoktartás jellemzi tevékenységekben aktívan, előre egyeztetett, megszervezett módon együttműködik a pedagógusokkal és gyermekekkel /játékban, gondozási feladatokban, gyermekek kísérésében, udvaron játéktevékenység biztonsága érdekében
4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATAI 4. 1 ALAPELVEK, ÉRTÉKEK Individualizálva szocializálás: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását segíti, a pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodnia. Közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, szokás- és normarendszerének megalapozása. Sajátos tevékenységközpont rendszer biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer ötvözi a szervezeti kereteket, és integrálja a fejlesztés tartalmát. A családok bevonása az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra, a gyermekekkel való törődésre, a nevelésre. A program, az óvoda lehetőségeit, a szülők igényeit, a családok helyzetét és a gyermekeket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve, támogatja a fejlesztő pedagógus, dajka feladatainak beépítését a tevékenységek körébe. 4. 2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLRENDSZERE, CÉLKITŰZÉSE Az óvodáskorú gyermekek egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési-érési jellemzőinek figyelembevétele mellett az óvodába lépéstől iskolába lépésig - nemi, faji, vallási, nyelvi és nemzetiségi hovatartozásától függetlenül - fejlődésének támogatását és személyiségük harmonikus fejlesztését célozza meg: az egyszeri és megismételhetetlen egyén (gyermek) adottságainak, képességeinek és szükségleteinek (testi, lelki, szellemi) kibontakoztatása által, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével, hagyományaik, kulturális értékeik ápolásával, kiemelt védelem és gondoskodás mellett.
PROGRAMUNK NEVELÉSI FELADATRENDSZERE AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA CÉL Az óvodában eltöltött időben minden kisgyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétet szolgáló egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján az egészségfejlesztéssel, prevencióval összefüggő feladatokra: egészséges táplálkozás, egészséges életmód, mozgás öröme, a balesetek megelőzése. FELADATOK: az egészséges életmód feltételeinek biztosítása az egészséges életmód szokásainak kialakítása az egészség megőrzése, edzése és a prevenció az érzékszervek egészséges működésének segítése a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése környezettudatos magatartás kialakítása környezetvédelem, megóvás és az egészséges környezet fenntartásához kapcsolódó szokások kialakítása, megtartása Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Kiemelt feladatunk a gyermekek testi fejlődésének elősegítése: a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása specialisták segítségével szülővel, óvodapedagógussal együttműködve prevenciós korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása
A legfontosabbnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és a hátrányok korrekcióját, a prevenció fontosságát. Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása hangsúlyosabb. Mozgásfejlesztés: A játékos mozgás a teremben, udvaron, a szabadlevegőn, eszközzel, eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon. A gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok: A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó tevékenység. A gondozási feladatok végzése, az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt feladata. Csakis a testi szükségletek kielégítése után jut el a kisgyermek a biztonság, a jól érzem magam állapotba. Biztosítjuk a kellemes, jó légkört, a sorakozás, várakozás nélküli, az intimitás meglétét, a tisztálkodással, öltözéssel, wc használatával kapcsolatban. Célunk az, hogy a kisgyermek váljon önállóvá, saját maga ellátása terén, majd társai, mások segítésére is legyen kész. Az egyéni bánásmód, az egyes gyermekek igényeinek figyelembevétele a gondozás területén is elvárt. A személyi higiénia az óvodai testápolás egyik legfontosabb elvárása. Váljon igényükké a mosakodás, a fésülködés tevékenysége, a fogápolás a szájhigiénia. Prevenciós tevékenységünk kiemelt feladata a fertőző betegségek megelőzése: alapos kézmosás, fertőtlenítő eljárások megismertetése. Gondoskodunk a megfelelő szobahőmérsékletről, a csoportszobák jól szellőztetéséről, a megfelelő világításról és a takarítottságról.
A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását elősegíti az a tény, hogy óvodánk nyitott, azaz a településrész egyik meghatározó intézménye. Az óvoda elhelyezkedése, természeti környezete különleges adottságokat, jellegzetességeket, értékeket nyújt felfedezésre. Fontos, hogy ezeket a környezeti, természeti értékeket építsük be a projekttartalmakba, ill. tevékenységekbe egyaránt. AZ ÓVODA KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLJAI: a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése érzelmi és értelmi környezeti nevelés optimista életszemlélet kialakítása tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés, természetvédelmi feladatok a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés, lakó és óvodakörnyezet közös megóvása) személyes higiéné elsajátítatása az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése egészséges étkezés anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása
AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDŐ, FEJLESZTŐ PROGRAMJA Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási sratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. A teljeskörű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és szülők résztvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet bizosítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki: az egészséges táplálkozás mindennapos mozgás a testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető magatartás prevenciója bántalmazás, erőszak megelőzése balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné CÉL Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása Az egészséges életmód kialakítása (helyes táplálkozás, a mozgás szeretete, dohányzás, alkohol, drog nélküli élet legyen a cél) TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI ELEMEK az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása nevelőmunka (környezeti és egészségnevelési témák) élményszerző napok rendszere
SZABADON VÁLASZTHATÓ ELEMEK környezetvédelmi, egészségvédelmi akciók részvétel egyéb programokon pályázatok, versenyek KAPCSOLATRENDSZER, KOMMUNIKÁCIÓ a nyitott óvodai rendszerünk jó példát mutat, hogy az óvodánk környezeti nevelési tevékenysége közügy
ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Legfontosabb feladatunk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül: óvodába befogadás történik, melyben meghatározóak a kedvező érzelmi hatások, az egy csoportban dolgozó pedagógusok és segítők, és a gyermekek közötti pozitív elés befogadó attitűd. Személyiségdimenziók harmonikus fejlesztése, a gyermek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárása, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek megismerése, másságának elfogadása mellett értékek közvetítése: be-és elfogadás, az önzetlenség, együttérzés, segítőkészség, munkaszeretet, ragaszkodás mellett. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: - a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét - a saját szükségletek kifejezésének képességét (testi, lelki, szellemi) - érzelmi gazdagságot (elfogadás, szeretet, önzetlenség, együttérzés) - a kulturált magatartás szokásait (alapvető illemszabályok az emberi kapcsolatokban) - az önfejlesztő magatartást (segítőkészség, együttműködés) - a másság tolerálását - a társakkal való együttműködést (csoporton, óvodán belül) - a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, kreativitás képességét - a művészetek, a természeti-társadalmi környezet iránti érzékenységet A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság tiszteletével támogatjuk a szocializáció szempontjaiból fontos feladatokat, magatartásformákat - a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiájának megteremtését - a kontaktuskeresését, a kommunikálás és a társalgás technikájának elsajátítását - a társas konfliktusokban - a felnőtt minimális segítségével - a megoldások keresését - az önszabályozás, önkontroll alakulását - a közös tevékenységekben az irányelveknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők vállalását - a gyermekek játékszükségleteinek kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését.
ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA AZ ANYANYELVI FEJLESZTÉS FELADATAI: - a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése - a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése - az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása - a magyar nyelv tanulásának segítése - az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben s gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése - az óvodai nevelésben a gyermekek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire építve biztosítjuk a változatos tevékenységet, élményeket az őket körülvevő természeti társadalmi környezetből - az óvodapedagógus rendszerezze a megszerzett tapasztalatokat és élethelyzetekben gyakorolja azokat az észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, kreativitás fejlesztése mellett - valamennyi óvodai tevékenységformában megjelenő és megvalósítandó feladat az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formái (a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel a javítgatás elkerülésével valósuljon meg Az anyanyelv fejlesztésének alaphelyzetei: spontán, verselés-mesélés, egyéb kezdeményezési helyzetek, melyekben történik a beszélő magatartás megalapozása, kialakítása. Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kívánságaikra építve: a cselekvés, a tevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységét megteremtve modell-, mintaadás mellett fontosnak tartjuk: - az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichés funkciók intenzív fejlődését - a hagyományok ápolását - a természet, az élőlények szeretetét és védelmét - az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést
AZ ÉRTELMI NEVELÉS FELADATAI: - a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján - az erkölcsi érzelmek megalapozása - az alapvető udvariassági szokások, magatartások fejlesztése - a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése; a gyermeki önkifejezés biztosítása - a szociális technikák megalapozása - a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés - a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése - a reális, saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása - a személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása - érzelmi biztonság megteremtése - gyermek-dajka közötti kapcsolat erősítése (gondozás, segítés, tisztelet) - szokás és normarendszer kialakítása, mely a csoportépítés egyik alapja - a nehezen szocializálható, hosszabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, vagy tehetséges gyermekek nevelése sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával
A gyermekek óvodai életét szükséges céltudatosan alakítani, mivel a rendszeresség érzelmi biztonságot teremt számukra, állandóság, folyamatosság, rugalmasság jellemzői mellett. Az óvodapedagógus szerepe legyen elfogadó, segítő-támogató attitűdje a gyermekekkel szemben A dajka a nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazott Az óvodapedagógusok mellett végzett tevékenysége a gyermekek gondozását, segítését szolgálja. Fontos az egyeztetett, összehangolt munka, mert csak így teremthető meg a nevelési egység hatékonysága, eredményessége Az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja Nyitáskor óvodapedagógus fogadja a gyermekeket, játéktevékenységet biztosít. Zárásig a szülők szintén óvodapedagógustól veszik át és viszik el óvodából a gyerekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekeket utazó gyógypedagógus közreműködésével gondozzuk, segítjük, fejlesztjük elfogadás mellett, az ép társakkal integráltan Az épület, a csoportszobák, a berendezések olyanok, hogy szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, azok tegyék lehetővé a mozgás és játékigényük kielégítését A csoportszobákban a gyermekek számára elérhető helyen, jelöléssel ellátva vannak a tárgyak, eszközök. Fontos a felnőtt felügyelete a gyermekek biztonságára való figyelem
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI MOZGÁS A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Támogatja a helyes testtartást, izomegyensúly kialakulását. A játékos mozgás a teremben és udvaron, a szabad levegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon. A mindennapos mozgás szervezése és lebonyolítása az egészséges életmódra nevelés egyik tevékenysége, amelyet az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetővé teszünk. A mozgás váljon örömforrássá, kedvvel és aktívan vegyenek részt benne a gyermekek mindenféle kényszer nélkül. Tervezése a tematikus tervben 2-4 hétre valósuljon meg, majd projekttervben egy hétre előre készüljön el.
ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés része a gyermekekkel kapcsolatos mindennapos tevékenységnek. A választott ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, éneklés, énekes játékok, a zenélés nyújtsanak örömet a gyermekeknek Az élményt nyújtó közös éneklés során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) a zenei kreativitás fejlesztésében, alakításában A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi gyermekek hovatartozását, kultúrájuk hagyományaik beépítését Nagyjelentőségű a spontán utánzás, a gyermekek által kértek gyakorlása, a mindennapi tevékenységek részévé válik A zene és a mozgás együttes pozitív érzelmi hatásait erősíti a gyermektánc
VERSELÉS, MESÉLÉS Az érzelmi biztonság megoldásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzelmi élményt adnak A gyermekanyagban a magyar gyermekköltészet, a néphagyományok jó alapjai a mindennapi mondókázásnak verselésnek. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik eszköze. A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás, mely megjelenik a délelőtt folyamán ill. pihenés előtt minden esetben Segítjük a kisgyermekek saját vers és meseköltését azok mozgással, ábrázolással történő kombinálását, ill. az óvodapedagógusok rögzítik a gyermekek által alkottakat, hiszen ez az önkifejezés egyik módja A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek egyaránt szerepelnek a repertoárban A mindennapos önként választott bábozás a gyermeki önkifejezést, beszédfejlesztést és mentális, érzelmi attitűdök kifejezését segítik Dramatikus játékban való szerepvállalás szintén a gyermeki önkifejezést, beleélő képességet, helyzet-, és jellemkomikumok megjelenítését szolgálják E pedagógiai módszert a pedagógusok saját előadásuk (báb, és meseszínházi) során mintaként adják
RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Az óvodapedagógus feladata: - az ábrázoló tevékenységhez az egész nap folyamán biztosítja a teret, lehetőséget, eszközt, anyagot - ismertesse meg a gyermekekkel az eszközök használatát, a technikákat, eljárásokat - a gyermekek személyiségfejlesztéséhez használja fel a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, kézimunka, ábrázolás fajtáit - ismertesse meg a gyermekeket a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel, - törekedjen az igényességre Ezek a tevékenységek az egyéni képességhez, készséghez igazodva segítik a kisgyermekek képi kifejezőképességét, komponáló, térbeli tájékozódó, rendező, az élmény és fantázia világ valamint a gyermek kép-forma-szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodás fejlődését, esztétikai érzékenységüket, szép iránti nyitottságukat. Érvényesüljön a differenciálás a módszerekben, eszközökben, technikában egyaránt.
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, MATEMATIKA TARTALMÚ TAPASZTALATOK A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS CÉLJA: az óvodásgyermek kompetenciájának fejlesztése oly módon, hogy az óvodapedagógus tanulástámogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A folyamatos, utánzásra, vagy spontán tevékenységre épülő tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Mindez az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodapedagógus a gyermek cselekvő aktivitására, érdeklődésére épített közvetlen tapasztalásra biztosítja a felfedezés lehetőségét, azok örömét, a gyermek kreativitásának erősítését. A tanulás formái: - az utánzásos - a minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás - a spontán játékos tapasztalatszerzés - a cselekvéses tanulás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra-, érdeklődésre épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - gyakorlati problémamegoldás Az óvodapedagógus feladata: - a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását - a projektmódszer alkalmazásával épít a gyermekek érdeklődésére (Mit tudnak? Mit szeretnének megtudni? Mit tudtak meg?) - a gyermekek a tevékenységekben megvalósuló tanulásirányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse A projekttervezés legfontosabb elemei: a. mit tudnak a gyermekek? b. mit szeretnének megtudni? c. mit tapasztaltak meg, éltek át a tevékenységek során?
A gyermekek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődés segítése, támogatása tartalmi szempontból két egymástól elválaszthatatlan tapasztalati kört foglal magába: 1. Az első kör: a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed 2. A második kör: a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat integrálja Az óvodapedagógus feladata: - tegye lehetővé a gyermekek részére a környezet tevékeny megismerését - biztosítson elegendő időt, alkalmat, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására - segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési-választási képességének fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában A heti egy élményszerző nap segíti a megismerés a felfedezés közvetlen módját adni, míg a komplex integrált tevékenységek során a tevékenységbe ágyazott eligazodás, tájékozódás és alkalmazás válik hangsúlyossá A mikro és a makrokörnyezet, a szülőföld, hagyományok, szokások, értékek szeretete, őrzése, ápolása valamennyi kisgyermek számára kiemelt jelentőségű Az óvodapedagógus a vegyes csoportok okán dajka, szülősegítő bevonásával oldja meg, hogy a 3-4 évesek miatt az 5-7 éves gyermekek élményszerzése szervezett, megoldott legyen, biztosítani szükséges a széleskörű tapasztalás lehetőségét A mikrokörnyezet megismertetése után (óvoda területe) a makrokörnyezet (város területe) ill. távolabbi tájakra való eljutás is tervezhető körültekintő szervezéssel, szülők hozzájárulása elengedhetetlen Térképek, földgömb, lexikonok, könyvek, atlaszok a megismerés fontos eszközei
SZABAD JÁTÉK A programban a szabad játék fogalmának használata jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai, kezdeményezései, és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. A gyermekek a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és fejlettségüktől függően választhatják. Ezekre a helyzetekre szolgál az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység elnevezés. Ezeket a gyermekek ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységekben az óvodapedagógus szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakítják. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő, kezdeményezett, vagy irányított játéknak is minősíthetők. A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés felvállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartam biztosítja. A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A gyermekek a kellemes és a kellemetlen élményeiket újraélik a játékban. Nem minden átélt helyzet jelent élményt, és nem minden élmény indukál játékot. Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és a kommunikációikból tud következtetni az egyéni élményekre. Ezek az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. Fontos tehát a gyermekekkel közösen megbeszélni, hová mennének szívesen élményszerzésre. A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai, befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szervezhető. A téma, a tartalom, és a szerepek a játék fontos elemei. A felajánlott tevékenységekben a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölthet be. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú megközelítése, és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat.
MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A MUNKAVÉGZÉS LEHETŐSÉGEI: A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. A gyermekek önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógusok közreműködésével, majd később szívesen végeznek munkát társaikért is. A leggyakoribb munkafajták: - az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, amely a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti - a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei (salátakészítés, sütés..) - a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések, takarítás, díszítés, a terem átrendezése, ajándékok készítése) - az élő környezet rendszeres ápolása (növények, állatok gondozása) - az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízatások (a tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok) - a játékfajtákkal egybeeső munkák (önként vállalt barkácsolás, a játékeszközök javítása..) - együttműködés a szülőkkel, a csoportokért felvállalt munkában Az óvodapedagógus feladata: - tudatos pedagógiai szervezés, a gyermekekkel való együttműködés, folyamatos, konkrét, reális vagyis a gyermeknek saját magához mért fejlesztő értékelés - önként-örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység biztosítása (önkiszolgálás, naposi és egyéb munka, környezet-növény-állatgondozás.) - a munkajellegű tevékenységek nevelőértékének megerősítése (a saját és mások elismerésére nevelés, attitűdök alakítása)
6. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZETI KERETEI, TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE CSOPORTSZERVEZÉS A csoportok életkori összetételének kialakítása függ a jelentkezett gyermek életkorától, a gyermekek személyiségétől, a szülők igényeitől. Óvodánkban vegyes csoportok működnek, amelynek kialakításában meghatározó a szülők igénye, kérése. Ezáltal testvérek, rokongyermekek kerülhetnek egy csoportba, illetve a szülők ragaszkodása az előző gyermek óvodapedagógusához is a bizalom jele. Tekintve, hogy az iskolába elmenő gyermekek helyén mindig változó korosztályú gyermekek kerülnek, a vegyes csoportok fennmaradnak. Előnyei számosak, hiszen a családokban is egyszerre nevelődik több eltérő életkorú gyermek. Láthatóak a gyermekek közötti kor, képesség-készségbeli különbségek, a tehetség megmutatkozik. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei, hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek integrált nevelését valósítjuk meg, vegyes életkorú és összetételű csoportokban, melyben ügyelünk az arányok betartására. NAPIREND, HETI REND A napirend biztosítsa a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését megfelelő időkeretben. Stabil elemek az étkezések, a szabad levegőn való tartózkodás, a játéktevékenység és a pihenés ideje. Májustól augusztusig nyári napirend készül. Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. Az adott gyermekcsoportra alakítsák ki az óvodapedagógusok mind a napirendet, mind a heti rendet. A játék kitüntetett szerepe mellett az egyéb tevékenységek közötti harmonikus arányok megtartása szintén fontos. Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. Az óvodai élet megszervezésében tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az életkori eltérésekre és az azonos korosztály egyéni igényeire is. A napirend helyes életritmust biztosító stabil pontjain túl, a rugalmasság és a folyamatosság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. Az eltérő fiziológiai szükségleteket figyelembe vesszük (alvás, evés-ivás, mozgásigény).
A napi étkezések közül az ebéd időpontja kötött. Tízórai és az uzsonna időpontja a gyermekek szükségletei szerint alakítható. Ezeket az óvodán kívüli tényezők jelentősen befolyásolják. A családok helyzete, szokásai, a lakáskörülmények, a reggeli óvodába érkezés ideje. Természetesen egy meghatározott időkereten belül biztosítható a folyamatosság a délelőtti és a délutáni étkezéseknél. Ez a megkötés a gyermekek egészségének védelmében fontos. A heti rendben a napirendhez hasonlóan vannak visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően a heti rendben a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges.
A HETI REND ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ELVEI: 1. A heti rendben életkortól függően naponta biztosítani kell a rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó. Szervezhető kezdeményezett, vagy kötött formában. Heti két alkalommal minden korosztály számára kötelező a mozgás tevékenység. A 3-4 évesek számára novembertől fokozatosan vezethető be a gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva a kötelező részvétel. Más napokon az óvodapedagógus felajánlja a mozgásfejlesztő szabályjátékokat a résztvevők részképességeinek fejlesztésére törekedve. 2. A részben vegyes összetételű csoportokban minimum havonta egy alkalommal célszerű a nagyoknak saját korosztályával, illetve tehetségígéretes gyerekeknek (más csoportbeliekkel) közös művészeti tevékenységet szervezni (pl. játszóház, kézművesség). 3. A felajánlott választható műveltségtartalmat integráló tevékenységet célszerű úgy alakítani, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség, a művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetők a korábban már jelzett elvek alapján. A 3-4, 4-5 éves gyermekeknek a felajánlott tevékenységek választhatók. A vegyes összetételű csoportokban, a 5-7 éveseknek kötelezően választható, differenciált tevékenységei a kisebbek számára önként választható lehetőséget jelentenek. Ugyanakkor az óvodapedagógus döntésétől függően az őszi hónapokban, vagy egész tevékenységek jellegétől függően (például: művészeti tevékenységek) a nagyok számára a választható, felajánlott tevékenység is lehet domináns keret. A választható és / vagy kötelezően választható tevékenységek egy-egy napon a személyi feltételektől függően 2-3 féle tevékenységközpontban (integrált feldolgozással) kezdeményezhetők. A tevékenységek közül az óvodapedagógus a gyermekek választásai és a résztvevők fejlettsége alapján, valamint a tevékenység jellegétől függően dönti el, hol van a közvetlen részvételére, mintájára és segítő közreműködésére szükség (pl.: technikák bemutatása, és ezzel egy időben a homok asztalnál terepasztal készítése, miközben a technikákkal készült eszközöket is felhasználva a másik óvodapedagógus kezdeményezhet ének-zenei tevékenységet). A gyermekek a kezdeményezett helyzeteket szabadon továbbfejlesztik, és összekapcsolhatják más tevékenységközpontban folyó játékkal.
A mozgásfejlesztés kerete és időtartama változó. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. Heti két alkalommal kötelező a mozgás szervezése tornaszobában ill. az udvaron, ill. a tornateremben 3 éves kortól fokozatosan bevezetve a részvételt. A többi napokon a szabad mozgás valamennyi formája valósuljon meg. A tornaszoba használati rendjét a heti rendek egyeztetése után az óvodavezető készíti el. A csoportvezető óvodapedagógusok felelőssége, hogy a gyermekcsoporthoz mérten (összetétel, nagyságrend) egyszerre, vagy mikrocsoportos formában foglalkoztatja a gyermekeket. A tornaszoba biztonságos működtetése max. 12 gyermek számára megfelelő (figyelembevéve a mozgástér, és mozgásfejlesztő eszközök nagyságát, körét a balesetmentes foglalkoztatást.) Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenységet az 5-7 éveseknek heti 2 alkalommal kötelezően szervezzük. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységekre minden nap legyen lehetősége a gyermekeknek, mely a szabad játék keretén belül történik.(a vizuális eszközök a gyermekek elérhetőségi magasságában biztosítottak, ill. minden csoport rendelkezik festőállvánnyal). A szervezeti keretek a 3-5 évesek számára felajánlott és választható, az 5-7 évesek számára kiegészül a kötelezően választható felajánlott tevékenységekkel. A választható és/vagy kötelezően választható tevékenységeket heti 2 napon integrált feldolgozással három vagy több tevékenységközpontban kezdeményezzük vegyes összetételű csoportokban. A Lépésről Lépésre óvodai programból átvett tevékenységközpontú szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésben meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munkajellegű tevékenységeket. A tevékenység az aktív személyiség megnyilvánulása, az óvodáskorú gyermek szükségleteinek kielégítője, összekötőszál a belső világ és a külső környezet között. A tevékenységben, annak minőségében tükröződik a gyermek fejlődése, miközben az eredményes cselekvések, műveletek visszahatnak a belső feltételek alakulására. Az önkifejezés, a kontaktusteremtés, kapcsolattartás fontos eszközei a tevékenységek, amelyek az óvodáskorban a cselekvésre, manipulációra, a közvetlen szenzomotoros tapasztalásra épülő értelmi aktivitást is magukba foglalják. E szemlélet alapján a gyermekek természetes életterében zajló és szervezendő tevékenységek, cselekedtető helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést. A gyermekek képességeinek kibontakoztatásában, óvodáskorban meghatározó szerepe van tehát a tevékenységeknek.
A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű tevékenységekre, a gyermekek szükségleteinek megfelelően. A tevékenységközpontok helye viszonylag állandó. Számuk, a körülhatárolt terek nagysága, felszerelése, berendezése változik. A gyermekek a játékban átrendezik a teret. Kivételt képez az ábrázolás eszköztára. A 6 tevékenységközpont a következő: 1. 2. 3. 4. A családi és egyéb szerep szituációs drámajáték központja, valamint a gyermekek saját szükségleteire szervezett munkajellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés) Irodalmi, ének zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja Építőjátékok, barkácsolás, szerepjátékok központja (mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésére alkalmas) Művészeti tevékenységek központja (ábrázoló, kézi munka, kézműves, konstruáló tevékenységek) 5. Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja 6. Természetismereti központ az udvar, a külső környezet
A tevékenységközpontok választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környezetet jelentenek. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel, és a nyersanyagok felhasználásával. Szükségleteiknek megfelelően gazdagíthatják az eszköztárat. Kevesebb kész eszköz, több kreativitásra serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A folyamatos játékot, a gyermekek tájékozódását segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcon az eszközök helyét jelzik. A gyermekek öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. A csoportszobában több napon át folytatódó játékban, a terem nagyságától függően, megőrzik a kialakított tereket, építményeket. Az eszközök elrakása elsősorban a művészeti tevékenységeknél szükséges (festékek,..stb.). A kártyák az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat is gazdagítják (sorba rendezés, leképezés, stb.). Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE A játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont rendszerben folynak. Kivételt képez a rendszeres, fokozatosan kötelezővé váló nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés (testnevelés). A felajánlott tevékenységek: rendszeres, módszeres műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek be, közvetlen tapasztalást biztosítanak tevékenységekbe ágyazva (nem a hagyományos didaktikai folyamatban). A felajánlott tevékenységek variációi: a) Kötelező, nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés Vegyes életkorú óvodai csoportokban a nagyok részére kötelező, alkalmanként más csoportbeli saját korosztályukkal közösen. Hasonlóan szervezhető az alkalmanként nagyoknak kötelező ének - zenei tevékenység b) Kötelezően választható tevékenységek Az óvodapedagógus több tevékenységközpontban ajánl fel lehetőségeket a nagyoknak, amelyekből választhatnak. A döntés kötelező, a választás szabad. A választást követően a gyermekek a tevékenységet szabadon alakítják, majd egy megkezdett tevékenység befejezését követően érdeklődésüknek megfelelően váltanak.