BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Társadalmtudmányi Kar Nemzetközi Tanulmányk Intézet 2009/2010. őszi félév, III. évflyam 1
Kurzusinfrmációk Óra ideje, helye: C.202. hétfő, 11.20 Oktató: Szűcs Anita Vizsga: szóbeli (az előadásk anyaga) Ajánltt irdalm: Duby, Gerges (szerk.): Franciarszág története I-II. Gazdag Ferenc: Franciarszág története 1945-1995 Franciarszág és a másdik világhábrú A Vichy krszak A németek 1940 májusában rhannak be az rszágba, Franciarszág 1940. június 17-én fegyverszünetet kért, és 22-én Hitler aláíratta velük a fegyverszüneti egyezményt. A fegyverszüneti megállapdás értelmében Franciarszág nagybb része (Párizst is beleértve) német megszállás alá került. Június 17-én megalakult az új francia krmány a maradék területen, az első világhábrús győztes Philippe Pétain marsall vezetésével, Vichy székhellyel. A Vichy krmányzat önálló, az északi rész német megszállás alatt áll. Pétain ennek ellenére végigharclja a hábrút Hitler ldalán, kiszlgálják a németeket. (ennek ellenére Franciarszág győztesek között szerepel, ez kmly teljesítmény) nem azért állnak Hitler mellé, mert egyetértenek vele Pétain alktmánysan megválaszttt vezető, úgy gndlja, hgy Franciarszágnak a győztesek ldalán van a helye ha Hitlerék öt hét alatt legyőzték őket (akik erősnek hiszik magukat), akkr érdemes az ő ldalára állni, be kell kapcslódni ebbe a nemzetközi rendbe Pétain nem bábkrmányt irányít (ahgy vesszük. Gazdag Ferenc ezt írja: Pétain, majd 1942 áprilisától Pierre Laval rendszere nemcsak engedelmeskedő bábállam vlt, hanem sk vnatkzásban aktív és a németek felé kezdeményező alakulat. A franciák között nem kevesen vállalták a nyílt kllabrálást a németekkel. a szerk.) Hitlernek egy követelése van, a zsidók deprtálása Élelmiszert, pénzt adnak Hitlernek (pedig a franciák is éheznek!) A francia szénbányák kérés nélkül dlgznak a németeknek (15 éves krtól munkaszlgálat) ilyen mértékben csak a kelet-közép európai államk szlgálták ki Hitlert (a franciák ezt önként tették meg) De Gaulle Franciarszága egyetlen tábrnka a francia seregnek, aki szerint támadni kell, nem védekezni (400 tankja van mindössze) államtitkár lesz a hadügyminisztériumban a németek expanziójakr Lndnban van, szerinte nem szabad letenni a fegyvert öt hét után, franciák ne engedelmeskedjetek! 2
Amikr ezt bejelenti, azt mndja, megszületett a szabad Franciarszág, szembe kell szállni Hitlerékkel azt mndja, Vichy nem vlt törvényes De Gaulle szabad Franciarszága a gyarmatkról szerveződik Churchilltől pénzt, irdát kap, elkezdheti szervezni a szabad Franciarszágt fkzatsan bővül az ellenállási mzgalm ezzel párhuzamsan Franciarszág területén is kialakul egy ellenállás, ők a kmmunisták fiatalk, akik a hábrú végén nagy számban adják az életüket a felszabadításért (maquisar) De Gaulle-nak nincs törvényes alapja Franciarszágt képviselni (92-98% támgatta a Petain által kiépített fasiszta rendszert) amikr De Gaulle megindítja harcát nincs támgatttsága, az antifasiszták is távlságt tartanak tőle az USA (Rsevelt, Eisenhwer tábrnkkal) szintén távlságt tart, ennek ka a legitimitás hiánya De Gaulle kérés nélkül katnai segítséget ad a szövetségeseknek, az amerikai közvélemény nymása ismerteti el fkzatsan De Gaulle-t és az ő harcát ennek az elismerésnek része, hgy felszabadítják Észak-Afrikát Algéria felszabadulásakr átteszi ide a bázisát De Gaulle Britek hzzáállása Churchill pntsan tudja, hgy a hábrú után szüksége lesz De Gaulle-ra (beviszi a győztesek közé) Európa, a rmjaiban a két nagyhatalm között elvész, össze kell fgniuk a franciáknak és a briteknek Churchill anyagi támgatást nyújt De Gaulle-nak és a Szabad Franciarszágnak ez az ellenállás kezdi magát elismertetni amikr megindul a partraszállás, De Gaulle megint senki, nincs legitim pzíciója, Rsevelt határztt elképzelésekkel rendelkezik (Hitlert segítették), be kell taglni katnailag egész Franciarszágt De Gaulle ezt el akarja kerülni De Gaulle legitimitásszerzése előre gndlkdik, amikr szilárd bázisa lesz Algériában (integráns része Franciarszágnak), 1942-ben már ellenállást szervez Jean Mulin-t küldi az anyarszágba, azzal a céllal, hgy a két ellenállás között teremtsen kapcslatt (kmmunisták és a külső ellenállás között) ez kmly munka, a németek tt vannak fél év alatt kiépíti a kapcslatkat, a francia kmmunista párttal egyezményt ír alá az együttműködésről amikr ez a szövetség létrejön, elkezd északra terjeszkedni CNR - Ellenállás Nemzeti Tanácsa. (a CNR De Gaulle Franciarszága) 1943 májusában találkznak először, ekkr ez a CNR ad megbízást De Gaulle-nak (ez nem legitim szerv, nem a teljes francia nép választja meg) De Gaulle mandátuma arra szól, hgy Franciarszág érdekeit védelmezze 3
Algériában megalakul még egy tanács (Felszabadítási Frnt) De Gaulle ellenállásban már kezd úgy viselkedni mint egy krmány, tisztségeket szt, törvényeket fgadnak el elkezd lbbizni, hgy ismerjék el őt a szövetségesek meglepetésre az USA elismeri, mint észak-afrikai képviselő megszavaznak egy törvényt, 44 áprilisában szavazati jgt kapnak a nők Hgyan kerül De Gaulle hatalmra a németek a megsztttságt nem hagyják annyiban 1942 nvemberében lerhannak délig, Vichy krmány megmarad az ellenállás támgatttsága elkezd megfrdulni, egyre többen támgatják a felszabadítást Pétain pzíciója kezd megrendülni 1943 nvemberében rádióbeszédet akart tartani (le akarja váltani a németek egyik fő támaszát), a németek ezt megakadályzzák (ez az első nymásgyakrlás a németek részéről) decemberig önkéntesen nem gyakrlja funkcióit a partraszállásig reménykedés ahgy jönnek előre a szövetségesek, pénzre van szükség Olaszrszág felől is indulnak csapatk, haladnak Párizs felé De Gaulle az ellenállást egyesítette, kiadja a parancst, hgy egy fegyveres szervezetté álljanak össze (FFI, Belső Francia Erők) ez skban segíti a szövetségesek munkáját De Gaulle a partraszállás előtt hárm nappal, 44. június 3-án magát nevezi ki krmányfővé (nem választják meg, senki nem is ismeri el) De Gaulle másik kihívása, hgy a jbbldalú diktatúrából kijövő emberek gyökeres váltzást szeretnének (Pétain fasiszta berendezkedést csinált) vigyázni kellett, hgy ne legyen kmmunista frradalm ahgy betagzódnak a harckba, legitim alapt kell szereznie, ahgy jönnek a szövetséges katnák, Rsevelt mindig kinevez egy embert a körzetek irányítására, De Gaulle pedig damegy és közli, hgy átveszik az irányítást Rsevelt belenyugszik ebbe a maquisark óriási véráldzatkat szenvednek az ellenállás csatái hzzájárulnak ahhz, hgy a francia nemzet visszakapja az önbecsülését Eisenhwer átadja azt a dicsőséget a franciáknak, hgy visszavegyék Párizst (felkelés rbban ki) augusztus 25-én Párizs a szövetségesek kezére kerül (az rszág többi területén nvemberig, jövő év áprilisáig flynak a harck) a hivatkzási alap, hgy a franciák is részt vegyenek a felszabadításban amikr a hábrú véget ér, a franciák a szövetségesek ldalán teszik le a fegyvert, ez óriási fegyvertény 1945. któber 23-án elismerik a szövetségesek a krmányt a legkmlyabb ellenfél a kmmunista párt erkölcsi legitimitás, mivel végigharclták az egészet 4
De Gaulle elébe megy és felveszi a kapcslatt Sztálinnal gyűlöli a kmmunizmust, ennek ellenére lepaktál vele a német kérdés közös rendezését ígéri, ezért Sztálin kéri, hgy fgadják el De Gaulle irányítását zseniális húzása, hgy amikr Párizs felszabadul, a hadügyminisztériumba megy, híres beszédében illegitimmé nyilvánítja a Vichy krmányt, azt mndja, hgy megteremti Franciarszág jgflytnsságát, azért nem a vársházára megy, mert egyértelműen a hadseregre alapzza hatalmát hárm nappal később, ő, mint a köztársaság kikiáltója, fgadja a CNR küldötteit, gratulál eddigi teljesítményükhöz a CNR krábbi vezetője lesz a külügyminiszter Bidault javaslja, hgy lvadjanak be az ideiglenes nemzetgyűlésbe a kmmunisták ellenállását (Sztálin utasítására ellenére) tvább gyengíti Threz amnesztiát kap, dezertált a hadseregből a kmmunista ellenállók egyik csprtja nem hajlandó betagzódni De Gaulle alá Erre hzzák létre a CRS-t (kmmunista ellenállókból létrehztt rendőri erők), a krmányzat a sztrájkk letörésére használja még mindig nem ismerik el külföldön Szövetségesei egyik első szövetségese a Szvjetunió lesz 44 decemberében Sztálinnal barátsági és megnemtámadási szerződést ír alá, a Szvjetunió elismeri De Gaulle-t első elismerés közös érdek: a német kérdés rendezése fenntartja magának a jgt, hgy területeket szerezzen, a Rajna-vidék ipari közpntjait akarja, ez kell a francia biztnsághz De Gaulle szerint egy ideig partnerek a szvjetekkel Franciarszág visszahelyezése a nemzetközi prndra: tt kell lenni a nemzetközi knferenciákn, ahl döntenek a világ srsáról helyet kapnak a későbbi biztnsági tanácsban, ezt Churchill garantálja nekik (két szuperhatalm ellensúlyzása) nincsenek tt Jaltában, 45. februárban jaltakmplexus = az összes külplitikai dktrínában benne látják azt a félelmet, hgy valahl, valakik Franciarszág srsáról a franciák nélkül döntenek Jalta előtt Rsevelt egyik bizalmi embere Párizsba megy, meghívja De Gaulle-t Algírba egy találkzóra, reakció: egy franciának ne mndják meg, hgy francia földön mikr és hl találkzzanak a Külügyminiszteri Knferenciákra való bekerülés kmly cél, sikerül De Gaullenak 45 után kezd beflyni a nagyhatalmi knferenciákba a De Gaulle-i külplitika lényege a hatalm visszaszerzése (történelmi hely a nemzetközi rendben, francia felfgásban a franciák azk akik a felvilágsdással megindítják a mdernizálás menetét Európában, Franciarszág történelmi 5
labratórium, ezért ők mndják meg, hgy ha ők hzták létre, akkr nekik kell irányítani, predesztinált vezető hely) függetlenség francia felfgása: ne a franciáknak mndják meg, hgy mi történjen, hanem ők mndják meg másknak, nymást gyakrljanak máskra Franciarszágnak nem kell betagzódni a bipláris rendben, úgy tölthet be megfelelő pzíciót, hgy összekötő szerepre tör (önmagában egyik pólust sem alakíthatná, nagybb veszteségeket szenvedett, mint az első világhábrúban) 47 nvemberében válik világssá, hgy be kell tagzódni valahvá A gyarmatbirdalm megtartása egy kikötő működik az anyarszágban a gyarmatbirdalm elszakadását meg kell akadályzni De Gaulle szerint az atlanti chartában megfgalmazódik a deklnizáció durva fellépéssel tiltakznak a deklnizációs mzgalmak ellen Brazzaville-ben tartanak knferenciát Francia Unió a gyarmatbirdalm él A társadalmi megsztttság prblémája Franciarszág csak úgy tudja a történelmi küldetést betölteni, ha erős és egységes rszág, plitikai, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt minden diktatúra után hatalmas társadalmi megsztttság van mit csináljunk a kllabránskkal? az rszág megtisztítása következik két fajta megtisztulás vlt spntán megtisztulás a felszabadulás utáni két-hárm hónapban, a nagy terrr időszaka brzalmas képek, spntán bsszúakciók, sk haláls áldzat szcilógusk szerint elsősrban a nőkön csattant az str kpaszra brtválás, meghurclás, miért? így könnyebb megfgni az ellenállást De Gaulle: ennek az akciósrzatnak véget kell vetni hgy mehet végbe megtisztulás, mikr a Vichy krmányt több mint 90% támgatta ezt hivatals mederbe kell terelni, ez lesz a másdik hullám bírósági út két Franciarszág élt egymás mellett, az ellenállók és a kllabránsk De Gaulle azt mndja, hgy a kllabrálók egy apró sziget a jó franciák tengerében meg kellett határzni, hgy ki a kllabráns azt mndják, hgy ha tetten lehet érni a szándékt, akkr bírósági tárgyalásn el kell ítélni prbléma: mikrtól számít (skan megszavazták ugye a Vichy krmányt, Pétain-t) a hábrú alatt bármilyen tevékenység bebiznysdik, akkr büntethető, ez nehezen biznyítható a gazdasági elit szenvedi meg a legkevésbé a dlgt 6
sk nagyvállalat termelt német piacra egyetlen ilyen áldzat: Renault, börtönben hal meg, kmpenzáció nélkül államsítják a gyárát úgy érvelt a bíróság előtt, hgy azért termel német piacra, mert nem akarja, hgy a franciákat elvigyék munkaszlgálatra kevesen kerülnek bíróság elé a kllabrálásból származó prfitt el akarták venni, de nem nagyn ment a köztisztviselők (Vichy krmányzat) közül 11 ezret büntetnek meg, 4000-et bcsátanak el, skat nemzeti megaláztatásra ítélnek (nem vállalhatnak hivatalt) a legkmlyabban a prefektusi testületet veszik elő, krai nyugdíjazásk, elbcsátásk, beleértve a rendőri testületet is azk a rendőr-tisztviselők, aki a zsidók deprtálásában főszerepet játszttak, skan megmenekültek az igazságszlgáltatás elől (90-es években ítélnek el skat) Busquet, rendőrfőnök érdekes a hadsereg kérdése, mert amikr látták, hgy a németeket nem lehet feltartóztatni, az rszágt nem lehet megvédeni, francia életek megőrzésére beépültek a rendszerbe Pétain De Gaulle szerint passzív kllabráns Laval De Gaulle szerint az igazi kllabráns Franciarszág küzdelmei a másdik világhábrú idején hiányzó belső legitimitás De Gaulle esetén De Gaulle legitimitásának megszerzéséhez belső nyugalmra vlt szükség, amíg frrngás van, nem mehet azk a tisztviselők, akik a Vichy rendszert fenntarttták nem kaptak kmly büntetéseket a közéleti személyiségek a leginkább számn kérhetők a szándék biznyítása a lényeg (Hitler támgatása kapcsán) így több írót ítélhettek halálra brit ellenes cikket közlő írók az írói társadalm megtisztítása mellett szálltak síkra, ez hamar megszttta a társadalmat Drieu de la Rchelle Cél Ine mindketten a zsidók deprtálása mellett írtak nem ítélték őket halálra, eltilttták őket a közügyektől a francia értelmiség, az Akadémia is újjászerveződik alapvetően knzervatív szellemű testület Francis Mauriac (Nbel díjas író), az ellenállásért szállt síkra Pétain széke skáig üres 767 embert végeztek ki 7
128 000 ember állt bíróság elé 38 000-en kerültek börtönbe Franciarszág skkal elnézőbben bánt saját kllabránsaival, mint a hllandk, vagy a britek a közvélemény hamar a megtisztulás flyamata ellen frdul ennek ka a béke utáni vágy De Gaulle nagyn hamar kijelentette: a Vichy köztársaság egy illegitim köztársaság vlt, külső nymásra rájuk kényszerített rendszer vlt 1970-ben Rbert Paxtn elmegy levéltárakba és kutatásai alapján bebiznyítja, nem egy bábkrmány vlt, a franciák teljes támgatttságát tükrözte Németrszág kiszlgálása, nem a németek nymására működtek együtt a 3. birdalmmal Francia társadalm a franciák nemzettudatában benne van, hgy nagy nemzet, dicső nemzet a francia egy plitikai nemzet nem azért vagyk francia, mert vérségi szálak kötnek össze, attól vagyk francia, hgy a francia államhz tartzk Renan fgalmazza meg, hgy mit jelent franciának lenni franciának lenni egy mindennaps népszavazás, ezzel megerősödik az identitás ebben benne van a kllektív amnézia ezért akarják elfelejteni Vichyt, a 70-es évig nem nyúlnak a történethez A 2000-s évek elején kezdődik a gyarmati bűnökkel való szembenézés (szembeállítva az emberi jgk szülőföldjével) Tvábblépés a hábrú után nehéz gazdasági helyzet a hábrúban nem vlt hátrszág, mindenütt harck vltak a másdik világhábrúban feleannyian estek el mint az elsőben (franciák) skan elhagyták az rszágt pcsék demgráfiai mutatók 46-ban 1,3 millióval vltak kevesebben, mint 36-ban mindenki alultáplált, éheztek, mert az élelmiszer a németeknek ment 14 évesek 45-ben 7-9 kilóval nymtak kevesebbet, mint 36-ban a hivatals fejadag 1200 kalória vlt több mint 1 millió hajléktalan a 90 megyéből 74 szenvedett kmly hábrús kárkat, megszűnt az infrastruktúra nincs kikötő, ezeket szétbmbázták, egy üzemel csak a hidak 80-90%-át lebmbázták energiahrdzókban is rsszul állnak, fáznak szenet nem tudják eljuttatni a helyére elektrms áramból is kevés van 8
CNR hgyan lesz ebből újjáépítés? az ellenállás szerveinek egyesítője vlt egy chartája, arról, hgy milyen Franciarszágt akarnak 44-ben megmndták nem akarnak hábrú előtti rszágt fel akarják számlni a nagy társadalmi ellentéteket a gazdaságból az utlsó feudális maradványkat is kiteszik mdernizáló gazdaságt akarnak társadalmi igazságsság a francia frradalm alatt fgalmazódik meg (szabadság, egyenlőség, testvériség) négy dlgt tűznek ki maguk elé (így kezdődik az alktmány ma) Franciarszág egy és szthatatlan legyen az első világhábrúig nincs egységes Franciarszág, amit mi ma ismerünk nem terjedt el a francia nyelv egységes használata 1532-ben van I. Ferenc nyelvtörvénye legyen demkratikus Franciarszág ez majd a harmadik köztársasággal lesz megvalósítható legyen laikus ez a köztársaság szekuláris állam, az egyház ügyeit kizárják az állam ügyeiből a kereszténység talaján állva egyesül a társadalm, de ahgy a demkratikus intézmények elkezdenek kiépülni, az egyház fölsrakzik a mnarchia mögé ha az egyház a mnarchia ldalára áll, a plgári vallás a laicitás kell legyen a közintézményekben nem hirdethetjük a vallási meggyőződést Franciarszág szciális köztársaság a másdik világhábrú után a CNR-rel valósul meg Az ellenállás összes résztvevője segít a kidlgzni a Chartát államsítani kell tervgazdálkdás kell mivel De Gaulle ennek az élére áll, kifgja a kmmunisták vitrlájából a szelet az államsításk megvalósítása kivétel nélkül kmpenzációval valósul meg vagy résztulajdns lesz az állam, vagy teljes tulaj a stratégiai dlgknál teljes tulajdns energetikai vállalatk állami kézbe kerülnek 1944. szénbányák a szakszervezet eléri, hgy a munkásk bekerüljenek a vállalatirányításba 9
GDF (gázművek) EDF (elektrms művek) a közlekedést is államsítják: RATP (1948) kulcsterület a bankszektr államsítása jegybank irányítása a négy legnagybb bankt 1946-ban a biztsítókat, 34 társaságt az új miniszterelnök Piérre Mendés-France (tvábbiakban PMF) közgazdász, a gaulleisták egyik legbriliánsabb embere a pénzügyek területéről kell stabilizálni az rszágt szerinte francia frank stabilitása kell az exprthz vágtat az infláció, ezt kezelni kell a Vichy krmány rengeteg pénzt nym (fedezet nélkül, több pénz vlt, mint áru), 44-ben már ötször annyi pénz van frgalmban, mint a hábrú elején a felszabadulás után 50%-s béremelés, ez jól megnymja az inflációt 44-ben 27% az infláció PMF azt mndja, hgy fel kell szívni a frgalmban lévő pénzt megtarthatnak 5000 frankt, a többit beszedjük (hitelbe adja da a plgár a többit) meg kellene adóztatni a kllabráns tőkét (ez nem sikerül) De Gaulle ezt az egészet elutasítja Pleven reálszférát kell átalakítani ezt sem fgadják el Jean Mnnet ő irányítja a tervgazdálkdást az első lépcső a gazdaság stabilizálására a stratégiai iparágak felpumpálása (mezőgazdaság, szén, infrastruktúra, bank) Mnnet azt mndja, hgy ezek nem általáns beruházásk, hanem stabilizációs beruházásk (nem keresletet élénkítenek) 46 végére 63% az infláció Pardi törvények francia szciális háló (a világn a másdik legerősebb a skandináv után) TB, CSP, nyugdíjrendszer, stb. a másdik világhábrú a jbbldal erkölcsi ellehetetlenülését hzza, így ezek a törekvések a nemzeti egységkrmánykn könnyen átmennek A IV. köztársaság létrejötte De Gaulle-nak még mindig nincs mandátuma, legitimitása óvatsan hzzálát a megszerzésnek 44-ben Algériában egy rendeletben azt mndja, hgy fel kell állítani egy knzultatív nemzetgyűlést 10
ebben a nők is részt vehetnek 45-ben ez a Knzultatív Nemzetgyűlés fel is áll senki nem lehet tagja, aki megszavazta Pétaint akinek múltja van Vichyben, az ki van zárva, így egy jbbs sincs tt a kmmunisták illegalitásban, így ez nem működik skáig az ellenállás vezető pártja a PCF (1981-ig a legnagybb párt) ennek ka a hábrú utáni kmmunista legitimitás ők ellenezték a müncheni egyezményeket nincs gyökerük a III. köztársaságban (nem ellenezték a Mltv-Ribbentrp paktumt, ezt nem hangsúlyzták) prgramjuk: a fennálló plitikai kereteken belül dlgzni, nem akarnak prletárdiktatúrát, a parlament tvább működik a termelési csatát kell megnyerni: plitizálhatunk, de előbb talpra kell állítani az rszágt, dlgzni kell vállalják, hgy két éven át nem kérnek béremelést, nincs sztrájk, mindenki dlgzik M. Threz a főtitkár diszkrét személyi kultusza van, minden KB ülésen tt lógnak Leninék, meg ő is a párt erősen nacinalista szellemű, Threz a nép gyermeke, nem aznsulnak a sztálini diktatúrával a párt tagsága 46-ban 800 000 a másdik plitikai erő az MRP, a kereszténydemkraták az egyháznak is megújulásn kell keresztül mennie, a francia katlicizmus nagy része részt vett az ellenállásban erős balldali prgrammal indítanak, az elesettek támgatását tűzik ki célul a tábrban kimagasló a női szavazók száma a harmadik párt a szcialisták, SFIO a szcialista párt nem népszerű nem vettek részt kmlyan az ellenállásban erőteljesen támaszkdnak a népfrnt vlt krmányára (30-as évek, balldali eszmékkel) az összes többi párt radikálisan meggyengült az első nemzetgyűlési választásk eredményeként alktmányzó nemzetgyűlés jönne létre, 6 hónapra któberben zajlanak a választásk PCF magasan nyer, utánuk a szcialisták, majd az MRP feláll az alktmányzó nemzetgyűlés nagy vita van arról, hgy milyen legyen az alktmány De Gaulle határztt elképzelésekkel rendelkezik lyan kell, ami Franciarszág erejét biztsítja egy demkratikus parlamentet fgadnak végül el erre épül a tripartizmus rendszere (hárm kb. egyfrmán erős párt) 11
amint egy párt kiesik, a krmány megbukik, nem marad többség 58-ig kb. fél évig tart egy krmány 46. nvember 10: új választásk (a 4. köztársaság születése) a PCF szavazótábra egyre nő a SFIO adja az első krmányfőt: Lén Blum (köztiszteletnek örvendő figura, az első köztársasági elnökválasztáskig marad) A felszabadulás eszméinek tvábbélése elsősrban a kultúrában él tvább a magas kultúrát le kell vinni az emberek közé, ez legyen a krmány prgramja srra nyílnak a nemzeti drámaközpntk, kőszínházak Avignn fesztivál kezdő darabja Elitt: Gyilksság a székesegyházban c. műve a Renault gyár az, amit kmpenzáció nélkül államsítanak, rövid időn belül előállnak egy új mdellel: 4CV A IV. köztársaság Kmmunista párt bekerült a választáskn és krmányzó többséget kaptt. Hideghábrú megindítja azkat a flyamatkat, amikben nincs helye a kmmunistáknak. Franciarszág a két blkk között szeretne maradni, de ezt nem teszi lehetővé a hideghábrú lgikája. 1947. március 12: Truman beszéde, Truman-dktrína megalktása (Achesn a külügyminiszter, valójában ő alktja meg) Britek érdekszférájába tartzik Görögrszág, ám Nagy-Britannia nem tudja tartani saját érdekeltségeit sem, pláne nem tudják megldani a kmmunista dlgt Görögrszágban. Szólnak az amerikaiaknak, akiknek szintén pénz kell hzzá, hgy rendet tegyenek. Truman ekkr tulajdnképpen pénzt kér a kngresszustól, hgy megakadályzzák a hatalmátvételt. Látványs beszédet mnd: két részre szakadt a világ, egy szabad és egy nem szabad részre. Amint elhangzik a kngresszusban ez, Truman tvább fejtegeti, hgy az USA segítségére minden szabadságszerető nép számíthat. Innentől kezdve az amerikai rendszernek is át kell magát tekinteni, hgy van-e kmmunista kötődésük. Ekkr zajlanak a McCarthy-féle bszrkányüldözések. Amerikaiak megkezdik a kmmunistátlanítást, franciák számára nem kérdés hgy nehéz lesz majd velük pénzről tárgyalni. Pedig itt messze vernek minden pártt a kmmunisták. Európai nemzeti egységkrmánykból kiteszik a kmmunistákat. (Hl vannak kmmunisták? Olaszrszág, Luxemburg, Belgium) Ezekben az rszágkban kiteszik a kmmunistákat, Franciarszágban nem igen tudják elintézni ilyen gyrsan. Nem akarnak az amerikaiak kedvében járni, de kell nekik a pénz. Mnnet terveit fgadják el: stratégiai beruházásk kellenek, ehhez pénz kell. Franciarszág nem áll talpra az USA nélkül. Máshnnan nem tudnak pénzt szerezni. Threz au puvir! Trezt a hatalmba! 12
Kényes kérdés. Legitim alapn áll a krmány, de nem túl népszerű. Megpróbál a kmmunistáknál valamibe belekötni. Alkalmak: Márciusban a parlamentben szavazás Indkináról. Kmmunista képviselők felvetik és képviselik, hgy Indkinát el kell engedni vagy az erőteljes elnymást lazítani kell. Szlidaritás miatt nehéz. Madagaszkár kérdése: francia birtk. 47 tavaszán véres felkelés zajlik, Franciarszág elnymja. Sk ember életébe kerül. Kmmunisták tiltakznak! Miniszterek itt is tartózkdnak. Kmmunista miniszterek támadásáhz, a következő eset vezet el: A Renault gyárban sztrájk tör ki. Szakszervezet kötött egy megállapdást h nem lesznek bérkövetelések két évig. Ez mst lejárt. Gazdasági stabilitás még mindig sikertelen! Értéktelenedik el a frank, feketepiac virágzik. Szakszervezet nem tudja kézben tartani a dlgkat. CGT (kmmunista szakszervezet) élén hatalmi harck vannak, ezzel vannak elfglalva. Kirbban a sztrájk, hatalmas presztízsveszteség a kmmunistáknak. Nem sikerül stabilizálni a gazdasági helyzetet, még mindig jegyrendszer és fejadagk vannak. Krmány csökkenti! Rsszabb a helyzet, mint a hábrú legrsszabb idejében. 250 gramm a kenyér-fejadag, hábrú alatt 275 gramm vlt a legrsszabb krmány bizalmi szavazást kér maga ellen. Kmmunisták nem támgatják a krmányt. Szcialista krmányfő van, felfüggeszti a kmmunista minisztereket. Kmmunisták nem értik a nemzetközi jelentőségét ennek. Állandósul ez a dlg. Fntsabb tárcát nem kapnak innentől kezdve. Törékeny egyensúly a tripartizmus alatt: kiesnek az egyensúlyból Tulajdnképpen a francia belplitikai élet működésképtelen lesz, mert általában fél évet bír egy krmány! Tripartizmus eddig tarttt. Amint felfüggesztik őket, megindulnak az amerikai kölcsönök. 250 millió dllárt jegyeznek ezen a napn máris a Világbanktól. Nem minden megkötés nélkül jön franciák mit szeretnének: Blum és Mnnet kiváló amerikai kapcslatkkal rendelkeznek (jó barátaik vannak az amerikaiak között) de ők sem tudják elérni, amit akarnak, hgy töröljék a kölcsönbérleti szerződést. Ha kölcsönt adnak az amerikaiak, akkr ne szabjanak plitikai feltételeket ez se jön össze. Első kérése az USA-nak a filmfrgalmazással kapcslats. Eddig 13 hétből 9 héten francia filmeket kell játszani, maradék 4-en jöhetnek amerikaiak ennek a lazítását kérik az amerikaiak. Amerikai lgika terjesztése a filmeken keresztül jön leginkább. De Gaulle enged egy hetet. Hllywdi filmek lcsóbbak, kiszríttta vlna a francia filmet (nagy sztrájkk vltak) másrészt meg ha bejön az amerikai film, akkr annak nagybb a nézettsége mint a franciának, de az amerikaiak nem néznek francia filmet. Kulturális kérdésekben mindig eléggé ellenállnak. A franciáknak 13
civilizációs küldetéstudatuk van, na de az amerikaiaknak is! Franciák célja a barbár világt civilizálni, amerikaiak célja a jólét fkzása, demkrácia. Két küldetéstudat összecsap. Marshall segély jön, feltételei vannak. Piacgazdaságkkal és liberalizációval kmpatibilis csak. 1948: GATT feláll. Amerikai termékek jönnek, amerikai vállalatk jelennek meg, helyet kapnak Európában! Leányvállalatk jönnek létre, vállalati szinten is fnts lépés. Nem ajándék, az USA-nak is haszna van belőle. OEEC (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete): Franciák nymulnak benne. Franciák reakciója vegyes: örülnek a pénznek, de félnek, hgy az USA a saját képére akarja frmálni a franciákat. Társadalm plarizációja: több ember rientálódik szélsőségek felé. Leginkább balldali: PCF, azaz a francia kmmunista párt. Jbbldal legszélén De Gaulle áll, RPF (Francia Népi Tömörülés) amikr De Gaulle lemnd, nem vnul ki végleg, megalapítja saját pártját. Nem mai értelemben vett szélsőjbbldali. Jól teljesít, sikereket ér el. Ltaringiai kereszt a szimbóluma a pártnak párhuzamt vnnak a hrgkereszttel. Társadalm plarizációja: 1947 flyamán rbbanásban kulminál. Kmmunista miniszterek felfüggesztése után a sztrájkk újraindulnak (tulajdnképpen abba se hagyták a Renault-nál) fém-, vas-, bankszektrban. Nyárn érdekes dlg: heves sztrájkk felfüggesztődnek. Elfgadják az ellenállás végleges felbmlását. Tulajdnképpen mi értelme a tvábbi áldzatknak? Cél, hgy újult erővel kitörjenek ősszel, szervezettebben. Szóval előkészítés igazából. 47 nyarán rssz termés, rsszabb a helyzet, mint tavaly, 200 gramm a kenyér-fejadag. Kenyérlázadásk törnek ki válasz erre: megindul a szervezett sztrájkhullám. Marseille-ben növelték a villamsjegy árát, ők megkezdik a sztrájkt, és a többiek csatlakznak hzzájuk. A szlgenek a krmány gazdasági intézkedései ellen szólnak. Új krmány a sztrájkk hatására M. Schumann vezetésével (kereszténydemkrata, az európai integrációban jelentős személy). Szcialista a belügyminisztere: J. Mch ketten együtt fgalmazzák meg, hgy nem lehet engedni a sztrájknak. Legkeményebb fellépés, beveti a hadsereget és a CRS-t. Szétveri a krmány. Tanulság: nem kell De Gaulle ahhz, hgy rendet lehessen tartani. Eddig ebben kételkedtek. CGT (legnagybb szakszervezeti mzgalm) szakszervezetek és plitikai pártk visznya más, nem kötődnek annyira. 14
CFTC megjelenik mellette (keresztény szakszervezet). CGT nem ér el eredményt a nagy sztrájkk alatt, skan átpártlnak. CGT-n belül törés: refrmer réteg szerint el kell vetni a kmmunista gyökereket, letisztult balldali rendszer kell. Franciarszág harmadik legnagybb szakszervezete lesz. Amerikaiaknak fnts hgy ez fellazuljn. Miért fnts? Marseille a fnts (NATO utánpótlás) és a marseille-i dkkmunkásk előszeretettel sztrájklnak. NATO francia szempntból nemszeretem visznyban vannak. 49-ben francia kérésre alakul meg a NATO, cél, hgy az amerikaiak intézményesítsék ttlétüket. Nem az rszktól félnek, hanem a németektől. Gazdasági integráció: ESZAK. Franciáknak miért jó? Francia nyersanyag készletet német frrásból akarják fedezni. Plitikai k: 48-ban a nemzetközi közösség nemzetközi Ruhr hatóságt akar csinálni. 50-ben az amerikaiaknak elegük van. 50. május 11. Lndni knferencia: azt mndják, a franciák eddigre találják ki, mit akarnak. Vagy mi, amerikaiak megcsináljuk, amit akarunk. Rbert Schuman a fő alakja csak névrknk. Kellemetlen helyzetben vannak. Mnnet látja, hgy eljött az ő ideje. Bidault a krmányfő ekkr, őt nem érdekli, ezért megy Mnnet Schumanhz. Táviratztt Adenauernek, aki válaszában azt kérdezi, hgy mit szólnak az amerikaiak a dlghz. Achesn találkzik Schumannal és Mnnet-val. Elmndják, hgy mit szeretnének. Achesn azt mndta, jónak tűnik. Próbálják meg, egy kérés: Lndnban jelentsék be. Így hgy ő elfgadta, Adenauernek sem vlt kifgása. Mnnet a knferencia előtt bejelenteti, május 9-én. Miért? Félt, hgy a britek (nem integráció pártik) megvétóznák. A britek már nem tehetnek semmit, elindul az integráció. Beintegrálódnak a franciák a biztnságplitikai struktúrákba is. Hideghábrú kirbbant. Bidault szrsan követi De Gaulle külplitikai elképzeléseit, de tarthatatlan hgy ne csatlakzzanak egyik ldalra se. Nyugat mellé elköteleződnek. Indkína Nem csak anyarszág, hanem gyarmatbirdalm is. 46: indkínai knfliktus kirbban. 38-tól kezdve megjelennek a katnák, egyik legnépesebb gyarmata Franciarszágnak. II. világhábrú alatt Vichy krmány van tthn. Ázsiába a japánk fglalnak el mindent. Vichy a szövetségese Japánnak. A japánk bemennek, frmális megállapdás: katnai irányítás japán kézben, közigazgatás franciáké. Névleg tt maradnak. Ahgy jönnek a szövetségesek Ázsiába, úgy tlják ki a japánkat. Hgyan lehet az amerikai hadifglykat visszakapni Japántól? 15
OSS CIA elődje. H Si Min szervezi meg belülről az ellenállást. (jelentése: a megvilágsdtt) Megszervezi a Viet Min-t, ami a franciák és japánk ellen is irányul. Felszabadításra irányul. H Si Minék északn rendezkednek be, nnan irányítanak. Szövetségesek összevesznek, hgy kié legyen a hábrú után a terület. Amerikaiak is lehet, h szeretnék, franciák ragaszkdnak hzzá, de ők nem kalíció tagt. Japánk internálják a francia katnákat, ezt használja ki a Viet Min. A Viet Min kiépíti 45 tavaszán a maga közigazgatását. Franciák földjeit szétsztják. Kétfnts dlg: enni adni az embereknek rizs termesztés megszervezése éhezés megfékezése. Másik dlg: ktatási rendszer megszervezése (ez francia szemlélet!) hamar kiépül az ingyenes ktatási rendszer, gyarmati adók eltörlése. Augusztusban bekerítik japánt a sz9vetségesek, eddig a viet min uraljaaz rszágt, társ. Támgatttság is van. Franciák nem nézik jó szemmel, van egy báb császáruk: Ba Dai. 45 szeptember 2-án H Si Min prklamálja Vietnam függetlenségét. Atlanti chartának a szavait használja, másrészt az amerikai plgári és plitikai jgk nyilatkzatát. Nyílt üzenet afelé hgy be akar integrálódni, és az amerikai eszmék mentén (önrendelkezés) kívánja az új rszágt felépíteni. Senki nem ismeri el őket. Amerikaiak is az övéknek tartják meg a franciák is. Franciák megpróbálják a függetlenséget katnailag is megtörni, Burma és az anglk segítségével visszatérnek az rszágba. Kína meg megjelenik, mert ő is magáénak tartja a területet! 46. december: kétfrnts hábrút nem tud nyitni H Si Min, kivel egyezik meg? Legutóbb mikr a kínaiakkal hadakztak akkr 800 évig maradtak, a franciák meg láthatóan nem bírják a hőséget. Inkább velük egyeznek meg Kína ellen. Elkezdenek tárgyalni a vietnami autnómiáról. Kivel lehet tárgyalni? Hárm kulcsember: J. Santeny: érti az indkinai térséget, beházasdtt. II. világhábrú alatt visszatért Franciarszágba. 45-en kineveznek a Francia Köztársaság indkínai biztsának. Feladata hgy megszervezze a japánk elleni ellenállást. Szervezgeti is. Viet Min sikereket ért el, tartósan nem lehet szemben állni velük. Nem lehet úgy, ahgy szkták hgy csak leverik. H Si Minnel élhető megállapdást akar kötni. Leclerc tábrnk. Áthelyezik 45 végén Vietnamba, hgy a francia katnákat szervezze. Osztja Santeny nézeteit. Hatéknyan megszervezi a francia csapatkat. Kkinkína, Annam, Tnkin a hárm nagy tartmány. Északn H erős. Leclerc két déli részt visszaszerzik, szrítják ki Ht. Th. Dargenlieu. De Gaulle-lal jó barátk, szerinte is a francia szuverenitás szthatatlan. Előzők nézeteit nem sztja. Nem akar sztzni Indkinán. Indkina prefektusa lesz. Visszaállítja a francia-barát vietnami elit plitikai jgát, támgatják. 16
Tárgyalásk srán 46 márciusában előzetes megállapdás arról, hgy nem választják szét a hárm tartmányt. Marad egységes, francia unió részévé válnak biznys fkú plitikai autnómiával. H Párizsba megy, hgy tt tárgyalja tvább. Májusban darepül, épp választásk vannak/lesznek. Senki nem fglalkzik Indkínával ekkr. Nincsen nagy támgatttsága. Amint elutazik, Dargenlieu összehív Dalatban egy knferenciát: Kkinkínát kikiáltja önálló tartmányként. Legyen teljesen független, de csak az. H-t felidegesíti. Vár a választásk végéig. Új krmány feláll, knzervatív krmány lesz. Tengeren túli ügyek minisztere szcialista lesz (szerinte sem szabad elengedni Indkinát) Tnkin a Viet Min állandó bázisa. (közpntja Hani) Kkinkína közpntja Saign. II. világhábrú alatt japánk vannak tt, augusztus 15-én bekerítik őket, 25-én a Viet Min stabil uralmat szervez meg. Prklamálják a függetlenséget, de ez nem tartható. Tnkin határán megjelennek a kínaiak, a franciák pedig jönnek Burma felől. Kétfrnts hábrút nem tud vívni franciákkal egyeznek ki Dargenlieu kimndja Kkinkína függetlenségét. Közben a franciák szivárgnak vissza az rszágba, és főleg Kkinkínában kezdik el visszaszerezni a saját hatalmi bázisukat. Választásk nymán feláll Bidault krmánya, döntésképes ezekben az ügyekben. Tengerentúli minisztere síkraszáll amellett, hgy a francia gyarmatbirdalm egységének nem szabad megbmlania. Párizs nem akar tárgyalni az előzetes megállapdásról. Knzervatív jbbldal nem enged a területekből, és a szcialisták is őket követik. Kmmunisták elvben támgatják IK függetlenségét, de ekkr az ő helyzetük kezd biznytalan lenni, tehát nem akarnak ebből knfliktust. H Si Min az el nem kötelezett balldaltól kap egyedül segítséget (Sartr) Tárgyalásk megkezdődnek, közben D. összehív egy knferenciát, aminek lényege, hgy megerősítse KK függetlenségét. Párizs úgy tűnik ezt az irányt veszi fel, mert úgy néz ki, ez a katnai valóság. H Si Min látja, hgy az aláírásra nulla az esély. Arra kéri a krmányt, hgy adjn neki valamit, amivel hazamehet, hgy lebékítse a szélsőségeket kialakul egyfajta mdus vivendi, de kétségei vannak H-nak. D. flytatja saját tervét, állítja vissza a francia fennhatóságt Vietnamban. Hai Phngban újra felállítják a francia vámbizttságt (?) Összecsapásk törnek ki, franciák szétlövik a fél kikötőt. Egy reménysugár H számára: Szcialisták szerint létezhet egy lyan megldás, ami megelőzi a hábrút, része marad IK Franciarszágnak de autnómiával. H táviratt ír Blum-nek, de elkeveredik kitört az indkínai hábrú, ami 8 évig tart. Blum maga is azt nyilatkzza, hgy vissza kell állítani a rendet, de ebben az értelemben sse állt vissza. 17
Franciarszág története flytatás Következő nagy lépés az 51-es választásk. 46-tól kezdve a társadalm radikalizálódik. Nehéz gazdasági körülmények, illetve a rendszer bizalmi helyzete sem épp a legjbb. (szavaznak valakire ez esetben a kmmunistákra de nem azt kapják amire szavaztak) két szélsőség: bal ldaln a kmmunisták, jbb ldaln a gaulleisták. Francia plitikai elit kitalál egy lyan választási rendszert, ami azknak kedvez, akik kalícióban indulnak a választáskn. Plitikai családkat hznak létre a plitikai középen. Nem kötnek szövetséget a szélsőkkel. Megváltztatják még a választásk előtt Középpártk nem tudnak túlnymó többséget alktni, a szélsőknek lesz jó pár mandátumuk. De Gaulle úgy érzi, hgy ami itt kialakul, abban ő nem tud részt venni. Még flytatja két évig a plitikai munkásságát, de 53-ban visszavnul. Pmpidu (tvábbiakban a P is őt jelenti) is elfglalja saját plgári állását, banki vezérigazgató lesz. Ő vlt DG jbb keze. Franciák megint a kmmunistákra szavaztak, de nem kapták meg azt a mandátumszámt, amit kellett vlna. Gaulleisták megint nem kapnak annyi mandátumt, amennyi szavazatt. Kiábrándultság, bizalmatlanság. Az összeálló kalíció a harmadik erő. De működésképtelen, mert a kereszténydemkraták nem tudnak együttműködni a szcialistákkal. megszrító intézkedések kellenek még mindig, mst kezd helyreállni a gazdaság. prblémák nem csak IK-ban vannak. sk pénzbe kerül, szcialisták nem fgadják el a megszrításk szükségességét. kereszténydemkraták meg nem engednek a költségvetés katnai kiadásaiból. hatalmas patthelyzetet eredményez a harmadik erőn belül. félévenként követik egymást a krmányk, általában jbbldaliak. 51-52-ben a régi (19. századi) köztársaság plitikai elitét képviseli egy-egy krmány A. Pinay végrehajtja a gazdaság knszlidációjaként a bank knszlidációját. szeszélyes időszakban kerül hatalmra. gazdasági tervek mst kezdenek gyümölcsözni. tvábbra is pénz kell. Pinay szerint nem jó hgy a francia tőke nem francia bankkban van, hanem kimegy. Az állam tudna mit kezdeni vele, haza kell csábítani új államkötvény úgy szt sztalékt, hgy a tőke értékét az arany áráhz indexálja. az állam kvázi garanciát vállal a nyereségre. nagyn bizts kötvény adómentes (örökösödési illetékmentes) működik a dlg, hazajön a francia tőke. hirtelen a tőkeállmány megugrik sikerei ellenére elbukik IK kérdésén 1952 decemberében. IK-ban ezalatt nem tudnak kikeveredni a helyzetből. Alapvető prbléma: a francia katnai vezetés (és a plitikai elit) nem veszi figyelembe a titksszlgálati jelentéseket. ű 18
Kemény rasszizmus is van: ezek a sárgák nem verhetik meg a fehéreket. Ez áthatja a vezérkar döntéseit, srra figyelmen kívül hagyják a jelentéseket. hamar elfgynak Franciarszág tartalékai, pénz kell neki. USA-hz frdulnak pénzért. prbléma: 46-ban már kpgtatnak náluk. decemberben jelentik, hgy H Si Min bár kmmunista retrikát flytat, de igaziból nacinalista. átutal nekik 160 milliárd dllárt, nem közvetlenül hanem közvetetten. halad előre az idő és a hideghábrú. egyre kényelmetlenebbé válik támgatni a franciákat ebben a kérdésben. meghirdetik a deklnizációt és mégis ez ellen támgatják a franciákat. azt ajánlják nekik, hgy találjanak valami nacinalistát, akit már tudnak támgatni. ő lesz Ba Dai. Franciák felállítanak egy alternatív krmányt Saignban, vele az élen. átfrdul az egész egy kmmunizmus elleni harcba. 50-től rendszeresen jönnek a pénzek a franciáknak. nem az összeg a lényeg, hanem az arány - skat kaptak. Franciák Diem Biem Phunál veszítik el a hábrút, de Ca Bangnál a gyarmati hábrúk legnagybb vereségét szenvedik el. elismerik utólag hgy a rasszizmus miatt vlt. azt feltételezik hgy nem képes a Viet Min ellenállni, stb. Giap tábrnk összevnja az embereit Ca Bangnál és 48 óra alatt győz. maguk a franciák se tudják már, hgy miért harclnak. nincs már semmi hasznuk. az akkri külügyminiszter, Rbert Shuman több segélyért könyörög. mérsékelten küldik csak. skan mndják, hgy itt veszítették el a hábrút. francia veszteségek már éreztetik a hatásukat a közvéleményen. megalakulnak a nagy francia újságk, melyek elkezdenek fglalkzni a témával. a gyarmatbirdalm megtartása nem a dicsőséget jelenti, hanem pénzt és vért. közvélemény lassan reagált. Franciarszág flytatja a hábrút. plitikai eliten belül megjelenik az a kérdés, hgy nem bírják tvább anyagilag. H békét akar kötni. Amerika azt mndja, hgy nem adhatják fel, mert akkr jön a dminóelv. 54: Diem Biem Phu, végső csata. 54: Henry Navarre szerint meg lehet nyerni a hábrút, csak az kell, hgy a franciák megmutassák fölényüket. az vlt a baj eddig, hgy ez gerillahábrú vlt. nincsenek erre felkészülve. meg kell teremteni a feltételeket egy nagy csatáhz, erre jó lesz Diem Biem Phu. fgja a francia haderőt és többségét ide vezérli át. (minimális helyőrséget hagy) hadrendbe állítja őket. 13 ezer francia katna. 54 március: Giap tábrnk hatalmas tüzérségi rhamt indít, a franciák nem értik, hgy lehetnek ilyen fegyvereik. hatalmas ütközet, és hsszú is. a franciák minden ellenére elvesztik a hábrút. flyik még a hábrú, USA-hz frdulnak, segélyeket kérnek, meg haderőt. amerikaiak nem adnak semmit, mert választásk vltak, és Eisenhwer került 19
hatalmra (53-ban) és ő azzal nyert, hgy befejezi a kreai hábrút és Vietnamban nem kezd bele egy újba. Shuman nem ezt mndja a franciáknak. Hanem hazudik. május hatdikán megindulnak a vietnamiak 172 ezer haltt a francia ldaln, rengeteg sebesült. ebben benne vannak azk a vietnamiak, akik végig francia ldaln harcltak. hatalmas katnai és pszichlógiai vereség nem itt ér véget a dlg, közben flyik a genfi knferencia. Öthatalmi knferencia: világ két kérdését megtárgyalja (Berlin és Krea) plusz felveszik ezt is a napirendre. tt vannak a vietnami küldöttek, de nem képviselik magukat (szvjetek vagy Kína) franciáknál buktt a krmány. ezt a helyzetet nincs, aki felvállalná. Kivéve PMF, akit nem szeretnek a francia plitikusk. azt tartják róla, hgy merev ember. mst kapóra jön, ebbe csak belebukni lehet. első lépésként elutazik Genfbe. Felméri, hgy kivel köthet szövetséget Vietnam kérdésében. Megfrdíttta a helyzetet diplmáciailag. Szvjetunióval tárgyalt Sztálin halála után vagyunk. nem akarja felvállalni Vietnam prblémáját, nem akar összeveszni a nyugattal. Kína: Csu En Laj képviseli. 49-ben megnyerték a plgárhábrút, mst van túl egy kreai hábrún. kicsit kimerült, de tudja, hgy ezen a vidéken nem akart egységes, erős államt látni. mst sem akar. tehát ő PMF embere hamar megegyeznek, megsztják Vietnamt, stb. azt mndják, hgy választáskat kell tartani, két éven belül, a baj: USA nem csatlakzik a genfi egyezményhez. nem tetszik nekik a demkratikus választásk ötlete, mert meg fgják nyerni a kmmunisták ha lesznek választásk. nem mndhatja ezt persze. hanem: rendben van, de nem akarnak külön felügyelőbizttságt, hanem történjen az ENSZ égisze alatt. ebbe nem fgnak belemenni a nagyhatalmak, mert ők is gyarmattartók! precedenst adnánk az ő területeinek elszakadására. nem is mennek bele nem lett nekik diplmáciai kudarc. végre megszabadulnak Vietnam kérdésétől. PMF-nak nem csak ez az egy gndja vlt: német felfegyverzés. Pleven terv meg minden. miért nem ratifikálják: PMF nem lát abban racinalitást, hgy francia pénzen miért fegyverezzék fel a németeket és állítsák vissza a szuverenitásukat. nem készítik elő, így nem fgják aláírni. a gaulleisták kivnulnak közben marad az, hgy majd a WEU (NYEU) keretein belül fegyverzik fel. PMF azt vallja a francia szuverenitásról, mint De Gaulle. 20
PMF meglehetősen népszerű vlt egyébként. Nem gördít az elé akadályt, hgy a felvegyék a NATO-ba az NSZK-t. gyarmati frntn új plitika: Tunéziában megkezdi tárgyaláss elengedést. (Burguiba, Habib vlt tt a nacinalista felszabadító mzgalm vezetője). PMF tárgyal vele, és el is engedik tárgyaláss alapn. utóda, E. Fure fejezi be a tárgyaláskat. PMF megkezdi Markkóval is a tárgyaláskat. Algéria: kifgtt rajta. 54. nvemberben (Aurés vársa a közpntja a felkelőknek) támadást indítanak, franciák nem tárgyalnak tvább. Francia társadalm az 50-es években gazdasági knjunktúrába végre kezdenek bekapcslódni amerikai segélyeknek köszönhetik az újjáépítést nemzeti tervek srzata dirigista gazdaságplitika (államnak nagy a beleszólása) tervhivatal: 3 éves tervek jó közgazdászk, ks döntések újdnság: francia gazdasági csda: új találmány (Étien Hirsch) szerinte nem túl széles a francia gazdaságplitika eszköztára. Kitalálja az ÁFA-t. 54-ben lép hatályba rendeletileg. villámgyrsan átveszik a világ rszágai. azért jó, mert a francia ÁFA az exprtt vámmentesen hagyja. alakulóban van/lesz a vámunió, kell az exprtbevétel. megnő a francia termékek versenyképessége. sávs adórendszer lesz, állam belenyúl abba, hgy minek a termelését támgatja és miét nem. nagybb teret ad a gazdasági tervezésnek. mdernizáció legfntsabb ösztönzője. igazságsnak tartják a franciák! minimálbér bevezetése, 52-ben. (SMIG=minimálbér. a franciák imádják a betűszavakat) szciális igazságsságt erősíti meg a fizetőképességet is. megindul az áruk, termelése, széles választékban, és lesz rá pénz is. hatalmas váltzásk a társadalmban franciák vnakdva lépnek be ebbe a világba összekötődik az anti-amerikanizmusukkal. másképp reagálnak, mint a többiek. hgyan mehet ez végbe lakáshelyzet alakulása. század első felében kevés a ház. ami mégis épült azt lermblják a hábrúkban plusz még itt a baby bm jelenség is. II. világhábrúban nem vlt hátrszág. megnövelte a stabilitás iráni vágyat. megváltztak a női szerepek. 1920-as években a nőknek kevés plitikai jguk vlt, és hatalmas személyes terük. 50-es években váltzik: 21
megkapták a plitikai jgkat (szavazati jg). nem ezért harcltak, hanem a személyes jgkért, biztnságs tthn iránti vágy. ebben az időszakban alakul ki az, hgy ez tradicinális szerep. krábban szűk réteg tehette meg hgy a nők tthn maradtak. ezt a szerepet hangsúlyzza a divat is (Dir) franciák maguk new lknak nevezik az új kinézetet. még mindig szegényes környezetben élnek. mdern ház álma. ez az amerikai példa 50-es években elkezdenek több házat építeni. Társadalm Várst érintő váltzásk francia fgyasztói társadalm kiteljesedése, kulturális skk a magánélet frradalma privát szféra hangsúlya megnő demgráfiai bm, de nincs elég ház lakásépítési prgram Az egy évre jutó új lakásk száma 1953-ban 100.000, majd 1959-ben már 300.000. Lakásépítési prgramnak köszönhető Lényege: minél lcsóbban, minél többet. a harminc dicsőséges év Új külvársk (lélektelen betntömbök) a vidékről is ide költöznek (urbanizációs flyamat) Az 1980-as években a francia laksság fele külvárskban élé duzzadó társadalmi réteget alktnak Párizsban 2,5 millió, a külvárskban 10 millió laks. A lakáshelyzettel párhuzamsan megváltzik a munkavégzés is. egyre többen dlgznak a vársban. A francia munkásk hány százaléka keresi tthn a kenyerét? 1914: kétharmaduk 1954: egyharmaduk 1980: 10% különválik az tthn és a munkavégzés szférája szent és sérthetetlen privátszféra Vidék átalakulása is megindul flyt már egy ideje, de a gazdasági növekedés beindítja a traktr frradalmát. ez egy általáns nyugat-európai flyamat. 1945: 37 ezer db, 1959: 625 ezer db traktr! Elkezdődik a gépesítés. Csak a gazdagk tehetik meg, elkezdik felvásárlni a földeket. kialakulnak a magángazdaságk nagybbak, gépesítettek, tőkeintenzívek. parasztk száma drasztikusan esik az 50-es évektől. 46 és 54 között 30%-al esik már. Sk vita flyik arról, ki a paraszt. ezért nehezebb megállapítani. 22
Legtöbb ember elveszíti a földjét. munkát keresni mennek a vársba. elsősrban a nők esnek ki a mezőgazdasági munkákból. vagy külső munkákat vállalnak el (háztartáskban) vagy iparba, vagy szlgáltatóiparba. hatékny és versenyképes mezőgazdaság alapjait rakja le. Szlgáltatási javak elkezd terjedni a televízió 50-es években indul meg. létrejön az tthnszórakzás egy fajtája. a szabadidőt nem kint töltik el, hanem bent, de együtt. eleinte közösségi szórakzás. szétvált a köz és magánszféra. ezzel párhuzamsan megváltzik a kávéházi élet. 50-es évektől enyhe csökkenés áll be a számukban. I. világhábrú előtt még fél millió kávéház van, flyamatsan csökken, ahgy a laksság emelkedik. Újfajta fgyasztói társadalm szimbóluma az autó lesz. 50-es évektől kezd el tömegessé válni, nem csak szűk réteg férhet hzzá. ez az autó nem francia autó! hanem bizny amerikai. a filmekben, könyvekben meg is jelenik, mint szimbólum. Sagan Jó reggel, búbánat c. regényének közpntjában autó áll, mint szimbólum. 58-ban filmet készítenek belőle Hllywdban. 60-as évek nagy rendezője Gdard Kifulladásig c. film. Fgyasztási cikkekkel párhuzamsan megjelenik a testkultúra fntssága. személyes higiénia közpntba kerül. 51-ben az Elle magazin végzett felmérést, a franciák egyszer msdanak egy héten! A 30%-uk egyáltalán nem ms fgat. Nincs is fürdőszba, ahl megldhatnák. Az a fajta divatvilág az 50-es években lesz tömegjelenség. megjelenés ekkr válik a személyes identitás fókuszává. új médiumk is ezt sugallják. ez nem vlt krábban tömegjelenség 37-ben megalapítják a Marie Claire-t. 45-ben az Elle-t. több mint 1 milliós példányszám. nőknek kötelességük ápltnak lenni, jól kinézni, hgy gazdag férjet fgjn, aki eltartja. Ez mind azt jelenti, hgy a személyes élet előtérbe kerül. A mdernizációval jöttek el ezek a dlgk. Egyfajta kulturális skként fgják fel. mdernizáció vagy amerikanizáció? Ez a kérdés. visznylag nagy rbbanással zajltt, de a mindennapi élet szintjén kevesen vették észre. mert az emberek nagy százaléka nem érezte, hgy jbban élne, mint krábban. 56 végén 1 főre eső reáljövedelem 6%-t nőtt, ez nagynak számít. Mégis zúglódtak, és azt mndták, rsszabb az életük. Miért? 23
prsperitás nagyn hirtelen jött. (akkr miért nem vették észre?) több generációnyi stagnálás utáni váltzás nem tűnik tartósnak. mindennapi élet statisztikái távl állnak a valóságtól. szakadékk jönnek létre a társadalmba. Abbé Pierré rádióbeszédet mnd, ő az ellenállás hőse. Arra kérte a franciákat, hgy hzzanak létre testvéri közösségeket ez a mindennapi életüket érinti! Franciarszág nyittt a szlidaritásra és egymás segítésére! Ezzel együtt szélesedik a szciális háló. kiépül egy állami védelem a lecsúszó rétegek számára. Francia szciális mdell a 2. legerősebb a világn. A GDP 18 %-át szciális ellátásra költi, ez hatalmas szám. Hábrú előtt ez 2%! 90-es években eléri az 50%-t! Egyenlőtlenség a fgyasztási javak szétsztásában is egyenlőtlen marad. ritkák maradnak az alsóbb rétegekben. Kevés a hűtő, autó. Van egy társadalmi lló, ami egyre inkább szétnyílik. A francia kmmunista párt pnt ezeket akarja megszűntetni. 56-s választáskn a szavazatk negyedét szerzi meg. skáig az egyetlen párt, ami a franciák prblémáira egyértelmű válaszkat ad. mdernizációt amerikanizációként éli meg. ők meg erősen antiamerikanisták. értelmiség: legérzékenyebb a társadalmi váltzásra. hagymánysan balldali. van jbbldali is, de inkább bal. gyökere a 3. köztársaságig nyúlik vissza. haladók a köztársaságt támgatják. ez a republikanizmus az alapja ma is. álláspntja: mdernizáció=amerikanizáció. lermblja ezt a francia kultúrát, nekik kutya kötelességük ellenállni. Fő gnd a javak egyenlőtlen elsztása (jóléti llót be akarják zárni), valami lényegi francia vész el, identitásuk közpnti eleme, s ezt vissza kell szerezni. alapvetően a társadalmnak és gazdaságnak a mdernizálása fkzats jólétet hz, még akkr is, ha egyenlőtlenül. első képviselői ennek az ellenállásnak a keresztény-szcialisták. (balldali katlikus értelmiség) Le Mnde főszerkesztője például. Washingtnban nem tudják megkülönböztetni a mdernizációtól való félelmet meg a kmmunizmust, így a franciák nagy része nem kap vízumt az USA-ba. A franciákat megrázza a Rsenberg házaspár kivégzése, biznyítékk nélkül. még az értelmiség legmakacsabbja is elpártl az USA-tól. André Fugern: La civilisatin américaine, 1953. J. Tati filmek. A nagybácsi c. filmje. Ez az ellentét a francia kultúra részévé válik. Nem csak az értelmiség körében, hanem kulturális hábrúk megjelennek. pl. Cca Cla ügy franciák szerint az USA cselszövő és előrenymuló állam. 24