ÁLTALÁNOS ÉS IRÁNYÍTÁSI KÉRDÉSEK 1.3 1.2 A karcsúság lényege Tárgyszavak: karcsúsítás; karcsúsított gyártás; vállalati szervezés; minőségirányítás. A karcsúsított vezetési koncepció, ill. a karcsúság (lean) az utóbbi időben nagy figyelmet kapott a minőségbiztosítással foglalkozó szakemberek, a menedzsment és a média részéről. Miután a feldolgozóiparból elindult, megjelent olyan, nem szorosabban vett üzleti tevékenységekben is, mint az értékesítés, a vevőszolgálat, a számvitel, a humán erőforrások kezelése, a tervezés és beszerzés; ezenfelül különféle szolgáltatásokkal foglalkozó szervezetekben, például pénzintézeteknél, kormányszerveknél és kórházakban is. A karcsúság a Toyota termelési rendszerén (TPS, Toyota Production System) alapul, amely kipróbált és alkalmasnak bizonyult túlnyomórészt a józan észre építő eszközökön nyugszik. Sikeres rendszerének kifejlesztése során a Toyota megvizsgálta a Ford Motor Co. megközelítéseit, az Egyesült Államok hadseregének gyakorlatát, ipari tervezési és operációkutatási technikákat, az amerikai szupermarketek szállításés készletezés-ellenőrző rendszereit, továbbá német repülőgép-gyártási módszereket; majd finomította és bizonyos pontokon tökéletesítette ezeket az eljárásokat. A minőségbiztosítással foglalkozó amerikai szakemberek különböző úton-módon ismerkedtek meg a karcsúság koncepciójával. Sokan az 1980-as évek végén ismerték meg a kaizen* fogalmát Masaki Imai könyvéből (Kaizen: the key to japan s competitive success), amelynek szerzője ebben jelölte meg Japán sikereinek kulcsát a nemzetközi versenyben. Jóllehet a folyamatos tökéletesítés akkor is ugyanolyan fontos volt, mint ma, a karcsúsítás csak később jött divatba, előbb karcsú gyártás, majd karcsú vállalat formájában. * A folyamatos tökéletesítés Japánból indult mozgalma.
A koncepció legfontosabb elemei A tőkénél is lényegesebb a kreativitás, amely merít a gyártási folyamatokban dolgozó emberek tapasztalataiból, innovatív készségéből és ismereteiből. Jobban járunk ma egy nem egészen tökéletes jobbítás bevezetésével, mint holnap egy tökéletes megoldással. Állandóan szükség van folyamatos jobbításokra. A raktárkészlet nem vagyon, hanem költség vagy pazarlás. Nagy erő rejlik a csapatmunkában és az ötletrohamok útján létrejött egyetértésben. Mit kell tenni előzetesen? A karcsúság különböző vonatkozásai mindenütt hasznosak lehetnek. Jóllehet a TPS a maga egészében rendkívül előnyös volt a Toyota és más autógyártók számára, nem célszerű vakon másolni ezt a rendszert sem, mert akkor nem hozza meg a várt eredményt. A feldolgozóipari szervezeteknek először a következő kérdéseket kell feltenniük: Raktárra vagy rendelésre gyártunk termékeket? Nagyrészt gyártást vagy összeszerelést végzünk-e? Különálló készülékeket vagy folyamatosan feldolgozott termékeket állítunk elő? Mennyi idő telik el a gyártási folyamat elejétől a végéig? Milyen várakozásaik vannak vevőinknek a minőség, a költség és a szállítás terén? Fel vannak-e készülve beszállítóink a karcsúsításra és a pontosan időzített (just-in-time) szállításra? Felső vezetőink, középvezetőink és az üzemek dolgozói fel vannak-e készülve az új rendszerre? Készen áll-e szervezeti kultúránk az átállás támogatására a hagyományos gyártásról a karcsúsítottra? A szolgáltató szervezeteknek ezzel szemben bizonyos mértékben eltérő kérdéseket kell feltenniük, mivel nekik nem kézzelfogható raktárkészletekkel, hanem túlnyomórészt információfeldolgozással van dolguk: Hol találjuk szembe magunkat a legtöbb szűk keresztmetszettel, késedelemmel és minőségi problémával? Tudjuk-e csökkenteni a szükségtelen felülvizsgálatokat és jóváhagyásokat?
Hogyan tudjuk biztosítani a következő folyamat számára továbbadott információ teljességét és pontosságát? Miként tudunk egységesített munkát végezni, következetesebb végeredmény elérésére és jobban betanult alkalmazottak megszerzésére? Képesek vagyunk-e folyamatos munkarendet megvalósítani ott, ahol ma még szakaszos papírmunka folyik, dossziék tömegével? Szem előtt kell tartani, hogy amennyiben egy vállalat nekivág a karcsúsítás felé vezető útnak, később már nem gondolhatja meg magát. A karcsúsítási eszközök és technikák egyszerűek és a józan észre támaszkodnak, de megvalósításuk és fenntartásuk fegyelmet, motivációt, ösztönzőket, jó változásmenedzselést és erős hosszú távú vezetést igényel. Több száz vállalatnál szerzett tapasztalatok alapján a sikeres cégeknél a következő közös elemek figyelhetők meg: a menedzsment elkötelezettsége; jól átgondolt központi terv, beleértve a kulturális változásra, a kommunikációra, a karcsúsítást alátámasztó képzésre, a tökéletesített szintre törekvő szabványosításra, valamint a jutalmazásra és az elismerésre vonatkozó terveket is; a vállalati célok összehangolása az egyéni célokkal és a munkacsoportok célkitűzéseivel; tervek a karcsúsítás jegyében fogant tökéletesítéseknek tulajdonított leépítésektől való félelmek kezelésére. Rá kell ébredni, hogy a karcsúsítást célzó átalakítások emberi oldala a legkritikusabb. A műszaki eljárások és eszközök könnyen taníthatók, de a kultúra megváltoztatása, a hatékony csapatok építése, a motiváció fenntartása, a célok összehangolása, továbbá a középvezetők és a szakszervezetek részéről jelentkező potenciális ellenállás kezelése mind-mind olyan problémák, amelyeket gondosan mérlegelni kell a karcsú rendszerre való átállás előtt. Képzés Ahhoz, hogy egy szervezett megvalósítsa a Hat Szigma rendszert, legtöbbször elegendő, ha az alkalmazottaknak csak egy kisebb, központi szerepű csoportja részesül formális képzésben. Ha ellenben egy szervezet úgy dönt, hogy életbe lépteti a karcsú rendszert, akkor biztosítania kell, hogy minden alkalmazottja képzést kapjon az alapkoncepciók terén. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy karcsú környezetben a szervezetnek arra kell összpontosítania, hogy megszerezze valamennyi alkal-
mazottja hozzájárulását, felhasználva kreativitásukat, problémamegoldó készségüket, a folyamattal kapcsolatos ismereteiket és a csoportos ötletrohamok eredményeit. A TPS atyjának tekintett Taiichi Ohno egyebek mellett a következő intelmeket fogalmazta meg: Ne szorítsd kordába agyadat, mielőtt belépsz az ajtón! Nem csak a vezetés az, amely mindenre tudja a választ. Gondolkodj! Gondolkodj! Gondolkodj! A karcsúsítás kombinálása más erőfeszítésekkel Jelenleg egyre több cég egyesíti a karcsúság koncepcióját más tökéletesítési törekvésekkel. Még a legnagyobb vállalatok is kombinálják a karcsút, a Hat Szigma rendszert, a megszorítások elméletét, az átfogó, teljes körű minőségirányítást, az ISO 9000-et, továbbá ezek származékait, amelyek a gyakorlatban egyaránt hasznos eszközöknek és technikáknak bizonyultak. A Hat Szigma fekete öves szint és az ISO 9000/TS 16949 menedzsment módszerek kezdenek közös funkcióba összeolvadni, a megfelelő eszközöket használva külön-külön vagy vegyesen a felmerülő problémák megoldására és a folyamatos jobbításokra. A karcsúság szakértői például alkalmas statisztikai vagy grafikai eljárásokat vesznek elő, amikor hibák vagy korrekciók tömegével (muda a TPS-terminológiában) találkoznak. A karcsú koncepció a folyamatok sebességével, illetve időtartamával foglalkozik, a Hat Szigma viszont a stabilitásukra összpontosít. A karcsú koncepció eszközei a pazarlás csökkentésére irányulnak, a Hat Szigma módszerei ezzel szemben a változékonyságot igyekszenek leküzdeni. A karcsúság koncepciója alkalmas az átbocsátóképességet és a termelékenységet közvetlenül befolyásoló költségek és időtartamok csökkentésére, míg a Hat Szigma a minőség fenntartásában és javításában segíthet. A szervezeteknek a karcsúság koncepciójának megvalósítását az értékáramlás leképezésével (value stream mapping) kell kezdeniük. Ez olyan kétlépéses módszer, amelyben először diagramot kell készíteni standard ikonok felhasználásával, amelyek az anyag- és információáramlást mutatják a folyamatban a vevők megrendeléseinek beérkezésétől a legyártott termékek kiszállításáig. Ezután a jövőbeli helyzetet leíró állapottérképet (state map) kell készíteni, amelyen megjelölik a legnagyobb hasznot ígérő tökéletesítéseket. Ezek a tökéletesítések azután a kaizen folyamatában valósíthatók meg.
A karcsúság koncepciója tehát könnyen megérthető, de tartós megvalósítása bonyolult és nehéz feladat. Habár sok karcsú eszköz és technika az autóiparból származik, később hasznosnak bizonyultak az egész feldolgozóiparban, majd a szolgáltató szervezeteknél is. Összeállította: Molnár László Gábor Alukal, G.: All about lean. = Quality Process, 39. k. 2. sz. 2006. p. 74 75 Alukal, G.: Lean lessons building blocks. = Quality Progress, 39. k. 4. sz. 2006. p. 87 88. Ward, S.: How Six Sigma helps a lean project. = Quality, 45. k. 4. sz. 2006. p. 24 27.