A turizmusban rejlő kedvező és kedvezőtlen gazdasági hatások 2018. 10. 11
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Turisztikai Ügynökség Turizmus Summit 2017. című konferenciáján a Művészetek Palotájában 2017. október 16-án. Forrás: MTI
Turizmus Summit főbb elképzelései GDP, a jelenlegi 10 százalékról 2030-ra reálisan 16 százalékra nőhet, ezzel a jelenlegi 364 ezer ember helyett 450 ezernek adva munkát. Ebben a szektorban, ahol 91 százalékban kis- és közepes vállalkozások, zömmel mikro vállalkozások működnek, kihívások is vannak bőven komoly mértékben növelték a turizmusra költött pénzt: amíg 2010- ben összesen 7,6 milliárd forintot, idén már 21 milliárdot, jövőre pedig több mint 53 milliárd forintot fordítanak közvetlenül az ágazatra
2018. október 16. Pro Turismo díjak átadása Pro Turismo-díjat évente hat személy kaphat Turizmus Summit 2018 https://summit2018.hu/
Gazdasági hatás: a küldő- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változás. Gazdaságföldrajzi szempontból: térbeli jövedelemátcsoportosítás. A küldő területen képződött jövedelmét a turista nem ott költi el, hanem egy másik országban vagy földrajzi régióban, a jövedelem keletkezésének eredeti helyétől akár több ezer kilométernyire.
Turizmus gazdasági hatásai Régió szempontjából fontos tényezők: Földrajzi fekvés Fekvés és lakosság Erőforrások Infrastruktúra Gazdasági struktúra a turisztikai szolgáltatók szempontjából fontos tényezők: Termékfejlesztés Specializáció A helyi gazdaság öntámogatása Turizmus mint regionális szektor
Turizmus gazdasági hatásai a turisták szempontjából fontos tényezők: Költési struktúra Turistaforgalom Szezonalitás Húzó és taszító tényezők Küldő területek
Multiplikáció - megsokszorozódás a nemzetgazdaságba kívülről érkező különféle jövedelmek nem maradnak sokáig pénz formájában a turisztikai szolgáltatóknál. BEFEKTETÉS, VÁSÁRLÁS ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vagy szolgáltató vállalkozások stb.. Minden elköltött pénz bekerül a gazdaság vérkeringésébe, újabb és újabb vállalkozásokhoz jut el
Foglalkoztatási multiplikátor Annak a mérőszáma, hogy egy egységnyi pótlólagos turisztikai költés hány új munkahelyet generál. Általában 1000 egységnyi költésre adják meg, még így is eléggé kicsi törtszám. Pl.: 3,32 A multiplikátor úgy értelmezhető, hogy a vizsgált cégeknél létesülő minden 100 állás nemzetgazdasági szinten további 232 munkahely létrejöttét/fennmaradását támogatja. Pl.: A hozzáadott érték multiplikátor 1,66-os értékét úgy értelmezhetjük, hogy a vizsgált vállalatok 100 millió forintnyi hozzáadott értéke összesen 166 millió forintnyi hozzáadott érték létrejöttét segíti elő nemzetgazdasági szinten, azaz a vizsgált cégeknél megjelenő 100 millió forint hozzáadott érték átlagosan további 66 millió forint hozzáadott érték keletkezéséhez járul hozzá a magyar gazdaság más ágazataiban.
Pótlólagosság az adott gazdasági területen a költés mértéke egy adott időszak (általában egy év) alatt megnövekszik. Ez a növekmény a pótlólagos költés. A turisztikai jövedelmi multiplikátor "azt az arányt jelöli, hogy az egységnyi pótlólagos turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál."
A turisztikai jövedelmi multiplikátor Közvetlen költés azaz a közvetlenül a turisztikai szolgáltatóknak kifizetett szolgáltatási díjak Közvetett költés a turisztikai szolgáltatók alkalmazottainak fizetett bérek és fizetések, a szolgáltatók készletbeszerzései, Indukált költés a turizmus hatására a gazdaság egészében kimutatható bér- és jövedelememelkedés, illetve az annak hatására bekövetkező nagyobb gazdasági aktivitás
Kiáramlás a turisták költése nem teljes egészében kerül be a gazdaság vérkeringésébe egy része átmenetileg vagy véglegesen kiáramlik. Előfordulásai: - Adók: ha államadósság törlesztésére vagy a költségvetési deficit finanszírozására költik. - Import: vásárlására fordított összeg végleg kiáramlik a fogadó ország gazdaságából. - Megtakarítás: átmenetileg kerül ki a gazdasági körforgásból. - Profitkiáramlás: külföldi vagy multinacionális tulajdonú turisztikai vállalkozások
Turisztikai jellegű beruházások Attrakció fejlesztés Szálláshely-kapacitás növelése Vendéglátó kapacitás növelése Szolgáltatások fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése Műemlékvédelem, restauráció Környezetvédelem
Finanszírozó: Befektetések a turizmusban Állam közvetett és közvetlen Önkormányzat - közvetett és közvetlen Vállalkozók közvetlen, profitorientált Lakosság kiegészítő jövedelem (Tőzsde) Tőke származási helye: Hazai Külföldi
A turizmus szatellit számla (TSA) A UNWTO által kiadott Tourism Satellite Account KSH 2004 óta Segítségével mérhetővé válik a turizmus átfogó gazdasági teljesítménye Egyaránt megjelenik a keresleti és kínálati oldal A KSH szatellit számla adatai szerint a turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása a GDP 6,4%-a, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulás pedig a GDP 10,3%-a volt (2015).
Az idegenforgalom népességre gyakorolt hatásai
A turizmust befolyásoló társadalmi tényezők Népességnövekedés Urbanizáció városi életmód Egyén és a család szintje IKT technológiai fejlődése Kulturális összetevők
Népességnövekedés - turizmus 2030-ra 8,3 milliárd főre gyarapodik a Föld népessége Megváltoznak a turisták típusai a fejlett országokban növekvő átlagéletkor miatt még jobban oda kell figyelni az idősebb turisták igényeire. A fejlődő országok turistái viszont általában fiatalabbak, mint a fejlett országoké, és így igényeik is nagyban eltérnek. Érdemes lesz szem előtt tartani az ő eltérő kulturális és vallási igényeiket is.
Urbanizáció - turizmus 2050-re a világ teljes népességének 70%-a él majd városokban a Föld lakosságának (és a gazdasági erőknek) megváltozik az eloszlása nő a városokban élők száma, akik pedig gyakrabban utaznak a vidéken élő embereknél. A fejlődő országok városaiból érkező turisták ezzel szemben eleinte inkább városi élményeket keresnek, ahogy azonban egyre tapasztaltabbá válnak ők is, igényeik is diverzifikálódnak majd. az európai pénzügyi központokban dolgozó, vagy gyermekeit Európában taníttató kisebbség, viszont a prémium termékeket keresi majd
Egyén és a család szintje A napi életviteli és mozgási szokások felborulnak Megváltozott a családszerkezet Közegészséggel és közbiztonsággal kapcsolatos vélemények vált. A szabadidő eltöltés lehetősége kiszélesedett Megváltoztak a fogyasztási szokások (Figuerola, 1976) http://www.georgikon.hu/tanszekek/agrargaz/tananyagok/bacsi/bacsi%20tan%20winter/turtga/turtga8ea.pdf
IKT technológiai fejlődése - turizmus Minél magasabb egy város IKT-érettsége, annál fejlettebbek a gazdasági, társadalmi és környezeti feltételek is. költséghatékonyabbá tehetők a már működő rendszerek, az egyénekhez jobban alkalmazkodó megoldásokat hozhatnak létre. minél fejlettebb a város technológiailag, annál alacsonyabb a korrupció szintje. Smart City http://smartcity.debrecen.hu/hu
Turizmus és a kultúra kapcsolata A kultúra marad az egyik legfőbb turisztikai vonzerő A világturizmusban az európai kultúra, mint fő vonzerő továbbra is megmarad. Az EU támogatja a kulturális turizmust Felértékelődnek a Világörökség helyszínek (UNESCO, 1972) Fesztiválok A városlátogatások száma gyorsabban nő, mint a tengerparti utazások száma. Event marketing (eseménymarketing)
Event marketing Cél: A vendégek számára kialakuljon egy pozitív képzettársítás a rendezvény és a vállalat, márka vagy termék között. (Például Coca-Cola Beach House)