Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás. lőaás: A mérőjl trjéséhz acsolóó hibá (trooszféra). A jl vétléhz acsolóó hibá (cilusugrás, fáziscntrum-ülontosság, többutas trjés) A légör flső rétgén az ionoszféra hatásána a tárgyalása után térjün át a trooszféra hatásána ismrttésér. Ezt övtőn ahogy a műhola által sugárzott jl gyr özlbb rüln a vvő antnnájához át fogun térni a jl vétléhz acsolóó hibá tárgyalására... A trooszféra hatása ivl a trooszférában található a légör tömgén nagy rész iértv a vízárát is, zért a trooszférában a törésmutató érté minig nagyobb mint. A trooszféra nm iszrzív özg, azaz ugyanaor és ugyanolyan irányú hatást fjt i min a ó és a fázismérésr, min ig a ülönböző frvncián végztt észllésr. Emiatt nm ll mgülönbözttnün csoort-, és fázissbsségt a trooszférán blül. A trooszféra törésmutatójána érté függ a légnyomástól, hőmérsélttől és arciális áranyomástól. Anna érébn, hogy számszrűsítni tuju a trooszféra oozta ésllttés mértéét vzssü b a rfrativitás fogalmát: n (.) gjgyzzü, hogy a rfrativitás -6 szorosa értlmzhtő úgy is, mint a trooszféra oozta hatás ontbli érté. A tljs trooszféra oozta hatás az ún. hayr-intgrállal határozható mg: 6 s (.) Smith és Wintraub imutatta, hogy a 3GHz-nél isbb frvnciájú ráióhullámora a trooszféra oozta hatás ttéválasztható a száraz lvgő hatására és a vízára hatására: 6 6 s s (.3) A trooszféra oozta hatás mghatározásához az alábbi érést ll mgválaszolnun:. ora a törésmutató (v. a rfrativitás) ontbli érté?. Hogyan számítható i a rfrativitás ismrtébn a trooszféra ésllttő hatása? 3. Hogyan változi z a ontbli érté a magasság változásával a hlyi znit irányban? 4. Hogyan számítható i a znitirányú változásból (vagy javításból) a ttszőlgs műholirányú változás (v. javítás)? A rfrativitás ontbli értéén mghatározására az Essn-Froom élt használható: ( ) 6 (.4) Z 3 Z Z ahol a száraz lvgő légnyomása htoaszálban, a arciális áranyomás, a hőmérsélt Klvinbn,,, 3 taasztalati onstanso, értéi rnr,776 K/Pa,,74 K/Pa valamint,3739 K /Pa, míg Z és Z a száraz lvgő és a vízgőz omrsszibilitási tényzőj. 6
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás A fnti aramétr özül az arciális áranyomás és a hőmérsélt mérhtő, a száraz lvgő nyomása azonban nm. A arciális áranyomás mghatározható élául száraznv hőmérőárral: ' max A ( t t ') (.) ahol max a vízgőzzl tlíttt lvgő maximális áranyomása a t hőmérséltn, a légnyomás, míg t és t a száraz és a nvs hőmérőn lolvasott hőmérsélt érté. Anna érébn, hogy a száraz lvgő légnyomása hlytt a mérhtő tljs légnyomás sgítségévl tuju lírni a rfrativitás értéét, rövin tintsü át az iális és a valós gázo állaotgynltit. Iális gázo stébn az állaotgynlt a jól ismrt alaban írható fl: V n (.6) ahol a gáz nyomása, V a térfogata, n a gázban található molulá száma, a hőmérsélt, míg az gytms gázállanó. Valós gázo stén az iális gázo állaotgynlt orrcióra szorul a molulá oozta ohéziós rő, illtv a molulá mért miatt. Az valói gázo állaotgynltén gyi alaja a van r Waals gynlt: ahol a és b gyüttható ísérlti úton mghatározott gyüttható, a a molulá özötti ohéziós rő hatását vszi figylmb, míg b a molulában lévő részcsé saját térfogatától függ. Átrnzv a van r Waals gynltt, értlmzhtő az a és b aramétr jlntés is: (.7) n n a (.8) V nb V Vzssü b a omrsszibilitási tényző fogalmát az alábbia szrint: Z n a V V m ( V n b ) n V V a n n V n b V a n nb ( ) V ahol V m a moltérfogat. gjgyzzü, hogy iális gázora mivl a V és az n szorzato gynlő, így Z. A fnti alaján a valói gázo állaotgynlt az alábbi alaban is flírható: V n Z V (.9) (.) 63
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás 64 A övtzőbn hlyttsítsü b a gáz sűrűségét az gynltb: i i i i i i i Z és V m mivl Z m V m n és Z n V, (.) ahol i az aott gáz scifius gázállanója, élául vízára stén 46, J/g/K, míg a száraz lvgőr 86,9 J/g/K. A övtző léésbn hlyttsítsü b az (.) gynltből ifjztt arciális nyomásoat az Essn-Froom gynltb (.4): Z Z 3 (.) ivl sm a száraz lvgő arciális nyomása, sm ig a sűrűség nm mérhtő özvtlnül, zért számítsu i értéét a tljs légnyomás és a arciális áranyomás ülönbségént: és (.3) így: (.4) a sűrűség hlytt a hőmérsélt és a arciális nyomáso alaján is flírható a rfrativitás érté: (.) Fl ll hívnun a figylmt arra, hogy az (.4) és (.) élt lső tagja már nm csa a száraz lvgő hatását tartalmazza, hanm az ún hirosztatius gynsúlyban lévő lvgő hatását. Emiatt minét élt lső tagját hirosztatius részn, míg a fnnmaraó tagoat nvs részn hívju. int azt már láttu, Smith és Wintraub szrint a znitirányú tljs ésllttés ttéválasztható gy hirosztatius és gy nvs részr: s s ZWD ZHD ZD 6 6 (.6) 3 3 Z Z
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás Az (.4) gynltt bírva (.6)-ba, mgahatju a trooszféra oozta ésllttés értéét: ZD ZHD 3 s z ant (.7) Az gynlt lső tagja fjzi i a hirosztatius ésllttés értéét, míg a. és 3. tago a vízára hatását tartalmazzá. A trooszféra oozta ésllttés gyrészről mghatározható az (.7) élt sgítségévl a ráiószonás mérésl lőállított légnyomás, hőmérsélt és arciális áranyomás rofiloból. ivl azonban ilyn ráiószonás mérést min iőbn, min térbn ritán hajtana végr, zért a GSS mérés flolgozása során a trooszféra oozta ésllttést ülönfél molll vsszü figylmb. A moll özös jllmzőj, hogy a vvő szintjébn mért vagy mollztt mtorológiai aramétrtől függn (légnyomás, hőmérsélt, rlatív áratartalom).... A mtorológiai aramétr mghatározása A trooszféra oozta ésllttés értéén mghatározásához szüségün lht alavtőn három fél mtorológiai aramétrr (légnyomás, arciális áranyomás és hőmérsélt). Ezt a mtorológiai aramétrt mtorológiai állomáso mérésiből határozhatju mg. A lgtöbb stbn azonban ltinthtün a mtorológiai aramétr mghatározásától, és azoat a stanar atmoszféramoll sgítségévl is loszámíthatju. öbb ilyn stanar atmoszféramoll (US, ISO, ICAO, stb.) is létzi, a 3 m-s tngrszint fltti magasságig, ami nagyon jól lfi a flhasználási trültt, ugyanazoal a aramétrl írhatóa l:,6h, H H (,6 h) 4,396 h.,, (.8) ahol a hőmérsélt, a légnyomás és H a rlatív áratartalom, ig az Eulr-szám. A tngrszintr (h) mgaott rfrnciaérté: H 9,6K ( 8 C), 3,hPa %. ZWD (.9) A mtorológiai aramétr özül szüségün lht a arciális áranyomás mghatározására (). Err több munaélt is rnlzésünr áll. A torológiai Világszrvzt (WO) ajánlása szrint a tlíttt vízgőz arciális áranyomása az alábbi élttl számítható i: 7.6 tfh tfh zant s 43. 6., (.) tfh z ant s 6
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás ahol a hőmérsélt C foban, az Eulr-szám míg a tlíttt vízgőz arciális áranyomását hpa gységbn aju mg. A vízgőz arciális áranyomását a tlíttt vízgőz arciális áranyomása és a rlatív áratartalom szorzataént aju: H, (.) ahol H a rlatív áratartalom %-ban ifjztt érté.... A Hofil moll Hofil molljébn a rfrativitás hirosztatius össztvőjér a övtző éltt állította fl az állásont fltti h magasság függvényébn: 4 h h, h ( h), ahol h 436 48,7( 73,6) (.) ahol, a rfrativitás érté az állásonton mért mtorológiai aatoból, h a trooszféra vastagsága az állásont fltt, míg a hőmérsélt az állásonton. Az (.) élt h szrinti intgrálásával mgahatju a znit irányú hirosztatius éslttés értéét: h h ZHD, h h h h 4 h ZHD 6, h, h 4 ( h h) h h h (.3) A nvs össztvő ig: ZWD 4. flaat,h ahol h m (.4) Határozzu mg a BUE állomáson gy 64 -os magassági szög alatt látható műholra ható trooszfrius ésllttés értéét! Az állomás tngrszint fltti magassága: 34,7 m A mtorológiai aramétrt határozzu mg stanar atmoszféra moll sgítségévl!. A mtorológiai aramétr a BUE állomáson: 9,6,6 34,7 9,9K, 3, H, (,6 34,7) 4,396 34,7 4,9%., 997,3hPa, 66
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás. A trooszféra vastagsága az állásont fltt: ( 9,9 73,6) 4683, m h 436 48,7 6 3. A száraz rfrativitás a tngrszintn (h: K 997,3 77,6 hpa 9,9 [ hpa] [ ], h K 66,6 4. Számítsu i a hirosztatius ésllttés értéét a vvő magasságában: ZHD,h 66,6 h, 8m. Számítsu i a tlíttt vízgőz arciális nyomását, maj a vízgőz arciális nyomását az állásonton: 7.6 43. 6. 9,48 hpa, H,497,88hPa 8, 94hPa 7. Határozzu mg a nvs rfrativitás értéét az állásontban: [ hpa] [ K ] K 8,94 K 8,94 7,4 3,739 Pa 9,9 Pa 9,9 [ hpa] [ K ] 3 8. A nvs ésllttés értéét iszámíthatju az (.) élttl: ZWD,h 4,8, 9m 9. A tljs znitirányú ésllttés thát: ZD ZHD ZWD, 37m 4,8..3. A Blac-moll Blac molljébn a hirosztatius össztvőt a övtző élttl határozta mg: h h ( ), h, ahol h 48,98( 4,), (.) h A nvs össztvőt ig: ZWD, (.6) ahol,8m a tróusoon és nyáron a mérsélt égöv alatt,,m tavasszal és ősszl a mérsélt égöv alatt,,m téln az ócáni éghajlat trültén,,6 téln a ontinntális éghajlat trültén, míg, a sarviéi trültn. 67
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás gjgyzzü, hogy a Blac moll hirosztatius össztvőj nagyon jól gyzi a Hofil moll hasonló össztvőjévl, az ltérés általában nm halaja mg az %-ot.. flaat Határozzu mg a BUE állomáson gy 64 -os magassági szög alatt látható műholra ható trooszfrius ésllttés értéét a Blac-fél moll sgítségévl! Az állomás tngrszint fltti magassága: 34,7 m A mtorológiai aramétrt határozzu mg stanar atmoszféra moll sgítségévl!. A mtorológiai aramétr a BUE állomáson: 9,6,6 34,7 9,9K, 3, H, (,6 34,7) 4,396 34,7 4,9%.,. A trooszféra vastagsága az állásont fltt: ( 4,) 4633, m h 48,98 9 3. A száraz rfrativitás a tngrszintn (h: K 997,3 77,6 hpa 9,9 997,3hPa, [ hpa] [ ], h K 66,6 4. Számítsu i a hirosztatius ésllttés értéét a vvő magasságában: ZHD,h 66,6 h, 7m. A nvs ésllttés érté tavasszal mérsélt égöv alatt: ZWD, m 9. A tljs znitirányú ésllttés thát: ZD ZHD ZWD, 47m..4. A Saastamoinn moll Az lőbbi molll minig znitirányú ésllttést határozun mg, amit aztán a lézési függvénnyl ll a műhol irányára átszámítani. A Saastamoinn-moll zzl szmbn a tljs műholirányú ésllttést aja mg:,77 D, tan z cos z ahol z a műhol irányána znitszög. 68 (.7)
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás 6. flaat Határozzu mg a BUE állomáson gy 64 -os magassági szög alatt látható műholra ható trooszfrius ésllttés értéét a Saastamoinn-moll sgítségévl! Az állomás tngrszint fltti magassága: 34,7 m A mtorológiai aramétrt határozzu mg stanar atmoszféra moll sgítségévl!. A mtorológiai aramétr a BUE állomáson: 9,6,6 34,7 9,9K, 3, H, (,6 34,7) 4,396 34,7 4,9%., 997,3hPa,. Számítsu i a tlíttt vízgőz arciális nyomását, maj a vízgőz arciális nyomását az állásonton: 7.6 43. 6. 9,48 hpa, H,497,88hPa 8, 94hPa 3. A tljs műhol irányú ésllttés ig:,77 D 997,3, 8,94 tan 6, 6m cos6 9.9... A finomított Saastamoinn moll (moifi Saastamoinn mol) Saastamoinn a ésőbbibn tovább finomítottam molljét ét további orrciós tényző bvztésévl. Így a tljs ésllttés:,77 D B z δ z, tan (.8) cos ahol B a vvő tngrszint fltti magasságától függő orrciós tényző, míg δ a vvő tngrszint fltti magasságától és a műhol znitszögétől függő tényző. A orrciós tényző célra szolgáló táblázatoból introlálhatóa, vagy az alábbi éltl határozhatóa mg: B,49,h,74h δ,64,7h,h ahol h az antnna magassága m gységbn.,3773,67h,43h 8,79 z, (.9) 69
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás..6. A műhol irányú ésllttés mghatározása Az gys moll által mghatározott znitirányú ésllttést át ll számítanun műhol irányú értéé. E célra a lézési függvény szolgálna. A Hofil-mollbn a lézési függvény érté a hirosztatius és a nvs ésllttésr az alábbia szrint számítható: F ( E), és F ( ) E (.3) sin E 6, sin E, ahol E a műhol magassági szög. Blac molljébn a lézési függvény issé bonyolultabb alaúa: F ( E), és F ( E) (.3) cos E h ( l ) c rs cos E h ( l ) c rs ahol l c,8 (E> ), h 3m, r s az állásontba mutató gocntrius hlyvtor hossza. A ill-fél lézési függvényt a Saastamoinn-molll gyütt használjá. iután iszámítju a Saastamoinn-molll a hirosztatius és a nvs ésllttés értéét znit irányban (z), zt övtőn a ill-fél lézési függvénnyl számíthatju i a műhol irányú ésllttés értéét. ajainban z az gyi lggyarabban használt mószr, mivl ontosabb rményt a, mint a Hofil és a Blac moll. A ill-fél lézési függvény: F a b ( E) c δf ( H E) a sin E b sin E sin E c, 7 (.3) ahol az gys gyüttható a fölrajzi szélsségtől és az év január lsjétől ltlt najaina számától függn: t t a( ϕ, t) aátlag ( ϕi ) aamlitúó ( ϕi ) cos π (.33) 36, az a átlag és a amlitúó érté függvényit táblázatos formában ajá mg, t ig az év 8. naja. a tngrszint fltti magasságtól függő orrció érté ig: δ F ( H, E) f ( E, amag, bmag, cmag ) H, sin E (.34) ahol f az (.3) élttl számítható lánctört érté. A trooszféra oozta ésllttés átlagos érté znitirányban,3 métr, amlyből mintgy 9%-ot tsz i a hirosztatius ésllttés, a maraé % ig a nvs ésllttés. A hirosztatius ésllttés a légnyomás függvényébn mglhtősn jól mollzhtő. Az. ábrán a frségi szorzó érté látható az év. najára, Hm
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás magasságban. Az ábrából jól látható, hogy az átlagos,3 métrs ésllttés 3 -os magassági szög mlltt már léri az métrt, míg foos magassági szög stén a hatás már jóval mghalaja a métrt. 8 F (E) 6 4 3 4 6 7 8 9 agassági szög.. ábra A frségi szorzó érté a magassági szög függvényébn 7. flaat Határozzu mg a műholirányú trooszfrius ésllttés értéét a 4. flaat rményi alaján a Hofil moll sgítségévl!. A lézési függvény alaján mg ll határoznun a száraz és a nvs frségi szorzótényzőt: F sin,, és E 6, F,. sin E,. A műhol irányú tljs ésllttés: D F ZHD F ZWD, 63 m 8. flaat Határozzu mg az. flaat rményi alaján a műhol irányú ésllttés értéét a Blacmoll sgítségévl!. A lézési függvény alaján mg ll határoznun a száraz és a nvs frségi szorzótényzőt: 7
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás F F cos E c cos E c h r ( l ) (.8) s h ( l ) (.8). Így a műhol irányú tljs ésllttés: D F ZHD F ZWD, 7 m r s cos64 h 63837 cos64 3 63837,, és,.. A többutas trjés A GSS vvő antnnája örnyztébn lhlyző objtumo a mérőjlt visszavri, így az antnnába tulajonén irt és inirt jl intrfrnciájával lőállt jlombináció érzi mg. A ómérés stén a többutas trjés hatása aár több tíz métr is lht, ugyanaor a fázismérésnél a szinuszos jl intrfrnciájából rioius jl jön létr, záltal a cilius ismétlőés hatására a többutas trjés hatása csuán néhány cntimétr és hosszabb mérési rióuso stén i is átlagolható. Ugyanaor a valós ijű inmatius tchniá lőrtörésévl a többutas trjés is gy fontos hibahatássá vált, hiszn K mérésnél a ontoon csuán néhány másorct töltün, amior a rövi mérési rióus nm tszi lhtővé a többutas trjés hatásána automatius iüszöbölését a mérési sorozatból. A övtzőbn tintsü át a többutas trjés hatását a fázismérésr. Lgyn a irt trjésű jl amlitúója: A D a cos ϕ, zn ívül lgyn gytln visszavrőött jl, amlyn amlitúója: A cos ϕ, (.3) a (.36) ahol a a és ϕ ϕ ϕ. (.37) Az (.37) éltbn az ún. rflxiós tényző, érté és özötti, és a jlrősség csönését fjzi i. ϕ ig a visszavrt jl fázisltérését mutatja, ami a hosszabb mgttt útna öszönhtő. Az antnnába a ét jl rőj érzi mg: 7
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás A A D A a cosϕ a sinϕ sin ϕ a cos( ϕ ϕ ) a cosϕ a cosϕ cos ( a cos ϕ ) cosϕ ( a sin ϕ) sinϕ ϕ (.38) Az rő jl önmaga is rioius, és flírható az alábbi alaban: A a cos ( ϕ ϕ ) (.39) A fnti éltt átalaítva a jól ismrt trigonomtriai azonosságo sgítségévl: A ( cos ϕ ) a cos ϕ ( sin ϕ ) a sin ϕ Az (.38) és (.4) élt összvtéséből az alábbi gynltt aju: cos ϕ cos ϕ (.4) sin ϕ sin ϕ (.4) Az (.4) gynltt négyztr mlv és összava mgaju értéét, míg losztva őt gymással ϕ érté számítható: cos ϕ cos ϕ sin ϕ cos ϕ cos ϕ (.4) sin ϕ tan ϕ cos ϕ (.43) ézzün mg gy gyszrű élát a többutas trjés fázistávolságora ifjttt hatásáról. Lgyn a visszavrőés töélts, azaz a visszavrt jl ugyanolyan amlitúójú, mint a irt jl (). Eor: ϕ cos ϕ ( cos ϕ) cos (.44) és sin ϕ sin ϕ ϕ ϕ tan ϕ tan ϕ cos ϕ cos ϕ (.4) azaz az intrfrncia rményén az antnnába érző jl amlitúója szrs lsz az rti jln, míg a fázisltérés érté. ivl a ét jl özött a maximális fázisltérés ±8 lht, így mghatározhatju a többutas trjés fázistávolságora ifjttt hatását ülönböző fázisltérés ( ϕ) stér. A fázistávolságora ifjttt hatás iszámítható az alábbi élttl: ϕ λ (.46) π A visszavrt jl ϕ fázisltérés a visszavrő flült lhlyzéséből is mghatározható az. ábra sgítségévl: s ϕ π π sinε (.47) λ λ 73
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás Az (.47) éltből látható, hogy ϕ és nn övtztébn ϕ is rioius jl. A jl rióusa általában nagyobb mint rc, záltal csa az nnél rövibb ijű mérésnél ooz roblémát. A morn GSS antnná ülönfél ljárásoal csönti a visszavrőés oozta multiath hatást. A lggyszrűbb st az árnyéolólmz használata, gys antnná obozát ig ráióhullám lnylő fstél vonjá b. Egy mási ljárás az cho-ring lm használata, amior az antnnát oncntriusan lhlyztt hngrl vszi örb, záltal csöntv a visszavrt jl antnnába jutásána lhtőségét. ϕ [ ] ϕ [ ] [cm] 3,93,79 6 3,73,8 9 4,4,38 6, 3,7 7, 3,96 8 9 4,7. táblázat: A többutas trjés hatása a fázistávolságora.3. A cilusugrás. ábra: A többutas trjés hatásána bcslés a fázistávolságora Cilusugrásról aor bszélün, ha az észllt műhol itaaró objtum mögé rül, maj a ályáján tovább halava ismét lőbuan és észllhtővé váli. ivl or nm biztosítható a folyamatos fázismérés, zért a mérés ztétől végztt cilusszámlálás mgszaa, maj az újra észlléstől tovább folytatói. ivl a fázisméréshz a műhola folyamatos övtésér és a (4.8) éltbn szrlő n tag számlálására van szüség, zért vagy mghatározzu a iső gész ciluso számát vagy a flolgozás során az újraészllés illanatában gy új ismrtln cilustöbbértlműségt vztün b. Ha zt lmulasztju, aor hibás fázistávolságohoz fogun jutni. A cilusugrás nn övtztébn gy vszélys hibaforrás. Hatásána lrülés érébn általában örültintőn választju mg az állásontot, arra törv, hogy a 74
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás örnyztbn n lgyn itaaró objtumo. A gyaorlatban azonban so stbn zt az lvt nm tuju övtni (l. városi mérésnél), zért a flolgozószoftvr rlatív hlymghatározás stén és a cilusugráso mgrsésér és további zlésér. Err a célra a rlatív hlymghatározásban a hármas iffrnciá ézés szolgál, amlyről maj a ésőbbibn lsz részltsn szó..4. Az antnná fáziscntrumána ülontossága Az antnna nm a gomtriai özéontban észlli a műhola jlit, hanm az ltroniai özéontban (fáziscntrumban). Ez a ét ont általában nm gyzi mg gymással. Vízszints fáziscntrum ülontosság alatt a fáziscntrum és az antnna gomtriai özéontjána függőlgs özötti ltérést értjü. A vízszints fáziscntrum ülontosság nagyságrnilg néhány mm-s. agassági fáziscntrum ülontosság alatt a fáziscntrum és a antnnamagasság viszonyítási ont özötti magasságülönbségt értjü. A flolgozószoftvr a fáziscntrumo oorinátáit határozzá mg. Ha ismrjü a fáziscntrum-ülontosságo értéit, aor a mghatározott oorinátá átszámítható a mghatározanó ontora (alaonto, részltonto). A flolgozószoftvr általában ismri zt az értét, így lgnő bállítani az antnna-tíusoat a flolgozás során. g ll azonban mlítnün, hogy az antnnamoll alalmazásaor nagyon örültintőn ll ljárnun. Egy-gy hibás antnnamoll a magassági oorinátá mghatározásában aár cimétrs hibáat is oozhat!.3 ábra: Az antnna fáziscntrumána ülontossága A fáziscntrum hlyzt a térbn azonban nm állanó. A ülontosság érté függ a bérző jl frvnciájától, a jl magassági szögétől és azimutjától is. A fáziscntrumülontosság mértéét és anna változását ülönfél alibrációs ljáráso során határozzá mg gy-gy antnnatíusra vagy nagyobb ontossági igény stén minn gys antnnára gyilg is. Az antnnaalibrációs ljáráso özött mgülönböztthtün rlatív és abszolút alibrációs ljárásoat. latív ljáráso stén a alibrálanó antnnát valamilyn rfrnciaént iválasztott antnnához ést alibráljá, míg abszolút antnnaalibráció stén nincs ilyn rfrncia antnna. Az utóbbi stbn a fáziscntrum ülontosság abszolút értéét határozzá mg vagy műholjl és gy antnnaforgató robot sgítségévl (l. Hannovri Egytm), vagy ig sütamrában lhlyztt jlgnrátor sgítségévl (l. Bonni Egytm). 7
Áám J. ózsa Sz. aács B.: GSS lmélt és alalmazása. lőaás.4.. A fáziscntrum ülontosságána figylmbvétl A fáziscntrum ülontosság figylmbvétl a mérés flolgozása során többfélén is történht: - Ha ugyanolyan antnnatíusoat használun a hálózatban, aor a hatás iüszöbölhtő, hiszn az antnná észa flé tájolása stén a fáziscntrumo mingyi onton ugyanolyan irányban és ugyanolyan mértébn ülontosa (fltév, hogy nincs gyi ltérés az antnná özött). Ezáltal a mghatározott vtoro hossza és iránya nm tartalmazza a fáziscntrum ülontosság hatását. - Ismétlt mérésnél (l. mozgásvizsgálato) ügylnün ll arra is, hogy az gys ontoon minig ugyanaz az antnna rüljön lhlyzésr. Ezáltal a ülönböző ochá özött az antnná fáziscntrum ölontosságána ltérési nm oozna oorinátaváltozást. - Különböző antnná stén szüségs a fáziscntrum-moll figylmbvétl (magasságilag több cm-s hibát is oozhatun, míg vízszintsn a hiba mm-s nagyságrnű) - Ismétlt mérésnél, illtv nagy ontossági igény stén (iértv a GSS infrastrutúra ialaítását is) fontos az antnná gyi alibrációja. 76