1 Készletgazdálkodás elemzése A logisztikai rendszer eszköze a készletgazdálkodás témakörök: 1 anyagellátás elemzése, 2 anyagfelhasználás elemzése, 3 készletszint, készletállomány alakulásának a vizsgálata 4 árukészlet elemzése 1 anyagellátás elemzése Anyaghiány miatti állásidők és pótidők alakulásának elemzése Állásidő: az anyaghiány miatt a termelésből kieső idő Pótidő: a helyettesitő anyag felhasználása miatt szükséges többletidő 2 anyagfelhasználás elemzése a) dinamikus elemzés: különböző időszakok adatainak összehasonlitása fajlagos anyagfelhasználás = felhasznált anyag mennyisége előállitott termék mennyisége anyagkihozatal = előállitott termék mennyisége vagy felhasznált anyag mennyisége nettó norma bruttó norma anyagmegtakaritás: a bázis időszakhoz képest a fajlagos anyagfelhasználás pozitív különbsége a termelés volumenével arányosan b) normáktól való eltérés elemzés: tárgyidőszak adatainak összehasonlitása a normával nettó anyagfelhasználási norma = beépitett anyag mennyisége előállitott termék mennyisége bruttó anyagfelhasználási norma = kiutalványozott anyag mennyisége 100 %-os norma előállitott termék mennyisége bruttó anyagfelhasználás = nettó anyagfelhasználás + hulladék beszerzési norma = összes anyagszükséglet előállitott termék mennyisége
2 beszerzési norma = bruttó felhasználás + selejt gyártás + tárolási és szállitási veszteség Anyagveszteség aránya = (beszerzési norma nettó norma) beszerzési norma c) összes anyagfelhasználást befolyásoló tényezők: 1 a termelés volumene 2 nettó anyagfelhasználás (nettó norma) 3 hulladék mennyisége (mérése = bruttó norma / nettó norma) 4 selejt mennyisége (mérése = beszerzési norma / bruttó norma) 5 anyagár változás hatása (csak ha az anyagktg kell) összes anyagfelhasználás = termelés volumene * nettó norma * (bruttó norma : nettó norma = hulladék mértéke) * (beszerzési norma : bruttó norma = selejt mértéke) * egységár összes anyagköltség = összes anyagfelhasználás * egységnyi anyagár Elemzés módszere: tényezőkre bontás módszere - abszolút különbözetek módszere - láncbehelyettesétési módszer 3 készletszint, készletállomány alakulásának vizsgálata termelő vállnál készlettipusok: - alapanyag készlet - befejezetlen termelés - félkész termék - késztermék vizsgálati témák: a) készletalakulás a normához viszonyitva b) a készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata
3 c) a készletek időbeli dinamikus alakulása, viszonya a termeléshez d) a készletgazdálkodás hiányosságaira figyelmeztető adatok a) készletalakulás a normához viszonyitva Anyagkészlet = átlagos tárolási idő (nap) * 1 napi anyagfelhasználás Anyagkészlet változás oka a tényezői változásának oka: - átlagos tárolási idő változása -- (bázis az egy napra jutó anyagfelhasználás) - egy napi anyagfelhasználás változása -- (tény az átlagos tárolási idő) Befejezetlen termelés = (gyártási átfutási idő * átlagos készültségi fok = gyártásfinanszirozási idő) * 1 napi termelési költség (TK) Befejezetlen termelés változás oka a tényezői változásának oka: - gyártásfinanszírozási idő változás (gyártási átfutási idő változás * készültségi fok) -- (bázis az egy napi TK) - egy napi termelési költség változása -- (tény a gyártásfinanszírozási idő) Félkésztermék = átlagos félkésztermék tárolási idő (nap) * 1 napi TK/TÉ Félkésztermék változás oka a tényezői változásának oka: - átlagos tárolási idő változása -- (bázis a napi TK) - egy napi termelési költség változása (tény az átlagos tárolási idő) Késztermék = átlagos késztermék tárolási idő (nap) * 1 napi TK (TÉ) Késztermék változás oka a tényezői változásának oka: - átlagos tárolási idő változása -- (bázis a napi TK) - egy napi termelési költség változása (tény az átlagos tárolási idő) Elemzés módszere: tényezőkre bontás módszere - abszolút különbözetek módszere b) készletösszetétel, hatékonyság vizsgálata készletösszetétel: a megoszlási viszonyszámokkal készlethatékonyság: TÉ (változás%) : átlagos készletérték (változás%) c) a készletek időbeli dinamikus alakulása, viszonya a termeléshez
4 index = tény időszak / bázis időszak mutatók: fordulatok száma = nettó árbevétel / átlagos készletszint (kronológikus) készletigényesség mutató = átlagos készletszint / nettó árbevétel forgási idő (nap) = időszak napjai (év) / fordulatok száma készletrugalmassági mutató (reagálási fok) = készletváltozás % / árbevétel változás % d) a készletgazdálkodás hiányosságainak vizsgálata - anyagárkülönbözet növekedése - fuvardijak, tárolási dijak változása - kamatok, kötbérek alakulása - leltárkülönbözetek alakulása
5 11 PÉLDA Egy RT anyaggazdálkodásáról az alábbi információkat ismeri: megnevezés Me Bázis év Tárgyév Selejt kg 70000 50050 Hulladék kg 40000 50050 Anyagfelhasználás (= beszerzés) kg 600000 649990 Termelés db 100000 110000 Alapanyagár Ft/kg 100 110 Hulladékár Ft/kg 20 20 Zárókészlet kg 130000 150000 Nyitókészlet kg 122000 151000 Feladat: a) Határozza meg a normaszinteket b) Határozza meg az anyagfelhasználás mennyiségi változását előidéző okokat az abszolút különbözetek módszerével c) Állapítsa meg az anyagbeszerzés változását d) Állapítsa meg az anyaggazdálkodás változás hatását a termelésre 11 MEGOLDÁS a) Normaszintek: megnevezés Bázis év Tárgyév kg/db % kg/db % Beszerzési 600000kg/100000db 113,208 649990kg/110000db 108,343 norma = 6,000kg/db = 5,909kg/db Selejt 70000kg/100000db 13,208 50050kg/110000db 8,343 = 0,700kg/db = 0,455kg/db Bruttó norma 6,000 0,700 100,000 5,909 0,455 100,000 = 5,300kg/db = 5,454kg/db Hulladék 40000kg/100000db 7,547 50050kg/110000db 8,343 = 0,400kg/db = 0,455kg/db Nettó norma 5,300 0,400 = 4,900kg/db 92,453 5,454 0,455 = 4,999kg/db 91,657 A bruttó norma némileg nőtt (5,454 5,300 = + 0,154kg/db) a bázis évhez képest, viszont a selejt aránya jelentősen csökkent (0,455 0,700 = - 0,245kg/db), és ez a beszerzési norma csökkenését (5,909 6,000 = - 0,091kg/db) eredményezte A tendencia a %-os megoszlási viszonyszámokon is észlelhető Az említett normák csökkenése gazdaságosabbá teszi a termelést A hulladék mértéke kissé nőtt (0,455 0,400 = + 0,055) és ez a tény a gazdaságosság csökkenése irányába hat Mivel a beszerzési norma és a selejt aránya csökkent, összességében a termelés a nettó norma növekedés ellenére is gazdaságosabb a tárgy évben A selejt csökkent, a hulladék nőtt
6 b) Anyagfelhasználás mennyiségi változását előidéző okok abszolút különbözetek módszerével Anyagfelhasználás változása: 649990kg 600000kg = + 49990kg Hulladék mértéke bázis évben: Hulladék mértéke tárgy évben: 5,454 / 4,999 = 1,09102 Selejt mértéke bázis évben: Selejt mértéke tárgy évben: 5,909 / 5,454 = 1,08343 5,300 / 4,900 = 1,08163 (bruttó norma/nettó norma) 6,000 / 5,300 = 1,13208 (beszerzési norma/bruttó norma) megnevezés bázis év 1 2 3 4 tárgyév 1 mennyiség - db 100000 + 10000 110000 110000 110000 110000 2 nettó norma - kg/db 4,900 4,900 + 0,099 4,999 4,999 4,999 3 hulladék mértéke 1,08163 1,08163 1,08163 + 0,00939 1,09102 1,09102 4 selejt mértéke 1,13208 1,13208 1,13208 1,13208-0,04865 1,08343 Anyagfelhasználás - kg 600000 + 60000 + 13335 + 5845-29187 649994 Termelés növekedés hatása: + 60000kg Nettó norma növekedés hatása: + 13335kg Hulladék növekedés hatása: + 5845kg Selejt csökkenés hatása: - 29187kg Σ 49993kg (kerekítés 3kg) c) Anyagbeszerzés változása megnevezés: bázis év tárgyév Nyitó készlet 122000kg 151000kg Vásárlás X Y Felhasználás 600000kg 649990kg Záró készlet 130000kg 150000kg Vásárlás: 122000 + X = 600000 + 130000 ---> X = 608000kg (bázis évben) 151000 + Y = 649990 + 150000 ---> Y = 648990kg (tárgyévben) <> 40990kg Nyitó és záró változása: megnevezés: bázis év tárgyév Záró készlet 130000kg 150000kg Nyitó készlet 122000kg 151000kg Változás Z NY: +8000kg - 1000kg A bázishoz képest a vásárlás 40990kg-al nőtt Ezt részben a termelés volumenének növekedése (+ 10000db) indokolja, viszonyt a beszerzési norma csökkenése ezzel ellentétel hatású ( - 0,091kg/db) Összességében nagyobb mértékben nőtt a beszerzés az indokoltnál, és ezért a záró készlet emelkedett
7 d) Anyaggazdálkodás változás hatása a termelésre Termelés változás: 110000db 100000db = + 10000db - Beszerzés növekedése: 40990kg / 6,000kg/db = + 6831,667db (ennyivel több termelést indokolt a beszerzés növekedése a bázis beszerzési normával számítva) - Nyitó készlet növekedése: + 8000kg / 6,000kg/db = + 1333,333db (ennyivel több termelést indokolt a nyitó növekedése) - Záró készlet csökkenése: - 1000kg / 6,000kg/db = + 166,667db (ennyivel több termelést indokolt a záró csökkenése) - Fajlagos anyagfelhasználás változás hatása: (beszerzési normával számítjuk) Bázis szintű normával a tény beszerzés: 110000db * 6,000kg/db = 660000kg Tény beszerzés: 110000db * 5,909kg/db = 649990kg Változás: 649990kg 660000kg = - 10010kg / 6,000kg/db = 1668,333db (A beszerzési norma csökkenése 10010kg anyagmegtakarítást eredményezett a bázishoz képest, ez újabb 1668,333db termék előállításához lett elehgendő) Ellenőrzés: + 6831,667 + 1333,333 + 166,667 + 1668,333 = + 10000db