Alapmodell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. DE nem minden gazdasági szereplő jár jól. A modellben CSAK termékekkel lehetett kereskedni. Termelési tényezők Mi befolyásolja a munkaerő nemzetközi áramlásának irányát és nagyságát? Mi befolyásolja tőketényezők nemzetközi áramlásának irányát és nagyságát?
Két gazdaság. Mindkét gazdaságban egy termék. A termék előállítása során munkaerőt és másik termelési tényezőt is felhasználnak. A munkaerő szabadon áramlik a gazdaságok között, termékkel és a másik termelési tényezővel nemzetközi szinten nem kereskednek.
Két gazdaság. Mindkét gazdaságban egy termék. A termék előállítása során munkaerőt és másik termelési tényezőt is felhasználnak. A munkaerő szabadon áramlik a gazdaságok között, termékkel és a másik termelési tényezővel nemzetközi szinten nem kereskednek.
Két gazdaság. Mindkét gazdaságban egy termék. A termék előállítása során munkaerőt és másik termelési tényezőt is felhasználnak. A munkaerő szabadon áramlik a gazdaságok között, termékkel és a másik termelési tényezővel nemzetközi szinten nem kereskednek.
Két gazdaság. Mindkét gazdaságban egy termék. A termék előállítása során munkaerőt és másik termelési tényezőt is felhasználnak. A munkaerő szabadon áramlik a gazdaságok között, termékkel és a másik termelési tényezővel nemzetközi szinten nem kereskednek.
A vállalat profitmaximalizáló MPL = w A határterméknek meg kell egyeznie a reálbérrel. Ha külföldön a reálbér magasabb, belföldről külföldre áramlik a munkaerő. L MPL w Ha belföldön csökken a munkaerő, növekszik a határtermék és növekszik a reálbér (külföldön meg csökken). A reálbérek nemzetközi szinten kiegyenlítődnek. Q L w r Belföld: reálbér növekszik, termelés és munkafelhasználás csökken, másik termelési tényező bérleti díja csökken.
A vállalat profitmaximalizáló, így a határterméknek meg kell egyeznie a reálbérrel. Abba az országba áramlik a munkaerő, ahol magasabb reálbért realizálhat (feltéve, hogy a szabad áramlást semmi sem korlátozza, és a munkaerő áramlásának nincs pótlólagos költsége). A bérekben megfigyelt különbséget a technológia és a másik termelési tényező rendelkezésre álló mennyisége is befolyásolja. Abban a gazdaságban, amelyet elhagy a munkaerő csökken a kibocsátás, növekszik a reálbér, de csökken a másik termelési tényező bérleti díja. Abban a gazdaságban, amelybe beáramlik a munkaerő növekszik a kibocsátás, csökken a reálbér, de növekszik a másik termelési tényező bérleti díja.
A vállalat profitmaximalizáló, így a határterméknek meg kell egyeznie a reálbérrel. Abba az országba áramlik a munkaerő, ahol magasabb reálbért realizálhat (feltéve, hogy a szabad áramlást semmi sem korlátozza, és a munkaerő áramlásának nincs pótlólagos költsége). A bérekben megfigyelt különbséget a technológia és a másik termelési tényező rendelkezésre álló mennyisége is befolyásolja. Abban a gazdaságban, amelyet elhagy a munkaerő csökken a kibocsátás, növekszik a reálbér, de csökken a másik termelési tényező bérleti díja. Abban a gazdaságban, amelybe beáramlik a munkaerő növekszik a kibocsátás, csökken a reálbér, de növekszik a másik termelési tényező bérleti díja.
A vállalat profitmaximalizáló, így a határterméknek meg kell egyeznie a reálbérrel. Abba az országba áramlik a munkaerő, ahol magasabb reálbért realizálhat (feltéve, hogy a szabad áramlást semmi sem korlátozza, és a munkaerő áramlásának nincs pótlólagos költsége). A bérekben megfigyelt különbséget a technológia és a másik termelési tényező rendelkezésre álló mennyisége is befolyásolja. Abban a gazdaságban, amelyet elhagy a munkaerő csökken a kibocsátás, növekszik a reálbér, de csökken a másik termelési tényező bérleti díja. Abban a gazdaságban, amelybe beáramlik a munkaerő növekszik a kibocsátás, csökken a reálbér, de növekszik a másik termelési tényező bérleti díja.
A vállalat profitmaximalizáló, így a határterméknek meg kell egyeznie a reálbérrel. Abba az országba áramlik a munkaerő, ahol magasabb reálbért realizálhat (feltéve, hogy a szabad áramlást semmi sem korlátozza, és a munkaerő áramlásának nincs pótlólagos költsége). A bérekben megfigyelt különbséget a technológia és a másik termelési tényező rendelkezésre álló mennyisége is befolyásolja. Abban a gazdaságban, amelyet elhagy a munkaerő csökken a kibocsátás, növekszik a reálbér, de csökken a másik termelési tényező bérleti díja. Abban a gazdaságban, amelybe beáramlik a munkaerő növekszik a kibocsátás, csökken a reálbér, de növekszik a másik termelési tényező bérleti díja.
A vállalat profitmaximalizáló, így a határterméknek meg kell egyeznie a reálbérrel. Abba az országba áramlik a munkaerő, ahol magasabb reálbért realizálhat (feltéve, hogy a szabad áramlást semmi sem korlátozza, és a munkaerő áramlásának nincs pótlólagos költsége). A bérekben megfigyelt különbséget a technológia és a másik termelési tényező rendelkezésre álló mennyisége is befolyásolja. Abban a gazdaságban, amelyet elhagy a munkaerő csökken a kibocsátás, növekszik a reálbér, de csökken a másik termelési tényező bérleti díja. Abban a gazdaságban, amelybe beáramlik a munkaerő növekszik a kibocsátás, csökken a reálbér, de növekszik a másik termelési tényező bérleti díja.
Q termelés Belföldön Q* termelés Külföldön MPL határtermék Belföldön L munkafelhasználás Belföldön MPL* határtermék Külföldön L* munkafelhasználás Külföldön L munkafelhasználás Belföldön L* munkafelhasználás Külföldön
Q termelés Belföldön Q* termelés Külföldön MPL határtermék Belföldön L munkafelhasználás Belföldön MPL* határtermék Külföldön L* munkafelhasználás Külföldön L munkafelhasználás Belföldön L* munkafelhasználás Külföldön
Kibocsátás Foglalkoztatás Reálbér Reálbérleti díj Belföld csökken csökken növekszik csökken Külföld növekszik növekszik csökken növekszik
Kibocsátás Foglalkoztatás Reálbér Reálbérleti díj Belföld növekszik növekszik csökken növekszik Külföld csökken csökken növekszik csökken
A gazdaság két időszakig működik. Mindkét periódusban egy terméket állít elő (Q) és a termék előállításához termelési tényezőként csak tőkét használ fel (K). A termelési függvény csökkenő ütemben növekvő, Q = K α mindkét periódusban. Az első periódus tőkeállománya ismert, viszont a második periódusban csak akkor lesz tőketényezője a gazdaságnak, ha az első periódusban hajlandó bizonyos termékmennyiséget beruházási célra fordítani, így az első periódusban Q 1 I 1 lesz a rendelkezésre álló termékmennyiség, a második periódusban pedig Q 2. (Feltételeztük, hogy az amortizáció 100 százalék.) Nagyobb Q 2 -t csak az I 1 növelésével, azaz az első periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség csökkentésével lehet elérni: az intertemporális termelési lehetőségek határa negatív meredekségű, és a konkáv termelési függvény miatt konkáv.
A gazdaság két időszakig működik. Mindkét periódusban egy terméket állít elő (Q) és a termék előállításához termelési tényezőként csak tőkét használ fel (K). A termelési függvény csökkenő ütemben növekvő, Q = K α mindkét periódusban. Az első periódus tőkeállománya ismert, viszont a második periódusban csak akkor lesz tőketényezője a gazdaságnak, ha az első periódusban hajlandó bizonyos termékmennyiséget beruházási célra fordítani, így az első periódusban Q 1 I 1 lesz a rendelkezésre álló termékmennyiség, a második periódusban pedig Q 2. (Feltételeztük, hogy az amortizáció 100 százalék.) Nagyobb Q 2 -t csak az I 1 növelésével, azaz az első periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség csökkentésével lehet elérni: az intertemporális termelési lehetőségek határa negatív meredekségű, és a konkáv termelési függvény miatt konkáv.
A gazdaság két időszakig működik. Mindkét periódusban egy terméket állít elő (Q) és a termék előállításához termelési tényezőként csak tőkét használ fel (K). A termelési függvény csökkenő ütemben növekvő, Q = K α mindkét periódusban. Az első periódus tőkeállománya ismert, viszont a második periódusban csak akkor lesz tőketényezője a gazdaságnak, ha az első periódusban hajlandó bizonyos termékmennyiséget beruházási célra fordítani, így az első periódusban Q 1 I 1 lesz a rendelkezésre álló termékmennyiség, a második periódusban pedig Q 2. (Feltételeztük, hogy az amortizáció 100 százalék.) Nagyobb Q 2 -t csak az I 1 növelésével, azaz az első periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség csökkentésével lehet elérni: az intertemporális termelési lehetőségek határa negatív meredekségű, és a konkáv termelési függvény miatt konkáv.
A gazdaság két időszakig működik. Mindkét periódusban egy terméket állít elő (Q) és a termék előállításához termelési tényezőként csak tőkét használ fel (K). A termelési függvény csökkenő ütemben növekvő, Q = K α mindkét periódusban. Az első periódus tőkeállománya ismert, viszont a második periódusban csak akkor lesz tőketényezője a gazdaságnak, ha az első periódusban hajlandó bizonyos termékmennyiséget beruházási célra fordítani, így az első periódusban Q 1 I 1 lesz a rendelkezésre álló termékmennyiség, a második periódusban pedig Q 2. (Feltételeztük, hogy az amortizáció 100 százalék.) Nagyobb Q 2 -t csak az I 1 növelésével, azaz az első periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség csökkentésével lehet elérni: az intertemporális termelési lehetőségek határa negatív meredekségű, és a konkáv termelési függvény miatt konkáv.
2. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség Ha a gazdaság a 2. periódusban nem kíván semmit termelni, akkor nem kell beruházásra elkülönítenie terméket, így a rendelkezésre álló tőkeállománnyal megtermelhető összes termék (Q 1 ) a rendelkezésére áll. 1. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség
2. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség a második periódusban MPK darab termékkel több áll majd rendelkezésre. Ha az első periódusban lemond a gazdaság 1 darab termékről és tőketényező vásárlására fordítja 1. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség
2. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség 1. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség
2. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség Optimális választás: a közömbösségi görbe érinti a termelési lehetőségek határát. 1. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség
2. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség Meredekség az optimumban: MPK = 1+r (Határbevétel = határköltség) 1. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség
Ha van külföld, és adott 1+r* kamat mellett lehet tőle hitelt felvenni, az csak a fogyasztási lehetőségeket változtatja meg, a termelési lehetőségeket nem. Ha 1+r* > MPK (hitelfelvétel határköltsége nagyobb, mint a belőle származó határbevétel), akkor nem érdemes hitelt felvenni, sőt érdemes külföldi megtakarításokat eszközölni, mert az abból származó pótlólagos bevétel (1+r*), meghaladja az alternatívaköltséget. Ha 1+r* < MPK (hitelfelvétel határköltsége kisebb, mint a belőle származó határbevétel), akkor érdemes hitelt felvenni.
Ha van külföld, és adott 1+r* kamat mellett lehet tőle hitelt felvenni, az csak a fogyasztási lehetőségeket változtatja meg, a termelési lehetőségeket nem. Ha 1+r* > MPK (hitelfelvétel határköltsége nagyobb, mint a belőle származó határbevétel), akkor nem érdemes hitelt felvenni, sőt érdemes külföldi megtakarításokat eszközölni, mert az abból származó pótlólagos bevétel (1+r*), meghaladja az alternatívaköltséget. Ha 1+r* < MPK (hitelfelvétel határköltsége kisebb, mint a belőle származó határbevétel), akkor érdemes hitelt felvenni.
Ha van külföld, és adott 1+r* kamat mellett lehet tőle hitelt felvenni, az csak a fogyasztási lehetőségeket változtatja meg, a termelési lehetőségeket nem. Ha 1+r* > MPK (hitelfelvétel határköltsége nagyobb, mint a belőle származó határbevétel), akkor nem érdemes hitelt felvenni, sőt érdemes külföldi megtakarításokat eszközölni, mert az abból származó pótlólagos bevétel (1+r*), meghaladja az alternatívaköltséget. Ha 1+r* < MPK (hitelfelvétel határköltsége kisebb, mint a belőle származó határbevétel), akkor érdemes hitelt felvenni.
2. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség 1+r* > MPK szaggatott vonal meredeksége MPK kék vonal meredeksége 1+r* megtakarítás 1. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség
2. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség 1+r* < MPK szaggatott vonal meredeksége MPK kék vonal meredeksége 1+r* hitel 1. periódusban rendelkezésre álló termékmennyiség