KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Átírás

1 Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat. A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. a a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A feladat teljes pontszáma csak hibátlan megoldásért adható meg. iányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Tisztán számolási hiba esetében, tehát logikailag helyes eljárásnál a részpontszám felét kell levonni a hibavétés helyén, majd a feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a toűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz hamis kérdéseknél a pontszám két részből áll. A szöveges indoklás mellett álló I megjelöléséért 1 pont adható. a a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. Ennek figyelembevételével az értékelés a következő: - helyes válasz megfelelő indoklással: 1+; - helyes válasz hiányos indoklással: 1+1 pont; - indoklás nélküli hibás válasz mindig 0 pont. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga / május 20.

3 I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (6 x 2 = 1) a d b b c b Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám: 6 x 2 = 1. II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 x 3 = 18 pont) I- Indoklás Pontszám 1) a az átlagtermék nagyobb, mint a határtermék, akkor a határtermék függvény csökkenő szakaszán unk, ezért egy újabb egység munka felhasználásával a termelés már 1+ lassulva nő. 2) Diszkontálással egy t év múlva várható bevétel jelenértékét határozzuk meg az érvényes kamatláb mellett. A nettó jelenérték a tőkésített érték és a befektetett összeg 1+ különbségével egyezik meg, és ha a nettó jelenérték pozitív, akkor a várható hozamok meghaladják a befektetett tőke értékét, tehát érdemes egy beruházást megvalósítani. 3) A kötvény árfolyamát a várható bevételek diszkontált összege határozza meg, amely akkor lesz magasabb a névértéknél, ha a kötvény magasabb hozamot biztosít, mint 1+ a pénz banki kamatoztatása. 4) Az amortizáció a pótló beruházások forrását jelenti. A tőkeállomány bővülését a nettó beruházás fejezi ki. A bruttó beruházás része az amortizáció, mert a bruttó 1+ beruházás a bővítő és a pótló beruházások összegével egyezik meg. 5) Árupiaci túlkínálat mellett egy kétszereplős modellben az Y D < Y feltétel teljesül, amiből az is következik, hogy a I < S feltétel teljesül. A megtakarításnak meg kell egyeznie a fogyasztásra fel nem használt jövedelemmel, hiszen S = Y C. 1+ 6) A kibocsátás rövid távon a munkafelhasználás I függvényében változik, a foglalkoztatás maximuma a munkapiaci egyensúly mellett érhető el. a a nominálbér rögzített, a foglalkoztatás maximumát az egyensúlyi reálbérhez tartozó árszínvonalhoz is hozzárendelhetjük. 1+ írásbeli vizsga / május 20.

4 2. Kiegészítés (4 x 1 = 4 pont) 2.1. csökken 1 pont 2.2. csökken 1 pont 2.3. növekszik 1 pont 2.4. csökken 1 pont 3. Párosítás (4 x 1 = 4 pont) A B C D Csoportok egyik GDP GNI mindkettő sem 0) Állítások 1), 2) 3) 4) 5), 6) Megjegyzés: - A táblázat kitöltéséért csak akkor adható pont, ha az A oszlop fejrovata ki van töltve. - a a fejrovat kitöltése hibás, akkor az oszlophoz tartozó hozzárendelés nem pontozható, a többi oszlopkitöltésért járó pontszám megadható. - a a táblázat fejrovatát helyesen töltötte ki, akkor minden két helyes párosítás 1 pontot ér. Indoklás: A termelés eredményét a piaci árak segítségével összesítjük. 3 pont 1 pont írásbeli vizsga / május 20.

5 4. Összehasonlítás ( = 7 pont) Sorszám Válasz Pontszám 1. ábra 2. ábra Q P = Piaci/egyéni egyensúlyi/ Q T = Társadalmi egyensúlyi/optimális optimális mennyiség mennyiség MSB = Társadalmi határhaszon függvény Pontozás: Minden két helyesen meghatározott változó 1 pontot ér. Pozitív externáliára kell példát írni: - szépen parkosított területek és kertek a lakókörnyezetünkben - gyümölcsös melletti méhészet, stb. MSC = Társadalmi határköltség függvény Negatív externáliára kell példát írni: - környezetkárosító ipari üzem (pl. acélmű) működése a lakókörzetünkben - a lakószomszéd hangoskodása stb. Pontozás: A pontszám akkor adható meg, ha mindkét oszlopban helyes a felírt példa. iányzó, hibás válasz esetén pont erre a részre nem adható. Az eltérés oka az, hogy az egyéni és társadalmi értékelés eltér egymástól, a döntéshozók nem értékelik a külső gazdasági hatásokat. Pozitív externália esetén a társadalmilag optimális termelés nagyobb lenne, mint az egyéni optimum, ezért jóléti veszteség keletkezik. Az eltérés oka az, hogy az egyéni és társadalmi értékelés eltér egymástól, a döntéshozók nem értékelik a külső gazdasági hatásokat. Negatív externália esetén a társadalmilag optimális termelés kisebb lenne, mint az egyéni optimum, ezért jóléti veszteség keletkezik. Pontozás: - A pontozás ábránként külön történik. - Az ábrához tartozó akkor adható meg, ha a kiemelt szövegek közül legalább két elem megjelenik a válaszban. 1 pont 2+2 = 4 pont 5. Újabb megszorítások Görögországban ( = 7 pont) Sorszám Válasz Pontszám 5.1. Az állami költségvetés hiányának mérséklése. 1 pont 5.2. C, D, E, F 5.3. minden két helyes válasz után adható 1 pont A) Igaz B) amis C) Igaz D) Igaz 4 x 1 pont = 4 pont írásbeli vizsga / május 20.

6 III. Számítási és grafikus feladatok 6. feladat ( = 1) 6.1. Általános szabály szerint, minden olyan kombináció jó, amelyre teljesül, hogy K L = Ilyenek pl: K L a a tőkeállományra vonatkozó korlátozást teljesítő kombinációkat vizsgáljuk csak, akkor a következő költségekkel kell számolni: Tőke(K) Munka(L) , ,4 209, ,5 Költség (ezer forintban) , , , A beruházás megvalósítható, mert minden költség alatta van a felső korlátot jelentő forintnak. Megjegyzés: A válaszra a pontszám akkor is megadható, ha nem mindegyik fenti tényezőkombinációra terjed ki a vizsgálat, hisz a feladat csak egy ilyen esetre vonatkozóan kéri az ellenőrzést. a azonban a beruházás megvalósíthatatlanságát a vizsgázó olyan kombináció mellett igazolja, amely nem felel meg a feladat korlátozásainak, pontszám nem adható. a K = 12 és L = 192, akkor alapján Q =240. Q és AP L =, azaz AP L = 240/192 = 1,25 L A termelés összköltsége - az előbbi táblázatban is ez látható TC = , hiszen a költség a tényezők tulajdonosainak fizetett ellenérték, azaz TC = p K K +p L L összefüggéssel számítható ki., azaz AC = /240 = TR = P Q = = TC = Tπ = TR TC = = pont írásbeli vizsga / május 20.

7 7. feladat ( = 1) 7.1. D = S alapján Q e = 400, P e = 368 A fogyasztói többlet számítása: = Az adó hatására a kínálati függvény balra eltolódik, az új egyenlet úgy állítható elő, hogy a kínálati árat minden termék mennyiség mellett a fizetendő adó összegével megnöveljük. P = P + 72, azaz P = ,8Q Az új egyensúly: Q 1 = 385, és P 1 = 428 Fizetendő adó = 72 Q 1 = = Bevételi többlet = TR 1 - TR 0 = ( ) ( ) = = A bevételtöbblet a fizetendő adó 63,42%-a. A termelői többlet számítása: = adózás után TT = ( ) 385 = tehát a termelői többlet 4710-zel csökkent. induló helyzetben TT = ( 48 ) írásbeli vizsga / május 20.

8 8. feladat ( = 1) Sorszám Válasz Pontszám A foglalkoztatást a kibocsátás segítségével határozhatjuk meg: = L fogl, L fogl = /1 728 = A reálbért a munkakeresleti függvény és a foglalkoztatás ismert adatai segítségével számíjuk: D L = L ( W ) P fogl 2 = 432 W/P = 4 1 pont A munkanélküliek száma: L S L fogl = = 336 a rögzített nominálbér W 0 = 4, mert P =1 A munkapiaci egyensúly miatt L S = L D, azaz 4 K 768 = K = ( 4) 2 A potenciális kibocsátás számítása a termelési függvény segítségével történhet: Y = = pot Az egyensúlyi reálbér kiszámításához az L S = L D alapján = egyenletből határozzuk meg: W/P = 3 ( W P) 2 Az egyensúlyi foglalkoztatottság L fogl = L S = L D = 768 A nominálbér a P = 1 változatlansága miatt W = 3 A kibocsátás a termelési függvény helyettesítési értékéből adódik: Y = = pont írásbeli vizsga / május 20.

9 9. feladat ( = 1) 9.1. Az adatok alapján: C(Y di ) = ,7 (Y 1 000) I(i) = ,5 4 = 850 G = 0,05 Y és ha Y D = C + I + G, akkor 3 pont Y D = ,7 (Y 1 000) ,05 Y = ,75Y Y D = Y azaz Y = ,75Y, Ye = 1 070/0,25 = A transzfer a fogyasztási függvényt módosítja, ezért C(Y di ) = ,7 (Y TR), és mivel Y = 5 120, C(Y di ) = ,7 TR az új egyensúlyi jövedelemre teljesül, hogy = ,7 TR , , és ebből a TR értéke kiszámítható: TR = 210/0,7 = pont G = 0,1Y, T = és TR = 300, ezért Y D = ,7 (Y ) ,1 Y, és Y D = Y azaz Y = ,8Y, Ye = 1 280/0,2 = S Á = T TR G = = +60, szufficit a kiadási multiplikátor ΔY = = = 3,33 ΔG = = 3,33 1 cˆ 1 0,7 megoldás is elfogadható írásbeli vizsga / május 20.