Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ
Controlling
Controlling A vállalti vezetés elsőrendű feladata, hogy a vállaltot a kitűzött cél elérésére vezesse. A Controlling és a vezetői ellenőrzés ilyen módon közel áll egymáshoz, mindkettő ugyanazt a célt szolgálja. Az egyik a cél elérésére irányuló tevékenységet fejezi ki, a másik inkább az eszközrendszert és a működési elvet helyezi előtérbe, amellyel a vállalt vezetése a kitűzött cél elérésére törekszik. A kontrolling tekinthető úgy, mint a vezetés alrendszere, amely a tervezést, ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja. A kontrolling a vezetés irányítási feladatainak elvégzését a teljes vezetési rendszer koordinációjával támogatja. SZIKORA PÉTER 3
A controlling fogalma A controlling a vállalatvezetés támogatására szolgáló koordináló és információ szolgáltató rendszer, amely a vállalat irányítására szolgáló cselekvési alternatívák tervezésén, ellenőrzésén és fejlesztésén keresztül valósul meg. A controlling az információ menedzsment szerinti vezetési funkció, a vállalati események tervezésére, ellenőrzésére, elemzésére és irányítására szolgáló vezetési eszköz. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 4
Controlling folyamat alrendszerei célmeghatározás, tervezés, ellenőrzés, elemzés és beszámolás A controlling előfeltétele egy decentralizált tervezési és ellenőrzési rendszer. A controlling a vezetés irányítási feladatainak elvégzését a teljes vezetési rendszer koordinációjával támogatja. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 5
A controlling rendszer szabályozási köre 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 6
A controlling rendszer működése A termelési folyamat információi a számvitellel kapcsolódnak össze, majd az indokolt terv és tényadatok összehasonlításán keresztül irányítási és szabályozási információkká transzformálódnak a vezetői számvitel segítségével 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 7
2016. április 9. SZIKORA PÉTER 8
A controlling rendszer elemei a célképző folyamat kialakítása és működtetése (stratégiai és operatív tervezési és ellenőrzési rendszer). részletes költség, eredmény és teljesítmény elszámolási rendszer mutatószám rendszerek kifejlesztése a beszámolási rendszer (jelentések) olyan irányú fejlesztése, amely a vezetési szinteknek megfelelő információkat szolgáltat a vezetői információs rendszer olyan irányú fejlesztése, amely a controlling szempontjából releváns információkat szolgáltat. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 9
Controlling és a vezetői számvitel A controlling legfontosabb információforrása a számvitel, a bevételek és költségek elszámolása. A problémák megoldását a vezetői számvitel elterjesztése segíti, amelynek során el kell érni, hogy a vezetők is igényeljék a számvitel adatait és tudjanak olvasni a pénzügyi beszámolókból. A hatékony vezetésorientált számvitel lényegében a következő elemeket foglalja magában: vezetésorientált költség- és teljesítmény-elszámolást, gazdaságossági számításokat, pénzügyi elszámolást. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 10
A controlling szervezet kialakítása A controlling szervezet kialakítása külső és belső tényezőktől függ. A szervezet kialakításánál néhány fontos kérdést kell tisztázni: A vállalatnál milyen szervezet látta el a controlling feladatokat? Milyen feladatköröket kell a controlling funkció keretében ellátni? A külső és belső tényezők ismeretében milyen követelmények fogalmazhatók meg a controller személyével kapcsolatban. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 11
A controlling elhelyezése lineáris törzskari szervezetben. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 12
Controlling szervezet elhelyezése mátrix szervezetben 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 13
A controller személye A controller személyével kapcsolatban magas szakmai és erkölcsi igényeket támasztanak. Néhány tulajdonsága a controllernek: nyitottság, kíváncsiság és információéhség kell, hogy jellemezze, piacorientált, stratégiai szemléletű, emberközpontú, innovatív és teljesítményorientált személyiség legyen. Képesnek kell lennie a viták lebonyolítására, az emberek motiválására és a feladatok koordinálására. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 14
A szakirodalom alapvetően háromféle controller típust ismer: Regisztrátor, aki az eseményeket megbízhatóan rögzíti, az információkat jól rendszerezi, nyilvántartja. Stabil gazdasági környezetben eredményesen működik. Navigátor, aki a dinamikusan változó környezetben, gyakran bizonytalan feltételek között is jól eligazodik, megfelelően tájékoztatja mindenről a vezetést. Indikátor típus közvetlenül részt vesz és kezdeményez a problémamegoldás folyamatában, tanácsaival segíti a vezetést. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 15
A controlling rendszer kialakítása 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 16
Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling SZIKORA PÉTER
Controlling A Controlling funkciók ellátása érdekében az alábbi Controlling feladatok határozhatók meg: tervezés mérés összehasonlítás, elemzés értékelés A tervezés a Controlling számára a vezetői tervezésben a tervfejezetek koordinációját, az alternatívák kidolgozását, a tervcélok és az elérésére irányuló konkrét tervek összhangjának biztosítását jelenti. A mérés a tervek és a teljesítések értékelését teszi lehetővé, a mérési pontok, eszközök és módszerek, mutatószámok, mérési eljárások összessége. Az összehasonlítás a terv és a tényállapot értékeinek összehasonlítását jelenti. Az értékelésben a terv-tény összehasonlítás eredményeit és azoknak a vállalati célok elérésére gyakorolt hatását kel értékelni. SZIKORA PÉTER 18
Controlling A Controlling rendszer funkcióinak ellátása érdekében a következő alrendszereket foglalja magába: célmeghatározó, tervező ellenőrző beszámoló A Controlling rendszer alrendszerei az irányítással és a megvalósítással összekapcsoltan egyetlen szabályozási kört alkot SZIKORA PÉTER 19
Logisztika-Controlling A logisztika controllig a controlling azon területe, amely az anyagi folyamatokkal foglakozik, beleértve a hagyományosan értelmezett logisztikai - rakodási, szállítás, tárolás -, valamint az átalakítási, megmunkálási, szerelési műveleteket. Tervezés és mérés: normák, normatívák rendszerén alapul. A gyártás folyamata: - anyag átalakítás - anyag áramoltatás (R-S-T) - információáramlás A norma: természetes mértékegységben méri a felhasználást. A logisztikai teljesítmények és költségek tervezése és mérése: Költséghelyeken mérni kell: - közvetlen költséget - közvetett (rezsi) költséget SZIKORA PÉTER 20
Logisztika-controlling SZIKORA PÉTER 21
Controlling KÖLTSÉGEK TERVEZÉSE, KALKULÁCIÓK
A költségszámítás rendszerei 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 23
A költségek tervezése Mindig a meglévő számviteli rendhez kell igazodnia és minden költséghelyre és költségnemre ki kell terjednie. Fázisai: 1. Költséghelyek elkülönítése: meghatározza a felelősségi területeket. 2. Tervezési időhorizont kiválasztása: a tervezés céljától és a terv típusától függ. Ettől függetlenül meg kell határozni a terv érvényességét (stratégiai vagy operatív tervezés). 3. Forgalom felmérése: az értékesítésre kerülő mennyiségek tervezése, amely a tényleges és tervezett rendelésállomány alapján határozható meg. 4. Erőforrások tervezése és annak költségkihatásai. 5. Kapacitás tervezés: az értékesítés kapacitás igényét a rendelkezésre álló erőforrásokkal vetjük össze. 6. Vetítési kulcs meghatározása: a közvetlen költséghelyek alapján a határozzuk meg. 7. Közvetlen és általános költségek tervezése 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 24
Közvetlen költségek tervezése Anyagköltség: Nettó norma alapján tervezett anyagmennyiség + Megmunkálási veszteség Bruttó norma alapján tervezett anyagmennyiség + Szállítási, raktározási veszteség * Tervár Beszerzési norma alapján tervezett anyagmennyiség Tervezett anyagköltség Ezután a terv és tényköltségek vizsgálatát kell elvégeznünk standard költségszámítással. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 25
Közvetlen költségek tervezése Bérköltség: A különböző költségviselők terv mennyiségei * A műveletekre és költségviselőre jutó tervmunkaidő * A tervezett bértarifa Előirányzott közvetlen bérköltségek. Ezután a terv és tényköltségek vizsgálatát kell elvégeznünk standard költségszámítással. Ezt kiegészíthetjük a munkaidő kihasználás vizsgálatával. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 26
Mutatószámok Munkanap átlagos hossza: az átlagos dolgozó létszámból egy fő a vizsgált időszakban naponta átlagosan hány órát dolgozott: Teljesített munkaórák száma - túlórák száma Teljesített munkanapok száma Munkahónap átlagos hossza: egy dolgozóra jutó teljesített munkanapok száma: Teljesített munkanapok száma Átlagos statisztikai állományi létszám 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 27
Mutatószámok Munkanap-kihasználás: megmutatja, hogy a munkanap kihasználása hány % volt: Teljesített munkaórák száma - túlórák száma Az átlagos dolgozó létszám által teljesíthető munkaóraszáma vagy Munkanap átlagos hossza Kötelező napi munkaidő 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 28
Mutatószámok A munkahónap kihasználás mutatója: kifejezi, hogy a vizsgált időszak munkanapjait hány %-ban használták ki. Teljesített munkanapok száma Teljesíthető munkanapok száma vagy Átlagos dolgozó létszám Átlagos statisztikai állományi létszám vagy Munkahó átlagos hossza Munkarend szerinti munkanapok száma 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 29
Mutatószámok Munkaidőkihasználás mutatója: Kifejezi, hogy a rendelkezésre álló munkaidőt hány %-ban használták ki. Teljesített munkaórák száma - túlórák száma Az átlagos statisztikai állományi létszám által teljesíthető munkaórák száma 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 30
Közvetlen költségek tervezése Bérek járulékának tervezése: a vállalattól független tényezô, a jelenlegi központi szabályozók szerint a közvetlen bérköltség közel 42 %-a. Egyéb közvetlen költségek: visszavezethetők a közvetlen anyag- és bérköltség tervezésre. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 31
Általános költségek tervezése Összefügg a belső teljesítmény elszámolás és érdekeltség kérdésével. Módszerei: Nulla bázisú költségtervezés (ZBB). Általános költségek elemzése (GWA). Feladatköltség-elemzés (FKA). Folyamatköltség-számítás. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 32
Az általános költségek megnövekedésének okai Új termelési és információs technológiák elterjedése, az irányítási és amortizációs költségek növekedése. Az összes kültségen belül arányeltolódás a rezsi és az általános költségek irányába. Kutatási és fejlesztési ráfordítások növekedése (konkurencia erősödése és a termékek életciklusának csökkenése miatt). Nemzetközi beszámolási rendszerek elterjedése 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 33
Nullbázisú költségtervezés (ZBB) A célja az általános költségek elemzését követően az eszközök átcsoportosítása a fontos területekre. Az egyes funkciókat a költség és az elérni kívánt hasznosság szempontjából vizsgálják. A költségvetés készítése nulla bázison történik, a múlt eredményeinek figyelmen kívül hagyásával. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 34
Nullbázisú költségtervezés (ZBB) 1. Vállalati célkitűzések és a ZBB területek kitűzése. 2. Olyan döntési egységek meghatározása (minden tevékenység ennek bizonyul, amely a vállalat irányításához kötődik), amelyek egymástól elválasztva kezelhetőek. 3. Teljesítményszintek meghatározása (normák, standardok alapján). 4. Alternatívák gyűjtése, elemzése. 5. Tervezett teljesítményszintek meghatározása (adott szakterületre). 6. Döntési csomagok rangsorolása. 7. Költségvetés. 8. Intézkedések meghozatala. 9. Végrehajtás, ellenőrzés. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 35
Általános költségek elemzése (GWA) Célja az általános költségek csökkentése és a felesleges feladatok és költségek kiszűrése. Az elérhető hasznot a költségekkel állítják szembe a folyamatok különböző területein. A kedvezőtlen költség/haszon teljesítményeknél költségcsökkentési javaslatokat dolgoznak ki. A gyakorlatban 40 %-os költségmegtakarítás a cél. Megvizsgálható például, hogy bizonyos teljesítmény csökkenés, mekkora költségmegtakarítást eredményez. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 36
Általános költségek elemzése (GWA) Lépései: Teljesítmények, tevékenységek, költségek strukturálása Költség/haszon vizsgálat elvégzése Kidolgozott javaslatok értékelése Cselekvési programok kidolgozása 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 37
Feladatköltség-elemzés(FKA) az előző módszerhez hasonlóan a vállalat funkcionális területeire költségcsökkentő tényezőket határoz meg, a funkcionális terület teljesítményének visszafogásával vagy racionalizálásával. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 38
Folyamatköltség számítás célja az általános költségek differenciáltabb kezelése és a többletköltséget okozó folyamatok feltárása. A folyamatokhoz költséghordozókat rendelnek, amelyek olyan mérhető tételek, amelyek egy meghatározott folyamat költségeit befolyásolják. A folyamatok rendezését követően meghatározzuk a teljesítménytől függő és a teljesítménytől független költségeket. A teljesítménytől függő költségeket úgy tekintjük, mint az általános költségek változó részét, és hozzászámítjuk a közvetlen költségekhez. A teljesítménytől független költségeket a folyamatköltségek felosztási kulcsa alapján terheljük a folyamatra, ill. a végtermékre. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 39
A kalkuláció fogalma, célja és feladata A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását, valamint a létrehozott teljesítmények egymáshoz való viszonyát fejezi ki. Kalkuláció fogalma alatt a a gazdasági kalkuláció, valamint az önköltségszámítás keretében végzett tevékenységek, eljárások és módszerek összességét értjük. A gazdasági kalkuláció tárgya termék, illetve ezzel összefüggő tevékenység. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 40
A kalkuláció fajtái, kalkulációs módszerek A kalkuláció a gyártási (szolgáltatási) folyamat különböző szakaszaiban készül, és ettől függően más és más célt szolgál. előkalkulációt, közbenső és utókalkulációt. A különböző időpontban készülő kalkulációnak alapfeltétele a módszerbeli azonosság, vagyis az egyes költségtényezők azonos módon történő számbavétele. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 41
Az előkalukuláció Az előkalkuláció a várható önköltség meghatározására irányul, műszaki-gazdasági tevékenységen alapszik. Az előkalkuláció készülhet új termékre, meglévő termékek új technológiai változataira, saját termelésű készletek tervezett nyilvántartási árainak megállapítására, saját beruházások, fejlesztési témák, átszervezési feladatok tervezett költségeinek meghatározására, a vállalat költség, fedezet és nyereség tervezési munkáihoz kapcsolódóan. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 42
Az előkalkuláció Előkalkulációt készíthetünk a bázisköltség-számítás és a terv-költségszámítás területére: norma szerinti előkalkulációt, tervkalkulációt. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 43
Előkalkuláció A várható költség meghatározására irányul Módozatai: -ajánlati (egyedi ill. új termék megrendelő kéri) -árvetési (új gyártmánynál) -terv és (éves tervezés időszakában) -műszaki előkalkulációk lehetnek (feltétele: kialakult konstrukció, technológia) 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 44
Előkalkuláció Az előkalkuláció adatbázisa lehet: - műszaki dokumentáción - becslésen és - összehasonlításon alapuló kalkuláció 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 45
Közbenső kalkuláció Közbenső kalkuláció a gyártással egyidőben készül. Alkalmazása hosszú átfutású, nagy volument képviselő, bonyolult termék esetében célszerű. A közbenső kalkuláció kizárólag operatív célokat szolgál, ezért formája, módszere kötetlen. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 46
Közbenső kalkuláció - egyéb gyártmányok átfutási ideje 1-2 év - gépipari gyártmányok anyagköltsége összes költség 50-60%-a - közvetlen anyagköltség a gyártási folyamat legelső szakaszában mérjük fel 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 47
Utókalkuláció Alapbizonylatok és könyvelési adatok felhasználásával készül Az utókalkuláció feladata a tényleges önköltség meghatározása a termelés, a tevékenység befejezését követően a befejezett termelés költségeinek és az előállított termék (mennyiség) összevetésével. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 48
Utókalkuláció Az utókalkuláció lehetőséget teremt: a saját termelésű készletek mérlegben való értékeléséhez, adatokat biztosít a befejezett beruházások költségeinek és teljesítmény értékének megállapításához, információkat nyújt a tervezési munkához, az önköltségcsökkentési terv megállapításához, kalkuláció alapján a vállalati költséggazdálkodás megítéléséhez, a vállalat árpolitikájának megítéléséhez 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 49
Kalkulációs egység A kalkulációs egység az a meghatározott tevékenység, szolgáltatás, amelyre a kalkulált önköltség vonatkozik. Kalkulációs egységek a következők szerint alakíthatók ki: technológiai fázisonként, alkatrészenként, szerelési alcsoportonként, szerelési főcsoportonként, gyártmányonként és gyártmánycsoportonként. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 50
A hazai gyakorlatban leginkább elterjedt kalkulációs módszerek: osztókalkuláció, pótlékoló kalkuláció, gépórakalkuláció, normatív kalkuláció. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 51
Osztókalkuláció Az osztókalkuláció módszerén belül megkülönböztetünk: egyszerű osztókalkulációt, egyenértékszámos osztókalkulációt, fázisonkénti osztókalkulációt. Az osztókalkuláció módszerét abban az esetben alkalmazhatjuk, ha a befejezetlen termelés állománya jelentéktelen, vagy az egymást követő időszakokban azonos ingadozást mutat. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 52
1. egyszerű osztó kalkuláció: Feltétel: egynemű, egyszerű termékek, egy üzemben; bef. termelés ne, vagy csak minimális legyen nagy tömegben előállított termék A felmerült összes költséget elosztjuk a termelt mennyiséggel és eredményül az egységre jutó költséget kapjuk. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 53
2. egyenértékszámos osztókalkuláció Azonos főalkotó elemekből álló és azonos technológiával előállított, csak méret vagy minőségi különbséget mutató terméknél lehet alkalmazni. Műszaki számításokkal a termék csoportban résztvevő termékekre egyenértékszámot dolgoznak ki. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 54
Nem helyes egyenértékszámos osztó kalkulációs módszer alkalmazása ott: - a technológia folyamat termékeknél nem azonos - az önköltségi arányok eltolódnak - az egyenértékszámok megállapítása műszaki adottságok vizsgálata nélkül történik - ha az egymástól eltérő gyártmányok száma, félesége, három-négynél több 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 55
A termél 10000 db A termék súlya 45dkg B termék 20000 db B termék súlya 99 dkg C termék 5000 db C termék súlya 153 dkg A termék egyenértékszámítása: 45/45=1 B termék egyenértékszámítása: 99/45=2,2 C termék egyenértékszámítása: 153/45=3,4 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 56
Pótlékoló kalkuláció A pótlékoló kalkulációs módszer lényege, hogy a közvetlen költségeket felmerüléskor közvetlenül elszámoljuk a termékre, az általános (állandó) költségeket költséghely számlákon gyűjtjük, majd teljes összegét, vagy egy részét vetítési alap figyelembevételével osztjuk fel a költséghelyen elállított termékre. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 57
Pótlékoló kalkuláció A gyakorlatban különböző vetítési alapokat alkalmaznak: az előállításra fordított élőmunka mennyisége (normaóra), közvetlen bérköltsége, felhasznált anyag mennyisége vagy értéke, a tényleges gépi normaóra, a közvetlen költség és bérköltség együttes összegét. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 58
Gépóra kalkuláció Az egy órára jutó gépköltség (Kg): Ahol: t = a termék meghatározott gépre vonatkozó időigénye, g = a fajlagos gépóraköltség, i = 1...n a termék előállításánál igénybe vett gépek száma. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 59
Normatív kalkuláció A normatív kalkuláció szerint a termék (teljesítmény) utókalkulált egységköltsége a norma szerinti utókalkuláció összeállításával határozható meg. Az utókalkuláció az érvényben lévő normák, normatívák, a normaváltozások és a normaeltérések összevont, kalkulációs egységre gyűjtött adatait tartalmazza. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 60
Normatív kalkuláció Az utókalkulált önköltség tehát az alábbi módon határozható meg: 1. Alapkalkuláció szerinti önköltség 2. ± Normaváltozások 3. Norma szerinti önköltség 4. ± Normaeltérések 5. Utókalkulált tényleges önköltség 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 61
Önköltségszámítás Kalkuláció A termékegységre eső költségek meghatározását kalkulációnak, illetve önköltségszámításnak nevezzük. A megbízható és időben készült kalkuláció a vállalat tervszerű irányításának és működtetésének nélkülözhetetlen feltétele. Attól függően, hogy mikor végezzük, lehet: előkalkuláció, közbenső kalkuláció, vagy utókalkuláció. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 62
Önköltségszámítás Előkalkuláció ajánlati, árvetési, terv, műszaki előkalkuláció. Adatforrás lehet műszaki dokumentáción, becslésen vagy összehasonlításon alapuló. Ajánlati kalkulációt akkor készítenek, amikor a megrendelő erre a gyártó vállalatot felkéri. Árvetési kalkuláció kialakítása új gyártmányok gyártása esetén kerül rá sor. Terv kalkulációt az éves tervezés időszakában, termelési tervben szereplő, kiemelt, összehasonlító termékekről készül. Műszaki előkalkuláció készítéséről akkor lehet beszélni, amikor az egyes gyártmányok konstrukciója és technológiája már kialakult. A műszaki előkalkuláció a legpontosabb előkalkuláció, mert műszaki dokumentáció alapján készül. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 63
Önköltségszámítás Közbenső kalkuláció A gyártással egyidőben készül. Alkalmazása hosszú átfutási idejű, nagy volumenű bonyolult termékek esetén célszerű. (Ha egyes gyártmányok átfutási ideje 1-2 év, a gépipari gyártmányok közvetlenül elszámolt anyagköltsége a teljes költség 50-60%-a, vagy ha a közvetlen anyagköltségek túlnyomó hányada gyártás első szakaszában már felmerült.) Utókalkuláció A tényleges ráfordításoknak megfelelően a műszaki előkészítő szervek által kibocsátott alapbizonylatok és könyvviteli adatok felhasználásával, a könyveléssel legszorosabb összefüggésben készítik el, a gyártási folyamat befejeztével. Ki kell mutatnia a termékek előállításához felhasznált, közvetlenül elszámolt anyagi mennyiségeket, továbbá a közvetlenül elszámolt munkaórákat. Az utókalkuláció adatai alapul szolgálhatnak az ipari termékek és szolgáltatások árának végleges megállapításában. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 64
Önköltségszámítás Kalkulációs egység az a meghatározott termékmennyiség, szolgáltatás vagy gyártási fázis, amelyre a kalkulált önköltség vonatkozik. A kalkulációs egységek a következők szerint alakíthatók ki: technológiai fázisonként, alkatrészenként, szerelési alcsoportonként, szerelési főcsoportonként, gyártmányonként, gyártmánycsoportonként. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 65
Önköltségszámítás A kalkuláció felépítése, kalkulációs módszerek A hagyományos kalkulációs séma (teljes költségszámítás) felépítése a következő: 1.Közvetlen anyagköltség 2.Közvetlen bérköltség 3.Közvetlen bérek járulékai 4.Gyártási különköltség 5.Egyéb közvetlen költség 6.Közvetlen önköltség (1+2+3+4+5) 7.Üzemi általános költség 8.Szűkített önköltség (üzemi önköltség) (6+7) 9.Az irányítás költségei 10.Elkülönített költségek műszaki fejlesztés költségek garanciális javítási költségfedezet egyéb elkülönített költségek 11.Teljes önköltség (vállalati önköltség) (8+9+10) 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 66
Önköltségszámítás Amelyben a termék közvetlen önköltségét, vagy szűkített önköltségét határozzák csak meg azt részköltség számításnak nevezzük. Gazdasági kalkuláció készítéséhez általában a fedezeti elven alapuló részköltség számítást alkalmazzák. Ha a gazdaságilag determinált ár a változó költségeknél magasabb, akkor valamilyen mértékben fedezet képződik az állandó költségekre. Minél nagyobb a változó költségek és az árak különbözete, vagyis a fedezet, annál inkább keletkezik forrás az állandó költségek fedezetén felül a nyereségre. Az ilyen módon való tervezés a nyereségfedezeti számítás. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 67
Önköltségszámítás Nyereségfedezeti számítás kalkulációs sémája: 1. Közvetlen anyagköltség 2. Közvetlen bérköltség 3. Közvetlen bérek járuléka 4. Gyártási különköltségek 5. Közvetlen (változó) költségek (1+2+3+4) 6. Fedezet (7-5) 7. Eladási ár 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 68
Önköltségszámítás A kalkulációnak tartalmaznia kell: a termék pontos megnevezését kalkulációs egységek megjelölését gyártott mennyiséget kalkuláció készítésének időpontját termék eladási árát fogyasztási adó fizetési kötelezettség, árkiegészítés mértékét ténylegesen felmerülő költségek kimutatása az előírt séma szerint Az utókalkuláció legfontosabb bizonylatai: a közvetlen költségek felmerülését igazoló bizonyaltokat felosztott közvetett költségek felosztásával kapcsolatos számításokat termelés mennyiségére vonatkozó adatok 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 69
Önköltségszámítás Hagyományos kalkuláció készítésekor a közvetett költségek kalkulációs egységekre történő szétosztása többféle módszerrel lehetséges: egyszerű osztó (homogén) egyenértékszámos osztó (választék szerint profilra) pótlékoló kalkuláció (vegyes profilra) Az önkényes felosztás torzításokhoz vezethet, ezért célszerű a fedezeti költségszámításon alapuló gazdasági kalkuláció alkalmazása. 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 70