ÉPÍTŐIPARI VALLALATOK GAZDÁLKODÁSA

Átírás

1 YBL MIKLÓS ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI KOI GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR 'rf" i\r- PAPP PÉTER ÉPÍTŐIPARI VALLALATOK GAZDÁLKODÁSA Nfinrcii KÉZIRAT TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 197:: 0 MFK Könyx*'* DEBRECEN

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 9 Az építőipari vállalati gazdaságtan, fogalma. tárgya, jelentősége 9 I. Az építőipar helye, szerepe ós jelentősége a népgazdaságban A szocialista ipar fogalma, jellemző vonásai Az építésügyi gazdasági ágazat fogalma, irányítása A kivitelező építőipar iparági csoportosítása Az építőipar népgazdasági jelentősége Az építőipari termelés fogalma, speciális jel lemzői 5. Az építőipari termelés számbavétele I Természetes mértékegységben tttrténő számbavétel Az építőipari bruttó termelési érték meghatározása A nettó építőipari termelés meghatározása 26 II. A vállalat, mint a termelő tevékenység önálló gazdálkodó egysege A vállalat ' A vállalat jellemzésére szolgáló általános jellegu mnrarók A termelési profil Nagyságrend A vertikalitás mértéke Tömegszerüség Az építőipari vállalat 31

3 4. Az építőipari tevékenység sajátosságainak befolyása a7. építőipari vállalatok gazdálkodására Vállalat alapítása, megszüntetése Vállalatpolitika 39 fi.1 töpftésl piac és sajátossága 40 III. Vállalati tervezés A tervezésről általában A vállalati tervezés fogalma és annak általános rendszere Az építőipari vállalatok tervei I Az építőipari vállalati tervek információ bázisa Összefüggés a népgazdasági és a vállalati tervezés között 48 IV. Műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztés fogalma Mi &% innováció?, hl 2. Az építőipari műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztési koncepció A műszaki fejlesztés Információszükséglete A műszaki fejlesztési terv A műszaki fejlesztés finanszírozása és elszámolása A műszaki fejlesztés megvalósítása 56 V. Állóeszköz-gazdálkodás Az állóeszközük fogalma Az állóeszközök nyilvántartása Az állóeszközök csoportosítása Az állóeszközök elhasználódása I Az állóeszközök fizikai kopása Az állóeszközök erkölcsi kopása Az állóeszközök amortizációja Az állóeszközök kihasználása Az állóeszközök fokozottabb kihasználásának főbb módszerei,,,, 6R

4 VI. Beruházások A beruházások fogalma A beruházások csoportosítása A népgazdasági és üzemgazdasági beruházások Termelő és netn termelő beruházások A beruházások anyagi -műszaki össze tétel szerinti megkülönböztetése A beruházások megkülönböztetése ;i beruházás célja szerint A beruházások megkülönböztetése a döntési jogkörük szerint A beruházások mc%klllönhözrerése a finanszírozás módja szerint A beruházások megkülönböztetése összefüggésük alapján A kivitelezés módja szerint A beruházások megkülönböztetése készültségi állapotuk szerint A beruházások lebonyolítása A beruházások során közreműködő szervek A beruházási javaslat A beruházás elhelyezése A beruházási program A beruházások engedélyokirata Tervezői és kivitelezési szerződés A műszaki átadás-átvételi eljárás Az építési munkák elszámolása A beruházások hatékonysága 80 VII. Forgócszközgazdálkodás A forgóeszközök fogalma A forgóeszközök szerkezete A forgóeszközök foiyási sebessége A forgóeszköz-kihasználás fokozásának jelentősége A forgóeszközök finanszírozása Vállalati anyaggazdálkodás 92 S. 1 Az anyag jelentősége az építőipari termelésben 92

5 5.2 Az építőipari anyagok főbb csoportjai Az anyagnormák Anyagkészlet normák A készletgazdálkodás főbb módszerei Az anyagfelhasználás elemzése 100 VIII. Munkaerő és bérgazdálkodás Munkaerőgazdálkodás 102 1,1 A munkanorma A munkanormák csoportosítása A műszaki idejének felosztása normázás szempontjából A műszaki munkanorma megállapításának menete Munkaíamilmányok készítése Munkanapi elvéle lek készítése Az időmérés Normaalapok dsszeállírása Munkanormák az építőiparban A munkaerőgazdálkodás feladatai A vállalati munkaerőkonjuktura vizsgálata A vállalati létszámgazdálkodás A foglalkoztatott létszám nagyságát és mozgását jellemző mutatószámok A létszámváltozás vizsgálata A munkaidő kihasználás vizsgálata A bérgazdálkodás A munkások bérezése Bérformák Az alkalmazottak bérrendszere, és anyagi ösztönzése Néhány szempont a bérgazdálkodás továbbfejlesztéséhez A termelékenység mérésének módszerei az építőiparban A termelékenység fogalma A termelékenység mérésének mutatószámai A termelékenység színvonalára haró tényezők 14.S IX. Gépgazdálkodás A gépesítés fogalma A vállalati gépgazdálkodás feladata 149 6

6 2.1 A gépészeti osztály részletes feladatai Gépi időnormák A Képi időnormákkal kapcsolatos alapfogalmak Az építőgépek alapteljesitményének megállapítása Gépi teljesltménynormák és időnormák Gépi időnormák készítése A gépi munkaszak meghatározása A gépellátottság vizsgálata A gépesítés színvonalának elemzése A gépesítés hatásai A gépesítés aktív hatásai A gépesítés passzív hatásai A gépesítés gazdasági hatásainak számszerűsítése A gépesítés hatékonyságának fokozásával kapcsolatos főbb szempontok A karbantartási feladatok szervezése Karbantartási feladatok Állandó jellegu karbantartási feladatok Időszakos karbantartási feladatok A TMK rendszeri! karbantartás A karbantartó tevékenység tervezése 186 X. Építőipari költségvetési alapismeretek Alapfogalmak Az építőipari költségvetés célja és fajtái Az előirányzati költségvetés A tételes költségvetés A tételes költségvetés funkciói A költségvetés készítésére vonatkozó előírások 198 XI. Kdlrségtanl alapismeretek A költséggazdálkodás jelentősége A költség és a kiadás fogalma A költségek csoportosítása, költségfüggvények A költségvisszamaradás fogalma A rétegköltség és a határköltség fogalma A kalkuláció és az önköltség fogalma 218

7 5.1 A kalkuláció csoportosítása A kalkulációs sémák és a kalkulációs tételek tartalma Az építési szerelési munkák kalkulációs sémája Az építési-szerelési munkák költségtényezői nek tartalma A7- ipari cermelés (szolgáltatás) kalkulációs sémája A szlikitett önköltség fogalma, tartalma és szerepe Kalkulációs egység, költségviselő lényege 231 XII. Vállalati.jövedelemszabályozás A vállalati nyereség és jövedelmezőség A jövedelmezőség mutatói A jövedelmezőség funkciói 239 2, l A vállalati érdekeltségi alapok A jövedelmezőségi mutató érdekeltségi összefüggése az alapokkal A nyereségadózási rendszer továbbfejlesztésének főbb követelményei az V. ötéves terv megvalósítása érdekében 246