Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya

Hasonló dokumentumok
Egy másik érdekes feladat. A feladat

Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya

Függőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához

Egymásra támaszkodó rudak

Egy általánosabb súrlódásos alapfeladat

A magától becsukódó ajtó működéséről

Forgatónyomaték mérése I.

A síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről

Egy érdekes statikai - geometriai feladat

Érdekes geometriai számítások Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon

Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó.

Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.

További adalékok a merőleges axonometriához

Fiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!

t, u v. u v t A kúpra írt csavarvonalról I. rész

Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről

Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához

Fa rudak forgatása II.

Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész

A csavarvonal axonometrikus képéről

Egy érdekes mechanikai feladat

A visszacsapó kilincs működéséről

w u R. x 2 x w w u 2 u y y l ; x d y r ; x 2 x d d y r ; l 2 r 2 2 x w 2 x d w 2 u 2 d 2 2 u y ; x w u y l ; l r 2 x w 2 x d R d 2 u y ;

Néhány véges trigonometriai összegről. Határozzuk meg az alábbi véges összegek értékét!, ( 1 ) ( 2 )

Egy újabb látószög - feladat

Chasles tételéről. Előkészítés

Ellipszis átszelése. 1. ábra

Fénypont a falon Feladat

Egy háromlábú állvány feladata. 1. ábra forrása:

Egy kinematikai feladat

Kiegészítés a három erő egyensúlyához

Szökőkút - feladat. 1. ábra. A fotók forrása:

A kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról

T s 2 képezve a. cos q s 0; 2. Kötélstatika I. A síkbeli kötelek egyensúlyi egyenleteiről és azok néhány alkalmazásáról

Karimás csőillesztés

Szabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással

Érdekes geometriai számítások 10.

Egy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben.

Egy sajátos ábrázolási feladatról

Egy érdekes statikai feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal.

Egy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként

Egy mozgástani feladat

A kardáncsukló kinematikája I. A szögelfordulások közti kapcsolat skaláris levezetése

Kerekes kút 4.: A zuhanó vödör fékezéséről. A feladat. A megoldás

Aszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2.

A ferde szabadforgácsolásról, ill. a csúszóforgácsolásról ismét

Két statikai feladat

A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról

Az éjszakai rovarok repüléséről

A gúla ~ projekthez 2. rész

Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra

Az R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész

A hordófelület síkmetszeteiről

Egy kinematikai feladathoz

A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-

A Maxwell - kerékről. Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is!

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

Ellipszis perspektivikus képe 2. rész

A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről

Vonatablakon át. A szabadvezeték alakjának leírása. 1. ábra

A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez

A kettősbelű fatörzs keresztmetszeti rajzolatáról

Vontatás III. A feladat

Egy újabb térmértani feladat. Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra.

Ehhez tekintsük a 2. ábrát is! A födém és a fal síkját tekintsük egy - egy koordinátasíknak, így a létra tömegközéppontjának koordinátái: ( 2 )

Poncelet egy tételéről

A ferde tartó megoszló terheléseiről

Ellipszissel kapcsolatos képletekről

1. ábra forrása: [ 1 ]

Egy érdekes nyeregtetőről

Rönk kiemelése a vízből

Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása

Lépcső beemelése. Az interneten találkoztunk az [ 1 ] művel, benne az 1. ábrával.

Henger és kúp metsződő tengelyekkel

A középponti és a kerületi szögek összefüggéséről szaktanároknak

A térbeli mozgás leírásához

X i = 0 F x + B x = 0. Y i = 0 A y F y + B y = 0. M A = 0 F y 3 + B y 7 = 0. B x = 200 N. B y =

Csúcsívek rajzolása. Kezdjük egy általános csúcsív rajzolásával! Ehhez tekintsük az 1. ábrát!

Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát.

Kerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról

Kosárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt.

Befordulás sarkon bútorral

Tető - feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot és végeredményeit ld. 1. ábra.

Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról. 1. ábra forrása: [ 1 ]

Érdekes geometriai számítások Téma: Szimmetrikus kontytető tetősíkjai lapszögének meghatározásáról

Egy geometriai szélsőérték - feladat

Egy gyakorlati szélsőérték - feladat. 1. ábra forrása: [ 1 ]

A konfokális és a nem - konfokális ellipszis - seregekről és ortogonális trajektóriáikról

A dőlő fa görbüléséről

1. ábra forrása:

Kiegészítés a merőleges axonometriához

Rácsos szerkezetek. Frissítve: Egy kis elmélet: vakrudak

Keresztezett pálcák II.

A merőleges axonometria néhány régi - új összefüggéséről

A repülési háromszögekről. Egy repülőgép sebessége megmérhető az alábbi módon is ld. 1. ábra.

A kardáncsukló tengelyei szögelfordulása közötti összefüggés ábrázolása. Az 1. ábrán mutatjuk be a végeredményt, egy körülfordulásra.

A loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.

Kecskerágás már megint

A főtengelyproblémához

Az ablakos problémához

Átírás:

Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya Két korábbi dolgozatunkban melyek címe és azonosítója: [KD ]: Egy érdekes feladat, [KD ]: Egy másik érdekes feladat azt vizsgáltuk, hogy egy csuklós rúdnégyszög milyen feltételek mellett van egyensúlyban, ha két átlóirányú húrerő terheli. Ezekben az esetekben az erők iránya a csuklók helyzetéhez kötött volt. Most rátérünk a csuklókon ható tetszőleges két szabaderő esetén a rudazat egyensúlyának vizsgálatára, majd eredményeinket egy számpéldában alkalmazzuk. Ehhez tekintsük az. ábrát! Megoldás a virtuális munka tételével A virtuális munka tétele szerint [ ] : i. ábra F δr 0. ( ) i Részletezve, az. ábra jelöléseivel: F r F r 0 ; innen: F r cos F r cos 0 ; ( ) majd az. ábráról leolvasható

r k, r k és 90, 90 ( 3 ) ( 4 ) összefüggéseket ( ) - be téve: F k cos 90 F k cos 90 0 ; egyszerűsítés és átalakítások után: F k cos 90 F k cos 90 0 ; ebből ismert trigonometriai azonosságokkal: F k sin F k sin 0 ; tovább alakítva: F k sin F k sin 0, ( 5 ) Az ( 5 ) egyenlet formailag egy nyomatéki egyensúlyi egyenlet. Ellenőrizzük ezt le, a. ábra segítségével v.ö.: [ ]! ν ν. ábra

A. ábrán a rudazat BC rúdjának egyensúlyát ábrázoltuk. A BC rúdra ható erők: ~ az F és F adott aktív erők; ~ az AB és CD rudak által a BC rúdra kifejtett S és S reakcióerők. A BC rúd egyensúlyának feltételei: R = 0, ( 6 ) M P = 0. ( 7 ) ( 6 ) kifejtve: F + F + S + S = 0; ( 8 ) 3 a.) F + F = F, ( 8 / ) S + S = S, ( 8 / ) így ( 8 ), ( 8 / ), ( 8 / ) - vel: F + S = 0. ( 8 / 3 ) b.) ( 8 ) - at átcsoportosítva: F + S + F + S = 0; ( 9 ) F + S = N, ( 9 / ) F + S = N, ( 9 / ) így ( 9 ), ( 9 / ), ( 9 / ) - vel: N + N = 0. ( 9 / 3 ) A. ábra vektorábráin jól megfigyelhető a ( 8 / 3 ) és a ( 9 / 3 ) egyensúlyi kijelentés. Most részletezzük ( 7 ) - et, szintén a. ábra alapján: F k F k 0 ; ( 0 ) továbbá: F F sin 80 F sin, ( ) F F sin, ( ) így ( 0 ), ( ), ( ) - vel ( 5 ) - re jutunk ; eszerint az ( 5 ) egyenlet valóban egy nyomatéki egyensúlyi egyenlet, tehát a virtuális munka tétele egy nyomatéki egyensúlyi egyenletre vezetett. Vizsgálódjunk tovább! ( 9 / 3 ) - ból: N = N ; mindkét oldal abszolút értékét véve: N = N. ( 3 ) A. ábra szerint írhatjuk, hogy: F N, cos F ( 4 ) N. cos Most fejezzük ki a ( 4 ) nevezőiben lévő mennyiségeket a korábbiakkal!

Némi vizsgálódás után: 90 80 90 90 ; 90 80 70 ( 5 ) 70 360 90 90 ; Itt felhasználtuk, hogy 360. ( 6 ) Folytatva: cos cos 90 cos90 sin ; cos cos 90 ( 7 ) cos90 sin. Most ( ), ( ), ( 4 ), ( 5 ), ( 7 ) - tel: F F sin N, cos sin F F sin N. ( 8 ) cos sin Majd ( 3 ) és ( 8 ) szerint: F sin F sin sin sin ( 9 ) - et átrendezve: F sin sin F sin sin ; ; 4 ( 9 ) ( 0 ) most a. ábra alapján, szinusztétellel: k sin80 sin, k sin 80 sin ( ) tehát ( 0 ) és ( ) - gyel: F sin k, F sin innen pedig k ( ) F k sin F k sin 0 ( 5 ) adódik. Ezzel beláttuk, hogy a virtális munka tételével kapott ( 5 ) nyomatéki egyenlet egyenértékű a BC rúd egyensúlyát kifejező ( 3 ) egyenlettel.

5 Most írjuk át ( 0 ) - at! F sin sin F sin sin. ( 3 ) Ez az egyenlet azt fejezi ki, hogy ha adott az F és F erő az F és F nagyságával, valamint φ és φ irányszögével, akkor a csuklós rúdnégyszög egyensúlyi helyzetét jellemző α szög ( 3 ) alapján meghatározható. Ehhez még hozzávesszük a korábban talált alábbi kapcsolatokat is ld.: [KD ] is! : b c a d ad ( ) arc cos cos ; bc bc ( 4 ) a sin ( ) arctg ; d acos ( 5 ) bsin ( ) ( ) arctg ; cbcos ( ) ( 6 ) ( ) ( ) ( ) ; ( 7 ) ( ) 360 ( ) ( ). ( 8 ) Számpélda Most kidolgozunk egy számpéldát a Graph függvényrajzoló program alkalmazásával. Ennek lényege, hogy a ( 3 ) egyenlet megoldásához jutunk, ami: ~ adott α - hoz az egyensúlyi helyzethez tartozó F / F előállítása, vagy ~ adott F / F - höz az egyensúlyi helyzethez tartozó α meghatározása. Felvesszük az alábbi adatokat, melyek részben egyeznek a [KD ] - ben használtakkal: a = 5,6 ( m ); b = 4,8 ( m ); c = 7, ( m ); d = 0,0 ( m ); φ = 80 ; φ = 0. Az eredmény a 3. ábrán szemlélhető. A kapott grafikon jellemzői az alábbiak. F J.) 0, hiszen erőnagyságok hányadosáról van szó. F J.) A grafikonról, a Graph szolgáltatásával: F ha, akkor 8,. F Ezt ábrázoltuk / szemléltettük a 4. és az 5. ábrán is. 40, 675 95, 50. J3.) 0 max Ennek értelmezésére is szolgál az 5. ábra.

6 y = F / F Csuklós rúdnégyszög vízszintes erőkkel 60 50 40 f(x)=sin(b(x))*sin(d(x))/(sin(g(x))*sin(x)) r(t)=40.675/cos(t) r(t)=95.5/cos(t) 30 0 0 x = alfa ( fok ) -0 0 0 30 40 50 60 70 80 90 00-0 x0 = 40,675 xmax = 95,50-0 3. ábra Csuklós rúdnégyszög vízszintes erőkkel F / F = 80.5 8 8.5 8 8.5 83 83.5 84 x = alfa ( fok ) x = 8, 4. ábra

7 5. ábra Ezzel a kitűzött feladatot megoldottuk. Megjegyzések M. A feladatban feltettük, hogy a rudak súlytalanok. M. Felmerülhet az igény az egyes rudakban ébredő erők meghatározására. a.) A BC rúdban ébredő húzóerő nagysága a ( 8), ( 9 ) képletekkel már adott. b.) Az AB és CD rudakban az egyensúlyi helyzetben ébredő, S és S nagyságú rúderők meghatározása például az alábbi módon történhet. Ismét a BC rúd egyensúlyából indulunk ki. Az eddig még nem kihasznált vetületi egyenletek az alábbiak ld..,. ábra! Vízszintes vetületi egyenlet: F cos F cos S cos 80 S cos 360 0. ( 9 ) Függőleges vetületi egyenlet: F sin F sin S sin 80 S sin 360 0. Most vegyük az alábbiakat! ( 30 )

8 cos 80 cos, sin 80 sin, ( 3 ) cos 360 cos, sin 360 sin. Ezután ( 9 ), ( 30 ), ( 3 ) - gyel: F cos F cos S cos S cos 0 ; F sin F sin S sin S sin 0. ( 3 ) ( 3 ) - t átrendezve: S cos S cos c, S sin S sin c, ( 33 ) ahol bevezettük a c F cos F cos, ( 34 ) c F sin F sin rövidítő jelöléseket. Ezután ( 33 ) - at a Cramer - szabállyal oldjuk meg; ( 34 ) - gyel is: S c cos c sin c sin c cos c sin c cos cos cos cossin sin cos sin sin sin F cos F cos sin F sin F sin cos sin F sincos cos sin F sincos cossin sin F sin F sin sin sin sin sin sin F F, tehát: sin sin S F F. sin sin ( 35 ) Hasonlóan eljárva:

S cos c sin c c cos c sin c cos c sin cos cos cossin sin cos sin sin sin F sin F sin cos F cos F cos sin sin F cossin sincos F cossin sincos sin F sin F sin sin sin sin sin sin F F, tehát: 9 sin sin S F F. sin sin ( 36 ) Eredményeinket alkalmazzuk a számpélda speciális esetére, ahol mint előbb is 80, 0. ( SP / ) Most ( 35 ) és ( SP / ) - gyel: sin 80 sin sin sin S * F F F F sin sin sin sin sin F F, sin ( 37 ) ahonnan leolvasható, hogy az F F F ( SP / ) általunk is alkalmazott speciális esetben S ** 0. ( 38 ) Hasonlóan eljárva ( 36 ) és ( SP / ) - gyel:

0 sin 80 sin sin sin S * F F F F sin sin sin sin sin ( 39 ) F F ; sin most ( 39 ) és ( SP / ) - vel: S ** 0. ( 40 ) A ( 38 ) és a ( 40 ) képletek szerint a számpélda J. ) esetében a támasztó rudakban nem ébred erő, tekintettel az M. megjegyzésre is. Ez a tény a szemlélet alapján várható is volt. M3. A ( 35 ), ( 36 ), ( 37 ) és ( 39 ) képletek is a rúderők előjeles nagyságát szolgáltatják, amivel pontosítjuk korábbi szóhasználatunkat. M4. Az S és S előjeles erőnagyságokra vonatkozó képletek értelemszerűen azután használhatók, miután az egyensúlyi helyzetet jellemző α szögadat ismertté vált. M5. A ( 35 ) és ( 36 ) képletek levezethetők a 6. ábra alapján is. 6. ábra A kiindulási egyenletek: S sin 80 F sin 80 F sin 80, S sin 80 F sin 80 F sin. ( 4 ) ( 4 )

Azonos átalakítások és egyenletrendezés után ( 4 ) - ből ( 35 ), ( 4 ) - ből ( 36 ) adódik. Irodalom: [ ] Budó Ágoston: Mechanika Tankönyvkiadó, Budapest, több kiadásban [ ] Martin Grübler: Lehrbuch der Technischen Mechanik,. Band: Statik der starren Körper. Auflage, Verlag von Julius Springer, Berlin, 9. Sződliget, 00. december 30. Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár