A Maxwell - kerékről. Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is!

Átírás

1 1 A Maxwell - kerékről Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! 1. ábra forrása: [ 1 ] Itt azt láthatjuk, hogy egy r sugarú kis hengerre felerősítettek egy R - r sugarú körtárcsát, majd a kis hengerre felcsévélt vékony cérna felső végét rögzítették; így az egész mg súlyú test elindul lefelé. Ez a szerkezet egyik kedvence a fizikai kísérleteket végzőknek, mert több minden szemléltetésére, illetve meghatározására alkalmas. Leginkább az energia megmaradásának bemutatására használják. A feladat többféle megoldásával találkoztunk. A feladat: minden érdemleges erő - és mozgástani mennyiség meghatározása. Először [ 2 ] alapján dolgozunk. Ehhez tekintsük a 2. ábrát is! Itt azt látjuk, hogy a szimmetrikus kialakítású eszközt elhelyezték egy térbeli derékszögű Oxyz koordináta - rendszerben. A kerékre ható erők: a P súlyerő és a fonalakban működő F húzóerők. A számítás során néhány elhanyagolást teszünk. A szerkezet a felső holtpontból való elindulás után egyidejű haladó és forgó mozgást vé - gez: a C tömegközéppont haladó, és a C körüli forgó mozgásról van szó. Ennek mozgás - egyenletei az alábbiak: ( 1 )

2 2 2. ábra forrása: [ 2 ] ( 2 ) ( 3 ) A ( 1 ) egyenlet közvetlenül integrálható: Minthogy a feladatban így ( 4 ) és ( 5 ) szerint: ( 4 ) ( 5 ) ( 6 ) Eszerint a kerék tömegközéppontja egy függőleges egyenes mentén mozog. Most fordítsuk figyelmünket ( 2 ) és ( 3 ) együttes megoldására! Itt szükség van még egy geometriai feltételi egyenletre, amely kapcsolatot teremt az y C és a φ változók között. Ezt a legördülés feltétele adja [ 3 ] : ( 7 ) Ez azt fejezi ki, hogy a kerék tömegközéppontja csak annyit süllyedhet, mint amekkora hosszúságú cérna a forgás következtében lefejtődik.

3 3 Differenciálva ( 7 ) - et: minthogy így ( 8 ) és ( 9 ) szerint: ( 8 ) ( 9 ) ( 10 ) vagyis a tömegközéppont haladási sebességének nagysága egyenlő a kis henger kerületi sebességének nagyságával. ( 9 ) további differenciálásával: ( 11 ) ahol a C a tömegközéppont skalár gyorsulása, ε pedig a forgás skaláris szöggyorsulása. Most ( 8 ) - ból: ( 12 ) Ezután visszatérünk a ( 2 ) és ( 3 ) mozgásegyenletekhez. Mivel ( 13 ) így ( 2 ), ( 12 ) és ( 13 ) szerint: majd ( 3 ) - ból: ( 14 ) ( 15 ) Most kiküszöböljük F - et, ( 14 ) és ( 15 ) - ből: ( 16 ) most ( 13 ) és ( 16 ) - tal a kerék szöggyorsulása: ( 17 ) Majd ( 11 ), ( 12 ) és ( 17 ) - tel a tömegközéppont gyorsulása:

4 4 ( 18 ) A fonalakban fellépő F erő - nagyság ( 15 ) - ből: ( 19 ) majd ( 17 ) és ( 19 ) - cel: ( 20 ) A sebesség nagysága ( 12 ) integrálásával adódik, figyelembe véve, hogy ( 21 ) valamint ( 18 ) - cal is: ( 22 ) Az elmozdulás ( 22 ) integrálásával, figyelembe véve, hogy ( 23 ) valamint ( 18 ) - cal is: ( 24 ) A legmagasabb ponttól a legmélyebb pontig T idő alatt megtett út h hosszára ( 24 ) - ből: ( 25 ) innen adott h - val a leérkezési időre: ( 26 ) A legmélyebb pontban a sebesség maximumára ( 22 ) és ( 26 ) - tal:

5 5 ( 27 ) A felírt képletekben szerepel I C, azaz a korong + tengely közös forgástengelyére vett forgási inercianyomatéka. Ennek értéke kis közelítéssel elhanyagolva az r sugarú henger azon részének inercianyomatékát, amely a keréken kívül esik, feltéve, hogy ugyanolyan anyagból készültek, viszont az m össz - tömegbe annak tömegét is beleértve : ( 28 ) Most ( 18 ) és ( 28 ) - cal: ( 29 ) A fonalakban ébredő húzóerő nagysága a leérkezés előttig ( 20 ) és ( 28 ) szerint: ( 30 ) A leérkezési idő ( 26 ) és ( 29 ) szerint: ( 31 ) A C pont legnagyobb sebessége ( 27 ) és ( 29 ) szerint:

6 6 ( 32 ) A tömegközéppont mozgásának időfüggvénye a lefelé irányuló mozgás során ( 24 ) és ( 29 ) szerint: ( 33 ) Megjegyezzük, hogy ( 34 ) A maximális szögsebesség ( 10 ) és ( 32 ) szerint: ( 35 ) A képletekből jól kiolvasható, hogy a megfelelő eredmények jelentősen elmaradhatnak a szabadesési eredményektől. A legmélyebb ponton a kerék a 3. ábra szerinti módon átfordul, miközben egy jelentős lökést kap. 3. ábra forrása: [ 1 ]

7 7 [ 1 ] szerint a cérnákban fellépő többlet - erő számítása a következő. A kerék C( = S ) tömegközéppontja egy kis Δt idő alatt 180 fokos fordulatot tesz. A cérnára ható erő F* nagysága ekkor közelítéssel: ( 36 ) Az impulzus - változás nagysága: ennek időtartam a valamint a összefüggésekből: ( 37 ) ( 38 ) ( 39 ) ( 40 ) most ( 10 ), ( 36 ), ( 37 ), ( 38 ) és ( 40 ) szerint: ( 41 ) Most ( 32 ) és ( 41 ) - gyel: ( 42 ) Ezután a lökésszerű erőhatás után a C pont emelkedik, lassuló mozgással, majd y = y 0 - nál megáll, és újra kezdődik az egész elölről. A vékony, nem eléggé erős cérna az alsó forduló - nál akár el is szakadhat, a hirtelen terhelés - növekedés miatt. A ( 41 ) képlet alakja is mutatja, hogy itt egy centripetális erőről van szó. Fentiek alapján írhatjuk, hogy egy teljes mozgási ciklus időigénye:

8 8 A tan - és szakkönyvek megjegyzik, hogy a mozgás során a teljes helyzeti energiának hányad részét teszi ki a haladó, és hányad részét a forgó mozgás energiája 4. ábra. ( 43 ) 4. ábra forrása: [ 4 ] Ezzel kapcsolatban megemlítjük azt az apróságot, hogy nem tettek különbséget a I inercia - nyomaték jelölésében az a gyorsulás, illetve E rot képletében; ugyanis az első a kis henger és a cérna érintkezési pontjára, a második pedig a kerék tengelyére vonatkozik. Értelemszerű, hogy a súrlódási energia - veszteségek oda vezetnek, hogy az egyszer elindí - tott fáradhatatlan Maxwell - kerék valamikor leáll. Ezzel itt már nem foglalkozunk.

9 9 Kis különbség látható az 1. ábra, valamint a 2. és 4. között. Itt a cérnák ferde, illetve füg - gőleges helyzetére gondolunk. Bizonyára nem mindegy ez, már csak a szükséges cérna - hosszak miatt sem. A ferde ( nem függőleges ) cérna - állás előnye lehet, hogy a cérna menetei egymás mellé, nem pedig egymásra tekerednek fel. A ( 2 ) egyenletben az R betű az eredő erőre utal, nem pedig a nagyobbik sugárra. Ajánljuk az Olvasónak, hogy ( 24 ) - et vezesse le az energiatétel ld. [ 5 ] alapján is! A Maxwell - kerék működéséről videókat is találhatunk az interneten. Itt többféle kialakí - tást láthatunk: fém - fém, fa - fém, stb. Megfigyelhető, hogy elég nehéz úgy indítani a kere - ket, hogy ne vigyünk bele a mozgásába valamilyen zavart. Egy ilyet nézhetünk meg itt: 8Ch9TDeW1FU html Források: [ 1 ] Christian Ucke ~ Hans Joachim Schlichting: Das unermüdliche Maxwell - Rad [ 2 ] M. I. Baty ~ G. Ju. Dzsanelidze ~ A. Sz. Kel zon: Tyeoretyicseszkaja mehanyika v primerah i zadacsah Tom II. Gyinamika 5. kiadás, Izdatyelsztvo Nauka, Moszkva, [ 3 ] Nagy Dezső: Dinamika Budapest, Pátria, [ 4 ] Wolfgang Demtröder: Experimentalphysik 1, Mechanik und Waerme 4. Auflage, Springer - Verlag, Berlin - Heidelberg - New York, [ 5 ] Budó Ágoston: Mechanika 5. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, Sződliget, Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár