A törési lécről és a törési lépcsőről
|
|
- Lilla Piroska Hegedüsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A törési lécről és a törési lépcsőről Ezek a fogalmak az erdészeti tanulmányok során jönnek elő, a fadöntés kapcsán. Magyarázatukhoz tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra forrása: [ 1 ] Itt azt írják, hogy a törési lépcső és a törési léc együtt biztosítják a fa irányított dőlé - sét. Úgy képzelhetjük el, mintha ezekkel egy csuklót / zsanért készítenénk, hogy a fa - törzs e körül forogva dőljön le. Hogy ez az elképzelés nagyon is valós, azt igazolja az alábbi. ábra is, melyet az ismert mechanikai feladatgyűjteményből vettünk ki.. ábra forrása: [ ]
2 Jól látszik, hogy itt a törési lépcső és léc helyett azok elvárt egyenértékűjét, egy a döntés síkjára merőleges, vízszintes tengelyű hengeres csuklót rajzoltak. Most tekintsük a 3. ábrát! 3. ábra forrása: [ 3 ] Itt azt mutatják és írják, hogy A törési lépcső megakadályozza a fa tövének visszacsúszását a tuskón., valamint A fát a döntőfűrészvágással nem szabad teljesen átmetszeni, hanem egy - 3 cm széles sávot törési lécként átvágatlanul kell hagyni. A törési lécnek a fa dőlési iránytartásában nagy a szerepe. Ez a szövegrész is arra utal, hogy a döntési feladat jelentős részét képezi a zsanér kialakítása, illetve a zsanérszerű működés biztosítása. Ez mind szép, azonban előtte még be kell látnunk, hogy valóban szükség van egy ilyen megoldásra. Ehhez vegyük át az alábbi segédfeladatot! 1. Segédfeladat [ 4 ]: A l hosszúságú homogén AB rúd az A végével egy sima, vízszintes síkra támasz - kodik, α szöget alkotva vele a kezdő pillanatban, amikor a rúd még nyugalomban van. Határozzuk meg a B pont pályáját ld. a 4. ábrát is! Megoldás: A súrlódásmentesség miatt a rúdra csak a C súlypontjában lefelé ható függőleges súlyerő, valamint az A támasznál a szintén függőleges, felfelé mutató támaszerő működik.
3 3 4. ábra Minthogy gyorsító erő - összetevő híján a súlypont sebességének v x vízszintes összetevője a mozgás során változatlan marad, így ha a mozgás kezdetekor a rúd súlypontja a C 0 - ban nyugalomban volt, akkor a mozgás során v x = 0 marad, azaz a C pont mozgása egy függőleges egyenes mentén zajlik le. Egy tetszőleges t időpontban, amikor a rúd a vízszintes síkkal ϕ < α szöget zár be, a B végpont koordinátáira felír - ható, hogy xb = l cos ϕ, ( 1 / 1 ) yb = l sin ϕ. Innen φ kiküszöbölésével: xb yb + = 1, l l ( 1 / ) vagyis a B pont pályája egy ellipszis - ív, melynek féltengelyei l és l. Az erősen idealizált feladat tanulságai az alábbiak: a mozgás folyamán ~ a C súlypont függőlegesen mozog, ~ a B végpont ellipszis / görbe mentén mozog, ~ az A végpont vízszintesen jelentős mértékben elmozdul: ea = l ( 1 cos α ) max. Ha a súrlódástól nem tekintünk el, hanem azt a Coulomb - féle formában vesszük figyelembe, akkor a kép némileg módosul, de a támaszkodó vég vízszintes elmoz - dulása ekkor is előáll, bár egy kisebb értékkel v. ö.: [ 5 / 1 ]. Ezek szerint tényleg jó okunk van arra, hogy a valóban felléphető nagyon baleset - veszélyes tőelmozdulást megakadályozzuk, a törési lépcső kialakításával. Ezután annak nézünk utána, hogy miért nem szabad a törési lécet átvágni. Ehhez vegyük át a következő segédfeladatot is!
4 4. Segédfeladat [ 5 / ] Ehhez tekintsük az 5. ábrát is! 5. ábra [ 5 / ] Címe: Vízszintes fix tengely körül önsúlya következtében elforduló rúd alakú test A dőlő fát úgy tekintjük, mint amely az O ponton átmenő vízszintes zsanér körül fordul el a mozgása során. Az ellenállásoktól eltekintünk. A közelítőleg síkprobléma vizsgálatához felvesszük az O ponton átmenő vízszintes x, y és függőleges z tengelye - ket. Az M tömegű fát itt rúd alakúnak testnek tekintjük, melyre hatnak: ~ az S súlypontjában ható Mg súlyerő, ~ az O csuklópontban működő reakcióerő, melynek vízszintes és függőleges össze - tevői a H és V vektorok. A rúd síkmozgásának egyenletei az eredeti jelöléseket megtartva az alábbiak. d x M s = H, ( / 1 ) d z s, M = V M g ( / ) d ϕ J = M g x. s ( / 3 ) A geometriai egyenletek: xs = r sin ϕ, zs = r cos ϕ. ( / 4 ) Az egyenletekben J, M, g, r: állandó mennyiségek.
5 5 Most ( / 4 1 ) idő szerinti kétszeri differenciálásával: dxs dϕ = r cos ϕ = r cos ϕ ω, dϕ ω =, d xs r = ( sin ϕ ω + cos ϕ ε ) ; d xs dω = r sin cos, ϕ ω + ϕ dω = ε, majd ( / 4 ) - vel hasonlóan eljárva: dzs dϕ = r ( sin ϕ) = r sin ϕ ω, dϕ ω =, d zs r = ( cos ϕ ω + sin ϕ ε ). d zs dω = r cos sin, ϕ ω + ϕ dω = ε, ( / 5 ) ( / 6 ) Ezután ( / 1 ), ( / ) és ( / 5 ), ( / 6 ) - tal: d x H = M s = M r ( ε cos ϕ ω sin ϕ ), ( / 7 ) d z s ( ) V = M g + M = M g M r ε sin ϕ + ω cos ϕ. ( / 8 ) Az d ϕ ε = ( / 9 ) szöggyorsulást ( / 3 ) - ból fejezzük ki, ( / 4 1) - et is felhasználva: d ϕ M g M g = x sin ; s = r ϕ ( / 10 ) J J bevezetve a ρ inerciasugarat is: J = M ρ, ( / 11 )
6 6 majd ( / 10 ) és ( / 11 ) - gyel a szöggyorsulás kifejezése: d ϕ g r ε = = sin ϕ. ρ Az ω szögsebesség kifejezését a munkatétellel kapjuk: 1 J ( ω ω 0 ) = M g ( z0 zs ), ω 1 0 = 0, J ω = M g r ( cos ϕ0 cos ϕ), z0 = r cos ϕ0, zs = r cos ϕ, innen ( / 11 ) - gyel is: g r ω = ( cos ϕ0 cos ϕ). ρ ( / 1 ) ( / 13 ) ( / 13 ) Most a ( / 7 ), ( / 8 ) és a ( / 1 ), ( / 13 ) képletekkel: g r g r H = M r ( ε cos ϕ ω sin ϕ ) = M r sin ϕ cos ϕ ( cos ϕ0 cos ϕ) sin ϕ = ρ ρ g r r = M sin ϕ cos ϕ ( cos ϕ0 cos ϕ ) = M g sin ϕ ( 3 cos ϕ cos ϕ0 ), ρ ρ tehát: H r ϕ = M g 3 cos ϕ cos ϕ0 sin ϕ ; ρ ( ) ( ) ( / 14 ) valamint: g r g r V = M g M r sin ϕ sin ϕ + ( cos ϕ0 cos ϕ) cos ϕ = ρ ρ g r = M g M r sin ϕ sin ϕ + ( cos ϕ0 cos ϕ) cos ϕ = ρ r = M g 1 sin ϕ cos ϕ + cos ϕ0 cos ϕ = ρ 1 1 cos cos ρ r = ϕ ϕ + M g cos ϕ0 cos ϕ = = M g ϕ + ϕ ϕ ρ r cos cos 0 cos,
7 7 tehát: r V M g ( ϕ ) = ( + ϕ0 ϕ ϕ) 1 1 cos cos 3 cos. ρ ( / 15 ) Ha a dőlő rúd hasáb alakú, melynek hossza l, valamint a forgástengely a rúd egyik végén található, akkor l r =, l r 4 3, = = l ρ l 4 ( / 16 ) ρ =, 3 3 így ( / 14 ), ( / 15 ), ( / 16 ) - tal: 3 H ( ϕ ) = M g ( 3 cos ϕ cos ϕ0 ) sin ϕ ; 4 3 V ( ϕ ) = M g 1 ( 1 cos 0 cos 3 cos ). + ϕ ϕ ϕ 4 Most képezzük ( / 17 ) - tel a dimenziótlan H ξ =, M g V η = M g mennyiségeket! Ekkor ( / 17 ) és ( / 18 ) szerint: 3 ξ( ϕ ) = ( 3 cos ϕ cos ϕ0 ) sin ϕ ; 4 η 3 ( ϕ ) = 1 ( 1 cos 0 cos 3 cos ). 4 + ϕ ϕ ϕ ( / 17 ) ( / 18 ) ( / 19 ) Most válasszunk egy kezdő hajlásszöget! Legyen a rúd kezdetben függőleges! Ekkor: ϕ 0 = 0. ( / 0 ) Így ( / 19 ) és ( / 0 ) - szal:
8 8 3 ξ( ϕ ) = ( 3 cos ϕ ) sin ϕ ; 4 η 3 ( ϕ ) = 1 ( 1 cos 3 cos ). 4 + ϕ ϕ ( / 1 ) A ( / 1 ) függvényeket a 6. ábrán mutatjuk meg. 4 y f(x)=3/4*(3*cos(x)-)*sin(x) f(x)=1-3/4*(1+*cos(x)-3*cos(x)*cos(x)) V / Mg x ( fok ) H / Mg ábra A 6. ábra kék görbéje, vagyis a H / Mg függvény alakulása érdekesebb itt számunkra. Ugyanis: ~ Az olyan szögtartományban, ahol H > 0, ott a zsanér nyomja a dőlő fa / rúd tövét. Ha itt hirtelen átvágnánk a döntő fűrészvágással a fát, akkor a támaszkodó törzsvég elindulna itt balra, hiszen nem lenne meg az a balról jobbra mutató vízszintes erő, ami a helyén tarthatná. ~ Az olyan szögtartományban, ahol H < 0, ott a zsanér húzza a dőlő fa tövét. Ha a fa tövét a döntésnél átvágtuk, vagyis a törési léc eltűnt, akkor nem lesz visszahúzó erő, vagyis a fa töve jobbra a döntési irányba elmozdul. Ekkor a ledőlő fa töve eltávolodik a tuskótól. Látjuk, hogy a balesetelhárítási szempontból nagyon fontos tőmozgás többféleképpen is alakulhat, a fenti modell szerint.
9 9 Megjegyzések: M1. A ( / 1 ) és ( / ) mozgásegyenletek az S súlypont síkmozgását írják le, míg a ( / 3 ) egyenlet az O pont tehát nem a súlypont körüli forgómozgást írja le. M. A J mennyiség az O ponton átmenő vízszintes tengelyre vonatkoztatott tömeg - tehetetlenségi nyomaték, egy régebbi jelöléssel. M3. A valóságban gyakran nem egyazon függőleges síkban mozogva dől a fa; ez azt is jelenti, hogy az itteni mondanivalónk inkább csak a dőlő fa viselkedésének értelme - zését, az erről szóló ismeretterjesztő jellegű tájékoztatást szolgálja. M4. Hogy a törési léc szerepét más is egy zsanérhoz hasonlítja, arra példa a 7. ábrán látható kép is. 7. ábra forrása: [ 6 ] M5. Úgy tűnik, az 1. és a 3. ábra szerint a törési léc csak egy vízszintes méret; nem így mondja ezt [ 7 ], ahonnan a 8. ábra is származik. 8. ábra
10 10 Ugyanis [ 7 ] szerint: Azt a közelítőleg téglatest alakú idomot, melynek alapja a szelvény, magassága a törési lépcső, törési lécnek nevezzük. Korábban: Szükséges bevezetni a döntés során pillanatról pillanatra változó szelvény fogalmát. Ehhez úgy jutunk, hogy a döntő fűrészvágás síkja által kimetszett körbe berajzoljuk a hajk fenékvonalát és a döntő fűrészvágás fenékvonalát. Illetve még korábban: A döntő fűrészvágás síkjának és a hajk alap síkjának egymástól mért távolsága a továbbiakban m - mel jelölt törési lépcső. Azt gondoljuk, hogy a törési lécnek ez utóbbi meghatározása lesz a megfelelő, mely - nek elölnézetét a 8. ábrán pontozással is kiemelték. A 8. / b ábrán a ferdén nőtt fatörzs esetére értelmezi a fogalmakat a szerző. M6. Most tekintsük a 9. ábrát! 9. ábra forrása: [ 8 ] Itt azt vesszük észre, hogy nincs törési lépcső. Lehet, hogy ez csak rajzolási hiba? De akkor miért ilyen minden ábrájuk? Biztosan kísérleteznek. M7. A [ 9 ] műben egy az ittenivel elvileg megegyező feladatot tárgyalnak. Ennek az a sajátossága, hogy a függőleges reakciókomponens képletét eltévesztették. M8. Ajánljuk az Olvasónak a ( / 1,, 3 ) képleteken való alapos elmerengést! M9. Úgy látjuk a hozzáférhető, főleg internetes szakirodalom alapján is, hogy gyakorta csak az ittenihez hasonló típusú, nem átfogó jellegű vizsgálatokkal talál - kozni, a fadöntés mechanikája terén. Lehet, hogy ez még várat magára? Vagy ebben a
11 11 végeselemes / számítógépes világban egy hagyományos típusú, ámde alapos elemzés már nem is várható? Vagy ez már mind megtörtént, csak mi nem tudunk róla? Vajon ki az, aki tud róla? Bizonyára másnak is feltűnt már, hogy az idevágó magyar nyelvű szakirodalom gyakorlatilag hiányzik. Nem kellene már tenni ez ügyben is valamit? Kezdetnek nem ártana mondjuk a Faipari Kézikönyv mintájára egy mai erdészeti kézikönyvet összeállítani, de nem csak a laikusoknak szóló ismeretterjesztés szintjén. Ekkor legalább erdészeti szakemberek által összeválogatott szakirodalmi forrásokat találhatna az érdeklődő olvasó, amivel elkezdhetné a keresést. Szakirodalmi források: [ 1 ] [ ] I. V. Mescserszkij: Szbornyik zadacs po tyeoretyicseszkoj mehanyike 35. kiadás, Nauka, Moszkva, 1981., 98. o. [ 3 ] Szász Tibor: Famunkák jó szerszámmal, szakszerűen Euro - Midi Kft., 003., 54. o. [ 4 ] V. M. Sztarzsinszkij: Tyeoretyicseszkaja mehanyika Nauka, Moszkva, 1980., 344. o. [ 5 ] Nagy Dezső: Dinamika A Magyar Mérnök - És Építész - Egylet Könyvkiadó Vállalata, 1905., / 1: 61. o. / : 309. o. [ 6 ] DeO93VLn0gC&pg=PA5&hl=hu&source=gbs_toc_r&cad=4#v=onepage&q&f=true [ 7 ] Hajdu Endre: Balesetvédelmi és környezetkímélő eljárások az erdészeti faanyagmozgatásban Kandidátusi értekezés, Sopron, 1988., 10. o. [ 8 ] [ 9 ] Martin Grübler: Lehrbuch der Technischen Mechanik Verlag von Julius Springer, Berlin, 191., Dritter Band, 100. o. Sződliget, 013. december 15. Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár
Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya
1 Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya Az [ 1 ] példatárban találtunk egy érdekes feladatot, melynek egy változatát vizsgáljuk meg itt. A feladat Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra
RészletesebbenEgymásra támaszkodó rudak
1 Egymásra támaszkodó rudak Úgy látszik, ez is egy visszatérő téma. Egy korábbi írásunkban melynek címe: A mandala - tetőről már találkoztunk az 1. ábrán vázolthoz hasonló felülnézetű szerkezettel, foglalkoztunk
RészletesebbenSíkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya
Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya Két korábbi dolgozatunkban melyek címe és azonosítója: [KD ]: Egy érdekes feladat, [KD ]: Egy másik érdekes feladat azt vizsgáltuk, hogy egy csuklós rúdnégyszög milyen
RészletesebbenEgy mozgástani feladat
1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.
RészletesebbenA magától becsukódó ajtó működéséről
1 A magától becsukódó ajtó működéséről Az [ 1 ] műben találtunk egy érdekes feladatot, amit most mi is feldolgozunk. Az 1. ábrán látható az eredeti feladat másolata. A feladat kitűzése 1. ábra forrása:
RészletesebbenForogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.
1 Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1. Feladat Egy G gépkocsi állandó v 0 nagyságú sebességgel egyenes úton
RészletesebbenA lengőfűrészelésről
A lengőfűrészelésről Az [ 1 ] tankönyvben ezt írják a lengőfűrészről, működéséről, használatáról: A lengőfűrész árkolásra, csaprések készítésére alkalmazott, 150 00 mm átmérőjű, 3 4 mm vastag, sűrű fogazású
RészletesebbenEgy kinematikai feladat
1 Egy kinematikai feladat Valami geometriai dologról ötlött eszembe az alábbi feladat 1. ábra. 1. ábra Adott az a és b egyenes, melyek α szöget zárnak be egymással. A b egyenesre ráfektetünk egy d hosszúságú
RészletesebbenA bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról
1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.
RészletesebbenChasles tételéről. Előkészítés
1 Chasles tételéről A minap megint találtunk valami érdekeset az interneten. Az [ 1 ] tankönyvet, illetve an - nak fejezetenként felrakott egyetemi internetes változatát. Utóbbi 20. fejezetében volt az,
RészletesebbenA főtengelyproblémához
1 A főtengelyproblémához Korábbi, az ellipszis perspektivikus ábrázolásával foglalkozó dolgozatainkban előkerült a másodrendű görbék kanonikus alakra hozása, majd ebben a főtengelyrendszert előállító elforgatási
RészletesebbenEgy érdekes statikai - geometriai feladat
1 Egy érdekes statikai - geometriai feladat Előző dolgozatunkban melynek címe: Egy érdekes geometriai feladat egy olyan feladatot oldottunk meg, ami az itteni előtanulmányának is tekinthető. Az ottani
RészletesebbenA Maxwell - kerékről. Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is!
1 A Maxwell - kerékről Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! 1. ábra forrása: [ 1 ] Itt azt láthatjuk, hogy egy r sugarú kis hengerre felerősítettek
Részletesebben1. ábra forrása:
1 A cérnaorsó, a kábeldob viselkedéséről A napokban láttam a tévében egy ismeretterjesztő műsort, ahol egy kábeldobot akartak nekigurítani egy roncsautónak. Különböző szögekben működtették a kábel szabad
RészletesebbenEgy nyíllövéses feladat
1 Egy nyíllövéses feladat Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi feladatot 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 / 1 ] Igencsak tanulságos, ezért részletesen bemutatjuk a megoldását. A feladat Egy sportíjjal nyilat
RészletesebbenA visszacsapó kilincs működéséről
1 A visszacsapó kilincs működéséről A faipari forgácsoló gépek egy részén a munkadarab visszasodródása ellen visszacsapó kilincset / kilincssort alkalmaznak. Ilyen gépek például a felülről vágó körfűrészek
RészletesebbenEgy érdekes statikai feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal.
1 Egy érdekes statikai feladat Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal. A feladat A szabályos n - szög alakú, A, B, C, csúcsú lap az A csúcsán egy sima függőleges fal - hoz támaszkodik,
RészletesebbenÉlesmenetű csavar egyensúlya másként
Élesmenetű csavar egyensúlya másként A szakirodalom ld pl: [ 1 ], [ 2 ], [ 3 ], [ 4 ], [ 5 ] tanulmányozása során feltűnt, hogy ~ leginkább a laposmenetű csavar erőjátékának vizsgálatát közlik, annak egyensúlyi
RészletesebbenVégein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó.
1 Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó. A feladat Ehhez tekintsük a 2. ábrát is! 1. ábra forrása:
RészletesebbenEgy sajátos ábrázolási feladatról
1 Egy sajátos ábrázolási feladatról Régen volt, ha volt egyáltalán. Én bizony nem emlékszem a ferde gerincvonalú túleme - lés ~ átmeneti megoldásra 1. ábra az ( erdészeti ) útépítésben. 1. ábra forrása:
RészletesebbenEgy kinematikai feladathoz
1 Egy kinematikai feladathoz Az [ 1 ] példatárból való az alábbi feladat. Egy bütyök v 0 állandó nagyságú sebességgel halad jobbról balra. Kontúrjának egyenlete a hozzá kötött, vele együtt haladó O 1 xy
RészletesebbenKosárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt.
osárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt. A feladat Az 1. ábrán [ 1 ] egy tornaterem hosszmetszetét
RészletesebbenKerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról
1 Kerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról Előző dolgozatunkban melynek címe: A kerekes kútról a végén azt írtuk, hogy Az elengedett vödör a saját súlya hatására erősen felgyorsulhatott. Ezt személyes
RészletesebbenTető - feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot és végeredményeit ld. 1. ábra.
1 Tető - feladat Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot és végeredményeit ld. 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Most ezt oldjuk meg, részletesen. A feladat szövegének ( saját, hevenyészett
RészletesebbenEgy háromlábú állvány feladata. 1. ábra forrása:
1 Egy háromlábú állvány feladata Az interneten találtuk az alábbi versenyfeladatot 1. ábra Az egyforma hosszúságú CA, CB és CD rudak a C pontban gömbcsuklóval kapcsolódnak, az A, B, D végükön sima vízszintes
RészletesebbenVonatablakon át. A szabadvezeték alakjának leírása. 1. ábra
1 Vonatablakon át Sokat utazom vonaton, és gyakran elnézem a vonatablakon át a légvezeték(ek) táncát. Már régóta gondolom, hogy le kellene írni ezt a látszólagos mozgást. Most erről lesz szó. Ehhez tekintsük
RészletesebbenEllipszis átszelése. 1. ábra
1 Ellipszis átszelése Adott egy a és b féltengely - adatokkal bíró ellipszis, melyet a befoglaló téglalapjának bal alsó sarkában csuklósan rögzítettnek képzelünk. Az ellipszist e C csukló körül forgatva
RészletesebbenA szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez
1 A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez A síkmértani szerkesztések között van egy kedvencünk: a szabályos n - szög közelítő szerkesztése. Azért vívta ki nálunk ezt az előkelő helyet, mert nagyon
RészletesebbenEgy érdekes nyeregtetőről
Egy érdekes nyeregtetőről Adott egy nyeregtető, az 1 ábra szerinti adatokkal 1 ábra Végezzük el vetületi ábrázolását, az alábbi számszerű adatokkal: a = 10,00 m; b = 6,00 m; c = 3,00 m; α = 45 ; M 1:100!
RészletesebbenA dőlő fa görbüléséről
1 A dőlő fa görbüléséről Az [ 1 / 1 ] mű már korábban is két házi dolgozat írására inspirált minket; írtunk egyet a körfűrészelés, egyet a tárcsás csiszolás kapcsán 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 / 1 ]
RészletesebbenEgy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát.
1 Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen egy út tengelyvonalának egy pontjában tüntették
RészletesebbenNéhány véges trigonometriai összegről. Határozzuk meg az alábbi véges összegek értékét!, ( 1 ) ( 2 )
1 Néhány véges trigonometriai összegről A Fizika számos területén találkozhatunk véges számú tagból álló trigonometriai össze - gekkel, melyek a számítások során állnak elő. Ezek értékét kinézhetjük matematikai
RészletesebbenFénypont a falon Feladat
Fénypont a falon 3. Dolgozat - sorozatunk. és. részében két speiális eset vizsgálatát részleteztük. Itt az általánosabb síkbeli esettel foglalkozunk, főbb vonalaiban. Ehhez tekintsük az. ábrát is! 3. Feladat.
RészletesebbenVontatás III. A feladat
Vontatás III Ebben a részben ázoljuk a ontatási feladat egy lehetséges numerikus megoldási módját Ezt az I részben ismertetett alapegyenletre építjük fel Itt az egy ontatott kerékpár esetét izsgáljuk feladat
RészletesebbenEllipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához
1 Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához Előző dolgozatunkkal melynek címe: A ferde körkúp palástfelszínének meghatározásához már mintegy megágyaztunk a jelen írásnak. Több mindent
RészletesebbenRugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész
Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I rész evezetés rugalmas láncgörbe magyar nyelvű szakirodalma nem túl gazdag Egy viszonylag rövid ismertetés található [ 1 ] - ben közönséges ( azaz
RészletesebbenA fűrészmozgás kinetikai vizsgálata
A fűrészmozgás kinetikai vizsgálata Az alábbi dolgozat az 1988 - ban Sopronban, a kandidátusi fokozat elnyerése céljából írt értekezésem alapján készült, melynek címe: Balesetvédelmi és környezetkímélő
RészletesebbenAz elliptikus hengerre írt csavarvonalról
1 Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról Erről viszonylag ritkán olvashatunk, ezért most erről lesz szó. Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi részt 1. ábra. 1. ábra Itt a ( c ) feladat és annak megoldása
RészletesebbenA hordófelület síkmetszeteiről
1 A hordófelület síkmetszeteiről Előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét egy érdekes mechanizmusról azon hiányérzetünknek adtunk hangot, hogy a hordószerű test görbe felülete nem kapott nevet. Itt elneveztük
RészletesebbenA fatörzs és az ágak alakjának leírásához. Szétnéztünk az interneten. A lábon főleg a szabadon álló fák alakja meglehetősen bonyolult; pl.: 1. ábra.
A fatörzs és az ágak alakjának leírásához Szétnéztünk az interneten A lábon főleg a szabadon álló fák alakja meglehetősen bonyolult; pl.: 1. ábra. 1. ábra forrása: http://images.honlapepito.hu/?modul=oldal&tartalom=1130507
RészletesebbenEhhez tekintsük a 2. ábrát is! A födém és a fal síkját tekintsük egy - egy koordinátasíknak, így a létra tömegközéppontjának koordinátái: ( 2 )
1 A lecsúszó létra mozgásáról Egy korábbi létrás dolgozatunkban melynek címe: Létra - feladat foglalkoztunk a csak önsúlyával terhelt, függőleges falnak támasztott, vízszintes födémen álló létra egyensúlyá
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
RészletesebbenKeresztezett pálcák II.
Keresztezett pálcák II Dolgozatunk I részéen a merőleges tengelyű pálcák esetét vizsgáltuk Most nézzük meg azt az esetet amikor a pálcák tengelyei nem merőlegesen keresztezik egymást Ehhez tekintsük az
RészletesebbenFa rudak forgatása II.
Fa rudak forgatása II. Dolgozatunk I. részében egy speciális esetre oldottuk meg a kitűzött feladatokat. Most egy általánosabb elrendezés vizsgálatát végezzük el. A számítás a korábbi úton halad, ügyelve
RészletesebbenEgy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben.
Egy forgáskúp metszéséről Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben. Az O csúcsú, O tengelyű, γ félnyílásszögű kúpot az ( XY ) sík itt két alkotóban
RészletesebbenÉrdekes geometriai számítások Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon
Érdekes geometriai számítások 7. Folytatjuk a sorozatot. 7. Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon Korábbi dolgozatainkban már többféle módon is bemutattuk
RészletesebbenA K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-
A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- Forgatónyomaték meghatározása G Á L A T A Egy erő forgatónyomatékkal hat egy pontra, ha az az erővel össze van kötve. Például
RészletesebbenBefordulás sarkon bútorral
Befordulás sarkon bútorral Bizonyára volt már olyan élményed, hogy bútort kellett cipelned, és nem voltál biztos benne, hogy be tudjátok - e vinni a szobába. Erről jutott eszembe az alábbi feladat. Adott
RészletesebbenKét körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most
RészletesebbenEgy variátor - feladat. Az [ 1 ] feladatgyűjteményben találtuk az alábbi feladatot. Most ezt dolgozzuk fel. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!
1 Egy variátor - feladat Az [ 1 ] feladatgyűjteményben találtuk az alábbi feladatot. Most ezt dolgozzuk fel. Ehhez tekintsük az 1. ábrát! A feladat 1. ábra forrás: [ 1 ] Egy súrlódó variátor ( fokozatmentes
RészletesebbenA felcsapódó kavicsról. Az interneten találtuk az alábbi, a hajítás témakörébe tartozó érdekes feladatot 1. ábra.
1 A felcsapódó kavicsról Az interneten találtuk az alábbi, a hajítás témakörébe tartozó érdekes feladatot 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ez azért is érdekes, mert autóvezetés közben már többször is eszünkbe
RészletesebbenAz egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről
1 Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről Vegyünk egy a és b féltengelyekkel bíró ellipszist a vezérgörbét, majd az ellipszis O centrumában állítsunk merőlegest az ellipszis síkjára. Ez a merőleges
RészletesebbenA kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről
1 A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről Előző dolgozatunkban melynek címe: Megint a két csavarfelületről levezettük a cím - beli körös felület - család paraméteres egyenletrendszerét,
RészletesebbenAszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2.
1 Aszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! Itt az A és B pontok egy nyeregtető oromfali ereszpontjai, a P pont pedig a taréj pontja. Az ereszek egymástól való távolságának
RészletesebbenFüggőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához
1 Függőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához Az interneten való nézelődés során találkoztunk az [ 1 ] művel, melyben egy érdekes és fontos feladat pontos(abb) megoldásához
RészletesebbenA síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről
1 A síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről Statikai tanulmányaink egyik mérföldköve az egyensúlyi egyenletek belátása és sikeres alkalmazása. Most egy erre vonatkozó lehetséges tanulási / tanítási útvonalat
RészletesebbenEgy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása
1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -
RészletesebbenKerekes kút 4.: A zuhanó vödör fékezéséről. A feladat. A megoldás
1 Kerekes kút 4.: A zuhanó vödör fékezéséről Egy korábbi dolgozatunkban melynek címe: Kerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról nem volt szó fékezésről. Itt most egy egyszerű fékezési modellt vizsgálunk
Részletesebben1. ábra forrása: [ 1 ]
Merev test emelése négy kötéllel Előző dolgozatunkban melynek címe: Lépcső beemelése már foglalkoztunk a témával. Akkor elmondtuk, hogy a négyköteles teheremelés feladata statikailag egyszeresen hatá -
RészletesebbenA Lenz - vektorról. Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra.
1 A Lenz - vektorról Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ez nem régen történt. Meglepett, hogy eddig ez kimaradt. Annál is inkább, mert
RészletesebbenA ferde tartó megoszló terheléseiről
A ferde tartó megoszló terheléseiről Úgy vettem észre az idők során, hogy nem nagyon magyarázták agyon azt a kérdést, amivel itt fogunk foglalkozni. Biztos azt mondják majd megint, hogy De hisz ezt mindenki
RészletesebbenFiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!
1 Fiók ferde betolása A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt azt látjuk, hogy egy a x b méretű kis kék téglalapot
RészletesebbenIsmét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról. 1. ábra forrása: [ 1 ]
1 Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról Az 1. ábrával már korábban is találkozhatott az Olvasó. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen azt láthatjuk, hogy bizonyos esetekben a fűrészelt fagerenda a
RészletesebbenForgatónyomaték mérése I.
Forgatónyomaték mérése I Bevezetés A forgatónyomaték az erőpár mint statikai alapalakzat jellemzője A nevéből is következően a testekre forgató hatást fejt ki Vektormennyiség, melyet az M = a x F képlettel
RészletesebbenKét naszád legkisebb távolsága. Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra.
1 Két naszád legkisebb távolsága Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra. 1. ábra A feladat Az A és B, egymástól l távolságra lévő kikötőből egyidejűleg indul két
RészletesebbenAz éjszakai rovarok repüléséről
Erről ezt olvashatjuk [ ] - ben: Az éjszakai rovarok repüléséről Az a kijelentés, miszerint a repülés pályája logaritmikus spirális, a következőképpen igazolható [ 2 ].. ábra Az állandó v nagyságú sebességgel
RészletesebbenMechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó
Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:
RészletesebbenA Cassini - görbékről
A Cassini - görbékről Giovanni Domenico Cassini, a 17-18 században élt olasz származású francia csillagász neve egyebek mellett a róla elnevezett görbékről is ismert lehet; ilyeneket mutat az 1 ábra is
RészletesebbenA loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.
1 A loxodrómáról Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen a térképen a szélességi
RészletesebbenA csavarvonal axonometrikus képéről
A avarvonal axonometrikus képéről Miután egyre jobban megy a Graph ingyenes függvény - ábrázoló szoftver használata, kipróbáltuk, hogy tudunk - e vele avarvonalat ábrázolni, axonometrikusan. A válasz:
RészletesebbenKét statikai feladat
1 Két statikai feladat Az interneten találtuk az [ 1 ] feladatgyűjteményt és benne két érdekes feladatot. Úgy tűnik, hasznos lehet megoldásuk, feldolgozásuk. Az 1. feladat nagyon ismerősnek tűnt. Ez nem
RészletesebbenAz R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész
Az R forgató mátri [ ] - beli képleteinek levezetése: I rész Az [ ] forrás kötetében a ( 49 ), ( 50 ) képletek nyilván mint közismertek nem lettek levezetve Minthogy az ottani további számítások miatt
RészletesebbenEgy geometriai szélsőérték - feladat
1 Egy geometriai szélsőérték - feladat A feladat: Szerkesztendő egy olyan legnagyobb területű háromszög, melynek egyik csúcsa az a és b féltengelyeivel adott ellipszis tetszőlegesen felvett pontja. Keresendő
RészletesebbenRönk mozgatása rámpán kötelekkel
Rönk mozgatása rámpán kötelekkel Az interneten találtuk az alábbi feladatot. ábra..3. Тяжелое бревно втягивают вверх по наклонной плоскости с помощью двух параллельных канатов, закрепленных, как указано
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉHNYI ISTVÁN GYT LKLZOTT HNIK TNSZÉK 6. HNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa gy létrát egy
RészletesebbenHenger és kúp metsződő tengelyekkel
Henger és kúp metsződő tengelyekkel Ebben a dolgozatban egy forgáshenger és egy forgáskúp áthatását tanulmányozzuk abban az egyszerűbb esetben, amikor a két test tengelye egyazon síkban fekszik, vagyis
RészletesebbenA kvadratrixról. Ez azt jelenti, hogy itt a görbe egy mozgástani származtatását vesszük elő 1. ábra. 1. ábra
1 A kvadratrixról A kvadratrix más néven triszektrix nevű síkgörbéről az [ 1 ] és [ 2 ] munkákban is olvashatunk. A keletkezéséről készített animáció itt tekinthető meg: http://hu.wikipedia.org/wiki/kvadratrix#mediaviewer/file:quadratrix_animation.gif
RészletesebbenEgy érdekes mechanikai feladat
1 Egy érdekes mechanikai feladat 1. ábra forrása: [ 1 ] A feladat Az 1. ábra szerinti rudazat A csomópontján átvezettek egy kötelet, melynek alsó végén egy m tömegű golyó lóg. A rudak egyező nyúlási merevsége
RészletesebbenA gúla ~ projekthez 2. rész
1 A gúla ~ projekthez 2. rész Dolgozatunk 1. részében egy speciális esetre a négyzet alapú egyenes gúla esetére írtuk fel és alkalmaztuk képleteinket. Most a tetszőleges oldalszámú szabályos sokszög alakú
RészletesebbenA gúla ~ projekthez 1. rész
1 A gúla ~ projekthez 1. rész Megint találtunk az interneten valami érdekeset: az [ 1 ], [ 2 ], [ 3 ] anyagokat. Úgy véljük, hogy az alábbi téma / témakör kiválóan alkalmas lehet projekt - módszerrel történő
RészletesebbenMár megint az esővíz lefolyásáról
1 Már megint az esővíz lefolyásáról Már korábban is elmélkedtünk e témáról; ennek honlapunkon bemutatott eredményei: ~ KD 1: Két kereszttetőről; ~ KD 2: Egy modellről; ~ KD 3: Egy kérdés: merre folyik
RészletesebbenEGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA
EGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA Írta: Hajdu Endre A számítógépemhez tartozó két hangfal egy-egy négyzet keresztmetszetű hasáb hely - szűke miatt az ablakpárkányon van elhelyezve (. ábra).. ábra Hogy az
RészletesebbenEgy furcsa tartóról. A probléma felvetése. Adott az 1. ábra szerinti kéttámaszú tartó. 1. ábra
Egy furcsa tartóról Az alábbi probléma ha jól emlékszem tanulói felvetés, melyet tanáruk volt kol - légánk G. A. továbbított. ( Üdv Néked, Nagy Király! ) Hogy a probléma valós - e vagy mondvacsinált, azt
RészletesebbenEllipszis perspektivikus képe 2. rész
1 Ellipszis perspektivikus képe 2. rész Dolgozatunk 1. részében nem mentünk tovább a matematikai kifejtésben. Ezzel mintegy felhagytunk a belső összefüggések feltárásával. A jelen 2. részben megkíséreljük
RészletesebbenEgy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere. Az egyenletek felírása
1 Egy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere Az egyenletek felírása Korábbi dolgozataink már mintegy előkészítették a mostanit; ezek: ~ KD - 1: Általános helyzetű
RészletesebbenA kerekes kútról. A kerekes kút régi víznyerő szerkezet; egy gyakori változata látható az 1. ábrán.
1 A kerekes kútról A kerekes kút régi víznyerő szerkezet; egy gyakori változata látható az 1. ábrán. 1. ábra forrása: http://keptar.oszk.hu/015800/015877/1264608300_nagykep.jpg Az iskolában tanultunk alapeleméről
RészletesebbenSzabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással
Szabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással Előző dolgozatunkban jele: ( E ), címe: Szimmetrikusan szélezett körkeresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása
RészletesebbenAz elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról
1 Az elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról Előző dolgozatunkban melynek címe: Az ellipszisbe írható legnagyobb területű négyszögről már beharangoztuk, hogy találtunk valami érdekeset
RészletesebbenRönk kiemelése a vízből
1 Rönk kiemelése a vízből Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot 1. ábra. A feladat 1. ábra forrása: [ 1 ] Egy daru kötél segítségével lassan emeli ki a vízből a benne úszó gerendát
RészletesebbenSzeretném felhívni figyelmüket a feltett korábbi vizsgapéldák és az azokhoz tartozó megoldások felhasználásával kapcsolatban néhány dologra.
Tisztelt Hallgatók! Szeretném felhívni figyelmüket a feltett korábbi vizsgapéldák és az azokhoz tartozó megoldások felhasználásával kapcsolatban néhány dologra. Az, hogy valaki egy korábbi vizsga megoldását
RészletesebbenKerék gördüléséről. A feladat
1 Kerék gördüléséről Nemrégen egy órán szóba került a címbeli téma, középiskolások előtt. Úgy látszott, nem nagyon értik, miről van szó. Persze, lehet, hogy még nem tartottak ott, vagy csak aludtak a fizika
RészletesebbenA csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról
A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról A vágás, ill. a forgácsolás célja: anyagi részek egymástól való elválasztása. A vágás, ill. a forgácsolás hagyományos eszköze: a kés. A kés a v haladási irányhoz
RészletesebbenTovábbi adalékok a merőleges axonometriához
1 További adalékok a merőleges axonometriához Egy szép összefoglaló munkát [ 1 ] találtunk az interneten, melynek előző dolgoza - tunkhoz csatlakozó részeit itt dolgozzuk fel. Előző dolgozatunk címe: Kiegészítés
RészletesebbenCsuklós szerkezetek reakciói és igénybevételi ábrái. Frissítve: példa: A 12. gyakorlat 1. feladata.
1. példa: A 12. gyakorlat 1. feladata. Számítsuk ki a reakcióerőket! Rajzoljuk meg a nyomatéki ábrát! Megjegyzés: A támaszok vízszintesen egy vonalban vannak. 1 / 20 2. példa: Számítsuk ki a reakcióerőket!
RészletesebbenEgy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként
1 Egy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként Most megint egyik kedvenc témánkat vesszük elő. Bízunk benne, hogy az itt előforduló ismétlések szükségesek, ámde nem feleslegesek. A más módon való megoldás
RészletesebbenEgy újabb térmértani feladat. Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra.
1 Egy újabb térmértani feladat Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra. Úgy látjuk, érdekes és tanulságos lesz végigvenni. 2 A feladat Egy szabályos n - szög alapú
RészletesebbenStatikai egyensúlyi egyenletek síkon: Szinusztétel az CB pontok távolságának meghatározására: rcb
MECHNIK-STTIK (ehér Lajos) 1.1. Példa: Tehergépkocsi a c b S C y x G d képen látható tehergépkocsi az adott pozícióban tartja a rakományt. dott: 3, 7, a 3 mm, b mm, c 8 mm, d 5 mm, G 1 j kn eladat: a)
RészletesebbenA kardáncsukló kinematikája I. A szögelfordulások közti kapcsolat skaláris levezetése
A kardáncsukló kinematikája I. A szögelfordulások közti kapcsolat skaláris levezetése Bevezetés A Hooke -, vagy Kardán - csukló a gyakorlatban széles körben elterjedt gépelem. Feladata a forgó mozgás átszármaztatása
RészletesebbenLépcső beemelése. Az interneten találkoztunk az [ 1 ] művel, benne az 1. ábrával.
1 Lépcső beemelése Az interneten találkoztunk az [ 1 ] művel, benne az 1. ábrával. 1. ábra forrása: [ 1 ] Itt példákat látunk előregyártott vasbeton szerkezeti elemek kötéllel / lánccal történő emelésére,
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
ZÉHENYI ITVÁN EGYETE GÉPZERKEZETTN É EHNIK TNZÉK 6. EHNIK-TTIK GYKORLT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa Egy létrát egy verembe letámasztunk
Részletesebben