Nyíregyházi Törvényszék 1.P /2017/34.számú ítélete

Hasonló dokumentumok
Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete

Kaposvári Járásbíróság 6.P /2014/6/II. számú ítélete

Gyulai Törvényszék 14.G /2016/4. számú ítélete

Debreceni Ítélőtábla Pf.IV /2017/7. számú ítélete

Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium

Székesfehérvári Járásbíróság 6.G /2016/6.számú ítélete

Miskolci Járásbíróság 39.P /2015/6. számú ítélete

Pécsi Törvényszék 11.G /2013/8. számú ítélete

Budapest Környéki Törvényszék 6.G /2016/9.számú ítélete

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

Debreceni Ítélőtábla Gf.IV /2017/5. számú ítélete

Szerencsi Járásbíróság 2.G /2015/10. számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete

Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.P /2016/8-I számú ítélete

Budapest Környéki Törvényszék 14.Gf /2018/5. számú ítélete

Mohácsi Járásbíróság 4.P /2014/11. számú ítélete

5.P /2014/8.számú ítélete

Budapesti XX.,XXI.és XXIII.Kerületi Bíróság 5.P.XX /2017/6/II. számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 27.P.22353/2011/13. számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2013/6. számú ítélete

Budai Központi Kerületi Bíróság 4.P/G.21744/2017/13.számú ítélete

Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági kollégium 8.G /2017/9 számú ítélete

Egri Törvényszék 2.Gf /2017/4. számú ítélete

Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Kf /2013/7/2. számú ítélete és 1.Kf /2013/7/1 számú végzése

Miskolci Törvényszék 21.G /2017/11.számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III /2016/4

Fővárosi Törvényszék 117.Pf /2018/7.számú ítélete

Debreceni Ítélőtábla Pf.III /2017/10.számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2016/4 számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/6. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/10. számú ítélete

NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK 1.Gf40023/2017/6/I.számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2014/6. szám

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/12. számú ítélete

Miskolci Törvényszék 3.Gf /2017/10. számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2014/5. számú ítélete

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/33.számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14. K /2014/4. számú ítélete

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

A Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1. Kf /2015/6. számú ítélete

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének július 13-án tartandó rendkívüli ülésére

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/7. számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K /2016/10 számú ítélete

Tatabányai Járásbíróság 9.P /2015/11. számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 17.H/P /2015/16.számú ítélete

Í t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

Í T É L E T E T : A le nem rótt (huszonegyezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Közbeszerzési jogorvoslat, a Döntőbizottság aktuális döntései. Dr. Puskás Sándor KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG elnök március 22.

D.340/7/2017. H A T Á R O Z A T ot. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG

Győri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S-t.

V É G Z É S t. I N D O K O L Á S

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi J<=?

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese

Budapest Környéki Törvényszék 8.G /2017/30.számú ítélete

Alkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2015/4. számú ítélete

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/17.számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Miskolci Törvényszék 21.G /2016/10.számú ítélete

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

Győri Törvényszék 2.Kf /2015/4. számú ítélete

A Magyar Köztársaság nevében!

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2014/4. számú ítélete

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Kúria mint másodfokú bíróság Kfv.III /2013/12. számú ítélte

V É G Z É S - t. Az eljárás során felmerült költségeiket ezt meghaladóan a felek maguk viselik.

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

FővárosiTörvényszék 3.Kf /2013/6.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

Soproni Járásbíróság P /2014/6. számú ítélete

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk /2014/3.

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/5. számú ítélete

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon

v é g z é s t : I n d o k o l á s

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/6. számú ítélete

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/4. számú ítélete

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. I n d o k o l á s

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/5. szám

A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2015/7. számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K /2016/41 számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K /2016/9. számú ítélete

V É G Z É S t. I N D O K O L Á S

Kúria mint felülvizsgálati bíróság

PERTÁRGYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA LÁTSZÓLAGOS KERESETHALMAZATNÁL

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Ikt.sz.:D.752/4 /2009. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S t.

1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/

Átírás:

Nyíregyházi Törvényszék 1.P.20.026/2017/34.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/18 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2018.01.25. Iktatószám: 1481/2018 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Törvényszék l.p.20.026/2017/34. szám A Nyíregyházi Törvényszék a Dr. Puskás Sándor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) - a dr. Garam völgyi Róbert Kálmán ügyvéd eljárásával a Dr. Garamvölgyi Ügyvédi Iroda - (1037 Budapest, Montevideo u. 5. II. em.) ügyvéd által képviselt SZATMAR-BIO Kft. (4741 Jánkmajtis, Vörösmarty u. 1.) I. rendű alperes, és a dr. Garamvölgyi Róbert Kálmán ügyvéd eljárásával a Dr. Garamvölgyi Ügyvédi Iroda (1037 Budapest, Montevideo u. 5. II. em.) ügyvéd által képviselt Custos D.O.O. (9233 Odranci, Nalselje Gredice 5.SLO, ) II. r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ítéletet A törvényszék az I. r. alperes vevő és a II. r. alperes eladó által 2014. május 20-án 1 db Laser válogató gép, 1 db vörös laser cső, 1 db infra vörös cső adás-vételére és 2014. november 03-án 1 db OPTIMA 2 DIÓTÖRŐ gép adás-vételére megkötött semmis szerződéseket a megkötésük időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítja, és kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - a Magyar Államkincstárnál vezetett, a D 745/10/2016. számú határozatban megjelölt számlájára teljesítéssel - 15 napon belül, 1.200.000 (Egymillió-kétszázezer) forint bírságot. Kötelezi a törvényszék az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül, a Magyar Államkincstárnál vezetett fentiek szerinti számlára teljesítéssel, 400.000 (Négyszázezer) forint perköltséget. A törvényszék ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a törvényszék az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak, az adóhatóság külön felhívására az abban írt időben és módon, 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket. Megállapítja a törvényszék, hogy a 423.098 (Négyszázhuszonháromezer-kilencvennyolc) forint költséget az állam viseli. 1

A törvényszék egészben mentesíti a II. rendű alperest az eljárási illeték és az állam által előlegezett költség megfizetése alól. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Nyíregyházi Törvényszéken írásban 3 példányban benyújtható, a Debreceni ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye. Az elektronikusan eljáró felek a fellebbezést is elektronikusan nyújthatják be joghatályosan. A Debreceni ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha - a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; - a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; - a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; - a felek ezt kérték; - megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges. Indokolás A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága a 2016. szeptember 9-én meghozott D.745/10/2016. számú jogerős határozatával megállapította, hogy a SZATMÁR-BIO Kft mint beszerző 1 db laser válogató gép, 1 db vörös laser cső, 1 db infra vörös cső beszerzése tárgyú beszerzéseivel a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 18. (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben 1.200.000 Ft bírságot szabott ki. Felhívta a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. Döntése alapjául az szolgált, hogy a beszerző a beszerzéseit úgy valósította meg, hogy az érintett két szerződés megkötése előtt nem folytatott le közbeszerzési eljárást. Az alperes pályázatot nyújtott be gyümölcsfeldolgozói tevékenységének bővítéséhez gépek beszerzésére, és a pályázaton 2014. április 10-i értesítés szerint el is nyert 84.000.000 Ft-ot. A beszerző I. rendű alperes 2014. május 6-án megküldte a hatósági szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumokat, majd 2014. május 20-án adás-vételi szerződést kötött a II. rendű alperessel, és a szerződés tárgyát 1 db laser válogató gép, 1 db vörös laser cső, és 1 db infra vörös cső beszerzésében határozták meg. Ehhez képest az I. rendű alperes mint beszerző 2014. június 10-én kötötte meg a hatósági szerződést, majd ezt követően 2014. november 3-án újabb adás-vételi szerződést kötött a II. rendű alperessel 1 db OPTIMA 2 DIÓTÖRŐ gép megvásárlására. A Döntőbizottság megvizsgálta a II. rendű alperestől beszerzett lézer válogató gép és tartozékait, illetve diótörő gép jellegét, egymáshoz való viszonyát és megállapította, hogy azok egy célt szolgálnak, a támogatás elnyerése érdekében benyújtott pályázatban is megfogalmazott az egyéb érdekelt gyümölcs (dió) feldolgozói tevékenységének bővítését. A két gép műszaki és gazdasági funkcionális egységet alkot egymással. Az I. rendű alperes beszerzőnek a két gép és tartozékai értékét egybe kellett volna számítani, és mivel ezek együttes értéke a 2014. évi uniós közbeszerzési értékhatárt meghaladta, a 397.500 eurót, azaz nagyságrendileg 120.000.000 Ft-ot tett ki, a közel 70%-os támogatási arány pedig meghaladta az 50%-ot, így a beszerző I. rendű alperes e tekintetben a Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősült. Megállapította, hogy a beszerző a vizsgált szerződését a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével 2

kötötte meg, ezért az a Kbt. 127. (1) bekezdés a) pontja értelmében semmis. Az I-II. rendű alperesek a 2014. május 20-i szerződés 7. pontjában a felmerülő jogvitáik békés rendezésének hiánya esetére a hatásköri szabályok figyelembevételével a "Magyar Kereskedelmi Kamara Békéltető és Választott Bírósági Szabályzat szerint jár el" kitételt alkalmazták míg a 2017. november 3-án kötött szerződés 7. pontjában a fenti szövegezéssel a "Szlovén Kereskedelmi Kamara Békéltető és Választott Bírósági Szabályzat szerint jár el" kitétel alkalmazásával lényegében a választottbíróság eljárást kötötték ki. A felperes a 2016. október 7-én benyújtott szám alatt iktatott keresetében elsődlegesen az I. és II. rendű alperesek által 2014. május 20-án, és 2014. november 3-án megkötött adás-vételi szerződések érvénytelensége megállapítását kérte egyéb jogkövetkezmény alkalmazása nélkül. Hivatkozott a Kbt. 127. (1) bekezdés a) pontjára, a Ptk. 6:88. -ára, a 6:108. (2) bekezdésére. A felperes a módosított másodlagos keresetében kérte amennyiben a bíróság a Kbt. 127. (3) bekezdésében írt és a szerződések teljesítéséhez kapcsolódó kiemelkedően fontos közérdeket fennállónak találja, nyilvánítsa érvényessé a 2014. május 20-i és a november 3-i szerződéseket, és szabjon ki a szerződéses érték 15%-ának megfelelő, 18.520.258 Ft bírságot az I. rendű alperessel szemben a jogsértés súlyosságára tekintettel. A jogkövetkezmény alkalmazása kapcsán a Kbt. 164. (5) bekezdésére hivatkozott. Kérte perköltsége megfizetésére kötelezni az alpereseket egyetemlegesen, hivatkozott a Pp. 51. a) pontjára és a Pp.82. (1) bekezdésére, és ezzel kapcsolatban a Kúria PfV.V.20.095/2016/9. számú ítéletére. A pertárgy értékét 123.468.390 Ft-ban határozta meg. Előadta, hogy a Kbt. 3. -a és a Kbt. 164. (l)-(2) bekezdése alapján köteles pert indítani a szerződés érvénytelenségének kimondása, és az érvénytelenség jogkövetkezménye alkalmazása iránt, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Kbt. 127. (1) bekezdése szerinti jogsértést állapítja meg. Az I. rendű alperes jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárást, és kötötte meg a II. rendű alperessel a keresetben megjelölt szerződéseket és a jogsértés nem volt reparálható, megvalósult a súlyos jogsértés, a Kbt. kógens szabályai megsértése. Az így megkötött szerződéseket semmisnek, érvénytelennek kell tekinteni a Kbt. 127. (1) bekezdés a) pontja szerint, és ha lehetőség van a 127. (3) bekezdését alkalmazni. A jogkövetkezmény tekintetében a bírság összegénél kérte figyelembe venni, hogy a szerződéses nettó érték 123.468.390 Ft, ennek a 15%-a 18.520.258 Ft. A 89/665/EGK irányelv értelmében kötelező a szerződés érvénytelenné nyilvánítása a 2004/18/EK irányelvbe, illetve átültetését követően a 2014/24/EU vagy a 2014/23/EU irányelvekbe ütköző közvetlen, előzetes hirdetmény nélkül történt odaítélése és megkötése esetén. Az I. rendű és II. rendű alperesek elsődlegesen a per megszüntetését kérték az 1994. évi LXXI. tv. (Vbtv.) 8. (1) bekezdés alapján, mivel a szerződésekben a Választott Bíróság eljárását kötötték ki, és szerintük a jogszabályi rendelkezés a Választott Bírósági kikötést nem szűkíti le a felek közötti jogvitára, az a jelen ügyre is vonatkozik. Utaltak az 1964. évi 8. tvr.-rel kihirdetett 1961. évi Genfi egyezményre. Érdemben az I. és II. rendű alperesek a felperes elsődleges keresetének elutasítását kérték. A másodlagos kereseti kérelemből a szerződések érvényessé nyilvánítására vonatkozó keresetrészt elfogadták. Érdemi ellenkérelmük az alperesek által megkötött szerződéseknek a megkötésük időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítására irányult a Kbt. 127. (3) bekezdése szerint és az I. rendű alperes a bírság összegével kapcsolatban kérte, hogy a körülmények 3

mérlegelése alapján a törvényszék a Döntőbizottság határozatában kiszabott legfeljebb 1.200.000 Ft bírságot szabja ki vele szemben. Az I. rendű alperes kérte figyelembe venni, hogy mindvégig jóhiszeműen járt el, a 2014. május 10-i hatósági szerződés és a 2014. november 30-i teljesítési határidő közötti idő rendkívül szűkös volt mert november 30-áig a teljes üzembe helyezésnek meg kellett történni, és a hatósági engedélyeket is eddig be kellett szerezni. A lehetséges vételek közül az olcsóbb ajánlatot választotta, és ezen eljárása egyezik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tartalmával. Előadta, hogy nem volt tisztában azzal, hogy a beszerzések közbeszerzési eljárás keretébe tartozik. Hangsúlyozta, hogy kezdetektől együttműködött a felperessel. Hivatkozott a 2007/66 EK irányelv 2d.cikk (3) bekezdés második pontjára. Szerinte lehetőség van a szerződés érvényessé nyilvánítására amennyiben valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően valamely általános érdekkel kapcsolatban kiemelkedően fontos indokok miatt hatályában kell tartani a szerződést. Az I. rendű alperes szerint kiemelkedően fontosnak egy érdek akkor tekinthető, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következménnyel járna. Megítélése szerint a Kbt. 127. (3) bekezdés szűkítően vette az irányelvet, az általános érdekekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokokra kiemelkedően fontos közérdekként hivatkozik csak ami sérti az irányelv rendelkezését és az irányelv alkalmazásának lenne helye a perben. Még a szűkítően fogalmazó Kbt. feltétele is teljesültek az esetében. Az I. rendű alperes 2014. óta, ahogy a hatósági szerződésben is vállalta 30 főt foglalkoztat, és a foglalkoztatással összefüggő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. Valamennyi foglalkoztatott a családjában egyedüli családfenntartó, így a foglalkoztatás lényegében 30 családot érint. Nem szezonális munkára alkalmazza a dolgozókat. A munkanélküliek munkához juttatása közérdek, az is, hogy az I. r. alperes által megvalósított eredmény fennmaradjon. Az állam is deklarálta az öngondoskodás fontosságát, a foglalkoztatott járulékai kihatnak az öngondoskodásukra is. A szerződések érvénytelenné nyilvánítása a jogkövetkezmények alkalmazása nélkül aránytalan következménnyel járna az I. rendű alperesre. A saját gazdaságára is aránytalan következménnyel járna a szerződés érvénytelenné nyilvánítása, megszűnne a berendezések feletti tulajdonjoga, a berendezéseket pótolni nem tudná, ebből következően foglalkozások szűnnének meg, a termelőket és családtagjaikat is érintené ez a veszteség. Ha a felperes a tevékenységét befejezné az piacvesztéssel is járna Magyarország számára mivel külföldre is szállítja a termékeit, így a dió készítményeit is. Ha a leáll a termelés akkor nagyon nehezen, vagy lehet újraindítani vagy ez szinte lehetetlen. A bírságösszeg megállapításánál azt is kérte figyelembe venni, hogy folyamatosan tájékoztatta az érintetteket a tervekről, és csak utólag derült ki, hogy még sem volt szabályos az eljárás. A túlzott mértékű bírságösszeg a gazdasági működésében is zavart okozna az alperes munkavállalókat lenne kénytelen elküldeni. A II. rendű alperes kérte, hogy teljes egészében mentesítse őt a törvényszék a perköltség-fizetési kötelezettség alól. Ne kelljen perköltséget fizetni sem a felperesnek, sem az államnak illetéket. Nem volt tudomása arról, hogy a felperesnek közbeszerzési eljárást kellett volna kezdeményeznie. Arról sem tudott, hogy milyen forrásból fizette ki a vételárat, és vele szemben a bírság kiszabására irányuló keresetet nem is tartotta fenn a felperes. Az érvénytelenség okáról nem tudott, és nem tudta, hogy bármilyen jogszabálysértést követett volna el, és arról sem volt tudomása, hogy ezt az I. rendű alperes elkövette. 4

A törvényszék megítélése szerint az I-II.rendű alperesek a per megszüntetésére irányuló kérelme alaptalan. Alaptalan az a hivatkozás, hogy a megkötött szerződések 7. pontjaiban foglaltakra tekintettel a Magyar Kereskedelmi Kamara és Szlovén Kereskedelmi Kamara mellett működő Választott Bíróságok járhatnának csak el a perben, és a törvényszéknek a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban Vbtv.) 8. (1) bekezdése szerint meg kellett volna szüntetni a pert. A Vbtv. 5. (1) bekezdése szerint a választott bírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár a szerződéses akár a szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett, vagy keletkező vitájukat választott bíróság elé terjesztik. A 3. a) és c) pontja alapján bírósági peres eljárás helyett választott bíróság eljárásának akkor van helye, ha a jogvita legalább a felek egyike gazdasági tevékenységével kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és a választott bírósági eljárást választott bírósági szerződésben kikötötték. A 4. kizárja a magyarországi és nem magyarországi választott bírósági eljárás lehetőségét a Pp. XV-XXIII. fejezet szerinti perekben. A Nemzetközi Kereskedelmi Választott Bíráskodásról szóló, Genfben 1961. április 21-én kelt Európai Egyezmény kihirdetéséről szóló 1964. évi VIII. törvényerejű rendelet 1. cikk l.a) pontja alapján az egyezmény hatálya azokra a választott bírósági szerződésekre terjed ki amelyeket nemzetközi kereskedelmi tevékenységből származó vitáik eldöntése érdekében kötnek meg egymással az egyéb jogszabályi feltételeknek is megfelelő természetes, vagy jogi személyek. A V. cikk a rendes bírósághoz fordulás miatti kifogás szabályait tartalmazza ha a szerződést kötő felek egyike rendes bírósághoz fordult. A jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve a felperes nem alanya az I-II. rendű alperesek által kötött választott bírósági szerződésnek (amennyiben a szerződések 7. pontja ennek minősíthető). A per személyi és tárgyi hatályát a Közbeszerzési törvény 5. -a határozza meg. A pernek semmilyen formában és mértékben nem tárgya a választott bírósági szerződést megkötő felek egymás közötti jogvitája. A legfontosabb ellenérv az alperesek állításával szemben az, hogy a perindításra, peres eljárásra irányadó Közbeszerzési törvény az általánosan eljáró, rendes polgári bíróság hatáskörébe utalta a Döntőbizottság által kezdeményezett peres eljárást, és a speciális jogszabály nem ad lehetőséget ilyen perekben a választott bírósági eljárásra (Kbt. 164. (l)-(2) bekezdése, és az ezt alátámasztó (6) bekezdés.) Mindezekre tekintettel a törvényszék érdemben tárgyalta a kereseteket. A felperes elsődleges keresetét elutasította a törvényszék, mert a másodlagos keresetet alkalmazhatónak találta. A törvényszék az alperesek által megkötött szerződéseket érvényessé nyilvánította, a bírság összegét pedig a felperes által kért maximális bírság összeg alkalmazása helyett mérlegeléssel, alacsonyabb összegben állapította meg. A törvényszék a döntés meghozatalánál figyelembe vette a Kbt. 127. (1) bekezdés a) pontjában írtakat, azt, hogy a Döntőbizottság jogerősen megállapította a jogsértés megtörténtét, és a jogkövetkezmények alkalmazását a Kbt. 127. (3) bekezdése lehetővé tette figyelemmel a 164. (5) bekezdésére is, és a Kbt. 3. -a alapján alkalmazandó Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:88. (1) bekezdése, 6:108. (1) és (3) bekezdésében írtakat is. A Kbt. 127. (1) bekezdés a) pontja szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A (3) bekezdés ebben az esetben lehetővé teszi a bíróság számára, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során 5

a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítsa, ehhez feltételül szabta a jogszabály, hogy kiemelkedően fontos közérdek fűződjön a szerződés teljesítéséhez. További feltétel, hogy a szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek- így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából, vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költségnem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvénytelenségéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következménnyel járna. Az Európai Parlament és Tanács 2007. december 11-i 2007/66/EK irányelv magyar jogba átültetése érdekében került meghozatalra az előzőek szerinti Kbt. 127. (1) és (3) bekezdése is. A jogvita elbírálásánál, az irányadó jogszabályok értelmezésénél az irányelv célkitűzéseinek való megfelelésre is figyelemmel kell lenni. Az irányelv által körülírt esetekben a közbeszerzések alá eső polgári jogi jogviszonyokban megkötött szerződések esetén a közbeszerzési eljárások szabályainak megsértése miatti semmisség megállapítására, annak bíróság általi kimondására a Ptk. rendelkezésétől eltérően szükség van. Az irányelv preambulum (21) bekezdése alapján a szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályok tagállamok általi meghatározásakor azt a célt kell szemelőtt tartani, hogy a felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése és teljesítése megszűnjön. A szerződés érvénytelennek nyilvánításából fakadó következményeket a nemzeti jog határozza meg. Ezen bekezdés alapján a nemzeti jogszabályokban meghatározott előírások nem vezethetnek a szigorú szankciók hiányához, ha a szerződéses kötelezettségeket már egészében teljesítették. Ilyen esetben a tagállamoknak alternatív szankciókat is elő kell írniuk, figyelembe véve a szerződés hatályban maradásának nemzeti jog szerinti mértékét. Az irányelv preambuluma (22) bekezdése értelmében a szankciók arányosságának biztosítása érdekében a tagállamok lehetővé tehetik a jogorvoslati eljárást lefolytató szerv számára, hogy ne veszélyeztesse a szerződést, vagy annak egyes, vagy valamennyi időbeli joghatását ismerje el. Ennek során, amennyiben az adott ügy kivételes körülményei megkívánják bizonyos, általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok elismerését is lehetővé tehetik a tagállamok. Az irányelv preambulum (24) bekezdése rendelkezése - mely kapcsolódik a perbeli esettől eltérő esetre vonatkozó (23) bekezdéshez - részben megjelenik a Kbt. 21. (3) bekezdésében, mely szerint a szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők kiemelkedően fontos indoknak, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következménnyel járna. Az irányelv a továbbiakban azt tartalmazza, hogy ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekintendők kiemelkedően fontos indoknak. Az I. rendű alperes által hivatkozott, az irányelv 2d. cikk (3) bekezdése szerint a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem nyilváníthat érvénytelennek egy szerződést, annak ellenére, hogy az (1) bekezdésben említett indokok alapján jogellenesen ítélték oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy valamely általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok miatt hatályban kell tartani a szerződést. Ebben az esetben a tagállamok e szankciók helyett a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciókat írnak elő. A 2e. cikk (2) bekezdésben írt alternatív szankcióknak hatékonynak, arányosnak, visszatartó 6

erejűnek kell lenni, és ez lehet az ajánlatkérőre kiszabott bírság. Ennek értelmében a tagállamok az ajánlatkérőre kiszabott bírság mértékénél széles mérlegelési jogkört ruházhatnak a jogorvoslati szervre, hogy valamennyi lényeges tényezőt figyelembe vegye, ideértve a jogsértés súlyosságát, az ajánlatkérő magatartását is. A 2d. cikk (3) bekezdése tartalmazza azt is, hogy a szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők kiemelkedően fontos indoknak, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következménnyel járna. Ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekinthetők általános érdekhez kapcsolódó kiemelkedően fontos indoknak. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek magukban foglalják többek között a szerződés késedelmes teljesítéséből eredő költségeket, az új közbeszerzési eljárás megindításához kapcsolódó költségeket, a szerződést teljesítő gazdasági szereplő megváltozását, valamint az érvénytelenségből eredő jogi kötelezettség költségeit. A bíróság megállapítása szerint e feltételrendszer lényegében megegyezik a Kbt. 127. (3) bekezdés második mondatában zárójelbe tett résszel. A szerződés érvényessé nyilvánítása körében az irányelv 2d. cikk (3) bekezdése fogalmazása valamely általános érdekkel kapcsolatban a Kbt. 127. (3) bekezdésében valóban fontos közérdekre koncentrálódik. Abból azonban, hogy a Kbt. az irányelv alapján, annak megfelelően, a szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekről, és érvényességhez fűződő további gazdasági érdekről rendelkezik, nem eredményezi azt, hogy a magyar jogszabályban írt, az irányelv általános érdek, közérdekre fordítása ne lenne elfogadható. Az I. rendű alperes álláspontjától eltérően maga az irányelv 2d. cikk (3) bekezdése emeli ki az általános érdek köréből a gazdasági érdeket ezt külön nevesítve, kimondva, hogy ez csak akkor kiemelkedően fontos indok ha olyan kivételes körülmények állnak fenn ami miatt aránytalan következménnyel járna a szerződések érvénytelenné nyilvánítása. A törvényszék a szerződések érvényessé nyilvánításához és a bírság összeg mértékéhez felhozott alperesi indokok közül nem találta elfogadhatónak azokat az indokokat melyek az I. rendű alperes közvetlen gazdasági érdekeltségéhez kapcsolódtak. A törvényszék a mérlegelése során figyelembe vette, ahogy azt a felperes is megállapította a határozatában, hogy súlyos jogsértés történt, mert a beszerzett árucikkek értékére tekintettel közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni, de az alperesek ennek mellőzésével kötöttek szerződést. Ugyanakkor az I. rendű alperes ajánlatkérő a pályázat keretében folyamatosan kapcsolatban volt az elbíráló szervekkel, melyek nem hívták fel az I. rendű alperes előadása szerint a figyelmét a közbeszerzés szükségességére, továbbá az I. rendű alperes az eljárás során a felperessel is együttműködött. A felperes is figyelembe vette az általa kiszabott bírságnál azt, hogy a beszerzés 120millió forintos becsült értéke mellett az eljárás lefolytatását segítő, együttműködő magatartást tanúsított az I. rendű alperes, és az utóbbi két évben az I. rendű alperes jogsértést nem követett el. Az ajánlatkérő I. rendű alperes a megye köztudomásúlag munkanélküliséggel érintett térségében biztosít további munkalehetőséget az embereknek a beszerzései által. A munkahelyteremtést az állam is kiemelkedő gazdasági érdeknek tartja. A beszerzett berendezések működtetéséhez kapcsolódó munkahelyek fenntartása olyan, az adott szerződéshez közvetlenül nem kapcsolódó, tehát a szerződő felek saját érdekén túlmutató, a 7

társadalom szempontjából kiemelkedően fontos gazdasági érdek, fontos általános érdek, közérdek, amely indokolja az egyéb szempontok mellett a semmis szerződések megkötésük időpontjára visszamenő hatályú érvényessé nyilvánítását a Kbt. 21. (3) bekezdése, és a 2007/66/EK irányelv 2d. cikk (3) bekezdése és 2e. cikk (1) bekezdése alapján figyelemmel a preambulum (22) és (24) bekezdéseiben írtak is. A fentiekre figyelemmel is a felperes elsődleges kereseti kérelme nem volt megalapozott, a másodlagos kereseti kérelem szerinti döntésnek pedig nem volt akadálya. A Kbt. 164. (5) bekezdés első fordulata értelmében ha a bíróság a megkötött szerződést a 127. (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja bírságot köteles kiszabni, amelynek összege legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka, az eset összes körülményét figyelembe véve. A fentiek alapján az érvénytelenség jogkövetkezménye az érvényessé nyilvánítás mellett a kötelezően kiszabandó bírság. A 2007/66 EK irányelv 2e. cikk (2) bekezdése a bírság megállapításánál is feltételül szabta az arányosságot és a visszatartó erőt, és a valamennyi lényeges tényező figyelembevételét, így a jogsértés súlyosságát, és az ajánlatkérő magatartását is, illetve a tagállamok által meghatározott széles mérlegelési jogkört, mely jelen esetben a Kbt. 164. (5) bekezdése szerint azt jelenti, hogy az eset összes körülményét kell figyelembe venni. A felperes által keresetben megjelölt bírságalapot az I. rendű alperes elfogadta. A fentieknek megfelelően a bírság összegének meghatározásánál figyelembe vette a törvényszék, hogy az I. rendű alperes a Döntőbizottság határozatában is megállapított 1.200.000 Ft bírságot tartotta elfogadhatónak, melyre a felperes külön nyilatkozatot nem tett. Az irányelv 2e. cikk (2) bekezdésében írtakra tekintettel a bírság összegének mérlegelésénél is fontos szempont volt, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzése az I. rendű alperes ajánlatkérő részéről súlyos jogsértés volt, azonban egyebekben az ajánlatkérő magatartásával kapcsolatban kifogás nem merült fel, együttműködött a hatóságokkal, nem volt rosszhiszemű, és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása előtti két évben nem követett el jogsértést. Lényeges mérlegelési szempont az is, hogy a szerződésekkel megvásárolt berendezések működtetésére is foglalkoztatott emberek családjuk megélhetésének biztosításához hozzájárul a beszerzés. Az I. rendű alperes saját előadása szerint a pályázat következtében is 30 főnek biztosított nem idényjellegű munkavégzésére munkahelyet ezáltal 30 családnak biztosít megélhetést, és a 30 főt a pályázat szerinti kötelező fenntartási időn túlmenően is foglalkoztatja, továbbá a foglalkoztatás kihat a beszállítókra is. Mivel a munkahelyteremtést eredményező beruházásra tekintettel a szerződés megkötéséhez és annak fenntartásához kiemelkedően fontos általános érdek, közérdek fűződik a törvényszék az eset összes körülményére, az arányosságra és visszatartó erő követelményére is figyelemmel a felperes által indítványozott maximális bírság mértéktől eltérően a rendelkező rész szerinti mértékben határozta meg a bírság összegét, és annak teljesítési helyéről a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában írtakkal egyezően rendelkezett, míg a teljesítési határidőt a Pp. 217. (1) bekezdése alapján állapította meg. Egyebekben a felperes keresetét elutasította. A perben a pertárgy értéke a két perbeli szerződésben kikötött ellenszolgáltatás értéke, melyet a felperes 123.468.390 Ft-ban jelölt meg az előtte folyamatban volt jogorvoslati eljárásban az I. rendű alperes által csatolt iratok alapján. A Pp. 77. -a alapján a bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben dönt. Részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által 8

előlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. A Pp. 81. (2) bekezdése szerint ha a per kártérítésre irányul, vagy olyan követelés iránt folyik amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ, az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére, ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak. A Pp. 82. (1) bekezdése alapján az 51. a) pontja alá eső pertársakat a perköltség megfizetésére egyetemlegesen kell kötelezni. A 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 15. -a szerint a meg nem fizetett illetéknek, valamint az állam által előlegezett költségnek a megtérítésére a felet e rendelet szerint kötelezi a bíróság az eljárást befejező, illetőleg a perköltség viseléséről döntő határozatában. Ha a marasztalás összegének a megállapítása bírói mérlegeléstől függ, vagy a bíróság a marasztalás összegét méltányosság alapján állapította meg, a perköltségben nem marasztalt felet a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetése alól egészben, vagy részben mentesítheti. A perköltség megfizetésére figyelembe vette a törvényszék, hogy a II. rendű alperes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, azzal védekezett, hogy ő a szerződéskötéskor a szerződések érvénytelenségének okáról nem tudott, nem tudott arról, hogy bármilyen jogszabálysértést követett volna el, és arról sem volt tudomása, hogy ezt az alperes elkövette volna. Egyáltalán nem volt tudomása arról, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatása lett volna szükséges, és őt az I. rendű alperes nem tájékoztatta arról, hogy milyen forrásból vásárolja meg a II. rendű alperestől a berendezéseket. Utalt arra is, hogy a felperes módosította a keresetét és vele szemben a bírság kiszabása iránti kereseti kérelmétől elállt. Kétségtelen, hogy a szerződő felek a szerződés érvénytelensége iránt indított perben kényszerűen pertársaságban vannak. Tekintettel azonban a II. rendű alperes által felhozott érvekre a törvényszék nem kötelezte a II. rendű alperest a felperes részére perköltség megfizetésére, a marasztalás vagyis a bírság összegének megállapítása bírói mérlegeléstől függött, és a bírság kiszabására nem volt kereseti kérelem sem a II. rendű alperessel szemben, ezért a bíróság a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 15.. második fordulata figyelembevételével a perköltségben nem marasztalt II. rendű alperest a meg nem fizetett illeték, és állam által előlegezett költség megfizetése alól egészben mentesítette. Az I. rendű alperest pedig a Pp. 81. (1) bekezdése figyelembevételével kötelezte a felperes részére járó perköltség megfizetésére. A törvényszék figyelembe vette a perköltség mértékének meghatározásakor, hogy a felperes tárgyalásokon nem jelent meg, ezzel költsége nem merült fel, benyújtotta a keresetlevelet, és egy érdemi iratot melyben a II. rendű alperessel szemben módosította a keresetet, elállt a vele szembeni bírság kiszabása keresetétől. Bár a pertárgy értéke tetemes, a törvényszék elsősorban a perben kifejtett jogi munkát értékelve a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (6) bekezdése figyelembevételével mérlegeléssel állapította meg a perköltséget. A törvényszék a Pp. 82. (1) bekezdése alapján kötelezte az I. rendű alperest az eljárási illeték megfizetésére melynél figyelembe vette, hogy a pertárgyérték a szerződésben megjelölt ellenszolgáltatás értéke, és ez nem változott azzal, hogy a bírság összegnél mérlegeléssel döntött a törvényszék. A felperes részleges pernyertessége ily módon nem befolyásolta az illeték-fizetési kötelezettséget hiszen a másodlagos kereset tekintetében az érvényessé nyilvánítás vonatkozásában teljes egészében pernyertes lett. Az illeték mértékét a törvényszék az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. (1) bekezdés a) pont alapján 9

határozta meg. A teljesítési határidő a perköltség tekintetében a Pp. 217. (1) bekezdésén alapul. A törvényszék a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -a, a Pp. 6. -a, és 78. (4) bekezdése alapján állapította meg, hogy a II. rendű alperes anyanyelve használati jogával kapcsolatos költséget az állam viseli. A fellebbezési jogról tájékoztatás a Pp. 233. -a szerint történt. Nyíregyháza, 2017. december 11. Krajcsovics Józsefné dr. Illés Ibolya sk. bíró 10