Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 9. (OR. en) 6012/17 CONOP 12 CODUN 8 COARM 35 CFSP/PESC 95 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk Éves jelentés a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtásában elért eredményekről (2016) Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtásában elért eredményekről (2016) szóló éves jelentést, amelyet a Tanács a 2017. február 6-i 3516. ülésén jóváhagyott. 6012/17 ps/tk/kk 1 DGC 2B HU
MELLÉKLET ÉVES JELENTÉS A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK ELTERJEDÉSE ELLENI EU- STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL (2016) BEVEZETÉS 1. A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni az Európai Tanács által 2003 decemberében elfogadott EU-stratégia (15708/03) végrehajtásában elért eredményekről szóló ezen jelentés a 2016-ban végzett tevékenységeket tárgyalja. A jelentés a legfontosabb fejleményekkel foglalkozik, és nem kimerítő jellegű. Valamennyi intézkedésre az EU biztonság- és konfliktusmegelőzési politikájának tágabb összefüggésében került sor. 2. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája (10715/16), a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia és az ezzel kapcsolatos fellépés új irányairól szóló dokumentum (17172/08) alapján az Európai Unió vezérelvei továbbra is a következők: a) a hatékony multilateralizmus, amely magában foglalja a nemzetközi szerződések, egyezmények és egyéb eszközök egyetemességének és végrehajtásának diplomáciai lépésekkel, valamint harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatással történő előmozdítását is; b) szoros együttműködés más országokkal a nemzetközi nonproliferációs rendszer megerősítése céljából; c) a nonproliferációs kérdések megtárgyalása az EU által folytatott kétoldalú politikai, illetve nonproliferációs és leszerelési célú párbeszédek és az informálisabb jellegű találkozók során; d) a rendelkezésre álló eszközök és pénzügyi erőforrások (a közös kül- és biztonságpolitika költségvetése, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz, egyéb eszközök) hatékony és egymást kiegészítő felhasználása annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az EU külpolitikai célkitűzéseinek elérésére irányuló uniós tevékenységek hatását. 6012/17 ps/tk/kk 2
3. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) sok esetben a nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó különmegbízott, valamint a CONOP és a COARM elnöke 2016 során több jelentős nemzetközi találkozón is képviselte az EU-t: a G7-ek nonproliferációs igazgatói csoportjának tokiói (2016. január 12 14.), hirosimai (2016. március 2 5.) és bécsi (2016. szeptember 26.) ülésén; az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) által elfogadott 1540. sz. határozattal létrehozott bizottságnak a határozat átfogó felülvizsgálata alkalmából Madridban tartott rendkívüli ülésén (2016. május 12 13.), majd az 1540. sz. ENSZ BT-határozat végrehajtásának állásával foglalkozó átfogó felülvizsgálatról szóló nyilvános konzultációk során (2016. június 20 22.); a nukleáris terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó globális kezdeményezés elindításának 10. évfordulója alkalmából Hágában megrendezett ülésen (2016. június 15 16.); a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Bécsben megrendezett 60. általános konferenciáján (2016. szeptember 26 30.); az ENSZ-közgyűlés Első Bizottságának New York-i ülésein (2016. október november); a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC) részes államainak Genfben tartott 8. felülvizsgálati konferenciáján (2016. november 7 25.); a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (CWC) részes államai konferenciájának Hágában tartott 21. ülésén (2016. november 28. december 2.); valamint a NAÜ Nukleáris védettség: kötelezettségvállalások és intézkedések címet viselő, Bécsben megrendezett nemzetközi konferenciáján (2016. december 5 9.). 6012/17 ps/tk/kk 3
A különmegbízott elsősorban az alábbiakra összpontosított: a. az Átfogó Atomcsend Szerződéshez (CTBT) való egyetemes csatlakozásnak és a CTBT hatálybalépésének előmozdítása, valamint az uniós szerepvállalás láthatóságának növelése; b. nonproliferációs párbeszédek megkezdése és folytatása jelentős partnerekkel, valamint a nonproliferációs kérdések szempontjainak érvényesítése az EU kétoldalú kapcsolataiban; c. a nukleáris védettségi csúcstalálkozókon és az azokat követő tevékenységekben való uniós részvétel előkészítése. 4. Az EU Tanácsának nonproliferációs munkacsoportja 2016-ban 11 alkalommal ült össze, többek között igazgatói szinten is, hogy megvitassák az uniós álláspontokat és a további intézkedéseket. A bécsi, genfi és New York-i EU-küldöttségek több uniós nyilatkozatot is előkészítettek többoldalú fórumokra, és az uniós koordinátorok rendszeres ülései keretében aktívan hozzájárultak a döntéshozatalhoz. NUKLEÁRIS KÉRDÉSEK 5. Az EU teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy előmozdítsa a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a nukleáris leszerelésről szóló megállapodásokhoz való egyetemes csatlakozást. Az év során az EU megerősítette, hogy határozottan támogatja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (atomsorompó szerződés) teljes körű, átfogó és hatékony végrehajtását, az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) mielőbbi hatálybalépését, valamint egy tömegpusztító fegyverektől és hordozóeszközeiktől mentes közel-keleti övezet kialakítását. Továbbra is kiemelt célkitűzés maradt emellett, hogy a leszerelési konferencia keretében megkezdődjenek és mihamarabb lezáruljanak a hasadóanyag-tilalmi szerződésre irányuló tárgyalások. 6012/17 ps/tk/kk 4
Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 6. Az EU nagy jelentőséget tulajdonít a NAÜ nonproliferációval, nukleáris energiával, nukleáris biztonsággal, nukleáris védettséggel és technikai együttműködéssel kapcsolatos alapvető feladatainak. A tagállamok kétoldalú hozzájárulásait is figyelembe véve az EU a NAÜ Nukleáris Védettségi Alapjának második legnagyobb támogatója. Az Unió 2009 és 2016 között összesen közel 42 millió EUR összegű pénzügyi támogatást nyújtott az Alapnak hat egymást követő tanácsi együttes fellépés / határozat alapján. A 2013/517/KKBP tanácsi határozat sikerére építve és az abból levont tanulságokat figyelembe véve az EU 2016 decemberében elfogadta a NAÜ nukleáris védettséggel kapcsolatos, a NAÜ Nukleáris Védettségi Terve keretében 2017 és 2019 között végrehajtandó tevékenységeinek támogatásáról szóló 7. tanácsi határozatot, amely mintegy 9,3 millió EUR összegű támogatásról rendelkezik. 7. A NAÜ-nek nyújtott uniós támogatásnak köszönhetően az Ügynökség segítséget tud nyújtani az érintett országok számára egyes létesítmények fizikai védelmének biztosításához és fokozásához, a radioaktív anyagok fizikai védelmét, illetve biztonságát és védettségét érintő nemzeti szabályozási struktúrák megerősítéséhez, valamint a szükséges jogszabályok elfogadásához. Számos veszélyeztetett sugárforrás védelmét, leszerelését vagy ártalmatlanítását biztosították; sor került érzékeny nukleáris berendezések és technológiák, valamint határmegfigyelési berendezések korszerűsítésére és tisztviselők képzésére, ami világszerte megerősítette a nukleáris védettséget. 8. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja továbbra is támogatja a NAÜ tiltott kereskedelmi adatbázisát. A NAÜ elismerte, hogy a baleseti bejelentő nyomtatványokat tartalmazó weboldal korszerűsítésének köszönhetően javult a jelentéstételi gyakorlat. Az EU továbbra is támogatást nyújt ehhez. 9. Az EU közreműködik az átfogó közös cselekvési terv végrehajtásában. Feladata az átfogó közös cselekvési tervvel létrehozott vegyes bizottság, valamint a vegyes bizottság keretében létrehozott több szakértői szintű munkacsoport munkájának koordinálása. A koordinációs tevékenységek végzése során az EU maradéktalanul tiszteletben tartotta a NAÜ azon hosszú távú küldetését, hogy ellenőrizze és nyomon kövesse Irán nukleáris vonatkozású kötelezettségvállalásait. Az EU emellett a NAÜ-vel szoros egyeztetésben részt vesz az átfogó közös cselekvési terv III. mellékletének végrehajtásában; a cél az Iránnal folytatott polgári nukleáris együttműködés előmozdítása, különösen a nukleáris biztonság javítását célzó projektekkel összefüggésben. 6012/17 ps/tk/kk 5
10. 2016 februárjában az Unió küldöttségei uniós tagállamok támogatásával 63 országban diplomáciai tájékoztató tevékenységeket indítottak, hogy előkészítsék a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény módosításának (ACPPNM) hatálybalépését. Az EU támogatta a NAÜ arra irányuló törekvéseit, hogy előmozdítsa az eredeti egyezményt és annak módosítását. A 2013/517/KKBP tanácsi határozat egyik címsora a következőképpen szól: Azon államok számának megnövekedése, amelyek csatlakoztak a CPPNM-hez és módosításához, és/vagy kinyilvánították szándékukat a nukleáris biztonsági [helyesen: védettségi] keretrendszert támogató nemzetközi jogi aktusok végrehajtására vonatkozóan. Az EU üdvözölte az ACPPNM 2016. májusi hatálybalépését, és a jövőben is támogatni fogja az országoknak a módosítás rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtását célzó erőfeszítéseit. 11. Az Európai Unió Tanácsának 2008. december 8-án tett kötelezettségvállalása alapján a Tanács 2016. november 15-én elfogadta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által ellenőrizendő, alacsony dúsítású uránt tartalmazó üzemanyagbank létrehozásához és annak biztonságos kezeléséhez nyújtandó uniós hozzájárulásról szóló (KKBP) 2016/2001 határozatot. A 4 millió eurót meghaladó hozzájárulás elő fogja segíteni annak szavatolását, hogy a nukleárisüzemanyag-ellátás védett és biztonságos legyen. Emellett segítséget fog nyújtani a NAÜ részére ahhoz, hogy az Ügynökség a beszerzéstől az ellátásig garantálni tudja az alacsony dúsítású urán biztonságos és védett szállítását, valamint az üzemanyagbankban való tárolását. Az Európai Bizottság a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében már 20 millió eurót nyújtott az alacsony dúsítású urán azt követő beszerzésére, hogy a projekt teljeskörűen megkezdte működését. 12. Az ellenőrzési eljárásban jelenleg átfogó biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek alkotják a követendő normát, és az EU a továbbiakban is szorgalmazza az ezekhez való mielőbbi egyetemes csatlakozást. Az EURATOM és a NAÜ közötti szoros együttműködés hatékony és eredményes biztosítékokat nyújt. Az EU az Európai Bizottság biztosítéki támogatási programján, illetve néhány tagállam támogatási programján keresztül aktívan támogatja a NAÜ biztosítéki rendszerét. 6012/17 ps/tk/kk 6
13. A nukleáris energia békés célú felhasználásának elősegítése érdekében az EU 2014 és 2020 között 225 millió eurót különített el a nukleáris biztonság és a sugárvédelem megerősítésére, valamint hatékony és eredményes biztosítékok harmadik országokban való alkalmazásának előmozdítására. Az EU és tagállamai kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy világszerte megvalósuljon és folyamatosan javuljon a nukleáris biztonság. A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2009. június 25-i 2009/71/EURATOM tanácsi irányelv egyik célja a balesetek megelőzése, illetve balesetek bekövetkeztekor azok következményeinek enyhítése a korai és nagy mennyiségű radioaktív kibocsátások megelőzésével. Az EU és tagállamai továbbra is elkötelezetten támogatják a NAÜ technikai együttműködési programját, többek között a Technikai Együttműködési Alapnak és a Békés Felhasználási Kezdeményezésnek nyújtott jelentős hozzájárulással. Az, hogy az EU a Technikai Együttműködési Program második legnagyobb támogatója, szintén igazolja, hogy az Unió elkötelezett az atomsorompó-szerződés mindhárom pillére mellett. 14. Az EU és a NAÜ évente megtartja a magas rangú tisztviselők ülését, ahol a széles körű együttműködés felülvizsgálata és tervezése zajlik. A 2016. évi ülésre január 21 22-én került sor Bécsben, a NAÜ szervezésében. Az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága 2016. április 25-én Bécsbe látogatott, és találkozókat tartott a NAÜ magas rangú képviselőivel. A találkozók keretében a NAÜ által az ellenőrzés ezen belül a regionális kérdések, a nukleáris biztonság és védettség, valamint a nukleáris alkalmazás területén végzett tevékenységekről folytattak megbeszéléseket. Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) 15. A CTBT mielőbbi hatálybalépése és egyetemes alkalmazása fontos célkitűzésként szerepel a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiában. A szerződés ratifikálásával és az abban előírt alapvető követelmények ideiglenes alkalmazásával valamennyi uniós tagállam bizonyította a szerződés iránti elkötelezettségét. A szerződés aláírásra történő megnyitásának 20. évfordulója alkalmából az EU elfogadta és végrehajtotta a CTBT-t és az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetét (CTBTO) támogató uniós cselekvési tervet, amely a szerződésnek a béke, a biztonság és a nonproliferáció szempontjából vett előnyeit és hozzáadott értékét népszerűsíti, a polgári alkalmazással összefüggésben is. 6012/17 ps/tk/kk 7
16. Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság alelnöke a CTBTO főtitkára, Lassina Zerbo meghívására 2016. június 13-án részt vett a CTBTO Előkészítő Bizottsága 46. ülésének miniszteri ülésszakán, ahol ismertette az EU közösen elfogadott nyilatkozatát. A kazahsztáni külügyminiszterrel együtt társelnökként zárt miniszteri kerekasztal-beszélgetést vezetett a CTBT ratifikálásának előmozdítása és a CTBTO ellenőrzési rendszere által nyújtott előnyök megerősítése céljából, valamint megnyitotta az évforduló alkalmából rendezett kiállítást. Annak érdekében, hogy felhívja a parlamentek figyelmét a szerződés és az abból fakadó előnyök előmozdításának fontosságára, Mogherini főképviselő/alelnök Lassina Zerbo főtitkárral közösen véleménycserén vett részt, amelyet az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) tartott 2016. július 7-én Strasbourgban az Átfogó Atomcsend Szerződés aláírásra való megnyitásának 20. évfordulója alkalmából. A főképviselő/alelnök emellett az EU nevében felszólalt a CTBT barátainak Itt az idő, hogy befejezzük, amit elkezdtünk elnevezésű 8. miniszteri találkozóján is. A találkozóra az ENSZközgyűlés 2016. szeptember 21-i New York-i ülése alkalmából került sor. 17. Az EU minden lehetőséget megragad arra, hogy nemzetközi fórumokon és az olyan országokkal tartott találkozók során, amelyek még nem írták alá, illetve nem ratifikálták a CTBT-t szorgalmazza a CTBT ratifikálását; az EU emellett továbbra is diplomáciai lépéseket tesz a CTBT hatálybalépésének előmozdítására az említett országokban. A CTBT kérdését az EU az Indiával, Pakisztánnal, illetve az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú politikai és nonproliferációs párbeszédekben is felvetette. Az EKSZ nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó különmegbízottja 2016. augusztus 31-én A leszerelést és a nonproliferációt támogató uniós politikák és tevékenységek címmel előadást tartott az újdelhi Jawaharlal Nehru Egyetemen, és megragadta az alkalmat, hogy előmozdítsa a CTBT ügyét is. 18. Az EU a jövőben is határozottan támogatni fogja a CTBT-t, politikailag és pénzügyileg egyaránt. A Tanács 2006 óta hét együttes fellépést / tanácsi határozatot fogadott el a CTBTO Előkészítő Bizottsága tevékenységeinek támogatása, valamint az Előkészítő Bizottság monitoring- és ellenőrzési kapacitásainak további megerősítése céljából. Az EU által a CTBTO-nak eddig nyújtott pénzügyi támogatás teljes összege meghaladja a 18,5 millió eurót. 6012/17 ps/tk/kk 8
Nukleáris védettséggel kapcsolatos kezdeményezések 19. Az EU az egyike volt annak a mindössze négy nemzetközi szervezetnek, amely meghívást kapott a Barack Obama elnök vezetésével 2016. március 31. és április 1. között megrendezett nukleáris védettségi csúcstalálkozóra. Az Európai Unió képviseletében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Federica Mogherini főképviselő/alelnök vett részt a csúcstalálkozón. A csúcstalálkozó egy sajtóközlemény és öt cselekvési terv elfogadásával zárult, amelyek révén támogatásban részesülnek az ENSZ, a NAÜ, az INTERPOL, a nukleáris terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó globális kezdeményezés (GICNT) és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni globális partnerség releváns tevékenységei. 2016 decemberében az EU csatlakozott a nukleáris védettséggel foglalkozó kapcsolattartó csoporthoz (NSCG). 20. Az EU továbbra is támogatta a GICNT-t, valamint annak a nukleáris terrorizmus megelőzését, észlelését és az arra való reagálást szolgáló globális kapacitás megerősítésére irányuló megbízatását. Részt vett a GICNT elindításának évfordulója alkalmából 2016. június 15 16-án Hágában (Hollandia) megrendezett ülésen, amely sikerrel zárult. Az EU sikeresen végrehajtotta a 124 intézkedést tartalmazó vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) cselekvési tervét. Az összveszély-megközelítésen alapuló cselekvési terv átfogó célja, hogy csökkentse a balesetből eredő, természeti eredetű vagy szándékosan okozott CBRN-események többek között a terrorcselekmények jelentette fenyegetést és az általuk okozott károkat. A nukleáris és egyéb radioaktív anyagokkal folytatott tiltott cselekmények észlelése és az azokra való reagálás területével foglalkozó Európai Nukleáris Védettségi Képzési Központ (EUSECTRA) 2013 óta teljeskörűen működik, és az uniós tagállamok és a partnerországok köztük számos GICNT-tagország rendelkezésére áll. Az EUSECTRA-t az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) működteti a németországi Karlsruhéban és az olaszországi Isprában található telephelyein, szorosan együttműködve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és több GICNT-partnerország által indított más nemzetközi kezdeményezésekkel. Az EUSECTRA a gyakorlati feladatokra összpontosító eseményeket is szervez, főként a nukleáris anyagok csempészése elleni küzdelem területén. Ilyen volt például a 2016. március 8 10-én Karlsruhéban tartott, a nukleáris anyagok csempészése elleni küzdelemmel foglalkozó műhelytalálkozó, amelynek megrendezésére az Egyesült Államokkal partnerségben került sor. A találkozón számos ország szakértői, továbbá a GICNT, a NAÜ és az INTERPOL képviselői osztották meg egymással a legjobb gyakorlataikat, valamint a nyomozási és műszaki képességeknek a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok csempészése elleni küzdelem terén történő felhasználása során nyert tapasztalataikat. A JRC 2016. november 23-án APEX-Europe néven forgatókönyvön alapuló magas szintű gyakorlatot tartott Karlsruhéban valamennyi tagállam részvételével. 6012/17 ps/tk/kk 9
21. Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok folytatták nukleáris kriminalisztikai tevékenységeiket a lefoglalt nukleáris anyagok alapvető jellemzőinek meghatározása céljából, igénybe véve a JRC-hez tartozó Transzurán Elemek Intézete által végzett korszerű nukleáris kriminalisztikai vizsgálatokat. Az intézet összességében több mint 50 esemény során észlelt és lefoglalt nukleáris anyagokat vizsgált meg, segítséget nyújtva ezzel az uniós tagállamok és harmadik országok illetékes hatóságainak. Regionális kérdések 22. Az EU számára továbbra is komoly aggodalomra adnak okot a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) nukleárisfegyver-, tömegpusztítófegyver- és ballisztikusrakétaprogramjai és az, hogy a KNDK minden együttműködést megszakított a NAÜ-vel. A főképviselő/alelnök a leghatározottabban elítélte a KNDK által 2016. január 6-án, illetve szeptember 9-én végrehajtott két nukleáris kísérletet. Az EU minden alkalmat felhasznált arra, hogy hangot adjon aggodalmának és hangsúlyozza egyfelől azt, hogy a nukleáris fegyverekkel végrehajtott kísérleti robbantások fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra nézve, és aláássák az atomsorompó-rendszert, másfelől pedig azt, hogy a KNDK lépései növelik a feszültséget a Koreai-félszigeten, ami minden fél számára hátrányos, emellett egyértelműen megsértik a KNDK-nak a vonatkozó ENSZ BT-határozatok így a 2270. és a 2321. sz. ENSZ BT-határozat, valamint a NAÜ Közgyűlésének vonatkozó határozatai alapján fennálló nemzetközi kötelezettségeit. Az EU végrehajtott minden vonatkozó ENSZ BT-határozatot, és a határozatok céljaival összhangban a nemzetközi atomsorompó-rendszer védelmében tett újabb lépésként további önálló korlátozó intézkedéseket fogadott el. 23. Az EU a Nonproliferációs Konzorciuma révén, valamint a Koreai Köztársaság Külügyminisztériuma 2016. október 24 25-én Szöulban közös szemináriumot rendezett a KNDK-válság nukleáris és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos dimenzióiról. 24. Az egyéb régiókat illetően az EU a releváns multilaterális fórumokon továbbra is hangsúlyozta elkötelezettségét egy nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverektől és hordozóeszközeiktől mentes közel-keleti övezet kialakítása mellett. Ez a kérdés az újonnan az EU és az Arab Liga közötti stratégiai párbeszéd keretében létrehozott EU Arab Liga nonproliferációs és fegyverzetellenőrzési munkacsoport megbeszéléseinek témái között is szerepel. A munkacsoport 2016 folyamán két ülést tartott. 6012/17 ps/tk/kk 10
Leszerelési konferencia / Hasadóanyag-tilalmi szerződés (FMCT-szerződés) 25. A leszerelési konferencia a megbízatásával összhangban kulcsfontosságú szerepet játszik a multilaterális leszerelési szerződésekről folytatott tárgyalások tekintetében. Az EU-t ezért aggodalommal tölti el a konferencia vonatkozásában fennálló, elhúzódó patthelyzet. 26. Továbbra is az EU egyértelmű prioritásai között szerepel az, hogy a leszerelési konferencia keretében a CD/1299 dokumentum és az abban meghatározott megbízás alapján haladéktalanul megkezdődjenek és mihamarabb lezáruljanak a hasadóanyag-tilalmi szerződésre irányuló tárgyalások. Az EU üdvözli a kormányzati szakértői csoport jelentését, amely áttekintést ad az elhangzott véleményekről, és arról, hogy mely területeken közelednek, illetve mely területeken térnek el egymástól az álláspontok. Az EU teljeskörűen támogatja a magas szintű előkészítő csoportban folytatandó jövőbeli tárgyalásokat, amelyeket az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszakán az Első Bizottság által hozott, Általános és teljes leszerelés: a hasadóanyag-tilalmi szerződés című határozat irányzott elő. 27. Az EU felhívja a leszerelési konferencia valamennyi tagállamát, hogy haladéktalanul kezdjék meg a tárgyalásokat az említett szerződésről, és a CD/1864. számú, elfogadott munkaprogramnak megfelelően kezdjék meg a munkát a napirenden szereplő többi kérdéssel kapcsolatban. Az EU emellett minden olyan országot, amelynek nukleáris fegyverek vannak a birtokában, arra ösztönöz, hogy ha eddig még nem tették meg, vezessenek be azonnali moratóriumot a nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanóeszközök hasadóanyagainak gyártására vonatkozóan és tartsák is fenn azt. Az EU továbbá újfent hangsúlyozza a konferencia kibővítése melletti, régóta hangoztatott elkötelezettségét. 6012/17 ps/tk/kk 11
VEGYI FEGYVEREK 28. Az EU folytatta a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) támogatását, és ennek keretében önkéntes hozzájárulásokkal segítette a vegyifegyver-tilalmi egyezmény (CWC) alapvető céljainak megvalósítását és az OPCW-nek a szíriai vegyifegyver-programmal kapcsolatos különleges műveleteit. 29. Az EU ennek kapcsán támogatta az OPCW főigazgatójának arra vonatkozó döntését, hogy a tényfeltáró misszió folytassa munkáját, a nyilatkozatokat értékelő csoport pedig folytassa a Szíria által benyújtott nyilatkozatokban foglalt hiányosságok és ellentmondások vizsgálatát. Az EU üdvözölte a 2319 (2016) sz. ENSZ BT-határozat elfogadását, amely egy évvel meghosszabbította a Szíriában végrehajtott vegyi támadások elkövetőinek azonosítására szolgáló, a 2235 (2015) sz. ENSZ BT-határozattal létrehozott OPCW ENSZ közös vizsgálati mechanizmus megbízatását. A Tanács 2015. november 30-án elfogadta a (KKBP) 2015/2215 határozatot, és ezzel az EU már 4,6 millió EUR összegű pénzügyi támogatást nyújtott az OPCW ENSZ közös vizsgálati mechanizmus keretében, a 2235 (2015) sz. ENSZ BThatározat értelmében végzett tevékenységekkel összefüggő költségekhez. 30. Az EU továbbra is figyelemmel kísérte a 2015 februárjában elfogadott, az OPCW legfontosabb tevékenységeinek a 2015 2017-es időszakban történő támogatására irányuló (KKBP) 2015/259 tanácsi határozat végrehajtását. 31. A 2014. február 10-i 2014/74/KKBP tanácsi határozat és a 2014. február 10-i 124/2014/EU tanácsi rendelet eltérést vezetett be a szíriai befagyasztott vagyoni eszközök lehetséges felhasználására vonatkozóan abból a célból, hogy ezen összegekből fedezzék az OPCW Szíriában folytatott ellenőrzési és megsemmisítési tevékenységeivel járó költségeket. Az EU 2014 novemberében levelet intézett az OPCW főigazgatójához, amelyben tájékoztatta az említett lehetőségről, és felkérte, hogy ebben az ügyben egyeztessen a szíriai hatóságokkal. A javaslatot továbbították a szíriai hatóságoknak, amelyek egyelőre elutasították azt. Mindazonáltal az EU továbbra is minden adandó alkalommal, többek között az OPCW keretében tett nyilatkozataiban is emlékeztet e javaslatra. 6012/17 ps/tk/kk 12
32. Jóllehet a vegyifegyver-tilalmi egyezmény (CWC) alapvető céljait azaz az egyetemességet, a még meglévő vegyifegyver-készletek megsemmisítését, valamint a nemzeti végrehajtást még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, az EU és tagállamai előre tekintenek, és megkezdik a vegyi fegyverek megsemmisítése utáni időszak feladatainak áttekintését. A vegyifegyver-tilalmi egyezmény soron következő (2018 decemberében megrendezendő), negyedik felülvizsgálati konferenciájára készülve az EU és tagállamai mérlegelik a szervezet relevanciájának megőrzésével összefüggő jövőbeli kihívásokat (a vegyi fegyverek újbóli megjelenésének tilalma, a nem állami szereplők és terroristák általi felhasználás, a biológiai fegyverek területével való konvergencia), ezzel is támogatva az egyezmény hatékony végrehajtását. Az EU e vonatkozásban támogatta az OPCW jövőbeli prioritásokkal foglalkozó nyitott munkacsoportjának létrehozását, valamint kidolgozta az OPCW keretében folytatott, ezzel kapcsolatos vitában való részvételre vonatkozó uniós közös álláspontot. BIOLÓGIAI FEGYVEREK 33. Az EU a 2015. november 16-i (KKBP) 2015/2096 tanácsi határozatban meghatározott közös álláspont alapján proaktív és konstruktív szerepet játszott a biológiai és toxinfegyvertilalmi egyezmény (BTWC) 2016. november 7. és 25. között megrendezett nyolcadik felülvizsgálati konferenciájának előkészítése, majd a konferencián folytatott megbeszélések során. Az EU határozott politikai és pénzügyi elkötelezettséget tanúsított amellett, hogy a nyolcadik felülvizsgálati konferencia számottevő pozitív eredménnyel záruljon, és ennek érdekében azt a következő tevékenységekkel támogatta: a konferencia elnökének konszenzusteremtő erőfeszítéseit támogató négy regionális munkaértekezlet (Asztanában, Addisz-Abebában, Újdelhiben és Brazíliavárosban); uniós demarsok, többek között az egyezményhez való egyetemes csatlakozással kapcsolatban; uniós munkadokumentumok; kísérő rendezvények és uniós nyilatkozatok. 6012/17 ps/tk/kk 13
34. Az EU 2006 óta négy egymást követő támogatási program keretében számottevő támogatást nyújt a BTWC fő tevékenységeihez. A 2016. január 18-án elfogadott (KKBP) 2016/51 tanácsi határozat a legátfogóbb keretet teremti meg e tekintetben: finanszírozást biztosít az egyetemessé tételhez kapcsolódó BTWC-projektekhez; rendelkezik az egyezménnyel kapcsolatos tudományos és technológiai fejleményekkel foglalkozó regionális munkaértekezletek szervezéséről és a nemzeti végrehajtásról; továbbá támogatást biztosít a nyolcadik felülvizsgálati konferencia előkészületeihez; és a vegyi, biológiai és toxinfegyverek feltételezett használatával kapcsolatos vizsgálatokra szolgáló ENSZ főtitkári mechanizmushoz; emellett pedig tájékoztatási és oktatási tevékenységekről is rendelkezik. A projektek végrehajtására a 2016 2018-as időszakra biztosított pénzösszeg 2,3 millió EUR, ezzel a BTWC fő tevékenységeihez nyújtott uniós támogatás teljes összege eléri a 6,3 millió eurót. BALLISZTIKUS RAKÉTÁK Hágai magatartási kódex 35. A ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex (HCoC) a nemzetközi közösség által tett, a tömegpusztító fegyverek hordozására alkalmas ballisztikus rakéták területének szabályozására irányuló erőfeszítések eredménye. A HCoC az egyetlen multilaterális átláthatósági és bizalomépítő eszköz a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelem területén. Az EU a kezdetektől, a HCoC koncepciójának megszületésétől határozottan támogatja azt, és minden uniós tagállam csatlakozott is a HCoC-hoz. 36. A HCoC-t aláíró tagok önként politikai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a ballisztikus rakéták és hordozórakéták kilövését, valamint a tesztrepüléseket megelőzően értesítést küldenek azokról. Az aláíró országok kötelezettséget vállalnak arra is, hogy évente nyilatkozatot nyújtanak be a ballisztikus rakétákkal és hordozórakétákkal kapcsolatos politikájukról. 37. Azóta, hogy a politikailag kötelező erejű HCoC-t 2002 novemberében a hollandiai Hágában aláírták és az hatályba lépett, aláíróinak száma 93-ról 138-ra nőtt. 6012/17 ps/tk/kk 14
38. Az EU vezető szerepet játszik a HCoC egyetemességének, teljes körű végrehajtásának és megerősített működésének előmozdítása és támogatása terén. A Tanács 2014 decemberében elfogadta a 2014/913/KKBP határozatot, amely a hágai magatartási kódex és általánosságban a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelem folyamatos támogatásának eszközét jelenti. A határozat végrehajtása a gyakorlatban 2015 áprilisában kezdődött meg. Az EU e tanácsi határozat keretében finanszírozást biztosít a HCoC tájékoztatási tevékenységeihez, szakértői találkozóihoz és regionális figyelemfelkeltő rendezvényeihez. E tevékenységeket a párizsi székhelyű, Fondation pour la Recherche Stratégique (FRS) nevű alapítvány végzi. A közelmúltban a következő helyszíneken került sor az EU pénzügyi támogatásával rendezett eseményekre: Cape Town, 2016. április, Bécs, 2016. június, Ammán, 2016. szeptember, New York, 2016. október, valamint Thaiföld és Mianmar/Burma, 2016. november. 39. 2016 novemberében az Unió számos országban utasította a képviseleteit, hogy járjanak el a fogadó országuk megfelelő hatóságainál és ösztönözzék őket arra, hogy csatlakozzanak a HCoC-hoz. Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer 40. A Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (MTCR) olyan, országok közötti informális politikai megállapodás, amelynek célja a rakéták és a rakétatechnológia terjedésének korlátozása. Az MTCR-iránymutatások és ellenőrzési listák referenciának tekinthetők a nemzetközi legjobb gyakorlatok tekintetében, a rakétákkal kapcsolatos termékek és technológiák exportellenőrzése területén. 41. Az MTCR 2016. évi plenáris ülésére a Koreai Köztársaságban, Puszanban került sor, október 19. és 21. között. Az EU a konferencián nyitónyilatkozatot, valamint az EU P2P exportellenőrzési program keretében végzett tájékoztatási tevékenységeiről szóló nyilatkozatot tett. Az MTCR plenáris ülésén a résztvevők egyéb témák mellett részletesen megvitatták az egyéni tagság iránti kérelmeket, többek között kilenc uniós tagállam tagság iránti kérelmét. A tagsággal kapcsolatos kérdések továbbra is szerepelni fognak az MTCR napirendjén. 2016 márciusában Párizsban rendezték meg az MTCR időközi szakpolitikai ülését, amelyen az EKSZ átfogó nyilatkozatot tett. 6012/17 ps/tk/kk 15
A VEGYI, BIOLÓGIAI, RADIOLÓGIAI ÉS NUKLEÁRIS (CBRN) KOCKÁZATOK ENYHÍTÉSE 42. Jelentős politikai és pénzügyi támogatásban részesült az ENSZ BT 1540 sz. határozatának végrehajtása. Az EU egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy segíteni kell az országokat a konkrét technikai segítségnyújtás meghatározása, a vonatkozó technikai segítségnyújtási programokkal kapcsolatos tájékozottság növelése, valamint a nemzetközi és regionális szervezetekkel folytatott együttműködés erősítése terén a nemzeti kapacitásépítés támogatása érdekében. 43. A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok mérséklésével foglalkozó kiválósági központok létrehozására irányuló uniós kezdeményezés a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz révén finanszírozott világszintű program, melyben jelenleg több mint 55 partnerország vesz részt. Célja a CBRN-anyagokkal kapcsolatos kockázatok mérséklése és a védettségi kultúra és irányítás erősítése. 44. A kiválósági központok hálózata az egész világra kiterjedő struktúrává bővült, amely jelenleg nyolc kiválósági központ köré csoportosul. A részt vevő országokat támogatja azon törekvéseikben, hogy önkéntes alapon, alulról építkező megközelítést követve, nemzeti és regionális koordinációs és irányítási struktúrákat hozzanak létre. Ezek a platformok konkrét igényfelmérések és nemzeti cselekvési tervek alapján szakpolitikákat alakítanak ki és kapacitást fejlesztenek. Több a kezdeményezés keretében finanszírozott regionális együttműködési projekt révén részesülnek támogatásban, és más finanszírozási eszközök keretében is támogathatók. 2010 óta 55 regionális projekt kapott finanszírozást. A kezdeményezés költségvetése a 2010-től kezdődő 10 éves időtartamra 250 millió EUR. 45. A kiválósági központok hálózata mára magas szintű fejlettséget ért el, és ez lehetővé teszi az EU számára, hogy a számítástechnikai bűnözéssel, a terrorizmussal, a kritikus infrastruktúrákkal, a hamisított gyógyszerekkel, a hibrid típusú fenyegetésekkel, illetve a robbanóanyagokkal kapcsolatos biztonsági irányítási kérdések kezelésére irányuló további kezdeményezésekkel álljon elő, valamint hogy továbbfejlessze a nukleáris kriminalisztikával, a határellenőrzéssel és a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködést. Ezt a megközelítést javasolta az Európai Számvevőszék is különjelentésében 1, mellyel kapcsolatban a Tanács 2015. október 26-án következtetéseket 2 fogadott el. 1 A Számvevőszék 17/2014. sz. különjelentése. 2 A Tanács 2015. október 26-i következtetései (13279/15). 6012/17 ps/tk/kk 16
46. Az EU 2009-ben elfogadott CBRN (vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris) cselekvési tervét 2015 végéig kellett végrehajtani. 2015 vége felé a Bizottság megkezdte a végrehajtás szintjének áttekintését. Az áttekintést a Bizottság a tagállamokkal közösen végezte el. Az EU részéről elért fő eredmények között említhető a nukleáris és egyéb radioaktív anyagokkal folytatott tiltott cselekmények észlelése és az azokra való reagálás területével foglalkozó Európai Nukleáris Védettségi Képzési Központ megnyitása, a CBRN-E glosszárium adatbázisának kialakítása, valamint számos multinacionális és/vagy határokon átnyúló képzés és gyakorlat megszervezése. Az elért eredményekről szóló 2. jelentés közzétételére hamarosan sor kerül. 47. A CBRN-politika biztonsági dimenzióját vizsgáló új stratégiai dokumentum 2017 első felétől lesz elérhető. Az új közlemény szerinti prioritások a legfontosabb érdekelt felekkel többek között a CBRN-E tanácsadói csoport tagállami képviselőivel szoros együttműködésben kerülnek majd kidolgozásra. A dokumentum valószínűleg az európai biztonsági stratégia szerkezetét fogja követni, és az információcsere meglévő eszközeinek jobb felhasználására, a fokozottabb operatív együttműködésre, valamint a legfontosabb nemzetközi partnerekkel való szoros együttműködésre fog összpontosítani. Nagy hangsúlyt fog helyezni továbbá a támogató tevékenységekre, úgymint a képzésre és a kutatásra. A Bizottság a CBRN-hez kapcsolódó projektek pénzügyi támogatását továbbra is a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködéssel foglalkozó komponense révén fogja biztosítani. 48. A hetedik keretprogram keretében a Biztonságos társadalom program által finanszírozott több kutatási projekt nyújtott tudományos és technikai segítséget a CBRN cselekvési tervhez. A kutatás a megelőzéstől a helyreállításig terjedő teljes válságkezelési ciklusra kiterjed. A szabványosítási igények megállapítására irányuló tevékenységek európai szabványok (EN) létrehozását eredményezhetik. A Horizont 2020 keretprogram a CBRN-kutatás területén folyó tevékenységeket célzott témák révén fogja megerősíteni. 6012/17 ps/tk/kk 17
SZELLEMI MŰHELYEK 49. Az Unió Nonproliferációs Konzorciuma mely 2011 januárjában kezdte meg a tevékenységét a 2010. július 26-i 2010/430/KKBP tanácsi határozat alapján aktívan támogatta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását. A 2014. március 10-én elfogadott 2014/129/KKBP határozattal a Tanács az eddigi eredményekre építve, továbbá a Konzorcium tevékenységét új és innovatív projektekkel bővítve további három évre meghosszabbította a Konzorcium működését. 50. A Konzorcium tevékenységei fokozták az EU láthatóságát a harmadik országok és a civil társadalom körében, továbbá jelentős mértékben hozzájárultak a nonproliferáció és a leszerelés területére vonatkozó uniós szakpolitika alakításához. A Konzorcium informális kapcsolattartási fórumként működik a szakemberek számára, valamint ösztönzi a különböző érdekelt felek közötti párbeszédet. Tevékenységei hozzájárultak ahhoz, hogy ismertebbé váljanak a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverekkel kapcsolatos kihívások. A Konzorcium kiterjedt hálózattal rendelkezik Európában, amely 73 szellemi műhelyt foglal magában. 51. Az Unió ötödik nonproliferációs és leszerelési konferenciájára 2016. november 3 4-én került sor Brüsszelben, az EU Nonproliferációs Konzorciuma szervezésében. Ez volt eddig a legnagyobb: 70 országból és nemzetközi szervezetektől több mint 300 résztvevő érkezett. 6012/17 ps/tk/kk 18
AZ ENSZ BT 1540. SZ. HATÁROZATA ÉS AZ EXPORTELLENŐRZÉS Az ENSZ BT 1540. sz. határozata 52. Az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat továbbra is a nemzetközi nonproliferációs architektúra egyik központi pillére. E határozat az első olyan nemzetközi okmány, amely átfogó és egységes módon foglalkozik a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik, valamint a tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó anyagok kérdésével. Az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat valamennyi ország számára kötelezettségeket állapít meg. Ezek célja, hogy megakadályozzák a nem állami szereplőket abban, illetve visszatartsák őket attól, hogy ilyen fegyverekhez és a fegyverekhez kapcsolódó anyagokhoz jussanak. Az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete alapján elfogadott határozat minden ország számára előírja, hogy fogadja el a szükséges jogszabályokat, amelyek megakadályozzák, hogy a nem állami szereplők nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverekhez jussanak, továbbá alakítsa ki a kapcsolódó anyagok megfelelő belföldi ellenőrzését, hogy megakadályozza azok tiltott kereskedelmét. 53. 2016-ban az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság az 1977 (2011) sz. ENSZ BThatározatban foglalt megbízatásnak megfelelően elvégezte az 1540 (2004) sz. határozat végrehajtása aktuális állásának átfogó felülvizsgálatát. Ennek során a bizottság egyeztetett az ENSZ-tagokkal, nemzetközi szervezetekkel, a tudományos körökkel, az ipar képviselőivel és parlamenti képviselőkkel. Az EU tevékenyen részt vett ebben a felülvizsgálati folyamatban, többek között az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság részére benyújtott jelentés révén, amelyben az EU ismertette az 1540. sz. ENSZ BT-határozatot támogató tevékenységeit, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg az említett határozat jövőbeli alakítása tekintetében. Ezen ajánlások közül számos bekerült az átfogó felülvizsgálatról készített azon jelentésbe, amelyet az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság az ENSZ Biztonsági Tanácsához nyújtott be, majd pedig a 2016. december 15-én elfogadott 2325 (2016) sz. ENSZ-BT határozatba is. 6012/17 ps/tk/kk 19
54. Az elmúlt évtizedben az EU egy sikeres többéves finanszírozási rendszer révén jelentős összeget biztosított az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA) részére. Az uniós támogatás 2006-ban, illetve 2008-ban elfogadott tanácsi együttes fellépések, valamint egy 2013-ban elfogadott tanácsi határozat révén került folyósításra. Az UNODA részére nyújtott támogatás célja mely támogatást az EU a közös kül- és biztonságpolitikája keretében nyújtott a következő volt: a) a nemzeti és regionális erőfeszítések és a kapacitásépítés serkentése szoros együttműködésben más uniós programokkal, a szinergiák és az egymást kiegészítő jelleg biztosítása érdekében; b) hozzájárulás az 1540. sz. ENSZ BT-határozat gyakorlati végrehajtásához, különösen a technikai segítségnyújtás, a nemzetközi együttműködés és a nyilvánosság tájékozottságának növelése terén; c) az országok kérelmére segítség nyújtása a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásához és végrehajtásához. 55. E tekintetben a legutóbbi tanácsi határozat elfogadására 2013-ban került sor, mely határozat 2016 áprilisában hatályát vesztette. Az EU megtette az előkészületeket arra, hogy 2017-ben az 1540. sz. ENSZ BT-határozat végrehajtását és egyetemessé tételét támogató új tanácsi határozatot fogadjon el, figyelembe véve a 2016-ban elvégzett átfogó felülvizsgálat eredményét és ajánlásait. 56. Az EU 2016 folyamán az uniós küldöttségek hálózatán keresztül célzott tájékoztatási tevékenységet folytatott abban a 17 országban, amelyek még nem nyújtották be az első jelentésüket az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság részére. Számos országban jól fogadták az EU tájékoztatásra irányuló erőfeszítéseit, amelyeket az érintett országok kérelmére és velük együttműködésben uniós támogató intézkedések követhetnek. 6012/17 ps/tk/kk 20
EXPORTELLENŐRZÉS 57. Az EU 2016-ban továbbra is rendszeresen naprakésszé tette rendeleteit a multilaterális exportellenőrzési rendszerek fejleményeinek tükrében. Így a 2016. szeptember 12-i (EU) 2016/1969 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a multilaterális export-ellenőrzési rendszerek keretében 2015-ben hozott határozatokkal összhangban naprakésszé tette a kettős felhasználású termékek uniós ellenőrzési jegyzékét, és változtatásokat vezetett be pl. a lézeres mérőrendszerek és a nagy sebességű analóg-digitális átalakításra képes elektronikus berendezések ellenőrzése tekintetében. 58. A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport továbbra is támogatta az exportellenőrzések hatékony és következetes végrehajtását az EU-ban. Új funkciókat vezettek be a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos elektronikus rendszerbe, amelyek javították a technikai információcserét az EU-n belül. Az EU iránymutató feljegyzéseket fogadott el a konkrét ellenőrzési paraméterek pl. a titkosítási termékek tekintetében történő hatékony végrehajtása érdekében. Sor került egy éves jelentés 3 közzétételére az exportellenőrzés és az engedélyezési tevékenységek átláthatóságának biztosítása érdekében. 59. Elindították az uniós export-ellenőrzési politika felülvizsgálatát. Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el az uniós exportellenőrzések korszerűsítésére 4 és a gyorsan változó technológiai, gazdasági és politikai körülményekhez való hozzáigazítására vonatkozóan. A javaslatot a rendes jogalkotási eljárás keretében történő megvitatása céljából továbbították az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 60. Az export-ellenőrzési rendszerekkel foglalkozó csoportok megfelelő üléseinek (Nukleáris Szállítók Csoportjának plenáris ülése: 2016. június 23 24., Szöul; Ausztrália Csoport plenáris ülése: 2016. június 9., Párizs és a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer plenáris ülése: 2016. október 17 21., Puszan) előkészítése során sor került az uniós álláspontok és nyilatkozatok megfelelő összehangolására. 3 COM(2016) 521, 2016. augusztus 24. 4 COM(2016) 616, 2016. szeptember 28. 6012/17 ps/tk/kk 21
61. A kettős felhasználású termékek és a kapcsolódó anyagok, felszerelések és technológiák exportellenőrzési rendszere hatékonyságának fokozására irányuló EU P2P exportellenőrzési tájékoztató program végrehajtása tovább folytatódott. A program jelenleg hat régióból 34 országra terjed ki. 2015 szeptemberében kibővítették, hogy új partnerországokkal is lehetővé váljon az együttműködés. Új tevékenységek végrehajtására került sor Marokkóban, Tunéziában, Jordániában, Ukrajnában, Grúziában és az Egyesült Arab Emírségekben. Hosszú időre visszanyúló tapasztalattal rendelkező uniós szakértőket küldtek Kazahsztánba és Jordániába a partnerországokkal fennálló kapcsolatok megerősítése érdekében. Délkelet-Ázsiában egy külön programot hoztak létre. 62. Az EU P2P exportellenőrzési tájékoztató program és az Egyesült Államok Külügyminisztériumának export-ellenőrzési és kapcsolódó határbiztonsági programja közötti intenzív koordináció tovább folytatódott. Az EU és az USA részvételével közös szimulációs gyakorlatok szervezésére került sor az exportellenőrzési hatóságok közötti, határokon átnyúló, régióközi együttműködés ösztönzése érdekében. Az Alpbachi Európai Fórum keretében a nonproliferáció és az exportellenőrzés témájával foglalkozó, évente megrendezésre kerülő uniós nyári egyetem létrehozására került sor. Az EU P2P tájékoztató portál (https://exportcontrol.jrc.ec.europa.eu/) továbbra is fórumként szolgált a katonai és kettős felhasználású termékek exportellenőrzésével kapcsolatos valamennyi uniós tájékoztató program részére azzal a céllal, hogy testre szabott legyen az információcsere az uniós partnerországokkal. A program finanszírozása a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében valósul meg. ŰRPOLITIKA 63. Az EU és tagállamai egyre nagyobb mértékben használják a világűrt. Az EU két ambiciózus űrprogramot dolgozott ki, a Galileo-t és a Kopernikuszt, amelyek kiegészítik a nemzeti űrprogramokat. Az EU számára előnyösek a tagállamai, illetve az Európai Űrügynökség által létrehozott európai űrprogramok is. Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó, 2016. júniusi globális stratégiájában ezért az EU újfent megerősítette azon régóta fennálló kötelezettségvállalását, hogy előmozdítja a világűrrel kapcsolatos nemzetközi együttműködést, valamint elősegíti az űrbiztonságot és az űripar fenntarthatóságát: Az űrpolitika terén elő kívánjuk mozdítani űripari szolgáltatásaink autonómiáját és biztonságát, valamint munkálkodni fogunk az űrben tanúsítandó, felelősségteljes magatartás alapelveinek kidolgozásán; ezzel talán önkéntes alapon elfogadható lesz egy nemzetközi magatartási kódex. 6012/17 ps/tk/kk 22
64. Az EU 2016 októberében új európai űrstratégiát adott ki, amelyben ismerteti Európa világűrrel kapcsolatos céljait, és megerősíti, hogy az EU a továbbiakban is aktív és globális szinten jelen lévő partner marad. Az ENSZ keretében megkötött szerződésekben foglalt értékekre és alapelvekre építve az EU továbbra is együtt fog működni tagállamaival és partnereivel a világűrben tanúsított felelősségteljes magatartás nemzetközi elveinek előmozdítása, valamint a világűr minden nemzet általi, fenntartható és békés használatának védelme érdekében. 65. Az EU és tagállamai változatlanul elkötelezettek maradnak a biztonságunk és jólétünk szempontjából egyaránt fontos, említett területek mellett. A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK ELTERJEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK 66. Az EU a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni stratégiájának megfelelően továbbra is törekedett arra, hogy a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását beépítse a harmadik országokkal fennálló szerződéses kapcsolataiba. További tárgyalások folytak a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó záradékoknak az EU és harmadik országok közötti vonatkozó megállapodásokba történő felvételéről. A Kubával és a Malajziával folytatott tárgyalások sikeresen lezárultak, a Japánnal és az Örményországgal folytatott tárgyalások terén pedig komoly előrelépések születtek. Emellett megkezdődtek az előkészületek és konzultációkra került sor a Mercosurral, illetve a Mexikóval 2017 elején folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban. A tárgyalások segítenek felhívni a figyelmet az EU nonproliferációval és leszereléssel kapcsolatos szakpolitikáira. Emellett a kölcsönös megértés fokozását elősegítő fórumot biztosítanak, meghatározzák a jövőbeli együttműködés lehetőségeit, valamint konkrét előrelépéseket ösztönöznek a nonproliferáció és a leszerelés területén. EGYÉB MULTILATERÁLIS FÓRUMOK G7-ek 67. Az EU továbbra is aktívan részt vett a G7-ek nonproliferációs igazgatói csoportjának ülésein, melyek 2016-ban japán elnökség alatt kerültek megrendezésre. Az ülések legfontosabb eseménye a nukleáris leszerelésről és a nonproliferációról szóló, a G7-ek külügyminiszterei által tett hirosimai nyilatkozat 2016. április 11-i elfogadása volt. 6012/17 ps/tk/kk 23
68. Az EU emellett a tömegpusztító fegyverek és anyagok elterjedése elleni globális partnerség mellett is elkötelezte magát, különösen a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok mérséklésével foglalkozó kiválósági központok létrehozására irányuló uniós kezdeményezés keretében világszerte biztosított technikai segítségnyújtás (fenyegetettség-értékelés, nemzeti cselekvési tervek) révén. Az EU tisztában van azzal, hogy a globális partnerségnek a tömegpusztító fegyvereket alkalmazó terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos programjai és tevékenységei szorosan kapcsolódnak a nukleáris védettségi csúcstalálkozókhoz, a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) felülvizsgálati konferenciájához, valamint az 1540. sz. ENSZ BT-határozat átfogó felülvizsgálatához. E tekintetben az EU üdvözli a globális partnerségnek a G7-eken túli folyamatos bővítését. A partnerségnek jelenleg 30 aktív tagja van, melyek közül öt állam uniós regionális titkársággal rendelkezik. POLITIKAI PÁRBESZÉD KERETÉBEN TARTOTT TALÁLKOZÓK 69. Jacek Bylica, az EKSZ nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó különmegbízottja a nonproliferációs és leszerelési célú párbeszéd keretében találkozókat tartott Indiával, Japánnal, Pakisztánnal, az Oroszországi Föderációval, az Egyesült Államokkal és Izraellel. A főbb fórumok úgymint az ENSZ Közgyűlés Első Bizottságának ülései, a NAÜ Közgyűlése, a BTWC felülvizsgálati konferenciája, továbbá a vegyifegyver-tilalmi egyezmény részes államainak konferenciája alkalmával a különmegbízott számos kétoldalú konzultációt folytatott a különféle érdekeltekkel. Kétoldalú konzultációra került sor többek között a leszerelési ügyekért felelős ENSZ-főképviselővel, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet főigazgatójával és az UNIDIR igazgatójával. 6012/17 ps/tk/kk 24