A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve Az iskola önmeghatározása (PP alapján) Iskolánk nyolc évfolyamos, koedukált, katolikus általános iskola. Iskolánkban prioritása van a teljes embert formáló nevelői és oktatói munkának Az iskola a katolikus nevelésben felhalmozódott tapasztalatok alapján alakítja ki a nyolc évfolyamos iskolára vonatkoztatott konkrét nevelési tervet, figyelembe véve az iskola célkitűzéseit, az adott régió sajátosságait és a korszerűség kritériumait. A program a magyar közoktatás egészébe illeszkedve követi a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 2011. évi CXC törvényt, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló51/2012. EMMI rendeletet, valamint a Kerettantervet, továbbá az Egyházi Törvénykönyv előírásait Törvényi háttér Az országos méréseket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. (1) bekezdése rendeli el. A 6., 8. és 10. évfolyamos mérés tartalmi keretét a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete tartalmazza. A mérés lebonyolításáról a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 79. rendelkezik. A felmérés eredményéről a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 79. (5) bekezdése alapján az Oktatási Hivatal elemzést készít. A Mérési azonosítóval kapcsolatos rendelkezéseket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. (3), (5) és (8) bekezdése tartalmazza. A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és köteles felhívni a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedési terv készítése. Az intézkedési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és a megtett intézkedésekről fenntartónak történő beszámolásért az intézmény vezetője felelős. 1
A mérési eredmények elemzésének, értékelésének célja 1. Az iskolában folyó szakmai munka eredményességének, hatékonyságának vizsgálata a tanulók alapkompetenciáinak fejlettségét illetően matematikai-logika és olvasásszövegértés kompetencia területeken. 2. Információk nyújtása az iskola partnerei és pedagógusai számára a tanulók alapkompetenciáinak fejlettségéről, az iskola fejlesztő munkájáról. 3. Javaslatok összeállítása, kidolgozása a kompetencia alapú oktatás eredményességének további fejlesztéséhez. A kompetencia mérés elemzésének adatai 6. évfolyam Matematika A táblázatból látható, hogy a leggyengébben teljesítő tanuló is az országos átlag felett teljesített, a legjobban teljesítő pedig az országosan legjobbak közé tartozik. 2
A grafikon alapján látható,hogy az intézményben a 2. szint alatt nem teljesített senki. A 2. szinten 4 tanuló teljesítménye van, minden valószínűség szerint a 7 tanulási nehézséggel küzdők közül lehetnek, hiszen nekik elsősorban a feladtok terjedelme és a hozzákapcsolódó időkerettel van problémájuk. 3
Szövegértés Az eredmények alapján megállapítható, hogy az intézmény tanulói az országos átlag felett teljesítettek. A diagramból kitűnik, hogy a 2. szint alatt nem teljesített senki, és ezen a szinten is csak 4 tanuló teljesített. A tanulók zöme a 3.-5. szinten helyezkedik el. 4
8. évfolyam Matematika A diagram és a táblázat adatai alapján látható, hogy a tanulók magasan az országos átlag felett teljesítettek. 5
A diagramról jól leolvasható, hogy tanulóink közül csak 1 fő teljesített a 3. szinten, a többiek 4.-7 szinten teljesítették a kompetenciamérés feladatsorát. Fejlesztő munkánk sikerét alátámasztja, hogy két évvel ezelőtt ugyanezek a gyerekek közül 12 még a 2. szinten teljesített. 6
Szövegértés Az ábráról jól látszik, hogy diákjaink az országos átlag fölött teljesítettek. 7
A diagramon látszik, hogy csak 1 fő teljesített 2. szinten. A tanulók zöme a3.-6. szinten teljesített, de volt4 diák, aki elérte a 7. szintet. Mindezt összehasonlítva a két évvel ezelőtti adatokkal, a fejlesztés eredménye látható, hiszen 6 fő teljesített 2. szinten és csak 1 fő jutott a 7. szintre. A tanulók nagy része a3.-5. szinten helyezkedett el, 5 tanuló érte el a 6. szintet. 8
Intézményi összefoglaló Célkitűzés A kompetenciamérésen az országos átlag feletti eredmények megtartása mind szövegértésből, mind matematikából. A 3-as szint alatt teljesítő tanulók számának minimalizálása. Intézkedési terv A kompetenciamérés eredményessége vagy eredménytelensége nemcsak a magyar és a matematika tantárgy sikere vagy sikertelensége. Ezért minden szaktanár kötelessége, hogy saját szaktárgyi óráján, valamint a napközi és a tanulószoba tanulási ideje alatt az adott szaktárgyhoz kapcsolódó különböző kompetenciákat fejlesztő feladattípusokkal ismertesse meg tanítványait (pl.: grafikonok elemzése természettudományos tárgyak esetében, szövegértelmezés, stb.). Ehhez adnak segítséget különböző új kiadványok, feladatlapok, interaktív táblára írt fejlesztő programok. A gyakorló feladatsorok összeállításánál kiemelt szerepet kapjanak a kompetenciákat és a tehetséget fejlesztő feladatok. Jelentős mértékben segítik a fejlődést a szakkörök, ahol kötetlenebb formában, oldottabb légkörben történik a fejlesztés. 7 8. évfolyamon felvételi előkészítő foglalkozások segítik a tanulók fejlődését, felkészülését. - Az eredményesség megtartása, illetve jobb eredmények elérése érdekében fontos a megfelelő tankönyvválasztás, mely igazodik a tanulók kulcskompetenciá- 9
inak fejlesztéséhez, a differenciáláshoz, a tanulási zavaros tanulók eredményes oktatásához. A 3. képességszint alatt teljesítő tanulók, illetve a tanulási nehézséggel küzdő tanulók részére szaktárgyi korrepetálást biztosítunk. A tehetséggondozás valamennyi területén (iskolai, városi, megyei, országos versenyek) részvételre ösztönözzük tanulóinkat. Szövegértési feladatok gyakorlásával MINDEN TANÓRÁN kiaknázzuk a szövegértés fejlesztésének lehetőségeit. Növeljük az önálló feladatmegoldás és szövegfeldolgozás arányát a tanóra időkeretein belül. A munkaközösségek szakmai értekezleteken megbeszélik a tanulók szükséges fejlesztését, tehetséggondozását. Feladatok: Állandó szókincsfejlesztés, a mindennapi élet fogalmainak megismerése, aktív szókincsbe illesztése. Szövegalkotás a mindennapi élet területeiről. Memóriafejlesztés, memóriajátékok beépítése a tanításba. Koncentrációfejlesztés. Lényegkiemelés, ok okozati összefüggések gyakorlása. Kompetencia alapú oktatást segítő programok használata. Összegzés Továbbra is célunk és kiemelt feladatunk a mérés során mutatott egyenletes tanulói teljesítmény megtartása, lehetőség szerinti emelése Hódmezővásárhely,2017. június 23. Juhászné Wolf Edit igazgató 10