I. tétel, I. propozíció

Hasonló dokumentumok
René Descartes ( )

René Descartes ( ) 1650) + Optika, Meteorológia, Geometria (1637)

Simon Stevin ( )

A tudományos gondolkodás

a világ rendszere determinizmus: mozgástörvények örvényelmélet tehetetlenség ütközési törvények matematikai leírás

Szegedi Péter ( ) 1695) ( ) 1659) fiztort1 1

Christiaan Huygens ( ) 1695) Horologium (1658)

A világtörvény keresése

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Speciális mozgásfajták

FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

Mechanika. Kinematika

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Slovenská komisia Fyzikálnej olympiády 51. ročník Fyzikálnej olympiády. Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság Fizikai Olimpiász 51.

Különféle erőhatások és erőtörvényeik (vázlat)

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA

NT Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

Speciális relativitás

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16.

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

1. mérés. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Leonardo da Vinci ( ) Mechanika az emberi környezet megváltozása. Leonardo da Vinci jegyzetfüzetei. Szegedi Péter.

Tömegvonzás, bolygómozgás

Fizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika Megoldandó feladatok: I.

Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások

Testek mozgása. Készítette: Kós Réka

Fizika példák a döntőben

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben.

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató

Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga -

Fizika. Fejlesztési feladatok

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Komplex természettudomány 3.

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

Szakköri segédlet. FIZIKA 7-8. évfolyam Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet

Hely, idő, haladó mozgások (sebesség, gyorsulás)

2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA I. kategória FELADATLAP. Valós rugalmas ütközés vizsgálata.

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

Théorie analytique de la chaleur

8. feladatsor. Kisérettségi feladatsorok matematikából. 8. feladatsor. I. rész

Galilei, természettudomány, játék

III.1.a. Newton filozófiai fiai szabályai 1.a.

Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica

Szegedi Péter

Mozgástan (kinematika)

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Matematika alapjai; Feladatok

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Bor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...

MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSORHOZ 11. ÉVFOLYAM

Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató

Az erő legyen velünk!

egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tanévi második fordulójának feladatmegoldásai. x 2 sin x cos (2x) < 1 x.

Munka, energia, teljesítmény

Fizika évfolyam

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára

Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára

1 2. Az anyagi pont kinematikája

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek

NEM A MEGADOTT FORMÁBAN ELKÉSZÍTETT DOLGOZATRA 0 PONTOT ADUNK!

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013

Fizika vetélkedő 7.o 2013

MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK május 19. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

A szabadesés egy lehetséges kísérleti tanítása a nagyváradi ADY Endre Líceumban

I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei. 1. Számfogalom, műveletek (4 óra)

Elektrotechnika. Ballagi Áron

3. előadás. Elemi geometria Terület, térfogat

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Matematika. Specializáció évfolyam

Periódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények

Körmozgás és forgómozgás (Vázlat)

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából évfolyam 2015/2016. tanév

Tér, idő, hely, mozgás (sebesség, gyorsulás)

Futball Akadémia évf. Fizika

Átírás:

»szabadesés I. tétel, I. propozíció A nyugalomból l induló,, egyenletesen gyorsuló test tetszőleges utat ugyanannyi idő alatt tesz meg, mintha olyan egyenletes sebességgel mozogna ugyanezen úton, melynek értéke fele az említett egyenletesen gyorsuló mozgásban szerzett végső és s legnagyobb mű sebességért rtéknek.

Jelölje az AB szakasz azt az időt, amely alatt egy test CD utat tesz meg úgy, hogy C-ből, nyugalmi helyzetből indult és egyenletesen gyorsul; jelölje az AB-re merőleges EB szakasz az AB időintervallum során szerzett végső, legnagyobb sebességet; kössük össze az A és E pontokat; osszuk fel AB-t ekvidisztáns pontokkal, amelyeken keresztül párhuzamosokat húzunk a BE szakasszal; az így kapott szakaszok a sebesség növekvő értékeit jelképezik, az A mű pillanattól kezdve....

II. tétel, II. propozíció Nyugalomból l induló,, egyenletesen gyorsuló eső test által tetszőleges idők alatt befutott utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az időtartamok arány nyának nak négyzete, n azaz mint az időintervallumok intervallumok négyzeteinek n hányadosa. Jelölje lje az idő múlását t az A pillanattól kezdve az AB félegyenes, amelyen jelölj ljünk ki két k t időintervallumot, intervallumot, AD-t és AE-t. jelölje lje HI azt az egyenest, amely mentén n a H-ból, nyugalmi mű állapotból l indulva egyenletes

I. korollárium Jelölj ljön AD, DE, EF, FG a mozgás s kezdetétől l számított, csatlakozó,, egymással egyenlő időintervallumokat, intervallumokat, amelyek alatt a test rendre a HL, LM, MN, NI utakat futja be; az előző tétel tel miatt nyilvánval nvaló,, hogy ezek az utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő páratlan számok, azaz egy, három, h öt, hét; h ez felel meg ugyanis az olyan szakaszsorozat négyzetei n különbsk nbségének, nek, ahol a sorozat növekvn vekvő, és s bármely b két k t szomszédos szakasz különbsége egyenlő a legrövidebbel, a sorozat első tagjával; más m s szóval az utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő természetes számok négyzeteinek n különbségei. Amikor tehát t a sebességfokok a természetes számok szerint növekednek n egyenlő idők k alatt, az ugyanezen idők k alatt megtett utak növekedn vekedései úgy aránylanak mű egymáshoz, mint az eggyel kezdődő páratlan számok mok.

közbevetés: a kísérlet k szerepe a fizikában a technológia hatása a tudományra Francis Bacon (1561-1626) 1626) empirikus, induktív v módszerem a lejtő

mozgás s függf ggőleges, ferde és s kombinált síkokons a legrövidebb idő pályája stb. mű

hajítások a matematika felhasználása sa a parabola-pálya lya súlypontszámításoksok mű

René Descartes (1596-1650) 1650) jezsuita iskola katonaként nt beutazza Európát világn gnézeti váltv ltása (1619) Hollandia (1629) Értekezés s a módszerrm dszerről + Optika, Meteorológia gia, Geometria (1637) A filozófia fia alapelvei (1644) Sv Svédorsz személy dország g (1649)

Discours de la méthode a biztos és s rendszeres tudáshoz vezető módszer kutatása szabályok: Az első az volt, hogy soha semmit ne fogadjak el igaznak, amit evidens módon m nem ismertem meg annak: azaz, hogy... semmivel többet t ne foglaljak bele ítéleteimbe, mint ami oly világosan és s határozottan áll elmém m előtt, hogy nincs okom kétsk tségbe vonni. mű

A A másik m az volt, hogy a vizsgálódásaimban saimban előfordul forduló problémát t annyi részre r osszam, ahányra csak lehet és s a legjobb megoldás szempontjából l szüks kség g van. A A harmadik az, hogy olyan rendet kövessek k gondolkodásomban, hogy a legegyszerűbb és s a legkönnyebben megismerhető tárgyakkal kezdem, s csak lassan, fokozatosan emelkedem fel az összetettebbek ismeretéhez... Az utolsó pedig az, hogy mindenütt teljes felsorolásokra sokra és általános áttekintésre törekedjem, s így biztos legyek abban, hogy semmit ki nem hagytam. mű semmit ki nem hagytam.

módszeres kételyk Cogito ergo sum evidens (világos és s elkülönített) ítéletek igazsága a lélek: l lek: gondolkodó szubsztancia kozmogónia vérkeringés a három h műm tényleges bevezetése mű

Principia Philosophiae Arisztotelész ellen az emberi megismerés s alapelvei Értekezés stb. dualizmusa: gondolkodás és s kiterjedés anyag és s mozgás alak, forma az atom és s a vákuum v problémája távolhatás s vagy közelhatk zelhatás s (ütk( tközés) mű a mozg a mozgás s megmaradása

determinizmus: mozgást störvények tehetetlenség ütközési törvt rvények matematikai leírás a világ g rendszere örvényelméletlet középpontban a Nap örvényében a bolygók ezek másodlagos m örvényeiben a holdak mű

kitölt ltöttség, közelhatk zelhatás, a mozgás s megmaradása a FöldF tulajdonságai, nehézs zségi erő, árapály hatása a karteziánus fizika elterjedése helyváltoztat ltoztató mozgás mechanikai magyarázatok (az ókortól l a XVII. sz-i óramű világig) a tudomány célja: c a testek helyváltoztat ltoztató mozgásainak törvt rvényszerűségek általi leírása mű

Marin Mersenne (1588-1648) 1648) mint folyóirat (Descartes, Fermat, Galilei, Huygens, Pascal, Torricelli) mint a Francia Tudományos Akadémia elődje

Christiaan Huygens (1629-1695) 1695) jogi tanulmányok, nyok, majd matematika kvadratúrák, k, a π értékének közelk zelítése saját t távcst vcsöve ve színhib nhibáinak inak javítása (1655-1659) 1659) a Szaturnusz holdja (Titán) gyűrűje személy

az ingaóra Horologium (1658) Párizs (1665) személy

rugalmas ütközés s (Royal Society, 1669) I. Feltevés: : A mozgásban lévől test akadály hiány nyában változatlanul v ugyanazzal a sebességgel és s egyenes vonalban folytatja mozgását. II. Feltevés: : A szilárd test ütközésének okától l függetlenf ggetlenül l az ütközés s után n a következő helyzetet kapjuk: Ha két k t egyforma sebességgel egymás s felé mozgó egyforma test egyene nesen ütközik, akkor mindegyikük k ugyanazzal a sebességgel pattan vissza, mint amekkorával ütközött. tt. személy

Az ütközést akkor nevezzük k egyenesnek, ha maga a mozgás és s az ütközés s a testek súlypontjs lypontját magában foglaló egyenes mentén n törtt rténik. III. Feltevés: : A testek mozgását, valamint egyforma vagy különbk nböző sebességüket más m testekhez kell viszonyítani, amelyeket nyugvónak nak tekintünk, nk, és s nem vesszük k figyelembe, hogy akárcsak azok, ezek a testek is részt r vehetnek valamilyen más, m közös k s mozgásban. Ezért két k ütköző test, még m g abban az esetben is, ha mindketten együtt részt vesznek egy más m s egyenletes mozgásban is, annak a személynek számára, aki szintén n részt r vesz a közös k s mozgásban, úgy hat egymásra, mintha ez a közös s mozgás személys nem létezne. l

Ha például egy egyenletesen mozgó hajó utasa ütköztet két megintcsak az utashoz képest egyenlő sebességű egyforma golyót, akkor ezek a golyók az utashoz és a hajóhoz képest egyenlő sebességgel pattannak vissza, teljesen úgy, mintha az utas ezeket a golyókat egy álló hajón vagy a személy parton ütköztette volna.

inga középponti erő eleven erő (mozgásmennyis smennyiség g megmaradása) az inga hossza és s lengésideje közötti k összefüggés Az ingaóra (1673) Hollandia (1681) távcsőkészítés Értekezés s a fényrf nyről (1690) személy