IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA KÉTFORDULÓS PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ KEOP-2009-1.3.0

A projektek az Európai Unió táogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak eg. IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA KÉTFORDULÓS PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ KEOP9.. MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT. FŐVÁROSI MÉRNÖKI TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT.. április 7

Tartalojegyzék. ÖSSZEFOGLALÓ...8.. MEGOLDANDÓ PROBLÉMA...8.. MEGOLDÁSI JAVASLATOK ÉS A VÁLTOZATELEMZÉS EREDMÉNYEI.. KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT BEMUTATÁSA...4.4. KÖLTSÉGHASZON ELEMZÉS EREDMÉNYEI..... A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁNAK JAVASOLT ÜTEM ÉS INTÉZKEDÉSI TERV....6. AZ EDDIG ELKÉSZÜLT TANULMÁNYOK KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA....6...6.. Összefoglaló az EMT és a köztes RMT eltéréseiről... Összefoglaló a köztes RMT és a végleges RMT eltéréseiről... 6. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA...7.. JOGI STÁTUSZ...7.. A HORIZONTÁLIS POLITIKA BEMUTATÁSA...4...... Az adatlapon vállalt, a szervezet űködésére vonatkozó esélyegyenlőségi szepont(ok) érvényesítésének beutatása... 4 Az adatlapon vállalt, a szervezet űködésére vonatkozó fenntarthatósági szepont(ok) érvényesítésének beutatása.... HÁTTÉR, KÖRNYEZET...9.. AZ ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA...9......... A terület közigazgatási lehatárolása... 9 A terület terészeti környezete... 4 Jellező településszerkezet... 4.. GAZDASÁGITÁRSADALMI HELYZET BEMUTATÁSA...4...... Deográfiai helyzet, tendenciák... 4 Gazdaságitársadali jellezők, tendenciák... 4. A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE...6 4.. A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA...6 4... 4... 4... Helyzetértékelés... 6 Keresleti igények jellezése... 9 Fejlesztési igény... 4 4.. CÉLKITŰZÉSEK...6 4... 4... A célkitűzések eghatározása... 6 Eredényindikátorok... 6. VÁLTOZATELEMZÉS...7.. ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN...7......... A ár elvégzett változatelezések beutatása... 8 Koncepcionális változatok összehasonlítása... 9 Koncepcionális változat elezés... 8

..4. A végső változatelezés változatai... 4.. A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE..... A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA..............4. Műszaki leírás... Költségek, bevételek és hasznok becslése... 9 Üzeeltetők által alkalazott díjpolitika... Egyéb releváns szepontok....4. A VÁLTOZAT....4...4...4...4.4. A változat leírása, űszaki isertetése... A tervezett technológiai folyaat... 4 Költségek becslése... 6 További értékelési szepontok szerinti leírás... 44.. B VÁLTOZAT...4......... A változat leírása, űszaki isertetése... 4 Költségek becslése... 6 További értékelési szepontok szerinti leírás... 64.6. A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA...6.6...6.. Az értékelés ódszertana szerinti összehasonlítás... 6 További összehasonlítás... 69 6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE...7 6.. RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS...7 6... 6... 6... 6..4. Műszaki leírás... 7 Egyéb releváns szepontok... A kiválasztott változat beutatása... Outputindikátorok... 7 6.. INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS... 6... 6... A beruházás tulajdonjogi kérdései... Működtetés, üzeeltetés... 6.. A PROJEKT HATÁSAI...4 6... 6... 6... A projekt jelentős hatásai... 4 A projekt környezeti fenntarthatósága... 4 Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások... 7. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉGHASZON ELEMZÉSE...6 7.. A KÖLTSÉGHASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI..6 7.. PÉNZÜGYI ELEMZÉS...7 7... 7... 7... 7..4. 7... Pénzügyi költségek becslése... 7 Pénzügyi bevételek becslése... 48 A projekt pénzügyi teljesítényutatói... 8 A egítélhető táogatási összeg eghatározása... 6 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata... 6 7.. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉGHASZON ELEMZÉS...64 7... A projekt közgazdasági költségeinek becslése... 64 9

7... 7... A projekt hasznainak becslése... 6 Közgazdasági teljesítényutatók... 68 7.4. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS...69 7.4.. 7.4.. Érzékenységvizsgálat... 69 Kockázatelezés... 7 8. CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA...7 8.. A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA...7 8... 8... A projektenedzsent szervezeti felépítése... 7 A projektenedzsent űködése... 7 8.. ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV...79 8... 8... 8... Ingatlanszerzés, tulajdonjog... 8 Egyéb feladatok... 8 Kounikációs terv... 8 8.. KOCKÁZATKEZELÉS STRATÉGIA...86 8.4. KÖZBESZERZÉSI / BESZERZÉSI TERV...87 8.. ÜTEMTERVEK...89 8... 8... Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv... 89 Kifizetési üteterv... 9 8.6. FAJLAGOS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 9 9. RÖVIDÍTÉSEK...9.A TANULMÁNY MELLÉKLETEI...94

Táblázatok jegyzéke. táblázat: Főbb adatok...8. táblázat: Javítandó koponensek...8. táblázat: A végső változatelezés változatai... 4. táblázat: A változatelezés eredénye.... táblázat: A projektben egvalósítani tervezett létesítények, eszközök... 6. táblázat: A fajlagos beruházási költségek beutatása projekt esetén... 7. táblázat: A fajlagos üzeeltetési és karbantartási költségek beutatása projekt esetén... 8. táblázat: A kiválasztott változat tervezett beruházási költsége,... 9. táblázat: A táogatás száítása...4. táblázat: A lakossági díjak alakulása településenként projekt esetén (/ )...4. táblázat: A egvalósítás üteezése.... táblázat: Tervezett fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatai:...4. táblázat: Tervezett fejlesztés fenntarthatósági alapadatai:...6 4. táblázat: Együttűködésre vonatkozó adatok...7. táblázat: A társulásban résztvevő települések közigazgatási behatárolása...9 6. táblázat: A népességszá, lakásszá, ill. a vízbekötések száa a társulás településein. január elsején...4 7. táblázat: A társulás településeinek népessége 99 és között...44 8. táblázat: Terészetes szaporodás a Társulás településein, 9...48 9. táblázat: A Társulás településeinek vándorlási egyenlege, 9...48. táblázat: Korösszetétel a társulás településein.... táblázat: Térségi unkanélküliségi ráta összehasonlító táblázat, 6.... táblázat: Munkanélküliségi ráta a társulás településein, 6*.... táblázat: Térségi szintű, főre jutó űködő vállalkozások száa, 48...4 4. táblázat: Térségi szintű, főre jutó űködő vállalkozások száa, 48.... táblázat: Települési szintű, főre jutó űködő vállalkozások száa, 48... 6. táblázat: A lakások száának alakulása a Társulás településein 99 és között...6 7. táblázat: A turizus néhány statisztikai utatója a jelentősebb turistaforgaloal rendelkező néhány településen, 6...6 8. táblázat: A turizus néhány statisztikai utatója a jelentősebb turistaforgaloal rendelkező néhány településen, 7...6 9. táblázat: A turizus néhány statisztikai utatója a jelentősebb turistaforgaloal rendelkező néhány településen, 8...6. táblázat: A turizus néhány statisztikai utatója a jelentősebb turistaforgaloal rendelkező néhány településen, 9...6. táblázat: Javítandó koponensek...6. táblázat: Ivóvízinőségjavítást végző létesítények, eszközök Deszk...6. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás Deszk...66 4. táblázat: Kutak adatai Deszk...67. táblázat: Kutak vízinősége Deszk...67 6. táblázat: Szolgáltatott víz inősége Deszk...67 7. táblázat: Víz, szennyvízdíjak és ellátottság Deszk...68 8. táblázat: Közűvek és szolgáltatók tulajdonviszonyai...69 9. táblázat: Ivóvízinőségjavítást végző létesítények, eszközök Kübekháza...7 4. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás Kübekháza...7 4. táblázat: Kutak adatai Kübekháza...7 4. táblázat: Kutak vízinősége Kübekháza...7 4. táblázat: Szolgáltatott víz inősége Kübekháza...7 44. táblázat: Víz, szennyvízdíjak és ellátottság Kübekháza...74 4. táblázat: Közűvek és szolgáltatók tulajdonviszonyai...7 46. táblázat: Ivóvízinőségjavítást végző létesítények, eszközök Röszke...77 47. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás Röszke...78 48. táblázat: Kutak adatai Röszke...79 49. táblázat: Kutak vízinősége Röszke...79. táblázat: Szolgáltatott víz inősége Röszke...79. táblázat: Víz, szennyvízdíjak és ellátottság Röszke...8. táblázat: Közűvek és szolgáltatók tulajdonviszonyai...8. táblázat: Ivóvízinőségjavítást végző létesítények, eszközök Zsobó...8 4. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás Zsobó...8. táblázat: Kutak adatai Zsobó...84 6. táblázat: Kutak vízinősége Zsobó...84 7. táblázat: Szolgáltatott víz inősége Zsobó...84 8. táblázat: Víz, szennyvízdíjak és ellátottság Zsobó...8 9. táblázat: Közűvek és szolgáltatók tulajdonviszonyai...86 6. táblázat: Ivóvízinőségjavítást végző létesítények, eszközök Tiszasziget...88 6. táblázat: Ivóvízinőségjavítást végző létesítények, eszközök Újszentiván...88

6. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás Tiszasziget...89 6. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás Újszentiván...89 64. táblázat: Kutak adatai Tiszasziget...9 6. táblázat: Kút adatai Újszentiván...9 66. táblázat: Kutak vízinősége Tiszasziget...9 67. táblázat: Kutak vízinősége Újszentiván...9 68. táblázat: Szolgáltatott víz inősége Tiszasziget...9 69. táblázat: Szolgáltatott víz inősége Újszentiván...9 7. táblázat: Víz, szennyvízdíjak és ellátottság Tiszasziget...9 7. táblázat: Víz, szennyvízdíjak és ellátottság Újszentiván...9 7. táblázat: Közűvek és szolgáltatók tulajdonviszonyai...94 7. táblázat: Keresleti igények Deszk...98 74. táblázat: Keresleti igények Kübekháza...98 7. táblázat: Keresleti igények Tiszasziget...99 76. táblázat: Keresleti igények Újszentiván...99 77. táblázat: Keresleti igények Röszke... 78. táblázat: Keresleti igények Zsobó... 79. táblázat: Napi átlagos és csúcsfogyasztások települési bontásban és a Társulás egészében... 8. táblázat: Lakossági vízdíjak alakulása 8... 8. táblázat: Lakossági szennyvízdíjak alakulása 8... 8. táblázat: Az érintett településeken élők jövedeli helyzete 7. évben... 8. táblázat: A utatók egnevezése...6 84. táblázat: Az EMTben EVET szinten továbbtervezésre javasolt űszaki egoldások...9 8. táblázat: A végleges PS után egaradó űszaki egoldások... 86. táblázat: MCA pontozási rendszere... 87. táblázat: A végső változatelezés űszaki egoldásai...4 88. táblázat: A végső változatelezés változatai...4 89. táblázat: A fajlagos üzeeltetési és karbantartási költségek beutatása a projekt nélküli változatban... 9. táblázat: Az üzeeltetési költségek becslésének eredényei a projekt nélküli változatban településenként ()... 9. táblázat: A projekt nélküli eset költségeinek összegzése... 9. táblázat: Jelenlegi létesítények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként a projekt nélküli változatban településenként ()...4 9. táblázat: A várható vízfogyasztás és a költségek becslésének eredényei a projekt nélküli változatban a projekt egész területén (, )...6 94. táblázat: Fogyasztásfüggő és alapdíjak a projekt nélküli változatban (/, /hó/bekötés)...8 9. táblázat: Pénzügyi bevételek a projekt nélküli változatban (/év)...9 96. táblázat: Üzeeltetők CashFlow kiutatása (/év)... 97. táblázat: Méretezési vízigények Deszk központ, Kübekháza, TiszaszigetÚjszentiván kistérségi rendszer 98. táblázat: A projektváltozat beutatása... 99. táblázat: Az A változat beruházási költsége ()...6. táblázat: Az A változat üzeeltetési és karbantartási költségei ()...8. táblázat: A jelenlegi létesítények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként az A változatban () 4. táblázat: Az A változat aradványértéke ()...4. táblázat: A költségek becslésének eredényei A változat ()...4 4. táblázat: Méretezési vízigények Deszk...46. táblázat: Méretezési vízigények Kübekháza...48 6. táblázat: Méretezési vízigények TiszaszigetÚjszentiván... 7. táblázat: A B változat beruházási költsége ()...6 8. táblázat: A B változat üzeeltetési és karbantartási költségei ()...8 9. táblázat: Jelenlegi létesítények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként a B változatban () 6. táblázat: A B változat aradványértéke ()...6. táblázat: A költségek becslésének eredényei B változat ()...6. táblázat: A több szepontú elezés eredénye...66. táblázat: A változatelezés eredénye...68 4. táblázat: Összehasonlító utatók a fenntartási időszak végén...69. táblázat: Méretezési vízigények Deszk...7 6. táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csoópontok, Deszk...7 7. táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Deszk...76 8. táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Deszk...76 9. táblázat: Méretezési vízigények Kübekháza...77. táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csoópontok, Kübekháza...8. táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Kübekháza...8. táblázat: Hálózatrekonstrukció Tűzcsapok beépítése, Kübekháza...8

. táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Kübekháza...84 4. táblázat: Méretezési vízigények Röszke...8. táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csoópontok, Röszke...9 6. táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Röszke...9 7. táblázat: Hálózatrekonstrukció Tűzcsapok beépítése, Röszke...9 8. táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Röszke...9 9. táblázat: Méretezési vízigények TiszaszigetÚjszentiván...94. táblázat: Mosató csoópontok, Tiszasziget.... táblázat: Mosató csoópontok, Újszentiván.... táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Újszentiván.... táblázat: Hálózatrekonstrukció Tűzcsapok beépítése, Újszentiván... 4. táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Újszentiván.... táblázat: Méretezési vízigények Zsobó... 6. táblázat: Mosató csoópontok, Zsobó...8 7. táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Zsobó...8 8. táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Zsobó...9 9. táblázat: A kiválasztott változat beutatása... 4. táblázat: Outputindikátorok Deszk önálló...9 4. táblázat: Outputindikátorok Kübekháza önálló... 4. táblázat: Outputindikátorok Röszke önálló... 4. táblázat: Outputindikátorok TiszaszigetÚjszentiván önálló... 44. táblázat: Outputindikátorok Zsobó önálló...7 4. táblázat: Outputindikátorok Zsobó Projektcsoport...9 46. táblázat: Ivóvízinőségjavítási projekt beruházási költsége...8 47. táblázat: A fajlagos üzeeltetési és karbantartási költségek beutatása projekt esetén...4 48. táblázat: Az üzeeltetési és karbantartási költségek projekt esetén...4 49. táblázat: Üzeeltetési és karbantartási költség fejlesztési különbözet...4. táblázat: Jelenlegi létesítények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként...4. táblázat: Maradványérték...4. táblázat: Hasznos élettartaok részletezése a beruházási költségtételek alapján...46. táblázat: fejlesztési különbözettel száolt költségek összegzése...47 4. táblázat: Díjak előrejelzése (/, /hó/bekötés)...49. táblázat: Az ivóvíz és szennyvíz kiadások aránya az átlagos háztartási nettó jövedelekhez (. évi árszinten)... 6. táblázat: Szálázott ivóvízennyiség projekt esetén ( /év)...4 7. táblázat: Pénzügyi bevételek projekt esetén ()... 8. táblázat: Pénzügyi bevételek projekt esetén fejlesztési különbözet ()...6 9. táblázat: Díjbevételek és az aortizációs költségek...6 6. táblázat: A egtérülési utatók EU táogatás nélküli esetben...8 6. táblázat: A egtérülési utatók EU táogatás ellett...9 6. táblázat: A táogatás száítása...6 6. táblázat: A projekt finanszírozási forrásai...6 64. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága...6 6. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága a fizetési fegyele figyelebe vétele ellett...6 66. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredényei...64 67. táblázat: A vízinőségi probléák összefoglalása...66 68. táblázat: Az egészségügyi hasznok szászerűsítése...67 69. táblázat: A hasznok összegzése ()...68 7. táblázat: Közgazdasági teljesítényutatók...68 7. táblázat: Az érzékenységvizsgálat eredényei...69 7. táblázat: A forgatókönyv elezés eredényei...7 7. táblázat: A vizsgált változók küszöbértékei...7 74. táblázat: A Monte Carlo sziuláció eredényei...7 7. táblázat: Projektenedzsent szervezet...7 76. táblázat: Projektszervezet kopetenciatáblázata (a kiválasztás értékelési szepontrendszere)......7 77. táblázat: Projektirányítási folyaatok...77 78. táblázat: Tervek, engedélyek...79 79. táblázat: Kounikációs üteterv...84 8. táblázat: Kounikációs pénzügyi terv...8 8. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv...88 8. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv...89 8. táblázat: Kifizetési üteterv beszállító ()...9 84. táblázat: Kifizetési üteterv táogatás ()...9 8. táblázat: Fajlagos beruházási költségek, vízinőségi paraéterek összefoglaló táblázata...9

. ÖSSZEFOGLALÓ. táblázat: Főbb adatok Zsobó és Térsége Ivóvízinőségjavító Projekt A projekt cíe: Projektgazda neve: TiszaMaros Ivóvízinőségjavító Önkorányzati Társulás Projektgazda székhelye: 679 Zsobó, Alkotány u.. ÁFA visszaigényelhetőe (igen, ne) Igen Érintett települések száa (db) 6 Érintett lakosság (ezer fő),4 A. fordulós pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó). április A projekt egvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó). deceber Összes beruházási költség () 4 7 78 Elszáolható beruházási költség 4 49 Ne elszáolható beruházási költség 8 69 A projekt előkészítés kezdete (év, hó) 7. augusztus A projekt előkészítés tervezett befejezése (év, hó). április.. MEGOLDANDÓ PROBLÉMA Hazánk Európai Uniós csatlakozása során vállalta, hogy átveszi az érvényben lévő európai uniós szabályozásokat. A szolgáltatott vezetékes ivóvíz területén száos eltérés volt tapasztalható a hazai, illetve az uniós előírások között. Hazánk európai uniós csatlakozási szerződésében derogációt, entességet kapott 98/8 EU Direktívában foglaltak alól 6. deceber ig, illetve 9. deceber ig, jelen projekt a csatlakozási szerződésben vállaltak teljesítését szolgálja. Ennek egfelelően Magyarország azt vállalta, hogy 6. deceber ig űszaki beavatkozást végez azokon a településeken, ahol a bór, fluorid és a nitrit határértéke agasabb a egengedettnél, 9. deceber ig vállalta továbbá az aóniu, valaint a µg/lnél agasabb arzén értékek határértékre történő csökkentését is. A fenti célok elérése érdekében Magyarország ivóvízinőségjavító prograot dolgozott ki először országos szinten, ajd régiós szinten, ill. ezek kialakítása folyaatban van. Az adatok értékelése alapján jelen projekt részeként az alábbi településeken, ill. az alábbi koponensekre vonatkozóan szükséges vízinőségjavító fejlesztéseket előirányozni:. táblázat: Település Deszk Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsobó Javítandó koponensek 47/. (III..) + As, NH4 + As, NH4, Fe + As, NH4, Fe, + NH4, Fe, + As, NH4, + NH4, Fe, 8 6/9 (III..) + As, NH4 + As, NH4, Fe, Mn, + As, NH4 + As, NH4, + As, NH4, + NH4, Fe, 4

Deszk Község vízűve által szolgáltatott ivóvíz inősége arzén és aóniu tekintetében, ne felel eg a /. (X..) Korányrendelet eghatározott vízinőségi paraétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés integy 6%os, az aóniu határérték túllépés 84 %, a vas tartalo túllépés %. A településen víztisztító berendezés ne üzeel A szolgáltatott vízben az aóniu, arzén és vas koncentrációja határérték feletti. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzeeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat echanikus tisztítását biztosító csoópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. Kübekháza község település vízűve által szolgáltatott ivóvíz inősége arzén, vas, valaint aóniu tekintetében, ne felel eg a /. (X..) Korányrendeletben eghatározott vízinőségi paraétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés integy 8%os. Az aóniu koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 4 %os, a vas koncentrációja határérték felett % a túllépés. Mangán tartalo határérték alatti. A településen víztisztító berendezés ne üzeel. A szolgáltatott vízben az aóniu, arzén, vas koncentrációja függetlenül a kutak üzerendjétől inden esetben eghaladja a határértéket. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzeeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat echanikus tisztítását biztosító csoópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. Röszke község település vízűve által szolgáltatott ivóvíz inősége arzén, valaint aóniu tekintetében, ne felel eg a /. (X..) Korányrendeletben eghatározott vízinőségi paraétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés integy %os. Az aóniu koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 6 %os. A településen víztisztító berendezés ne üzeel. A szolgáltatott vízben az aóniu, arzén koncentrációja függetlenül a kutak üzerendjétől inden esetben eghaladja a határértéket. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzeeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat echanikus tisztítását biztosító csoópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. Tiszasziget község település vízűve által szolgáltatott ivóvíz inősége arzén, valaint aóniu tekintetében, ne felel eg a /. (X..) Korányrendeletben eghatározott vízinőségi paraétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés integy %os. Az aóniu koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 96 %os A településen víztisztító berendezés ne üzeel. A szolgáltatott vízben az aóniu, arzén koncentrációja függetlenül a kutak üzerendjétől inden esetben eghaladja a határértéket. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzeeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat echanikus tisztítását biztosító csoópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. Újszentiván község település vízűve által szolgáltatott ivóvíz inősége arzén, valaint aóniu tekintetében, ne felel eg a /. (X..) Korányrendeletben eghatározott vízinőségi paraétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés integy %os. Az aóniu koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 96 %os. A településen víztisztító berendezés ne üzeel. A szolgáltatott vízben az aóniu, arzén koncentrációja függetlenül a kutak üzerendjétől inden esetben eghaladja a határértéket. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzeeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat echanikus tisztítását biztosító csoópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. 9

Zsobó község település vízűve által szolgáltatott ivóvíz inősége aóniu és vas tekintetében, ne felel eg a /. (X..) Korányrendeletben eghatározott vízinőségi paraétereknek. Aóniu tekintetében a határérték túllépés integy 48 %os, vas koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 4 %os. A településen víztisztító berendezés ne üzeel. A szolgáltatott vízben az aóniu, arzén koncentrációja függetlenül a kutak üzerendjétől inden esetben eghaladja a határértéket. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzeeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat echanikus tisztítását biztosító csoópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. 6

.. MEGOLDÁSI JAVASLATOK ÉS A VÁLTOZATELEMZÉS EREDMÉNYEI A Társulás településeire vonatkozóan a többéves feltáró, elező unka, valait az egyes űszaki egoldások ellehetetlenülése után a 6. fejezetben részletesen beutatott űszaki egoldás jelenik eg, int az ivóvízinőségjavítás lehetséges egoldása. A egoldási javaslatok keresése során az alábbiakra törekedtünk: inden egvalósítható alternatívát szába vegyünk; az érintettek bevonása döntéshozatalba; ne alakuljanak ki úgynevezett. fehér foltok, a fejlesztésből kiaradó területek. Előzetes egvalósíthatósági tanulány: Az előkészítő unka első fázisaiban tehát széles inforációs bázisra alapozva kerültek űszaki szepontból egvalósíthatónak inősített egoldási változatok beutatásra, azonban további fontos feladatot jelentett annak érlegelése, hogy a űszaki szepontból egyébként egfelelőnek inősíthető egoldások pénzügyi gazdasági szepontból is reálisnak, célszerűnek inősíthetőke. A változatok értékelése során egtörtént a űszakilag célszerűnek inősített változatok pénzügyi gazdasági szepontok alapján történő elezése, annak érdekében, hogy továbbtervezésre javasolt változatokként a valóban célszerűnek tűnő, és reálisan egvalósíthatónak tartott egoldási lehetőségek kerüljenek kiválasztásra, és e változatok további, részletesebb kidolgozása tegye lehetővé a további unkavégzés során a részletes egvalósíthatósági tanulányok készítésének unkafázisában az összességében legkedvezőbb változat kiválasztását. A projektcsoportban részt vevő települések esetében felerült űszaki egoldásokat és az EMT végeredényeként továbbtervezésre javasolt és elfogadott űszaki egoldások közül az Alsó Tisza Vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács javaslata értelében kizárólag a eglévő önálló rendszer fejlesztése aradt, int továbbtervezendő, reálisan egvalósítható űszaki egoldás. Projektstruktúra javaslat: Az előzetes egvalósíthatósági tanulány végeredényeként és az elvi vízjogi engedélyes terv szinten kidolgozandó űszaki egoldások iseretében egy úgynevezett projektstruktúra javaslat készült (PSJ). Olyan többváltozatú Projekt Struktúra Javaslat készült (továbbiakban: PSJ), aelyre alapozva az érintettek láthatták azt, hogy ely szepontokat kell figyelebe venni, ilyen feladatokat kell ég elvégezni, ely döntések eghozása kell ahhoz, hogy kialakulhassanak a végleges, pályázatokat benyújtó kedvezényezetti körök, elyek ezután a pályázatok sikeres véghezvitelében, ajd a beruházások egindításában ár társulási forában űködnek együtt tovább. Az elkészült tanulány egy javaslat, aely összefoglalja azokat az isereteket és szepontokat, aelyek befolyásolhatják a projektcsoportok kialakítását, véglegesítését. A vázolt, lehetséges projektcsoportosítási javaslatokat a jogszabályok, pályázati előírások és egyéb szakai szepontok együttes vizsgálatával alakítottuk ki, de terészetesen ez csak az az alap, aely alapján a végleges pályázói köröket, csoportokat az érintetteknek a közeljövőben ki kell alakítani. Multikritéria analízis (MCA) A Délalföldi Régió Ivóvízinőségjavító Progra esetében a koncepcionális változatok, lehetséges űszaki egoldások korábban az EMTben kidolgozásra kerültek, ajd az azokra vonatkozó Elvi engedélyes tervdokuentációk elkészültek. A felsorolt tényezők entén vett, és esetünkben kidolgozásra került űszaki egoldások kobinációja jelentős száú egvalósítható projektváltozat felállításához vezethet, elyek részletes kidolgozását és elezését elvetettük. Továbbá egállapításra került, hogy a célok elérése a projekt területen úgy valósítható eg, hogy a projektet további önálló, független egységekre tudjuk osztani (vízellátó rendszerek, űszaki egoldások), ezért a koncepcionális változatok szűrését egységenként végeztük el. 7

A pályázati és ódszertani útutatók alapján, a koncepcionális változatok összehasonlítására több szepontú elezést (Multi Criteria Analysis MCA) lehet alkalazni. Ennek egfelelően a Délalföldi Régió Ivóvízinőségjavító Prograban értelezhető, releváns ódszertant dolgoztunk ki. Az ivóvízinőségjavító progra kitűzött célja kizárólag a társadali, intézényi kontextus figyelebe vételével érhető el. A űszaki egoldás változatok értékelésénél, esetleges kizárásánál ne hagyhatjuk figyelen kívül az intézényi, űködtetési kockázatokat, illetve az egyes alternatívák önkorányzati egítélését. Az elezés célja a űszaki egoldások szűrése volt az aktuális tervfázison. Ezzel kívántuk elérni, hogy részletes kidolgozásra ár csak a egvalósítható legjobb űszaki egoldások kerüljenek. Megfelelő előkészítéssel olyan döntéshez kellett hozzásegítenünk az érintett önkorányzatokat, ely lehetővé tette a projekt szintű végső változatanalízist a egvalósításból kizárható űszaki egoldások továbbtervezése nélkül. A végső változatelezés változatai tehát a egaradó űszaki egoldások kobinációiban a következők:. táblázat: Település A végső változatelezés változatai A változat Deszk Kübekháza Tiszasziget B változat Deszk önálló Kistérségi Vízellátó Rendszer Deszk központtal, vízátadás Kübekháza Tiszasziget Újszentiván településekre Újszentiván Kübekháza önálló TiszaszigetÚjszentiván önálló (Tiszasziget központtal, vízátadás Újszentivánra) Röszke Röszke önálló Röszke önálló Zsobó Zsobó önálló Zsobó önálló A végső változatelezés ódszere azonos a koncepcionális változatok szűrésére használt ódszertannal, tehát ez esetben is a több szepontú elezést (Multi Criteria Analysis MCA) alkalaztuk. Mindeellett nettó jelenérték száításunkat egy agasabb előkészítettség ellett, részletesen kidolgozott költségvetés és üzeköltség becslés segítségével készítettük el. A több szepontú elezés kidolgozott kritériu rendszerének egfelelően, a űszaki adatok, szakai isereteink és az önkorányzati, üzeeltetői egyeztetések alapján a eghatározott szepontok értékelése egtörtént inden űszaki egoldás esetében. Az érintett lakosszáal 8

súlyozva a kapott hasznossági pontértéket kiszáoltuk a hasznosságra jutó költséget, ely lehetővé tette a űszaki egoldások sorba rendezését. Az eredényt az alábbi táblázat szelélteti. 4. táblázat: A változatelezés eredénye Változatelezés a költsé gek nettó jelenértéke és több szepontú értékelés segítségével. évi árszinten (űszaki költségek hálzatrekonstrukció és járulékos költségek nélkül) Vízellátó rendszer Deszk Kübekháza Tiszasziget Újszentiván Röszke Zsobó NPV Súlyozott hasznossági pontszá Átlagos ha sznossági pontszá Hasznosságra jutó k öltség Helyezés Projektváltozatok A 8 4 897 B 7 8 9 66 74 8 69 67 698 478 4 6 4 4 4 6 786 9 89 7 9 96 67 698 478 4 6 4 7 96 69 44 8 7 Az elezés alapján elondható, hogy az A változat költéségnek nettó jelenértéke integy %kal agasabb a B változaténál és hasznossági pontszáában is kedvezőbb egoldás a B változat. A felvázolt beruházási változatok közül a B alternatíva ind társadali hasznosság, ind összköltség nettó jelenértéke terén a kedvezőbb, így terészetesen az egységnyi hasznosságra jutó költség terén is a kedvezőbb változat. Mindezek alapján: a B változatot javasoljuk egvalósításra. 9

.. KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT BEMUTATÁSA A változatelezés eredényeként a B projektváltozat került kiválasztásra. Ebben a változatban a űszaki egoldás az, hogy négy településnél a saját vízbázisára alapozott úgynevezett önálló egoldás, aelyben, a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírás szerinti állapotba, íg a ásik két településnél, ely eddig is hasonlóként üzeelt, olyan kistérségi rendszer egvalósítására, aelyben az egyik településen a jobb adottságok kihasználásával előállítjuk az előírt inőségű vizet, elyet távvezetéken juttatunk el a ásik településre, ahol egteretjük a víz fogadásának szakszerű feltételeit. A projekt részét képező vízűveknél az eltávolítandó szennyező anyagok, a határérték feletti vízkéiai paraéterek esetenként eltérőek, így az eltávolításuk ódja is eltérő lehet. A egfelelő vízinőség biztosításához szükséges vízkezelési technológia inden település száára előirányzásra került, a részletek isertetését vízellátó rendszerenként a 6. fejezet tartalazza. A projektváltozatot felépítő űszaki egoldások: Deszk vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: eglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, elyben új tisztítástechnológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és juttatjuk a tervezett víztároló edencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és az új víztoronyba. Kübekháza vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: eglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, elyben új tisztítástechnológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és juttatjuk a tervezett víztároló edencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és az új hidroglóbuszba. Röszke vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: eglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, elyben új tisztítástechnológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és juttatjuk a eglévő víztároló edencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a hidroglóbuszba. TiszaszigetÚjszentiván eglévő vízellátó rendszerének, Tiszaszigeti vízű önálló fejlesztése: eglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, elyben új tisztítástechnológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és juttatjuk a eglévő és tervezett víztároló edencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a hidroglóbuszba, ajd Újszentivánra. Zsobó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: eglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, elyben új tisztítástechnológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és juttatjuk a tervezett víztároló edencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a hidroglóbuszba. 4 4

. táblázat: A projektben egvalósítani tervezett létesítények, eszközök Deszk Vízellátó Rendszer Mennyiség értékegysége Mennyiség Kapacitás értékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Vezetéképítés NA f 9 Deszk vízűtelep Vezetéképítés NA f 7 Deszk vízűtelep Új építésű épület Deszk vízűtelep Víztároló edencék építése Deszk vízűtelep Dekantáló, iszapsűrítő edence Deszk vízűtelep Acélszerkezetes víztorony Deszk vízűtelep Tolózárakna kialakítása 6 Deszk vízűtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA8 szett Deszk vízűtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA szett 6 Deszk vízűtelep Gáztalanító /d 4 Deszk vízűtelep Tisztítástechnológia db /h 64, Deszk vízűtelep Hálózati szivattyúzás egység Nyersvíz szivattyúzás egység Deszk vízűtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Deszk vízűtelep Irányítástechnika, vezérlés egység Deszk vízűtelep Mechanikai hálózattisztítás f 7 Deszk elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, osatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA8 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA8 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA db 8 Deszk elosztóhálózat szett Deszk elosztóhálózat szett 4 Deszk elosztóhálózat szett 6 Deszk elosztóhálózat szett 7 Deszk elosztóhálózat szett Deszk elosztóhálózat f 7 Deszk elosztóhálózat f 44 Deszk elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA8/8 db Deszk elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA/ db Deszk elosztóhálózat Létesítény, eszköz Deszk vízűtelep 4

Kübekháza Vízellátó Rendszer Létesítény, eszköz Vezetéképítés NA8 Vezetéképítés NA Vezetéképítés NA Épület felújítása Víztároló edencék építése Dekantáló, iszapsűrítő edence Acélszerkezetes víztorony Tolózárakna kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA8 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA Gáztalanító Tisztítástechnológia Hálózati szivattyúzás Nyersvíz szivattyúzás Irányítástechnika, vezérlés Mechanikai hálózattisztítás Hálózatrekonstrukció, osatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA8 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA8 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA8/8 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA/ Mennyiség értékegysége Mennyiség f 79 f 6 f 6 8 6 szett szett 6 /d 77 db /h egység egység egység f 96 db 8 szett szett 4 szett 6 szett 7 szett f 66 db db 6 Kapacitás érték Kapacitás egysége Telepítés helyszíne Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza Vízűtelep Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat 4

Létesítény, eszköz Ingatlanszerzés egyéb költsége Mennyiség értékegysége Röszke Vízellátó Rendszer Kapacitás Mennyiség értékegysége 7 Kapacitás Telepítés helyszíne Röszke vízűtelep Lőszerentesítés 7 Röszekülterület Vezetéképítés NA f 7 Röszekülterület Vezetéképítés NA f 4 Rösze vízűtelep /4"os házibekötés db Röszekülterület Épület felújítása Víztároló edencék felújítása, átalakítása 8 Röszke vízűtelep 9 Röszke vízűtelep Dekantáló, iszapsűrítő edence Röszke vízűtelep Tűzcsap NA/ db Röszke vízűtelep Tolózárakna kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA 6 Röszke vízűtelep szett 8 Röszke vízűtelep /d 7 Röszke vízűtelep Tisztítástechnológia db /h Röszke vízűtelep Hálózati szivattyúzás egység Röszke vízűtelep Nyersvíz szivattyúzás egység Vízátadó szivattyúzás egység Röszke vízűtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Röszke vízűtelep Irányítástechnika, vezérlés egység Röszke vízűtelep Mechanikai hálózattisztítás f 8 Röszke elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, osatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA8 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA8 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA8 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA8/8 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA/ db Röszke elosztóhálózat szett 9 Röszke elosztóhálózat szett Röszke elosztóhálózat szett 6 Röszke elosztóhálózat szett 7 Röszke elosztóhálózat szett Röszke elosztóhálózat szett 8 Röszke elosztóhálózat f 4 Röszke elosztóhálózat f 4 Röszke elosztóhálózat db 4 Röszke elosztóhálózat db Röszke elosztóhálózat Gáztalanító Röszke vízűtelep 7 4

TiszaszigetÚjszentiván önálló Létesítény, eszköz Mennyisé g értékegysége Mennyiség Kapacitá s érték egysége Kapa citás f f 9 f 7 8 db 4 db szett szett 6 db /h egység 7 egység egység egység egység f 49 db szett szett szett db 6 szett szett 4 szett 9 szett 9 Vezetéképítés NA8 Vezetéképítés NA Vezetéképítés NA Épület felújítása Víztároló edencék építése Víztároló edencék felújítása, átalakítása Dekantáló, iszapsűrítő edence Transzforátor álloás építése Tolózárakna kialakítása Zárkara kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA8 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA Gáztalanító Tisztítástechnológia Hálózati szivattyúzás Nyersvíz szivattyúzás Zagyvíz szivattyúzás Irányítástechnika, vezérlés Mechanikai hálózattisztítás Hálózatrekonstrukció, osatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA8 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, osatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA8 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA8 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA 8 Telepítés helyszíne Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Vízű Tiszasziget Újszentiván elosztóhálózat Tiszasziget hálózat Tiszasziget elosztóhálózat Tiszasziget elosztóhálózat Tiszasziget elosztóhálózat Újszentiván elosztóhálózat Újszentiván elosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat 44

TiszaszigetÚjszentiván önálló Létesítény, eszköz Mennyisé g értékegysége Mennyiség szett f 76 db 4 db Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA8 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA8/8 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA8/ 9 Kapacitá s érték egysége Kapa citás Telepítés helyszíne Újszentivánelosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat 4

Zsobó Vízellátó Rendszer Létesítény, eszköz Mennyiség értékegysége Mennyiség Kapacitás érték egysége Kapacitás Telepítés helyszíne Zsobó Vízű Régészeti feltárás alkalo Zsobó Vízű Lőszerentesítés Zsobó Vízű Vezetéképítés NA8 f Zsobó Vízű Vezetéképítés NA f 4 Zsobó Vízű Vezetéképítés NA f Zsobó Vízű Vezetéképítés NA f 84 Zsobó Vízű Vezetéképítés NA f 96 Zsobó Vízű /4"os házibekötés db 4 Zsobó Vízű Kútfelújítás db Zsobó Vízű Új építésű épület 6 Zsobó Vízű Ingatlanszerzés egyéb költsége Útépítés f 77 Zsobó Vízű Víztároló edencék építése Zsobó Vízű Dekantáló, iszapsűrítő edence Zsobó Vízű Dekantáló, iszapsűrítő edence Zsobó Vízű Tűzcsap NA/ db Zsobó Vízű Tolózárakna kialakítása Zsobó Vízű db Zsobó Vízű Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA szett Zsobó Vízű Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA szett 8 Zsobó Vízű Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA szett Zsobó Vízű Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA szett Zsobó Vízű Zárkara kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA szett Zsobó Vízű Gáztalanító /d 49 Zsobó Vízű Tisztítástechnológia db Hálózati szivattyúzás egység Zsobó Vízű Nyersvíz szivattyúzás egység Zsobó Vízű db f 44 db szett 9 szett 6 szett szett f 499 Zsobó Vízű Zsobó elosztóhálózat Zsobó elosztóhálózat Zsobó elosztóhálózat Zsobó elosztóhálózat Zsobó elosztóhálózat Zsobó elosztóhálózat Zsobó elosztóhálózat Technológától független vegyszeradagolás Mechanikai hálózattisztítás Hálózatrekonstrukció, osatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA8 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA /h 6 Zsobó Vízű 46

A teljesség érdekében, a fentiekhez kapcsolódóan szükséges jelezni, hogy terészetesen aguk a technológiai egoldások is hordoznak agukban bizonyos értékű kockázatot. E egállapítás lényegében inden technológiára igaz, azonban napjainkra a vastalanítással, angán eltávolítással kapcsolatos tapasztalatok közisertté váltak, így az alábbiakban a beutatott technológiai egoldások jellegére való tekintettel az arzénenetesítéssel, ill. az aóniu koncentráció csökkentésével kapcsolatos kérdéseket foglaljuk vázlatosan össze. Az arzénentesítéssel összefüggésben aga a vegyszerhasználat, ill. a egfelelő ennyiségű vegyszer adagolása hordoz agában bizonyos értékű kockázatot. A kérdéskör kapcsán szükséges utalni arra is, hogy a kezelendő víz inősége az arzénentesítési folyaatok lejátszódását befolyásolja, ai egyben azt is jelenti, hogy a nyersvíz inőségének esetleges változása (a legáltalánosabban vizsgált vízinőségi jellezők közül pl. a ph, valaint a vas, és angánkoncentráció változása) az adagolt vegyszerek ennyiségének ódosítását tehetik szükségessé. Még összetettebb a kérdés az aóniu eltávolításának területén. Napjainkra elsősorban a törésponti klórozásra, ill. a biológiai folyaatok felhasználására alapozott technológiai egoldások terjedtek el, azonban bizonyos értékű kockázatok e egoldások esetén is felerülnek. A törésponti klórozással kapcsolatos nehézségek részeként kerülhet felvetésre, hogy az eljárás során eglehetősen bonyolult, több tényező befolyása alatt álló folyaatok játszódnak le, (a befolyásoló tényezők között lehet egelíteni pl. a ph, a vízhőérséklet, és a vízben jelen lévő egyéb nitrogénvegyületek hatását.) Mindezek ellett felvetődnek a klórozáshoz kapcsolódó további következények is, nevezetesen a klórozási ellékterékek, a klórozott vegyületek, ill. a THM (trihaloetán) egjelenésének kérdésköre. A THM eltávolítását a szűrőkben lévő GAC töltetek ugyan biztosítják, de szorpciós kapacitásuk korlátozott, egfelelő űködésük gondos üzeeltetést igényel. Az előzőekhez hasonlóan, nehézségek erülnek fel a biológiai aóniuentesítés esetében is. A biológiai aóniu ion entesítés a rendszer ikrobiológiai jellegéből adódóan több, nehezebben befolyásolható, és viszonylag kevésbé isert folyaatot tartalaz. A kérdések részben abból adódnak, hogy a űtárgyakban kialakuló ikroorganizus kultúra ilyen értékben, és ilyen körülények között lesz alkalas az aóniu iont nitritté, ajd nitráttá történő oxidálására. A lejátszódó folyaatokat a nyersvíz inősége, ill. a inőség változása ez esetben is igen nagy értékben befolyásolja. A biológiai folyaatok egfelelő ódon történő lejátszódásához ez a technológia is gondos üzeeltetést igényel. A egoldási lehetőségek összefoglalásaként kieelésre kerülhet, hogy indkét technológia egfelelő űködtetése körültekintő üzeeltetést igényel, valaint az a körülény, elyet egyébként ár a technológiák egnevezése is jelez: az aóniukoncentráció csökkentését a törésponti klórozásnál lényegében kéiai, íg a biológiai aóniuentesítésnél gyakorlatilag biológiai folyaatok teszik lehetővé. Fajlagos beruházási és üzeelési költségek 6. táblázat: A fajlagos beruházási költségek beutatása projekt esetén lakosra jutó beruházás összege, /fő (a fejlesztéssel közvetlenül érintett lakosok száára vonatkoztatva)* 88 88 /fő k új vezeték építésének költsége, /k** 94 /k k vezetékre jutó rekonstrukciós költség, /k*** 4 77 /k Vízűtelep építés+rekonstrukció költsége, /d kapacitásra vetítve**** Hálózatosatás költsége, / 6 //d 6 /f 47

Megjegyzés: *. évi összes elszáolható költség / 4. évben közüzei vízellátásban érintett lakosok száa ** A projektcsoportban építendő távvezetékek. évi nettó összköltsége / építendő k *** A projektcsoportban rekonstrukció alá vont vezetékek. évi nettó összköltsége / rekonstrukció alá vont vezetékek összes hossza kben **** Építés költsége + Eszközbeszerzés (Gépek és gépi berendezések) költsége ( Tervezés és engedélyeztetés + Próbaüze + Távvezeték költsége). évi nettó költségek 7. táblázat: A fajlagos üzeeltetési és karbantartási költségek beutatása projekt esetén Fajlagos üzeeltetési és karbantartási költségek projekt esetén Üzeeltetési költségek Változó költségek: Szeélyi jel legű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Energiaköltség Üzei általános költségek Egyéb költség (arzéniszap ke zelési költség) Állandó költségek: Szeélyi jel legű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Energiaköltség Egyéb költségek (vízinőségellenőrzés) Üzei általános költségek Karbantartási költségek* Mé rtékegység Deszk Kübekháza Tiszasziget és Újszentiván Rös zke Zs obó / / / / /,, 4,9,,, 7,8,4,,,, 4 9,4,,,,,4,,,, 6,,, /év /év /év /év /év /év 87 8 8 67 9 676 9 6 99 94 6 76 7 8 99 76 77 9 9 6 98 69 86 79 7 46 4 7 79 9 97 94 6 94 98 47 7 7 7 8 7 8 4 4 7 8 96 68 8 6 CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsobó.xls Projekt_eset_költségek unkalap 48

.4. KÖLTSÉGHASZON ELEMZÉS EREDMÉNYEI A beruházási költségek szábavétele a űszaki adatok alapján becsült, illetve száított ennyiségek, a fő ennyiségekre vonatkozó egységárak (fajlagos költségek) felhasználásával történt. Az előre ne látható kiadások fedezésére űszaki tartalékot képeztünk, ely a terület előkészítés és építés költségének,9%a. A projekt teljes beruházási költségét. évi áron az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 8. táblázat: A kiválasztott változat tervezett beruházási költsége, A projekt költségei 4 összesen Ingatla nszerzés 8 69 8 69 Területelőkészítés 6 6 Kivitelezés (tervezé s és építés) Vízbisztonsá gi tervek készítése 476 67 87 6 948 64 9 6 98 6 4 9 6 Hálózatreko nstrukciós intézkedési terv készítése 8 7 97 8 7 9 7 76 4 7 76 48 4 46 8 7 76 94 8 8 86 46 8 96 86 94 8 4 669 48 4 6 688 6 4 47 4 8 4 7 979 7 76 6 8 69 4 7 4 7 78 Közbeszerzés Mérnökfelügyele t PR Projekt enedzsent Könyvvizsgálat Műszaki tartalék összesen Üteezés_Zsobó.xls Kifizetési üteterv unkalap A pénzügyi elezés általános célja, a projekt cashflow előrejelzésének segítségével a egfelelő pénzügyi egtérülési utatók kiszáítása, a táogatási összeg eghatározása, valaint a projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata. A projekt táogatásra jogosult, ivel a költséghaszon elezés bizonyította, hogy a táogatási feltételek aradéktalanul teljesülnek: A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, belső egtérülési rátája a diszkontráta alatt arad. A pénzügyi elezés alapján igazolható, hogy csak a egvalósuláshoz szükséges értékű táogatást kapja a projekt, túltáogatás ne történik. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosítható, a halozott pénzügyi pénzára egyetlen évben se negatív. A szolgáltatás színvonala pénzügyileg fenntartható. A projekt által generált díjtöbbletek ne jelentenek egfizethetetlen terhet a lakosság száára. Az előrejelzés szerint a díjak a fizetőképességi határon belül ozognak. A projekt társadali hasznossága igazolható, a közgazdasági teljesítényutatók az elvárt küszöbértékeket eghaladják. A beruházás jövedeleterelő, ezért a táogatás összegének eghatározásakor a pályázati feltételeknek egfelelően a finanszírozási hiány ráta száítás ódszerét alkalaztuk. A finanszírozási hiány és a táogatási összeg kiszáítását az alábbi táblázatban utatjuk be. A kalkuláció alapján a projekt finanszírozási hiánya 84,97%, tehát a kedvezényezett a beruházás költségének,%át biztosítja, összesen 7 8 9 ot. Ezt a hat önkorányzat EU Önerő Alap táogatásból (%) és önkorányzati saját forrásból (ne elszáólható költségek) tervezi finanszírozni. 49

9. táblázat: A táogatás száítása Megnevezés % Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzeeltetési és karbantartási költség (b) Diszkontált pótlási kö ltség (c) Diszkontált aradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi be véte l (DNR = abc+d) 994 4 4 44 64 9 4 69 69 87 6 6 8 76 49 49 994 Elszáolható ráfordítás axiua (Max EE=DICDNR) 844 99 Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) Elszáolható költség (EC) Döntési összeg, KEOP táogatás (DA=EC*R, de n e lehet agasabb a táogatási konstrukcióra vonatkozó axiáli s táoga tási aránynál 9 %) Prioritási tengelyre vonatkozó axiális társfinanszírozási ráta (Max CRpa) Ebből EU tá ogatás (=DA*ax CRpa) Központi költségvetés hozzájárulása Kedvezényezett hozzájárulá sa 84,97% 4 49 97 66 8%,% 8 9 74 4 749 48 7 8 9 CBA_Ivóvíz_pénzügyi_Zsobó.xls Táogatás unkalap A projekt jövedeleterelő jellegű, saját bevételt generál a szolgáltatást igénybevevőktől. Külön kalkuláltuk az egyes fogyasztói csoportoktól szárazó bevételeket. A projekt egvalósulását követően az érintett településeken továbbra is az eddigi szolgáltatók üzeeltetnek. Az üzeeltető szervezetek jelenleg településenként egyedi díjpolitikát alkalaznak, elyet a projekt egvalósulását követően is fenn kívánnak tartani. Ennek egfelelően a projekt által generált többlet terheket településenként külön határoztuk eg és képeztünk rá fedezetet a vízdíj növekény forájában. A jelenlegi és a tervezett változó, nettó, lakossági reál díjakat utatjuk be a projekt egvalósulása esetén településenként a következő táblázatban:. táblázat: A lakossági díjak alakulása településenként projekt esetén (/ ) A szolgáltatás becsült nettó, reál változó lakossá gi díja projekt esetén (/) Deszk Kübekháza Tiszasziget Újszentiván Röszke Zsobó 4 4 6, 8, 8, 8,,, 9, 6, 4,, 6, 4, 8, 78, 9, 98, 74, 99, CBA_Ivóvíz_pénzügyi_Zsobó.xls Vízdíjak unkalap 4

.. A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁNAK JAVASOLT ÜTEM ÉS INTÉZKEDÉSI TERV Az alábbi táblázatban beutatjuk a projekt lebonyolításának tervezett üte és intézkedési tervét.. táblázat: Tevéke nység Területelőkészítés (régészeti felügyele t, lőszerentesítés) Közbeszerzés Tájékoztatás, nyilvánosság Projektenedzsent Könyvvizsgálat Mérnök felügyelet Kivitelezés (tervezé ssel együtt) Egyéb te rvek készíté se (vízbiztonság, hálózat rek. Összes e lszáolható int.) költs ég tartalék né lkül Tartalék Összes e lszáolható költs ég tartalékka l Ingatla n és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog egszerzése (értékbe csléssel eg yütt) Összes k öltség A egvalósítás üteezése Elszáolható költség, Kezdete Vége 6. ájus. június 6 688 4 47 4 8 4 6 98 6 4 7 8 97. augusztus. d eceber. noveber. d eceber. január. február. április. február. dece ber 4. árcius 4. árcius. dece ber. dece ber. szepteber 49 4 49 8 69. január. árcius 4 7 78 Üteezés_Zsobó.xls Kifizetési üteterv unkalap.6. AZ EDDIG ELKÉSZÜLT TANULMÁNYOK KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA.6.. Összefoglaló az EMT és a köztes RMT eltéréseiről Összefoglaló az EMT és a köztes RMT eltéréseiről Az EMTben beutatott projektváltozatok koncepcionális alapokon kerültek kidolgozásra, egyebek ellett az érintett tulajdonosok, valaint üzeeltetők állásfoglalásait, javaslatait is sze előtt tartva. A fenti projektváltozatok közül azokra, elyek az önkorányzatok leginkább preferáltak, elvi vízjogi engedélyes tervdokuentációk kerültek kidolgozásra, ill. a egoldásokra az elvi vízjogi engedélyek is kiadásra kerültek. Az RMTben a projektváltozatok közül azok kerültek beutatásra, elyek engedélyes tervdokuentáció készült, az RMTben beutatott űszaki lényegében az Elvi Vízjogi Engedélyes Tervdokuentáció. esetében elvi vízjogi fejezetek alapja így Az RMTben a űszaki tartalo résztelesebben kerül beutatásra, int az elvi vízjogi engedélyezési dokuentációkban, vagy az EMT.ben, és az RMT kiegészült az egyes ivóvízinőségjavításhoz rendelt technológiák kockázatainak isertetésével is.

Különbségként jelenik eg a két dokuentációban az is, hogy bár indkét dokuentáció iserteti a különböző űszaki létesítényeket táblázatos forában is, az RMT unkarészei lényegesen több inforációt tartalaznak: a táblázatok az egyes beruházási eleek fajlagos beruházási költségeit, továbbá tervezett élettartaát is beutatják. Mindezek ellett az RMTben sor kerül az egyes vízellátó rendszereken végrehajtandó fejlesztéseknek az un. outputindikátor táblázatokban történő beutatására is, elyek kidolgozásra kerülnek vízellátó rendszerenkénti bontásban és projektcsoport szintű összesítésben is. Egyes esetekben elkerülhetetlenné vált a űszaki tartalo változtatása is, ely változások azonban a tervezési fázis előrehaladtával az EMTben ár ne kerültek egjelenítésre/átvezetésre. (Ezek a változások, valaint a változások okai terészetesen csak az RMTben kerülhettek végleges forájukban beutatásra.) További változásokat eredényezett az RMT k inőségbiztosítása is, ai esetenként az Elvi Vízjogi Engedélyes Tervdokuentációban rögzített űszaki tartalo ódosítását / ódosulását is eredényez így az EMTben és az alapján készített Elvi Vízjogi Engedélyes Tervdokuentációban beutatott űszaki tartalotól az RMTben eltérések tapasztalhatók. Mindezek ellett eltérést eredényez az is, hogy a változatok pénzügyi /gazdasági / űszaki elezése az RMT ben lényegesen részletesebb, int az EMT ben..6.. Összefoglaló a köztes RMT és a végleges RMT eltéréseiről Az. fejezetben javítottuk a Főbb adatok cíű táblázatot ivel néileg csökkent az összes elszáolható költség. A költséghaszon elezés eredényeinek összefoglalását ódosítottuk a javított elezés alapján. A. fejezetben javítottuk az elnök szeélyét, ivel az a köztes RMTben tévesen került feltüntetésre. Az együttűködésre vonatkozó adatok között az önerő értékét a változásoknak egfelelően javítottuk. A. fejezetben az adatok frissítését, korrigálását elvégeztük. A 6. fejezetben a hálózatrekonstrukció javítását végeztük, hálózatrekonstrukcióra jutó %os összeg kerüljön felhasználásra. hogy inden településen a A 7. fejezetben a projekt nélküli esetben csökkentettük a vízdíjnövelést. Röszke településen a javaslatnak egfelelően,%os érsékelt népeségszá növekedést állítottunk be. Az üzeeltetővel való egyeztetés alapján. évtől kezdve a fogyasztást felosztottuk a háro fogyasztói csoport között. Megindokoltuk a változatelezés B változata és a kiválasztott változat beruházás költségei közötti eltérést. Részleteztük a beruházás finanszírozásához szükséges önrész forrásait. A fent összefoglalt főbb ódosításokon felül a szükséges adatpótlásokat, korrigálásokat, hibajavításokat a tanulány egészére vonatkozóan elvégeztük. A 8. fejezetben az ütetervek aktualizálásra kerültek. 6

. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA.. JOGI STÁTUSZ A KEOP9.. Ivóvízinőségjavító konstrukció általános célja a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/8/EK irányelv és a hatályos /. (X..) Korányrendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) Vízhigiénés osztályának szakvéleénye alapján, egyedi ivóvízinőségjavító projektek keretében, ely a kifogásolt ivóvízparaéterekkel jelleezhető településeknek kötelezően előírt feladat. A fent leírt cél elérésére, azaz a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátására a Csongrád egyei csoportban hat település (Deszk, Kübekháza, Röszke, Tiszasziget, Újszentiván, Zsobó) társulásával jött létre jelen projektcsoport. A projektgazda a.. én egalakult a TiszaMaros Ivóvízinőségjavító Önkorányzati Társulás, ely a pályázati kiírásban a pályázók körének eghatározása alapján jogosult pályázni. A Társulás székhelyéül Zsobó község önkorányzatát választotta (cíe: Zsobó község Önkorányzat Polgáresteri Hivatala, 679. Zsobó, Alkotány u.. Zsobó község önkorányzata közjogi testületként a helyi önkorányzatokról szóló 99. évi XV. törvény alapján látja el feladatait. A Társulás az állaháztartás űködési rendjéről szóló 7/998. (XII..) korányrendelet. () bekezdés a) pontja és a. () bekezdése szerint az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező, a 4. () bekezdés b) pontja alapján részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Társulás űködési területe a társult önkorányzatok közigazgatási területe. Feladat és hatáskörök A Társulás tagjai, a tagönkorányzatok az egészséges ivóvíz biztosítás, int közfeladat ellátásáért felelős szervek vállalják, hogy együttesen a következő köz és egyéb feladatokat valósítják eg, illetve, az alábbi kötelezettségeket teljesítik együttesen: A tagönkorányzatok határidőben eghozzák a Társulással kapcsolatos döntéseket és végrehajtják azokat. Együttűködnek egyással és a projektben közreűködő egyéb szervekkel, szervezetekkel a Délalföldi Ivóvízinőségjavító Progra tervezési szakaszának jogszerű befejezésében, a pályázatuk előkészítésében, benyújtásában, a Táogatási szerződés és abban egszabott feladatok végrehajtásában, a beruházás űködtetésében. Költségvetésük keretében biztosítják a Progra egvalósításhoz szükséges saját forrást. Költségvetésük keretében biztosítják és garantálják az egészséges ivóvíz szolgáltatás hosszú távú, fenntartható űködtetésének és fejlesztésének szeélyi, intézényi, pénzügyi és gazdasági feltételeit. Gondoskodnak a Progra keretében egvalósuló eszközrendszer szabályszerű űködtetéséről és a kapcsolódó közfeladatok, közszolgáltatások ellátásáról. Helyi rendeletalkotási jogkörükben eljárva, a agasabb szintű jogszabályokkal összhangban, biztosítják a projekt űködtetésének helyi jogszabályi feltételeit. A Társulás, illetve, a Társulás keretében a tagönkorányzatok vállalják, hogy a 7. közötti prograozási időszakra vonatkozó hatályos táogatásfelhasználási és eljárási szabályoknak egfelelően járnak el, alkalazzák az Európai Unió vonatkozó irányelveinek egfelelően a KEOP pályázatok által előírt Üzeeltetési Működési Kézikönyvben eghatározottakat, biztosítják a projekt egvalósítását szolgáló ingatlanokat, egteretik ezek jogtiszta helyzetét. Közös szervezeti, jogi feladatok: a Társulás jogszerű űködésének biztosítása; Projekt Megvalósító Egység (PME) kiválasztása a hatályos közbeszerzési törvény betartásával; lakosságbarát tájékoztatók, fóruok szervezése, a többirányú inforációáralás egfelelő, elérhető biztosítása, dokuentálása; 7

egyes civil szervezetek, lakossági szerveződések bevonása a kounikációs tevékenységbe, a helyi feladatok végrehajtásába a Progra lakosság általi önkéntes, jogkövető elfogadtatásának elősegítése céljából; a rendszer egvalósításához szükséges saját források (önkorányzati és külső pénzeszköz, int hitel, egyéb tőkebevonás stb.) biztosítása; a társulási célok és feladatok entén a tagönkorányzati helyi jogalkotás és döntéshozatal tervszerű, de egyben rugalas végrehajtása; a hazai és EUs beruházási és önerőalapos forrásokra kiírt pályázatokon való részvétel; a közbeszerzési pályázatok kiírása, a pályázati eljárások lefolytatása; szakértői, építési, közbeszerzési stb. szerződések egkötése; a inőségbiztosítás követelényeinek érvényre juttatása; a projekt egvalósításához szükséges adók, díjak, illetékek, egyéb társulási közös költségek egelőlegezése, vagy viselése (ha az ne táogatható pályázati forrásból vagy kötelező a egelőlegezése); a űködtetés szervezeti és gazdasági feltételrendszerének folyaatos biztosítása, fenntartása; onitoring tevékenység a projekt egvalósítása során; az aktiválásban folyaatos együttűködés. Műszaki feladatok: a projekt egvalósításához rendelkezésre álló dokuentációk, tanulányok kivitelezésre történő egiserése és egisertetése az érdekeltekkel, beleértve a környezetvédeli tervek, elvi vízjogi engedélyezési tervek, építési engedélyezési tervek, egvalósíthatósági tanulányok, költségtervek, elezések, környezeti hatások ne űszaki összefoglalója, valaint egyéb dokuentációk, aelyek szükségesek a benyújtandó pályázatokhoz szakai háttértanulányokként; a helyszínek előkészítése; építési, kivitelezési, egvalósítási, üzeeltetési feladatok folyaataiban való részvétel; űszaki unkálatok, átadásátvételek felügyelete; a projekttel összefüggő egyéb felérések, űszaki egoldások, szervezési feladatokban való részvétel; a projekt egvalósulása után a projekt által kialakított rendszer érdekeltek általi átadásátvétele, üzeeltetésének biztosítása. A Társulás és szervei űködése A Társulás általános űködési elvei A Társulás az Európai Unió által biztosított fejlesztési forrásokból és a központi költségvetésből táogatott, jövedeleterelő környezetvédeli projektek táogatási cízettje (kedvezényezettje) lehet a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásáért felelős önálló jogi szeély, aelynek tagjai a társult helyi önkorányzatok. A kedvezényezett fogala alatt a Társulást, tagönkorányzatok alatt azokat a helyi önkorányzatokat értjük, akik a projektben: az adott közfeladat ellátásáért törvényi előírások alapján, int felelős szervezetek vesznek részt; az EU és a központi költségvetés által nyújtott táogatás jogosultjai; a projekt során egvalósuló eszközrendszer tulajdonosai lesznek; a hatályos hazai jogszabályok alapján jogi szeélyként létrehozható helyi önkorányzati társulások, e szerepkörben a projektgazdai feladatokat látják el, főszabályként a projekt lebonyolítását végzik; azt figyelebe véve, hogy a projekt jellegénél fogva, a helyi önkorányzatok társulásainak űködési időtartaa legalább a projekt beruházási szakaszának lezárásáig tart a Társulási Megállapodásban vállalt kötelezettség szerint. A társult önkorányzatok a egvalósítási és a Táogatási szerződés szerinti kötelező időszakra elfogadják a 8. január i KSH által rögzített lakosságszáot, inden, a lakosságszá szerint száítandó adat alapjaként. Az önkorányzati társulás tagjai rögzítik, hogy a társulásnak a szervezeti, űködési feladatait a Társulási Tanács döntése szerint látják el (akár közalkalazottja vagy unkaszervezete útján), 8 4

íg az ivóvízinőségjavító projekt végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Projekt Megvalósítási Egységet (PME) hoznak létre. A Társulás a hatályos jogszabályok, különösen a 8. évi CV. törvény, az állaháztartásra vonatkozó külön szabályok rendelkezései szerint gazdálkodik. A Társulás a bevételeit és kiadásait az erre elkülönített szálán köteles nyilvántartani. Az Elnök a Tagok részére a száláról évente legalább egyszer az éves költségvetési beszáoló keretében köteles tájékoztatást adni, egyébként betekintést biztosítani. A Tagok kötelezettséget vállalnak a projekt egvalósításához szükséges adatok elsődlegesen területi, lakossági stb. szolgáltatására, továbbá a ár eglévő üzeeltetési és közszolgáltatási szerződéseik a Társulás száára való rendelkezésre bocsátására. A Társulás érdekkörébe tartozó adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében a Tagok ne hivatkozhatnak településük érdekeire, int üzleti titokra. A Tagok, illetve képviselőik a tudoásukra jutott inforációkat csak a progra egvalósítása érdekében használhatják fel, egyébként azok bizalasan kezelendők, ne érintettek részére csak a szükséges értékben, korlátozottan, felhatalazás alapján, a Társulás írásbeli engedélyével adhatják ki, kivéve a közérdekű adatokat, elyekkel kapcsolatban a szeélyes adatok védeléről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló hatályos jogszabályok szerint járnak el. A társulás tagjai egállapodtak, hogy valaennyi döntés érvényességéhez indkét tag egybehangzó szavazata szükséges. A Társulás a hatályos jogszabályok, különösen az Áht. és Át., illetve, a költségvetési szervek jogállását rendező 8. évi CV. törvény alapján gazdálkodik. Költségvetését és annak végrehajtását a Társulási Tanács határozatban állapítja eg. A Tagok tudoásul veszik és kötelezettséget vállalnak arra, hogy aennyiben a Társulásnak jogellenes (szándékos vagy gondatlan) agatartásukkal kárt, többletköltséget okoznak, e agatartásukért felelősséggel tartoznak, és ezért a Társulási Tanács őket az okozott kár, többletköltség egtérítésére kötelezheti. A társulási egállapodást felondani a társulás tagjainak ellenkező döntése hiányában a naptári év utolsó napjával lehet úgy, hogy a felondásról szóló inősített többségű szavazataránnyal hozott döntést a képviselőtestület legalább a tárgy év június. napjáig köteles eghozni és a társulás tagjaival közölni. A tagönkorányzatok egállapodnak, hogy a PME kiválasztásáig az önkorányzati társulás unkaszervezeti feladatait a Zsobói Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete látja el tényleges költségei elszáolása fejében. A polgárester a Munkaszervezet írásbeli tájékoztatója alapján legalább évente egyszer köteles beszáolni a képviselőtestületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél egvalósulásáról. A Társulás tagjai a egállapodásban eghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szepontból ellenőrzik a társulás űködését (a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 9/.(XI.6.)Kor. rend.. szerint). A Társulás a Zsobói Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete belső ellenőrzésre kötött egbízási szerződésében foglalt ódon kerül ellenőrzésre. A Társulás együttűködik a Délalföldi Regionális Állaigazgatási Hivatallal és a Magyar Állakincstárral. Az ellenőrzésére, a tagönkorányzatok képviselőtestületei jogosultak. A Társulási Tanács a Társulási Megállapodásban létrehozza saját ellenző szervét. A Társulást, int költségvetési szervet jogosultak ellenőrizni az Állaháztartási törvény és egyéb jogszabályok szerinti szervek, a KEOP pályázat eredényessége esetén az Irányító Hatóság (NFÜ) és a Közreűködő Szervezet (KvVM FI), illetve a Táogatási szerződés szerinti szervek. A Társulási Tanács A Társulás legfőbb döntéshozó szerve a Tagok polgárestereiből álló Társulási Tanács. A Társulási Tanács tagjainak egbízatása az önkorányzati ciklus idejéig tart. Az Elnök (vagy Elnökhelyettes) az önkorányzati választást követően a Tanács új tagjainak hivatalba lépéséig csak ügyvivői (pl. iratkezelés, átadásátvétel, eghívó kiküldés, stb.) intézkedéseket jogosult és köteles ellátni, kötelezettséget ne vállalhat, szeélyi kérdésben ne dönthet. A Társulási Tanács dönt a Társulási Megállapodásban eghatározott és a Tagok által átruházott önkorányzati társulási közös feladat és hatáskörökben. A Tagok egállapodnak, hogy jelen Megállapodással létrehozott társulásukban a Társulási Tanács valaennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. 9

A polgárestert akadályoztatása esetén az alpolgárester helyettesíti, továbbá, a tagönkorányzat képviselőtestülete ás választott képviselőt delegálhat a Társulási Tanácsba. A egbízás a polgáresteri, illetve képviselői egbízatás fennállásáig tart. Az alkali helyettesítés előtt a tagönkorányzat nevében adott szabályszerű eghatalazást át kell adni a Tanács Elnökének. A Társulási Tanács a Társulási Megállapodás, valaint határozatai és esetleges egyéb szabályzatai szerint űködik a hatályos jogszabályok alapján. A Társulási Tanács határozatait nyílt szavazással, inden esetben indkét tag egyhangú szavazatával hozza. A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de iniu évente két alkaloal tartja. A Társulási Tanács üléseit a Társulás Elnöke, (vagy a Társulási Tanács által erre felhatalazott képviselő) hívja össze és vezeti. Az alakuló ülést a Társulás Elnökének egválasztásáig a polgáresterek közül az alakulás helyszíne szerinti önkorányzat polgárestere vezeti, és ő látja el a társulás létrejöttéig az elnöki feladatokat. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni a Társulási Megállapodásban, a hatályos jogszabályokban, illetve a Társulási Tanács határozatában eghatározott időpontban. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni bárely tag vagy a tagönkorányzatok Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi Bizottsága napirendet is tartalazó írásbeli kérelére. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjai jelen vannak (két tag). Az összehívás csak akkor szabályos és érvényes, ha az ülésre tanácskozási joggal a PME vezetője és a társulás területén érintett valaennyi ivóvíz szolgáltató vezetője is eghívást kapott. A Társulási Tanács határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyaatos sorszáal és évszáal kell ellátni a következők szerint: sorszá/.. év ( hónap nap) TT. száú határozat. A Társulási Tanács által hozott határozat inden Tagra kötelező. A Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik: a Társulás Elnökének, a bizottságok tagjainak egválasztása. az ideiglenes és végleges PME egalakítása, vezetőjének kinevezése, visszahívása, felentése tekintetében, a vezetője fölött a unkáltatói jogok gyakorlása; a Társulás költségvetésének és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszáolónak az elfogadása; döntés vagyonkezelői jogviszony létesítéséről, ódosításáról vagy egszüntetéséről; intézény vagy költségvetési szerv alapítása, vezetőjének kinevezése; gazdasági társaság létrehozása vagy abban való részvétel; a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása; a Tagok által fizetendő hozzájárulások értékének eghatározása, ódosítása, vagy inősített szavazattöbbséggel hozott határozattal elengedése; döntés ingatlan, bruttó e értéket eghaladó ingó vagyon vásárlása, eladása, a társulási vagyon egterhelése kérdésében; döntés bruttó e értéket eghaladó kötelezettségvállalás kérdésében. A Tanács ülésén aennyiben a döntést igénylő kérdésben ne születik elfogadó döntés, a határozatot elvetettnek kell tekinteni. A Társulási Tanács üléseiről az önkorányzati törvény képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a Társulás Elnöke és a Társulási Tanács által hitelesítésre választott Tag írja alá. A Társulási Tanács üléseit nyilvánosan tartja, de dönthet úgy, hogy az ülése zárt legyen. A Társulási Tanács egyszerű szavazattöbbséggel titkos szavazást rendelhet el. A Társulási Tanácsi eghívó, a tagoknak, eghívottaknak küldendő írásbeli anyagok, közleények eailben, faxon, postán és kézbesítéssel is kiküldhetők, kivéve, ha ettől eltérő határozat szerint azt csak ajánlott, tértivevényes postai küldeényként lehet egküldeni. A eghívónak a napirendet és lehetőleg az előterjesztést is tartalaznia kell; a kiküldésnek legalább unkanappal az ülés előtt kell egtörténni, kivételes esetben lehet ennél rövidebb a kiértesítést egelőző időtarta. A Társulás Elnöke A Társulás Elnöke a Zsobói jegyző az önkorányzati választási ciklus idejére választja a Társulási Megállapodás szerinti hatáskörrel. Az Elnök szeélyére a Társulási Tanács bárely tagja javaslatot tehet. A Társulás Elnökének egválasztásához a Társulási Tanács jelenlévő tagjainak egyszerű szavazattöbbsége szükséges. 6

A Társulás Elnöke képviseli a Társulást. Az Elnök inden olyan kérdésben jogosult intézkedni, ai ne tartozik a Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe. A Társulás Bizottságai A Társulási Tanács egy vagy több konkrétan eghatározott feladatának előkészítésére és végrehajtására eseti vagy határozatlan idejű unkabizottságo(ka)t hozhat létre. A unkabizottság feladatát, tagjainak száát, összetételét a Társulási Tanács határozza eg, tagjaira a Társulási Tanács bárely tagja javaslatot tehet. A unkabizottság elnöki feladatait csak a Bizottság tagjainak sorából e feladatra egválasztott tag láthatja el, aki a unkabizottság véleényéről és javaslatáról a Társulási Tanácsot, két ülés között az Elnököt írásban tájékoztatja. A unkabizottságban szavazati joggal csak társulási képviselő rendelkezhet. A Társulási Tanács kérheti a unkabizottság elnökétől a Társulási ülésen való beszáolást. A unkabizottság a Társulási Tanács által egszabott keretek között, azon belül saját unkaterve és ügyrendje szerint űködik. PROJEKTGAZDA TiszaMaros Ivóvízinőségjavító Önkorányzati Társulás (679. Zsobó, Alkotány u..) (Deszk, Kübekháza, Röszke, Tiszasziget, Újszentiván, Zsobó ) Társulási Tanács Elnök: Gyuris Zsolt polgárester (Zsobó) Projekt Megvalósítási Egység Székhely Önkorányzat Zsobó község Polgáresteri Hivatala 679. Zsobó, Alkotány u..). ábra: A Projektgazda szervezeti struktúrája A projektgazda és a projektenedzsentszervezet közötti kapcsolatot a 8... fejezetben részletezzük. A Társulás vagyona A társulásnak, int önálló jogi szeélynek a tagönkorányzatok által leltár szerint bevitt, később szerzett, és ezek hozadékaként keletkezett saját tulajdonú vagyona van a záró rendelkezések. pontja szerinti rendelkezés figyelebe vételével. A Társulás által pályázati úton létrehozott vagyon a Társulás osztatlan közös tulajdonú vagyona, aely a tagok ellenkező egállapodása hiányában a tagok vagyoni hozzájárulása arányában képezi a tagönkorányzatok eszei tulajdoni hányadát a hatályos Ptk. szabályai szerint. 7

A Társulásnak keletkezhet olyan vagyontárgya, aely közös tulajdonában állhat a Társulásnak és valaely tagjának, vagy esetleg az állanak (például közű). Az ilyen vagyontárgyak használatára, illetve vagyongyarapodására stb. vonatkozóan a Társulás a tulajdonossal (tulajdonosokkal) külön egállapodást köthet. Ellenkező egállapodás hiányában a Társulás olyan arányban jogosult részesedni a közös vagyonból, vagy annak hasznából, illetve, olyan értékben köteles viselni annak terheit, költségeit és ezek járulékait, ailyen értékben a Társulás hozzájárult a közös vagyon létrejöttéhez, illetve, ailyen értékben tulajdoni hányadra tett szert a keletkezett közös vagyonban. A különtulajdonú, társulásba bevitt vagyon, illetve, a később keletkezett külön és agántulajdonú hányadok elkülönítése, kezdettől pontos nyilvántartása érdekében a társulásba bevitt vagyontöeg tulajdoni, használati viszonyait, fennálló vagyoni értékű jogokat (szolgalo, jelzálogjog stb.) a jogosultaknak, kötelezetteknek közölni kell, s nyilvántartásba kell venni. A vagyon vagy vagyoni értékű jog, kötelezettség, teher értékét aennyiben a társult felek azt inősített szavazattöbbséggel elfogadják a nyilvántartási értéken kell száításba venni, ennek hiányában adó és értékbizonyítvány kiadásával, vagy közösen egrendelt értékbecsléssel (igazságügyi szakértő által készítve) kell egállapítani. Ha a külön költséget igénylő értékbecslés kisebbségben aradt tagok kívánságára történik, ők kötelesek lélekszáuk vagy vagyoni hányaduk (vagyoni hozzájárulásuk) arányában egelőlegezni a költségeket. Ha indokolatlannak inősül az így felerülő költség, a kisebbségben szavazók terhe arad. A vagyonnal való rendelkezési jogot a Társulási Tanács gyakorolja a Társulási Megállapodásban rögzítettek szerint. A Tag által (esetleg haradik szeély által) a társulás használatába adott vagyonra nézve külön egállapodás alapján használati díjat kell fizetni, vagy egyéb elszáolást készíteni. A használati díjfizetési és indenkori elszáolási kötelezettség akkor is fennarad, ha a tag bárely ódon kilép, s a Társulás a bennaradó vagyonát ne tudja, vagy csak a Társulás, vagy a űködtetett vagyonnal biztosított szolgáltatás, egyéb űködés ellehetetlenülésével vagy aránytalan költségével tudná pótolni. A Tagok e Társulási Megállapodás aláírásával hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a Társulás céljainak egvalósítása érdekében többségi részesedésével (vagy együttesen több költségvetési szerv többségi részesedésével) létrejövő gazdasági társaság alapításában részt vegyen, illetve abba belépjen. A tagok által bevitt és önerőként biztosított, illetve hazai és EUs táogatás keretében elnyert vagyon: a) a tagok bevitt vagyona, aely lehet: bevitt saját tulajdonú, bevitt vegyes tulajdonú, a Társulás fennállása alatt keletkezett, részben vagy egészében társulási tulajdonú, egyéb vegyes tulajdonú, stb. b) a tagok által az alapításhoz, ajd egalakulás után biztosított vagyon és hozadékai: az alapítói vagyon, a tagok beruházási hozzájárulásai, a tagok űködési hozzájárulásai, a tagok egyéb hozzájárulásai, lehetséges önkorányzati önerős táogatások, egyéb tárgyi vagyon vagy vagyoni értékű jog (pl. a Délalföldi Ivóvízinőségjavító Konzorciu vagyonából a társulást vagy a tagokat egillető tulajdoni hányad vagy vagyoni értékű jog), egyéb vagyon vagy bevétel (pl. kaat). c) a projekt legjelentősebb értékű külső pénzforrását képezi: a táogatási konstrukció keretében igényelt táogatás, aely egegyezik az Európai Unió SA/KA forrásával, valaint a nezeti hozzájárulás. A Tagok vállalják, hogy az alapítói hozzájárulást az. száú ellékletben szereplő táblázat szerint, és a költségvetésük keretében biztosítják: A Tagok az általuk vállalt alapítói vagyon összegét a kincstári bejegyzést követően napon belül kötelesek befizetni a Társulás által egnyitott bankszálára. A Tagok szükség esetén a jelen Megállapodásban alkalazott elvek szerint felülvizsgálják hozzájárulásaik arányát és értékét. Aennyiben a Társulás űködési költségei előreláthatóan eghaladják a rendelkezésre álló összeget, a Társulási Tanács az Elnök javaslatára a Tagok előzetes értesítését követően költségérséklő intézkedést hozhat, szükség esetén a űködési hozzájárulás befizetését határozhatja el. A inősített szavazati aránnyal elfogadott többletfizetési kötelezettséget a kisebbséggel ellenszavazó Tagok a legközelebbi költségvetésükbe kötelesek beépíteni és annak elfogadásától száítva 6 napon belül befizetni a Társulás szálájára. 8

Felondás, kizárás, a Társulás egszűnése A egállapodás felondása: A Társulási Megállapodás a beruházási és kötelező űködtetési időtarta alatt rendes felondással ne szüntethető eg. Társulási Megállapodásban, a Táogatási szerződésben vagy ezekhez kapcsolódó szerződésben, határozatban vállalt kötelezettségek teljesítése alól jogszerűen csak a kilépni szándékozó tagönkorányzat képviselőtestületének inősített többséggel hozott határozata és a Társulási Tanács inősített többséggel hozott jóváhagyása ellett, a Táogató előzetes írásbeli hozzájárulásával, a társulás további űködőképességének fenntartását biztosító egállapodás létrejöttével lehet a hatályos, különösen a költségvetési szervekre, az önkorányzatokra és társulásaikra vonatkozó jogszabályok betartásával. A tagönkorányzat kizárása: A Társulási Tanács inősített többséggel hozott határozatával, a naptári év utolsó napjával kizárhatja a társulásból azt a tagot, aely a Társulási Megállapodásban vagy a Társulás határozatban foglalt kötelezettségének isételt felhívásra, határidőben ne tett eleget. Kizárási oknak inősül különösen: ha a Tag a egállapított pénzügyi vagy egyéb kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére, a felszólítás kézhezvételét követő 6 napon belül se tesz eleget; ha a Tag a Társulás űködéséhez szükséges döntési vagy előzetes egyeztetési kötelezettségének ne tesz eleget; ha a Tag a Társulás érdekei ellen cselekszik, vagy súlyosan veszélyezteti a hatékony együttűködést. A kizárt Tag a Ptk. szerinti kártérítési felelősséggel tartozik a többi Tagnak a progra egvalósításával összefüggésben a társulási tagsága egszűnésével felróhatóan okozott károkért, többletköltségekért. (Ide értendő többek között a beruházás átalakítási kényszere, ódosított tervek, szervezet átalakítása, üzeeltetés költségeinek egnövekedése, beruházás elhúzódása, stb.) A társulás egszűnése: A Társulás egszűnik a helyi önkorányzatok társulásairól és együttűködéséről rendelkező hatályos jogszabályok szerint, és az abban eghatározott esetekben. A Társulás tagönkorányzatai a Társulás egszűnésekor kötelesek egyással elszáolni ellenkező egállapodás hiányában a bevitt vagyonuk leltár szerinti értékének alapul vételével, és a Társulás száára teljesített vagyoni hozzájárulásuk arányában, a társulási osztatlan közös tulajdonú vagyonból az egyes tagönkorányzatokra jutó hányadok kiadásával. A projekt során egvalósuló, a Társulás tagjainak közös tulajdonába kerülő eszközrendszer, illetve űszaki egoldás a közös tulajdon egszüntetése során a tagok ellenkező egállapodása hiányában annak egvalósulási helye szerinti önkorányzat tulajdonába kerül. A Társulás fennaradása a kötelező időtarta letelte után: A Társulás kötelező fennaradásának időtartaát követően a tagönkorányzat a bevitt vagyona és osztatlan közös tulajdonú vagyoni hányada kiadására a hatályos jogszabályok betartása szerint tarthat igényt annak figyelebe vételével, hogy annak kivitele ne veszélyeztetheti a Társulás közfeladatának ellátását. Egyéb esetben a Társulás volt tagját a Társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti eg. A Társulási Megállapodás aláírásával inden Tag hozzájárulását adja, hogy kilépése esetén a tagi elszáolás keretében neki jutó vagyonból külön nyilatkozata nélkül is levonható a Társulást egillető, kilépésével keletkezett, jogszabály, a Táogatási szerződés, a Társulási Megállapodás, vagy a tagönkorányzat egyéb vállalása szerinti tartozása. Egyben a kilépő tag tartozása csökkenthető a társulásból ki ne vihető vagyonának axiu évi bérleti díja beszáításával. A tagönkorányzatok kötelezik agukat, hogy aennyiben olyan társulási osztatlan tulajdonú közös vagyon keletkezik, aely ne kivihető, ert valaely tagönkorányzat(ok) száára az ivóvíz közszolgáltatás lehetetlenné válna, haladéktalanul rendelkeznek erről a Társulási Megállapodásban. Erre az esetre a tagönkorányzatok kijelentik, hogy a tulajdoni hányaduk terészetben való kiadásától használati díj fejében határozatlan időtartara eltekintenek, ivel a létrejött vagyon 9

célvagyon, aelynek a lakosság egészséges ivóvízbiztosítását kell szolgálnia. Az érintett önkorányzat vagyonának kiadását akarata ellenére se lehet elhalasztani azonban a Ttv. 7. (6) bekezdésében előírt 4 évnél hosszabb időtartara. A Társulás által a Táogatási Megállapodásban közösen vállalt feladatok teljesítését és/vagy időtartaának leteltét követően a Társulási Megállapodás felondását, a kilépést, vagy a egszüntetést bárely tag jogosult kezdeényezni a Társulási Megállapodás, a társulási belső szabályzatok, valaint a hatályos jogszabályok, különösen az önkorányzati társulásokra, állaháztartásra vonatkozóak betartásával. A Társulás Elnöke a Társulási Megállapodás teljesülése indokával, vagy a Társulási Megállapodás időtartaának leteltével az elszáolás elfogadásra való előkészítésével és a tagönkorányzat egyetértő határozata alapján a Társulás egszüntetéséről, vagy valaely tagönkorányzat felondásáról, bárely tag kezdeényezése esetén, hat hónapon belül köteles a Társulási Tanácsot összehívni, és a egszüntetés kérdésében a döntést eghozatni. A tagönkorányzatok az elszáolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a közfeladatot ellátó és/vagy átvállaló használati jogát, szükség esetén erre nézve külön egállapodást kötnek... A HORIZONTÁLIS POLITIKA BEMUTATÁSA... Az adatlapon vállalt, a szervezet űködésére szepont(ok) érvényesítésének beutatása vonatkozó esélyegyenlőségi TiszaMaros Ivóvízinőségjavító Önkorányzati Társulás a választható esélyegyenlőségi intézkedés közül az alábbiakat választja: Esélyegyenlőségi unkatárs, felelős alkalazása Ez az intézkedés a pályázó szervezet űködésére vonatkozik. A hivatalos igazolást célzandó, a belső unkatárs jelenleg is esélyegyenlőségi feladatokat lát el. A funkció a projekt zárásáig és a fenntartásig folyaatosan élni fog. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) egléte A Társulás önkorányzatai jelenleg is rendelkeznek Esélyegyenlőségi tervvel, aelynek célja a szervezeten belül a unkavállalók közötti esélyegyenlőség egteretése és fejlesztése huán erőforrás enedzsent eszközökkel, illetve unkahelyi akadályentesítéssel. Az ET tartalazza a unkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre egfogalazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket.. táblázat: Tervezett fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatai: Indikátor neve Foglalkoztatottak száa (statisztikai álloányi létszá) (fő) Nők száa a foglalkoztatottak közt (fő) A projekt által érintettek száa (fő) Nők száa a projekt által érintett célcsoportban (fő) Roa eberek száa a projekt által érintett célcsoportban (fő) Fogyatékos eberek száa a projekt által érintett célcsoportban (fő) 4 Benyújtáskor Projekt befejezéskor Projekt fenntartás végén 4 4 4 7 48 799 7 7 8 7 949 88 97 8 7 4 6

Jogosultsági, azaz kötelezően vállalandó esélyegyenlőségi feltételek: A Társulás tudatában van a KEOP.. Ivóvízinőségjavító konstrukció előírásainak az esélyegyenlőségre vonatkozó jogosultsági feltételek vonatkozásában, így: A hátrányos helyzetű eberek helyzetének javulása érdekében a kialakításra kerülő, a projektet beutatós saját honlap, az a WC szabvány szerint infokounikációsan akadályentesen fog űködni a projekt előkészítése és végrehajtása során. A projektgazda a fejlesztéshez kapcsolódó eseényeken, így a sajtó tájékoztatókon és a projektzáró ünnepségen is esélytudatosságot kounikál. Ennek keretében ne közvetít társadali kirekesztést, csökkenti a eglévő előítéleteket. A neek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szepontokat érvényesíteni kell ind az előkészítés, ind a ajdani végrehajtás közbeszerzési eljárásai során. A projekt kidolgozásánál vizsgálni kell a hátrányos helyzetű, különösen az álláskereső unkaerő alkalazásának lehetőségét.... Az adatlapon vállalt, a szervezet űködésére szepont(ok) érvényesítésének beutatása vonatkozó fenntarthatósági TiszaMaros Ivóvízinőségjavító Önkorányzati Társulás a választható fenntarthatósági intézkedés közül az alábbiakat választja: Környezet szepontú tanúsítás szerint űködik A Társulás területén lévő vízű a pályázat benyújtásakor rendelkezik a nezetközileg használt szabvány szerint hitelesítő szervezet által tanúsított ISO 4 tanúsítással. A Társulás vállalja a LA progra Fenntarthatóság helyi prograja elkészítését A Társulás települései vállalják, hogy elkészítik a Local Agenda prograot, ivel céljuk, hogy az önkorányzatok aktív és cselekvő közreűködésével, a lakosság tevőleges táogatásával olyan progra elkészítése és egvalósítása, aely a fenntartható fejlődés elvére épül. A Társulás tudatában van annak, hogy a dokuentuok elkészítése jelen pályázati konstrukció keretében ne elszáolható. A Táogatási szerződés aláírásától száított hónapon belül rendelkezésre fog állni. 6

. táblázat: Tervezett fejlesztés fenntarthatósági alapadatai: Kötelezően egadandó fenntarthatósági indikátorok (jogosultsági feltétel) a) Fajlagos vízfelhasználás értéke Mértékegység teljes vízfelhasználás terelés egysége (t,,,, üzeóra, db) v. szolgáltatás egysége (fő, e, óra) teljes energiafelhasználás 4 fő 4 kwh 9 fő 4 t,4 t,64 t,64 db db 4 fő fő 4 fő fő 4 terelés egysége (t,,,, üzeóra, db) v. szolgáltatás egysége (fő, e, óra) c) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának értéke (COe) ártalatlanításra kerülő Ártalatlanításra kerülő hulladék hulladék d) arányának értéke összes hulladék ennyisége újrahasznosított Újrahasznosított papírhasználat papírcsoag ( lapos) d) aránya összes felhasznált papírcsoag ( lapos) kistérségben élő saját A kistérségben élők foglalkoztatottak száa e) foglalkoztatottságának értéke saját foglalkoztatottak száa A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásegosztásban f) tudásegosztáson részt vett résztvevők száa unkavállalók aránya össz unkavállalói létszá b) Fajlagos energiafelhasználás értéke Pályázat benyújtásakor érvényes érték Jogosultsági, azaz kötelezően vállalandó fenntarthatósági feltételek: A Társulás tudatában van a KEOP.. Ivóvízinőségjavító konstrukció előírásainak az fenntarthatóságra vonatkozó jogosultsági feltételek vonatkozásában, így: Minden, a projekt részeként indított beszerzés (eszközök, terékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzése) esetén figyelebe kell venni, és alkalazni kell a környezeti szepontokat (zöld beszerzés). A rendezvények, egyeztetések, egbeszélések stb. körülényei környezettudatosságot kell, hogy tükrözzenek. A ásodlagos alapanyagok (újrahasznosított hulladékból létrehozott anyagok) felhasználási arányát a lehető legnagyobb értékre kell növelni a teljes alapanyag felhasználáson belül. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét tudatosan inializálni kell. A szepontot és érvényesülésének részleteit a kivitel tervezésében kell beutatni, legalább a következő tartaloal: ideiglenes területfoglalás inializálása, anyagszállítási útvonal optializálása és gondos kiviteli tervezés, a zaj, por, pollen, elhagyott hulladék stb. egelőzése érdekében. Az új beruházás vagy felújítás eredényeként létrejövő közhasználatú építények akadályentesek kell, hogy legyenek. A Társulás vállalja, hogy ind az esélyegyenlőség, ind pedig a fenntartható fejlődés kapcsán eleget tesz az éves adatszolgáltatási kötelezettségének, ely szintén jogosultsági feltétel. Az alábbi táblázatban beutatjuk a Társulás összetételét és a projekthez szükséges pénzügyi hozzájárulás tagonkénti értékét. A Társulás döntése szerint az önerőt a települések egyás között a beruházási költség arányában kérték felosztani. 6 6

4. táblázat: Tagok neve Önkorányzati társulás Társulásban részt vevő önkorányzatok Gesztor / Projektben résztvevő önkorányzatok Lakosságszá** Területi érintettség Tulajdonjogot szerez % fő igen/ne igen/ne. Deszk 46,9 8,% 7 Igen igen. Kübekháza 67,8,4% 77 Igen igen. Tiszasziget 67,7,% 77 Igen igen 4. Újszentiván 6 44, 6,% 649 Igen igen. Röszke 97,8,89% 64 Igen igen 6. Zsobó 9,7,% 4 Igen igen 7 77, % 4.. 77, % 4 6 db. Összesen Pénzügyi hozzájárulás értéke* ezer Összesen Projekten kívüli tagok Együttűködésre vonatkozó adatok 6 db. Jogi szeélyiség nélküli társulás esetén. 7 6

Tagok neve Konzorciu Konzorciuvezető Konzorciui tagok Összesen Pénzügyi hozzájárulás értéke Lakosságszá Területi érintettség Tulajdonjogot szerez ezer % fő igen/ne igen/ne.. db. *EU Önerő Alap táogatás és önkorányzati önerő együtt 8 64

. HÁTTÉR, KÖRNYEZET.. AZ ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA... A terület közigazgatási lehatárolása A deszki székhelyű TiszaMaros Ivóvízinıségjavító Önkorányzati Társulás Deszk, Kübekháza, Röszke, Tiszasziget, Újszentiván és Zsobó településekből áll, aelyeknek közigazgatási területe ne alkot egybefüggő térséget. A vizsgált terület Csongrádegye déli részén fekszik a Szegedi statisztikai kistérség területén, a jelenlegi agyarroán, ill. agyarszerb határ ellett. A résztvevő települések indegyike Szeged vonzáskörzetéhez tartozó község.. ábra: A Társulás településeinek elhelyezkedése Szeged környékén (pirossal körbekeretezve) A vizsgált térség érintett települései teljes területükkel vesznek részt a Társulásban. A települések földrajzi elhelyezkedését a. ellékletben található térkép ábrázolja.. táblázat: A társulásban résztvevő települések közigazgatási behatárolása Település Régió Megye Kistérség Érintett KÖTEVIFE Lakosságszá (. január.) A Társulás központi települése: Deszk DélAlföld Csongrád Szegedi AlsóTiszavidéki 66 DélAlföld DélAlföld DélAlföld DélAlföld DélAlföld Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Szegedi Szegedi Szegedi Szegedi Szegedi AlsóTiszavidéki AlsóTiszavidéki AlsóTiszavidéki AlsóTiszavidéki AlsóTiszavidéki 7 96 779 67 A Társulás települései Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsobó A. fejezet terészetföldrajzi része Dövényi Zoltán (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere (MTA FKI, ) felhasználásával készült, a társadali és a gazdasági adatok a hozzáférhető KSH adatbázisokból, illetve a VÁTI TEIR adatbázisból száraznak. Ezeken felül a vízrajzi és vízfogyasztási 9 6

jellezőkre, illetve néhány, speciális adatra (pl. űködő vállalkozások száa, települési jövedeleadatok, civil szervezetek) vonatkozó inforációk önkorányzati adatközlés eredényeként állnak rendelkezésre. A fejezet egírásában segítséget nyújtottak ég az érintett települések hivatalos honlapjai.... A terület terészeti környezete A Társulásban résztvevő települések területe (vizsgált terület) a nagyobb részben Marosszög, ill. a DélTiszavölgy kistájakhoz, kis részben pedig (Zsobó) a Dorozsa Majsaihookhát kistájhoz tartozik. A vizsgált terület nagy része 78 és 9 közötti tengerszintfeletti agasságú, ártéri szintű síkság, aelyet kisebb árentes szigetek tagolnak. Ezeken a részeken a felszíni forák nagy része folyóvízi eredetű. A felszín nagy részét holocén időszaki üledékek (hookliszt, ártéri iszap, agyag) fedik, de Deszktől délre, a agasabb térszinteken folyóvízi erózióval kipreparálódott lösszel fedett agaslatok is találhatók. Zsobó település területe szélhordta hookkal fedett hordalékkúpsíkság, aelyet kisebb szikes laposok tagolnak. Vezetéképítés szepontjából a földtani viszonyok kedvezőek, hiszen a felszín közeli üledékek száraz időjárás esetén könnyen ozgathatók, és ne olósak. Éghajlat A vizsgált terület éghajlata eleg száraz. Az évi napsütéses órák száa és között alakul, de a déli, a Tiszához közel eső részeken ennél valaivel elérheti a 8t is, aelyből a nyári hónapokra 884 óra jut. A csapadék évi átlagos összege és között alakul, aelyből a vegetációs időszakban 4 hullik. A csapadék ennyisége keleti, északkeleti irányban növekszik. Az ariditási index,4 és, között alakul, de a terület délnyugati részén ennél valaivel agasabb (,) értéket is elérhet. A térségben az uralkodó szélirány az északnyugati, a déli és a délkeleti. Vízrajz Felszíni vizek A Társulásban résztvevő települések nagy része a Maros, ill. a Tisza ára nagyrészt entesített árterén fekszik. Kivétel ez alól Zsobó település, aely ár árentes térszinten helyezkedik el. A területről összességében elondhatjuk, hogy száraz vízhiányos terület. A vízhiányt elvileg pótolni tudnák a Tisza és a Maros árvizei, de a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat szerint az árvízi víztöbblet ne kerül egtartásra, hane levezetésre kerül, ai terület szárazodását eredényezi. A vízháztartásra vonatkozó adatok a arosszögi részeken a következőképpen alakulnak: Lf =, l/s.k Lt = 8 % Vh = /év Ugyanezek az értékek Röszke, ill. Zsobó területén: Lf =, l/s.k Lt = % Vh = 6 /év A térséget érintő két nagy vízfolyás a Tisza és a Maros, aelyhez több kisebb ellékvízfolyás csatlakozik. A Maros vízhozaa (Makónál) kisvízkor 4, középvízkor 6, nagy vízkor pedig 8 /s, a Tiszáé (Szegednél) kisvízkor 6, középvízkor 8, nagyvízkor pedig 47 /s. A vizsgált terület legjelentősebb ellékvízfolyásai a Kiszobor Ladányifőcsatorna (7, k, k ), a Deszk Fehértói csatorna (7 k, k ), a Szőreg Deszk Kübekházicsatorna ( k, 9 k ), az Ószentiváni főcsatorna ( k, 6k ), a Mattyfőcsatorna ( k, 7 k ), a Paphalifőcsatorna (4 k, 8 k ), valaint a Dorozsa Majsaifőcsatorna (4 k, 4 k ). A Tiszán és a Maroson a nagyvizek időszaka többnyire a kora nyári időszakokban jellező, a csatornákon általában a hóolvadást követően. A területen több száz k hosszú belvízcsatornahálózat vezeti le az időszakos víztöbbletet. A Tisza vízinősége II. a Marosé és a ellékvízfolyásoké III. osztályú. Az állóvizek száa csekély, ezek közül is a többség esterséges kialakítású. A terület legjelentősebb állóvize a GyálarétiHoltTisza (6 ha). A térség folyóit végig árvízvédeli töltések kísérik, így a folyók áradásai ne képesek pótolni a kliatikus viszonyokból adódó vízhiányt, ai a terület kiszáradását okozza. E kiszáradási folyaathoz járul hozzá a vizek levezetése a rövid, víztöbblettel rendelkező időszakokban. 4 66

Talajvíz A talajvíz és 4 között ingadozik a területen, ennyisége jelentéktelen. Kéiai jellegét tekintve a kalciuagnéziuhidrogénkarbonátos típus jellező, keénysége nk körül alakul, de a települések környékén ennél valaivel agasabb. Rétegvíz A rétegvíz ennyisége, l/s.k. A kutak átlagos élysége eghaladja a t, de néelyek nagyobb élységű fúrásokból táplálkoznak. A kutak vízhozaa területenként változó, Röszke térségében eléri a l/pt. A kutakból, a geoterikus gradiens agas értéke iatt több helyen terálvíz jön fel. Az elúlt évtizedek intenzív vízkivétele iatt a kutak vízhozaa, ill. a víz hőérséklete csökkent. A felszín alatti vizek esetében az. fejezetben részletezett probléák állnak fenn. A vízbázis a Dunai szerkezeti árok délkeleti részéhez, int földtani egységhez tartozó területen található. A több száz éter vastag üledék sok helyen durva szecséjű, agas hookszázalékú és igen jó vízadó képességű. A tágabb terület rétegvizeinek általános jellezője a agas arzén és aónia tartalo, illetve a geoterikus adottságoknak következényeként a agas hőérséklet. Deszk vízbázis ind a két kútja, tehát indkét élységtartoány kiterelt vize, vízinőségi szepontból kifogás alá esik. A indkét (779 és 74 éteres) élységtartoány As, NH4, NO, Fe és Mn koponensek tekintetében haladja eg a határértéket. A kieelten vizsgált koponensek ellet a víz hőérséklete ne felel eg az ivóvízellátás előírásainak. Kübekháza vízbázis terelő indkét kútja, tehát a élységtartoány kiterelt vize, vízinőségi szepontból kifogás alá esik. A terelt (9 éteres) élységtartoány As, NH4 és alkalanként Fe és Mn koponensek tekintetében haladja eg a határértéket. Röszke vízbázis ind a háro kútja, tehát ind a háro élységtartoány kiterelt vize, vízinőségi szepontból kifogás alá esik. A sekélyebb (88 éteres) élységtartoány As, NH4, Fe és Mn koponensek tekintetében haladja eg a határértéket. A két élyebb (79 és 4 éteres) réteg kiterelt vize, As, NH4, és Fe koponenskörben haladja eg a határértéket. Tiszasziget vízbázis ind a két kútja, tehát indkét élységtartoány kiterelt vize, vízinőségi szepontból kifogás alá esik. A két vize közel azonosnak tekinthető, NH4 és alkalanként Fe koponensek tekintetében haladja eg a határértéket. As csak a élyebb szinten van érési eredény, ez kisértékű határérték túllépést utat. Újszentiván vízbázis jelenleg terelő kútjának vize, vízinőségi szepontból kifogás alá esik. A vizsgált (69 éteres) élységtartoány a érések szerint As, NH4, Fe és Mn tekintetében haladja eg a határértéket. Zsobó vízbázis ind a háro kútja, tehát indkét élységtartoány kiterelt vize, vízinőségi szepontból kifogás alá esik. A sekélyebb (74 éteres) élységtartoány As, NH4 és Fe koponensek tekintetében haladja eg a határértéket. A /4. (VII..) korányrendelet (Korányrendelet a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól) szerint a projekt területe a Tisza bal part a HárasKörös torkolata és az országhatár közt és a Tisza jobb part a Zagyva torkolata és a déli országhatár közt tervezési részegységekhez tartozik. A kistáj települései közüzei vízzel ellátottak, azonban csatornázás ne indenhol van. Az ivóvízhálózat jelentős ipari és ezőgazdasági kapacitásokat ne lát el. Talajok, élővilág A vizsgált terület nagy részsén különböző öntés, ill. réti talajtípusok jellezőek. A agasabban fekvő, árentes részeken löszön kialakult csernozjo talajok jellezőek. A Zsobó településhez tartozó részeken főleg hooktalajok fordulnak elő, de a élyebb fekvésű részeken szikes talajtípusok is egtalálhatók. A Társulás nagyobbik része növényföldrajzi szepontból a Tiszántúli, a kisebbik Zsobóhoz tartozó része a Duna Tisza közi flórajáráshoz tartozik. Jellező eredeti növénytársulásai a pusztai tölgyesek, hooki tölgyesek, borókás nyárasok, sziki tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek, a löszpuszta rétek és a 4 67

szikes rétek, a élyebb fekvésű részeken a tölgykőrisszil ligeterdők, különböző puhafás ligeterdők, ill. vizes élőhelyekre jellező különböző lágyszárú társulások. Az eredeti növénytakaró, ill. élővilág ára erősen visszaszorult. A terület nagy részén intenzív szántóföldi űvelés folyik (jellező teresztett növények a búza, kukorica, lucerna, a vöröshagya, ill. különböző olajos növények), ugyanakkor viszonylag nagyobb összefüggő foltokban aradtak eg gyepterületek. Az erdőűveléssel érintett területeken fenyő és különböző lágylobú fajok jellezők. Fontos egjegyezni, hogy a jelenlegi tájhasználat a vízháztartás, ill. a kliatikus szélsőségek szepontjából tovább rontja a táj adottságait. Natura A Társulásban több NATURA terészetegőrzési terület is érintett. Ezek a következők: Deszkigyepek (HUKM), Maros (HUKM8), DélHookhátság (HUKN8).... Jellező településszerkezet A Társulás települései közül Deszk, Kübekháza és Zsobó a DélAlföldre különösen jellező a tervszerű építést, vagy újjáépítést tükröző sakktábla jellegű településszerkezet jellezi. Ennek a szerkezetnek jellezője a raszteres egyással párhuzaos, ill. egyásra erőleges utcák hálózata. Ehhez hasonló ún. sakktáblás körutas szerkezet jellező Tiszasziget településre. Röszke és Újszentiván régebbi részei az úti falvakra jellező szerkezet szerint épültek, de az újabb településrészek ár sakktáblás alaprajzúak. A települések térképeit, kül és belterületi határait a. elléklet tartalazza... GAZDASÁGITÁRSADALMI HELYZET BEMUTATÁSA... Deográfiai helyzet, tendenciák A Központi Statisztikai Hivatal Helységnévtára szerint a társulás településeinek össznépessége. január elsején.48 fő volt. A résztvevő települések közül Deszk és Zsobó népessége haladja eg kevéssel a. főt, a többi település népességszáa. és. fő között alakul. A hat vizsgált település közigazgatási területét alapul véve a népsűrűség 8,4 fő/k volt ben, aely a agyarországi átlag alatt van. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a hat település Szeged aggloerációjának részét alkotja, a Társulás népsűrűsége eghaladja a DélAlföld régió átlagát (7 fő/k ). 6. táblázat: A népességszá, lakásszá, ill. a vízbekötések száa a társulás településein. január elsején Deszk Központi belterületen Lakosszá (fő) Lakások száa (db) Vízbekötések száa (db) Egyéb lakóegységek száa (db) 64 Egyéb belterületen Kübekháza Központi belterületen Lakosszá (fő) Lakások száa (db) Vízbekötések száa (db) Egyéb lakóegységek száa (db) 7 9 78 Egyéb belterületen 4 Külterületen Összesen 8 9 6 66 9 Külterületen Összesen 7 9 78 68

Röszke Központi belterületen Lakosszá (fő) Lakások száa (db) Vízbekötések száa (db) Egyéb lakóegységek száa (db) 646 Egyéb belterületen Tiszasziget Központi belterületen Lakosszá (fő) Lakások száa (db) Vízbekötések száa (db) Egyéb lakóegységek száa (db) 697 74 67 Egyéb belterületen Újszentiván Központi belterületen Lakosszá (fő) Lakások száa (db) Vízbekötések száa (db) Egyéb lakóegységek száa (db) 67 49 Egyéb belterületen 4 Zsobó Központi belterületen Lakosszá (fő) Lakások száa (db) Vízbekötések száa (db) Egyéb lakóegységek száa (db) 4 78 7 Egyéb belterületen Külterületen Összesen 6 8 96 47 Külterületen Összesen 8 4 4 779 66 9 4 Külterületen Összesen 67 49 4 Külterületen Összesen 7 67 78 8 8 8 A projektben érintett települések népességi adatairól az alábbi források állnak rendelkezésre: a KSH. évi népszálálási adatai, a népességnyilvántartás 99. évi adatai, a KSH évente egjelenő statisztikai évkönyvei és az üzeeltető fogyasztási hely nyilvántartása. Az egyes települések népességszáának elúlt két évtizedben bekövetkezett alakulását a következő táblázat, ill. diagraok tartalazzák (a diagraok vízszintes tengelyén az évek, függőleges tengelyén a lakosságszá (fő) kerülnek egadásra). 4 69

7. táblázat: A társulás településeinek népessége 99 és között Deszk Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsobó Összesen 99 7 4 979 67 99 74 47 9 4 49 99 78 98 9 87 8 47 486 99 794 99 9 67 78 78 994 87 9 888 78 8 6 66 99 96 49 9 78 447 76 97 996 6 484 98 64 49 9 49 997 8 47 97 67 479 99 6 998 8 4 66 479 6 694 999 9 44 69 49 97 8 4 8 69 496 7 896 94 68 74 74 7 7 4 669 7 6 76 78 4 848 9 6 99 7 88 68 4 49 64 76 66 44 8 49 69 7 766 669 48 88 6 467 67 79 67 477 68 7 478 9 8 78 649 4 69 8 7 77 64 77 649 4 4 9 84 6 69 767 67 47. év az 99. év %ában 66 7 96 779 67 48,9,6,6,,6 7,9,6 Forrás: KSH Helységnévtár,. január.. ábra: Deszk település népességének alakulása 99 és között Deszk népessége az elúlt két évtizedben folyaatos növekedést utat, aely elsősorban a település pozitív vándorlási egyenlegének köszönhető. 44 7

4. ábra: Kübekháza település népességének alakulása 99 és között Kübekháza népességszáa az elúlt két évtizedben hullázó tendenciát utat. Az adatokban tapasztalható ugrás ről re a népszálálás során tett kiigazítás eredénye. A település népességszáa óta csökken, aely a negatív terészetes szaporulatnak, ill. 6 óta a negatív vándorlási egyenlegnek köszönhető.. ábra: Röszke település népességének alakulása 99 és között Röszke népessége az elúlt két évtizedben stagnált. Az adatokban tapasztalható ről re történő jelentősebb népességszá növekedés a népszálálást követő korrekció következénye. 4 7

6. ábra: Tiszasziget település népességének alakulása 99 és között Tiszasziget az elúlt két évtzedben összességében kisértékű népességnövekedést könyvelhet el. A növekedés elsősorban a kisértékű vándorlási nyereség következénye. 7. ábra: Újszentiván település népességének alakulása 99 és között Újszentiván népességszáa, hullázó üteben ugyan, de növekedett az elúlt két évtizedben. A növekedés elsősorban a település pozitív vándorlási egyenlegének köszönhető. 46 7

8. ábra: Zsobó település népességének alakulása 99 és között Zsobó település népessége folyaatosan növekedett az elúlt két évtizedben, aelynek hátterében a település pozitív vándorlási egyenlege áll. A növekedés ütee az elúlt években lelassult. 9. ábra: A vizsgált települések össznépességének alakulása 99 és között A Társulás településeinek össznépessége az elúlt két évtizedben növekvő tendenciát utatott. A növekedés értéke eghaladta a %ot. A növekedés hátterében a települések vándorlási nyeresége áll, aely a Szeged környéki szuburbanizáció következénye. Az elúlt években lassult a növekedés ütee, a népességszá stagnálóvá változott. A Társulás településeinek többségében az elúlt években a halálozások száa eghaladta a születésekét, azaz a terészetes szaporodás az országos trenddel egegyezően negatív volt. 47 7

8. táblázat: Terészetes szaporodás a Társulás településein, 9 Deszk terészetes szaporodása (fő) Kübekháza terészetes szaporodása (fő) Élve születések száa (fő) 6 6 6 7 4 7 4 7 8 7 7 9 4 4 Év Terészetes szaporodás (fő) 8 Élve születések száa (fő) Halálozások száa (fő) Röszke terészetes szaporodása (fő) Halálozások száa (fő) Terészetes szaporodás (fő) 8 Tiszasziget terészetes szaporodása (fő) Év Élve születések száa (fő) Halálozások száa (fő) Terészetes szaporodás (fő) Élve születések száa (fő) Halálozások száa (fő) Terészetes szaporodás (fő) 4 6 6 8 7 7 7 6 44 8 8 8 7 9 7 8 6 Újszentiván terészetes szaporodása (fő) Zsobó terészetes szaporodása (fő) Év Élve születések száa (fő) Halálozások száa (fő) Terészetes szaporodás (fő) Élve születések száa (fő) Halálozások száa (fő) Terészetes szaporodás 6 4 6 6 8 4 4 6 7 6 6 4 8 8 8 4 9 7 4 7 6 7 Forrás: VÁTI TEIR adatbázis A vizsgált települések többsége az elúlt években vándorlási nyereséget könyvelhet el. Ez a nyereség a Szeged környéki szuburbanizáció következénye. 9. táblázat: A Társulás településeinek vándorlási egyenlege, 9 Deszk állandó vándorlási különbözete Év Állandó Állandó Állandó vándorlási odavándorlás elvándorlás különbözet (fő) (fő) (fő) Kübekháza állandó vándorlási különbözete Állandó odavándorlás (fő) Állandó Állandó elvándorlás vándorlási (fő) különbözet (fő) 98 69 9 6 4 9 6 7 7 6 99 7 66 77 8 8 96 4 49 6 7 9 9 6 46 4 8 48 74

Év Röszke állandó vándorlási különbözete Tiszasziget állandó vándorlási különbözete Állandó Állandó Állandó vándorlási odavándorlás elvándorlás különbözet (fő) (fő) (fő) Állandó odavándorlás (fő) Állandó Állandó elvándorlás vándorlási (fő) különbözet (fő) 4 6 6 6 9 9 9 67 6 6 7 88 4 7 7 8 7 4 4 4 49 9 Év 9 96 Újszentiván állandó vándorlási különbözete Állandó Állandó Állandó vándorlási odavándorlás elvándorlás különbözet (fő) (fő) (fő) Zsobó állandó vándorlási különbözete Állandó odavándorlás (fő) Állandó Állandó elvándorlás vándorlási (fő) különbözet (fő) 6 6 9 7 44 6 77 6 89 7 76 8 8 6 4 8 6 9 96 9 68 8 9 Forrás: VÁTI TEIR adatbázis A 9 közötti időszakot vizsgálva a társulás települései közül Deszk, Újszentiván, Tiszasziget és Zsobó esetében vándorlási nyereségről, íg Kübekháza és Röszke esetében vándorlási veszteségről beszélhetünk. A terészetes szaporodás és elvándorlás egyenlegeit az alábbi ábrasorozat szelélteti.. ábra: A terészetes szaporodás és a vándorlási különbözet a Társulás településein 9 49 7

Összességében elondható, hogy a Társulás népessége a bevándorlási hullá hatására növekvő tendenciát utat. A deográfiai folyaatok kedvező alakulása jelentős részben a térség jó gazdasági és szociális helyzetére vezethető vissza. A Társulás növekvő lakosságszá az ingatlanpiac élénkülését, a lakások száának növekedését vonja aga után. ben 779 darab lakást regisztráltak a Társulás területén. A háztartások átlagos érete,67 fő volt, aely kevéssel a agyarországi átlag (,4) fellett van. Az átlagos háztartáséret Röszke kivételével indegyik vizsgált településen agasabb, int a hazai átlag. A legagasabb átlagos háztartásérettel Újszentiván település rendelkezik, ahol fő fölötti értéket értek ben.. ábra: Az átlagos háztartáséret a társulás településein, 76

A települések, népességkorösszetétel tekintetében kisebb különbségeket utatnak. A gyerek és fiatalkorúak (8 év alattiak) aránya Röszke kivételével indegyik település esetében eghaladja az időskorúakét (6 év felettiek). A gyerek, ill. fiatalkorúak aránya Deszk, Újszentiván és Zsobó községeken agasabb, aiben szerepe van a ár elített szuburbanizációs folyaatnak. A szuburbanizáció során a kiköltözések elsősorban a fiatalabb, gyerekes családokat érintik, így a befogadó települések esetében növekszik a gyerek, és fiatalkorúak, ill. a felnőtt korú lakosság aránya. E településeken kevésbé jellező az elöregedés folyaata.. táblázat: Település Deszk Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsobó Korösszetétel a társulás településein 7 évesek (%) 9 9 89 évesek (%) 6 6 6 6 6 6 6 év felettiek (%) 7 7 8 6 Népsűrűség A társulás egészének népsűrűsége 8 fő/k, ai elarad a hazai átlagtól, de eghaladja a Délalföldi Régió átlagát. Az országos átlagtól való eltérés agyarázata elsősorban a történeli és településorfológiai háttértényezőkben keresendő. A vizsgált települések közül Újszentiván népsűrűsége a egyei átlagnál nagyobb, Zsobó népsűrűsége pedig a agyarországi átlagot is több int %kal felülúlja.. ábra: A Társulás településeinek népsűrűsége, A népességszá várható alakulása az elkövetkező évben A vizsgált települések többségénél az elúlt két évtizedben a népesség növekedése volt jellező, ai azonban az utóbbi években érséklődött, vagy egállt. Mégis, a települések többségénél a következő évtizedekben is száolhatunk néi további népességnövekedéssel. Ennek valószínűsége abból adódik, hogy a településen viszonylag agas a gyerek és fiatalkorúak aránya. Az elúlt évtizedben kiköltözött családok gyerekei az elkövetkező években, ill. évtizedben lépnek be a gyerekvállalási korba, eellett pedig egyes településeken int Deszk, Újszentiván és Zsobó a következő években is száítani 77

lehet kisértékű vándorlási nyereségre. A projekthez készült szakterületi feltételezések is Kübekháza kivételével a népesség növekedést prognosztizálják.. ábra: A települések népességszáának alakulása 4ig, fő Település 4 Deszk 66 48 48 Kübekháza 7 4 Röszke 96 89 Tiszasziget 779 799 8 Újszentiván 67 7 7 Zsobó 66 6... Gazdaságitársadali jellezők, tendenciák A társulás települései a Szegedi statisztikai kistérséghez tartoznak. A Szegedi kistérség Csongrád egye délidélnyugati részén a jugoszláv határ entén fekszik. Elérhetőségi paraéterei igen kedvezőek: távolsága Budapesttől k autópályán, BudapestFerihegy repülőtértől 4 k. Az ös száú (E7) és a 4as száú (E68) nezetközi főutak (IVes és X/B helsinki korridorok), valaint a 47es (Hódezővásárhely, Békéscsaba) és az ös főút (Baja) fontos összekötő az ország délkeleti és déli területei felé. Területén áthalad az Mös autópálya, aely Röszkénél éri el a jelenlegi agyarszerb határt. Röszke egyben vasúti határátkelőhely is, Tiszaszigeten pedig további közúti határátkelőhely biztosít kapcsolatot a Délvidék, ill. a Balkán felé. Kitűnő vasúti kapcsolattal rendelkezik Budapest, Békéscsaba (Hódezővásárhely) és Mezőhegyes (Makó) felé. A Tisza tonnás hajókkal hajózható (IV. osztályú vízi út), Szegeden korszerűsített edencés kikötővel. A szegedi füves repülőtér fejlett fénytechnikával ellátott, kisgépek nezetközi forgalát is biztosítja. A térség gazdasága dinaikusan növekedett az elúlt két évtizedben, a gazdasági aktivitás a egyében itt a legagasabb, elyhez nagyértékben hozzájárul az, hogy Szeged az ország ásodik legfontosabb oktatási és kutatási központja, továbbá a hazai átlagnál fejlettebb az ipar és az ipari unkakultúra. A délalföldi régió gazdasági szerkezetét is jelentős értékben eghatározta a térség történele és a terészeti adottságok. A gazdaság szerkezete sokrétű, aelyből kieelkedik a történeli hagyoányokkal rendelkező ezőgazdaság, és az éleliszeripar. A Szegedi kistérségben a foglalkoztatottak %a ezőgazdaságban, 7% az iparban, %a szolgáltatásban dolgozik, a városban terészetesen alacsonyabb a ezőgazdaságban dolgozók aránya. A ezőgazdaságot a szántóföldi növényteresztés, zöldség, hagya és fűszerpaprika teresztés, vetőagterelés, fólia alatti zöldséghajtatás és virágteresztés, gyógynövényteresztés, gyüölcs és szőlőteresztés jellezi. Az állattenyésztésben jellező a szarvasarha, sertés és barofi. Az ipar fő profiljai: éleliszeripar, vegyipar, kőolaj és földgáz kiterelés, gépipar, textil, ruházati, bőr és cipőipar, porcelángyártás, építőipar, ezőgazdasági terékfeldolgozás. Az ipari terelés döntő hányadát az főnél nagyobb ipari szervezetek állítják elő. A térségben jelentős arányban van jelen a külföldi űködő tőke, hiszen hatalas a térség fejlődési potenciálja. A regionális, a határokon is átnyúló szerepkör az innováció és technológiatranszfer tekintetében különösen jelentős. A város oktatási és kutatási bázisa kieelkedő. A vasút helyben van, ai a logisztikai kapcsolattartás szepontjából igen kedvező. A térség logisztikai szolgáltatója a ROLA Terinálnál és a váhivatal is Szegeden található. A kistérség idegenforgaloi szepontból igen jó adottságokkal rendelkezik. Szeged városa kulturális központként kieelkedő idegenforgali vonzerőt testesít eg. A űvészeti kiállítások, színház eseények, irodali és zenei prograok és nezetközi sporteseények egész évben színes választékot nyújtanak az ide látogatóknak. Az infrastruktúra egyei szinten a Szegedi kistérségben a legfejlettebb. Az ivóvízellátásba bekapcsolt lakások aránya 94%, a vezetékes gáz 9%, hulladékszállítás %, szennyvíz %, a csapadékvíz elvezetés egoldott. A térségben jelen vannak a jelentősebb Internet szolgáltatók, a kábel TV hálózata és az interaktív csatlakozás széles körben elérhető. Az inforációs társadalo kiépítésében az első lépéseket ár egtette a kistérség. Egész területén odern kounikációs hálózat áll a lakosság rendelkezésére. A digitalizáltság %os, ai potenciálisan lehetővé teszi a agas szintű teleatikai szolgáltatások kialakulását és igénybevételét. 78

Foglalkoztatottság, unkanélküliség Regionális, sőt országos összehasonlításban is igen kedvező a Szegedi kistérség foglalkoztatási helyzete. A unkanélküliségi ráta a egyei, délalföldi és az országos átlagok alatt arad. Az alacsony unkanélküliséggel párhuzaosan agasabb a foglalkoztatottság szintje, a több jövedele iatt erősebb a fizetőképes kereslet, s indez a gazdaság űködésének, és a jövőbeni fejlesztéseknek eghatározó pillére. A térség kedvező ezőgazdasági adottságai következtében viszonylag jelentősnek ondható az agrárszektor jelentősége. Ugyanakkor a települések lakosságának egy jelentős része ingázó, így a helyben foglalkoztatottak aránya viszonylag alacsony. Röszke esetében a határenti fekvés, ill. az autópálya elletti helyzet következtében a logisztikai szolgáltatások szerepét érdees ég kieelni.. táblázat: Térségi unkanélküliségi ráta összehasonlító táblázat, 6 Év Magyarország Délalföldi régió Csongrád egye Szegedi kistérség 6 7,4 8,64 7,4,67 7 7, 8,7 7,4, 8 7,8 9, 8, 6, 9 9,98,7 9,4 7,7,4,4 Forrás: ÁFSZ 9,9 7,97 4. ábra: Térségi szintű unkanélküliségi ráta, 6 A társulás települései közül a kistérség éves átlagához képest alacsonyabb, ill. az átlag körüli unkanélküliségi rátával rendelkezik a júniusi adatok szerint Röszke, Deszk, Újszentiván és Zsobó, a kistérségi átlaghoz képest agasabb unkanélküliség jellezi Kübekháza és Tiszasziget településeket.. táblázat: Munkanélküliségi ráta a társulás településein, 6* 79

Település Deszk Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsobó Munkanélkülis égi ráta 6,77 6,8 4, 6,4 4,6,9. ábra: Munkanélkülis Munkanélkülis Munkanélkülis égi ráta 7 égi ráta 8 égi ráta 9,9 4,, 6, 7,4 8,7 4,,,8,8 4,98 7,7,9 4,79 7,4 4,46 4,,6 *inden évben a június.i állapot Forrás: ÁFSZ Munkanélkülis égi ráta,7 8,9 6, 8,78 6,4,9 Munkanélküliségi ráta a társulás településein, 6 Vállalkozási környezete A Szegedi kistérségben agas az főre jutó vállalkozások száa (vállalkozássűrűség). A Délalföldi régió az országos átlaghoz képest alacsonyabb vállalkozássűrűséggel rendelkezik, azonban a Szegedi kistérség kieelkedő adatokkal rendelkezik. Ez a kieelt pozíció szoros kapcsolatba hozható a szegedi aggloeráció különleges gazdasági helyzetével.. táblázat: Térségi szintű, főre jutó űködő vállalkozások száa, 48 Év 4 6 7 8 DélCsongrád Szegedi Magyarország alföldi egye kistérség Régió 7 6 68 8 7 6 68 8 69 6 67 8 68 9 6 8 7 6 67 8 4 8

4. táblázat: Térségi szintű, főre jutó űködő vállalkozások száa, 48 A társulás településein az főre jutó űködő vállalkozások aránya a települések többségénél az országos átlag alatti. 8ban viszonylag agas adatot Deszken értek (8), az országos átlag körüli értékkel pedig Újszentiván (7) és Zsobó (7) rendelkezett. Az főre jutó vállalkozások száa alacsonynak ondható Kübekházán (), Röszkén (47), és Tiszaszigeten (). Vállalkozási fora és létszá alapján azt ondhatjuk, hogy a térség vállalkozásai döntően ikro, és kisvállalkozások. A főt vagy annál több ebert alkalazó cégek száa 4% körül van. A vállalkozásokon belül az egyéni vállalkozások doinálnak, arányuk az összes vállalkozásból 4%. A jogi szeélyiséggel rendelkező gazdasági társaságok 9%a bt. és kft.. táblázat: Települési szintű, főre jutó űködő vállalkozások száa, 48 Év Deszk Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsobó 4 8 4 6 69 77 46 66 69 6 76 4 47 49 64 68 7 78 9 4 4 66 7 8 8 47 7 7 8

6. táblázat: Települési szintű, főre jutó űködő vállalkozások száa, 48 Lakásépítés, ingatlanberuházások Aint a következő táblázatban és ábrán látható, az elúlt két évtizedben a lakásépítési kedv eglehetősen élénk volt a vizsgált településeken. Mindez összefügg a jelentős bevándorlással, a jövedeli viszonyokkal és a kedvező unkaerőpiaci helyzettel. A társulás településeinek lakásálloánya év alatt.9 darabbal nőtt, ai több int,4%os növekedést jelent. 7. táblázat: A lakások száának alakulása a Társulás településein 99 és között Deszk Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsobó Összesen 99 978 67 66 46 89 47 99 998 67 9 7 46 888 48 99 68 6 7 47 9 489 99 4 7 4 7 48 94 49 994 9 7 76 487 96 4984 99 9 7 6 8 49 97 9 996 8 74 74 8 498 9 997 88 7 84 94 4 76 998 98 7 9 97 6 9 999 99 7 94 98 8 7 47 7 4 98 9 88 7 97 8 76 6 4 9 49 84 77 6 4 48 84 79 6 4 6 4 4 4 84 84 6 87 6 86 86 6 8 94 6 6 88 88 8 67 6 7 89 9 69 9 6 8 9 9 99 6 9 9 687 9. év az 99. év %ában 9 9 4 47 64 66 4 49 4 7 779 8, 4,9 8,7 8,8 9, 6,4,44 6 8

6. ábra: A Társulás lakásálloányának változása, 99 A vizsgált települések közül dinaikus lakásálloány bővülés tapasztalható Zsobó (6,%) és Deszk (8%) településeken. Mérsékeltebb, de növekedés jellezi Újszentivánt (9,4%), Tiszaszigetet (8,8%), Röszkét (8,%) és Kübekházát (4,6%) is. A Társulás településein a következő évtizedekben a lakásszá további növekedése várható, ai inden bizonnyal befolyással lesz az ivóvízigényekre is. Ezért célszerű az ivóvízinőségjavító beruházás szakterületi elezésében is növekvő lakásszáal és vízigénnyel száolni. Ingatlanfejlesztés, intézényi nagyfogyasztók A társulás területén ne űködnek jelentős nagyfogyasztók. Célzott ingatlanfejlesztés a jelenlegi inforációk szerint ne várható. 7 8

Jövedeli viszonyok A településekre vonatkozó jövedeli adatokat a VÁTITEIR adatbázis szolgáltatta. A vizsgált települések egy főre jutó nettó jövedeli adatai jellezően az országos átlag (874 4 ) alatt vannak, a Társulás központja, Deszk, bár egközelíti, de égse éri el az átlagértéket. A régiós átlagnál Kübekháza és Röszke kivételével indegyik település kedvezőbb helyzetben volt 8ban. 7. ábra: Az egy főre jutó nettó jövedele a társulás településein, 8 A települések közötti összehasonlításban az egy főre jutó jövedelekhez hasonlóan alakult az egy háztartásra jutó jövedelek szintje is. A legalacsonyabb a utató Röszkén és Kübekházán, íg Deszken és Újszentivánon a legagasabb. A vizsgált utató viszonylag agas Tiszaszigeten, és közel,6 illió Deszken és Újszentivánon. 8. ábra: Egy háztartásra jutó nettó jövedele, 8 8 84

Az adófizetők aránya kedvező, indegyik vizsgált településen eghaladja a 4%ot. A legkedvezőbb helyzet Deszk esetében tapasztalható, ezen a településeken az adófizetők aránya 4%. 9. ábra: Adófizetők aránya a teljes népességből, 8 A régió gazdasági növekedési lehetőségeit külföldi befektetők is stratégiai isérvként kezelik, ai az eddigi trend folytatódása esetén a beruházások száának további növekedését hozhatja. Mindez jövedeli szepontból hozzájárulhat a régió erősödéséhez, ugyanakkor tovább korlátozza a hosszú távú helyi gazdasági érdekek érvényesülését. A agas egy főre jutó jövedele lehetővé teszi az ivóvízinőségjavító beruházás egtérülését, jelentős a településeken a fizetőképes kereslet nagysága. A lakosság díjfizető képességének és díjfizetési hajlandóságának részletes elezését a tanulány 4... fejezete tartalazza. 9 8