IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA KÉTFORDULÓS PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ KEOP

Átírás

1 A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA KÉTFORDULÓS PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ KEOP RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MÓRAHALOM ÉS TÉRSÉGE IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT. FŐVÁROSI MÉRNÖKI TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT június

2 Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ MEGOLDANDÓ PROBLÉMA MEGOLDÁSI JAVASLATOK ÉS A VÁLTOZATELEMZÉS EREDMÉNYEI KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT BEMUTATÁSA KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS EREDMÉNYEI A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁNAK JAVASOLT ÜTEM- ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE AZ EDDIG ELKÉSZÜLT TANULMÁNYOK KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA Összefoglaló az EMT és a köztes RMT eltéréseiről Összefoglaló a köztes RMT és a végleges RMT eltéréseiről A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA JOGI STÁTUSZ A HORIZONTÁLIS POLITIKA BEMUTATÁSA Az adatlapon vállalt, a szervezet működésére vonatkozó esélyegyenlőségi szempont(ok) érvényesítésének bemutatása Az adatlapon vállalt, a szervezet működésére vonatkozó fenntarthatósági szempont(ok) érvényesítésének bemutatása HÁTTÉR, KÖRNYEZET ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA A terület közigazgatási lehatárolása A terület természeti környezete Jellemző településszerkezet GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Demográfiai helyzet, tendenciák Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA Helyzetértékelés Keresleti igények jellemzése Fejlesztési igény CÉLKITŰZÉSEK A célkitűzések meghatározása Eredményindikátorok VÁLTOZATELEMZÉS ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN A már elvégzett változatelemzések bemutatása Koncepcionális változatok összehasonlítása

3 A végső változatelemzés változatai A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA Műszaki leírás Költségek, bevételek és hasznok becslése Üzemeltetők által alkalmazott díjpolitika Egyéb releváns szempontok A VÁLTOZAT A változat leírása, műszaki ismertetése Költségek becslése További értékelési szempontok szerinti leírás B VÁLTOZAT A változat leírása, műszaki ismertetése Költségek becslése További értékelési szempontok szerinti leírás A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA Az értékelés módszertana szerinti összehasonlítás További összehasonlítás A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS Műszaki leírás Egyéb releváns szempontok A kiválasztott változat bemutatása Outputindikátorok INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS A beruházás tulajdonjogi kérdései Működtetés, üzemeltetés A PROJEKT HATÁSAI A projekt jelentős hatásai A projekt környezeti fenntarthatósága Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG- HASZON ELEMZÉSE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI PÉNZÜGYI ELEMZÉS Pénzügyi költségek becslése Pénzügyi bevételek becslése A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A megítélhető támogatási összeg meghatározása Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A projekt közgazdasági költségeinek becslése

4 A projekt hasznainak becslése Közgazdasági teljesítménymutatók ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS Érzékenységvizsgálat Kockázatelemzés CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA A projektmenedzsment szervezeti felépítése A projektmenedzsment működése ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV Ingatlanszerzés, tulajdonjog Egyéb feladatok Kommunikációs terv KOCKÁZATKEZELÉS STRATÉGIA KÖZBESZERZÉSI / BESZERZÉSI TERV ÜTEMTERVEK Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv Kifizetési ütemterv FAJLAGOS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA RÖVIDÍTÉSEK A TANULMÁNY MELLÉKLETEI

5 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Főbb adatok táblázat: Javítandó komponensek táblázat: A végső változatelemzés változatai táblázat: A változatelemzés eredménye táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök táblázat: A fajlagos beruházási költségek bemutatása projekt esetén táblázat: A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása projekt esetén táblázat: A kiválasztott változat tervezett beruházási költsége (Ft) táblázat: A pénzügyi közgazdasági költség-haszon elemzés eredményeként kapott fő teljesítménymutatók táblázat: A támogatás számítása táblázat: A lakossági díjak alakulása településenként projekt esetén (Ft/m 3 ) táblázat: A megvalósítás ütemezése táblázat: A Társulás üzemeltető szervezetei táblázat: Tervezett fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatai: táblázat: Tervezett fejlesztés fenntarthatósági alapadatai: táblázat: Együttműködésre vonatkozó adatok táblázat: A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek táblázat: A demográfiai helyzet alapadatai táblázat: A népességszám alakulása a társulás településein, táblázat: A Társulás településeinek népességszáma összesen, táblázat: Természetes szaporodás a társulás településein, táblázat: A vándorlás alakulása a társulás településein, táblázat: A települések népességének fő korcsoportok szerinti megoszlása százalékban táblázat: A népességszám várható alakulása táblázat: Térségi munkanélküliségi ráta összehasonlítása, táblázat: A munkanélküliségi ráta a társulás településein 2004 és 2010 között, % táblázat: Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma 2004 és 2008 között táblázat: Ezer főre jutó működő vállalkozások száma a Társulás településein, táblázat: A lakásállomány alakulása a településeken, táblázat: A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, táblázat: A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, táblázat: A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, táblázat: A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, táblázat: Javítandó komponensek táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Ásotthalom táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Ásotthalom táblázat: Kutak adatai - Ásotthalom táblázat: Kutak vízminősége - Ásotthalom táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Ásotthalom táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Ásotthalom táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Bordány táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Bordány táblázat: Kutak adatai - Bordány táblázat: Kutak vízminősége - Bordány táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Bordány táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Bordány táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Domaszék táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Domaszék táblázat: Kutak adatai - Domaszék... 97

6 52. táblázat: Kutak vízminősége - Domaszék táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Domaszék táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Domaszék táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Forráskút táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Forráskút táblázat: Kutak adatai - Forráskút táblázat: Kutak vízminősége - Forráskút táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Forráskút táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Forráskút táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Mórahalom táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Mórahalom táblázat: Kutak adatai - Mórahalom táblázat: Kutak vízminősége - Mórahalom táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Mórahalom táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Mórahalom táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Öttömös táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Öttömös táblázat: Kutak adatai - Öttömös táblázat: Kutak vízminősége - Öttömös táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Öttömös táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Öttömös táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Pusztamérges táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Pusztamérges táblázat: Kutak adatai - Pusztamérges táblázat: Kutak vízminősége - Pusztamérges táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Pusztamérges táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Pusztamérges táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Ruzsa táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Ruzsa táblázat: Kutak adatai - Ruzsa táblázat: Kutak vízminősége - Ruzsa táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Ruzsa táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Ruzsa táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Üllés táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Üllés táblázat: Kutak adatai - Üllés táblázat: Kutak vízminősége - Üllés táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Üllés táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Üllés táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Zákányszék táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Zákányszék táblázat: Kutak adatai - Zákányszék táblázat: Kutak vízminősége - Zákányszék táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Zákányszék táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Zákányszék táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai táblázat: Keresleti igények: Ásotthalom táblázat: Keresleti igények: Bordány táblázat: Keresleti igények: Domaszék táblázat: Keresleti igények: Forráskút táblázat: Keresleti igények: Mórahalom táblázat: Keresleti igények: Öttömös táblázat: Keresleti igények: Pusztamérges

7 112. táblázat: Keresleti igények: Ruzsa táblázat: Keresleti igények: Üllés táblázat: Keresleti igények: Zákányszék táblázat: Napi átlagos és csúcsfogyasztások települési bontásban és a Társulás egészében táblázat: Lakossági vízdíjak alakulása táblázat: Lakossági szennyvízdíjak alakulása táblázat: Az érintett településeken élők jövedelmi helyzete évben táblázat: A mutatók megnevezése táblázat: Az EMT-ben EVET szinten továbbtervezésre javasolt műszaki megoldások táblázat: MCA pontozási rendszere táblázat: MCA elemzés Műszaki megoldások értékelése táblázat: A Mórahalom és térsége projektcsoport több szempontú koncepcionális változatelemezésének az eredménye táblázat: A Mórahalom és térsége projektcsoport koncepcionális változatelemezésének az eredménye a projektcsoport végső összetétele esetén táblázat: A végső változatelemzés műszaki megoldásai táblázat: A végső változatelemzés projektváltozatai táblázat: A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása a projekt nélküli változatban településenként táblázat: Az üzemeltetési költségek becslésének eredményei a projekt nélküli változatban településenként (Ft) táblázat: A projekt nélküli eset költségeinek összegzése táblázat: Fogyasztásfüggő és alapdíjak a projekt nélküli változatban (Ft/m 3, Ft/hó/bekötés) táblázat: Pénzügyi bevételek a projekt nélküli változatban (Ft/év) táblázat: Üzemeltetők Cash-Flow kimutatása (Ft/év) táblázat: Méretezési vízigények Ruzsa kistérségi rendszer táblázat: A változat bemutatása táblázat: Az A változat beruházási költsége (Ft) táblázat: A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása az A változat esetén táblázat: Az A változat üzemeltetési és karbantartási költségei (Ft) táblázat: A jelenlegi létesítmények és berendezések felújítási és pótlási költségei az A változatban táblázat: Az A változat maradványértéke (Ft) táblázat: A költségek becslésének eredményei - A változat (Ft) táblázat: Méretezési vízigények Öttömös táblázat: Méretezési vízigények Pusztamérges táblázat: Méretezési vízigények Ruzsa táblázat: B változat bemutatása táblázat: A B változat beruházási költsége (Ft) táblázat: A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása a B projektváltozat esetén táblázat: A B változat üzemeltetési és karbantartási költségei (Ft) táblázat: A jelenlegi létesítmények és berendezések felújítási és pótlási költségei az A változatban táblázat: A B változat maradványértéke (Ft) táblázat: A költségek becslésének eredményei - B változat (Ft) táblázat: A változatelemzés eredménye táblázat: Összehasonlító mutatók a fenntartási időszak végén táblázat: Méretezési vízigények Ásotthalom táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Ásotthalom táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Ásotthalom táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Ásotthalom táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Ásotthalom táblázat: Méretezési vízigények Bordány táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Bordány táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Bordány táblázat: Hálózatrekonstrukció Tűzcsapok beépítése, Bordány táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Bordány

8 163. táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetéképítés, Bordány táblázat: Méretezési vízigények Domaszék táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Domaszék táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Domaszék táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Domaszék táblázat: Méretezési vízigények Forráskút táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Forráskút táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Forráskút táblázat: Hálózatrekonstrukció Tűzcsapok beépítése, Forráskút táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Forráskút táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetéképítés, Forráskút táblázat: Ellátandó külterületi településrészek - Mórahalom táblázat: Méretezési vízigények Mórahalom táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Mórahalom táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Mórahalom táblázat: Hálózatrekonstrukció Tűzcsapok beépítése, Mórahalom táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Mórahalom táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Mórahalom táblázat: Méretezési vízigények Öttömös táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Öttömös táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Öttömös táblázat: Méretezési vízigények Pusztamérges táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Pusztamérges táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Pusztamérges táblázat: Hálózatrekonstrukció Tűzcsapok beépítése, Pusztamérges táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Pusztamérges táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetéképítés, Pusztamérges táblázat: Méretezési vízigények Ruzsa táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Ruzsa táblázat: Hálózatrekonstrukció Tűzcsapok beépítése, Ruzsa táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Ruzsa táblázat: Méretezési vízigények Üllés táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Üllés táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Üllés táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Üllés táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Üllés táblázat: Méretezési vízigények Zákányszék táblázat: Hálózatrekonstrukció Mosató csomópontok, Zákányszék táblázat: Hálózatrekonstrukció Tolózárak beépítése földbe, Zákányszék táblázat: Hálózatrekonstrukció Vezetékcsere, Zákányszék táblázat: A kiválasztott változat bemutatása táblázat: Outputindikátorok Ásotthalom önálló táblázat: Outputindikátorok Bordány önálló táblázat: Outputindikátorok Domaszék önálló táblázat: Outputindikátorok Forráskút önálló táblázat: Outputindikátorok Mórahalom önálló táblázat: Outputindikátorok Öttömös önálló táblázat: Outputindikátorok Pusztamérges önálló táblázat: Outputindikátorok Ruzsa önálló táblázat: Outputindikátorok Üllés önálló táblázat: Outputindikátorok Zákányszék önálló táblázat: Outputindikátorok Mórahalmi Projektcsoport táblázat: Ivóvízminőség-javítási projekt beruházási költsége táblázat: A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása projekt esetén táblázat: Az üzemeltetési és karbantartási költségek projekt esetén táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költség fejlesztési különbözet táblázat: A jelenlegi létesítmények és berendezések felújítási és pótlási költségei projekt esetén táblázat: Maradványérték táblázat: Hasznos élettartamok részletezése a beruházási költségtételek alapján

9 222. táblázat: A fejlesztési különbözettel számolt költségek összegzése táblázat: Díjak előrejelzése táblázat: Forráskút és Zákányszék esetén a pályázatban vállalt és a fizetőképességi vizsgálatban becsült önkormányzatilag támogatott lakossági díjak táblázat: Az ivóvíz és szennyvíz kiadások aránya a háztartási nettó jövedelmekhez (2010. évi árszinten) táblázat: Számlázott ivóvízmennyiség projekt esetén (m 3 /év) táblázat: Pénzügyi bevételek projekt esetén (Ft) táblázat: Pénzügyi bevételek projekt esetén - fejlesztési különbözet (Ft) táblázat: Díjbevételek és az amortizációs költségek táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás mellett táblázat: A támogatás számítása táblázat: A projekt finanszírozási forrásai táblázat: A projekt finanszírozási terve a Társulás egészében, és önkormányzatonként táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága fizetési fegyelem figyelembe vételével táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei táblázat: A vízminőségi problémák összefoglalása táblázat: Az egészségügyi hasznok számszerűsítése táblázat: A hasznok összegzése (Ft) táblázat: Közgazdasági teljesítménymutatók táblázat: Az érzékenységvizsgálat eredményei táblázat: A forgatókönyv elemzés eredményei táblázat: A vizsgált változók küszöbértékei táblázat: A Monte Carlo szimuláció eredményei táblázat: Projektmenedzsment szervezet táblázat: Projektszervezet kompetencia-táblázata (a kiválasztás értékelési szempontrendszere) táblázat: Projektirányítási folyamatok táblázat: Tervek, engedélyek táblázat: A projekt kommunikációs terve táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv táblázat: Fajlagos beruházási költségek, vízminőségi paraméterek összefoglaló táblázata

10 1. ÖSSZEFOGLALÓ 1. táblázat: Főbb adatok A projekt címe: Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Projekt Projektgazda neve: Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Projektgazda székhelye: 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2. ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem) Igen Érintett települések száma (db) 10 Érintett lakosság (ezer fő) 31,042 A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó) A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó) április december Összes beruházási költség (Ft) Elszámolható beruházási költség (Ft) Nem elszámolható beruházási költség (Ft) A projekt előkészítés kezdete (év, hó) A projekt előkészítés tervezett befejezése (év, hó) augusztus április 1.1. MEGOLDANDÓ PROBLÉMA A projektben előirányzott ivóvízminőség-javító beavatkozások szüksgességét elsősorban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv határozza meg, amely 1998 novemberében került kiadásra és december 25-én lépett hatályba. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti, 1991-ben aláírt Európai Megállapodást kihirdető évi I. törvénnyel összhangban került sor az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló új 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet megalkotására. Ezt a rendeletet időközben módosította a 47/2005. (III. 11.), majd pedig a 65/2009 (III.1.) Kormányrendelet. Az ivóvízminőségre vonatkozó követelmények új feladatokat róttak azon településekre, ahol az egészségre ártalmas vízminőségi komponensek a határérték felett fordultak elő. A Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás tagtelepüléseinek mindegyike rendelkezik a komponensek valamelyikének határérték feletti előfordulásával a szolgáltatott ivóvízben, így igénybe kívánja venni az e problémakör megoldására adódó, KEOP Ivóvízminőség-javítása konstrukció keretében elérhető támogatást. 10

11 Az adatok értékelése alapján jelen projekt részeként az alábbi településeken, ill. az alábbi komponensekre vonatkozóan szükséges vízminőség-javító fejlesztéseket előirányozni: 2. táblázat: Javítandó komponensek Település 47/2005. (III. 11.) 65/2009 (III.31.) Ásotthalom + As, Fe, NH 4 Bordány + As, Fe, NH 4 Domaszék + As, Fe, NH 4 Forráskút + As, Fe, NH 4 Mórahalom + As, Fe, NH 4 Öttömös + As, Fe, NH 4 Pusztamérges + As, Fe, NH 4 Ruzsa + As, Fe, NH 4 Üllés + As, Fe, NH 4 Zákányszék + As, Fe, NH 4 + As, Fe, Mn, NH 4 + As, Fe, NH 4 + As, Fe, Mn, NH 4 + As, Fe, Mn, NH 4 + As, Fe, Mn, NH 4 + As, Fe, NH 4 + As, Fe, NH 4 + As, Fe, NH 4 + As, Fe, Mn, NH 4 + As, Fe, NH 4 Ásotthalom település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas és mangán tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja az ivóvíz-minőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 60 %-al haladja meg a határértéket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 50%, vas esetében 82,5 %. A rendelkezésre álló vízmintavételi eredmények alapján mangán esetében nincs határérték túllépés, de a koncentráció határérték körüli. Bordány település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja az ivóvíz-minőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 150 %-al haladja meg a határértéket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 80%, vas esetében pedig 87,5 %. A mangán koncentrációja határértéken van. Domaszék település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas és mangán tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja az ivóvíz-minőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 120 %-al haladja meg a határértéket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 50%, vas esetében pedig 75 %. A rendelkezésre álló vízmintavételi eredmények alapján mangán esetében nincs határérték túllépés, de a koncentráció határérték körüli. Forráskút település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas és mangán tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja az ivóvíz-minőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 30 %-al haladja meg a határértéket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 70%, vas esetében pedig 75 %. A rendelkezésre álló vízmintavételi eredmények alapján mangán esetében nincs határérték túllépés, de a koncentráció határértéken van. Mórahalom település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas és mangán tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja az ivóvíz-minőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 110 %-al haladja meg a határértéket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 50%, vas esetében pedig 65 %. A rendelkezésre álló vízmintavételi eredmények alapján mangán esetében nincs határérték túllépés, de a koncentráció határérték körül van. 11

12 Öttömös település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja az ivóvíz-minőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 150 %-al haladja meg a határértéket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 34%, vas esetében pedig 45 %. Pusztamérges település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja az ivóvíz-minőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 170 %-al haladja meg a határértéket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 50%, vas esetében pedig 87,5 %. Ruzsa település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja az ivóvíz-minőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 260 %-al haladja meg a határértéket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 46%, vas esetében pedig 180 %. Üllés település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas és mangán tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja az ivóvíz-minőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 130 %-al haladja meg a határértéket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 52%, vas esetében pedig 100 %. A rendelkezésre álló vízmintavételi eredmények alapján mangán esetében nincs határérték túllépés, de a koncentráció határérték körül van. Zákányszék település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja az ivóvíz-minőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 200 %-al haladja meg a határértéket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 36%, vas esetében pedig 45 %. A mangán koncentrációja határértéken van MEGOLDÁSI JAVASLATOK ÉS A VÁLTOZATELEMZÉS EREDMÉNYEI A Társulás településeire vonatkozóan a többéves feltáró, elemző munka, valamit az egyes műszaki megoldások ellehetetlenülése után a 6. fejezetben részletesen bemutatott műszaki megoldás jelenik meg, mint az ivóvízminőség-javítás lehetséges megoldása. A megoldási javaslatok keresése során az alábbiakra törekedtünk: minden megvalósítható alternatívát számba vegyünk; az érintettek bevonása döntéshozatalba; ne alakuljanak ki úgynevezett. fehér foltok, a fejlesztésből kimaradó területek. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány: Az előkészítő munka első fázisaiban tehát széles információs bázisra alapozva kerültek műszaki szempontból megvalósíthatónak minősített megoldási változatok bemutatásra, azonban további fontos feladatot jelentett annak mérlegelése, hogy a műszaki szempontból egyébként megfelelőnek minősíthető megoldások pénzügyi gazdasági szempontból is reálisnak, célszerűnek minősíthetők-e. A változatok értékelése során megtörtént a műszakilag célszerűnek minősített változatok pénzügyi gazdasági szempontok alapján történő elemzése, annak érdekében, hogy továbbtervezésre javasolt változatokként a valóban célszerűnek tűnő, és reálisan megvalósíthatónak tartott megoldási lehetőségek kerüljenek kiválasztásra, és e változatok további, részletesebb kidolgozása tegye lehetővé a további munkavégzés során a részletes megvalósíthatósági tanulmányok készítésének munkafázisában az összességében legkedvezőbb változat kiválasztását. A projektcsoportban részt vevő települések esetében felmerült műszaki megoldásokat és az EMT végeredményeként továbbtervezésre javasolt és elfogadott műszaki megoldások közül az Alsó Tisza Vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács javaslata értelmében kizárólag a meglévő kistérségi rendszer fejlesztése maradt, mint továbbtervezendő, reálisan megvalósítható műszaki megoldás. 12

13 Projektstruktúra javaslat: Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány végeredményeként és az elvi vízjogi engedélyes terv szinten kidolgozandó műszaki megoldások ismeretében egy úgynevezett projektstuktúra javaslat készült (PSJ). Olyan többváltozatú Projekt Struktúra Javaslat készült (továbbiakban: PSJ), amelyre alapozva az érintettek láthatták azt, hogy mely szempontokat kell figyelembe venni, milyen feladatokat kell még elvégezni, mely döntések meghozása kell ahhoz, hogy kialakulhassanak a végleges, pályázatokat benyújtó kedvezményezetti körök, melyek ezután a pályázatok sikeres véghezvitelében, majd a beruházások megindításában már társulási formában működnek együtt tovább. Az elkészült tanulmány egy javaslat, amely összefoglalja azokat az ismereteket és szempontokat, amelyek befolyásolhatják a projektcsoportok kialakítását, véglegesítését. A vázolt, lehetséges projektcsoportosítási javaslatokat a jogszabályok, pályázati előírások és egyéb szakmai szempontok együttes vizsgálatával alakítottuk ki, de természetesen ez csak az az alap, amely alapján a végleges pályázói köröket, csoportokat az érintetteknek a közeljövőben ki kell alakítani. Multi-kritéria analízis (MCA) A Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program esetében a koncepcionális változatok, lehetséges műszaki megoldások korábban az EMT-ben kidolgozásra kerültek, majd az azokra vonatkozó Elvi engedélyes tervdokumentációk elkészültek. A felsorolt tényezők mentén vett, és esetünkben kidolgozásra került műszaki megoldások kombinációja jelentős számú megvalósítható projektváltozat felállításához vezethet, melyek részletes kidolgozását és elemzését elvetettük. Továbbá megállapításra került, hogy a célok elérése a projekt területen úgy valósítható meg, hogy a projektet további önálló, független egységekre tudjuk osztani (vízellátó rendszerek, műszaki megoldások), ezért a koncepcionális változatok szűrését egységenként végeztük el. A pályázati és módszertani útmutatók alapján, a koncepcionális változatok összehasonlítására több szempontú elemzést (Multi Criteria Analysis MCA) lehet alkalmazni. Ennek megfelelően a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programban értelmezhető, releváns módszertant dolgoztunk ki. Az ivóvízminőség-javító program kitűzött célja kizárólag a társadalmi, intézményi kontextus figyelembe vételével érhető el. A műszaki megoldás változatok értékelésénél, esetleges kizárásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül az intézményi, működtetési kockázatokat, illetve az egyes alternatívák önkormányzati megítélését. Az elemzés célja a műszaki megoldások szűrése volt az aktuális terv-fázison. Ezzel kívántuk elérni, hogy részletes kidolgozásra már csak a megvalósítható legjobb műszaki megoldások kerüljenek. Megfelelő előkészítéssel olyan döntéshez kellett hozzásegítenünk az érintett önkormányzatokat, mely lehetővé tette a projekt szintű végső változatanalízist a megvalósításból kizárható műszaki megoldások továbbtervezése nélkül. A végső változatelemzés változatai tehát a megmaradó műszaki megoldások kombinációiban a következők: 13

14 3. táblázat: A végső változatelemzés változatai Település A változat B változat Ásotthalom Ásotthalom vízellátó rendszerének önálló Ásotthalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése fejlesztése Bordány Bordány vízellátó rendszerének önálló Bordány vízellátó rendszerének önálló fejlesztése fejlesztése Domaszék Domaszék vízellátó rendszerének önálló Domaszék vízellátó rendszerének önálló fejlesztése fejlesztése Forráskút Forráskút vízellátó rendszerének önálló Forráskút vízellátó rendszerének önálló fejlesztése fejlesztése Mórahalom Mórahalom vízellátó rendszerének önálló Mórahalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése fejlesztése Öttömös vízellátó rendszerének önálló Öttömös fejlesztése Kistérségi rendszer Öttömös, Pusztamérges, Pusztamérges vízellátó rendszerének önálló Pusztamérges Ruzsa települések részvételével. Vízbázis: fejlesztése Ruzsa Ruzsa vízellátó rendszerének önálló Ruzsa fejlesztése Üllés Üllés vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Üllés vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Zákányszék Zákányszék vízellátó rendszerének önálló Zákányszék vízellátó rendszerének önálló fejlesztése fejlesztése A végső változatelemzés módszere a koncepcionális változatok szűrésére használt módszertantól eltérő, költséghatékonysági vizsgálatot alkalmaztunk. A nettó jelenérték számításunkat egy magasabb előkészítettség mellett, részletesen kidolgozott költségvetés és üzemköltség becslés segítségével készítettük el. A végső változatelemzést kizárólag azoknál a műszaki megoldásoknál végeztük el, amelyekre reális alternatíva merült fel a két vizsgált projektváltozatban, vagyis csak Öttömös, Ruzsa és Pusztamérges települések esetén. Az elemzés módszertana költséghatékonysági vizsgálat. Változatonként összesítettük az abban érintett műszaki megoldások költségeinek nettó jelenértékeit, mely lehetővé tette a műszaki megoldások sorba rendezését. A nettó jelenérték számítást részletesebben az 5.4 és 5.5-ös fejezetben található összesítő táblázatokban mutattuk be. Az eredményt az alábbi táblázat szemlélteti. 4. táblázat: A változatelemzés eredménye Változatelemzés a költségek nettó jelenértéke alapján évi árszinten (műszaki költségek hálzatrekonstrukció és járulékos költségek nélkül) Vízellátó rendszer Változatok A B Pusztamérges Ruzsa Öttömös NPV Helyezés 2 1 Változatelemzés_eredmények_Mórahalom.xls Eredmények munkalap Az elemzés alapján elmondható, hogy az A változat költségeinek nettó jelenértéke 5%-kal magasabb a B változaténál. A felvázolt beruházási változatok közül a B alternatíva a gazdaságossági vizsgálat alapján a kedvezőbb, ezért a B változatot javasoljuk megvalósításra KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT BEMUTATÁSA A kiválasztott változatban a műszaki megoldás a települések saját vízbázisára alapozott úgynevezett önálló megoldások, amelyben a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírás szerinti állapotba. 14

15 A projektváltozatot felépítő műszaki megoldások tehát: Ásotthalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és jutatjuk a víztároló medencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba, illetve távvezetéki szivattyúk segítségével Kissor és Gátsor külterületi lakott részekre. A két településrészen egy-egy fogadó medence létesül a tisztított víz fogadására. A medencékből frekvenciaváltós hálózati szivattyúk juttatják e vizet a településrészek újonnan kialakítandó elosztóhálózatába. Bordány vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő, illetve melléfúrásos felújítással kialakított vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és jutatjuk a víztároló medencébe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba, illetve távvezetékkel a település külterületi lakott részére. Domaszék vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő, illetve melléfúrásos felújítással kialakított vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és jutatjuk a víztároló medencébe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba, illetve távvezetékkel a település külterületi lakott részére. Forráskút vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő, illetve melléfúrásos felújítással kialakított vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és jutatjuk a víztároló medencébe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba. Mórahalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő, illetve új kutak fúrásával kialakított vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és jutatjuk a víztároló medencébe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba, illetve távvezetékkel a település külterületi lakott részeire 3 db hálózati nyomásfokozó egység közbeiktatásával. Öttömös vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő, illetve melléfúrásos felújítással kialakított vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és jutatjuk a víztároló medencébe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba. Pusztamérges vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő, illetve melléfúrásos felújítással kialakított vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és jutatjuk a víztároló medencébe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba. Ruzsa vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő, illetve melléfúrásos felújítással kialakított vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és jutatjuk a víztároló medencébe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba. Üllés vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő, illetve melléfúrásos felújítással kialakított vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és jutatjuk a víztároló medencébe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba, illetve távvezetékkel a település külterületi lakott részére. Zákányszék vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő, illetve melléfúrásos felújítással kialakított vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és jutatjuk a víztároló medencébe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba. 15

16 5. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Létesítmény, eszköz Ásotthalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Ingatlanszerzés egyéb költsége m Ásotthalom és Kissor között Ingatlanszerzés egyéb költsége m Ásotthalom és Gátsor között Lőszermentesítés m Ásotthalom és Kissor között Lőszermentesítés m Ásotthalom és Gátsor között Vezetéképítés NA80 (távvezeték) fm Ásotthalom és Kissor között Vezetéképítés NA80 (távvezeték) fm Ásotthalom és Gátsor között Vezetéképítés NA80 (udvartéri vezeték) fm Ásotthalom vízműtelep Vezetéképítés NA100 (elosztóhálózat) fm Kissor Vezetéképítés NA100 (elosztóhálózat) fm Gátsor Vezetéképítés (Kútbekötő vezeték) fm Ásotthalom III. és IV. kutak és a vízműtelep között Vezetéképítés NA125 fm Ásotthalom vízműtelep Vezetéképítés NA150 fm Ásotthalom vízműtelep 3/4"-os házibekötés db Kissor 3/4"-os házibekötés db Gátsor Épület felújítása m Ásotthalom vízműtelep Víztároló medencék építése m Ásotthalom vízműtelep Víztároló medencék építése m Kissor Víztároló medencék építése m Gátsor Víztároló medencék felújítása, átalakítása m Ásotthalom vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Ásotthalom vízműtelep Tűzcsap NA100/100 db Kissor Tűzcsap NA100/100 db Gátsor Tolózárakna kialakítása m Ásotthalom vízműtelep Zárkamra kialakítása db Kissor Zárkamra kialakítása db Gátsor Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 szett Kissor Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 szett Gátsor Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA125 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 szett Kissor szett Gátsor szett Ásotthalom vízműtelep szett Ásotthalom vízműtelep szett Kissor 16

17 Létesítmény, eszköz Ásotthalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (folytatás) Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 Egyéb építés (NA fm betoncsatorna felújítása, 10 db tisztítóakna) szett Gátsor egység Ásotthalom vízműtelep Gáztalanító - - m 3 /d 904 Ásotthalom vízműtelep Tisztítástechnológia - - m 3 /h 50 Ásotthalom vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Ásotthalom vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Kissor Hálózati szivattyúzás egység Gátsor Nyersvíz szivattyúzás egység Ásotthalom vízműtelep Vízátadó szivattyúzás egység Ásotthalom vízműtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Ásotthalom vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Ásotthalom vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Kissor Technológától független vegyszeradagolás db Gátsor Irányítástechnika, vezérlés egység Ásotthalom vízműtelep Irányítástechnika, vezérlés egység Kissor Irányítástechnika, vezérlés egység Gátsor Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Ásotthalom vízműtelep Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Kissor Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Gátsor Mechanikai hálózattisztítás fm Ásotthalom vízműtelep Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 szett Ásotthalom elosztóhálózat szett Ásotthalom elosztóhálózat szett Ásotthalom elosztóhálózat szett Ásotthalom elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA150 Hálózatrekonstrukció, 3/4"-os házi bekötés csere szett Ásotthalom elosztóhálózat fm Ásotthalom elosztóhálózat fm Ásotthalom elosztóhálózat fm Ásotthalom elosztóhálózat db Ásotthalom elosztóhálózat 17

18 Létesítmény, eszköz Bordány vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Ingatlanszerzés egyéb költsége m Bordány és külterület között Régészeti feltárás alkalom Bordány és külterület között Lőszermentesítés m Bordány és külterület között Vezetéképítés NA80 fm Bordány vízműtelep Vezetéképítés NA100 (távvezeték) fm Bordány és külterület között Vezetéképítés NA100 (udvartéri vezeték) fm Bordány vízműtelep Vezetéképítés NA125 fm Bordány vízműtelep Vezetéképítés NA150 fm Bordány vízműtelep Vezetéképítés NA200 fm Bordány vízműtelep 3/4"-os házibekötés db Külterület Mélyfúrású kút m Bordány vízműtelep Kútfejgépészet NA100 szett Bordány vízműtelep Épület felújítása m Bordány vízműtelep Új építésű épület m Bordány vízműtelep Víztároló medencék építése m Bordány vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Bordány vízműtelep Tűzcsap NA100/100 db Külterület Tolózárakna kialakítása m Bordány vízműtelep Zárkamra kialakítása db Bordány vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 szett Bordány vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA125 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA200 szett Bordány vízműtelep szett Bordány vízműtelep szett Bordány vízműtelep szett Bordány vízműtelep Egyéb építés egység Bordány vízműtelep Gáztalanító - - m 3 /d 770 Bordány vízműtelep Tisztítástechnológia - - m 3 /h 50 Bordány vízműtelep Kútszivattyúzás egység Bordány vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Bordány vízműtelep Nyersvíz szivattyúzás egység Bordány vízműtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Bordány vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Bordány vízműtelep Irányítástechnika, vezérlés egység Bordány vízműtelep Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Bordány vízműtelep Mechanikai hálózattisztítás fm Bordány elosztóhálózat Kúteltömedékelés db Bordány Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 szett Bordány elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 szett Bordány elosztóhálózat 18

19 Létesítmény, eszköz Bordány vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (folytatás) Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA150 Hálózatrekonstrukció, 3/4"-os házi bekötés csere szett Bordány elosztóhálózat szett Bordány elosztóhálózat szett Bordány elosztóhálózat szett Bordány elosztóhálózat fm Bordány elosztóhálózat fm Bordány elosztóhálózat fm Bordány elosztóhálózat db Bordány elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/80 db Bordány elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA100/100 db Bordány elosztóhálózat Létesítmény, eszköz Domaszék vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Ingatlanszerzés egyéb költsége m Domaszék és külterület között Lőszermentesítés m Domaszék és külterület között Vezetéképítés NA80 fm Domaszék vízműtelep Vezetéképítés NA100 (elosztóhálózat) fm Külterület Vezetéképítés NA100 (udvartéri vezeték) fm Domaszék vízműtelep Vezetéképítés NA125 fm Domaszék vízműtelep Vezetéképítés NA150 fm Domaszék vízműtelep Vezetéképítés NA200 fm Domaszék vízműtelep 3/4"-os házibekötés db Külterület Mélyfúrású kút m Domaszék vízműtelep Kútfejgépészet NA100 szett Domaszék vízműtelep Új építésű épület m Domaszék vízműtelep Épület átalakítása m Domaszék vízműtelep Útépítés fm Domaszék vízműtelep Víztároló medencék építése m Domaszék vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Domaszék vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Domaszék vízműtelep Tűzcsap NA80/100 db Külterület Tolózárakna kialakítása m Domaszék vízműtelep 19

20 Létesítmény, eszköz Domaszék vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (folytatás) Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Zárkamra kialakítása db Domaszék vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 szett Domaszék vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA125 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA200 szett Domaszék vízműtelep szett Domaszék vízműtelep szett Domaszék vízműtelep szett Domaszék vízműtelep Gáztalanító - - m 3 /d 1120 Domaszék vízműtelep Tisztítástechnológia - - m 3 /h 70 Domaszék vízműtelep Kútszivattyúzás egység Domaszék vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Domaszék vízműtelep Nyersvíz szivattyúzás egység Domaszék vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Domaszék vízműtelep Irányítástechnika, vezérlés egység Domaszék vízműtelep Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Domaszék vízműtelep Kúteltömedékelés db Domaszék Mechanikai hálózattisztítás fm Domaszék elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 szett Domaszék elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, 3/4"-os házi bekötés csere szett Domaszék elosztóhálózat szett Domaszék elosztóhálózat szett Domaszék elosztóhálózat szett Domaszék elosztóhálózat szett Domaszék elosztóhálózat fm Domaszék elosztóhálózat fm Domaszék elosztóhálózat db Domaszék elosztóhálózat 20

21 Létesítmény, eszköz Forráskút vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Vezetéképítés NA80 fm Forráskút vízműtelep Vezetéképítés NA100 fm Forráskút vízműtelep Vezetéképítés NA125 fm Forráskút vízműtelep Vezetéképítés NA150 fm Forráskút vízműtelep Mélyfúrású kút m Forráskút vízműtelep Kútfejgépészet NA100 szett Forráskút vízműtelep Új építésű épület m Forráskút vízműtelep Útépítés fm Forráskút vízműtelep Víztároló medencék építése m Forráskút vízműtelep Víztároló medencék felújítása, átalakítása m Forráskút vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Forráskút vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Forráskút vízműtelep Tolózárakna kialakítása m Forráskút vízműtelep Zárkamra kialakítása db Forráskút vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100 szett Forráskút vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA125 szett Forráskút vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 szett 4 Forráskút vízműtelep Gáztalanító - - m 3 /d 670 Forráskút vízműtelep Tisztítástechnológia - - m 3 /h 45 Forráskút vízműtelep Kútszivattyúzás egység Forráskút vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Forráskút vízműtelep Nyersvíz szivattyúzás egység Forráskút vízműtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Forráskút vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Forráskút vízműtelep Irányítástechnika, vezérlés egység Forráskút vízműtelep Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Forráskút vízműtelep Kúteltömedékelés db Forráskút Mechanikai hálózattisztítás fm Forráskút elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 szett Forráskút elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 szett Forráskút elosztóhálózat szett Forráskút elosztóhálózat szett Forráskút elosztóhálózat fm Forráskút elosztóhálózat fm Forráskút elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/100 db Forráskút elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA100/100 db Forráskút elosztóhálózat 21

22 Mórahalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Létesítmény, eszköz Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Ingatlanszerzés egyéb költsége m Régészeti feltárás alkalom Lőszermentesítés m Mórahalom és a külterületek között Mórahalom és a külterületek között Mórahalom és a külterületek között Vezetéképítés NA80 fm Mórahalom vízműtelep Vezetéképítés NA100 (udvatéri vezeték) fm Mórahalom vízműtelep Vezetéképítés NA100 (távvezeték) fm Mórahalom és a külterületek között Vezetéképítés NA125 (kútbekötővezeték) fm Kút és a vízműtelep között Vezetéképítés NA125 (udvartéri vezeték) fm Mórahalom vízműtelep Vezetéképítés NA150 (300 m 3 -es glóbusz bekötése) fm 500 Mórahalom elosztóhálózat Vezetéképítés NA150 fm Mórahalom vízműtelep Vezetéképítés NA200 fm Mórahalom vízműtelep Vezetéképítés D110+D50 (közös munkaárokban) fm Mórahalom és a külterületek között 3/4"-os házibekötés db Külterületek Mélyfúrású kút m Mórahalom vízműtelep Kútfejgépészet NA100 szett Mórahalom vízműtelep Épület felújítása m Mórahalom vízműtelep Új építésű épület m Mórahalom vízműtelep Útépítés fm Mórahalom vízműtelep Víztároló medencék építése m Mórahalom vízműtelep Víztároló medencék felújítása, átalakítása m Mórahalom vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Mórahalom vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Mórahalom vízműtelep Tűzcsap NA100/100 db Külterületek Tolózárakna kialakítása m Külterületek Tolózárakna kialakítása m Mórahalom vízműtelep Zárkamra kialakítása db Mórahalom vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 szett Külterületek Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 szett Mórahalom vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100 szett Külterületek Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100 szett Mórahalom vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA125 szett Mórahalom vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 szett Külterületek Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 szett Mórahalom vízműtelep 22

23 Mórahalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (folytatás) Létesítmény, eszköz Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA200 szett Külterületek Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA200 szett Mórahalom vízműtelep Gáztalanító - - m 3 /d 1550 Mórahalom vízműtelep Tisztítástechnológia - - m 3 /h 95 Mórahalom vízműtelep Kútszivattyúzás egység Mórahalom vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Mórahalom vízműtelep Nyersvíz szivattyúzás egység Mórahalom vízműtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Mórahalom vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Mórahalom vízműtelep Irányítástechnika, vezérlés egység Mórahalom vízműtelep Egyéb gép (Frekvenciaváltós nyomásfokozók külterület ellátására, UV, kapcsolószekrények) egység Mórahalom vízműtelep Kúteltömedékelés db Mórahalom Mechanikai hálózattisztítás fm Mórahalom elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 szett Mórahalom elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA125 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA150 Hálózatrekonstrukció, 3/4"-os házi bekötés csere szett Mórahalom elosztóhálózat szett Mórahalom elosztóhálózat szett Mórahalom elosztóhálózat szett Mórahalom elosztóhálózat szett Mórahalom elosztóhálózat fm Mórahalom elosztóhálózat fm Mórahalom elosztóhálózat fm Mórahalom elosztóhálózat db Mórahalom elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/80 db Mórahalom elosztóhálózat 23

24 Létesítmény, eszköz Öttömös vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Vezetéképítés NA80 fm Öttömös vízműtelep Vezetéképítés NA100 fm Öttömös vízműtelep Vezetéképítés NA200 fm Öttömös vízműtelep Mélyfúrású kút m Öttömös vízműtelep Kútfejgépészet NA80 szett Öttömös vízműtelep Új építésű épület m Öttömös vízműtelep Útépítés fm Öttömös vízműtelep Víztároló medencék építése m Öttömös vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Öttömös vízműtelep Tolózárakna kialakítása m Öttömös vízműtelep Zárkamra kialakítása db Öttömös vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA80 szett Öttömös vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 szett Öttömös vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA200 szett Öttömös vízműtelep Gáztalanító - - m 3 /d 288 Öttömös vízműtelep Tisztítástechnológia - - m 3 /h 18 Öttömös vízműtelep Kútszivattyúzás egység Öttömös vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Öttömös vízműtelep Nyersvíz szivattyúzás egység Öttömös vízműtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Öttömös vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Öttömös vízműtelep Irányítástechnika, vezérlés egység 1 Öttömös vízműtelep Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Öttömös vízműtelep Kúteltömedékelés db Öttömös Mechanikai hálózattisztítás fm Öttömös elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 szett Öttömös elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, 3/4"-os házi bekötés csere szett Öttömös elosztóhálózat fm Öttömös elosztóhálózat fm Öttömös elosztóhálózat db Öttömös elosztóhálózat Létesítmény, eszköz Pusztamérges vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Vezetéképítés NA80 fm Pusztamérges vízműtelep Vezetéképítés NA100 fm Pusztamérges vízműtelep Vezetéképítés NA125 fm Pusztamérges vízműtelep 24

25 Létesítmény, eszköz Pusztamérges vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (folytatás) Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Vezetéképítés NA200 fm Pusztamérges vízműtelep Mélyfúrású kút m Pusztamérges vízműtelep Kútfejgépészet NA100 szett Pusztamérges vízműtelep Épület felújítása m Pusztamérges vízműtelep Útépítés fm Pusztamérges vízműtelep Víztároló medencék építése m Pusztamérges vízműtelep Víztároló medencék felújítása, átalakítása m Pusztamérges vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Pusztamérges vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Pusztamérges vízműtelep Tolózárakna kialakítása m Pusztamérges vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 szett Pusztamérges vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100 szett Pusztamérges vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA125 szett Pusztamérges vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA200 szett Pusztamérges vízműtelep Gáztalanító - - m 3 /d 519 Pusztamérges vízműtelep Tisztítástechnológia - - m 3 /h 32 Pusztamérges vízműtelep Kútszivattyúzás egység Pusztamérges vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Pusztamérges vízműtelep Nyersvíz szivattyúzás egység Pusztamérges vízműtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Pusztamérges vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Pusztamérges vízműtelep Irányítástechnika, vezérlés egység Pusztamérges vízműtelep Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Pusztamérges vízműtelep Kúteltömedékelés db Pusztamérges Mechanikai hálózattisztítás fm Pusztamérges elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA125 szett Pusztamérges elosztóhálózat szett Pusztamérges elosztóhálózat szett Pusztamérges elosztóhálózat szett Pusztamérges elosztóhálózat szett Pusztamérges elosztóhálózat fm Pusztamérges elosztóhálózat fm Pusztamérges elosztóhálózat fm Pusztamérges elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/80 db Pusztamérges elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/100 db Pusztamérges elosztóhálózat 25

26 Létesítmény, eszköz Ruzsa vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Vezetéképítés NA80 fm Ruzsa vízműtelep Vezetéképítés NA100 fm Ruzsa vízműtelep Vezetéképítés NA200 fm Ruzsa vízműtelep Mélyfúrású kút m Ruzsa vízműtelep Kútfejgépészet NA80 szett Ruzsa vízműtelep Épület felújítása m Ruzsa vízműtelep Új építésű épület m Ruzsa vízműtelep Útépítés fm Ruzsa vízműtelep Víztároló medencék építése m Ruzsa vízműtelep Víztároló medencék felújítása, átalakítása m Ruzsa vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Ruzsa vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Ruzsa vízműtelep Zárkamra kialakítása db Ruzsa vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 szett Ruzsa vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA80 szett Ruzsa vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100 szett Ruzsa vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA200 szett Ruzsa vízműtelep Gáztalanító - - m 3 /d 333 Ruzsa vízműtelep Tisztítástechnológia - - m 3 /h 21 Ruzsa vízműtelep Kútszivattyúzás egység Ruzsa vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Ruzsa vízműtelep Nyersvíz szivattyúzás egység Ruzsa vízműtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Ruzsa vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Ruzsa vízműtelep Irányítástechnika, vezérlés egység Ruzsa vízműtelep Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Ruzsa vízműtelep Kúteltömedékelés db Ruzsa Mechanikai hálózattisztítás fm Ruzsa elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 szett Ruzsa elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA125 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA150 szett Ruzsa elosztóhálózat szett Ruzsa elosztóhálózat fm Ruzsa elosztóhálózat fm Ruzsa elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/80 db Ruzsa elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA100/125 db Ruzsa elosztóhálózat 26

27 Létesítmény, eszköz Üllés vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Ingatlanszerzés egyéb költsége m Üllés és Siposalom között Régészeti feltárás alkalom Üllés és Siposalom között Lőszermentesítés m Üllés és Siposalom között Vezetéképítés NA80 fm Üllés és Siposalom között Vezetéképítés NA100 (távvezeték) fm Üllés és Siposalom között Vezetéképítés NA100 (udvartéri vezeték) fm Üllés vízműtelep Vezetéképítés NA125 fm Üllés vízműtelep Vezetéképítés NA150 fm Üllés vízműtelep Vezetéképítés NA200 fm Üllés vízműtelep 3/4"-os házibekötés db Siposmalom Mélyfúrású kút m Üllés vízműtelep Kútfejgépészet NA100 szett Üllés vízműtelep Új építésű épület m Üllés vízműtelep Útépítés fm Üllés vízműtelep Víztároló medencék építése m Üllés vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Üllés vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Üllés vízműtelep Tűzcsap NA100/100 db Siposmalom Tolózárakna kialakítása m Üllés vízműtelep Zárkamra kialakítása db Üllés vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 szett Üllés vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA80 szett Üllés vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA125 szett Üllés vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 szett Üllés vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA200 szett Üllés vízműtelep Gáztalanító - - m 3 /d 711 Üllés vízműtelep Tisztítástechnológia - - m 3 /h 42 Üllés vízműtelep Kútszivattyúzás egység Üllés vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Üllés vízműtelep Nyersvíz szivattyúzás egység Üllés vízműtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Üllés vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Üllés vízműtelep Irányítástechnika, vezérlés egység Üllés vízműtelep Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Üllés vízműtelep Kúteltömedékelés db Üllés Mechanikai hálózattisztítás fm Üllés elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 szett Üllés elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 szett Üllés elosztóhálózat 27

28 Üllés vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (folytatás) Létesítmény, eszköz Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA125 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA150 szett Üllés elosztóhálózat szett Üllés elosztóhálózat fm Üllés elosztóhálózat fm Üllés elosztóhálózat fm Üllés elosztóhálózat fm Üllés elosztóhálózat Létesítmény, eszköz Zákányszék vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Vezetéképítés NA80 fm Zákányszék vízműtelep Vezetéképítés NA100 fm Zákányszék vízműtelep Vezetéképítés NA125 fm Zákányszék vízműtelep Vezetéképítés NA200 fm Zákányszék vízműtelep Mélyfúrású kút m Zákányszék vízműtelep Kútfejgépészet NA100 szett Zákányszék vízműtelep Épület felújítása m Zákányszék vízműtelep Útépítés fm Zákányszék vízműtelep Víztároló medencék építése m Zákányszék vízműtelep Víztároló medencék felújítása, átalakítása m Zákányszék vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Zákányszék vízműtelep Dekantáló, iszapsűrítő medence m Zákányszék vízműtelep Tolózárakna kialakítása m Zákányszék vízműtelep Zárkamra kialakítása db Zákányszék vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 szett Zákányszék vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100 szett Zákányszék vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA125 szett Zákányszék vízműtelep Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA200 szett Zákányszék vízműtelep Gáztalanító - - m 3 /d 379 Zákányszék vízműtelep Tisztítástechnológia - - m 3 /h 25 Zákányszék vízműtelep Kútszivattyúzás egység Zákányszék vízműtelep Hálózati szivattyúzás egység Zákányszék vízműtelep Nyersvíz szivattyúzás egység Zákányszék vízműtelep Zagyvíz szivattyúzás egység Zákányszék vízműtelep Technológától független vegyszeradagolás db Zákányszék vízműtelep 28

29 Létesítmény, eszköz Zákányszék vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (folytatás) Mennyiség mértékegysége Mennyiség Kapacitás mértékegysége Kapacitás Telepítés helyszíne Irányítástechnika, vezérlés egység Zákányszék vízműtelep Egyéb gép (UV, kapcsolószekrények) egység Zákányszék vízműtelep Mechanikai hálózattisztítás fm Zákányszék elosztóhálózat Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 szett Zákányszék elosztóhálózat szett Zákányszék elosztóhálózat szett Zákányszék elosztóhálózat szett Zákányszék elosztóhálózat fm Zákányszék elosztóhálózat fm Zákányszék elosztóhálózat A teljesség érdekében, a fentiekhez kapcsolódóan szükséges jelezni, hogy természetesen maguk a technológiai megoldások is hordoznak magukban bizonyos mértékű kockázatot. E megállapítás lényegében minden technológiára igaz, azonban napjainkra a vastalanítással, mangán - eltávolítással kapcsolatos tapasztalatok közismertté váltak, így az alábbiakban a bemutatott technológiai megoldások jellegére való tekintettel - az arzénmenetesítéssel, ill. az ammónium koncentráció csökkentésével kapcsolatos kérdéseket foglaljuk vázlatosan össze. Az arzén-mentesítéssel összefüggésben maga a vegyszer-használat, ill. a megfelelő mennyiségű vegyszer adagolása hordoz magában bizonyos mértékű kockázatot. A kérdéskör kapcsán szükséges utalni arra is, hogy a kezelendő víz minősége az arzén-mentesitési folyamatok lejátszódását befolyásolja, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyersvíz minőségének esetleges változása (a leg-általánosabban vizsgált vízminőségi jellemzők közül pl. a ph, valamint a vas, és mangán-koncentráció változása) az adagolt vegyszerek mennyiségének módosítását tehetik szükségessé. Még összetettebb a kérdés az ammónium eltávolításának területén. Napjainkra elsősorban a törésponti klórozásra, ill. a biológiai folyamatok felhasználására alapozott technológiai megoldások terjedtek el, azonban bizonyos mértékű kockázatok e megoldások esetén is felmerülnek. A törésponti klórozással kapcsolatos nehézségek részeként kerülhet felvetésre, hogy az eljárás során meglehetősen bonyolult, több tényező befolyása alatt álló folyamatok játszódnak le, (a befolyásoló tényezők között lehet megemlíteni pl. a ph, a víz-hőmérséklet, és a vízben jelen lévő egyéb nitrogénvegyületek hatását.) Mindezek mellett felvetődnek a klórozáshoz kapcsolódó további következmények is, nevezetesen a klórozási melléktermékek, a klórozott vegyületek, ill. a THM (trihalometán) megjelenésének kérdésköre. A THM eltávolítását a szűrőkben lévő GAC töltetek ugyan biztosítják, de szorpciós kapacitásuk korlátozott, megfelelő működésük gondos üzemeltetést igényel. Az előzőekhez hasonlóan, nehézségek merülnek fel a biológiai ammónium-mentesítés esetében is. A biológiai ammónium ion mentesítés a rendszer mikrobiológiai jellegéből adódóan több, nehezebben befolyásolható, és viszonylag kevésbé ismert folyamatot tartalmaz. A kérdések részben abból adódnak, hogy a műtárgyakban kialakuló mikroorganizmus kultúra milyen mértékben, és milyen körülmények között lesz alkalmas az ammónium iont nitritté, majd nitráttá történő oxidálására. A lejátszódó folyamatokat a nyersvíz minősége, ill. a minőség változása ez esetben is igen nagymértékben befolyásolja. 29

30 A biológiai folyamatok megfelelő módon történő lejátszódásához ez a technológia is gondos üzemeltetést igényel. A megoldási lehetőségek összefoglalásaként kiemelésre kerülhet, hogy mindkét technológia megfelelő működtetése körültekintő üzemeltetést igényel, valamint az a körülmény, melyet egyébként már a technológiák megnevezése is jelez: az ammónium-koncentráció csökkentését a törésponti klórozásnál lényegében kémiai, míg a biológiai ammónium-mentesítésnél gyakorlatilag biológiai folyamatok teszik lehetővé. Fajlagos beruházási és üzemelési költségek 6. táblázat: A fajlagos beruházási költségek bemutatása projekt esetén 1 lakosra jutó beruházás összege, Ft/fő (a fejlesztéssel közvetlenül érintett lakosok számára vonatkoztatva)* Ft/fő 1 km új vezeték építésének költsége, Ft/km** Ft/km 1 km vezetékre jutó rekonstrukciós költség, Ft/km*** Ft/km Vízműtelep építés+rekonstrukció költsége, m 3 /d kapacitásra vetítve**** Hálózatmosatás költsége, Ft/m Ft/m3/d 206 Ft/fm Megjegyzés: * évi összes elszámolható költség / évben közüzemi vízellátásban érintett lakosok száma ** A projektcsoportban építendő távvezetékek évi nettó összköltsége / építendő km *** A projektcsoportban rekonstrukció alá vont vezetékek évi nettó összköltsége / rekonstrukció alá vont vezetékek összes hossza km-ben **** Építés költsége + Eszközbeszerzés (Gépek és gépi berendezések) költsége - (Tervezés és engedélyeztetés + Próbaüzem + Távvezeték költsége) évi nettó költségek 7. táblázat: A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása projekt esetén Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek projekt esetén Mérték egység Ásotthalom Bordány Domaszék Forráskút Mórahalom Üzemeltetési költségek Változó költségek: Személyi jellegű ráfordítások Ft/m3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Anyagjellegű ráfordítások Ft/m3 4,8 5,2 5,6 4,5 14,4 Energiaköltség Ft/m3 71,3 39,2 39,2 45,7 37,0 Üzemi általános költségek Ft/m3 11,8 11,5 11,3 11,3 15,2 Egyéb költség (arzéniszap kezelési költség) Ft/m3 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 Állandó költségek: Személyi jellegű ráfordítások Ft/év Anyagjellegű ráfordítások Ft/év Energiaköltség Ft/év Egyéb költségek (vízminőségellenőrzés) Ft/év Üzemi általános költségek Ft/év Karbantartási költségek* Ft/év *: ez csak a többletet tartalmazza, mert a jelenlegi művek karbantartási költségeit a többi költség között szerepelteti az üzemeltető 30

31 Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek projekt esetén Mérték egység Öttömös Pusztamérges Ruzsa Üllés Zákányszék Üzemeltetési költségek Változó költségek: Személyi jellegű ráfordítások Ft/m3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Anyagjellegű ráfordítások Ft/m3 4,2 5,2 5,1 5,3 4,7 Energiaköltség Ft/m3 53,9 44,5 52,8 37,1 49,6 Üzemi általános költségek Ft/m3 13,0 11,7 0,0 11,9 10,9 Egyéb költség (arzéniszap kezelési költség) Ft/m3 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 Állandó költségek: Személyi jellegű ráfordítások Ft/év Anyagjellegű ráfordítások Ft/év Energiaköltség Ft/év Egyéb költségek (vízminőségellenőrzés) Ft/év Üzemi általános költségek Ft/év Karbantartási költségek* Ft/év *: ez csak a többletet tartalmazza, mert a jelenlegi művek karbantartási költségeit a többi költség között szerepelteti az üzemeltető CBA_Ivóvíz_pénzügyi_Mórahalom.xls Projekt eset költség munkalap 566. sortól 1.4. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS EREDMÉNYEI A beruházási költségek számbavétele a műszaki adatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak (fajlagos költségek) felhasználásával történt. Az előre nem látható kiadások fedezésére műszaki tartalékot képeztünk, mely a terület előkészítés és építés költségének 7,44%-a. A projekt teljes beruházási költségét évi áron a költségek felmerülésének ütemezésével az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 8. táblázat: A kiválasztott változat tervezett beruházási költsége (Ft) A projekt költségei összesen Területelőkészítés (régészeti felügyelet, lőszermentesítés) Kivitelezés (tervezés és építés) Vízbisztonsági tervek készítése Hálózatrekonstrukciós intézkedési terv készítése Közbeszerzés Mérnökfelügyelet PR Projekt menedzsment Könyvvizsgálat Műszaki tartalék Ingatlanhoz kapcsolódo vagyon értékű jog megszerzése (nem elszámolható költség) összesen Ütemezés_Mórahalom.xls Kifizetési ütemterv munkalap A pénzügyi elemzés általános célja, a projekt cash-flow előrejelzésének segítségével a megfelelő pénzügyi megtérülési mutatók kiszámítása, a támogatási összeg meghatározása, valamint a projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata. 31

32 9. táblázat: A pénzügyi közgazdasági költség-haszon elemzés eredményeként kapott fő teljesítménymutatók Pénzügyi nettó jelenérték FNPV Ft Pénzügyi megtérülési ráta FRR -3,0% Gazdasági nettó jelenérték ENPV Ft Gazdasági megtérülési ráta ERR 13,8% Gazdasági haszon-költség arány EBCR 1,76 A projekt támogatásra jogosult, mivel a költség-haszon elemzés bizonyította, hogy a támogatási feltételek teljesülnek: A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, belső megtérülési rátája a diszkontráta alatt marad. A pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túltámogatás nem történik. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosítható, a halmozott pénzügyi pénzáram egyetlen évben sem negatív. A szolgáltatás színvonala pénzügyileg fenntartható, az időszak végére kellő mértékű amortizációs jellegű. A projekt által generált díjtöbbletek az átlagos jövedelmű háztartásokat tekintve egyedül Öttömös településen okoznak az utolsó néhány évben kismértékű fizetőképességi nehézségeket. A fizetőképességi felső határt öt éven át 0,1%-kal, az utolsó évben 0,2%-kal haladják meg a terhek. Forráskút és Zákányszék településeken a beadott szennyvízelvezetési rendszerek kiépítését célzó pályázatban vállalt díjakhoz képest némileg csökkentett, önkormányzatilag támogatott lakossági díjakat figyelembe véve nem haladják meg a víz- és szennyvízterhek az átlagos jövedelmű háztartások fizetőképességének felső határát (3,5%). Forráskút, Öttömös, Üllés és Zákányszék településeken az alsó jövedelmi decilisben lévő háztartások fizetőképességét kis mértékben (0,1-1% közötti mértékben) meghaladják a víz- és szennyvíz terhek. A többi településen a tervezett díjak a fizetőképességi határ alatt maradnak a teljes időtávban. Ennél a néhány településnél bár főként a vizsgált időszak utolsó 4-5 évében kockázatos lehet a tervezett díjak beszedése egyes lakossági fogyasztóknál, véleményünk szerint összességében a projekt nem jelent megfizethetetlen terhet a lakosság nagy része számára, és a fizetési fegyelem romlásával számolva is fenntarthatónak bizonyul pénzügyileg az üzemeltetés. Részben a fenti kockázat figyelembe vétele miatt a jelenlegi átlagos 1%-os kintlévőségi arányt a projekt esetén a teljes települési körre 3%-ra emeltük. Így a projekt pénzárama a vizsgált időtávban csak úgy maradhat végig pozitív, ha az önkormányzatok az érvényben lévő üzemeltetői szerződésekben foglaltaknak megfelelően szükség esetén forrásbevonással fedezik a felmerülő költségeket. A fenntarthatósági elemzés alapján erre számításaink szerint egyszeri alkalommal lesz szükség összesen mintegy 6 millió forint értékben. A projekt társadalmi hasznossága igazolható, a közgazdasági teljesítménymutatók az elvárt küszöbértékeket meghaladják. A beruházás jövedelemtermelő, ezért a támogatás összegének meghatározásakor a pályázati feltételeknek megfelelően a finanszírozási hiány ráta számítás módszerét alkalmaztuk. A finanszírozási hiány és a támogatási összeg kiszámítását az alábbi táblázatban mutatjuk be. A kalkuláció alapján a projekt finanszírozási hiánya 84,36%, tehát a kedvezményezett az összes elszámolható költségnek a 15,64%-át biztosítja, összesen Ft-ot. Ezt a tíz önkormányzat EU Önerő Alap támogatásból és önkormányzati saját forrásból tervezi finanszírozni. A pályázatban nem elszámolható Ft-ot a közút melletti vezetékfektetést tartalmazó műszaki megoldásokban érintett települések fizetik az MNV Zrt.-nek jóvátételi díj címen önkormányzati saját forrásból. 32

33 10. táblázat: A támogatás számítása Megnevezés % Ft Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkontált pótlási költség (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) 84,36% 0 Elszámolható költség (EC) Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál 90%) Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (Max CRpa) 85% 0 Ebből EU támogatás (=DA*max CRpa) Központi költségvetés hozzájárulása Kedvezményezett hozzájárulása 15,64% A projekt jövedelemtermelő jellegű, saját bevételt generál a szolgáltatást igénybevevőktől. Külön kalkuláltuk az egyes fogyasztói csoportoktól származó bevételeket. A projekt megvalósulását követően az érintett településeken továbbra is az eddigi szolgáltatók üzemeltetnek. Az üzemeltető szervezetek jelenleg településenként egyedi díjpolitikát alkalmaznak, melyet a projekt megvalósulását követően is fenn kívánnak tartani. Ennek megfelelően a projekt által generált többlet terheket településenként külön határoztuk meg és képeztünk rá fedezetet a vízdíj változó elemének növelése formájában. A jelenlegi és a tervezett változó, nettó, lakossági reál díjakat mutatjuk be a projekt megvalósulása esetén településenként a következő táblázatban: 11. táblázat: A lakossági díjak alakulása településenként projekt esetén (Ft/m 3 ) A szolgáltatás becsült nettó, reál változó lakossági díja projekt esetén (Ft/m3) Ásotthalom 184,0 217,0 388,0 Bordány 168,0 196,0 289,0 Domaszék 194,0 209,0 284,0 Forráskút 167,0 210,0 309,0 Mórahalom 176,0 197,0 259,0 Öttömös 170,0 254,0 489,0 Pusztamérges 167,0 208,0 310,0 Ruzsa 165,0 231,0 370,0 Üllés 172,0 192,0 283,0 Zákányszék 173,0 218,0 309,0 CBA_Ivóvíz_pénzügyi_Mórahalom.xls Vízdíjak munkalap 33

34 1.5. A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁNAK JAVASOLT ÜTEM- ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE Az alábbi táblázatban bemutatjuk főbb tevékenységenként a projekt lebonyolításának tervezett ütem és intézkedési tervét. 12. táblázat: A megvalósítás ütemezése Tevékenység Költségek, Ft Kezdete Vége Területelőkészítés (régészeti felügyelet, lőszermentesítés) május június Közbeszerzés július január Tájékoztatás, nyilvánosság december december Projektmenedzsment november március Könyvvizsgálat január március Mérnök felügyelet január december Kivitelezés (tervezéssel együtt) január december Egyéb tervek készítése április szeptember (vízbiztonság, Összes elszámolható hálózat rek. költség int.) tartalék nélkül Műszaki tartalék Összes elszámolható költség tartalékkal Ingatlanhoz kapcsolódo vagyon értékű jog megszerzése (nem elszámolható költség) január március Összes költség Ütemezés_Mórahalom.xls Kifizetési ütemterv munkalap 34

35 1.6. AZ EDDIG ELKÉSZÜLT TANULMÁNYOK KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA Összefoglaló az EMT és a köztes RMT eltéréseiről Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány és a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány közötti legfontosabb összefüggéseket és eltéréseket az alábbiakban foglaljuk össze: Az EMT-ben bemutatott projektváltozatok koncepcionális alapokon kerültek kidolgozásra, egyebek mellett az érintett tulajdonosok, valamint üzemeltetők állásfoglalásait, javaslatait is szem előtt tartva. A fenti projektváltozatok közül azokra, melyek az önkormányzatok leginkább preferáltak, elvi vízjogi engedélyes tervdokumentációk kerültek kidolgozásra, ill. a megoldásokra az elvi vízjogi engedélyek is kiadásra kerültek. Az RMT-ben a projektváltozatok közül azok kerültek bemutatásra, melyek esetében elvi vízjogi engedélyes tervdokumentáció készült, az RMT-ben bemutatott műszaki fejezetek alapja így lényegében az Elvi Vízjogi Engedélyes Tervdokumentáció. Az RMT-ben a műszaki tartalom résztelesebben kerül bemutatásra, mint az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációkban, vagy az EMT.-ben, és az RMT kiegészült az egyes ivóvízminőség-javításhoz rendelt technológiák kockázatainak ismertetésével is. Különbségként jelenik meg a két dokumentációban az is, hogy bár mindkét dokumentáció ismerteti a különböző műszaki létesítményeket táblázatos formában is, az RMT munkarészei lényegesen több információt tartalmaznak: a táblázatok az egyes beruházási elemek fajlagos beruházási költségeit, továbbá tervezett élettartamát is bemutatják. Mindezek mellett az RMT-ben megtörténik az egyes vízellátó rendszerek jelenlegi állapotának részletesebb bemutatására és a végrehajtandó fejlesztéseknek az un. outputindikátor táblázatokban történő bemutatására is, melyek kidolgozásra kerülnek vízellátó rendszerenkénti bontásban és projektcsoport szintű összesítésben is. Egyes esetekben elkerülhetetlenné vált a műszaki tartalom változtatása is, mely változások azonban a tervezési fázis előrehaladtával az EMT-ben már nem kerültek megjelenítésre/átvezetésre. (Ezek a változások, valamint a változások okai természetesen csak az RMT-ben kerülhettek végleges formájukban bemutatásra.) További változásokat eredményezett az RMT-k minőségbiztosítása is, ami esetenként az Elvi Vízjogi Engedélyes Tervdokumentációban rögzített műszaki tartalom módosítását / módosulását is eredményezte, így az EMT-ben és alapján készített Elvi Vízjogi Engedélyes Tervdokumentációban bemutatott műszaki tartalomtól az RMT-ben eltérések tapasztalhatók. Az RMT-ben más módszertan szerint végeztük a végső változatelemzést és részletes költséghaszon elemzést (CBA), mint az EMT-ben. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokban a változatok költségeinek vázlatosabb ismertetését követően úgynevezett F1 és F2 mutatókat számítottunk az egyes változatokra nézve: az üzemelés egy évére eső összes ráfordítás költségét becsültük meg amortizációval illetve amortizáció nélkül. Településenként vízdíjnövekményeket is becsültünk az egyes változatok esetén, de a változatok közötti választás kizárólag az F mutatók alapján történt. Támogatási intenzitás számítás, pénzügyi fenntarthatósági vizsgálat, közgazdasági költség-haszon elemzés, érzékenységvizsgálat abban a tervezési fázisban nem történt Összefoglaló a köztes RMT és a végleges RMT eltéréseiről A Köztes RMT február 7-én benyújtásra került Minőségbiztosításra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságára. A Tanulmányt a Fejlesztési Igazgatóság március 11-én továbbtervezésre alkalmasnak találta, kiadta elfogadó nyilatkozatát, amelyben kiemelte azokat a területeket, amelyek ismételt áttekintését javasolja. A köztes RMT minőségbiztosításra történt benyújtását követően a kapott észrevételek alapján a következő módosítások kerültek átvezetésre a RMT-ben: Az 1. fejezetben javítottuk a beruházás ütemezését, és mivel némileg változott az összes elszámolható költség (egy beruházási elem költsége kimaradt), valamint egy költségtételről időközben kiderült, hogy nem elszámolható, ezért ezzel javítottuk a releváns táblázatokat is. A 35

36 költség-haszon elemzés eredményeinek összefoglalását módosítottuk a javított elemzés alapján és bővítettük a minőségbiztosítói javaslatoknak megfelelően. Bővebben kifejtettük az EMT és a köztes RMT, illetve megfogalmaztuk a köztes RMT és a végleges RMT közötti eltéréseket A 2. fejezetben az együttműködésre vonatkozó adatok között az önerő mértékét a változásoknak megfelelően javítottuk. Kiegészítettük a fejezetet. A 3. fejezetben a projekt területet bemutató ábrát pótoltuk. Bővebben ismertettük a 30 éves időszakra vonatkozó népességszám prognózist. Töröltük a település történeti bemutatását, korrigáltuk a jövőbeli lakosszám tendenciákat. A 0. változattal kapcsolatos ivóvízminőség-javítást végző létesítmények elnevezésű táblázatot kiegészítettük, pontosítottuk, reálisabb pótlási tervet dolgoztunk ki a vizsgált időtávban. A módosított lakosságszám előrejelzéseknek megfelelően átdolgoztuk a településenkénti vízigény becsléseket, és 2007-es alapadatok helyett 2008-as alapokra helyeztük a települési jövedelmi becsléseket. Kiegészítettük a fejezetet a évre vonatkozó vízdíjakkal. Az 5. fejezetben kiegészítettük a projekt nélküli eset műszaki leírásait. Részletesebben bemutattuk a korábbi koncepcionális változatelemzés eredményeit, átvezettük a javított pótlási tervet az elemzésben. A végső változatelemzésnél csak az alternatívával rendelkező műszaki megoldásokat hasonlítottuk össze, és költséghatékonysági vizsgálattal választottuk ki a megvalósításra szánt változatot. a.6 fejezetben az RMT-ben bemutatott technológiákat, mint a vízminőségi probléma kezelésének lehetséges megoldásait kockázati szempontból is ismertettük. A beruházás tulajdonjogi kérdéseivel kapcsolatos információk kiegészítésre kerültek. Ismertettük a társulási megállapodásban rögzített tulajdonjogi és vagyonkezelési sajátosságokat. Az üzemeltetési koncepció és a jelenlegi üzemeltetési struktúra bemutatásra került. Kiegészítettük a műszaki leírásokat a klór-dioxiddal történő hálózatfertőtlenítés szükségességével, illetve annak magyarázatával. A településeken a fejlesztés miatt megszűnő kutak eltömedékelését költségeltük és vele kiegészítettük a fejezetet A 7. fejezetben részletesebben bemutattuk a bevonásra kerülő külterületi lakott részeket, a projekt nélküli esetben felülvizsgált pótlások következtében átdolgoztuk az egész költség-haszon elemzést. A közgazdasági költség-haszon elemzésnél megváltoztattuk az externális hasznok pénzbeni meghatározását, kissé módosítottunk a kockázatelemzés alapfeltételezésein. A 8. fejezetben az ütemezést és a kommunikációs tervet javítottuk, bővítettük, a kockázatkezelést kiegészítettük. A 15/2011. (IV. 22.) számú BM rendelet megjelenésével az eredeti tervtől eltérően az elszámolható költségekre vonatkozó önerő finanszírozásánál az EU Önerő Alap támogatás mellett 15% és 35% önkormányzati saját forrást állítottunk be. A fent összefoglalt főbb módosításokon felül a szükséges adatpótlásokat, korrigálásokat, hibajavításokat a tanulmány egészére vonatkozóan elvégeztük. 36

37 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 2.1. JOGI STÁTUSZ A KEOP Ivóvízminőség-javító konstrukció általános célja a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) Víz-higiénés osztályának szakvéleménye alapján, egyedi ivóvízminőség-javító projektek keretében, mely a kifogásolt ivóvízparaméterekkel jellemezhető településeknek kötelezően előírt feladat. A fent leírt cél elérésére, azaz a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátására a Csongrád megyei csoportban 10 település (Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Pusztamérges, Ruzsa, Öttömös, Üllés, Zákányszék) társulásával jött létre jelen projektcsoport. A projektgazda a én megalakult a Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás, mely a pályázati kiírásban a pályázók körének meghatározása alapján jogosult pályázni. A Társulás székhelyéül Mórahalom Város Polgármesteri Hivatalát választotta (címe: Mórahalom Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2.). Mórahalom Város önkormányzata közjogi testületként a helyi önkormányzatokról szóló évi XV. törvény alapján látja el feladatait. A Társulás az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 15. (1) bekezdés a) pontja és a 15. (3) bekezdése szerint az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező, a 14. (1) bekezdés b) pontja alapján részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Társulás működési területe a társult önkormányzatok közigazgatási területe. A társulás általános tevékenysége: A Társulás a települések lakott területén az ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvíz ellátási feladatokhoz szükséges pénzeszközök megszerzését és felhasználását a társulási megállapodásban meghatározott működési területen alaptevékenységként, az alapítók szakmai és gazdasági felügyelete mellett végzi. A Társulás vállalkozási tevékenységet csakis céljának elérése, feladatának teljesítése érdekében, alaptevékenységét nem veszélyeztetve folytathat. A Társulás a projekt végrehajtása során a projekt lebonyolításáért felelős szervezetként jár el, az alábbi feladatokat ellátva: Szervezeti, gazdaság területen: A projekt kidolgozásáért felelős szervezet részére megbízás adása. A működtetés személyi, szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása. Hazai támogatás pályázati feltételeinek biztosítása. A projekt teljes körű lebonyolítása, ideértve a beruházások teljes pénzügyi, a számviteli és adóügyi elszámolását és a tagokkal való belső elszámolást is. A Társulás működtetési költségeinek tervezése. Lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás (PR) dokumentálása. Pályázati részvételek szervezése, koordinálása. Tervezési, szolgáltatási feladatok pályáztatásának kidolgozása. Beszerzési feladatok (gépek, eszközök) pályáztatásának kidolgozása. Építési feladatok pályáztatásának kidolgozása. Előkészíti a projekt végrehajtáshoz szükséges szerződéseket, megállapodásokat. Műszaki, beruházási területen: A projekt előkészítés során a hatóságokkal, irányító hatósággal, közreműködő szervezetekkel és a szakemberekkel való együttműködés, adatok szolgáltatása, műszaki, pénzügyi, jogi és üzemeltetési kérdésekben a döntések meghozatala. Az igazolt teljesítések alapján a kivitelezői számlák kiegyenlítése a kapcsolódó pénzügyi elszámolásokkal. A megvalósítás során az építési terület előkészítése, biztosítása. Lakossági tájékoztatás. 37

38 A beruházás műszaki befejezése után: A projekt megvalósulása után, a meglévő rendszeren létrejövő, a projekt által kialakított új vízi közmű vagyon rendszer üzembe adása, igénybevétele. Részvétel az EU támogatás felhasználási ellenőrzési eljárásában, támogatási szerződés szerint. A beruházással kapcsolatos végleges és teljes körű pénzügyi elszámolás, EU támogatási szerződéseknek megfelelően. Hitelfelvétel esetén a társult önkormányzatok kötelezettséget vállalnak, hogy a beruházási saját erő biztosítása érdekében a Társulás által az önkormányzatok kezességvállalása mellett felvett bankhitel a beruházás megvalósítása, a Társulás megszűnése utáni időszakban az őket terhelő arányban törleszteni fogják. A Társulás szervezete 1. Társulási Tanács 2. Társulási Tanács Elnöke 3. Pénzügyi Bizottság 4. Projekt Megvalósítási Egység (PME VAGY PIU) 1. ábra: A Projektgazda szervezeti struktúrája PROJEKTGAZDA Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás (6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2) (Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Pusztamérges, Ruzsa, Öttömös, Üllés, Zákányszék) Társulási Tanács Elnök: Nógrádi Zoltán polgármester (Mórahalom) Ellenőrző Bizottság Székhely: 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2 Társulási Tanács A Ttv a alapján a Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely a társult Tagok képviselőtestületei által delegált önkormányzati polgármesterek összességéből áll. A Tagok megállapodnak, hogy jelen Megállapodással létrehozott társulásukban a Társulási Tanács valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy a polgármester által meghatalmazott települési képviselő helyettesíti, továbbá, a tagönkormányzat képviselő-testülete más választott képviselőt delegálhat a Társulási Tanácsba. A megbízás a polgármesteri, illetve képviselői megbízatás fennállásáig tart. Az alkalmi helyettesítés előtt a tagönkormányzat nevében adott szabályszerű meghatalmazást át kell adni a Tanács Elnökének. 38

39 A Társulási Tanács dönt a jelen Társulási Megállapodásban meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott saját feladat- és hatáskörben. A Társulási Tanács feladat- és hatásköre: - a Társulási Tanács elnökének, elnökhelyettesének a megválasztása, visszahívása, - a működési hozzájárulás mértékének megállapítása, - PME kiválasztása, szervezetének kialakítása - Tagokat terhelő egyéb kötelezettség megállapítása, - a hatáskörbe utalt pénzeszközök felhasználásáról döntés, szükség szerint szakértői vélemények figyelembe vételével, - Tag kizárásának elhatározása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükséges, - jelen társulási megállapodás módosítása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükségeltetik, - Társulás megszűnésének elhatározása, mely határozat a Társulásban résztvevő képviselőtestületek mindegyikének minősített többségével hozott döntésével lép hatályba, - Társulás éves munkatervének, költségvetésének elfogadása. A költségvetés első félévi, háromnegyedévi és éves végrehajtásáról szóló beszámoló; éves mérlegének elfogadása, - az érintett tárcákkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal a támogatási szerződések megkötése, - a megállapodásban foglalt célok megvalósításának áttekintése, stratégiai célok meghatározása, - a projekt szerinti célkitűzések megvalósulásának, azok időarányos állapotának elemzése és értékelése, - a Tagok között felmerülő esetleges vitás kérdések megtárgyalása, esetleg állásfoglalás a kérdésében, illetve a végrehajtás során felmerülő problémák körében, - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, - a Támogatási Szerződés elfogadása, annak módosítása, - Alapítói/tulajdonosi jogok az Áht 100/L, 100/N-O. -ainak betartása melletti gyakorlása a KEOP projekt eredményeként létrejövő vagyon üzemeltetését ellátó szerződés megkötése és a szerződés teljesítésének ellenőrzése/a víziközművek üzemeltetésére irányuló üzemeltetési szerződés megkötése, - A jelen megállapodás IV. fejezetében meghatározott, átruházott önkormányzati feladatokkal kapcsolatos illetve az átruházott hatáskörbe tartozó döntések meghozatala. A Társulási Tanács működése: A Társulási Tanács megalakultnak tekinthető, ha a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek mindegyike jóváhagyta a társulási megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta megalakulását. A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A Tanács ülését össze kell hívni, ha a Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben kell dönteni, ha azt bármely Tag a napirend egyidejű megjelölésével indítványozza, illetve ha a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva azt az illetékes Államigazgatási Hivatal kezdeményezi. A Tanács üléseinek összehívása és a napirend kialakítása az elnök feladata, de a napirend összeállításában a Tanács bármely tagjának indítványtételi joga van. A Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze írásban, az ülés napját megelőzően legalább 15 nappal korábban. Sürgős esetben ennél rövidebb idő is lehetséges, de csak a tagok megfelelő értesítése mellett. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha ülésén a Tanács tagjainak több mint fele jelen van, és a jelenlévő tagok a szavazatok több mint 66 %-val rendelkeznek. Határozatképtelenség esetén az eredeti időpontot követő 8 napon túli, de 30 napon belüli időpontra kell az újabb ülést összehívni. A Társulás Tagja eseti jelleggel egy alkalomra szólóan közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adhat az általa delegált képviselő helyettesítésére, mely meghatalmazás hatálya a határozatképtelenség miatt megismételt ülésre is kiterjed. A Társulási tanács ülésére bármely tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. Az ülésen a határozati javaslatról nyílt szavazással döntenek. A Tanács határozatait 39

40 az Ötv ában meghatározott szabályok szerint hozza. A Társulási Tanács határozatai a meg nem jelent tagokra is kötelező érvényűek. A Társulási Tanács tagjai a Társulási Tanácsban hozott döntésekről kötelesek 30 napon belül írásban (elektronikus, vagy postai úton) tájékoztatni az őket delegáló önkormányzatokat. A Tanács üléséről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen résztvevő képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvre a képviselő-testületek üléséről szóló jegyzőkönyv szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke és a Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül az elnök megküldi a társulás székhelye szerinti Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalnak. A Társulási Tanács elnöke A Társulási Tanács Elnökét és elnökhelyettesét a Társulási Tanács tagjai sorából az alakuló ülésen, 2/3- os többségi szavazással választja meg határozott időre. Az elnök, az elnök-helyettesek megbízatása önkormányzati képviselői tisztségük betöltéséig áll fenn. A Társulási Tanács elnöke a Társulás ügyeinek vitele keretében - képviseli a Társulást és a projektet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, - összehívja a Társulási Tanács üléseit, összeállítja az ülések napirendjét, - gondoskodik a Társulás éves mérlegének, vagyonkimutatásának, költségvetésének, éves beszámolójának elkészítéséről, - a Társulás mérlegét Tagok számára hozzáférhetővé teszi, - évente legalább egy alkalommal jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, feladatainak ellátásáról, a társulási cél megvalósulásáról, - ellátja mindazon feladatokat, melyet a társulási megállapodás, illetve a Társulási Tanács számára előírt, - a Támogatási Szerződést és az egyéb szerződéseket, valamint azok módosításait a Tagok nevében aláírja, - bármely kérdésben észrevétellel és kérdéssel élhet a Tagok, illetve képviselőik, a hatóságok, közreműködő szervek, személyek felé, beszámoltathatja a Társulásban közreműködő bármely érdekeltet, - képviseli a Társulást a közbeszerzési eljárás folyamatában a KSz és a Közbeszerzések Tanácsa felé. Aláírja a KEOP projekt keretében a közbeszerzési pályázatokon nyertes cégekkel kötendő szerződéseket. - Az elnök Társulással összefüggő feladatai megvalósításához igénybe veszi a székhely település polgármesteri hivatalát/ projekt megvalósítási egységet. A Társulás elnöke a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint felel. Az elnöki megbízatás megszűnik: - önkormányzati képviselői tisztségének megszűnésével, - az őt delegáló önkormányzat által történő visszahívással, - a Társulási Tanács által történő visszahívással, - lemondással, - elhalálozással. Projekt Megvalósítási Egység A tagok rögzítik, hogy a társulás munkaszervezeti feladatait, valamint a közös ivóvízminőség-javító programjuk megvalósítását ellátó Projekt Megvalósítási Egységet (PME vagy PIU), a Közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. Törvény szerint választják ki. A PME kiválasztásáig az önkormányzati társulás munkaszervezeti feladatait Mórahalom Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala látja el díjazás nélkül. Feladatai: A projektben kedvezményezett önkormányzati társulás munkaszervezeti feladatainak ellátása, valamint a projekt megvalósításával kapcsolatos menedzsment feladatok ellátása: 40

41 Ideiglenes Munkaszervezet A Társulás a Projekt Megvalósítási Egység feladatainak ellátásának szerződésbeadása céljából közbeszerzési eljárást folytat le. A Projekt Megvalósítási Egység kiválasztásáig a Társulás ideiglenes Munkaszervezetet hoz létre. Az Ideiglenes Munkaszervezet feladata működése időtartamára megegyezik a PME feladataival. Az Ideiglenes Munkaszervezet feladata, hogy a PME kiválasztására vonatkozó közbeszerzési eljárás lebonyolítását megszervezze. Az Ideiglenes Munkaszervezet feladatait Mórahalom Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala látja el határozott időre, illetve, feltétel bekövetkeztéig, és térítési díj nélkül. Pénzügyi Bizottság A Tagok megállapodnak abban, hogy a Társulási Tanács első ülésén a Társulás működésének és gazdálkodásának ellenőrző-felügyelő szervként 3 főből álló Pénzügyi Bizottságot hoznak létre. A Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság tagjai: Zákányszék község polgármestere Üllés község Polgármestere Bordány község Polgármestere A delegáló önkormányzatok a pénzügyi bizottság tagjainak személyét, vagy a személyükben bekövetkező változást kötelesek a Társulási Tanács részére írásban bejelenteni. A pénzügyi bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén a bizottság részletes ügyrendjében foglaltak szerint Üllés község Önkormányzata delegáltja helyettesíti. A bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A bizottság kiemelt feladata a beruházás működési, pénzügyi ellenőrzése. A bizottság évente legalább két alkalommal, de szükség szerint többször is ülésezik. A bizottság ülését az elnök az ülés napját legalább 15 nappal megelőzően írásban hívja össze. A pénzügyi bizottság ülését a bizottság bármely két tagja írásban összehívhatja az ok és a cél egyidejű megjelölésével, ha a bizottság összehívására irányuló kérelmüket az elnök 15 napon belül nem teljesíti. Az ülés összehívására vonatkozó határidőtől rendkívül indokolt, halaszthatatlan esetekben a bizottság saját ügyrendjében szereplő feltételek mellett el lehet térni. Ez esetben az ülés telefonon, illetve egyéb más úton ( , stb.) történő összehívása is megengedhető. A pénzügyi bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok 2/3-a jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb ülést kell összehívni. A megismételt ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A pénzügyi bizottság a döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. A bizottságot félévente tájékoztatni kell a projekt állásáról. A tájékoztatást a Projektmenedzser köteles megtenni minden félévet követő 15. napig. A pénzügyi bizottság jogszabályba, a jelen szerződésbe ütköző, vagy a tagok érdekeit sértő intézkedés, mulasztás tapasztalása esetén észrevételt tehet, illetve jelzéssel élhet. A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre: - az ütemezett kivitelezés és pénzfelhasználás ellenőrzése, - a tagok elé terjesztendő jelentések, beszámolók vizsgálata, a vizsgálat eredményéről beszámoló készítése, - a tagok tájékoztatásának vizsgálata, - a projekt bármely résztvevőjétől felvilágosítás, tájékoztatás kérése, A pénzügyi bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá. A pénzügyi bizottság részletes ügyrendjét maga határozza meg. A pénzügyi bizottsági tagok megbízatása visszavonásig tart. A költségvetési szerv belső ellenőrzését a Homokháti Önkormányzatok Többcélú Társulása belső ellenőre látja el. A Társulás időtartama A Társulás határozott időre, a KEOP projekt beruházási szakaszának teljes befejezéséig, és az azt követő öt éves fenntartási időszakra jött létre az e szerződésbe foglalt feltételekkel. A társulási megállapodás szerződésszegés nélküli módosítását, megszüntetését, felmondását a társulás bármely tagja csak a Társulási és Támogatási, illetve egyéb szerződésekben, megállapodásokban vállalt feltételek, a tagok határozata, ezek hiányában a hatályos jogszabályok, 41

42 különösen a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szabályai betartásával kezdeményezheti. A Társulás gazdálkodása, vagyona A Társulás pénzeszközeit a Mórahalom város Önkormányzata (a székhely önkormányzat) által meghatározott hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli. Más hitelintézetnél bankszámlát nem nyithat. Hitelintézet megnevezése: OTP Bank Zrt Mórahalmi Fiókja A Társulás a hatályos jogszabályok, különösen az Áht. és Ámr., illetve a költségvetési szervek jogállását rendező évi CV. törvény alapján gazdálkodik. Költségvetését és annak végrehajtását a Társulási Tanács határozatban állapítja meg. A Társulás saját vagyonnal rendelkezhet, az általa végzett beruházás és annak szaporulata a Társulás vagyona. A társulás vagyona felett a társulás tagjai a pénzügyi hozzájárulásuk arányában rendelkeznek tulajdonjoggal. A beruházással létrejövő közművagyon vagyonjogi rendezése esetén a vagyonmegosztást a tagok valamennyi tag által jóváhagyott, az elszámolásokat részletező okiratban rögzítik. A Társulás működésének költségvetési forrása: A Társulás tagjai a Társulás, mint költségvetési szerv működésének forrásait saját költségvetésükből, érdekarányos felosztásban (a csak egy önkormányzathoz tartozó beruházás költsége, illetve annak önrésze az adott önkormányzatot terheli) biztosítják, a gesztorként eljáró önkormányzaton keresztül. Az éves működési célú támogatási igényről és az egyes Tagokat terhelő befizetési kötelezettségekről a Társulási Tanács az adott költségvetési évet megelőző év december 15. napjáig, határozattal dönt. A Társulási Tanács határozata alapján, a gesztorként eljáró önkormányzat legkésőbb az adott költségvetési év január 10. napjáig, írásban értesíti a Tagokat a következő évi befizetési kötelezettségeikről és azok esedékességéről. A projekt keretében megvalósítandó létesítmények vonatkozásában felek megállapodnak abban, hogy a kizárólag az adott önkormányzat közigazgatási területén megvalósult beruházásban létrejövő létesítmények az adott önkormányzat tulajdonába kerülnek. A Társulás által létrehozott egyéb vagyon esetében a mindenkor hatályos rendelkezések az irányadók, azzal, hogy a Társulás vagyona, a közös fejlesztési programokban vállalt teherviselés arányában a társuló önkormányzatok tulajdonába kerül. A KEOP projekt megvalósításának és működtetésének finanszírozási forrásai: A beruházás finanszírozása Tagok a beruházás megvalósításához szükséges saját forrást, amely az el nem számolható költségekkel együtt külön testületi döntés alapján - a pályázati előírás szerinti, valamint a támogatási szerződésben rögzített feltételek szerint, illetve meghatározott összegben és ütemezésben saját költségvetési rendeleteikben biztosítják, valamint a beruházások ütemében az önerő forrását a Társulás rendelkezésére bocsátják. Amennyiben a tag önkormányzatok a Társulási Tanács elnökének írásbeli értesítésében foglalt határidőre az esedékes önerő rendelkezésre bocsátását elmulasztják, a Társulás székhelye szerinti önkormányzat a tag önkormányzat költségvetési elszámolási számlája ellen azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosult. A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy felhatalmazó levélben bejelentik a számlavezető pénzintézetüknek a Társulás székhelye szerinti Önkormányzat megnevezését és pénzforgalmi jelzőszámát, mint azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosultat azzal, hogy tagok a saját forrás teljes összegének megfizetéséig, a felhatalmazást nem vonhatja vissza. A felhatalmazás bank által aláírt egy példányát, a tagok kötelesek a Társulásnak átadni. Tagok tudomásul veszik, amennyiben valamely önkormányzat a jeleni megállapodásban vállalt fizetési kötelezettségeit határidőben és felhívásra nem teljesíti, az esetben a kötelezett késedelembe esnek. A fizetésre kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve a Ptk. Megfelelő rendelkezései szerint köteles a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni. A kamatfizetési kötelezettség beáll akkor is, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Tagok megállapodnak abban, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között, a saját forrás részbeni biztosítása céljából pályázatot nyújtanak be az EU Önerő Alap támogatásra, amelynek elnyerése esetén a testületek az önerő összegét módosított tartalommal elfogadják. A projekt működtetésének finanszírozása 42

43 Tagok rögzítik, hogy a KEOP projekt működtetésének forrását a Társulás jelen megállapodás IV. fejezete szerinti közszolgáltatásokból származó bevétel biztosítja, a KEOP projekt CBA-jában meghatározott díjtételek és a projektből származó kalkulált jövedelem szerint. A társulás tagjai önkormányzatonként, önállóan határozzák meg a közszolgáltatás díját figyelemmel arra, hogy a közszolgáltatási tevékenységből származó jövedelem, a projekt fenntartható működtetése mellett, fedezet kell biztosítson a KEOP projekt során megvalósuló víziközművek felújítására, újrapótlására, rekonstrukciójára is, a projekt CBA-jában meghatározott ütemterv szerint. Üzemeltetés Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projektnek a pályázatban leírtak és a KEOP projekt CBA szerinti üzemeltetésére, az alábbiak szerint: A KEOP projekt keretében megvalósuló, a Tagok elkülönült tulajdonába kerülő víziközművek egységes elvek szerinti működtetése és a kapcsolódó közüzemi közszolgáltatás ellátása érdekében Tagok felhatalmazzák a Társulást, hogy a Tagok, mint tulajdonközösség képviseletében és nevében, a Vgtv.9. (2) bekezdés d) pontja alapján, megkösse a víziközművek üzemeltetésére irányuló szerződést a társult tagoknál a hatályos üzemeltetési szerződések alapján már meglévő üzemeltető szervezettel és átadja üzemeltetésre a létrejött új vízi-közmű vagyont a mindenkori hatályos magyar és EU jogi normáknak megfelelően, különös tekintettel a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendeletre. Az üzemeltetés során a Társulás garantálja a projekt keretében megvalósuló eszközrendszer életképességét, az eszközrendszer fenntartható fejlesztésének forrásait. A Társulás megteremti az üzemeltetők közötti együttműködés feltételrendszerét és biztosítja a közöttük lévő munkamegosztás és koordinációt az üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint. 13. táblázat: A Társulás üzemeltető szervezetei Üzemeltető neve. címe Ruzsa Vízmű- Üzemeltetési Intézmény 6786 Ruzsa Fő út 8. Térségi Vizmű- Üzemeltetési Intézmény 6782 Mórahalom, Kölcsey út 2. Üzemeltett vízellátó rendszer Ruzsa Mórahalom Ásotthalom Bordány Domaszék Forráskút Öttömbös Pusztamérges Üllés Zákányszék Üzemeltetetési szerződés érvényessége Határozatlan; Ruzsa Község Önkormányzata által alapított, önállóan működő költségvetési intézmény Határozatlan Határozatlan Határozatlan Határozatlan Határozatlan Határozatlan Határozatlan Határozatlan Határozatlan Üzemeltető tulajdonviszonyai Települési Önkormányzat Ruzsa Az Üzemeltető szervezet 100 %-ban az általa üzemeltetett települési önkormányzatok tulajdonában van. Az üzemeltetési szerződések és az Üzemeltetési szervezetek alapító okiratai az RMT mellékletét képezik. A Társulás képviselete A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel felruházva a VIII.1.3. foglaltak szerint az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a Társulás képviseletére a Társulási Tanács által meghatározott helyettesítési rend szerint elnökhelyettes jogosult. A Társulást az elnök önállóan képviseli. A Társulás jegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott társulási név alatt az elnök teljes nevét önállóan írja alá. 43

44 A Társulás ellenőrzési rendje, beszámolási kötelezettség A polgármester vagy felkérésre az általa kijelölt személy évente legalább egyszer a képviselőtestületének beszámol a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról. A társulási tanács tagjai képviselő-testületeiknek beszámolnak a társulási tanácsban végzett tevékenységükről. A Társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a társulás működését (a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.) Korm. rend. szerint). A Társulás létrehozza ellenőrző szervét, amely a társulási megállapodás, esetleges egyéb saját szabályzatok keretei között, a saját Munkaterve és Ügyrendje szerint működik. A Társulás együttműködik a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatallal és a Magyar Államkincstárral. Tagsági jogviszony Tagok ezen társulási megállapodás elfogadásával és aláírásával, kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy elfogadják a felmondással, illetve kizárással összefüggő felelősségi szabályokat. Az önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti önkormányzat a fizetési határidőt követő 15. naptól azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására jogosult. Amennyiben a székhely önkormányzat nem tesz eleget a társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a társulási tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen azonnali beszedési megbízást (inkasszó) nyújtson be. A szerződés felmondása Tekintettel arra, hogy a Társulás határozott cél megvalósítására jött létre, a tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi felügyeletet ellátó szervvel és a KEOP Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy jelen szerződés aláírását követő három évig, és amennyiben a KEOP projekt beruházási szakasza jelen szerződés aláírását követő három éven belül megkezdődik, a beruházási szakasz lezárásáig a társulási jogviszonyt nem mondják fel. Amennyiben a beruházás jelen szerződés aláírásától számított három éven belül nem kezdődik meg, úgy a tagok a három éves határidő letelte után, ezen okból is élhetnek felmondási jogukkal. A Ttv. 4. (2) bekezdése alapján a felmondásról szóló minősített többséggel hozott döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a Társulás tagjaival közölni. Felmondó Tag a felmondásról szóló döntése meghozatalakor köteles figyelembe venni a támogatási szerződésben foglaltakat. A társulási jogviszony év közbeni felmondásához a Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott határozata szükséges. Tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy év közbeni felmondási jogukkal csak kivételesen, tényleges és alapos indok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervvel és a KEOP Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. A felmondást elhatározó döntés meghozatalára, és a tagokkal való közlésére a fenti szabályok az irányadók. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló tag által befizetendő önrész teljes összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, melyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog. Felmondó tag tudomásul veszi, hogy a projekt megvalósítása érdekében általa fizetett un. előkészítési költséget, valamint a ténylegesen kifizetett önrészt nem követelheti vissza a Társulástól. A felmondó tag köteles a tárgyévi vagyoni hozzájárulásának teljesítésére, valamint felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a felmondással összefüggő kárra vonatkoztatják. Tag általi felmondás esetén a Társulás köteles a taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelően, figyelembe véve a kártérítési kötelezettséget és a Társulást terhelő kötelezettségeket is. A Társulás megállapodásának felmondása esetén a Társulás tagja által a Társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni.. A KEOP projekt keretében megvalósult vagyontárgy társulás tagja részére történő kiadását négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a Társulás 44

45 kötelező feladatának ellátását. Ebben az esetben a Társulás kivált tagját - a Társulással kötött szerződés alapján - használati díj illeti meg. A társulási megállapodás felmondása esetén a társulás tagja által bevitt vagyonnal el kell számolni. Az elszámolás alapját elsősorban a keletkező vagyon természetbeni megosztása képezi, az V. 3. pont szerint. A felek a kiválással kapcsolatban rögzítik, hogy amennyiben a tag a társulás által elnyert pályázati forrásból részesült, és a pályázati cél a kiválásig megvalósult, akkor a társulás nem támaszthat igényt a másik önkormányzata felé a támogatási összeg visszafizetésére. Amennyiben a társulás támogatási szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítését a tag kiválása veszélyezteti, úgy a társulás a tagra átruházhatja az ezzel összefüggésben felmerülő kárát és költségét. Amennyiben a pályázat kapcsán az elszámolás időpontjában többlet érték már nem állapítható meg, úgy a tag megtérítésre nem tarthat igényt. A társulás által eszközölt beruházás során létrejövő vagyon önkormányzat tulajdonba kerülése az V.3. pont szerint történik. A Társulás megszűnése A Társulás megszűnik, a társulásra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezésekben foglaltak szerint. A Társulás megszűnése esetén a tagok a megszűnés időpontjával bezáróan egymással elszámolni kötelesek. A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyon a Társulás tagjait vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért a tagok a vagyoni hozzájárulásuk arányában tartoznak felelősséggel. A Társulás megszüntetéséről a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. Törvény -13: -ának megfelelően, a tag önkormányzatok által hozott határozatban kell rendelkezni. 45

46 2.2. A HORIZONTÁLIS POLITIKA BEMUTATÁSA Az adatlapon vállalt, a szervezet működésére vonatkozó esélyegyenlőségi szempont(ok) érvényesítésének bemutatása Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztő Társulás a választható esélyegyenlőségi intézkedés közül az alábbiakat választja: Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása Ez az intézkedés a pályázó szervezet működésére vonatkozik. A hivatalos igazolást célzandó, a belső munkatárs jelenleg is esélyegyenlőségi feladatokat lát el. A funkció a projekt zárásáig és a fenntartásig folyamatosan élni fog. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte A Társulás önkormányzatai jelenleg is rendelkeznek Esélyegyenlőségi tervvel, amelynek célja a szervezeten belül a munkavállalók közötti esélyegyenlőség megteremtése és fejlesztése humán erőforrás menedzsment eszközökkel, illetve munkahelyi akadálymentesítéssel. Az ET tartalmazza a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket. 14. táblázat: Tervezett fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatai: Indikátor neve Benyújtáskor Projekt befejezéskor Projekt fenntartás végén Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) (fő) Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő) A projekt által érintettek száma (fő) * Nők száma a projekt által érintett célcsoportban (fő) Roma emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő) Fogyatékos emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő) *KSH Jogosultsági, azaz kötelezően vállalandó esélyegyenlőségi feltételek: A Társulás tudatában van a KEOP Ivóvízminőség-javító konstrukció előírásainak az esélyegyenlőségre vonatkozó jogosultsági feltételek vonatkozásában, így: A hátrányos helyzetű emberek helyzetének javulása érdekében a kialakításra kerülő, a projektet bemutatós saját honlap, az a W3C szabvány szerint infokommunikációsan akadálymentesen fog működni a projekt előkészítése és végrehajtása során. A projektgazda a fejlesztéshez kapcsolódó eseményeken, így a sajtó tájékoztatókon és a projekt-záró ünnepségen is esélytudatosságot kommunikál. Ennek keretében nem közvetít társadalmi kirekesztést, csökkenti a meglévő előítéleteket. A nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíteni kell mind az előkészítés, mind a majdani végrehajtás közbeszerzési eljárásai során. A projekt kidolgozásánál vizsgálni kell a hátrányos helyzetű, különösen az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségét Az adatlapon vállalt, a szervezet működésére vonatkozó fenntarthatósági szempont(ok) érvényesítésének bemutatása Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztő Társulás a választható fenntarthatósági intézkedés közül az alábbiakat választja: A Társulás vállalja a LA 21 program Fenntarthatóság helyi programja elkészítését 46

47 A Társulás települései vállalják, hogy elkészítik a Local Agenda 21 programot, mivel céljuk, hogy az önkormányzatok aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program elkészítése és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A Társulás tudatában van annak, hogy a dokumentumok elkészítése jelen pályázati konstrukció keretében nem elszámolható. A Támogatási szerződés aláírásától számított 12 hónapon belül rendelkezésre fog állni. 15. táblázat: Tervezett fejlesztés fenntarthatósági alapadatai: Kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorok (jogosultsági feltétel) Jogosultsági, azaz kötelezően vállalandó fenntarthatósági feltételek: Mértékegység Pályázat benyújtásakor érvényes érték teljes vízfelhasználás m a) Fajlagos vízfelhasználás mértéke termelés egysége (t, m 3, m 2, m, üzemóra, db) v. szolgáltatás fő 75 egysége (fő, eft, óra) teljes energiafelhasználás kwh 115 b) Fajlagos energiafelhasználás mértéke termelés egysége (t, m 3, m 2, m, üzemóra, db) v. szolgáltatás fő 75 egysége (fő, eft, óra) c) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) t 20,24 ártalmatlanításra kerülő Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának t 5,5 d1) hulladék mértéke összes hulladék mennyisége t 16 d2) Újrahasznosított papírhasználat aránya újrahasznosított papírcsomag (500 lapos) db 50 összes felhasznált papírcsomag (500 lapos) db 2000 kistérségben élő saját A kistérségben élők foglalkoztatottságának fő 47 e) foglalkoztatottak száma mértéke saját foglalkoztatottak száma fő 75 A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztásban résztvevők f) tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma fő 20 aránya Össz. munkavállalói létszám fő 75 A Társulás tudatában van a KEOP Ivóvízminőség-javító konstrukció előírásainak az fenntarthatóságra vonatkozó jogosultsági feltételek vonatkozásában, így: Minden, a projekt részeként indított beszerzés (eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzése) esetén figyelembe kell venni, és alkalmazni kell a környezeti szempontokat (zöld beszerzés). A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságot kell, hogy tükrözzenek. A másodlagos alapanyagok (újrahasznosított hulladékból létrehozott anyagok) felhasználási arányát a lehető legnagyobb mértékre kell növelni a teljes alapanyag felhasználáson belül. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét tudatosan minimalizálni kell. A szempontot és érvényesülésének részleteit a kivitel tervezésében kell bemutatni, legalább a következő tartalommal: ideiglenes területfoglalás minimalizálása, anyagszállítási útvonal optimalizálása és gondos kiviteli tervezés, a zaj, por, pollen, elhagyott hulladék stb. megelőzése érdekében. A Társulás vállalja, hogy mind az esélyegyenlőség, mind pedig a fenntartható fejlődés kapcsán eleget tesz az éves adatszolgáltatási kötelezettségének, mely szintén jogosultsági feltétel. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a Társulás összetételét és a projekthez szükséges pénzügyi hozzájárulás tagonkénti mértékét. A Társulás döntése szerint az önerőt a települések egymás között a beruházási költség arányában kérték felosztani. 47

48 Társulásban részt vevő önkormányzatok RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 16. táblázat: Együttműködésre vonatkozó adatok Önkormányzati társulás Tagok neve Pénzügyi hozzájárulás mértéke* Lakosságszám** Területi érintettség Tulajdonjogot szerez ezer Ft % fő igen/nem igen/nem 1. Ásotthalom ,9 20, Igen igen 2. Bordány ,6 8, Igen igen 3. Domaszék ,1 13, Igen igen 4. Forráskút ,8 5, Igen igen Gesztor 1 / Projektben résztvevő önkormányzatok 5. Mórahalom ,8 26, Igen igen 6. Öttömös ,9 3, Igen igen 7. Pusztamérges ,7 5, Igen igen 8. Ruzsa ,2 4, Igen igen 9. Üllés ,7 9, Igen igen 10. Zákányszék ,0 4, Igen igen Összesen 10 db ,8 100% Projekten kívüli tagok Összesen 10 db ,8 100% Jogi személyiség nélküli társulás esetén. 48

49 Konzorcium Tagok neve Pénzügyi hozzájárulás mértéke Lakosságszám Területi érintettség Tulajdonjogot szerez ezer Ft % fő igen/nem igen/nem Konzorciumvezető Konzorciumi tagok Összesen - db *EU Önerő Alap támogatás, és önkormányzati saját forrás a nem elszámolható költségek fedezetére **KSH állapot alapján 49

50 3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET 3.1. ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA A terület közigazgatási lehatárolása A projektben érintett települések a Dél-alföldi Régióban, Csongrád megye déli részén, jól körbehatárolható területen helyezkednek el. Az érintett települések a Mórahalmi Ivóvízminőség-javító Társulás tagjai. 2. ábra: A Társulás elhelyezkedése (pirossal jelölve) A vizsgált térség érintett települései: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék, amelyek teljes területükkel vesznek részt a társulásban. A települések földrajzi elhelyezkedését a 3. mellékletben található térkép ábrázolja. 50

51 17. táblázat: A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek Település A Társulás központi települése Projektben szerepel (igen/nem) Régió Megye Kistérség Mórahalom igen Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi A Társulás települései Érintett KÖTEVIFE Alsó-Tisza- Vidéki Ásotthalom igen Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi Alsó-Tisza- Vidéki Bordány igen Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi Alsó-Tisza- Vidéki Domaszék igen Dél-Alföld Csongrád Szegedi Alsó-Tisza- Vidéki Forráskút igen Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi Alsó-Tisza- Vidéki Öttömös igen Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi Alsó-Tisza- Vidéki Pusztamérges igen Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi Alsó-Tisza- Vidéki Ruzsa igen Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi Alsó-Tisza- Vidéki Üllés igen Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi Alsó-Tisza- Vidéki Zákányszék igen Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi Alsó-Tisza- Vidéki *Forrás: KSH Helységnévtár, január 1. Lakosságszám (2010. január 1.)* A 3. fejezet természetföldrajzi része Marosi Sándor Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere (MTA FKI, 1991) felhasználásával készült, a társadalmi és a gazdasági adatok a hozzáférhető KSH adatbázisokból, illetve a VÁTI TEIR adatbázisból származnak. Ezeken felül a vízrajzi és vízfogyasztási jellemzőkre, illetve néhány, speciális adatra (pl. működő vállalkozások száma, települési jövedelemadatok, civil szervezetek) vonatkozó információk önkormányzati adatközlés eredményeként állnak rendelkezésre A terület természeti környezete A vizsgált terület a Kárpát-medence kistájain belül a Dorozsma Majsai-homokhát területéhez tartozik. A kistáj tengerszint feletti magassága 94 és 150 m között alakul. A terület nagy több mint ¾ része enyhén hullámos, homokkal fedett egykori hordalékkúp-síkság, míg a maradék kb. ¼ részt északnyugatdélkelet csapásirányú mésziszapos és szikes medencék alkotják. A területet beborító homok ős-dunai hordalékkúpból származik, amelynek anyaga pannon üledékekre települt. A homok nagy része a Würm időszak végén került átmozgatásra a szél által. Jelenleg a terület nagy részén kis relatív reliefű homokformák jellemzőek, melyek néhol a holocén kori mélyedésekre (ÉNy- DK-i csapásirányú medencék) is ráfutnak lepelhomok formájában. A mélyedések nagy része rossz lefolyású, s területük egy része időszakosan vízzel borított. A terület éghajlata meleg-száraz, a nyugati részek inkább mérsékelten szárazak. A napsütéses órák száma 2080 és 2090 között alakul. Az éves középhőmérséklet 10,5-10,7 C, a tenyészidőszak középhőmérséklete pedig 17,5 C körül alakul. A csapadék éves összege a vizsgált terület nagy részén mm körüli, mennyisége nyugatról kelet felé csökken (a terület nyugati peremén elérheti a 600 mm-t is, míg a keleti részeken csak 550 mm körüli). A vegetációs időszak csapadékösszege mm, a terület nyugati szélén ennél valamivel több. Az ariditási index a terület nagy részén 1,19 és 1,24 között alakul. A terület nyugati szélén 1,17, míg a keletin elérheti 1,28-t is. Száraz, csapadékhiányos területről van tehát szó. Leggyakoribb szélirányok az északi az északnyugati és a délkeleti. A vizsgált terület jelenlegi vízrajzi viszonyaira erősen rányomta bélyegét az elmúlt évtizedek rossz vízgazdálkodási gyakorlata, amely a vizek megtartása helyett a vizek levezetésére törekedett. Ennek a folyamatnak az eredményeként mind a felszíni, mind pedig a felszín alatti vízkészletek is jelentős mértékben csökkentek a területen. 51

52 Folyóvizek A terület belvizeit északnyugat-délkeleti folyásirányú csatornák vezetik le a Tiszába. Ezek közül a legjelentősebb a Dong-ér (84 km, 1672 km 2 ), amelynek jobboldali vízgyűjtője érinti a vizsgált területet, a Fehértó Majsai-főcsatorna (40 km, 31 km 2 ), a Dorozsma Majsai-főcsatorna (43 km, 334 km 2 ), a Domaszéki-főcsatorna (34 km, 138 km 2 ), a Sziksóstói Paphalmi-főcsatorna (45 km, 315 km 2 ) és a Köröséri-főcsatorna (77 km, 805 km 2 ), melynek bal parti, magyarországi vízgyűjtője érinti a vizsgált területet. A lefolyásra és a vízhiányra vonatkozó adatok a következők: Lf=1 l/s.km 2 Lt=5% Vh=130 mm/év Az időszakosan jelentős mennyiségű vizet is levezető csatornákról kevés vízjárási adat áll rendelkezésre. Árvízkor a Dong-ér vízhozama Baksnál elérheti a 30 m 3 /s-t, a Dorozsma Majsai-főcsatornáé a torkolatnál a 12 m 3 /s-t, a Paphalmi- főcsatornáé a 3 m 3 /s-t, a Köröséri-főcsatornáé az országhatárnál a 1,5 m 3 /s-t. A nagy vízhozamok többnyire a nyár elején jellemzőek. Az év nagy részében a csatornákban szinte alig folyik víz. A csatornákban folyó víz minősége többnyire II. osztályú. Állóvizek A Dorozsma Majsai-homokhát területe állóvizekben viszonylag szegény. A kistájnak mintegy 14, többékevésbé állandó vizű tava van, amelyek az 1990-es évek elején mintegy 310 ha vízfelülettel rendelkeztek. Az elmúlt két évtizedben a terület kiszáradásának következtében csökkent a tavak vízfelülete, ill. az ideiglenesen vízzel borított területeken a vízborítottság ideje is. A vizsgált terület legjelentősebb állóvizei a Nagysziksós-tó (99ha), a Madarász-tó (37 ha) és az Őszeszék (50 ha). Talajvizek A vizsgált területen a talajvíz szintje eredendően 2 m-nél magasabban volt, az elmúlt évtizedekben azonban, ennél mélyebbre süllyedt. A évben különösen a projektterület Tiszához közelebbi részén jelentősen megemelkedett a talajvíz. Mórahalom, Zákányszék, Domaszék, Bordány, Üllés, Forráskút területén nyár végén a talajvízszint 0,5-1 m körül volt. A talajvíz mennyisége nem számottevő. Kémiai jellege szerint kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de kisebb területeken előfordul a nátriumos típus is. A szulfáttartalom 60 és 300 mg/l között ingadozik. Rétegvizek A rétegvíz mennyisége meghaladja a területen az 1 l/s.km 2 -t. a területen sok az artézi kút, amelyeknek mélysége igen változó. A nagyobb mélységekből tekintélyes, olykor 1000 l/p feletti vízhozamok nyerhetők. Domaszék hévize 82 C, Forráskúté 87 C, Mórahalomé 39 C, Üllésé 67 C meleg. A vizsgált terület vízrajzáról összességében elmondható, hogy az elmúlt évtizedek rossz vízgazdálkodási gyakorlata (ill. az ezzel összefüggő tájhasználat), valamint az időjárási szélsőségek (elsősorban az aszályok) gyakoriságának a növekedése a terület szárazabbá válását hosszabb távon sivatagosodását okozza. A rétegvíz a legtöbb esetben határérték feletti mennyiségben tartalmaz arzént, ammóniumot és vasat, valamint helyenként mangánt. A rétegvizet szolgáltató kutak vizének minőségéről részletesen a 4. fejezet tájékoztat. A felszíni vízkészlet kihasználtsága közel 70%-os, a felszín alatti vizeké 20%-os. Az artézi kutak terhelése kb %-os. A rendelkezésre álló vízkészletek mennyiségi szempontból megfelelnek az ivóvíz-ellátás követelményeinek és jövőbeni esetleges bővítésének, a minőségi oldal elsősorban a felszíni vizek esetében azonban számos esetben nem megfelelő. A vizsgált területen a talajtakaró nagy része homokon képződött. A leggyakoribb talajtípusok a futóhomok, a különböző humuszos homoktalajok és a csernozjom jellegű homoktalajok. A magasabb térszíneken kisebb kiterjedésben de találkozhatunk löszön képződött talajokat is. Ilyenek a mélyben sós alföldi mészlepedékes és réti csernozjomok, valamint a mélyben szolonyeces réti csernozjomok. Viszonylag jelentős a homokon, vagy löszön képződött réti talajok, továbbá a szoloncsák-szolonyec talajok kiterjedése. A terület talajtanilag igen tarkának számít. Vizsgált terület növényföldrajzi térbeosztás szerint a Duna-Tisza közi flórajáráshoz tartozik. Az eredeti erdőtársulások közül a legfontosabbak a pusztai tölgyesek, a gyöngyvirágos tölgyesek és a sziki tölgyesek voltak. A lágyszárú társulások közül a legjelentősebbek a homokpusztai rétek és a homoki legelők. A jelenlegi tájhasználat szerint az erdészetileg művelt területeken többségében keménylombos erdőket találunk. A szántóföldi művelés által érintett területek legfontosabb termesztett növényei a rozs, 52

53 az őszi árpa, a kukorica és a takarmányrépa. A gyengébb termőképességű területeken szikes, ill. homokos területeket legelők borítják. A vizsgált területen NATURA 2000 természet-megőrzési területekből egyet találhatunk. A szóban forgó terület a Dél-Homokhátság, amely Ásotthalom, Mórahalom és Öttömös településeket érinti Jellemző településszerkezet A társulás településeinek szerkezete szabályos alaprajzú, nem egy településen (pl. Ásotthalom, Forráskút, Mórahalom, Zákányszék stb.) sakktáblás jellegű, ami az elmúlt századokban (újra)telepített alföldi települések tipikus alaprajza. A településeken nem öröklődött át a középkori településszerkezet. Az egymással derékszögben záródó utcák mérnökasztalnál megszerkesztett településtervezés térbeli megjelenései. Egyes falvak már a 18. században települtek, mások tanyaközpontokból jöttek létre (pl. Öttömös, Pusztamérges). A településekre sűrűn lakott, de a településterülethez képest kis kiterjedésű belső mag jellemző, a kiterjedt külterületet szórt tanyavilág uralja. A Mórahalomi kistérség a 64/2004 (IV.15.) kormányrendelet (Kormányrendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről) szerint beletartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett 95 kistérségbe (egyrészt, mint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, másrészt mint vidékfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérség). A kistérség beletartozik a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségek csoportjába is. Ezen kívül a 240/2006 (XI.30.) Kormányrendelet szerint Ásotthalom, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés és Zákányszék a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések közé tartozik, emellett Ásotthalom és Ruzsa az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel rendelkező települések. A települések térképeit, kül- és belterületi határait a 3. számú melléklet tartalmazza. 53

54 3.2. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Demográfiai helyzet, tendenciák A demográfiai helyzet január 1-jén: 18. táblázat: A demográfiai helyzet alapadatai Ásotthalom Központi Egyéb belterületen belterületen Külterületen Összesen Lakosságszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db) Bordány Központi Egyéb belterületen belterületen Külterületen Összesen Lakosságszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db) Domaszék Központi Egyéb belterületen belterületen Külterületen Összesen Lakosságszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db) Forráskút Központi Egyéb belterületen belterületen Külterületen Összesen Lakosságszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db) Mórahalom Központi Egyéb belterületen belterületen Külterületen Összesen Lakosságszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db) Öttömös Központi Egyéb belterületen belterületen Külterületen Összesen Lakosságszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db)

55 Pusztamérges Központi Egyéb belterületen belterületen Külterületen Összesen Lakosságszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db) Ruzsa Központi Egyéb belterületen belterületen Külterületen Összesen Lakosságszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db) Üllés Központi Egyéb belterületen belterületen Külterületen Összesen Lakosságszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db) Zákányszék Központi Egyéb belterületen belterületen Külterületen Összesen Lakosságszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db) A projektben érintett települések népességi adatairól az alábbi források állnak rendelkezésre: a KSH évi népszámlálási adatai, a népesség-nyilvántartás évi adatai, a KSH évente megjelenő statisztikai évkönyvei és az üzemeltető fogyasztási hely nyilvántartása a évben. 55

56 A népességszám alakulása a településeken Az alábbi táblázat a társulás településeinek népességszám-változását tartalmazza. Megállapítható, hogy a települések zömének növekedett a népességszáma az elmúlt huszonegy esztendőben, ez alól csak Ásotthalom, Öttömös, Ruzsa és Üllés kivétel. Számos település a szegedi agglomeráció része, és a Szegeden újonnan munkát vállalók előszeretettel vesznek ingatlant ezeken a településeken. 19. táblázat: A népességszám alakulása a társulás településein, Év Ásotthalohalomérgeszék Móra- Puszta- Zákány- Bordány Domaszék Forráskút Öttömös Ruzsa Üllés az 1990.év %-ában 98,68 114,34 153,74 103,48 109,76 91,70 104,45 94,24 99,34 103,60 Forrás: KSH, Helységnévtár, minden év január elsejére vonatkoznak 56

57 A következőkben az egyes települések népességszámának változását tekintjük át, és a fontosabb tendenciákat ismertetjük. Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal Helységnévtárából származnak, és az adott év január elsejére vonatkoznak. 3. ábra: Ásotthalom lakónépességének változása A határ mentén fekvő Ásotthalom népességszáma meglehetősen érdekesen alakult az elmúlt két évtizedben. A kezdeti évek csökkenő trendje gyorsan megfordult, és lassú növekedés vette kezdetét. A 2001-es kiugró adat megtévesztő, a népszámlálás korrekciós hatásának eredménye után lassú csökkenés kezdődött, ami 2006-tól felgyorsult, és a napjainkig tart. 4. ábra: Bordány lakónépességének változása A Szegedhez meglehetősen közel fekvő Bordány népességszáma jelentős mértékben, több mint 14%-kal növekedett 1990 óta. A népességszám emelkedése 1997 után, Szeged szuburbanizációjának hatására gyorsult fel, és 2001-ig tartott. Azután a szuburbanizáció lendülete megtört, a népességszám enyhén ingadozik, lényegében stagnál. 57

58 5. ábra: Domaszék lakónépességének változása A Szegedhez igen közel fekvő Domaszék is a szegedi agglomeráció része, népességszáma folyamatosan és gyorsan nőtt az eltelt két évtizedben. A népességszám több mint 53%-kal nőtt, ami példátlanul gyors és nagyarányú népességnövekedést jelent, a tendencia 2010-ben sem tört meg. 6. ábra: Forráskút lakónépességének változása Forráskút népességszáma a vizsgált időszakban csaknem 3%-kal nőtt, de a növekedés nem volt egyenletes. A kezdeti népességcsökkenést vélhetően Szeged szuburbanizációjának hatására egy hullámvölgyekkel tarkított mérsékelt ütemű növekedési szakasz váltotta fel, amely tendencia egyelőre nem látszik megtörni. 58

59 7. ábra: Mórahalom lakónépességének változása Mórahalom népességszámának alakulása alapján két, eltérő jellegű időszak különböztethető meg. Az első évtizedben, 1990-től 2000-ig a népességszám stagnált, majd 2000-től igen jelentős népességnövekedés kezdődött. A település gazdasága sokat fejlődött, vonzó településképet alakítottak ki számos beruházás nyomán, szabad telkeket parcelláztak fel, megépült az M5-ös autópálya, és Szeged fejlődése is kedvező irányban befolyásolta a népességszám alakulását. 8. ábra: Öttömös lakónépességének változása A társulás legkisebb településének, Öttömösnek a népességszáma hullámzó volt. Néhány évig tartó csökkenési és növekedési szakaszok váltották egymást, majd 2006 után jelentősebb csökkenési tendencia kezdődött, amit a 2010-es adatok megerősítenek. 59

60 9. ábra: Pusztamérges lakónépességének változása Pusztamérges népességszáma stabilnak mondható. A népességszám jellemzően stagnált, ill. összességében kisebb mértékben nőtt. A 2001-es népességszám-megugrást a népszámláláskor újraszámolt népességi adatok okozták. 10. ábra: Ruzsa lakónépességének változása Ruzsa népességszáma kismértékben csökkent az elmúlt 20 esztendőben. Az 1990-es években a népességszám jellemzően nem sokat változott, majd a 2001-es népszámláláshoz kapcsolódó növekedést leszámítva lassan csökkenni kezdett. Jelenleg Ruzsán majdnem 6%-kal élnek kevesebben, mint 1990-ben. 60

61 11. ábra: Üllés lakónépességének változása Üllés népességszáma összességében stagnált az elmúlt 20 esztendőben, 2010-ben 0,66%-kal kevesebben éltek itt, mint 1990-ben. A kezdeti csökkenési szakaszt egy hullámzó periódus követte, majd a 2001-es népszámlálás statisztikai korrekciós hatását követően a népességszám a korábbinál magasabb szinten stagnált, amelyet 2010-ben ismét esés követett. 12. ábra: Zákányszék lakónépességének változása Zákányszék népességszámára is általában véve növekedés volt jellemző az elmúlt 21 évben. A népességszám növekedése nem volt egyenletes, a kezdeti lassú csökkenéssel jellemezhető periódust követően 1994 után gyorsan nőtt a népességszám, majd magasabb szinten, összességében növekvő egyenleggel hullámzott től lassú csökkenés indult meg, amely megtorpanni látszik 2010-ben. 61

62 Amint azt az alábbi táblázat és ábra is mutatja, az elmúlt két évtizedben nőtt a népesség a Társulás településein, ami elsősorban Szeged szuburbanizációjának, valamint a vajdasági bevándorlásnak köszönhető. 20. táblázat: A Társulás településeinek népességszáma összesen, Év Társulás összesen az 1990.év %-ában 109, ábra: A Társulás településeinek népességszáma összesen 62

63 Egy település népességszámának alakulását jellemzően két tényező határozza meg: a természetes népességszám-változás (természetes szaporodás) és az állandó vándorlási különbözet. Amennyiben a természetes szaporodás negatív (az élveszületések és halálozások különbsége kisebb, mint 0), úgy természetes fogyásról beszélhetünk. 21. táblázat: Természetes szaporodás a társulás településein, Ásotthalom természetes szaporodása/fogyása (fő) Bordány természetes szaporodása/fogyása (fő) Időszak (év) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás/fogyás (fő) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás/fogyás (fő) Statisztikák Statisztikák átlag -23 átlag -2 szórás 14,36 szórás 12,08 összeg -117 összeg -10 relatív szórás 0,61 relatív szórás 6,04 Domaszék természetes szaporodása/fogyása (fő) Forráskút természetes szaporodása/fogyása (fő) Időszak (év) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás/fogyás (fő) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás/fogyás (fő) Statisztikák Statisztikák átlag -2 átlag -8 szórás 13,42 szórás 7,96 összeg -11 összeg -42 relatív szórás 6,10 relatív szórás 0,95 Mórahalom természetes szaporodása/fogyása (fő) Öttömös természetes szaporodása/fogyása (fő) Időszak (év) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás/fogyás (fő) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás/fogyás (fő) Statisztikák Statisztikák átlag -28 átlag -8 szórás 8,26 szórás 5,73 összeg -138 összeg -42 relatív szórás 0,30 relatív szórás 0,68 63

64 Pusztamérges természetes szaporodása/fogyása (fő) Ruzsa természetes szaporodása/fogyása (fő) Időszak (év) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás/fogyás (fő) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás/fogyás (fő) Statisztikák Statisztikák átlag -9 átlag -36 szórás 3,70 szórás 10,82 összeg -46 összeg -180 relatív szórás 0,40 relatív szórás 0,30 Üllés természetes szaporodása/fogyása (fő) Zákányszék természetes szaporodása/fogyása (fő) Időszak (év) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás/fogyás (fő) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás/fogyás (fő) Statisztikák Statisztikák átlag -17 átlag -13 szórás 3,36 szórás 3,56 összeg -87 összeg -64 relatív szórás 0,19 relatív szórás 0,28 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A társulás minden településére, Domaszék kivételével, a természetes fogyás jellemző, többen halnak meg, mint ahányan születnek. A relatív szórások alacsony értéke a természetes fogyás trendjét támasztja alá. Pozitív természetes szaporodással jellemezhető időszak alig volt az elmúlt öt esztendőben. Domaszéken két évben, Forráskúton és Öttömösön egy-egy évben nőtt a népesség természetes szaporodás útján. 64

65 22. táblázat: A vándorlás alakulása a társulás településein, Ásotthalom állandó vándorlási különbözete Bordány állandó vándorlási különbözete Időszak (év) Állandó odavándorlás (fő) Állandó elvándorlás (fő) Állandó vándorlási különbözet (fő) Állandó odavándorlás (fő) Állandó elvándorlás (fő) Állandó vándorlási különbözet (fő) Statisztikák Statisztikák átlag -3 átlag 14 szórás 25,52 szórás 24,67 összeg -13 összeg 71 relatív szórás 9,82 relatív szórás -1,74 Domaszék állandó vándorlási különbözete Forráskút állandó vándorlási különbözete Időszak (év) Állandó odavándorlás (fő) Állandó elvándorlás (fő) Állandó vándorlási különbözet (fő) Állandó odavándorlás (fő) Állandó elvándorlás (fő) Állandó vándorlási különbözet (fő) Statisztikák Statisztikák átlag 45 átlag 0 szórás 20,17 szórás 9,70 összeg 224 összeg 0 relatív szórás -0,45 relatív szórás #ZÉRÓOSZTÓ! Mórahalom állandó vándorlási különbözete Öttömös állandó vándorlási különbözete Időszak (év) Állandó odavándorlás (fő) Állandó elvándorlás (fő) Állandó vándorlási különbözet (fő) Állandó odavándorlás (fő) Állandó elvándorlás (fő) Állandó vándorlási különbözet (fő) Statisztikák Statisztikák átlag 54 átlag -11 szórás 19,79 szórás 9,34 összeg 269 összeg -57 relatív szórás -0,37 relatív szórás 0,82 65

66 Pusztamérges állandó vándorlási különbözete, Ruzsa állandó vándorlási különbözete, Időszak (év) Állandó odavándorlás (fő) Állandó elvándorlás (fő) Állandó vándorlási különbözet (fő) Állandó odavándorlás (fő) Állandó elvándorlás (fő) Állandó vándorlási különbözet (fő) Statisztikák Statisztikák átlag 2 átlag 0 szórás 15,92 szórás 17,23 összeg 8 összeg 2 relatív szórás -9,95 relatív szórás -43,07 Üllés állandó vándorlási különbözete, Zákányszék állandó vándorlási különbözete, Időszak (év) Állandó odavándorlás (fő) Állandó elvándorlás (fő) Állandó vándorlási különbözet (fő) Állandó odavándorlás (fő) Állandó elvándorlás (fő) Állandó vándorlási különbözet (fő) Statisztikák Statisztikák átlag 6 átlag 2 szórás 27,42 szórás 20,83 összeg 29 összeg 9 relatív szórás -4,73 relatív szórás -11,57 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A vizsgált települések zöme jelentős bevándorlási többlettel rendelkezik, Ásotthalom és Pusztamérges két-három évére és Öttömösre azonban az utóbbi időben inkább az elvándorlás volt jellemző. Forráskúton, Ruzsán és Zákányszéken a bevándorlás és az elvándorlás nagyjából kiegyenlítette egymást. A bevándorlási többlettel rendelkező települések népességszáma növekedett az elmúlt 20 évben. A legjelentősebb vándorlási többlettel Domaszék és Mórahalom büszkélkedhet. A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a vándorlási egyenleg mértéke a népességszám alakulásának fő meghatározója. Ezt szemlélteti az előbbi adatokat megjelenítő, következő ábrasorozat is: 66

67 14. ábra: A Társulás településeinek természetes szaporodása és vándorlási egyenlege,

68 68

69 69

70 A népesség korösszetétele a természetes fogyás következtében kedvezőtlen, magasabb az idősek aránya a fiatalokéhoz képest. A 18 éven aluliak aránya csak a szuburbanizáció fő célpontjának számító Domaszéken haladja meg a 20%-ot. A éves csoportok aránya a társulás településein a hazai átlagnál némileg magasabb, közelíti, sőt, néhány településen eléri a 60%-ot is. Ez a bevándorlók nagy száma miatt alakul így. 23. táblázat: A települések népességének fő korcsoportok szerinti megoszlása százalékban Korcsoport x Ásotthalom 17,0 59,5 23,5 Bordány 19,7 59,8 20,4 Domaszék 20,2 60,8 19,0 Forráskút 19,9 57,7 22,4 Mórahalom 18,5 57,1 24,3 Öttömös 19,9 55,7 24,3 Pusztamérges 17,5 58,0 24,5 Ruzsa 17,9 56,2 25,8 Üllés 19,2 58,9 21,9 Zákányszék 19,2 57,6 23,2 Népsűrűség A népsűrűséget vizsgálva látjuk, hogy a társulás településeinek többsége ritkábban lakott, mint a megyei és a regionális átlag, és természetesen elmarad az országos átlagtól is. A társulás teljes területének népsűrűsége 53 fő/km 2, ami az országos szintnek kevesebb, mint a fele. A regionális átlagot, csupán Mórahalom, Bordány és Domaszék népsűrűsége haladja meg. A települések viszonylag kis településmaggal, és az alföldi településekre jellemző nagy területű, de ritkán lakott (tanyás) külterülettel rendelkeznek. Az országos átlagtól való eltérés magyarázata tehát a történelmi és településmorfológiai háttértényezőkben (kis településmag és nagy külterület) keresendő. 70

71 15. ábra: A társulás településeinek népsűrűsége, 2010 A népességszám várható alakulása az elkövetkező 30 évben A demográfiai adatok és folyamatok, valamint a települési ingatlan-fejlesztések ismerete alapján feltételezhető, hogy az elkövetkező 30 évben a társulás népességszáma nem fog olyan gyors ütemben csökkenni, mint amilyen az országos tendencia, vagy, ahogyan az sok, periférikus helyzetű kistelepülésre jellemző. A legtöbb településen enyhe népességszám csökkenés várható, a jelenleg is fogyó népességgel bíró Öttömösön és a Szegedtől távol eső Üllésen várhatóan jelentősebb lesz a csökkenés. Üllés esetében a gázkitermelés visszaesése miatt várható elvándorlás. A jelenleg is pozitív vándorlási egyenleggel bíró Domaszéken és Mórahalmon várhatóan tovább növekszik a népesség a következő 30 évben. A népességszám növekedésének előidézője természetesen a Szegedre és környékére irányuló bevándorlás lehet, ami az agglomeráció területén eloszlik a települések között. A népesség növekedése irányába ható tényezők a következők: - csökken az elvándorlás üteme (akik akartak és tudtak, már elköltöztek a településekről); - a Szegedről kiköltözők száma a gazdasági válság megszűnését követően várhatóan növekszik. Vonzó tényező lehet, hogy az ingatlanárak napjainkra visszaestek, emellett a jövőben újra fellendülhet a lakásépítési hitelezés és a lakásvásárlási hitelezés is. - a fellendülő szuburbanizáció következtében a rendelkezésre álló szabad területek (építési telkek) hatására jelentősebb számban költözhetnek be fiatal családok a településekre; - a települések gazdasági lehetőségei (szabad munkaerő, kiváló termőterületek, turizmus stb.) elindíthatják a gazdasági fellendülést, ami újabb bevándorlás előidézője lehet; - a települések népesedés-politikája (fiatalok lakáshoz jutásának támogatása, gyermekvállalás ösztönzése) az elkövetkező években egyre fontosabb lesz, amit az országos programok is segíthetnek, így nő a gyermekvállalási kedv, amihez hozzájárul a fiatal házaspárok beköltözése is; - az elmúlt évtizedben elhalasztott gyermekvállalás az elkövetkezendő évtizedben realizálódik, így a természetes fogyás lassulhat. 71

72 24. táblázat: A népességszám várható alakulása Település 2010* Ásotthalom Bordány Domaszék Forráskút Mórahalom Öttömös Pusztamérges Ruzsa Üllés Zákányszék *2010. január 1-jei adat Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák A Mórahalomi kistérség logisztikai helyzete kedvező: az országhatárral párhuzamosan futó 55-ös főút fontos összekötő az ország déli területei között. Az E75-ös út röszkei határátkelőhelyével közvetlen kapcsolata van Szerbia felé (10 km). A területen áthalad az M5-ös autópálya is. Vasúti összeköttetéssel a térség nem rendelkezik, de elérhető a röszkei és a kelebiai vasúti átkelő (10 km). A térség gazdasága az utóbbi évtizedekben elsősorban Szeged, az autópálya valamint az elnyert EUforrások hatására fejlődött. A helyi adottságok közül kiemelkedik a szénhidrogének (fölgáz, kőolaj) bősége, a termálvíz-vagyon, a tiszta, vegyszermentes környezet, a kiterjedt fenntartható tanyai gazdálkodás lehetősége (a lakosság 20%-a él külterületen), a homoki borvidék, az állandó vizű tavak, a különleges élővilágú láprétek és mocsarak, valamint az erdősített területek (24%). A mezőgazdaság, bár a korábbinál kevesebb embert foglalkoztat, még mindig jelentős a térségben. A mezőgazdaságban külföldi (olasz) tőke is jelen van. Általános az intenzív kultúrák jelenléte: szőlőgyümölcs-, és a hajtatott zöldségtermesztés. Jellemző növények a paprika, paradicsom, burgonya, káposztafélék, spárga, búza és rozs. Jelentős az őszibarack és az almatermelés. Fejlett a borászat és az erdőgazdálkodás. Említésre méltó az állattartás: baromfi, sertés és szarvasmarha. Az ipar főleg a mezőgazdasági termékek feldolgozására szakosodott. Fő profiljai: mezőgazdasági feldolgozás, élelmiszeripar, konzervipar, műanyag és könnyűipar, építőipar. A Homokhát Térségi Agrár- Ipari Park üzemeltetője Mórahalom Város Önkormányzata, az ország első agrár-ipari parkja. Jelenlegi területe 12 hektár, 30 hektárral bővíthető. Az ipari park területén a parcellák területe: m 2. A betelepült cégek száma 7, vegyes gyártói, kereskedelmi és szolgáltatási profillal, 6 hektár összterülettel. Az idegenforgalom jó táji és települési adottságokkal rendelkezik: pl. a mórahalmi gyógyfürdő, a táji és természetvédelmi értékek (láprétek, tavak, erdők, homoki sztyeppék, mocsarak), az épített környezet értékei (népi házak, tanyák), a kulturális értékek, a rekreációs lehetőségek, valamint a gazdálkodási hagyományok és a gasztronómia. Az adottságok, lehetőségek csak részben kihasználtak. Az aktív pihenést segíti a horgászathoz, vadászathoz és túrákhoz szükséges táji adottságok megléte, a termálfürdők kihasználása. A kiterjedt tanyavilág sajátos életformája, különleges környezeti adottságai, az alacsony népsűrűség különösen kedvező feltételeket biztosítanak a falusi és ökoturizmus számára. Jelenleg a lehetőségekhez képest még elmarad a szálláshelyek és idegenforgalmi szolgáltatások kapacitása. 72

73 Foglalkoztatás A Mórahalomi kistérségben a foglalkoztatási helyzet kedvezőtlenebb, mint az a régióban, vagy a megyében jellemző. A munkanélküliségi ráta viszonylag magas, a Szegedi kistérség adatának több évben is csaknem a duplája volt óta a munkanélküliségi ráta az összes vizsgált térségben emelkedett, 2010-ben ezek között a Mórahalmi kistérség mutatója volt a legmagasabb, közel 12%. 25. táblázat: Térségi munkanélküliségi ráta összehasonlítása, Csongrád Mórahalomi Szegedi Év Magyarország Dél-Alföld megye kistérség kistérség ,08% 6,81% 6,01% 8,03% 4,64% ,22% 8,88% 8,32% 11,13% 6,46% ,45% 8,64% 7,43% 10,43% 5,67% ,35% 8,57% 7,24% 10,23% 5,52% ,81% 9,20% 8,15% 10,81% 6,31% ,98% 10,70% 9,04% 11,49% 7,07% ,43% 11,41% 9,95% 11,90% 7,97% Forrás: ÁFSZ, éves kistérségi munkaügyi adatok 16. ábra: Térségi munkanélküliségi ráta, Forrás: ÁFSZ, éves kistérségi munkaügyi adatok Települési szinten a munkanélküliségi adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatás tekintetében Domaszéken és Mórahalmon a legkedvezőbb a helyzet a társulás települési között, ami Szeged közelségének és Mórahalom város saját fejlődési potenciáljának köszönhető. Kevésbé jók a munkanélküliségi mutatók Bordányban, Forráskúton, Üllésen, Zákányszéken, ám ezek a települések még mindig több esetben a régiós átlag alatt mozognak. Amint az a táblázatból és az ábrából is látszik, legkedvezőtlenebb helyzetben Ásotthalom, Öttömös, Pusztamérges és Ruzsa vannak. 73

74 26. táblázat: A munkanélküliségi ráta a társulás településein 2004 és 2010 között, % Települési szintű, munkanélküliségi ráta összehasonlító táblázat , (%) Év Ásotthalom Bordány Domaszék Forráskút Mórahalom ,61 5,04 4,40 3,75 7, ,10 5,43 5,32 7,10 8, ,97 5,53 3,63 5,45 6, ,92 5,58 4,52 6,87 6, ,04 5,01 4,29 7,96 4, ,89 7,95 5,22 8,37 7, ,97 7,06 5,83 6,94 6,15 Települési szintű, munkanélküliségi ráta összehasonlító táblázat , (%) Év Öttömös Pusztamérges Ruzsa Üllés Zákányszék ,08 7,94 11,69 4,87 6, ,62 8,17 13,42 6,25 6, ,12 8,85 11,66 5,06 7, ,92 9,87 12,14 6,08 7, ,59 12,04 11,32 6,15 7, ,86 9,37 11,63 7,75 8, ,94 10,65 10,08 7,14 7,87 Forrás: ÁFSZ, településsoros munkanélküliségi adatok, június 20-i állapot 17. ábra: Munkanélküliségi ráta a társulás településein Forrás: ÁFSZ, településsoros munkanélküliségi adatok, június 20-i állapot A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében több forrást kellene átcsoportosítani a munkaerő-keresletet kielégítő szakmai képzési, továbbképzési színvonal emelésére, infokommunikációs technológia infrastruktúrájának fejlesztésére, munkahelyteremtésre és ennek megőrzésére, intenzívebb mobilitási támogatások juttatására. 74

75 A 2007-es évet követően, a gazdasági válsággal számos munkahely megszűnt Magyarországon, amely a vizsgált területen is jellemzően tovább növelte a munkanélküliek arányát ben, Pusztamérges kivételével, mindenhol nőtt az álláskeresők aránya, a növekedés az egész országra jellemzően folytatódott 2010-ben is, noha már lassabb ütemben. Ezzel szemben a Társulás településein, Ásotthalmot, Domaszéket és Pusztamérgest kivéve, 2010-ben már enyhén csökkent a munkanélküliek aránya 2009-hez képest. Vállalkozások helyzete A kistérség gazdasági, infrastrukturális, humán erőforrásai még fejlesztésre szorulnak, a határmenti térség Szeged és a Szabadka-Szeged-Kecskemét-Budapest tengely közelsége ellenére gazdasági értelemben még mindig inkább perifériának számít. Mindez azt eredményezi, hogy viszonylag kevés az itt realizálódó beruházás és ennek folytán magas a munkanélküliség, ami lefelé nyomja a munkabéreket. Az országos viszonylatban is alacsony jövedelmek miatt a helyi kereslet gyenge, ami a szűk belső piacon működő vállalkozások jövedelmezőségét, versenyképességét is csökkenti. A kialakuló tőkehiány nagymértékben negatívan hat a vállalkozói aktivitásra. A következő, vállalkozások helyzetéről képet adó adatok a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázisából származnak. 27. táblázat: Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma 2004 és 2008 között Térségi szintű, 1000 főre jutó működő vállalkozások száma összehasonlító táblázat, Délalföldi Magyarország Mórahalomi Szegedi Csongrád Év kistérség kistérség megye Régió ábra: 1000 főre jutó működő vállalkozások száma A Mórahalmi kistérségben az 1000 főre jutó, működő vállalkozások száma jóval alatta marad az országos, regionális és megyei értékeknek. Ezen lemaradás oka többek között a kistérség gazdasági, munkaerő-piaci, info-kommunikációs szempontú perifériás helyzetében ragadható meg. 75

76 1000 főre jutó működő vállalkozások száma (db) RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Az 1000 főre jutó, működő vállalkozások száma a szegedi agglomerációhoz tartozó Domaszéken a legmagasabb, de Forráskút és Öttömös értékei is 50 db vállalkozás/ezer fő körül alakulnak. Négy településen a 40 db-ot sem éri el az érték, ami nagyon alacsony vállalkozás-sűrűséget jelent. 28. táblázat: Ezer főre jutó működő vállalkozások száma a Társulás településein, főre jutó működő vállalkozások száma összehasonlító táblázat, Év Ásotthalom Bordány Domaszék Forráskút Mórahalom Öttömös Pusztamérges Ruzsa Üllés Zákányszék ábra: 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a Társulás településein 1000 főre jutó működő vállalkozások száma összehasonlító diagram, Ásotthalom Bordány Domaszék Forráskút Mórahalom Öttömös Pusztamérges Ruzsa Üllés Zákányszék Időszak (év) Vállalkozási forma és létszám alapján azt mondhatjuk, hogy a térség vállalkozásai döntően mikro-, és kisvállalkozások. A 10 főt vagy annál több embert alkalmazó cégek száma 2% körül van. A vállalkozásokon belül az egyéni vállalkozások dominálnak, arányuk az összes vállalkozásból 50%. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok 95%-a bt. és kft. A mezőgazdaság szerepe rendkívül meghatározó a térségben, sok ember megélhetése ezen ágazathoz kötődik. A mezőgazdasági vállalkozások aránya az országos átlag háromszorosa, de más vidéki térségek átlagánál is magasabb. 76

77 Lakásépítés, ingatlan-beruházások Amint a következő táblázatban és ábrán látható, az elmúlt két évtizedben a lakásépítési kedv meglehetősen élénk volt a vizsgált településeken. Mindez összefügg a jelentős bevándorlással, a jövedelmi viszonyokkal és Szeged közelségével. A társulás településeinek lakásállománya 20 év alatt több mint 2000 darabbal nőtt, ami csaknem 20%-os, nagyon gyors növekedésnek számít. Domaszéken több mint 30%-kal, Bordányban több mint 20%-akl nőtt a lakásállomány, a legkisebb növekedés Pusztamérgesen és Öttömösön volt. A lakásszám-adatok 2001-es hirtelen megugrása a népességszámlálás korrekciós hatásának tulajdonítható. 29. táblázat: A lakásállomány alakulása a településeken, Ásotthalohalomérgeszék Móra- Puszta- Zákány- Év Bordány Domaszék Forráskút Öttömös Ruzsa Üllés Forrás: KSH, Helységnévtár 20. ábra: Az épített lakások számának változása a társulás egészében, Forrás: KSH, Helységnévtár 77

78 A következő évtizedekben a bevándorlás és a gazdaságfejlesztés hozadékaiként további jelentős ingatlan-beruházások, és a lakásszám növekedése várható, ami várhatóan befolyással lesz az ivóvízigényekre is. Ezért célszerű az ivóvízminőség-javító beruházás szakterületi elemzésében is növekvő lakásszámmal és vízigénnyel számolni. Jövedelmi viszonyok A jövedelmi viszonyokra vonatkozó adatok forrásául a VÁTI-TEIR 2008-as adatbázisa szolgált. A vizsgált települések jövedelmi adatai az országos és a regionális átlag alatt vannak. A régió átlagát leginkább Domaszék közelíti meg. Az egy főre jutó nettó jövedelem alapján jobb helyzetben van még ( Ft fölött) Mórahalom, Bodrány, Üllés és Ásotthalom, ám Pusztamérgesen, Ruzsán, Öttömösön, Zákányszéken és Forráskúton az éves jövedelem még a Ft/főt sem éri el. Összességében megállapítható, hogy a jövedelmek tekintetében is kitapintható a külső, határ-menti perifériális jelleg. 21. ábra: Egy főre jutó nettó jövedelem 2008-ban a Társulás településein (Ft/fő) Az éves, egy főre jutó, adózott, személyi jövedelemadó köteles jövedelem alakulása a nettó jövedelemével párhuzamos képet mutat, hiszen az egy főre jutó, átlagos társadalmi és egyéb jövedelem egységesen Ft. 22. ábra: Egy főre jutó adózott SZJA köteles jövedelem a társulás településein 78

79 A települések éves, egy háztartásra jutó nettó jövedelmét ábrázoló diagram már valamelyest eltérő képet mutat, ami az átlagos háztartásméret különböző értékeinek tudható be. Az öt legmagasabb jövedelemmel rendelkező település sorrendjében nincs változás, ám az öt alacsonyabb jövedelmű település között már igen. Az egy főre jutó jövedelem tekintetében utolsó Forráskút a hatodik helyre lép elő az egy háztartásra jutó jövedelem tekintetében, ami magasabb átlagos háztartásméretének (2,24) köszönhető, amíg a kisebb háztartásmérettel rendelkező Öttömös (1,84), Ruzsa (1,79) és Zákányszék (1,93) hátra sorolódik. 23. ábra: Egy háztartásra jutó nettó jövedelem a társulás településein Bordányban, Mórahalmon, Domaszéken és Üllésen 40% fölött van az adófizetők teljes népességhez viszonyított aránya. A többi településen az adófizetők aránya általában 35-40% között van. Az arány a társulás nyugati, leginkább elmaradott községeiben a legalacsonyabb (Ruzsa, Pusztamérges, Öttömös). A jövedelem és adófizetői adatok a társulás egy részének gazdasági elmaradottságára utalnak. A társadalom közel kétharmada nem fizet adót, sok esetben eltartott, nyugdíjas vagy feketemunkából él. Mindez kihathat a díjfizető-képesség alakulására is. A lakosság díjfizető képességét és díjfizetési hajlandóságát a 7. fejezetben elemezzük. 24. ábra: Az adófizetők száma a társulás településein 79