Ivóvízminőség-javítás. kétfordulós pályázati konstrukció KEOP Útmutató. részletes megvalósíthatósági tanulmány.

Átírás

1 Ivóvízminőség-javítás kétfordulós pályázati konstrukció KEOP Útmutató részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez érvényes: március 12-től A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Összefoglaló A projektgazda bemutatása Háttér, környezet Az érintett földrajzi terület bemutatása A terület közigazgatási lehatárolása A terület természeti környezete Jellemző településszerkezet Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Demográfiai helyzet, tendenciák Gazdasági társadalmi jellemzők, tendenciák A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése A probléma és a fejlesztési igény meghatározása Helyzetértékelés Keresleti igények jellemzése Fejlesztési igény Célkitűzések A célkitűzések meghatározása Eredményindikátorok Változatelemzés Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében A már elvégzett változatelemzések bemutatása Koncepcionális változatok összehasonlítása A végső változatelemzés változatai A végső változatelemzés módszere A projekt nélküli eset leírása Műszaki leírás Költségek, bevételek és hasznok becslése Egyéb releváns szempontok A, B, C projektváltozatok A változat leírása, műszaki ismertetése Költségek becslése További értékelési szempontok szerinti leírás A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása A kiválasztott változat részletes ismertetése Részletes műszaki ismertetés Műszaki leírás Outputindikátorok Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés

3 6.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései Működtetés, üzemeltetés A projekt hatásai A projekt jelentős hatásai A projekt környezeti fenntarthatósága Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése A költség-haszon elemzés általános feltételezései Pénzügyi elemzés Pénzügyi költségek becslése Pénzügyi bevételek becslése A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A megítélhető támogatási összeg meghatározása Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Közgazdasági költség-haszon elemzés A projekt közgazdasági költségeinek becslése A projekt hasznainak becslése Közgazdasági teljesítménymutatók Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Érzékenységvizsgálat Kockázatelemzés Cselekvési terv a projekt megvalósítására A projekt irányítási struktúrája A projektmenedzsment szervezeti felépítése A projekt menedzsment működése Előkészítettség és intézkedési terv Ingatlanszerzés, tulajdonjog Egyéb feladatok Kommunikációs terv Kockázatkezelési stratégia Közbeszerzési / beszerzési terv Ütemtervek Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv Kifizetési ütemterv Fajlagos beruházási költségek összefoglaló táblázata Rövidítések A tanulmány mellékletei MELLÉKLET - ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK

4 Bevezetés A rendelkezésre álló EU források teljes mértékű és hatékony felhasználása érdekében az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve a Strukturális Alapok területén szerzett tapasztatok alapján a támogatási intézményrendszer a as programozási időszakra továbbfejlesztette a projekttervezés és végrehajtás módszereit, amely jelenleg már gyakorlatban van. Az előbbiek alapján kialakított, as támogatási időszakra vonatkozó jogszabályok 1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások, útmutatók és mellékleteik tartalmazzák mind a pályázat elbírálására, mind a későbbi fázisokra (támogatási szerződés, projektfejlesztés, mérföldkövek, jóváhagyás, kifizetés, ellenőrzés, második fordulóra történő benyújtás) vonatkozóan a benyújtandó projektjavaslatok részletes tartalmi követelményeit és a kapcsolódó eljárásokat. Kétfordulós pályázat esetén a projektelőkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás előfeltétele többek között (a pályázati felhívás és útmutató szerint) a projektjavaslat Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése a pályázati kiírás szerinti EMT útmutató és sablon alapján (kivéve, ha a projekt a 1067/2005 (VI.30.) Kormányhatározatban nevesített projektek között szerepel). A megítélt előkészítési támogatást követően a következő fontos mérföldkő a projektfejlesztésben a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása. Az RMT kidolgozásához már szükséges a tervezőktől, környezetvédelmi szakértőktől megfelelő input, pl. legalább tanulmánytervek, elvi engedélyes tervek (ha ilyen is van). Ezek alapján születik meg az RMT támogatási szerződés szerinti jóváhagyását célzó változata. Ennek már tartalmaznia kell jelen útmutató és a kapcsolódó sablon minden fejezetét, de nem kell megegyeznie a pályázati dokumentációban később leadásra kerülő végső RMT-vel. A minőségbiztosításra leadott RMT értékelésének két célja van: támogatást nyújtson a pályázónak a projektfejlesztéshez, megítélje, hogy az RMT kidolgozottsága megfelelő-e az előkészítési támogatási szerződés szerinti elfogadáshoz. Ha az ellenőrzésre benyújtott RMT még annyira kidolgozatlan, hogy a változatelemzés helyességét vagy a kiválasztott változat műszaki, pénzügyi jellemzőit nem lehet megítélni, akkor a köztes RMT-t újra át kell dolgozni. Ha a benyújtott köztes RMT alapvetően megfelel, belőle a projekt megítélhető, de további kiegészítésre, módosításra szorul, akkor az RMT jóváhagyásra kerül. A kiegészítési, módosítási javaslatot a projektgazdának be kell építenie a végső RMT-be /2006. (XII.8.) Korm. rendelet a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól. 4

5 A fentiek alapján az RMT változatai: köztes RMT, a pályázat részeként benyújtott végleges RMT (továbbiakban: RMT). Nagyprojektek esetén (25 millió euro felett 2 ) az RMT-ből kell készíteni az RMT részletes angol nyelvű összefoglalóját. Az útmutató és sablon célja, hogy az egyes projektek RMT-je egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elő. Ez egyrészt megkönnyíti a beérkező részletes projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelők és bírálók a megfelelő információ birtokában dönthessenek a részletes projektjavaslat támogatásáról, adott esetben egymással versengő projektek rangsorolásáról. Fontos, hogy a projektjavaslat kidolgozói minden kérdésre kitérjenek, és a kért adatokat, információkat közöljék a bírálóval a RMT-ben, de figyelembe kell venni azt is, hogy jelentősen eltérő típusú projektekre kell az RMT-t készíteni. Az RMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató és a sablon szerkezetével (ehhez a sablon ad segítséget). Az RMT készítése során jelezni kell, ha az adott projekt típusa miatt egyes pontok, illetve sablonbeli táblázatok nem relevánsak, ezért nem fejti ki / tölti ki őket a pályázó. Az egyes pontok bemutatásánál általában az útmutatóban megjelölt módszert kell alkalmazni. Az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetők. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím), táblázatok nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítője szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik az adott fejezet (cím, alcím), táblázat, akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelő indoklást kell adni. Minden, az RMT készítéséhez felhasznált háttértanulmányra pontosan (készítő, dátum, megrendelő, kiadó, megjelenés dátuma, URL cím, stb. feltüntetésével) kell hivatkozni. Amennyiben a háttértanulmány nem elérhető, az RMT-ben hivatkozott megállapításokra vonatkozó részeit, de legalább a tanulmány rövid kivonatát (pl. abstract, vezetői összefoglaló) csatolni kell. RMT sablon és az RMT útmutató kapcsolata A sablon elkészítésének célja volt, hogy a jelen útmutató mellett további segítséget nyújtson a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. További cél volt a beérkező projektjavaslatok értékelésének megkönnyítése, ezért a sablon használata kötelező, annak figyelembevételével, hogy a projekt sajátosságainak megfelelően a sablon további /2006/EK rendelet 39. Cikk. 5

6 táblázatokkal bővíthető, illetve az esetlegesen nem releváns táblázatok indoklással elhagyhatók. A sablon teljes mértékben az útmutató logikai szerkezetét követi, így annak minden címsora megtalálható sablonban. Ennek következtében nincsenek a szövegben kereszthivatkozások az útmutatóra, hiszen a címsorok számozása alapján egyszerű a sablon és az útmutató kölcsönös megfeleltetése egymásnak. A sablon az alábbiak szerint épül fel: az útmutatóban ismertetett tartalom szerinti címsor; kitöltendő táblázat. A sablon kötelező táblázatain kívül bárhol alkalmazható tetszőleges szerkezetű kiegészítő táblázat vagy kiegészítő leírás amennyiben ez a megértést segíti és nem növeli feleslegesen a tanulmány terjedelmét. EMT és RMT közti kapcsolat Átfedés a két megvalósíthatósági tanulmány között alapvetően a változatelemzést tartalmazó fejezetig (1-5. fejezet) van. Jelentősebb eltérés a projektgazdát bemutató fejezetben és a változatelemzési fejezetben lehet. A projektgazda változtatása a projektfejlesztés során megengedett. Az RMT-ben kevesebb elkészült EMT esetében az ott bemutatott változatok közül kiválasztott néhány változat, illetve a támogató által kijelölt vizsgálandó egyéb opciók részletesebb elemzését kell bemutatni. Fontos, hogy a pályázónak lehetősége van a projektfejlesztés során megszerzett új információk alapján, a változatelemzés részeként új, az EMT-től eltérő változatok vizsgálatára is, betartva az alábbi szempontokat: Ha az EMT-ben nem vizsgálták, vagy a projektre az RMT projektstruktúrájának megfelelő EMT nem készült, akkor az RMT-ben szükséges legalább egy regionális csatlakozásokra és egy helyi vízkezelésre építő megoldás vizsgálata (figyelembe véve a már meglévő hálózati kapcsolatokat). Az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi régió esetében a pályázati útmutató mellékletében meghatározott projektstruktúrának megfelelően kell a változatokat vizsgálni. A többi régió esetében a projektstruktúra az EMT alapján kialakítottal azonos, figyelembe véve ugyanakkor az első fordulós döntésben szereplő esetleges feltételeket. Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy az RMT készítése során a térségben lévő más településekre is kiterjesszék, ha ivóvízminőségi problémájuk van, vagy vízátadóként a területükön fejlesztést terveznek. Az EMT-ben meghatározott célkitűzések csak indokolt esetben csökkenthetők a projekt fejlesztés során. 6

7 A részletes projektjavaslat elbírálásához szakmai háttérként, indoklásként az RMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy a sablont és az útmutatót követő RMT alapján a támogató teljes körű képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeiről, költségeiről, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseiről. Ezért szükség lehet minden az EMT-ben már esetleg ismertetett, a részletes projektjavaslatra is érvényes információ megismétlésére is (elsősorban a háttér, helyzetelemzés részeknél bemutatottakra). A költség-haszon elemzés (CBA) útmutató és az RMT útmutató közti kapcsolat Az RMT tartalmazza azokat a fejezeteket, ahol a költség-haszon elemzés különböző részeinek eredményeit be kell mutatni. A költség-haszon elemzés elvégzését támogatja a Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, 2009 című dokumentum (a továbbiakban: CBA útmutató), mely összefoglalja a költség-haszon elemzés módszertanát általánosan, továbbá az egyes támogatási konstrukciókra vonatkozó sajátosságokat. Az RMT sablon tartalmazza a költség-haszon elemzési részekben minimálisan kitöltendő táblázatokat. Az RMT útmutató a költség-haszon elemzési részek általános módszertani követelményeit nem részletezi, hanem hivatkozik a CBA útmutatóra. Az RMT útmutató a költség-haszon elemzési részeknél néhány fontos magyarázatot, követelményt megad, ezek együttesen alkalmazandók a CBA útmutatóban meghatározottakkal. A jogszabályi előírások alapján az egyes projektek összes beruházási költségük, valamint jövedelemtermelő mivoltuk alapján különböző csoportokba sorolhatók. Az 1 millió eurónál kisebb (a hatályos pályázati útmutató alapján 260 millió Ft-nál kisebb) összberuházási költségű projektek esetén a költség-haszon elemzésben lényeges egyszerűsítéseket lehet tenni. A költség-haszon elemzéshez kapcsolódó számítási táblázatokat képletezett Excelformátumban elektronikusan csatolni kell mind a köztes RMT-hez,mind pedig az RMT-hez. A nagyprojektek esetén az elfogadott RMT részletes összefoglalóját és a CBA-t a pályázat hazai kedvező elbírálását és a JASPERS program keretében való átvilágítást követően az Európai Bizottságnak is be kell nyújtani. E dokumentum alapján hagyja jóvá az Európai Bizottság a projekt támogatását. A köztes RMT és az RMT kapcsolata A 2. fordulóra benyújtandó részletes projektjavaslat részeként már egy a köztes RMT-hez képest aktualizált RMT-t kell benyújtani, hiszen az RMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus és a papíralapú pályázati adatlap kitöltése, mely a részletes projektjavaslatról a legfontosabb információkat tartalmazza, ennek azonban összhangban kell lennie az RMT tartalmával. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogy mit kell ismertetni, véglegesíteni az RMT jóváhagyása, valamint a második fordulós projektdokumentáció részeként. A köztes RMT-hez változtatási jegyzéket szükséges csatolni, mely az EMT-hez képest tett főbb, tartalmi változásokat tartalmazza a változás okát megjelölve. A második fordulóra benyújtott végleges RMT-hez a vezetői összefoglaló részeként egy áttekintést kell adni, hogy az RMT az EMT-hez képest és a jóváhagyott RMT-hez képest hogyan változik. Nagyprojektek esetén az EU Bizottság általi jóváhagyásra benyújtott 7

8 Támogatási Kérelem mellékletében az RMT részletes összefoglalónak ezt a részt nem kell tartalmaznia. Az egyes fejezetekre vonatkozóan a két RMT csak a kidolgozottság és az alátámasztottság mértéke különbözhet. A projektgazda bemutatásánál a köztes RMT-ben még elegendő a tervezett megállapodásokról írni és megállapodás-tervezetekkel alátámasztani a leírtakat. Az RMT-nek alapvetően meg kell egyeznie a köztes RMT-vel, attól lényegesen nem térhet el, de itt már hatályos megállapodásokkal kell a leírtakat alátámasztani. Ha valamely változtatás említésre méltó, akkor itt a megváltoztatott formát kell leírni, és a változtatást a vezetői összefoglalóban kell megindokolni. A hátteret és a környezetet, valamint a fejlesztés szükségszerűségét ismertető 3. és 4. fejezetnek alapvetően meg kell egyeznie mindkét RMT-ben. A változatelemzési fejezet a köztes RMT-ben az EMT-re épül, de annak jelentős módosítása is lehetséges. A két RMT-ben azonban ennek a fejezetnek alapvetően meg kell egyeznie, kivéve, ha a köztes RMT-re tett továbbfejlesztési javaslatok alapján a módosításra szükség van. A kiválasztott változat részletes ismertetése terén a két RMT a tervezés, a környezetvédelmi vizsgálatok eredményei, valamint az üzemeltetésre vonatkozó megállapodások beépítése miatt térhet el. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzését a köztes RMT-ben a kiválasztott változat leírásához illeszkedően kell elkészíteni, a CBA Útmutató adott projekttípusra vonatkozó teljeskörű részletezésével. A második pályázati fordulóra szükséges a köztes RMT-t pontos tervezési adatokkal, tervezői költségbecslés alapján javítani és bővíteni (elsősorban műszaki tartalom és lebonyolítási fejezetek), illetve a költség-haszon elemzést a tervezés során adódó pontos beruházási és működési költség adatokkal pontosítani kell. A jóváhagyott RMT-hez képest jelentős eltérések már nem lehetnek. Az eltéréseket magyarázni szükséges a végleges RMT vezetői összefoglalójában. Cselekvési terv a projekt megvalósítására című fejezetet a támogató a köztes RMT-ben csak áttekinti, de az RMT véglegesítése során ez a fejezet még lényegesen változik. Itt ki kell térni arra, hogy az egyes feladatok az EMT-hez képest hogyan haladtak előre, milyen lépések vannak hátra, ezeket milyen ütemben tervezik megvalósítani. A 2. fordulóra benyújtott RMT-nek pontos és részletes információt kell tartalmaznia a projekt lebonyolításáról (ütemezés, szervezet stb.) annak érdekében, hogy a bíráló bizottság megítélhesse a pályázati kiírásban, illetve az előkészítésre vonatkozó támogatási szerződésben vagy az előkészítés folyamán korábban rögzített feltételeknek való megfelelőséget, különös tekintettel arra, hogy mindez a 2. pályázati fordulót követően megkötött támogatási szerződés része lesz. Egyebek Fontos, hogy a bemutatott részletes projektjavaslat minden esetben a 2. fordulóra vonatkozó pályázati kiírás feltételeinek feleljen meg. 8

9 A KEOP projektek értékelésében is mint minden, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló operatív programban kiemelt szerepet kapnak a horizontális értékelési szempontok. A vonatkozó, pályázati útmutató részeként csatolt ún. horizontális útmutató szerint tett vállalásokat a projektgazdának az RMT-ben alá kell támasztania. A projektgazdára vonatkozó horizontális szempontokat a szervezetet bemutató fejezetben, a projektfejlesztés és megvalósításkor alkalmazott elveket, horizontális célokat a fejlesztés céljánál (4.2 fejezet) kell vázolni. A pályázati felhívás alapján az ivóvízminőségjavítás esetén a következő típusú projektek különíthetők el: 1. Vízkezelés: Amennyiben vízkezelési technológia alkalmazása (bővítés vagy új technológia létrehozása) bizonyul az összességében legelőnyösebb megoldásnak, akkor a kiemelt paraméterek (bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium) határérték alá csökkentése mellett komplex technológiával biztosítani kell, hogy a beavatkozás eredményeképpen a szolgáltatott ivóvíz minősége minden előírást kielégítő módon feleljen meg az irányelvnek és a kormányrendeletnek. 2. Más vízbázisra áttérés: Más vízforrásra vagy vízadó rétegre telepített kút létesítése akkor választható megoldás, ha az adott települések, település-csoportok esetében hosszú távon is ez mutatkozik az összességében legelőnyösebbnek. 3. Csatlakozás másik vízellátó rendszerhez, térségi rendszer kialakítása: Több változat összehasonlító elemzése igazolhatja, hogy a helyi vízbázis és vízkezelési technológia feladása mellett a térségben található más vízműre történő csatlakozás, vagy új térségi vízmű kialakítása a legelőnyösebb megoldás. 4. Ivóvízhálózat rekonstrukciója: A meglévő ivóvízhálózat rekonstrukciója olyan mértékben képezheti a beruházások részét, amely szükséges ahhoz, hogy az ivóvízminőség javítását közvetlenül szolgáló beavatkozások eredményessége a beruházás megvalósulása után és hosszú távon is biztosított legyen. A rekonstrukció költsége nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %- át. 5. Az eddig el nem látott területek közül a támogatásra jogosult települések különálló belterületi település-részei, belterületeinek peremi részei, külterületeinek nem szórványszerűen lakott helyei, külterületein lévő közintézmények - szociális és gyógyintézmények - bekapcsolása az ivóvízellátásba, de csak abban az esetben, ha annak gazdaságos kiépíthetőségét és üzemeltethetőségét az EMT-ben és az RMTben igazolják (kizárólag erre a tevékenységre nem lehet pályázni). A támogatható szakmai tevékenységekhez kapcsolódóan elszámolható az alábbi kiegészítő tevékenységek költsége: Hálózattisztítás szivacsdugós technológiával a projektben fejlesztéssel érintett vízművekhez csatlakozó vezetékrendszereken (választható elem, az építés befejezését követően egy alkalommal a projekt indítása előtt vízminőségi problémával rendelkező hálózati elemeken) Vízbiztonsági terv készítése (Választható elem, részleteiről tájékoztatás a honlapon található.) A fenti szakmai és kiegészítő tevékenységek kombinálhatók. 9

10 Figyelem! A KEOP-1.3.0/B jelű alkomponensbe beadandó pályázatok esetében az RMT elkészítéséhez szintén ezt az útmutatót kell alkalmazni, értelemszerűen alkalmazkodva az alkomponens pályázati útmutatójában szereplő néhány speciális szabályhoz is. 10

11 1 Összefoglaló A részletes projektjavaslat általános, rövid vezetői összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy rövid, átfogó képet adjon a projektváltozat kiválasztásának folyamatáról, a megoldandó problémáról, a javasolt projekt műszaki tartalomról, költségvetésről, és a megvalósítás tervezett ütemezéséről. Az összefoglaló terjedelme korlátozott, legfeljebb 5-10 oldal. Javasolt vázlat: a megoldandó probléma rövid leírása, a megoldáshoz javasolt projekt típusa (4. fejezet alapján); megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei, a változatok fajlagos beruházási és üzemköltségei (5. fejezet alapján); kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása és kritikus intézményi kérdések (6. fejezet alapján); a költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása (7. fejezet alapján); a projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (8. fejezet alapján). Köztes RMT A fenti pontokat ki kell egészíteni az EMT és a köztes RMT közötti eltérések leírásával. RMT A fenti pontokat ki kell egészíteni egy összefoglalóval arról, hogy az EMT és a jóváhagyott RMT miben és miért tér el, továbbá a minőségbiztosítás által elfogadott RMT és a 2. fordulós pályázat részeként benyújtott RMT közötti eltérések jegyzéke és magyarázata. 11

12 2 A projektgazda bemutatása A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes a projekt a megvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, menedzselésére, ellenőrzésére. Be kell mutatni, hogy a projektgazda (azaz a projekt megvalósítója 3 ) az adott jogi, műszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult és alkalmas a projekt megvalósítására. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot. Jelen fejezetet a 6. fejezetben kifejtett projektváltozat szerint kell bemutatni. Ezen felül az 5. fejezetben bemutatott minden változatnak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan az itt leírtakon kell alapulnia. A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, illetve a részletes kifejtést igénylő elemeket (például döntéshozatal folyamata) bemutatni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra (például a projektgazda jogszabályban előírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály írja elő számára a fejlesztést, üzemeltetője egy adott, fejlesztendő közműnek stb.) A projekt előkészítése és megvalósítása szempontjából releváns eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét le kell írni: szervezeti felépítés és működés, különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. Ha társulás a projektgazda, akkor a társulás szervezetét kell leírni, még akkor is, ha az a köztes RMT-ben csak tervezet. A tagönkormányzatoknak csak a társulás szempontjából releváns egységeiről kell szólni. Amennyiben a pályázó egy önkormányzat, ki kell térni a területi érintettségre, azaz a projekt során megvalósuló létesítmények üzemeltetésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a projekten kívüli települések területén megvalósuló beruházásokra (amennyiben van ilyen). Amennyiben a pályázó önkormányzatok társulása, a társulás tervezett működési feltételeinek bemutatása a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény alapján történhet, a jogszabály 8.. (4) bekezdésében előírtak szerint az alábbiakat kifejtve: a társulás neve, székhelye; 3 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet 2. 1) bekezdés o) pont. 12

13 a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott neve, székhelye; a társulás által ellátott feladat, hatáskör, szolgáltatás, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezése, valamint a döntéshozók delegálásának feltételei; a megállapodás időtartama, és a tagok együttműködési kötelezettsége figyelembe véve, hogy vonatkozó jogszabályok 5 éves fenntartási kötelezettséget írnak elő 4, illetve a költség-haszon elemzés 30 éves üzemeltetési/fenntartási időszakot vizsgál, amelyet az együttműködési megállapodásnak kezelnie kell; az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás; a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályai, az elszámolás rendje társulási tag kiválása vagy a társulás megszűnése esetén, különös tekintettel a kivált társulási tag területén üzemelő létesítmény elemek tulajdonjogának rendezésére; a társulás ellenőrzésének rendje; a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételei; intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezések; egyéb, a projekt végrehajtását érintő képviselő-testületi megállapodások; a finanszírozás szabályai: egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának %-os aránya, a megoszlási hányad megállapítása során alkalmazott módszer (pl. a létesítmények bekerülési költsége alapján); a beruházás aktiválásának szabályai. Többcélú társulás pályázata esetén az adatokat hasonló struktúrában kell megadni. Amennyiben a pályázó a Magyar Állam mint közműtulajdonos felhatalmazása alapján, saját nevében eljáró szervezet, vagy ilyen szervezet és az érintett települési önkormányzatokkal konzorciuma, akkor a nem önkormányzati szervezet tekintetében az alábbiakat kell bemutatni: pontos tulajdonosi struktúrát, vagyonkezelővel és/vagy felügyeleti szervvel tervezett/történt megállapodás struktúráját, tartalmát, a települési önkormányzatok szerepét, a velük való együttműködés formáját a projekt lebonyolítás, a vagyon aktiválás, majd az üzemeltetés és a díjpolitika 4 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet

14 tekintetében (összhangban a 6.2 fejezetben részletesen bemutatott üzemeltetési körülményekkel). Be kell mutatni a projektgazda jellemzőit az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) szintű horizontális politikák közül az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés vonatkozásában (például környezetirányítási rendszer, esélyegyenlőségi terv megléte, stb. valamint ezek gyakorlati megvalósulásának főbb jellemzői). A horizontális vállalásokat a második fordulóhoz benyújtandó adatlappal összhangban kell elkészíteni. Köztes RMT A leírásnak alapvetően tervezett megállapodásokon, szervezeti módosításokon kell alapulnia. Társulás esetében az RMT jóváhagyásához a fent részletezett elemeket tartalmazó társulási megállapodás tervezetét be kell nyújtani (az RMT mellékleteként). Ha a jóváhagyás idejére már érvényben lévő megállapodások vannak (például társulási megállapodás), akkor annak a módosítása szükséges lehet a minőségbiztosító véleményének figyelembevétele érdekében. Hasonló módon kell számot adni az önkormányzatok és az állami felhatalmazás alapján eljáró szervezet (regionális vízmű zrt.) között kötendő konzorciumi megállapodásról is. RMT A köztes RMT-hez képest csak a végleges megállapodások miatt szükséges pontosítások jelenthetnek változást. Horizontális szempontok Be kell mutatni az adatlapon vállalt, a projekt szervezetre vonatkozó esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok érvényesítését. (ld. bővebben az RMT útmutató ( és pontjában) 3 Háttér, környezet A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Az itt leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerűségét (4.1 fejezet), a költség-haszon elemzés háttéradatait (7. fejezet), továbbá azon társadalmi-gazdasági- környezeti előnyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezetnek meg kell alapoznia a fejlesztésre vonatkozó, későbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegretörő és terjedelmében korlátozott legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzőit is. Az indokoláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy országos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. Az útmutató alapján kötelezően szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott. 14

15 3.1 Az érintett földrajzi terület bemutatása A fejezetben a közvetlenül érintett területeket az EMT vagy köztes RMT készítése során kijelölt települések illetve településrészek jelentik. Amennyiben az EMT-ben meghatározott terület az RMT kidolgozása során módosul (például további települések csatlakozásával), vagy az EMT-ben nem igazolták a projektterület lehatárolását, akkor ezt a köztes RMT-ben kell megadni. A változtatást indokolni kell a fejlesztés szükségszerűsége (4.1. fejezet) és a változatelemzés (5. fejezet) alapján. Ha az RMT-jóváhagyás a tervezett változtatást visszaigazolja, akkor az egységes fejlesztési terület eléréséhez szükséges lépéseket az RMT véglegesítéséig végre kell hajtani A terület közigazgatási lehatárolása A sablonban található táblázat kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). Amennyiben a projekt több települést, kistérséget, megyét, ill. régiót érint, új sorokat kell illeszteni a táblázathoz. Amennyiben az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosult, be kell mutatni a változás okait, a megváltozott helyzet előnyeit, hátrányait, kockázatait A terület természeti környezete Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzőinek ismertetésére. Be kell mutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (csapadékok) és ökológiai (NATURA 2000, védett természeti területek, védett fajok) viszonyait. Különösen ki kell térni azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, műszaki megoldásokat: Az építéssel értintett terület mely részei találhatóak NATURA 2000 területen (amennyiben nincs ilyen terület, azt is írja le), pontos helyrajzi számot kell megadnia a beruházásban közvetlenül érintett, illetve azzal szomszédos NATURA 2000 terület esetén. A projekt a VKI (Víz Keretirányelv 60/2000 Európa Tanácsi Irányelv) szerint milyen vízgyűjtőhöz (részvízgyűjtő, tervezési részegység, alapegység, víztest) kapcsolódik? A projekt által érintett vízbázis érzékeny, sérülékeny-e a vonatkozó jogszabályok alapján? Milyenek a vízbázis szempontjából releváns földtani és hidrológiai viszonyok a területen? Milyenek a vezetéképítés szempontjából releváns földtani viszonyok a területen? Jellemző településszerkezet Ismertetendő a fejezetben megadott területen található valamennyi lakott, vezetékes ivóvízzel ellátott terület, illetve egyéb jelentős ivóvíz felhasználó létesítmény, valamint azok 15

16 egymáshoz képesti területi elhelyezkedése (távolság, szintkülönbség). Ismertetendő továbbá az említett területeken jellemzően előforduló településszerkezet (települések sűrűsége, térbeli elrendezése, illetve ellátási hiányosság pótlása esetén az ellátandó terület beépítettségének karaktere is, számszerűsítve a jellemző adatokat fő/ha stb.). Amennyiben a projekt érinti hátrányos helyzetű kistérség 5 és/vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok 6 területét, akkor ezt külön meg kell említeni. A projektterület egészét bemutató, a létesítményeket is feltüntető átnézetes helyszínrajzot csatolni kell! A helyszínrajzon szükséges megjeleníteni a projekt által érintett település(ek) kb. 25 km-es körzetében elhelyezkedő településeket, azok térségi kapcsolataival (meglévő távvezetékek), a vízműveket szabad kapacitásuknak és vízminőségüknek valamilyen egyszerűsített jelzésével. A helyszínrajznak alkalmasnak kell lennie a tervezett beruházás főbb létesítményelemeinek azonosítására, valamint alkalmasnak kell lennie a változatelemzés során figyelembe vett paraméterek (településszerkezeti, földrajzi jellemzők, bel- és külterületek lehatárolása, vízbázisok stb.) egyértelmű azonosítására és a változatelemzés alátámasztására. 3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása A fejezet tartalma EMT, köztes RMT és RMT esetén alapvetően megegyezik, azonban a projektfejlesztés során települések csatlakozása és/vagy kilépése esetén aktualizálni kell! Demográfiai helyzet, tendenciák Statisztikai mutatókkal (KSH-adatok alapján) meg kell határozni a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat (az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsűrűség, népességváltozás, a részletes projektjavaslat által érintett háztartások száma (legalább 20 évre visszamenőleg), korösszetétel, mortalitás, munkanélküliségi ráta). Amennyiben a tendencia stagnáló (a változás kisebb 2%-nál), részletes demográfiai ismertetés készítése nem szükséges. A népességváltozást az elmúlt 20 évben grafikonon is be kell mutatni. Az elemzést településenként külön-külön, majd az adatokat összesítve kell elvégezni. A fejezet összeállítása során figyelembe kell venni a 3.1 fejezetben bemutatott földrajzi környezetet. A sablonban szereplő táblázatos felsorolásban tételesen számot kell adni a területen található bel- és külterületek projekt által érintett lakónépességéről, a lakások és egyéb lakóegységek számáról. 5 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet, ill. a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006 (XI.30) Korm. rendelet. 6 Mindenkor a hatályos költségvetési törvény szerint. 16

17 Itt lehet bemutatni az elmúlt időszakban megvalósult, illetve jelenleg megvalósítás alatt lévő jelentősebb ingatlanfejlesztéseket is, amelyek a vízigény szempontjából relevánsak lehetnek. A fentiek alapján a népességszám alakulására a vizsgált 30 éves időszakra előrejelzést kell adni. A prognózist csak valós, mért trendadatokra lehet alapozni. A meglévő igényektől nagymértékben eltérő hosszú távú becslésekre nem lehet fejlesztési igényt alapozni Gazdasági társadalmi jellemzők, tendenciák Konkrét, számszerű adatokkal be kell mutatni a lakosság jövedelmi viszonyait, egy háztartás nettó havi jövedelmét az elérhető KSH adatok alkalmazásával. Ezen kívül be kell mutatni településenként az SZJA-bevallások alapján készített jövedelem kimutatásokat. Ezek az adatok meghatározóak a keresett mennyiség előrejelzésében és a fizetőképességi vizsgálatok során. Be kell mutatni az alábbiakat, amennyiben az országos átlagtól eltérnek: a lakónépesség és az aktív keresők aránya, munkanélküliségi adatok, a működő vállalkozások száma, mérete, a helyben legjelentősebb ipari és mezőgazdasági vállalatok jellemző adatai, turisztikai vonatkozások (a kereskedelmi szálláshelyek száma) és ezek jellemző elhelyezkedése a területen belül valamint ezek ivóvízfogyasztásának időbeli alakulását (beleértve a szezonális jellegű fogyasztókat) az elmúlt néhány évben. Be kell mutatni azokat a társadalmi jellemzőket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, a vízfogyasztási szokások (meghatározva a lakosok ivóvízfelhasználási szokásait, kiemelten kezelve a zöldfelületek öntözéséhez használt víz mennyiségét), a lakosság díjfizető képessége és díjfizetési hajlandósága, a területen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, civil kezdeményezések jelenléte. Amennyiben a meglévő ivóvízhálózat jelentős ipari kapacitásokat is ellát, ismertetni kell az ipari üzemek és a víziközmű közszolgáltató közötti megállapodásokat. A meghatározó létesítmények, illetve jelentős térbeli tömörülések (például ipari park, lakótelep, oktatási, egészségügyi intézmény), üdülőövezetek, zártkerti övezetek és egyéb külterületek elhelyezkedését is be kell mutatni térképen ábrázolva (például átnézetes helyszínrajz). 17

18 4 A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitűzéseit és a célkitűzés teljesítését mérő indikátorokat. A fejezet tartalma EMT, köztes RMT és RMT esetén alapvetően megegyezik. 4.1 A probléma és a fejlesztési igény meghatározása Az előbb bemutatott háttér és környezet alapján ebben a fejezetben részletesen ki kell fejteni a projekttel kapcsolatban álló folyamatokat, fejlesztendő tevékenységet. A problémaelemzést úgy kell elvégezni, hogy az a tervezett kapacitásokat a háttéradatok bázisán, mennyiségi és minőségi paraméterek tekintetében, továbbá a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban maradéktalanul megalapozza. Röviden be kell mutatni a fejlesztendő tevékenység történeti előzményeit, a kialakulásához vezető folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Fontos, hogy a 3.1 fejezetben leírtak megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltassanak az itt bemutatottakhoz Helyzetértékelés Ez a fejezet szolgál majd alapul a projekt nélküli változat leírásához. Különösen: a meglévő víziközmű közszolgáltatási létesítmények műszaki jellemzői, jelenlegi kapacitása és kihasználtsága; a kitermelt és a szolgáltatott ivóvíz paramétereinek bemutatása a rendelet szerinti komponensenként a határértékhez viszonyítva (a kitermelt víz vonatkozásban kutanként külön is) jelezve lehetőség szerint az adatok alapjául szolgáló ellenőrző mérések időpontjait is; röviden a meglévő főbb vonalas létesítmények műszaki paraméterei (vezetékhossz, kapacitás, műszaki állapot, anyag, hálózaton található gépészeti létesítmények stb.), legutolsó felújításuk dátuma; a kirótt bírságokról szóló határozat, hatósági kötelezések összefoglalása, bírósági ítéletek. A projekt tartalmát is érintő, jogerős dokumentumok: hatósági kötelezés, bírósági ítélet, hatóságtól kapott határozat és az esetleges bírságolásról szóló dokumentumok másolatát csatolni kell. 18

19 A KEOP-támogatások szempontjából három fogyasztói kategóriát kell megkülönböztetni: lakossági fogyasztó, intézményi fogyasztó, ipari/egyéb gazdálkodói fogyasztó (a nagy ipari vízfogyasztók általában saját kúttal rendelkeznek). A szolgáltatók a számlázásnál alapvetően a lakossági és közüzemi fogyasztókat különböztetik meg. Ebben a nyilvántartásban a közüzemi fogyasztókat kell szétválasztani: 1) közcélokat szolgáló (általában önkormányzati vagy állami tulajdonú) intézményi fogyasztókra, illetve 2) ipari/ egyéb gazdálkodói fogyasztókra. A fentieknek megfelelően be kell mutatni a víziközmű közszolgálatás működtetési tapasztalatait, beleértve különösen az alábbiakat: a jelenlegi víziközmű közszolgálatás és rendszer működésének alapadatai, beleértve a vízdíjakat is (a sablonban található táblázat szerint); a rendszer alapadatai: éves fajlagos és tényleges vízfogyasztás településenként, legalább 5 évre visszamenőleg (a sablonban található táblázat szerint). Itt fontos megadni, hogy az adatok közül melyik mért, melyik becsült, továbbá mi a becslés módszere. A táblázat adatait vízművenként (vízműrendszerenként) összesítve is szükséges megadni! a lakossági, intézményi és ipari/ egyéb gazdálkodói vízfogyasztás megoszlása legalább 5 évre visszamenőleg; a szolgáltatók által ellátott szolgáltatási terület/területek a víz- és szennyvízdíjak legalább 5 évre visszamenőleg (ld. sablon); a díjak elemei és azok fajlagos mértéke forintban (például fejlesztési hányad, működési költség); Számot kell adni az alábbiakról is: a közművek és a szolgáltatók tulajdonviszonyai; tájékoztatás, hogy az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás üzemeltetője személyében elválik-e a nevezett szolgáltatásokkal ellátott szolgáltatási területen/területeken; a jelenlegi ivóvízzel való ellátottság, valamint a lakosság hány százaléka részesül vezetékes ivóvízellátásban; projekten kívüli fejlesztési elképzelések az ivóvízellátással kapcsolatban; a meglévő főbb vízműlétesítmények műszaki paraméterei, legutolsó felújításuk dátuma; az ivóvízhálózat állapota (vezetékhossz, anyag, kor, mechanikai tisztítást lehetővé tevő mosatóhelyek rendelkezésre állása); a települése(ke)n található kutak vízminősége, a kutak adatai, illetve a szolgáltatott víz minősége (a sablonban található táblázat szerint). Egyéb a 201/2001. (X.25.) 19

20 Korm. rendelet szerinti paraméterekre vonatkozó vízminőségi probléma jelentkezése esetén szöveges kiegészítést kell adni annak leírására; a települése(ke)n található kutak lényeges műszaki adatai; a vízműtelepek vízjogi üzemeltetési engedélyeivel kapcsolatos tudnivalók (az engedélyeket csatolni kell). A jogszabályi hátteret csak a projekt szempontjából releváns jogszabályok, határozatok, előírások elemzésével kell leírni. Hivatkozni kell olyan helyi, regionális, országos vagy európai uniós szintű szakpolitikákra, programokra, tervekre, melyek a fejlesztési szükségletet megalapozzák, valamint ebben a fejezetben kell részletesen, akár műszaki paraméterekre lebontva bemutatni a jogszabályi előírások és az aktuális helyzet közötti különbséget, valamint amennyiben releváns ismertetni kell a vonatkozó hatósági kötelezést, bírósági ítéletet, a bírság indoklását stb. A részletes projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését közvetlenül befolyásoló, műszaki paramétereit pontosan meghatározó nem csak környezetvédelmi tárgyú 7 - jogszabályokat, határozatokat be kell mutatni, figyelembe véve a pályázati útmutatóban foglaltakat. A jelenlegi állapot bemutatása mellett röviden, táblázatos formában be kell mutatni az elmúlt 10 év vízgazdálkodási célú (különösen a szennyvízkezelés, a kármentesítés és az ivóvízbázisvédelem) fejlesztéseit (a forrás pontos megjelölésével), valamint az érintett földrajzi területen folyamatban lévő, kapcsolódó beruházásokat Keresleti igények jellemzése A 3.2 és a 4.1 fejezetek alapján kell előrejelezni a projekt megvalósítása után nyújtott szolgáltatás iránti igényt. Ez elsősorban a mennyiségek előrejelzését jelenti a költség-haszon elemzéshez szükséges 30 éves referenciaidőszakra. Az adatokat egyes kiemelt (jellemző vagy fontosabb) évekre kell megadni, indokolva, miért az adott évek adatai szerepelnek a táblázatokban. A teljes, 30 éves referenciaidőszakra vonatkozó adatokat a képleteket tartalmazó Excel-modellben kell mellékelni. A mennyiségeket lakossági, intézményi és ipari/egyéb gazdálkodói bontásban kell megadni. Lényeges, hogy az adatokat a jellemző fogyasztási középértékre és a csúcsvízigényekre is megadja. Az előrejelzés során a ben adott fajlagosok és az utolsó 5 év mennyiségei szolgálnak kiindulópontként. A keresleti igények becslésekor figyelembe kell venni a lakosok jövedelmi viszonyait, a keresleti árrugalmasság alapján várható díjemelkedés hatását (rövid és hosszú távon), és az esetleges szennyvízberuházások várható hatást is. Az egyéb gazdálkodók vízfogyasztását a fejezet alapján kell előrejelezni. Ez a fejezet alapozza meg a bevételbecslésnek azt a pontját is, ami díjfizetési fegyelemhez vagy másik oldalról a díjbeszedési hatékonysághoz kapcsolódik. Itt a jövedelmi viszonyokat és az üzemeltető által szolgáltatott kintlévőségi adatokat kell elemezni. 7 Ilyen lehet pl. a projektgazda gazdálkodására vonatkozó jogszabály projektet érintő előírása vagy a több földrajzi területet érintő vagy hátrányos helyzetű településeken megvalósuló fejlesztésre vonatkozó esetleges preferenciák, területfejlesztési jogszabályok stb. 20

21 4.1.3 Fejlesztési igény A 4.1 fejezet alapján szöveges értékelést kell adni a megoldandó problémákról, illetve be kell mutatni, azok hogyan jelennek meg fejlesztési igényként. Ki kell térni különösen az alábbiakra: jogszabályi, hatósági követelményeknek való megfelelés, ebből adódó fejlesztési feladatok (minden esetben a projekt alapvető célja); helyi és térségi programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok; műszaki nem megfelelőségből adódó fejlesztési feladatok; költség-hatékonyság növelése miatt szükséges fejlesztési feladatok. 4.2 Célkitűzések Meg kell határozni az előbb ismertetett fejlesztési szükségszerűséget kielégítő célokat A célkitűzések meghatározása A fejlesztés céljait az alábbi célkitűzési szempontok mentén kell megadni: lakossági ellátási célok; környezetvédelmi és ökológiai célok. Az egyes célkitűzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A célkitűzések megállapításánál, kérjük, vegye figyelembe az alábbiakat: A projekt keretében építendő létesítmények beruházási költsége, amely kifejezetten az egyéb gazdálkodók ellátása érdekében építenek meg, nem elszámolható költségnek minősül. A projekt elszámolható költségein belül az ivóvízhálózat-rekonstrukció költsége legfeljebb 20 % lehet. A keretet a hiányzó mosatóhelyek kiépítésére, körvezetékesítésre, illetve a kritikus állapotú szakaszok felújítására kell fordítani. A fejlesztés megvalósulásával előálló outputoknak (például felújított ivóvízmű, távvezeték) hozzá kell járulniuk a fejlesztés eredményéhez (például egészséges ivóvízzel ellátott lakosok száma), illetve az eredmények alapján el kell jutni a célként kitűzött hatásokhoz (például a lakosság egészségi állapotának javulása). A célkitűzéseket a célokhoz rendelt indikátoroknak is követniük kell. Az RMT-ben meghatározott célokat és hozzájuk tartozó eredményindikátorokat a pályázati kiírásban és útmutatóban meghatározott eredményekhez kell illeszteni. A célkitűzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy: 21

22 a célkitűzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg, ami felmérésekkel, statisztikai adatokkal igazolható. Figyelembe kell venni a fejlesztendő terület későbbi üzemeltethetőségét, tehát nem helyes olyan célok kijelölése, amelyek megfelelő működtetése a lakosság fizetőképességi korlátja alapján gazdasági vagy műszaki szempontból nem lesz megoldható. A célkitűzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban igazolni kell, hogy a kitűzött célértékek a projekttevékenység által gazdaságosan és műszaki szempontból elfogadható módon elérhetők és később fenntarthatók. A célkitűzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció, az EU és hazai szakpolitikák célkitűzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a részletes projektjavaslat nem támogatható. A célkitűzéseknek koncepcionálisan meg kell egyezniük az EMT-ben bemutatott fejlesztési célokkal Eredményindikátorok A célkitűzések számszerűsítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különböző szintű célkitűzésekhez különböző szintű mutatók tartoznak. A projekt eredményére vonatkozó célkitűzés teljesülését az eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, működtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek (pl. tiszta vízzel ellátott lakosok száma). Az eredménymutatóknál mindig törekedni kell arra, hogy a KEOP-ban, illetve a 2. fordulós pályázati adatlapon meghatározott indikátorok szerepeljenek! A pályázati kiírásban szereplő indikátorokhoz pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a további eredményindikátorok is meghatározhatók, a részletes projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövő eredmények szerint. Az outputmutatókat a 6. fejezetben bemutatott műszaki változatra kell a 6.1 fejezetben számszerűsíteni! 5 Változatelemzés Ez a fejezet a projekt támogathatóságának megalapozásához a kulcsfejezet. A változatelemzést alapvetően két lépésben kell elvégezni. Először az EMT szintjén elsősorban koncepcionális változatokat kell összehasonlítani. Ha ez nem megfelelő módon történik meg az 1. forduló előtt, akkor azt az RMT kidolgozása során kell pótolni. Amennyiben az EMT elkészítése óta fölmerült valamilyen lényeges, új információ vagy újabb változat, azt az RMT változatelemzésében szintén meg kell vizsgálni. Amennyiben az EMT változatelemzése az 5.1 fejezetben leírt koncepcionális elemzés elvárásait teljesíti, továbbá az EMT elkészítése óta nem merült fel újabb lényeges információ vagy újabb változat (a kidolgozók vagy az 1. fordulós Bíráló Bizottság részéről), akkor az RMT-ben nem szükséges újra változatelemzést végezni. Ebben az esetben elegendő 22

23 összefoglalni az EMT-ben szereplő változatelemzést (ld. 5.1 fejezet). Nagyprojektek, illetve a két alföldi régió projektjei esetében azonban az RMT-ben nem lehet eltekinteni a részletes változatelemzéstől. 5.1 Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében Összefoglaló, áttekintő jelleggel meg kell adni az egyes változatelemzési szakaszokban vizsgált változatok főbb jellemzőit, a változatok közti főbb eltéréseket, valamint az egyes elemzési szakaszokban alkalmazott változatelemzési módszert. E pont végén röviden összefoglalandó, hogy a részletes változatelemzés milyen végső változatokat fog elemezni, és melyek a releváns eltérések a végső elemzésben szereplő változatok között A már elvégzett változatelemzések bemutatása Ebben a pontban kell összefoglalóan ha a projekt típusa megengedi, ábrák segítségével bemutatni a változatelemzés teljes folyamatát az EMT-től a jóváhagyásra benyújtott RMT-n át a végleges RMT-ig. A lehetséges projektváltozatok közül egy vagy több előzetes változatelemzési szakaszban alakul ki a végleges (részletes) változatelemzésben vizsgálandó változatok köre. Az előzetes elemzési szakaszban nagyvonalúan be kellett mutatni a lehetséges változatok tartalmát, a lehetséges változatok következetes számbavételét, a nem megvalósítható változatok elvetésének indokait. A változatelemzés folyamatának áttekintése során szükséges a korábbi változatelemzés bemutatása. Minden elemzési szakasz esetében be kell mutatni a következőket: az adott szakaszban a változatok meghatározásának módja; a változatok főbb jellemzői; a változatelemzési módszertan Koncepcionális változatok összehasonlítása A koncepcionális változatelemzésben eltérő célú változatok is szerepelhetnek. Ezek összehasonlítására többszempontú elemzést kell alkalmazni. Ennek során egyebek közt szükséges a vízellátás mennyiségi és minőségi biztonságának részletes bemutatása. A koncepcionális változatelemzésben a vizsgált projektváltozatok az alábbi elemek kombinációjából tevődhetnek össze: ivóvízellátó rendszer: o o o regionális rendszer az összes érintett település részvételével; több kistérségi rendszer egyszerre történő megvalósítása; egyes települések vízellátó rendszerének önálló fejlesztése; Igénybevett vízbázis: o a település(ek) jelenlegi kútjának (kútjainak) használata; 23