- 1 - PEDAGÓGIAI PROGRAM. Mosonmagyaróvári Vackor Óvoda Mosonmagyaróvár, Kormos István ltp. OM Mosonmagyaróvár, szeptember 1.

- 1 - PEDAGÓGIAI PROGRAM Mosonmagyaróvári Vackor Óvoda Mosonmagyaróvár, Kormos István ltp. OM 030278 Mosonmagyaróvár, 2018. szeptember 1.

- 2 - Mottónk: Tevékenységben, tevékenység által nevelni. Óvodánk Pedagógiai Programja a Tevékenységközpontú óvodai nevelés c. minősített program adaptálása.

- 3 - PEDAGÓGIAI PROGRAM MOSONMAGYARÓVÁRI VACKOR ÓVODA Az intézmény OM azonosítója: Készítette: 030278. Óvodavezető P.H. Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszám: Szülői szervezet nevében véleményezte:... Név Név A nevelő munkát segítő alkalmazottak közössége nevében véleményezte:. Közalkalmazotti Tanács elnöke A Fenntartói jóváhagyás határozatszáma, amennyiben pénzügyi kihatással bír a fenntartóra, csak akkor kell benyújtani.. A Fenntartó képviseletében P.H. Amennyiben nem: Intézményvezetői nyilatkozat Az intézmény felelős vezetőjeként, Tibáné Kalocsai Zita nyilatkozom, hogy a Mosonmagyaróvári Vackor Óvoda Pedagógiai Programjának érvénybelépésével a Fenntartó, a működtetőre többletkötelezettség nem hárul.. Óvodavezető P.H. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható az intézményben. Hatályos: A kihirdetés napjától visszavonásig. Verziószám:.. Készült: 3 példányban Iktatószám:

- 4 - Tartalomjegyzék Intézményi adatok... 6. oldal 1. Óvodánk története... 7. oldal 2. Helyzetelemzés... 8. oldal 2.1. Az óvoda személyi feltételei... 10. oldal 2.2. Az óvoda tárgyi, dologi feltételei... 10. oldal 3. Gyermekképünk, óvodaképünk, nevelési koncepcióink, célunk, feladataink... 11.oldal 4. Óvodánk működése, napirend, hetirend... 13.oldal 5. A nevelőmunka tervezése, szervezése, a fejlesztés tartalma... 14.oldal 5.1. Játék és tevékenységben megvalósuló tanulás... 14.oldal 5.2. Társas és közösségi tevékenység... 15.oldal 5.3. Munkatevékenység... 16.oldal 5.4. Szabadidős tevékenység... 17.oldal 6. A tevékenységeken alapuló szokásrendszer kialakítása egészséges életmódra nevelés.. 17.oldal 6.1. Szokásrendszer alakítása... 17.oldal 6.2. A gondozással kapcsolatos feladatok... 18.oldal 6.3. Az egészséges életmódra nevelés... 19.oldal 7. A komplex tevékenységek rendszere... 24.oldal 7.1. Társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások... 24.oldal 7.1.1. Anyanyelvi nevelés... 24.oldal 7.1.2. Matematikai nevelés... 25.oldal 7.1.3. Érzelmi, erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés... 26.oldal 7.2. Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások... 26.oldal 7.2.1.Természet, társadalom, ember... 27.oldal 7.2.2. Művészeti tevékenységek... 28.oldal 7.3. Mindennapi mozgás... 31.oldal

- 5-8. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 32.oldal 9. Az óvoda és környezetének együttműködése... 32.oldal 10. Az óvoda ünnepei, hagyományai... 34.oldal 11. Ellenőrzés, értékelés... 34. oldal 12. Melléklet... 36.oldal 13. Biztonságos Óvoda Program... 44.oldal 14. Jegyzőkönyv... 50.oldal

- 6 - Intézményi adatok Az óvoda neve: Mosonmagyaróvári Vackor Óvoda Mosonmagyaróvár, Kormos I. ltp. OM 030278 Fenntartója: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Címe: Fő u. 11. Telefonszám: 96/ 577 800 Az óvoda működési engedélyének ideje: 1997. 09. 14. Alapító szerve: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Az óvoda székhelye, címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Kormos István lakótelep Telefonszáma: 96/215-970 Jogállása: önálló jogi személy Férőhely: 150 fő Nyitva tartás: 5.15 17 óráig Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Tibáné Kalocsai Zita

- 7-1. Óvodánk története Óvodánkat 1979-ben a gyermekek évében létesítették. Az alapító okiratban, mint a 9. sz. Napköziotthonos Óvoda szerepelt. Vonzáskörzete az átadáskor a városközpont egy új része volt. A kezdeti években a 6 csoport működését: - 13 fő óvodapedagógus, - 6 fő dajka, - 1 fő élelmezésvezető, - 1 fő adminisztrátor, - 1 fő szakácsnő, - 5 fő konyhai dolgozó segítette 27 fő. A létszámleépítés, konyha megszűntetése következtében, alkalmazotti létszámunk 6 fővel csökkent. A szülők szociokulturális háttere nagymértékben befolyásolja a gyermekek fejlődését. A kisméretű élettér (melyben a családok élnek) nem teszi lehetővé a generációs együttéléseket. A nagyszülők is fiatalok még, aktívan dolgoznak. Környékünkön a munkanélküliek száma nem túl magas. A rendezett élet és lakás körülmények a családok 60%-nál kellemes családi szokásokat, együttes tevékenységeket eredményez. Az óvodánkba járó gyerekek 85%-a panellakásban él. Ezt a szociokulturális hátrányt némileg enyhíteni tudjuk megfelelő méretű udvarunk gyakori használatával. Óvodánknak ezt az értékét folyamatos munkával bővítjük. Az évek során új és egyre több mozgásfejlesztő eszköz felállítását tervezzük. Óvodánk másik értéke az itt folyó pedagógiai munka. Az óvoda indítása óta folyamatosan részt veszünk a város pedagógiai életében. A szakmai munkaközösségekben bemutatókat, előadásokat tartottunk, kétévente konferenciákat, kiállításokat szerveztünk. Rendszeresen fogadunk főiskolai hallgatókat gyakorlati időre. A továbbképzéseken szerzett ismereteket munkánk során hasznosítjuk. 1997-ben magas színvonalú gyermekműsorral köszöntöttük óvodánk névfelvételét. Új nevünk: Vackor Napköziotthonos Óvoda. 1999-től a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program egyik országos bázisóvodája voltunk. Ebben az évben szülői támogatással közhasznú alapítványt hoztunk létre a működési feltételek javítására Mosonmagyaróvári Vackor Óvodáért névvel. 2000-ben kis átalakítással tornaszobát létesítettünk. 2001. január 1. óta a gyermekek légúti betegségeinek megelőzésére inhalációs klímahelyiséget működtetünk.

- 8-2003 májusától a gyermekek tartásának javítására FIT BALL programot vezettünk be. 2006-ban az eddigi környezettudatos nevelésünk eredményeként elnyertük a ZÖLD ÓVODA címet. 2009 decemberében ZŐLD ÓVODA BÁZISINTÉZMÉNY lettünk. 2009-ben ünnepeltük fennállásunk 30. évfordulóját. 2010. tanévben elkészítettük a HÓHA HÓ? FÁRA MÁSZNI VÓNA JÓ címmel óvodánk zöld programját. 2011-ben megtörtént óvodánk energetikai felújítása, 2012-ben 3. alkalommal nyertük el a ZÖLD ÓVODA címet. 2013-ban örökös ZÖLD ÓVODA címre pályáztunk. 2014. a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Bázisóvodája 2017. Biztonságos Óvoda 2018. Névváltozás: Mosonmagyaróvári Vackor Óvoda 2. Helyzetelemzés: 2.1. Az óvoda személyi feltételei: Gyermeki közösség Intézményünk férőhelye: 150 fő A gyermeklétszám alakulása a helyi nevelési program készítése óta: 1996/ 97 1997/ 98 1998/ 99 1999/ 00 2000/ 01 2001/ 02 2002/ 03 2003/ 04 2004/ 05 2005/ 06 2006/ 07 2007 /08 szeptember 15. 165 156 161 161 165 158 164 160 155 152 147 158 május 20. 165 164 163 163 165 161 166 162 156 156 153 157 2008/ 2009/ 2010/ 2011/ 2012/ 2013/ 2014/ 2015/ 2016/ 2017/ 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 szeptember 15. 161 163 168 177 165 154 147 139 138 143 május 20. 161 166 173 180 167 156 153 145 146 146 a./1. Gyermekvédelmi feladatok: A gyermek joga, hogy az óvodában, egészséges környezetben neveljék, életmódját, étkezési lehetőségét életkorának megfelelően alakítsák ki. Az elmúlt évek gyermekvédelmi felmérése kimutatta, hogy magas az egészségügyi problémás, beszédhibás, egyedül nevelő szülők, szociálisan hátrányos gyermekek száma. A különböző szociokulturális környezetből kikerülő gyermekek, különböző egyéni adottságokkal rendelkeznek.

- 9 - Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának, sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A gyermekek szüleit a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelős munkájáról. Rászorultság esetén rendszeres gyermekvédelmi támogatás igényelhető a fenntartó által működtetett Igazgatási Osztályon. Óvodánkban a gyermekvédelem minden óvónő feladata, melyet a vezető óvónő és a gyermekvédelmi felelős koordinál. Figyelembe kell vennünk a gyermekek jogait, a szülők jogait, kötelességeit. Részletes gyermekvédelmi tájékoztató az óvoda faliújságán található. a./2. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése óvodai közösségünkben: Óvodánkban nincsenek meg a feltételek az elkülönített /szegregált/ nevelésre. Az enyhén fogyatékos gyermek /látás ill. mozgás / harmónikus személyiség fejlődését a másságát elfogadó környezet segíti. Óvodai nevelésünk a sérült gyermekeknél is az alapvető nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. Valljuk, hogy a gyermek mindig annyi segítséget kapjon, hogy önállóan tudjon cselekedni. Mindig figyelembe vesszük a fizikai terhelhetőség korlátait. Az óvoda esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Fogyatékos /értelmi, magatartási/ gyermek szakértői vélemény alapján kerülhet be az óvodai közösségbe. A szakértő és az óvodavezető dönt milyen időtartamban, milyen feltételek mellett tudjuk vállalni a gyermeket. A személyes vizsgálat, a próbaidő után az óvodavezető dönt megvalósítható e a biztonságos óvodába járás. Ha már a gyermekről óvodábajárás során derül ki fogyatékossága, javasolt mielőbbi szakemberhez fordulás, hogy a speciális nevelés időben elkezdődjék. Nemcsak az SNI és a HHH, az etnikai és a migrációs kisebbségek kapják meg a sajátos bánásmódot, hanem az esélyteremtés fényében minden gyermek. A hazáját elhagyni kényszerülő családok /migráns/ gyermekének az óvodai nevelésben biztosítjuk az önállóság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Fontos az emberi jogok és alapvető szabadságok maximális védelme. A kiemelten tehetséges gyermekben mivel magas fokú kreativitással rendelkezik - erősebb a feladatok iránti motiváció, a téma iránti elkötelezettség, kibontakoztatásuk külön figyelmet, szervezést igényel. Az egyéni bánásmód elveit fokozottabban kell használni. a/3 Szülői közösség: Óvodánkban szülői szervezet, szülői közösség működik. Tagja minden szülő. Képviselői csoportonként 3-3 fő. Minden tag aktívan vehet részt az óvoda életében. A szülők joga, hogy megismerjék az óvoda pedagógiai programját, szolgáltatásait, házirendjét. A szülők a szülői értekezleten és a szülői közösségben megfogalmazzák az óvodával szembeni elvárásukat, véleményüket.

- 10 - Óvodánkban valamennyi szülőnek joga, hogy gyermekéről rendszeresen, folyamatosan, korrekt szakmai véleményt és a gyermeke fejlődéséhez szükséges valamennyi segítséget megkapja. A kölcsönös munkára való törekvést bizonyítja a szülői értekezletek látogatottsága. a/4 Személyi állomány: Óvodánkban a nevelőmunkát elfogadó, segítő, támogató óvodapedagógusok végzik dajkák, pedagógiai asszisztensek és az óvodatitkár összehangolt munkájával. Jelenleg: 1 fő vezető óvónő 11 fő óvodapedagógus 1 fő gazdasági ügyintéző 2 fő pedagógiai asszisztens 6 fő dajka 21 fő Nevelőtestületünk az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó egysége. Óvodapedagógusaink többsége a közös véleményalkotásra, szakmai vitára felkészült, nyitott. A legfrissebb szakmai kutatásokkal önképzés keretén belül ismerkedünk. Az elmúlt években nemcsak szívesen vállakoztunk továbbképzésekre, hanem hiányzó szakmai témákban magunk szerveztünk előadásokat, konferenciákat. A feladatok arányos elosztása mindenkit folyamatos önképzésre késztet. Tevékeny, esztétikus környezetet biztosító nevelőtestületünk képes megvalósítani az óvodai nevelés országos alapelveit. A technikai dolgozók közül 4 fő végzett dajka szakmunkásképzőt. 2.2.Az óvoda tárgyi, dologi feltételei a) Az óvoda épülete, környezete Az óvoda építésének éve: 1979 Beépített területünk: 1.016 m 2 Udvar, játszótér, kert: 3.861 m 2 Energetikai felújítás éve: 2011. Az óvoda épület és udvar kialakítása jól szolgája a különböző életkorú csoportok életét. 2004. márciusában elkészítettük az udvari játékok szabványossági vizsgálatát. Az így tapasztalt hiányosságok megszüntetése folyamatos feladatunk. Minden csoportnak /6/ külön öltöző, mosdó, csoportszoba és udvar része van.

- 11 - Ez a részleges elzártság nem jelenti az egyes csoportok elszigeteltségét. Nyugalmat biztosít azokra a napirendi eseményekre, pl.: étkezés, alvás, egészségügyi szokásalakítás, ahol fontos a diszkrétség, a csend, a türelem, a felnőtt és gyermek egymásra figyelése. A külön öltöző, mosdó nemcsak a testápolási teendők ellátásában jelent előnyt. Jobban belelátnak a szülők a gyermek életébe /nagy üveges ajtó/, segíthetik szükségleteik kielégítését, nincs hirtelen elszakadás. Csoportszobáink, tágas udvarunk alkalmasak sok-sok tevékenység, közös munka megvalósítására. Óvodánk bútorzata cserére szorul. Szekrényeink, polcaink folyamatos pótlása egészségügyi feladat. Négy csoportunk galériája nemcsak bővíti a játszóhelyek számát, hanem fejleszti a gyermekek mozgásos tevékenységét. Minden csoportban van akvárium. Tornaszobánk, sószobánk kialakítása megfelel a modern gyermeknevelés szabályainak. Nevelőtestületünk és technikai dolgozók minden nevelési év kezdésekor nemcsak tisztán, felfrissülve várják a gyermekeket, hanem esztétikus dekorációval is. A Vackor névfelvétellel meghatároztuk a fő figurát, mely kedves, bumfordi formájával vonzó a 3-6 éves gyermekeknek és érzelmi kapocs az intézmény felé. b)az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere, egyéb meglévő dologi, tárgyi feltételei: Az óvodáskorú gyermek legfőbb tevékenysége a játék. A játékhoz és a neveléshez szükséges megfelelő eszköz biztosítása felelősségteljes feladatunk. Az életkori sajátosságokat, a mennyiséget, a minőséget, az eszközök számát, a biztonságos használatot vesszük figyelembe. A tornaterem kialakításával javult a gyermekek mozgási lehetősége. Intézményünkben a gyermekek fejlesztéséhez szükséges alap eszköztár biztosítva van. Szükséges azonban az elhasználódott eszközök folyamatos pótlása. Rendelkezünk a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi eszközökkel. Épületünk, udvarunk, kertünk kialakítása jó lehetőség zöld programunk megvalósítására. Biztonságos, árnyékos, tiszta zöld felületek a mozgáshoz nyújtanak megfelelő teret. Világos, csoportszobáink átlátható, tiszta teret nyújtanak programunk, céljaink eléréséhez. 3.Gyermekképünk, nevelési koncepciónk, célunk, feladataink: Befogadó óvodai nevelésünk központjában a gyermek áll. Valljuk, hogy a gyermeki személyiség egyedi és fejlődő, életkoronként különböző testi-lelki szükséglettel. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. Feladatunk, hogy a gyermek egyformán magas színvonalon fejlődjön, a fejlődéséhez szükségesen szeretetteljes nevelésben részesüljön, esetleges hátrányai csökkenjenek.

- 12 - Milyen gyermekeket szeretnénk? - Legyen nyílt, őszinte, forduljon bizalommal a felnőttek és a társai felé. - Legyen minden újra fogékony, egészséges, jó kedélyű, szorongásmentes. - Tanuljon meg szeretni, elfogadni, önzetlen lenni. - Tudjon szeretetet adni és kapni. - Tudja megkülönbözteti a jót és a rosszat. - Tudjon örülni a szépnek és a jónak, érezze jól magát az óvodai környezetben és szűkebb csoportjában. - Tanulja meg, hogy van feladata. - Fogadja el az óvónő példamutató magatartása alapján társa esetleges másságát, nyújtson segítséget. Milyen környezetet szeretnénk nyújtani az óvodánkba járó gyermekeknek? - Biztonságot nyújtó, szeretet, védettségérzést. - Oldott hangulatú tevékenységeket. - Játékos tanulási folyamatot. - Megfelelő gondozási, egészségnevelési feltételeket. - Kellő eszközt és lehetőséget a gyermek nagyfokú mozgásigényének kielégítéséhez. - Esztétikus környezetet. - Megfelelő nevelési folyamatot személyiségük fejlesztéséhez. - Jogot arra, hogy a gyermekkort gyermekként, gondtalanul éljék meg! Óvodaképünk: Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Ezt figyelembe véve: Célunk a gyermekek alapvető egyéni szükségleteinek kielégítése. Óvodai nevelésünk feladata a gyermek tevékenységének a középpontba helyezése személyiségének kibontakoztatására. A 3-7 éves gyermekek életre nevelését a későbbi fejlődés alapjaként kezeljük. Munkánkban a tevékenységek szervezése és a képességfejlesztésünk kölcsönös hatásban állnak. Olyan képességek kifejlesztése a célunk, mely a társadalomban létező pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Céljaink és feladataink középpontjában az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk. Komplex nevelésünk során kooperációra és kommunikációra tesszük képessé a gyermeket. Külön feladatunk a hátrányok enyhítésére az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, a környezettudatos magatartásra nevelés. Nevelési koncepciónk:

- 13 - Megújulást kereső pedagógiai munkánk során kerüljük a szélsőségeket a gyermek nevelésében. A gyermek pozitív megnyilvánulásaiból indulunk ki és keressük ami benne a legértékesebb, ami számára a legjobban megfelelő. Nevelőmunkánk mindig a gyermek személyiségének egészét fogja át. A gyermeket nem érheti hátrány neme, vallása, etnikai hovatartozása, korlátozottsága miatt. Nevelés során kiemelt helyet biztosítunk a cselekvésnek, a tevékenységnek, ezáltal segítjük elő a gyermekek iskolai közösségbe történő beilleszkedését. Alapvető tervünk a gyermekek számára a lehető legnagyobb szabadságfokú mozgástér biztosítása, a gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése. Változatos tevékenységek sorával elősegítjük a külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtését. Pozitív óvónői minta alapján erősítjük a toleráns gyermeki kapcsolatok kialakulását. Nevelésünk során minden tevékenységünkért vállaljuk a felelősséget! 4. Óvodánk működése, napirend, hetirend Intézményünk napi nyitvatartási ideje: 5.15 17 óráig tart. Mivel a 3-6 éves gyermekek igénylik biztonságos, szeretetet sugárzó légkört, intézményünkben felmenő rendszerben azonos életkorú társakat és ugyanazt a két óvónőt, dajkát biztosítjuk a gyermekek fejlődéséhez. Óvodánkban a pedagógiai asszisztensek száma 2 fő. 1 fő rendszeresen segíti a kiscsoportos gyermekek gondozását, 1 fő pedig a nagyobb csoportok mozgásos tevékenységét. A személyes kötödéssel megalapozzuk az érzelmi biztonságot. Csoportszervezési alapelvek: bölcsődések otthoniak aránya, fiúk lányok aránya megfelelő legyen. Rugalmas napirenddel biztosítjuk hat csoportunk zavartalan működését. Időbeni kötöttséget csak az étkezések és a pihenések jelentenek, így a napirendünk a rugalmasság mellett részleges állandóságot is jelent. Minden tevékenységünkre érvényes azonban a folytonosság. A hetirend hasonlóan a napirendhez folyamatosságot, nyugalmat, rendszerességet nyújt a gyermek fejlődéséhez. Arra törekszünk, hogy elegendő idő jusson a gyermeki tevékenységekre, a közös programokra. Hétfőtől péntekig: Kötelező minden csoportban: - mindennapi mozgás - mese, vers /nem azonos a lefekvés előtti mesével/ Hétfőtől péntekig csoportonként naponta változó: - matematika - művészeti tevékenység ének zene, vizuális nevelés, anyanyelvi nevelés, - természet társadalom ember

- 14-5.A nevelőmunka tervezése, szervezése Nevelőmunkánk dokumentálása tervszerű és folyamatos munkát igényel. A tervezésnél tág keretben gondolkodunk, figyelembe véve a gyermekek egyéni sajátosságait, a környezet pillanatnyi befolyásolásával. Kitűzzük a célokat és megfelelő improvizációs készséggel a váratlan eseményekhez igazítjuk. A napi munka során átgondoljuk az aktuális tevékenységeket, megtervezzük, megszervezzük, s ezekben keressük a fejlesztés tartalmi lehetőségeit. Szabad tevékenységválasztásunk sajátossága óvodai életünknek. Ezt kihasználva csökkentjük a gyerekek életében a szabályozottságot. A nevelőtestület által elfogadott és kötelezően használt dokumentumok: - felvételi mulasztási naplók - csoportdokumentumok, melyek tartalmazzák a hetirendeket, napirendeket, heti, kétheti, havi nevelési tanulási terveket, a gyermekek fejlődésének feljegyzését, a nevelőmunka folyamatos értékelését. Heti, havi, éves tevékenységi tervezésünknél ügyelünk a komplexitásra és az egymásra építésre. Tervünk alapja az évszakok változása és makor-mikro környezetünk. A szokásrendszer alakításakor a gyermekek egyéni fejlettségére építünk. Az egyéni fejlesztés dokumentumai átfogják a gyermek anamnézisét, az óvónő rendszeres megfigyeléseit, fejlesztő programját, ha szükséges a speciális vizsgálatok eredményeit /orvos, pszichológus, logopédus/. 5.1.Játék és a tevékenységben megvalósuló tanulás: Legyen a játék a gyermeki élet természetes öröme, hassa át mindenkor a felnőtt tapintat, valós szeretet. A gyermekek számára a játék maga az élet. A szabadjáték a 3-7 éves gyermekek alapvető tevékenysége az óvodapedagógus tudatos jelenlétével. Általa a gyermek szinte észrevétlenül fejlődik, gyakorolja az életben előforduló szituációkat, feldolgozza az őt ért élményeket. A játék szabad cselekvések sorozata. A játékot komplex tevékenységforrásnak tekintjük és felhasználjuk a gyermek fejlesztése érdekében. Közben érdekes tapasztalatokra tesznek szert, különböző mozgásfunkciókat végeznek, tudásukat növelik. A játék előkészíti a finomvezérlésű mozgásokat. A gyermek megtanulja saját teste fölött az uralmat, társas kapcsolatai fejlődnek, tapasztalatokat szerez. A különböző játékformákhoz, a gyakorlójátékhoz, szimbolikus szerepjátékhoz, konstruáló játékhoz, szabály játékhoz szükséges feltételek, ötletek, eszközök biztosítása az óvodapedagógus feladata. A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb, a nevelés leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek játéka során az óvodapedagógus utánzó mintát ad, majd egy társ marad, egy segítő, ha a játék megakad. Személye teszi lehetővé a játékkapcsolatok pozitív alakulását. Feladata, hogy megfelelő esz-

- 15 - közt, élményt biztosítson a különböző játékokhoz. Személye támogató, serkentő ösztönző a szabadjáték során. Pedagógiai programunk célkitűzésében az életre való felkészítés is szerepel. Olyan képességek fejlesztésére gondolunk, amelyek lehetővé teszik a környezetben való gyors és önálló eligazodást. Programunkban kiemelt helyet kap a gyermeki tevékenység, mint a képességfejlesztés legfontosabb színtere, eszköze, lehetősége. Arra törekszünk, hogy megfelelővé váljon a gyermek kommunikációs- és együttműködési képessége. Szükségesnek tartjuk az óvodapedagógusok által irányított tudatos fejlesztés megvalósulását. A tudatos fejlesztés magában foglalja a testi és szellemi fejlesztést egyaránt, az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Óvodai életünk tevékenységrendszere megkívánja az óvónőktől az aktív részvételt. A játék és a tanulás összekapcsolódik óvodánkban. A tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre. Óvodánkban ismeretszerző tevékenységek /tanulás/ rugalmas tervezéssel igazodnak a gyermek egyéni fejlődéséhez. Az óvodás gyermeknél nem az átadott ismeretek mennyiségére, hanem a tapasztalásból illetve tevékenységből merített ismeretszerzésre törekszünk, melyben lényeges a felnőtt mintája. Ezért engedjük a gyermekeket elmélyülten keresni, kutatni. Olyan élményszerű helyzetekre adunk lehetőséget, mely során érzékeltetjük az értékeket. Arra törekszünk, hogy csoportszobánk, udvarunk ne csak játszóhely, hanem a környezeti kultúra megalapozásának a színtere is legyen. A tanulási folyamat során a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységeket biztosítunk. A gyermek egészséges tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, feladattudatot fejlesztő / 5-35 perces/ csoportos foglalkozások szervezésével, tervezésével járulunk hozzá. Az óvodapedagógussal szemben elvárás a gyermeki tevékenységben megvalósuló irányítás és a gyermek személyre szabott, pozitív értékeléssel való segítése. Várható, elérendő cél: - A gyermekek a játék során önállóan döntsék el mivel, kivel és hogyan szeretnének játszani. Képesek több napon keresztül egy játéktémában társaikkal részt venni. - Játékukban domináns a szerepjáték. - Bonyolult építményeket konstruálnak. - Élvezik a szabályjátékot és képesek a normák betartására. - Játékukat maguk által tervezett és elkészített egyszerű eszközökkel tudják bővíteni. 5.2. Társas és közösségi tevékenység Az állandó gyakorlás által történő kifejlesztés során két követelményt tartunk szem előtt: - tanuljon meg másokkal érintkezni

- 16 - - tanuljon meg együttműködni. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget biztosítunk személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A közös tevékenységek során a felnőtt gyermek, gyermek gyermek kapcsolatban a nyíltságra, őszinteségre építünk. Minden gyermeknek joga az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése. Várható, elérendő cél: Felnőtt kérése nélkül is segítsenek egymásnak. Érdeklődjenek társaik, barátaik iránt. Szívesen tevékenykedjenek társaikért és önmagukért. Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályok betartása. Figyelmeztetik egymást ezek elmulasztására. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolai élet megkezdésére. 5.3. Munkatevékenység Az életre való felkészítést gyakoroljuk a munkatevékenységek során, ahol az erőfeszítés és az eredmény elérése is átélhető, a tevékenység nevelőértéke mérhető. A kötelességteljesítés alakításának jó eszköze, saját és mások elismerésének egyik formája. Az óvodapedagógustól tudatosságot, szervezést, együttműködést és folyamatos a gyermek saját magához mért fejlesztő értékelést. Az önkiszolgálás, a naposság, a gyermekek saját személyiségével kapcsolatos munkák mellett óvodánk specialitása az udvar és a kert körül végezhető folyamatos munkatevékenység. A munkavégzést nem időszakonként, hanem folyamatosan tervezzük a mindennapok során. Fontos a gyermek saját magához viszonyított értékelése. Városközponti óvodánkban olyan környezet megteremtése a célunk, ahol a gyerekek önállóan tudjanak dönteni, vagy választhassanak a tevékenységek elvégzésénél. Csoportban lévő munkalehetőségek: - önkiszolgálás, testápolás, étkezési feladatok - naposság, felelősi munka - teremrendezések - élősarok gondozása, növényápolás. Udvaron megvalósítható munkatevékenységek: - kertgondozás /veteményeskert, virágoskert/ - udvarrendezés /söprés, hólapátolás/ - madárvédelem - a környezetünk rendjének megőrzése.

- 17 - Valamennyi feladathoz a gyermekek életkorának megfelelő eszközt biztosítunk, pl.: ásó, kapa, gereblye, söprű, hólapát, felmosófa, öntözőkannák Várható elérendő cél: - A gyermekek szívesen és örömmel végzik közös feladataikat. - Önállóan teljesítik kötelességüket. - Feladataikat egyéni fejlettségükhöz mérten igényesen teljesítik. - Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatásra. - Szívesen tevékenykednek az udvaron és a kertben is. Folyamatosan gondozzák növényeiket. 5.4. Szabadidős tevékenység A szabadidő tevékenységgel való kitöltésének döntési joga a gyermeké. Ehhez a döntéshez szeretnénk eljuttatni a gyermeket. Feladatunk az önmaga által irányított emberré válás elősegítése. A döntési képesség fejlődését segítjük felkínált lehetőségek sokaságával. Óvodánk sajátossága a nyitottság: - nyitottak az egyes csoportok pl. közös tevékenységek, játékok, ünnepségek, megemlékezések során, - nyitottság a szülők felé: nyílt napok, kirándulások, ünnepélyek során. Feladatunk: a közös gondolkodás a gyermekek érdekében. Tervünk: a nyitottság további bővítése, de megtartva 3-6 éves életkorhoz szükséges biztonságérzést, rendszerességet, mely nélkülözhetetlen a gyermek fejlődéséhez. Várható elérendő cél: - Szívesen, örömmel vesznek részt különböző rendezvényeken. - Társaikkal együtt örülnek a színes programoknak. - Bátran, önállóan szerepelnek társaik és családtagjaik előtt. 6. A tevékenységeken alapuló szokásrendszer kialakítása, és egészséges életmódra nevelés 6.1. Szokásrendszerünk alakítása A jó szokásrendszer kialakítása, elsajátítása nem kíván túlzott terhet a gyermektől. Óvodai szokásrendszerünk kapcsolódik a mindennapi élethez, a családi háttérhez. Kialakításánál az utánzásra ismétlésre tudatossá válásra törekszünk.

- 18 - Az egyéni fejlettségnek megfelelő szokás elsajátítása segíti a csoport nyugodt, derűs légkörét. Erre építhető fel a harmonikus, kiegyensúlyozott, tevékenységek sorozata, mely alapja óvodai életünknek, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészség megőrző szokások alakítása. Óvodánkban kialakított szokásrendszerek: - napirendi szokások, /pl. torna előtt átöltözünk../ - társas, közösségi élet szokásai, /pl. köszön a csoportba lépésnél felnőttnek, társaknak / - egészséges életmód szokásai, /pl. kézmosás étkezés előtt / - a tevékenységeket segítő szokások. Valljuk, hogy a szokások alakulása pozitív példaadással a leghatékonyabb. Már a beszoktatás idején elkezdjük türelemmel, úgy a szokásalakítást, hogy az a gyermekre természetes dologként hasson. A befogadás intézményünkben szeptemberben és októberben fokozatos és folyamatos. Év közben ritkán érkezik új gyermek. Célunk az új gyermekek fogadása, a gyermekek alapos megismerése. Erre a legalkalmasabb a játék, a napi tevékenységek, egyéni beszélgetések, családlátogatások sora. A szülők a beszoktatás után: - a nyílt napokon, - szülői értekezleteken, - kirándulásokon, - közös rendezvényeken tovább ismerkedhetnek a gyermekek életkorához igazodó szokásrendszerünkkel. Munkánk során folyamatosan kérjük és várjuk a szülők együttműködését, egyetértését, konkrét segítségét. Várható elérendő cél: - Önállóan alkalmazzák az elsajátított szokásokat. - Saját szükségleteiket egyéni tempóban végzik. - Cselekvésüket önállóan kontrollálják. - Kisebb társuknak szükség szerint segédkeznek. 6.2. Gondozással kapcsolatos feladataink:

- 19 - A gondozás folyamata megalapozza nevelőmunkánkat. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, erősíti kapcsolatát a gyermekkel, segíti önállóságának fejlődését. Egyre többször kell a családi háttér hiányosságait az étkezés, öltözködés területén pótolnunk. A hátrányok kompenzálása nemcsak a gyermekvédelmi felelős, hanem valamennyi óvodánkban dolgozó feladata. A gyermek óvodába lépésétől arra törekszünk, hogy biztonságérzete, komfortérzete, testi szükséglete kielégítése mellett diszkréten végezhesse tisztálkodási, WC használati, öltözködési, étkezési teendőit. A gondozási feladatok ellátásában az óvodapedagógusok irányítása mellett a dajkák és a pedagógiai as-- szisztensek együttműködésével valósul meg a gyermekek egyéni fejlesztése. Az óvodai életet átfogja a dajka, asszisztens gyermek kapcsolat is. A dajka erősíti a szokás és normarendszer működését. Az óvodapedagógus útmutatása alapján erősíti a modell értékű kommunikációt, pozitív viselkedésmódot. Célunk, hogy a gyermekek megtanulják önállóan ellátni saját magukat. Az egyéni bánásmód, az egyes gyermekek igényeinek figyelése a gondozás során fokozottan érvényesül. 6.3. Az egészséges életmódra nevelés Az egészségvédelem nemcsak orvosi, de pedagógiai feladat is /Fodor József/ ha többet nevelünk, kevesebbet kell gyógyítanunk! Az egészséges életmód kialakítása számunkra azt jelenti, hogy kialakítsuk a gyermekekben a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges táplálkozásra, betegségmegelőzésre, egészségmegőrzésre, a kultúrált étkezésre való igényt. Óvodánk főzőkonyhával sajnos már nem rendelkezik. Meg van még a lehetőség, hogy megismertessük a gyermekeket a kompótfőzés, szörpkészítés, egyszerűbb sütemények elkészítési módjával. Heti ritmusban lehetőség van a gyermekek által behozott gyümölcsök és zöldségek közös feldolgozására, elfogyasztására. Ötleteinkkel gazdagítjuk a gyermekek étrendjét vitaminsalátákkal, zöldség és gyümölcslevekkel színesítjük étkezési szokásaikat. Csökkentjük a magas cukor tartalmú ételek és italok, a magas só és telítetlen zsír tartalmú ételek fogyasztását, a tejtermékek fogyasztását pedig ösztönözzük. Étkezés után valamennyi csoportban a fogmosás feltételi adottak. Bevezetése egyéni fejlettség alapján csoportonként fokozatosan történik. /Öblítés, óvónő adagolja a fogkrémet, a gyermek nyomja ki a tubusból/. A gyermekek pihenését nyugodtabbá, kényelmesebbé tesszük azzal, hogy átöltöznek hálóruhába. Fontosnak tartjuk, hogy minél több időt töltsenek a gyermekek a természetben való játékokkal, élvezzék a természetet, az évszakok szépségét, örüljenek a mozgás szabadságának. Kirándulások, séták során kihasználjuk a környék adottságait is, pl.: Kiserdő, Dunapart stb.

- 20 - Törekszünk a gyermekek számára biztonságos, egészséges környezetet kialakítani. Ehhez kapcsolódik a környezettudatos szokásrendszer, magatartás megalapozása is. Óvodánkban 2001. január 10-én inhalációs klímahelyiséget /sóbarlang/ hoztunk létre. Célunk a légúti, asztmatikus betegségek megelőzése. A városközponti életforma káros hatásai miatt gyakran van felsőlégúti panasz, alvászavar, ingerlékenység, csökkent teljesítőképesség, nő a gyermekek fáradtságérzete. Preventív gondozás a feladatunk csökkenjen a gyógyszerezés kevésbé legyenek fogékonyak a betegségekre. Valamennyi gyermek részt vesz a speciális ellátásban. Az asztmás, allergiás betegek életvitelét az óvodában úgy irányítjuk, hogy a betegségtől való félelmet a minimálisra csökkentsük. Minden gyermek a napi testnevelés mellett, heti 2x fél órát tölt el a sóbarlangban, melynek fenntartása alapítványi tevékenység. Várható, elérendő cél: - Önállóan öltözzenek ruhájukat sorrendben vegyék fel le, szükség szerint ki be gombolják, - Cipőjüket fűzzék illetve kössék be. - Ruhájukat esztétikusan, összehajtva tegyék a helyére. - Önállóan vagy felszólításra tisztálkodjanak, mossanak fogat, fésülködjenek, szükség szerint használják a WC-t. - A tisztálkodási eszközöket rendeltetésének megfelelően tegyék a helyükre. Zsebkendőjüket önállóan használják. - Esztétikusan terített asztalnál, higiénikusan étkezzenek. Készségszinten használják a kanalat, kést, villát. Étkezés közben halkan beszéljenek. Önállóan töltsenek vizet a kancsóból, merjenek ételt a tálból. - Környezetükben igyekezzenek mindenütt rendet tartani. - Vegyék észre és törekedjenek a szépre környezetükben. - Szívesen fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket

- 21 - Egészségfejlesztési program Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testmozgás személyi higiénia testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás 1. Egészséges táplálkozás Az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvoda étkeztetését biztosító főzőkonyhával rendelkező óvoda kapcsolattartójával havonta történik egyeztetés az étlap összeállításáról. A szülők tájékoztatásául szolgál, hogy az étlapon feltűntetik az adott étel energia-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát, valamint az allergén anyagokat. Feladatunk: - Kulturált körülmények biztosítása az étkezések során. Dajkákkal együttműködve az étkezést örömtelivé tenni, jó hangulatot biztosítani az ételek elfogyasztásához. - Ízek megkedveltetése, intenzív rágásra ösztönzés, folyadék fogyasztásának folyamatos biztosítása. - Az étkezési technikák megismertetése (pl.: merés, folyadéköntés). - Az eltérő étvágyú gyermekek tolerálása, törekvés a szélsőségek csökkentésére. - Az étel érzékeny, allergiás gyermekek diétájára fokozott odafigyelés. - Sajátos nevelési igényű gyermek esetén fokozott odafigyelés a megfelelő ellátásra. 2. Mindennapos testmozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formásának és fejlesztésének eszközei.

- 22 - Feladatunk: - A mozgásigény kielégítése, a testi képességek fejlesztése. - A mozgásanyag összeállításánál a helyi sajátosságok, életkori és egyéni differenciáltság figyelembevétele. - Tartásjavító, lábboltozat erősítő gyakorlatok változatos alkalmazása. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében fokozott odafigyeléssel a számára megfelelő mozgástér és lehetőség biztosítása. 3. Személyi higiénia A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladat: a kézmosás szokássá fejlesztése, saját személyi felszerelés (törölköző/papírtörlő, fogmosó felszerelés, tornafelszerelés, ágyruha) használata. Ezek minden gyermek számára álljanak rendelkezésre. A környezethigiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, szépítését, helyes fűtés, világítás biztosítását, helyiségek takarítását, játékok, használati eszközök higiéniáját, rendben tartását. Tisztálkodás: a napirend keretein belül biztosítjuk az elegendő időt a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Egészséges, tiszta, biztonságos környezet megteremtése, higiéniás szabályok kialakítása. A gyermekek óvodába kerülésekor anamnézist készítünk, amely segít minket a gyermekek megismerésében. Elsősorban a gyermekek testi és lelki szükségleteinek feltárására helyezünk hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. Tilos az óvoda egész területén és a bejárat 5 méteres körzetében a dohányzás! Feladatunk: - A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképp alakul, ezért folyamatos megfigyeléssel (testsúly, testmagasság), összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok, jellemzők feltárását. - Az óvoda feladat minden olyan helyzet kerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. - A kisgyermekek otthoni dohányzásmentes környezete érdekében a család, a szülők figyelmének erre irányuló felkeltése az év eleji szülőértekezleten.

- 23 - - Ismereteket adunk át a gyermekeknek a dohányzás és italozás ártalmairól, szabad beszélgetéseket kezdeményezünk: saját élmények, kirándulások tapasztalatai stb. Másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt. A bántalmazás, erőszak megelőzése A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. (A WHO definíciója) Feladatunk: - Az óvoda ellátja a tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a gyermek fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. - Közreműködünk a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel. - Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények látványa is. Szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. Balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások, egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. Feladatunk: - Megismertetjük a gyermekkel a baleset illetve veszélyhelyzet esetén a legfontosabb teendőkkel, melyeket ők is el tudnak végezni (pl.: felnőtt értesítése, társak megnyugtatása). - Megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, gyógyszer ) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek elkerülése érdekében. Ezekhez nagyon jó módszer: szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv-képolvasás, társasjátékok, beszélgetések.

- 24 - - Feladatunk minden tevékenység esetén a gyermekek figyelmének felhívása az életkori és fejlettségi szintjének megfelelően a védő-óvó előírásokra, melyeket erősítünk saját példamutatásunkkal. - Elsősegélydoboz az elkülönítő helyiségben található, melynek tartalmát évente ellenőrizzük. - Az udvari játszóeszközök tüzetes ellenőrzése. - Az óvoda berendezése, eszközei folyamatos ellenőrzés alatt állnak, esetleges meghibásodásuk azonnal észlelhető. A gyermekek is rögtön jelzik, ha valami rendellenességet észlelnek, javításukban amennyiben lehetséges segédkeznek. Várható, elérendő célok: Óvodáskor végére a gyermekek elsajátítják a testápolással kapcsolatos tevékenységeket, szokásokat. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét, helyesen használják az evőeszközöket. Ügyelnek saját személyi rendjére, gondozottságára. A testileg egészségesen fejlődő gyermeknek óvodáskor végére a mozgása összerendezettebb, harmonikus lesz. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 7. A komplex tevékenységek rendszere A tevékenységek folyamatossága tudatos nevelői munkát igényel valamennyiünktől. A tanulást a gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosításának tekintjük. Mindig a legalkalmasabb tevékenységet kell megszerveznünk az adott képesség fejlesztésére. A komplex foglalkozásokon az óvodapedagógusok tudatosságára nagy szükség van. Óvodánk tevékenységrendszerével nyitottabbá teszi a gyermeket a világra, közelebb hozza számukra a környezetük eseményeit, megalapozza a további fejlődéshez szükséges képességeket, és elindítja őket a szocializálódás útján. 7.1. Társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 7.1.1. Anyanyelvi nevelés Anyanyelvi nevelés nemcsak azért fontos, hogy tisztán, szépen beszéljenek, hanem ezáltal gondolkodásunk is fejlődjön. A gyermekek aktív és passzív szókincsét hétköznapi beszédszituációkkal, élményszerző

- 25 - alkalmakkal és anyanyelvi játékokkal fejlesztjük. Minden csoportban elegendő bábeszközt biztosítunk, melyek használata érzelmi biztonságot nyújt a gátlásosabb gyermekeknek. A közösen alkotott saját meséink kiválóan alkalmasak a szókincsbővítésre, és kellően megelőzhetik a dramatizálást. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének Valamennyi tevékenységben megvalósítandó feladat. Az óvodai élet egészében jelen kell lennie. Elvárás minden munkatárstól a beszélő környezet, a helyes mintaadás. Az anyanyelvi nevelés az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Lényeges figyelni a gyermek kérdéseire, ne maradjanak válasz nélkül. Bátorítani kell érdeklődését, kíváncsiságát. Tapasztalatait, élményeit, ismereteit felhasználni, bővíteni szükséges a tevékenységek során. Várható, elérendő cél: A kialakult beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedik jól érthető beszédünk. Mivel a gyermekek a nyelvi fejlesztés során egyre tisztábban, jobban beszélnek, önbizalmuk fejlődik, szociális kapcsolataik alakulnak. Korunknak megfelelő szókinccsel rendelkezzenek. A környezet példamutató, tiszta, szép beszédével ösztönözzük a kisgyermekeket anyanyelvüknek megfelelő stílus, a dinamika, a hangsúly átvételére. Arra törekszünk, hogy minden kérdést megválaszoljunk, növelve ezzel a gyermekek beszélőkedvét. Az óvoda nyitottsága jó alap beszélőkedv megtartásához. Ügyelünk arra, hogy gyermekeink megismerjék a szép, udvarias, kultúrált beszéd alapját és szabályait. Ezt szolgálják anyanyelvi játékaink, példamutatásunk a mindennapok tevékenységeibe. A beszédhibás gyermekeket logopédiai szakemberhez irányítjuk, felhívjuk a szülők figyelmét a beszédbeli elmaradás pótlásának szükségességére. 7.1.2. Matematikai nevelés A természet a matematika nyelvén szól hozzánk. /Galilei/ A gyermekeket 3 7 éves korban ért matematikai tapasztalatok megerősítéssel vállnak igazán tudatossá. Az életkori sajátosságot figyelembe véve a matematikai tanulást a következő formában valósítjuk meg: - utánzásos, minta modellkövetés, - spontán játékos tapasztalatszerzés, - problémafelvetés feladatmegoldás, - a gyermeki kérdésekre adott válaszok, magyarázatok, - az óvónő által szervezett foglalkozások.

- 26 - Feladatunk: a matematikai kíváncsiság, érdeklődés felkeltése, az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek elsajátítása. Feladatunk olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, melyek során támaszkodunk a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. Várható, elérendő cél: - A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, szín, forma szerint. - Megkülönböztetik a jobbra, balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat /pl.: alá, felé, közé /. - Képesek a vonalak, formák megfigyelésére /áthúzás, beszínezés, egyenes, ferde, görbe vonal rajzolása, zárt vonalak, formák színezésére/. - Térbeli tájékoztatásuk alapozása, nagymozgások térben, tükör előtt, tárgyköz viszonyítva, testrészek mozgatása, helyzetének változtatása. - 7.1.3.Érzelmi, erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés: Mivel a 3-6 éves gyermek alapvető jellemzője a nyitottság, az érzelmi töltés, fontos számára, hogy az óvodai napokat érzelmi biztonságban, derűs légkörben, kiegyensúlyozottan, szeretetben élje. Az óvodapedagógus feladata egy állandó értékrend bemutatásával ismertesse meg a gyermek szűkebb, tágabb környezetét, a szülőföldet, ezáltal közvetítve a keresztény kulturális értékeket, erősítve a hazaszeretetet, a nemzeti identitástudatot. Várható, elérendő cél: Ismerje meg a jó és a szép fogalmát, becsülje meg a mindennapok eredményeit, kötődjön a családjához. Ismerkednek az egyház és világi ünnepekkel, mely gyermeknek és családnak is erkölcsi többletet ad, mely erősíti a haza iránti szeretet megélését. Erkölcsi tulajdonságai együttérzés, segítőkészség, kitartás, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat erősödjenek. Törekedjenek a pozitív szokás és normarendszer megtartására. 7.2. Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások

- 27-7.2.1. Természet, társadalom, ember / a külső világ tevékeny megismerése/ : még gyermeki korban kell szép tettekre nevelni. /Phokülidész/ A környező világ iránti érdeklődésünk velünk születik. Az óvodás korban ért hatások jelentősek a gyermekek személyiségének további fejlődésében. Nem közömbös tehát milyen hatásokat, tapasztalatokat biztosítunk számukra. Zöld Óvodaként lényegesnek tartjuk, hogy a környezettudatos magatartásra vezessük rá a gyermekeket. Arra törekszünk, hogy a fenntartható fejlődés érdekében ez a nevelés a további életükben is meghatározó legyen. Munkánkat összefogja az eddigi tapasztalatokra épített /2010-ben /, elkészített HÓHA HÓ? FÁRA MÁSZNI VÓNA JÓ!!!! Zöld programunk, melyet minden csoportban alkalmazunk. Célunk, hogy a gyermeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse, miközben felfedezi környezetét olyan tapasztalatokat szerez, mely életkorának megfelelő eligazodást és tájékozódást nyújt. Ehhez közvetlen megfigyeléseket és tapasztalatszerzéseket szervezünk. Helyi hagyományunk az óvodánk kertjében végzett tevékenységek sora pl.: a kert megfigyelése, rendezése, a csoportszobai élősarok gondozása, és ezek folyamatos gyarapítása. A hagyományápolásunk nemcsak a jeles napokra koncentrál hanem a mindennapi életvitelre, az egészséges környezetkultúra és a megfelelő természetszemlélet átadásával, pl.: makrokörnyezetünk /városi panel épületek/ hangsúlyozza a közlekedési téma fokozott, részletes bevonását a tapasztalatszerzésbe. Séták, kirándulások során nemcsak a természet szépségeire, hanem értékeire is felhívjuk a gyermek figyelmét, megalapozva ezzel későbbi természetvédő tevékenységét, megismeri a szülőföld az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Várható, elérendő cél: A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek. Tudják címüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, felismerik a napszakokat. Ismerik környezetük növényeit, részt vesznek folyamatos gondozásukban. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Megismerik környezetüket, betartják a közlekedési szabályokat, megnevezik a közlekedési eszközöket. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megvalósulásához szükségesek.

- 28 - Észreveszik környezetük szépségét, gyönyörködni tudnak munkájuk eredményében. A helyi hagyományokkal, szokásokkal ismerkednek, a helyi tárgyi kulturális értékeket megtapasztalják. 7.2.2 Művészeti tevékenységek Művészeti tevékenységeink során változatos cselekvésre, alkotó gondolkodásra serkentjük a gyermekeket. Örülünk, ha vannak ötleteik, gondolataik, érzéseik. Felelősségünk igen nagy, hiszen a gyermek válogatás nélkül mindent elfogad, nekünk a szépet, az értékeket, a jó ízlésű dolgokat kell bemutatnunk a művészeti tevékenységek során. A csoportban lévő tükör segítségével a gyermek megtapasztalja a másságát, érzékeli a változását, gyakorolja mozgását. Mese, vers, dramatizálás, bábozás A művészet célja az, hogy felébressze és felélessze a szunnyadó érzelmeket. /Hegel/ A mindennapos mesélés, verselés lehet kötetlen vagy kötött formában. Célunk az irodalmi élménynyújtás, melynek anyaga tudatos választást igényel. Az alap mindenképp a magyar népmese, a magyar gyermekköltészet széles tárháza. A mese nemcsak szemléletmódot formál, hanem feloldja, megoldja a gyermek szorongásait. Feltárja a gyermek előtt az érzelmi viszonyokat, megfelelő viselkedésformát biztosít. Az óvónők repertoárjának szinten tartása, bővítése folyamatosan történjen népi, dajkai klasszikus, kortárs irodalmi művekkel. A hagyományok gazdag és jó alkalmat adnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. Lényeg, hogy mindennap, akár naponta többször is biztosítsunk kellemes légkört önfeledt mesélésre, verselésre, a gyermek mentális, érzelmi, erkölcsi fejlődésének segítésére. Célunk, hogy közösen átélt örömöket, irodalmi élményeket biztosítsunk. Megfelelő eszközök teremtésével lehetőséget adunk a gyermekeknek, hogy el is játszhassák a nekik tetsző mesét. Kedvelt tevékenység a bábozás és dramatizálás, melyhez saját és az óvónő által készített bábok állnak rendelkezésükre, ezzel is fokozva az önálló alkotás élményét, feltárva a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait. Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népinépmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi is kapjanak helyet. Él a gyermeki önkifejezés lehetősége. A gyermeki saját vers és mesealkotás mozgással együtt az önkifejezés egyik módja. Várható, elérendő cél: - A gyermekek a meséket nyugodtan, figyelmesen szívesen hallgatják. - A gyermekeknek a megtanítandó irodalmi anyag 70%-a magyar népmese, népi mondóka, rigmusok, közmondás. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét.