Jogi alapismeretek óra jegyzet 1. Állam: Az állam a társadalom legnagyobb, legkiterjedtebb, legdifferenciáltabb intézményrendszerét létrehozó és működtető szervezet, amely egy meghatározott területen főhatalmat gyakorol és közhatalmi jogosítványokkal rendelkezik. Az állam a saját területén legális erőszakot alkalmazhat, jogállamban csak az államnak van ilyen joga. Állami funkciók: - jogalkotás - jogalkalmazás - jogbiztonság fenntartása - külső-, belső szuverenitás fenntartása - gazdasági feltételek biztosítása - egészségügyi és szociális szervek működtetése - kulturális fejlődés előremozdítása - oktatás - környezetvédelem Jog: társadalmi viszonyok rendezése. Olyan általános és mindenkire kötelező magatartási szabályok összessége, amit állami szervek alkotnak, s melyeknek a kikényszerítését is az állami szervek biztosítják. Tabu = tiltás Római jog a mai polgári jog alapja Tabu: társadalmi normák két jellemzője. 1. meghatározott élethelyzeteket ír le, és leírja ezekre a megfelelő viselkedést, magatartási formákat 2. leírja a megfelelő szankciót is Erkölcsi normák: közmegegyezéssel alakultak ki. Az erkölcsi normák megszegése Kezdeten kiközösítéssel járt. Amikor ezeket a bűnöket már büntetéssel szankcionálták, azt vallásnak nevezzük. Szokásjog: állam által kényszerrel érvényre juttatott szokások. Jogrendszer: a jog egy társadalmi norma rendszer. Egy adott államban érvényes jogszabályok összességét alkotja a jogrendszer Az állam átveszi a normarendszer alkotását, ezeket a szabályokat az állam által megnevezett szervezetek alkotják. Jogviszony: azok a kapcsolatrendszerek és társadalmi viszonyok amiket a jog szabályoz. Jogok és kötelezettségeknek harmóniában kell lenniük egymással. 1
Hasonló jogviszonyokkal rendelkező jogszabályok a jogágak: - polgárjog - munkajog - büntetőjog Jogrendszer három területe: - közjog - magánjog - vegyes szakjog Jogalkotói hatáskör: alkotmány mondja ki, hogy ki lehet jogalkotó, hogy milyen szervek milyen jogszabályokat alkothatnak. -Országgyűlés: alkothat törvényt -Kormány: kormányrendeleteket -Miniszterelnök, miniszterek: miniszteri rendeletet -Önkormányzatok: önkormányzati rendeletet Jogforrási hierarchia: Adott jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Alkot mány Törvények Kormány rendeletek Miniszteri rendeletek Önkormányzati rendeletek 2
Jogi irányítás egyéb eszközei: Állami szervezeteken belül kötelező határozat, utasítás, jegybanki rendelet, jogi irányítás. Szükség állapotban a köztársasági elnök is kap jogalkotási jogot. Külső támadás esetén (rendkívüli állapot) a honvédelem kap jogalkotási jogot. Csak a parlament hozhat törvényeket: - társadalmi rendre és a társadalmat meghatározó intézményekre vonatkozó intézkedések - állam szervezetére, működésére és hatáskörére vonatkozó rendeletek - gazdasági rendelkezések - állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei Jogalkotás módjai: Kormány: vagy az alkotmány által előírt feladatkörben, vagy a törvényben kapott felhatalmazás alapján alkotat jogot. Miniszter: az alkotmány által előírt feladatkörben, vagy a törvényben kapott felhatalmazás, vagy kormányrendelet alapján kapott felhatalmazás alapján. Önkormányzat: törvény, vagy kormányrendelet alapján, illetve helyi sajátosságoknak megfelelő, olyan társadalmi viszonyokat is rendezhet, melyet nem szabályoz jogszabály. PTK: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni (kogens szabály). A bíróság a kárt okozó személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények miatt a felelősség alól részben mentesítheti (diszpozítív) > nem feltétlenül van jogkövetkezménye. Jogszabályok szerkezete: 1. hipotézis- tényállás 2. diszpozíció- rendelkezés 3. szankció- jogkövetkezmény Hipotézis: leírja azokat a körülményeket, amelyekben így vagy úgy kell viselkedni. Feltevés, feltételes magatartást fogalmaz meg a jogszabály. Általánosan és elvont módon fogalmazza meg a magatartást. Diszpozíció: tényállásban rögzített helyzetben leírja, hogy mit kell tenni. - kogens, kötelező erejű - diszpozítív, megengedő Szankció, jogkövetkezmény:(nem büntetés) Következményeket írja le, mi lesz ha betartjuk illetve, ha nem tartjuk be a jogszabályt. 3
Jogszabály akkor érvényes, ha: - Kibocsátó szerveknek volt felhatalmazása és hatásköre. - Az adott jogszabály ne legyen ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. - Közzététel: megtörténjen a jogszabály hivatalos formában történő nyilvánosságra hozása, pl.: Magyar Közlöny, Minisztériumi lapok - Jogszabály megalkotása során betartották a kötelezően előírt eljárási szabályokat Jogi értelemben nem létezik a jogszabály, ha ezeknek a feltételeknek nem tesz eleget. Jogszabályok jelölése: 1. Kormányrendelet: Rendeletet alkot, a végrehajtás funkciójában alkothat rendeleteket. Jogköre korlátozott, csak abban a jogkörben alkothat rendeletet, amire a törvényben engedélyt kapott. Jelölése: 13/1999(IV.22)> sorszám, év, hó, nap 2. Miniszteri rendelet: Jelölése: 13/1999(IV.20)OMR 3. Önkormányzati rendelet: Jelölése: Budaörsi Önkormányzat 13/1999(IV.21) rendelet A jogszabályok hatálya: Hatályosság: azt mutatja meg, hogy kikre, milyen területeken és időben lehet alkalmazni. - Személyi: mely állampolgárokat érint, pl.: szakmai - Területi: helyileg hol alkalmazzák - Időbeli: mikor lép hatályba, akire vonatkozik az felkészülhessen az alkalmazásra, esetleg meddig tart. A jogszabály időbeli hatálya a hatályba lépés és a hatályon kívül helyezés közti időszakra terjed ki. Közigazgatás: A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, az állami feladatok tényleges megvalósulását látja el, közhatalmat gyakorolva az egész társadalomra kiterjedően. Sajátosságai: - rendkívül komplex rendszer - közhatalommal rendelkezik (döntéseit közhatalmi eszközökkel kikényszerítheti) - jogalkotó és egyben jogalkalmazó - jognak alávetetten működik Feladata: - jogalkotó tevékenység - hatósági jogalkalmazó tevékenység - közszolgáltató jellegű feladatok 4
Közigazgatás Államigazgatási szervek - Egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer) - van felettes szervük - állami feladatokat lát el (országos közügy) - jogszabály illetve a felettes szerv által meghatározott döntési jogkör - állami vagyonkezelő - önálló költségvetésük van Önkormányzati közigazgatási szervek - nincs felettes szerv - választott vezetők irányításával működik - helyi közügyek ellátása - törvényi és saját feladat meghatározása - önálló döntési jog - saját tulajdon, saját szervezet, saját bevételek Centralizáció Olyan központi szerv létesítése, amelynek az összes helyi és területi szervek alá vannak rendelve és mely ily szervezettel rendelkezni tud. Központosított az egész rendszert irányító közigazgatási szervezet Decentralizáció Olyan szervek létrehozását jelenti amelyek a központi közigazgatás szervei által el nem látott feladatokat valósítják meg, s amelyek általában közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel. Olyan szerv, ami helyi szinten lát el központi feladatot Felelősség> dekoncentráció> decentralizáció egyik formája: felelősséget meghagyom a központi szervnél, de az elsőfokú döntés a decentralizáció helyén marad. Konföderáció: jogok és felelősség helyi szinten van és innen delegálják a jogokat a központnak. + - - koordinációs szükséglet a centralizációnál valósul meg - -egyszerűbb végrehajtás -óriási adminisztrációt jelent -centrumtól nagy a földrajzi távolság -nagyobb költségű -szakemberek iránti igény nagy Közigazgatás feladatok ellátásának rendszere Államigazgatási szervek Önkormányzati szervek - Kormány - Különös hatáskörű szervek - Megyei-, Fővárosi Közigazga- (egyes szakfeladatok ellátására tási Hivatal jönnek létre) -Önkormányzatok - Országos hatáskörű szervek - Dekoncentrált területi államigazgatási szervek -Minisztériumok 5
A kormány a teljes közigazgatást ellenőrzi. A közigazgatási szervek az önkormányzatok határozatait és működését is ellenőrzik. Önkormányzatok illetékességi területükön ellátják a közigazgatási feladatokat. Minisztériumok: államigazgatás egyes ágait vezetik. - Miniszter által vezetett, központi kormányzati szervek - Kormány irányítási jogköre - Egyszemélyi felelős vezetés - Politikai változó és szakmai állandó elemek. Tárcanélküli miniszterek: olyan feladatokat lát el, ami egyik tárcához sem tartozik, vagy több minisztériumhoz is tartozik. Országos hatáskörű szervezetek: APEH ANTSZ VPOP Közigazgatási szervezet hierarchiája: Minisztériumok Miniszter Államtitkár Főosztályvezető Osztályvezető Köztisztviselő Alkotmányosság Állam azóta van, amióta jog van. A jog a társadalom leíró nyelve. A jog mindent leír és szabályoz, és alakítja is a társadalmat. Jognak követnie kell a társadalom változásait (pl.: házastársi kapcsolat erősebb mint az élettársi, ez esetben kicsúszik a társadalom a jog alól, a mai gyerekek fele házasságon kívüli kapcsolatból születik). A társadalom alakításának eszköze a jog, de nem feltétlenül csak a jog. 1600-1700 években abszolutizmus (király élet és halál ura), király korlátlan hatalommal rendelkezett. Montesquien hatalom: TH Törvényhozó hatalom VH Végrehajtó hatalom BH Bírói hatalom 6
Három hatalom egy kézben van az a zsarnokság Montesquien azt mondta, hogy szét kell választani a három hatalmat. A hatalom torzítja az ember szmélyiségét. Képviseleti demokrácia: mindenki képviselőt küld álltalában 4 évente újra váasztják őket. Hatalmi jgok különválasztását az amerikaiak valósították meg először. Választási jogok: - Tulajdonjoggal rendelkező férfiak vagyoni cenzus - Rabszolgák - Nők nyílt Választás titkos Jogállam: jog uralkodik, minden hatalmi döntés a jog alá va rendelve. TH Törvényhozó hatalom VH Végreajtó hatalom BH Bírói hatalom Sajtó Alkotmány: leírja az aott állam működését (első amerikáé, a második franciaországé volt). Kialakult az a szokás, hogy a legtöbb állam Alkotmányban rögzíti működését. Alkotmány:leírja az adott állam működését (első Amerikai, a második Franciaországi volt). Kialakult az a szokás, hogy a legtöbb állam Alkotmányban rögzíti a működését. (XIX.században már csak Magyarországnak éa Angliának nem volt alkotmánya.) 1946-ban kikiáltották a köztársaságot és ezt tekintették az első alkotmánynak. 1949 nyarán Rákosi felolvasta a Magyar Népköztársaság alkotmányát. 1949 évi XX. törvény 1989-ben modosították alapjaiban az alkotmányunkat, ez a Klasszikus modern alkotmány Az alkotmányunkon végigvonul a stabilitás. Alkotmány: Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. - Jogbiztonság: megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, villágosság. 7
- Népszuvereítás: választott képviselők útján, közvetlenül. - Állampolgárok védelme - Gazdasági élet szabályozása. Alkotmány 15 fejezetből áll: 1. Általános rendelkezések 2. Országgyűlés 3. Köztársasági elnök 4. Alkotmánybíróság 5. Ombudszman 6. Állami számvevőszék MNB 7. Kormány 8. Fegyveres erők és rendőrség 9. Bírói szervek 10. Ügyészség 11. Alapvető jogok és köteezettségek 12. Választások alapelvei 13. Magyar kköztársaság fővárosa és nemzeti jelképei 14. Zárórendelkezések Alkotmány (1949) a törvények törvénye. Más törvény, jogszabály nem rendelkezhet ellentétesen vele. Módosításhoz 2/3-os szavazat többség szükséges az országgyűlésben. Országgyűlés - Legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerv. - Törvényhozói hatalmat gyakorol. - Vérgehajtó hatalmat ellenőrzi. Feladatai: - Szabályozó jellegű döntések meghozatala, pl.: alkotmány és más törvények megalkotása, nemzetközi szerződések megkötése. - Személyi döntések: országgyűlés tisztségviselőinek, államhatalmi ágak vezetőinek megváasztása. - Kormány ellenőrzése: kormányprogram elfogadása, költségvetés végrehajtásánakellenőrzése - Védelmi feladatok: hadiállapot kinyilvánítása, békekötés. - Egyébb feladatok: közkegyelelm, helyi önkormányzat feloszlatása. Országgyűlési képviselők - Tevékenységüket a köz érdekében végzik - 386 képviselő: 176 egyéni 210 listás: 152 megyei, fővárosi listáról 58 országos listáról, töredék szavazatok alapján 8
A választást jelöés előzi meg, csak az a jelölt indulhat az eyéni választókerületekben, aki a jogszabály által meghatározott számú ajánlást szerez. Nálunk két fordulós a választás, ha elsőre nem teljesülnek a szabályok, akkor a második fordulóban az első háromra lehet szavazni. A töredék szavazatokat is számolják - mentelmi jog illeti meg őket: - felelőségre vonhatatlanság - sérthetetlenség - szigorú összeférheetlenségi szabályok - törvénykezdeményezési joguk van, vitákban felszólalhatnak, bizottságok ülésein résztvehetnek, interpellálhatnak és kérdezhetnek. Országgyűlés működése - Megbizatása 4 évre szól - Szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg - Működési rendjét a Házszabály tartalmazza - Tisztségviselői: - elnök - alelnök - jegyzők - Bizottságok: - állandó és ideiglenes - házbizottság tagjai: elnök, alelnök, frakcióvezetők - Határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több min a fele jelen van. - Szó szerinti jegyzőkönyvet vezetnek az elhangzottakról Pártok frakciókat alkotnak, bizottságokat hoznak létre, ezek megalkottják a törvényeket, javaslatokat tesznek. Költségvetés elfogadásához 2/3-os többség kell, ha ez nem sikerül, akkor az előzö évi marad hatályban. Köztársasági elnök, Magyarország álamfője Végrehajtói hatalom élén áll (dísz funkció). Magyarország 5 évre választ köztársasági elnököt, legfeljebb egy alkalommal választható újra. A köztársasági elök személye sérthetetlen, tisztessége összeegyeztethetettlen más állami, társadalmi és poitikai tisztségekel és megbízásával. Megválasztásához jelölés szükséges, az országgyűlés legalább 50 tagjának írásbeli ajánlata alapján, 2/3-os szavazással választja az Országgyűlés. - Képviseli a Magyar államot, nemzetközi szerződéseket köt. - Gyakorolja az állami kegyelmezés jogát. - Dönt állampolgársái ügyekben. - Kitűzi az országgyűlés és a helyi önkormányzati választások időpontját. - Fegyveres erők főparancsnoka. - Formális jogkör a kormány megalakulásánál. A miniszterelnököt ő bizza meg a kormányalakítással, ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, majd a miniszterelnök javaslatára ő nevezi ki és menti fel a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, egyetemi tanárokat, rektorokat, megbíza a nagykövetséget, követeket. 9
- Népszavazást kezdeményezhe. Kormány - Végrehajtó hatalom. Miniszterelnökből és miniszterekből áll. - Álltalános hatáskörű testületi szerv. - Megalakulása: - Miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára országgyűlés választja. - Ministereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. - Kormányzati feladatok ellátása és a közigazgatás irányítása, felügyelete (közigazgatás csúcsszerve). - Országgyűlésnek felelős Megszűnik: - új kormány megalakulása - miniszterelnök illetve kormány lemondása - miniszterelnök halálával,választójognak elvesztése - összeférhetetlenség megállapításával - ha az országgyűlés megvonja a bizalmat a miniszterelnöktől. Feladata: - védi az alkotmányos rendet - védi és biztosítja az állampolgárok alkotmányos jogait. - Biztosítja a törvények végrehjtását. - Belügyminisztériumon keresztül a helyi önkormányzatok törvényességének ellenőrzése. - Biztosítja a társadalmi, és gazdasági tervek kidolgozását, és gondoskodik ezek megvalósításáról. - Meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét és gondoskodik a működés anyagi fedezetéről. - Fegyveres erők, rendőrség működését biztosítja. - Országgyűlés felel a működéséért. - Rendszeresen be kell számolnia az országgyűlés működéséről. - Kormány tagjai felszólalhatnak. - Bizottságokat alakíthat ki. Bíróságok Magyarországon nagyon elkülönül a többi hatalomtól, közigazgatástól. Magyarországon az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. Döntése tekintetében senki nem utasíthatja, és nem vonható felelőségre. Bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. Igazságszolgáltatás alapelvei: - Bíróság előtti egyenlőség 10
- Tisztességes eljárás - Társas-bíráskodás elve - Védelemhez és képviselethez való jog - Jogorvoslat joga OIT: Országos Igazságszolgáltatási Tanács. A bíróságok központi igazgatását végző, továbbá az ítélőtáblák és megyei bíróságok elnökeinek tevékenységét felügyelő testület (1997 dec. kezdte meg működését). Legfelsőbb bíróság Ítélőtáblák Fővárosi Pécsi Szegedi Debreceni Győri Fővárosi Bíróság + 19 Megyei Bíróság Városi Bíróságok Kerületi Bíróságok Egyszerűbb, 5 millió alatti ügyek -> helyi bíróságok fellebbezés: megyei bíróság Komolyabb 5 millió feletti ügyek -> megyei bíróság Legfelsőbb bíróság: fellebbezés: ítélőtáblákhoz lehet - Elbírálja a törvényekben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat. - Elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket - Bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz - Eljár a hatáskörében tartozó egyéb ügyekben. Ügyészség 11
Független, élén a legfőbb ügyész áll. Büntetőeljárásban a közvádló szerepét betöltő nyomozást, büntetés-végrehajtást és közigazgatási és más intézmények működésének törvényességét felügyelő, hatalmi ágaktól függetlenül működő önálló állami szerv. Feladata: - Gondoskodik személyek és szervezetek jogainak védelméről - Alkotmányos rendet és az ország biztonságát sértő minden cselekmény következetes üldözése - Jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban - Képviseli a vádat - Felügyeletet gyakorol a büntetés végrehajtás törvényessége felett. - Fellép a törvényesség védelmében - Törvényesség őre - Vádhatóság Büntetés állami monopólium. Büntetés célja: megtorolja azt, hogyha valaki a jogrendszer ellen fordul, vádat az ügyészség képviseli. Büntetés végrehajtási intézet Börtön Három fokozatú: Fogház: - Főbüntetésként kiszabott szabadságvesztés legenyhébb végrehajtási módja: - Vétség miatt kiszabott szabadságvesztés kivéve ha visszaeső. Jogok: - Rövid tartalmú eltávozás, - Külső munkában részvétel, - Életrendje részben meghatározott szabad idejét belátása szerint használhatja fel. - Büntetés-végrehajtási intézet területén szabadon járhat. Börtön: - Visszaeső bűnözők Jogok: - Rövid tartalmú eltávozás kivételesen engedélyezhető - Külső munkában kivételesen vehet részt - Életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll. - Büntetés- végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat. Fegyház: - Legszigorúbb büntetés végrehajtási fokozat. - Életfogytig tartó szabadságvesztés. - Állam vagy emberiség ellen elkövetett bűncselekmény. - Terrorcselekmény - Emberölés, emberrablás, emberkereskedelem, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, fajtalanság, közveszélyokozás, rablás - Visszaélés kábítószerrel - Katonai bűncselekmény - Többszörös visszaeső - Bűnszervezete résztvevői. 12
Jogai: Toldi Ildikó - Életrendje részleteiben i meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll. - Büntetés- végrehajtási intézetben csak engedélyjel és felügyelettel járhat. - Külső munkában csak kivételesen vehet részt, ha a munkavégzés alatt is elkülöníthető. 8 év az a határ, amikor az elítélteknél visszafordíthatatlan lelki és fizikai leépülési folyamat nem indul meg. Ezután már képtelenek a normális társadalomba visszailleszkedni. 13