NAVIGÁTOR 2017. november 27. Juhász Erika
Tartalom 1. A téma aktualitása. A koncepció 2. Az irodalomterápia és a karriermenedzsment A program bemutatása 3. Következtetések
Nehéz döntés A karrierdöntést sorsdöntőnek gondoljuk. Igazi gyötrődés. Ha nem tudjuk, mit szeretnénk, akkor nagyon nehezen tudunk elköteleződni. Önismeret segít, hogy rálássunk arra, mi befolyásolja a döntéseinket, vágyainkat, céljainkat. Karrier döntésnél milyen jó lenne tudni, látni a jövőbeni lehetséges életünket ha a kimeneteket össze tudnánk hasonlítani
Pályaorientáció Semmilyen szél sem kedvező annak a hajónak, ami nem tudja, milyen kikötőbe tart. (Seneca) Pályaorientáció az a folyamat, ahol az egyén: önismerete pályaismerete munkaerő-piaci ismerete kialakul. Ebben a folyamatban tudatosul Milyen tevékenységet végez örömmel érdeklődés Milyen tevékenységben jó képesség Mi az, ami fontos számára érték
Önismeret Szinte alig van szakma, ahol nem lehet jól működni magas szintű önismeret nélkül. önmagunk teljes bedobása - előadóművész, pszichológus, pedagógus) mindenféle szinten levő vezető (különös tekintettel a HR-re) más-más viselkedésre reagálók Kereskedelem, vendéglátás Ügyfélszolgálat, ügyintézés Egészségügy Saját magunkat használjuk - csak akkor tudunk bánni egy eszközzel, ha ismerjük a szerkezetét.
Háttér a téma aktualitása A fiatalok megjelenésével új attitűd a munkaerőpiacon. Fejvadászként: sikeres álláskeresés és munkaerő-piaci jelenlét elképzelhetetlen reális önismeret, fejlett empátia nélkül Y/Z generáció, mint munkavállaló növekvő aránya a munkaerő-piacon Kulcskérdés a pályakezdők önazonossága. Álláskeresési, personal branding praktikák özöne. Fontos lenne az önismeret fejlesztése, akár curriculumba épített formában. jár nekem visszajelzés függés tiszteletlenség lojalitás hiánya motiválatlanság kitartás hiánya kényelemszeretet élmény igény konfliktuskerülés kommunikációs félreértés
A koncepció Biblioterápia Y/Z generáció PROGRAM Fejvadászat Karriermenedzsment Pszichológia Csoportterápia
Biblioterápia Kiváló eszköz : Az olvasás terápiás értékét régóta ismeri az emberiség. A költészet és a dráma veszélyes érzelmeket mutat elénk. (Arisztotelész) Az irodalom tehermentesíti és helyreállítja a problémás elmét, enyhíti és csökkenti a stresszt és a szorongást. (Freud)
Biblioterápia Az irodalomterápia (biblioterápia) művészetterápiás módszer, amely a személyiségfejlődést támogatja, szövegek élményszintű felhasználásával. Egyéni vagy csoportos formában valósulhat meg, segítő szakember vezetésével. A biblioterápia elnevezés a görög eredetű biblion (könyv) és therapeia (segítés, kísérés, gyógyítás) szavak kapcsolatából született. Az irodalmi alkotásokon keresztül az egyén közelebb kerül önmagához, meri megélni és felvállalni érzelmeit, oldódik a szorongása, új lehetőségekre lel saját életében.
A program céljai Elsődleges Képessé tevés a saját út megtalálására, a változásra, a belátásra a saját életút (karrier) tervezéssel kapcsolatban Önazonosság, önismeret fejlesztés Társas kompetenciák (empátia, együttműködés, nyitottság) és a kommunikáció fejlesztése Másodlagos Álláskeresési és karriermenedzsment ismeretek átadása Tantárgyi bevonódás Csoportkohézió Irodalom iránti érdeklődés felkeltése Nem módszer specifikus hatótényezők Információközlés a sorozat elején: Mi a siker?, Empátia? (tisztázó funkció) Egyetemesség A problémám nem egyedi Elfogadás - Itt végre nem kell álarcban lenn.i Altruizmus egymás biztatása pl. az Erasmus programra Szocializációs technikák kialakulása - kipróbálás Reményadás bizonyságtétel (sajátom és egymásé)
A szöveg, a csoport A szöveg előhívja az egyéni olvasatokat beindítja a személyes tartalmú beszélgetést vezeti az olvasót a mélyebb önmegértésben fejleszti a szociális és érzelmi készségeket támogatja a témára vonatkozó közös gondolkodást. A csoport: elősegíti a viselkedés, a magatartás változását erősíti a probléma megoldó képességet mozgósítja a tartalékokat Cél: a fiatalok első karrierlépéseinek támogatása önmaguk munkaerő-piaci képviselete a munkahelykeresések kapcsán fellépő kihívások, nehézségek tudatosítása az ismeretlen helyzetekből fakadó félelem és stressz csökkentése
Miért Örkény? Erre adja meg a választ ő maga: Örkény István (1912-1979) (Forrás: Creative Commons) Meguntam, hogy leírjak egy emberi arcot, egy ruházatot, egy szobát, egy tájat. Rájöttem, hogy már mindenki látott arcot, ruhát, szobát, tájat... S azután rájöttem, hogy voltaképpen a kitalált cselekmény is fölösleges, mert ahelyett, hogy az írás lényegét: a drámát, az összeütközést erősítené, lerontja. Kezdtem lefaragni az öncélú cselekményből... Tehát nem mesélek el epikus módon történeteket, hanem bizonyos rezonanciákat próbálok kiváltani... Egyperceseiben az olvasó egyben társszerző is. Ezért izgalmasak annyira, hiszen ehhez az kell, hogy a műveket kilendítsük pozitív vagy negatív irányba. Hagyni kell, hogy megszólítsanak, és engednünk kell, hogy rezonáljunk.
A foglalkozás szerkezete 1. Szabályok 2. Bevezető rész asszociációs játékok (pl. Alliteráló nevek, Tárgyválasztás, Történet egy fényképről, Versírás) 3. A foglalkozás központi része A szöveg felolvasása Irányított beszélgetés a történet által előhívott emlékekről, érzésekről (általános és személyes sík) 4. Take-away üzenet
Témakörök - művek 1.Viszonyulásom önmagamhoz Örömhír 2.Viszonyulásom az elvárásokhoz, a megfeleléshez A magunk megvalósításának néhány változata 3.Viszonyulásom a (váratlan) lehetőségekhez Hajnali telefon 4.Viszonyulásom a saját életemhez Gondolatok a pincében 5.Viszonyulásom a céljaimhoz Mi ez? Mi ez? 6.Viszonyulásom saját egyediségemhez Dal
Eredmények, hatások, visszajelzések Kilépő kérdőív és visszajelző beszélgetés alapján Változást éreztek önismeretükben Fejlődtek empátiában, türelemben, figyelemben Nőtt az önbizalmuk és erősödött az egymás iránti bizalom Őszintébb, bensőségesebb lett a kapcsolatuk egymással - álarc nélküliség Saját meglátásaim a csoporttagokra vonatkozóan Csökkent a szorongás, javult a stresszkezelés Nőtt a felelősségérzet Erősödött az együttműködés, az elfogadás Javult a problémás helyzethez való hozzáállás Határozott igény a folytatásra, akár az oktatásba építve
Következtetések - Sikeres munkavállalás A képzettség mellett kulcskompetenciák kellenek a személyiség azon tulajdonságai, amelyek minden munkafolyamatban, foglalkozásban a sikeres munkavégzés fedezetét adhatják: egyik munkakörből a másikba átvihető, szociális és személyes kompetenciák meglétével kapcsolatosak együttműködés kommunikáció, empátia problémamegoldás felelősségvállalás (emberek, környezet) összefüggésekben és rendszerekben gondolkodás legyen kész tanulni emellett: rugalmasság, kreativitás, alkalmazkodni tudás, lényeglátás, stressz-tűrés
Következtetések A személyes siker - önismeret, hitelesség, ön-azonosság. Ezek adják magabiztosságot. Egy ember nem csak egy pályára alkalmas. Az emberpálya kapcsolat dinamikus. A sikeres munkavégzés a képességgel, a megelégedettség az érdeklődéssel van kapcsolatban. Az ember akkor elégedett a munkavégzés során, ha ott olyan tevékenységgel találkozik, amelyeket örömmel végez. Ez kapcsolható az önismerethez. Nem munkakörökben kell gondolkodni, hanem képességben, készségben, tulajdonságokban, amit egy feladatkör megkíván.
Az irodalom a nyers életből kiragadott darab. (Lackfi János) Köszönöm a figyelmet! 18