MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva 2011. november 1

Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai... 3 A Főváros gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerő-felmérés adatai alapján... 5 Válaszadási adatok a felmérés során... 6 A Főváros felmérés eredményeinek bemutatás... 7 Vállalati méret szerinti bontás... 8 Foglalkoztatási létszámok kirendeltségenként... 9 TEAOR szerinti bontás... 10 Grafikus megjelenítés a létszámváltozások tükrében... 11 Változó kérdés munkaerő-igény kielégítése... 13 ÖSSZEFOGLALÁS... 13 2

Fogalmi háttér A felmérésben, elemzésben többször használunk olyan fogalmakat, mutatókat, melyek akár két szervezet között sem fedik ugyanazt a tartalmat. Így ezeket a fogalmakat külön, kiemelten kezelve tisztázzuk, definícióikat az adott szervezetek, hivatalok fogalmi keretei között kezeljük és értelmezzük olykor pedig a közöttük lévő különbségeket és kapcsolatokat is tárgyaljuk. A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának (foglalkoztatottságának és munkanélküliségének) vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információkat. A KSH által, a felmérésben használt fogalmak 1.) Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az úgynevezett vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (pl. szabadság, betegség) miatt volt távol. 2.) Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg: az adott héten nem dolgozott (és nincsen olyan munkája, amelytől átmenetileg volt csak távol; aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 3.) Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. 4.) Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát (vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni). Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket meg sem kísérlik az álláskeresést. A gyermekgondozási ellátás bármely formáját igénybevevők. Az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet. A tőkejövedelmükből élők. A 15 éven felüli tanulók, a háztartásbeliek, a közületi eltartottak vagy a szociális gondozottak. 5.) A munkanélküliség, illetve gazdasági aktivitás mérésére kialakított, rájuk jellemező különböző mutatószámok: 3

A foglalkoztatási arány, mely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; A munkanélküliségi ráta, mely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Az aktivitási arány, mely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül; A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai 1.) Nyilvántartott Álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központ illetékes kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; aki a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. 2.) Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli) az, aki az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vétetik; aki munkaviszonnyal nem rendelkezik; aki nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezésre áll. 4

A Főváros gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH 1 munkaerőfelmérés adatai alapján 2010. 2.név FŐVÁROS 2011. 2.név Változás (%) 2010. 2.név ORSZÁGOS 2011. 2.név Változás (%) Népesség (ezer fő)* 1 722,0 1 736,0 100,8 10 013,0 9 986,0 99,73 Gazdaságilag aktívak (ezer fő)** 800,70 815,2 101,81 4 252,2 4 269,5 100,41 Foglalkoztatottak (ezer fő)** 729,7 735,9 100,85 3778,9 3 808,8 100,79 Munkanélküliek (ezer fő)** 71 79,3 111,69 473,3 460,7 97,34 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő)** 535,1 524,8 98,08 3436 3406,7 99,15 Aktivitási arány (%)** 59,9 60,8 101,50 55,3 55,6 100,54 Foglalkoztatási arány (%)** 54,6 54,9 100,55 49,2 49,6 100,81 A munkanélküliségi ráta (%)** 8,9 9,7 108,99 11,1 10,8 97,30 Alkalmazásban állók (ezer fő)** 939,8 951,9 101,29 1193,2 1211,6 101,54 Regisztrált vállalkozások száma (ezer db)**** 379,3 375,7 99,05 1 621,9 1 627,7 100,36 ebből: társas vállalkozások száma (ezer db)**** 236,3 231,1 97,80 590,3 575,7 97,53 egyéni vállalkozások száma (ezer db)**** 142,9 144,7 101,26 1 031,7 1 052,0 101,97 A népesség egy esztendő alatt majdnem egy százalékkal nőtt a Fővárosban, míg országosan majdnem 0,3%-os csökkenést mért a KSH. A Gazdaságilag aktív népesség országos szinten 0,4%-al nőtt, míg a Fővárosban közel 2%-os növekedés volt tapasztalható. A foglalkoztatás a Fővárosban és országosan is közel 1%-ot emelkedett. A Fővárosban a munkanélküliek száma közel 2%-ot emelkedett, míg országosan több mint 2%-ot csökkent. A gazdaságilag inaktívak száma mind a Fővárosban, mind országosan csökkent, az előbbiben 2%, míg az utóbbi esetén 1% körüli mértékben. A Gazdasági szervezetek közül a társas vállalkozások mind a Fővárosban, mind országosan csökkentek, azonban az egyéni vállalkozások száma növekedést mutat 1 éves távlatban. 1 Forrás: KSH stadat-táblák-idősoros éves adatok (2009. január 1-én és 2010. január 1-én)* KSH stadat-táblák - Évközi adatok *,**,***,**** magyarázatok a KSH portálján 5

Válaszadási adatok 2 a felmérés során Kirendeltség Bevont munkatársak száma Megkeresett partnerek száma Kitöltött adatlapok száma Katona József utcai Kirendeltség - 0102 7 46 10 Baross utcai Kirendeltség - 0106 3 114 62 Budapest XXI., Kerületi Irodája - 0109 5 54 35 Vívó utcai kirendeltség - 0110 5 86 72 Budapest, Bartók Béla úti Kirendeltség - 0112 2 110 21 Heltai Jenő téri Kirendeltsége - 0113 11 160 160 Budapest János utcai Kirendeltség - 0114 5 194 7 Kassai utcai Kirendeltsége - 0115 9 98 14 Budapest XVIII., XIX. Kerületi Kirendeltség - 0116 3 49 2 Pályakezdő és Diplomás Álláskeresők Közvetítő Irodája - 0119 2 75 35 ÖSSZESEN 57 1104 495 A Fővárosban 57 munkatársat vontunk be a felmérés lebonyolításába, a teljes válaszadási arány nem érte el az 50%-ot. 1104 kiküldött adatlapból 496-öt küldtek vissza. A kirendeltségek közül a Heltai Jenő téri kirendeltségen volt a legmagasabb a válaszadási arány (100%), míg a János utcai kirendeltségen a legalacsonyabb (194 adatlapból 7 érkezett vissza). A további felsorolások esetén, ahol területi megoszlásokat mutatunk a 0119-es PÁDIKI kirendeltség kérdőívei a többi, területileg illetékes kirendeltségek adatainál kerülnek feltüntetésre, azaz az általuk szolgáltatott 35 adatlap szétosztásra került a többi kirendeltség között. 2 A Pályakezdő és Diplomás kirendeltség adatai a többi kirendeltség adatai közé vannak fűzve, hiszen e kirendeltség minden kerültben illetékességgel bír, tehát az általuk lekérdezett adatok irányítószámok alapján kerülnek szétosztásra a felmérés végén. 6

A Főváros felmérés eredményeinek bemutatás Fontos megjegyezni, hogy a válaszadás nem kötelező és összehasonlítva az eredményeket az előző negyedévivel, megállapítható, hogy pl. a Kassai úti kirendeltség esetén a korábbi negyedévekben nem tudták elérni a 10%-ot sem, melyet most meghaladtak. válaszadók száma jelenlegi létszám (fő) három hónap múlva várható létszám (fő) tizenkét hónap múlva várható létszám (fő) Budapest V., VI., XIII. kerületi Kirendeltség 23 2767 2802 2737 Budapest VII., VIII., IX. kerületi Kirendeltség 69 5052 5155 5183 Budapest XXI. kerületi Kirendeltség 34 1229 1246 1292 Budapest X., XVI., XVII. kerületi Kirendeltség 71 1836 1709 1679 Budapest XI., XII., XXII. kerületi Kirendeltség 31 923 919 926 Budapest I., II., III. kerületi Kirendeltség 124 4689 4688 4698 Budapest XX., XXIII. kerületi Kirendeltség 6 906 905 905 Budapest IV., XIV., XV. kerületi Kirendeltség 23 746 748 761 Budapest XVIII., XIX. kerületi Kirendeltség 2 28 27 26 Főváros 383 18176 18199 18207 Megfigyelhető, hogy általában nem terveznek a megkérdezettek nagy létszámmozgásokat az elkövetkező 3 hónapos viszonylatban, illetve 1 éves távlatban. Összességében stagnáló, kiváró álláspontot lehet megfigyelni és ez szinte minden kerültre, kirendeltségre érvényes a Fővároson belül. Általában nagyon enyhe pozitív elmozdulások mellett a X-XVI-XVII illetékességi területen várható egy 100-200 fős negatív elmozdulás. A VII-VIII-IX. kerületi válaszadók esetén egy hasonló mértékű pozitív elmozdulást láthatunk a többi esetben nagyjából kiegyensúlyozott, kis mozgások várhatók. 7

Vállalati méret szerinti bontás Először a vállalati méretek szerinti bontásokat vizsgáljuk, mert a prognózisaink általában a kis vállalatokat tudják nagyobb arányban megszólítani, azonban a nagyobb létszámmal bíró nagyvállalatok összességében még kis számuk ellenére is lényegesen nagyobb számú munkavállalóról hordoznak információt. Válaszadásban Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret Budapest V., VI., XIII. kerületi Kirendeltség 9 9 2 3 23 Budapest VII., VIII., IX. kerületi Kirendeltség 19 34 14 2 69 Budapest XXI. kerületi Kirendeltség 6 21 6 1 34 Budapest X., XVI., XVII. kerületi Kirendeltség 26 37 8 0 71 Budapest XI., XII., XXII. kerületi Kirendeltség 17 11 1 2 31 Budapest I., II., III. kerületi Kirendeltség 57 42 22 3 124 Budapest XX., XXIII. kerületi Kirendeltség 2 2 1 1 6 Budapest IV., XIV., XV. kerületi Kirendeltség 10 7 6 0 23 Budapest XVIII., XIX. kerületi Kirendeltség 0 2 0 0 2 Főváros 146 165 60 12 383 A válaszadók száma szerinti megoszlásban látszik, hogy a Fővárosban elsősorban a mikro és kisvállalatok voltak közlékenyebbek, tőlük lehet könnyebben felméréshez használható adatokhoz jutni azzal együtt, hogy általában is ők azok, akikkel szorosabb együttműködést tudunk felmutatni. Foglalkoztatás szerinti bontásban válaszadók száma jelenlegi létszám (fő) három hónap múlva várható létszám (fő) tizenkét hónap múlva várható létszám (fő) közfoglalkoztatás jelenleg közfoglalkoztatás 3 hónap múlva Mikro 146 760 781 790 3 3 Kis 165 3512 3517 3583 10 10 Közép 60 5765 5644 5612 419 293 Nagy 12 8139 8257 8222 0 0 Főváros 383 18176 18199 18207 432 306 Létszámukat tekintve természetesen nem dolgoznak e cégeknél még összesen sem annyian, mint a nagyvállalatok esetén de látható, hogy mind a mikro, mind a kisvállalatok alapvetően növekedésre számítanak. A közepes méretű vállalatoknál összességében létszámcsökkenésre számítanak, míg a nagyvállalatok szintén kisebb emelkedést prognosztizálnak. A közfoglalkoztatottak számában csökkenés várható bár hozzá tartozik az is a képhez, hogy az elemzésben nem volt olyan nagyvállalat, ahol közfoglalkoztatott dolgozott volna. 8

válaszadók száma jelenlegi létszám (fő) három hónap múlva várható létszám (fő) tizenkét hónap múlva várható létszám (fő) közfoglalkoztatás jelenleg közfoglalkoztatás 3 hónap múlva 2011. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Foglalkoztatási létszámok kirendeltségenként Azt is jól látható, hogy NEM a közfoglalkoztatásból szeretnék a létszámukat növelni a felmérésben válaszoló cégek bár a mikro vállalatok esetén jelentős növekedést láthatunk. A közepes és nagyméretű vállalatok alapvetően nem a közfoglalkoztatás terhére, annak kihasználásával szeretnék a munkatársaik létszámát megnövelni. Budapest V., VI., XIII. kerületi Kirendeltség 23 2767 2802 2737 0 0 Budapest VII., VIII., IX. kerületi Kirendeltség 69 5052 5155 5183 293 295 Budapest XXI. kerületi Kirendeltség 34 1229 1246 1292 0 0 Budapest X., XVI., XVII. kerületi Kirendeltség 71 1836 1709 1679 128 0 Budapest XI., XII., XXII. kerületi Kirendeltség 31 923 919 926 1 1 Budapest I., II., III. kerületi Kirendeltség 124 4689 4688 4698 0 0 Budapest XX., XXIII. kerületi Kirendeltség 6 906 905 905 0 0 Budapest IV., XIV., XV. kerületi Kirendeltség 23 746 748 761 10 10 Budapest XVIII., XIX. kerületi Kirendeltség 2 28 27 26 0 0 Total 383 18176 18199 18207 432 306 Megfigyelhető az is, hogy a Fővárosban csak 3-4 olyan kirendeltség van, ahol közfoglalkoztatásról egyáltalán adatot tudtunk szerezni és ezek közül is a VII-VIII-IX, illetve a X-XVI-XVII, ahol azonban 3 hónapos távlatot tekintve látjuk is, hogy ez utóbbiban a 128 közfoglalkoztatott jogviszonyának megszűnését prognosztizálják, tehát a közfoglalkoztatottak számában beálló nagyarányú csökkenés ezen 1 kirendeltségnél beálló változásnak köszönhető. 9

jelenlegi létszám (fő) három hónap múlva várható létszám (fő) tizenkét hónap múlva várható létszám (fő) közfoglalkoztatás jelenleg közfoglalkoztatás 3 hónap múlva 2011. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés TEAOR szerinti bontás A TEAOR szerinti elemzésben a táblázatok mérete miatt szerencsésebbnek éreztük, ha a szöveges megnevezések helyett kódokat használunk kisebb táblázatokat nyerve így. mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 89 84 91 0 0 élelmiszer, ital, dohány gyártása 587 583 583 0 0 textilia, textiláru gyártása 309 310 309 0 0 fafeldolgozás 31 32 32 0 0 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 2042 2043 2045 0 0 vegyi anyag, termékek gyártása 158 160 162 146 148 gumi műanyag termékek gyártása 317 315 316 0 0 nemfém ásványi termékek gyártása 1 1 1 0 0 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 598 610 651 0 0 gép berendezés gyártása 506 513 516 0 0 villamosgép, műszer gyártása 253 255 254 0 0 járműgyártás 118 115 43 0 0 máshova nem sorolt feldolgozóipar 93 102 98 0 0 villamos energia, gáz és vízellátás 319 316 312 0 0 építőipar 1187 1175 1183 10 10 kereskedelm, javítás 1821 1841 1850 0 0 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 310 315 304 0 0 szállítás, raktározás, posta, távközlés 949 952 955 0 0 pénzügyi közvetítés 56 57 60 0 0 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 4353 4460 4436 0 0 közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít 218 180 218 38 0 oktatás 655 656 655 0 0 egészségügyi, szociális ellátás 1281 1197 1201 236 146 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1925 1927 1932 2 2 ÖSSZESEN 18176 18199 18207 432 306 Nincsen olyan terület, melyen különlegesen nagy változásokat lehetne prognosztizálni igaz, ez az előző táblázatok alapján, illetve egyfajta stagnáló viselkedésre számítva várható is volt. A közfoglalkoztatásban jelzett nagyobb csökkenés esetén pedig látható, hogy az egészségügyi, szociális ellátás ágazatban várható a csökkenés. Fontos megjegyezni, hogy azokat a területeket, ahonnan semmi adattal nem rendelkezünk, töröltük a táblázatból. 10

Grafikus megjelenítés a létszámváltozások tükrében Elmondható, hogy ágazatonként kiegyensúlyozott eredményeket kaptunk: nem igazán látható olyan ágazat, ahol nagyméretű negatív vagy pozitív mozgások lennének megfigyelhetőek fővárosi szinten. 1. ábra: Foglalkoztatottak várható száma 3 hónap múlva Általánosságban elmondható, hogy 3 hónapos szinten óvatos, míg 1 éves szinten inkább optimista hangulatot mutattak a megkérdezett és válaszoló vállalatok. Ágazati szinten szinte minden ágazatban vagy stagnáló (munkahelymegtartó) vagy enyhe növekedő hangulat tapasztalható. 2. ábra: Foglalkoztatottak várható száma 1 év múlva 11

Fontos kiemelni azonban azt is, hogy e növekedés már nem igaz a közfoglalkoztatásra: általában nem találunk olyan ágazatot, mely a megkérdezett fővárosi vállalatok alapján pozitív, felszívó erőt tudna mutatni e foglalkoztatási forma irányában. Bár a kereskedelem és gépjárműjavításban némi pozitív elmozdulás mutatkozik (az arány megtévesztő, hiszen igen alacsony a foglalkoztatottak száma e területen a megkérdezettek körében), illetve az oktatásban is várhatóan felfelé mozdulnak el az adatok, a humán egészségügy és szociális ellátás, illetve az egyéb szolgáltatások esetén tapasztalható negatívumok visszahúzzák az előbbiek pozitív eredményeit. 3. ábra: Közfoglalkoztatottak várható száma 3 hónap múlva 12

Hirdetés útján Pályázatokkal Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül Egyéb Munkaközvetítőkön keresztül Interneten keresztül Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással 2011. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Változó kérdés munkaerő-igény kielégítése A kérdőív utolsó kérdése a vállalatok, munkáltatók számára mindig specifikusak, negyedévente. A mostani felmérésben az alábbi kérdést vizsgáltuk: Az Ön szervezete jellemzően mely forrásokból elégíti ki a munkaerő-igényét? Főváros Üresen hagyta 118 164 117 145 304 178 145 177 Soha 73 104 30 38 53 115 66 78 Alkalmanként 108 87 166 114 22 66 93 86 Gyakran 84 28 70 86 4 24 79 42 ÖSSZESEN 383 383 383 383 383 383 383 383 Megfogalmazható, hogy általában, leggyakrabban vagy hirdetések útján, vagy informális csatornákon keresztül keresnek munkaerőt a cégek, illetve Internetes kereséseket eszközölnek. Alkalmanként a munkaügyi kirendeltségeket is igénybe veszik viszont pályázatokkal vagy munkaközvetítők igénybevételével ritkán élnek a cégek. Szintén gyakorinak tekinthető a belső átcsoportosítások alkalmazása 1-1 munkaerő-probléma megoldása kapcsán. ÖSSZEFOGLALÁS Összességében megfogalmazhatjuk, hogy a cégek általában a Főváros illetékességének területén stagnáló álláspontot alkalmaznak. Nagymértékű elbocsátásokra, nagyobb arányú létszámnövekedésre nem lehet számítani sem igazán rövid (3 hónapos) távon, se hosszabb távon (1 év). A közfoglalkoztatás keretében beálló csökkenés lokális problémának látszik, egyetlen területet érintve mind ágazatilag, mind illetékességileg (a X-XVI-XVII körzetben egészségügyi, szociális területen várható nagyobb mértékű, 100 fő feletti csökkenés az elkövetkező negyedévben). A velünk kapcsolatba kerülő cégek a munkaerő gondjaikat leginkább informális csatornákon keresztül, vagy hirdetések útján oldják meg. Alkalmanként a munkaügyi központok kirendeltségeinek lehetőségeit is igénybe veszik, ahogy Internetes kereséseket is alkalmaznak. Viszonylag ritkán lépnek kapcsolatba munkaközvetítő cégekkel vagy próbálkoznak pályázatokkal. Továbbá hasznos információ számunkra, hogy a cégek átszervezés esetén a meglévő munkaerő átcsoportosításával és nem elbocsátásokkal számolnak. 13