NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás

1 Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország január - március Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben I. negyedév végéig Nógrád 2,1% Heves 1,0% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,2%

2 Tájékoztató az észak-magyarországi régió év I. negyedévi várható munkaerő-piaci folyamatairól (a negyedéves munkaerő-piaci felmérés alapján) BEVEZETÉS 2008 januárja során immár tizenegyedik alkalommal kerestük meg levélben régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. Célunk ezúttal is az volt, hogy szélesebb körű ismeretekhez jussunk a munkaerő-piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A KSH munkaerő-felmérése szerint a IV. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.237,2 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál mintegy 0,8%-kal kevesebb, az aktivitási arány pedig 55,3%-ról 54,9%-ra csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 millió 909 ezer fő volt, közel 44 ezer fővel, 1,1%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma fővel, főre emelkedett, így arányuk 7,7% lett, 0,2 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.481,1 ezer főt tett ki, több mint 31 ezer fővel növekedett 2006 utolsó negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2007 utolsó negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest fővel, 486,4 ezer főre bővült (aránya 51,4%), míg az inaktívaké fővel 460,5 ezer főre csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 420,8 ezer fő volt, mintegy fővel több mint a megelőző évben, arányuk 44,4%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 65,6 ezer főt tett ki, aránya pedig 13,5%-nak felelt meg

3 Észak-Magyarországon az országostól némileg eltérő folyamatok zajlottak. Míg hazánkban 2006 utolsó negyedévéhez képest csökkent a gazdaságilag aktívak száma és nőtt az inaktívaké, régiónkban ennek az ellenkezője történt. Gazdasági aktivitás IV. negyedév Megnevezés észak-magyarországi régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 420, ,4 Munkanélküliek, 1000 fő 65,6 327,8 Gazdaságilag aktívak,1000 fő 486,4 4237,2 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 460,5 3481,1 Aktivitási arány, % 51,4 54,9 Foglalkoztatási arány, % 44,4 50,7 Munkanélküliségi ráta, % 13,5 7,7 A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI évtől a régiós átalakulásnak köszönhetően, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben januárjában a régió munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerőgazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra vonatkozó terveikről. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérdőívünkre cég, a megkeresett munkáltatók 82,3%-a válaszolt régiónkban. A következő táblázat a válaszadó munkáltatók számát és megoszlását mutatja be vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint

4 A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy Összesen 1-9 fő fő fő 249 fő felett (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 22 10, ,5 21 7,7 3 4,3 96 9,3 ipar 49 22, , , , ,1 építőipar 25 11, ,1 9 3,3 1 1,4 83 8,0 kereskedelem, javítás 56 26, ,5 21 7,7 6 8, ,2 vendéglátás 16 7,4 26 5,5 6 2,2 0 0,0 48 4,6 szállítás, posta, távközlés 9 4,2 10 2,1 6 2,2 5 7,2 30 2,9 p.ü.közvetítés, gazd.szolgáltatás 20 9,3 22 4,6 11 4,0 1 1,4 54 5,2 közigazgatás 4 1,9 18 3,8 24 8,8 2 2,9 48 4,6 oktatás 3 1,4 13 2,7 16 5,9 2 2,9 34 3,3 egészségügyi, szociális ellátás 2 0,9 8 1,7 22 8,1 9 13,0 41 4,0 egyéb közösségi szolgáltatás 9 4,2 20 4,2 9 3,3 1 1,4 39 3,8 Összesen (db) , , , , ,0 Összesen (%) 20,8 46,1 26,4 6,7 100,0 A válaszadó munkáltatók aktuális, december 31-re vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH által végzett 2005-ös mikrocenzus adataihoz viszonyítva, a régióban foglalkoztatottak létszámának 20,4%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. A foglalkoztatottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak - 4 -

5 Bár a megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során változik valamelyest, mintánkban az iparba, a mezőgazdaságba és az egészségügyi nemzetgazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőipari, a kereskedelmi, az oktatási, a közigazgatási, és az egyéb tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltak voltak. Ezek az eltérések egyrészről szándékosak, például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont bizonyos mértékben kényszerűség, egyes területeken, más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában, a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magy arország 20,8% 46,1% 26,4% 6,7% Borsod-Abaúj-Zem plén 23,4% 44,6% 26,6% 5,4% Nógrád 23,3% 50,7% 19,3% 6,7% Hev es 13,7 % 45,5% 31,8% 9,0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mikro Kis Közép Nagy Ahogyan azt a fenti grafikonon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. Minden negyedik megkeresett cég a közép-, és minden ötödik a mikrovállalkozások közül került ki. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 7% közeli arányban kerültek a mintába. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából változatos képet mutat, amíg Nógrádban a régiós átlagnál kisebb arányban szerepelnek a közép-, és nagyobb arányban a mikro vállalatok, addig Hevesben ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg, továbbá ugyanitt sikerült a legnagyobb arányban bevonni nagyvállalatokat a felmérésbe. A Borsod megyei válaszadók között a mikrovállalkozások aránya haladja meg számottevőbben a régiós átlagot, valamint itt kerültek a vizsgálatba a legkisebb arányban nagyvállalatok. Ugyanakkor elmondható, hogy minden második válaszadó borsodi illetőségű

6 AKTUÁLIS MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma év végén 445 ezer fő volt, ami 6%-kal, 25 ezer fővel volt több, mint az előző hónapban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest pedig 10,3%-os, 41,5 ezer fős létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya 30,3% volt. December végén az országban nagyjából minden ötödik munkanélküli az észak-magyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk közel 94 ezer fő, ez mintegy 5%-kal több az előző havinál, és 10%- kal az egy évvel korábbinál. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 40 ezer fő volt december végén, mely novemberhez viszonyítva 2,7%-os, (1.100 fős) mérséklődést mutatott, a tavalyi év azonos időszakához képest viszont megközelítőleg 9%-kal nőtt. Régiónkban novemberhez képest, az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg, közel 2%-kal emelkedett a számuk év végén régiónk 27 kirendeltségének nyilvántartásában több mint 10 ezer fiatal pályakezdő szerepelt nyilvántartásunkban, a tartósan álláskeresők aránya elérte a 39%-ot. December végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 60,9 ezer főt, Heves megyében 16,7 ezer főt, míg Nógrádban 16,3 ezer főt tartottak álláskeresőként nyilván munkaügyi kirendeltségeink. A havi növekedés mértéke mindhárom megyében 5% körüli volt, az éves növekedés ismét Heves megyében az átlagosnál nagyobb ütemű (12%) volt, Nógrádban annál mérsékeltebb (8,7%). A munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeresők létszámát a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 18,4% volt az észak-magyarországi régióban végén, ez továbbra is számottevően meghaladja az országos 10,1%-ot, a hét régió között a legmagasabb A regisztrált álláskeresők számának alakulása az észak-magyarországi régióban január december jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec - 6 -

7 A különféle munkaerő-piaci támogatások révén decemberben a régióban 2,5 ezer regisztrált álláskereső tudott munkába állni vagy új szakmát tanulni. Közülük a legtöbben, en közhasznú munkára nyertek felvételt. A téli tavaszi közmunkaprogramba 559 fő, a közcélú munkába 276 fő kapcsolódott be az év utolsó hónapjában. Az előző hónapokhoz képest lényegesen kevesebben, összesen 171-en helyezkedtek el bértámogatással. Képzésbe is kevesebben, 156-an kapcsolódtak be, míg a többi, körülbelül 30 állástalan egyéb támogatásokkal dolgozik. További fő létesített munkaviszonyt kirendeltségeink segítségével, de támogatás nélkül, vagy önállóan. Az év végén a régióban nyilvántartott álláskeresők száma múlt évhez viszonyítva továbbra is jelentős, mintegy 10%-os (8.500 fős) emelkedést mutatott. Ennek oka a gazdasági környezet, a munkaerő-piaci eszközrendszer összetételének és az alkalmazott támogatások volumenének változása mellett az is, hogy egyre bővül azon munkáltatók köre, akik alkalmi munkavállalói könyvvel dolgoztatják tovább, korábban munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozóikat, s ezek az emberek egy része álláskeresőként is megjelenik rendszerünkben. Az éves létszámemelkedés nem okozott jelentősebb változást a regisztráltak összetételében. Továbbra is a férfiak (56%), és ahogy 2006-ban, idén is a regisztrációt megelőző munkaviszony alapján fizikai jellegű tevékenységet végző állástalanok domináltak (87%). A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya továbbra is igen magas, megközelíti az 50%-ot. A tartósan, legalább egy éve folyamatosan regisztráltak aránya azonban 5%-ponttal, 39%-ra emelkedett 2006-hoz képest. Az év utolsó hónapjában az észak-magyarországi régióban két korábban már működő társaság jelezte 10 fő feletti, összesen 24 fős létszámbővítési szándékát. A két cég egyike hevesi, a másik nógrádi illetőségű és a feldolgozóiparban (elektronikai alkatrészgyártás), illetve a közösségi személyi szolgáltatások (hulladékgyűjtés, hulladékgazdálkodás) területén tevékenykednek, egyenként 12 fő alkalmazását tervezik

8 Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ területéről Borsodból 2007 utolsó hónapjában két cégtől, összesen 69 főre vonatkozó csoportosnak minősülő létszámcsökkentési bejelentés érkezett, mezőgazdasági illetve építőipari munkáltatóktól decemberben álláshely állt kirendeltségeink közvetítési tevékenysége rendelkezésére a régió egészében, ami közel 600 főre szóló állásajánlattal több az előző havi munkalehetőségek számától. Ezek közül főre vonatkozó munkaerő-igényt december folyamán tártak fel, illetve vettek nyilvántartásba kirendeltségeink. A december havi állásbejelentések kétharmadát a támogatási igénnyel társuló állásajánlatok jelentették, főnek kínálva ezzel elhelyezkedési lehetőséget. A bejelentett állások megyénkénti megoszlására jellemző, hogy háromnegyedét, ajánlatot Borsodban, 14%-át (917 ajánlatot) Hevesben, további 12%-át (617 ajánlatot) pedig Nógrádban vették nyilvántartásba munkatársaink. Többségük ezúttal is fizikai jellegű munkakörök betöltésére irányultak. Változatlanul elsősorban szakképzetlen segéd- és betanított munkásokat (pl. őröket, vagy más, egyszerű fizikai munkát vállalókat), illetve gyártósori összeszerelőket vártak a munkáltatók, továbbá bizonyos vas- és fémipari szakmák (pl. fémmegmunkálók, felületkezelők) iránt mutatkozott nagyobb kereslet. Nagy számban kerestek még tehergépkocsi vezetőket, kőműveseket és villanyszerelőket. Szellemi jellegű állásokba régiónkban leggyakrabban irodai és/vagy számítástechnikai ismeretekkel rendelkező adminisztrátorok, könyvelők, szociális ápolók, gondozók és asszisztensek, pénzügyi-igazgatási, vagy kereskedelmi ügyintézők számára kínáltak munkát. A felsőfokú végzettségűek közül keresnek mérnököket, üzletkötőket, szociális munkásokat, illetve marketing- és kereskedelmi szakembereket

9 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉVBEN Nógrád 2,1% Heves 1,0% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,2% A beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év első negyedévében a foglalkoztatás terén 1,7%-es emelkedésére lehet számítani (országosan 1,8%-ra). A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1460 fős növekedést jelent a soron következő 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg fő várható alkalmazása és fő elbocsátása révén fog kialakulni. A decemberi létszámra, mint bázisra vetítve 4,1% felvétele és 2,4% elbocsátása mellett, a létszámváltozások ismeretében a dolgozók 6,5%-át, mintegy 5450 főt fognak ily módon érinteni. Mindössze öt kirendeltség területéről jeleztek negatív egyenleget a be- és kilépők számát tekintve. Gönc esetében várható a legnagyobb arányú csökkenés 7,6%, ám ez mindössze 17 fő elbocsátását jelenti. A többi, csökkenést prognosztizáló körzet esetében a 1,5%-ot sem haladja meg a várható visszaesés. További öt térség stagnál, de a kirendeltségi körzetek legtöbbjében (17 kirendeltség) a foglalkoztatók a létszám kisebbnagyobb mértékű növekedését jelezték. A legnagyobb mértékű bővülés Putnok (8,3%), Balassagyarmat (6,0%), Mezőcsát (5,2%), Ózd (5,1%) és Hatvan (4,6%) térségében várható. A fentieken túl két esetben (Miskolc 110 fővel és Mezőkövesd 101 fővel) növekedik várhatóan bár csekély arányban, de az érintettek számát tekintve jelentős mértékben a foglalkoztatottak száma. A vállalat mérete szerint a legnagyobb létszámnövekedésre 661 főt érintő, 2,2%-os a közepes vállaltoknál számítanak, ennél kisebb, és közel azonos mértékű 345 főt érintő, 0,8%- os és 342 főt érintő, 3,0%-os növekedést prognosztizálnak a nagy- és a kisvállalkozások. A 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozások esetében a foglalkoztatottak száma várhatóan 112 fővel, 10,2%-kal bővül 2008 első negyedében

10 Szintén változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések tevékenységi területenként. Szám szerint tekintve a legnagyobb létszámnövekedést a villamosgép és műszer gyártása (462 fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (218 fő), az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás (130 fő), a máshová nem sorolt feldolgozóipari tevékenység (107 fő) és a szállítás, raktározás, posta és távközlés (101 fő) szektorok munkáltatói tervezik. További két területen feltételezhetünk létszámvonzatát tekintve kevésbé jelentős, de a december végén foglalkoztatottak számához képest nagyobb arányú növekedést, ezek az egyéb ásványbányászat (7,7%) valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (5,1%). Jelentős arányú visszaesést sehol sem prognosztizáltak a munkáltatók. A villamos energia, gáz és vízellátás területén számíthatunk viszonylag nagyobb csökkenésre 78 főt érintően, de ez a szektoron belül dolgozók 2%-át sem éri el. A fentiekben nem említett területeken néhány tíz fős változás mellett stagnálásra lehet számítani. A nagyobb létszámot foglalkoztató ágak közül ide sorolható az egészségügyi, szociális ellátás, a kereskedelem, javítás, valamint a feldolgozóipar ágazatai közül az élelmiszer-, ital-, dohány gyártással, továbbá a vegyianyag gyártással foglalkozók csoportja is. A létszámváltozásban érintettek foglalkoztatási főcsoport szerinti összetételét az alábbi táblázatban részletezzük. Létszámmozgási várakozások az észak-magyarországi régióban 2008 I. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási főcsoport Az I. negyedév folyamán Belépő fő Kilépő fő Egyenleg ipari és építőipari foglalkozások szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők egyetemi, főiskolai képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások szolgáltatási jellegű foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői Összesen

11 A táblázatból jól látható, hogy az ipari és építőipari-, valamint a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében várhatunk jelentős növekedést. Ez utóbbi esetében egy negyedévvel ezelőtt még csökkenést prognosztizáltak a munkáltatók, ami a szezonalításnak inkább kitett foglalkoztatói körben zajló létszámváltozásokat jelzi. Az év első negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás Jelentős mértékű pozitív mérleggel záruló (lásd 2. számú melléklet): * vas és fémipari foglalkozások: 478 fő * egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások: 441 fő (megelőző negyedéves várakozás -266 fő volt) * feldolgozóipari gépek kezelői: 183 fő * könnyűipari foglalkozások: 107 fő * egyszerű mezőgazdasági foglalkozások: 103 fő (megelőző negyedéves várakozás -197 fő volt) * műszaki és természettudományi foglalkozások 76 fő Jelentősebb mértékű negatív mérleggel záruló * gazdasági, költségvetési szervek vezetői -51 fő * építőipari foglalkozások -40 fő A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagyobb számú ki- és belépést előrejelző * mobil gépek kezelői (be 291 fő, ki 244 fő) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások (be 125 fő, ki 84 fő) * gazdasági, pénzintézeti ügyintézők (be 74 fő, ki 48 fő) * nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások (be 74 fő, ki 43 fő) * irodai jellegű foglalkozások (be 59 fő, ki 59 fő) *ügyviteli jellegű foglalkozások (be 55 fő, ki 67 fő) A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA ÉV VÉGÉRE A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a régióban a három hónapos, 1,7%-os emelkedést követően egy éves időtávra további létszámnövekedéssel számolnak a megkérdezettek, így év végére a foglalkoztatás 2,0%-os bővülésére lehet számítani (országosan 2,4%). Az előre jelzett növekedés létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1660 fős emelkedést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A növekedés 41,2%-a Nógrádban 4,5%-os megyén belüli bővüléssel, 34,3%-a Borsod-Abaúj-Zemplénben és 24,5%-a Hevesben egyaránt 1,4%-os megyén belüli bővüléssel fog várhatóan megvalósulni. Az előző negyedévben egy éves időtávra jelzett növekedéshez képest Borsod csaknem megduplázta a részesedését, míg Hevesé jelentősen csökkent, Nógrádban változatlanok a várakozások

12 Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben IV. negyedév végéig Nógrád 4,5% Heves 1,4% Borsod-Abaúj-Zemplén 1,4% A kirendeltségi körzetek többségében 19 esetben ismét kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk, legnagyobb arányú és mértékű létszámfejlesztést a balassagyarmati (13,2%, 586 fő) és a hatvani (5,8%, 401 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Száz fő feletti bővülés várható még Miskolcon, Mezőkövesden és Gyöngyösön. Ezzel szemben az egri körzet munkáltatóinál a rövid távú várakozás dupláját valamelyest meghaladó 189 fős csökkenésre számíthatunk. További hat település jelzett kisebb mérséklődést a foglalkoztatottak számát tekintve de ez együttesen sem éri el az egri csökkenés 70%-át, ezek Tiszaújváros, Kazincbarcika, Ózd, Salgótarján, Szécsény és Gönc. A vállalatok mérete szerint a legnagyobb arányú létszámnövekedésre, 19,6%-ra (215 fő) ebben az időtávban is a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozásoknál számítanak, ez közel duplája a rövidtávúnak. Kisebb mértékű, 3,7%-os növekedést (431 fő) prognosztizálnak a kisvállalkozások, s ennél kisebb arányú növekedést jeleztek a nagyvállalatok és a közepes vállalkozások (1,5%, 621 fő, illetve 1,3%, 393 fő), ez utóbbi kettő sorrendje cserélődött fel csupán, a három hónapos várakozásokhoz képest. A létszámváltozási várakozások alakulása egy év távlatában is változatos képet mutat nemzetgazdasági áganként. Azokban az ágakban, ágazatokban, ahol az év első hónapjaiban már megindul a létszámfejlesztés, rendszerint ennek folytatására vagy stabilizálására lehet számítani (pl. ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, egészségügy, szociális szolgáltatás, fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása, élelmiszeripar. Év végére nagyobb arányú visszalépést egyedül az építőipari cégek jeleztek (-11%), az oktatás, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás vagy a vegyianyag gyártása területén tevékenykedő foglalkoztatók által jelzett létszámcsökkenés ennél jóval visszafogottabb, várhatóan 1-2% között alakul majd

13 Az év végéig várható 50 fő fölötti létszámváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti Nemzetgazdasági ág várható változás év végéig (fő) (%) villamosgép, műszer gyártása 753 7,6 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 274 3,7 járműgyártás 239 7,7 szállítás, raktározás, posta, távközlés 173 4,4 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ,3 máshova nem sorolt feldolgozóipar 99 5,1 kereskedelem, javítás 90 1,4 élelmiszer, ital, dohány gyártása 84 2,1 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 62 5,6 gumi műanyag termékek gyártása 51 4,4 vegyi anyag, termékek gyártása -51-1,1 villamos energia, gáz és vízellátás -62-1,5 építőipar ,0 A fenti táblázatban közölt adatok szerint a legnagyobb mértékű felvétel a villamosgép és műszer gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása valamint a járműgyártás területén prognosztizálható. Mindhárom szektorról elmondható, hogy az előző negyedévi felmérés egy éves időtávjára adott válaszaihoz képest további bővülésre számítanak. A legjelentősebb visszaesés 2008 végére az építőiparban várható, vélhetően a munkavégzés szezonális jellege miatt

14 VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATBAN Kérdőívünk a fent említett három állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezdők alkalmazásáról A tíz kérdésünkre adott válaszok megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti Egyetért-e az alábbi állítással? Egyetért az állítással Nem ért egyet (%) (%) az állam számos támogatást nyújt ÉM-i régió 45,6 54,4 utánuk + Ország 39,6 60,4 könnyebben betaníthatók, mint ÉM-i régió 37,8 62,2 más korosztályok + Ország 38,0 62,0 a legfrissebb szakmai tudással ÉM-i régió 28,1 71,9 rendelkeznek + Ország 30,1 69,9 ÉM-i régió 20,0 80,0 4 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő + Ország 23,6 76,4 5 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát - 6 betanításuk sok időt vesz el - 7 hosszú távon nem lehet rájuk számítani - 8 lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük - ÉM-i régió 17,8 82,2 Ország 17,7 82,3 ÉM-i régió 12,9 87,1 Ország 13,7 86,3 ÉM-i régió 12,0 88,0 Ország 11,9 88,1 ÉM-i régió 11,1 88,9 Ország 10,8 89,2 hasznosak, mert önállóan képesek ÉM-i régió 10,2 89,8 9 feladatokat ellátni + Ország 11,7 88,3 nehezen alkalmazkodnak a ÉM-i régió 6,9 93,1 10 munkahelyen - Ország 6,4 93,6 A fent felsorolt tíz állításból öt a pályakezdők pozitívumaira, öt pedig esetleges negatívumaira utal. A munkáltatók válaszaiból az derül ki, hogy leginkább a pozitív állításokkal értenek egyet négy ilyen szerepel a lista élén. A negatív állításokról elmondható, hogy a megkérdezettek ötödénél is kevesebben értenek velük egyet. Egy évvel ezelőtt is feltettük ugyanezeket a kérdéseket a munkáltatóknak és megállapítható, hogy valamelyest javult azóta a pályakezdők szakmai felkészültségéről alkotott vélemény, és vélhetően a munkáltatók egyre szélesebb köre ismerte meg a pályakezdők támogatásának lehetőségeit is

15 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak

16 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll

17 Észak-Magyarország 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség , ,2 Encsi Kirendeltség , ,3 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,4 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,6 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,4 Ózdi Kirendeltség , ,5 Sárospataki Kirendeltség , ,3 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,1 Szerencsi Kirendeltség , ,7 Edelényi Kirendeltség , ,8 Szikszói Kirendeltség , ,8 Tokaji Kirendeltség , ,9 Putnoki Kirendeltség , ,3 Gönci Kirendeltség , ,1 Mezőcsáti Kirendeltség , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,4 Egri Kirendeltség , ,8 Gyöngyösi Kirendeltség , ,0 Hatvani Kirendeltség , ,8 Hevesi Kirendeltség , ,2 Füzesabonyi Kirendeltség , ,1 Pétervásári Kirendeltség , ,0 Heves , ,4 Salgótarjáni Kirendeltség , ,4 Balassagyarmati Kirendeltség , ,2 Pásztói Kirendeltség , ,0 Szécsényi Kirendeltség , ,3 Bátonyterenyei Kirendeltség , ,5 Rétsági Kirendeltség , ,7 Nógrád , ,5 Észak-Magyarország , ,0 Országos , ,4

18 Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Megnevezés Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás , ,6 Kisvállalkozás , ,7 Középvállalkozás , ,3 Nagyvállalkozás , ,5 Összesen , ,0 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás , ,7 halgazdálkodás , ,0 energiahordozó bányászata , ,5 egyéb ásványbányászat , ,4 élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,1 textília, textiláru gyártása , ,6 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása , ,4 fafeldolgozás , ,3 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység , ,2 vegyi anyag, termékek gyártása , ,1 gumi műanyag termékek gyártása , ,4 nemfém ásványi termékek gyártása , ,2 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,7 gép berendezés gyártása , ,0 villamosgép, műszer gyártása , ,6 járműgyártás , ,7 máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,1 villamos energia, gáz és vízellátás , ,5 építőipar , ,0 kereskedelem, javítás , ,4 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,6 szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,4 pénzügyi közvetítés , ,7 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás , ,3 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,9 oktatás , ,1 egészségügyi, szociális ellátás , ,2 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,6 Összesen , ,0

19 Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok I. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Megnevezés Észak-Magyarország belépő fő kilépő fő egyenleg vas- és fémipari foglalkozások egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelői könnyűipari foglalkozások egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások műszaki és természettudományi foglalkozások mobil gépek kezelői kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintézők technikusok és hasonló műszaki foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások egyéb ügyintézők igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások mezőgazdasági foglalkozások szakképzett pedagógusok területi, helyi önkorm., közig.,igazságsz., érdekképviseleti foglalkozások egyéb magasan képzett ügyintézők szociális - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások irodai jellegű foglalkozások közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői pedagógus foglalkozások kulturális, sport, művészeti foglalkozások egyéb helyhez kötött gépek kezelői ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások egészségügyi foglalkozások erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások építőipari foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői FEOR szerint összesen