OM: 032758 Ikt.sz: 96/2016 PEDAGÓGIAI PROGRAM Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda és Szivárvány Tagóvoda 2016. Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda 2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 4. Tel., fax: 24/365-164 E mail: 1szovoda @ invitel.hu
Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. HELYZETELEMZÉS 5 1.1. Környezeti adottságaink 5 1.2. A szociális háttér vizsgálatának eredményei és a programunk alakulásának összefüggése 6 1.3. Az óvodába és az iskolába lépő gyermekek általános jellemzői 7 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP. 9 2.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI 9 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 12 3.1. Óvodánk általános nevelési feladatai 12 3.2. Óvodánk program specifikációjának feladatai 12 3.3. A program rendszerábrája 13 3.4. Egészséges életmód, egészségfejlesztési program 14 3.5. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek megelőzése 17 3.6. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 21 3.7. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés 24 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 26 4.1. A személyi feltételek bemutatása 26 4.2. Az óvoda tárgyi feltételei 27 4.3. Az óvoda kapcsolatrendszere 29 4.4. Az óvoda csoportszerkezete 33 4.5. Napirend 34 4.6. Hetirend 35 4.7. A szervezett tanulás formái, munkaformái 35 4.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 36 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 40 5.1. A játék 40 5.2. Külső világ tevékeny megismerése 43 5.3. Vers, mese dramatikus játékok 54 5.4. Ének-zene, énekes játékok, zenehallgatás 56 5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 59 5.6. Mozgás 61 5.7. Munka jellegű tevékenységek 64 7. GYERMEKVÉDELEM 68 7.1. Az óvodapedagógusok feladatai: 68 1
7.2. Gyermekvédelmi munkákkal megbízott óvodapedagógus feladatai: 69 7.3. Az óvodavezető feladatai: 70 7.4. Kapcsolattartás a Család- és Gyermekjóléti Központtal 70 8. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK 71 8.1. Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek az óvodában 71 8.2. A mozgásban akadályozott gyermek 73 8.3. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekek az óvodában 77 9. MÉRÉS, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS 82 9.1. Alkalmazott módszereink 83 9.2. Pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése 83 9.3. Az óvodán belül részt vesznek az elemzésben, ellenőrzésben, értékelésben 84 10. PROGRAMUNK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 85 10.1. Napraforgó Óvoda programjához szükséges eszközök 85 10.2. Szivárvány Óvoda programjához szükséges eszközök 87 10.3. A környezet tevékeny megszerettetésére és megismerésére való nevelés érdekében 88 11. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 90 12. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 91 2
Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Pál apostol első levele Levél a Korintusiaknak, 13. rész 3
Bevezetés Pedagógiai programunk átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját. Szinkronban áll az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával, amelyre épít, miközben figyelembe veszi a sajátos körülményeket. Az egyes gyermekeket, mint fejlődő személyiségeket állítja a központba. Az emberi- és alapvető szabadságjogok alapján elősegíti a gyermekek személyiségének kibontakozását. Megőrzi a hazai óvodai neveléstörténet értékeit, amelyek jól beváltak szakmai gyakorlatunkban. A pedagógiai változásokat újragondolva igyekszik a mai kor igényeinek pedagógiailag és pszichológiailag megfelelni. Figyelembe veszi, hogy a gyermek természeti és társadalmi környezetben él. Környezeti nevelésünk integráló jellegű. Aktív cselekvésre indít, alakítja a gyermekek környezet- és természetóvó- és tisztelő szokásait, magatartásait. Az élet védelmére, tiszteletére nevel, értékeket ad át, őriz meg. Ösztönzi egymás segítését, az empátiát, a másság elfogadását. Kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása. Az óvodáskorú gyermek érzelmi vezéreltségének befolyásolása által elérhetővé válik a gyermekek érzelmi kiegyensúlyozottsága, pozitív érzelmeinek gazdag skálája. Programunk segíti a gazdag, tevékeny óvodai élet kibontakozását, melyben érvényesül a kreatív gondolkodás. Óvodáskor végére gyermekeink eljutnak az iskolai élet megkezdéséhez szükséges testi, lelki és szociális fejlettségi szintre, alkalmassá válnak az iskolai életre. Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Jámborné Miskolczi Éva Óvodavezető 4
1. HELYZETELEMZÉS Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése------ Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda Az óvoda pontos címe------------------2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 4. telefonszáma------------------------------- 06-24-365-164 A tagóvoda hivatalos elnevezése---szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda ---------------------------------------------------Szivárvány Tagóvodája A tagóvoda pontos címe---------------2310 Szigetszentmiklós, Sas u. Vágány u. ----------------------------------------------------hrsz.: 5812/2-5812/6 telefonszáma--------------------------------06-24-366-607 Az óvoda fenntartója----------------------szigetszentmiklós Város Önkormányzat Az óvoda fenntartójának címe-----2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L.u.2. telefonszáma-------------------------------06-24-505-502 Az óvodai csoportok száma---------11 Alapító okirat száma-------------------04/360 1/2016 17/2016 (I.20.) Az óvoda vezetője-----------------------jámborné Miskolczi Éva A programot készítette az intézmény nevelőtestülete. A programot benyújtotta az intézmény vezetője. 1.1. Környezeti adottságaink Településünk kis város. Budapest agglomerációs övezetében fekszik, így annak mind pozitív, mind negatív hatásai érvényesülnek. Jellemzője a fiatalok és középkorúak túlsúlya a város népességében. A folyamatos beköltözések a fiatal korosztály növekedését eredményezik. A lakosság művelődési igényeit a Városi Könyvtár és a városi intézményhálózat biztosítja, melyet kiegészít a főváros adta lehetőségek széles köre. Szigetszentmiklós 1986-ban vált várossá. Ez a tény meghatározza az itt élő emberek életét gazdasági, közigazgatási és kulturális szempontból. A város oktatási és gyermekintézményei: 3+2 bölcsőde, 6 óvoda, 3 általános iskola és 3 középiskola. Szigetszentmiklóson található a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, amely a nevelési, oktatási intézményeket segíti. A fenti jelenségek természetesen kihatnak a gyermekek családi nevelésére is. A szülők egy része a fővárosba és az agglomeráció többi településére járnak dolgozni, több időt töltenek munkával, illetve utazással. Háttérbe szorult a gyermekekkel való foglalkozás, ezért átlagon felüli az óvodákkal szemben támasztott elvárás. Statisztikai felmérések szerint előreláthatóan hosszútávon jellemző lesz városunkra, hogy akkor is növekedni fog az óvodai elhelyezésre való igény, ha a születések száma nem nő. 5
1.2. A szociális háttér vizsgálatának eredményei és a programunk alakulásának összefüggése A családok értékrendszerét, életkörülményeit megismerve (korlátozottabb lehetőségek kihatásai, iskolai végzettség) felmértük, hogy a gyermekek fejlődését miképpen befolyásolja a család szociális helyzete. Ezek a tényezők nagymértékben befolyásolták programunk kialakítását. Családok szociokulturális jellemzője elszegényedés, ingerszegény környezet rossz táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód, hanyag testtartás emberi kapcsolatok, viselkedési normák lazulása, közömbösség, csonka családok természettől való eltávolodás helytelen beszédhibák, hiánya helytelen életvitel beszédstílus, kommunikáció élményforrások csökkenése óvodai válasz a problémák kompenzálására óvodai játék és tárgyi eszközök sokszínű biztosítása egészséges életmód és táplálkozás szokásainak kialakítása, mozgás, mint életszükséglet megjelenése érzelmi, szocializációs feladatok, erkölcsi érzék fejlesztése gyermekvédelmi feladatok a környezet megismerésére, megszerettetésére való nevelés, a környezeti nevelés integráló jellege anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése, felzárkóztatás helyes óvodai napirend kialakítása, értékátadás, példaadás gyermekszínház-, mozi-, múzeumlátogatások, kirándulások, séták, projektnapok Óvodai nevelésünket a továbbiakban is környezet-centrikussá kívánjuk tenni, melyhez integrálódnak a többi óvodai tevékenységeink, hagyományaink. Változatos, egymásra épülő tevékenységeket szervezünk, amely a gyermek spontán kíváncsiságára és megismerési vágyára épül. Nevelési programunk sajátos arculatának kialakítása egy folyamat, a meglevő értékek továbbvitele és a társadalmi változások figyelembevétele jellemzi. Az óvónőket arra készteti, hogy minél sokszínűbben, ötletdúsabban szervezzék meg az egész napi óvodai életet. 6
1.3. Az óvodába és az iskolába lépő gyermekek általános jellemzői 1.3.1. Az óvodába érkező gyermekek Az óvodai felvétel feltétele: - szobatisztaság - kerekesszék nélkül történő helyváltoztatás - alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei -kommunikációjuk olyan szintű legyen, hogy társaikkal és a felnőttekkel kapcsolatot tudjanak teremteni, szükségleteiket tudják jelezni. Az óvodába érkező gyermekek érzelmi és értelmi fejlettsége különböző szinten áll, a szocializáció terén is eltérő fejlettséget mutatnak. Figyelembe kell vennünk, hogy a 3-4 éves gyermek sok tekintetben kiszolgáltatott. Gyakran önmaga még nem képes kielégíteni alapvető szükségleteit, illetve megfogalmazni sem tudja azokat. Beszédkészségük is eltérő, sok a beszédhibás kisgyermek, közülük néhányan minimális szókinccsel rendelkeznek, vagy alig beszélnek. A 3-4 éves gyermek jellemzője, hogy érdeklődése csapongó, figyelme rövid távú. Mozgásigényük is különböző, jellemző a mozgásszegénységet okozó otthoni TV-nézés, DVD-zés, de gyakori a túlmozgásos gyermek. A bölcsődéből érkezett gyermekek ismerik a közösségi normákat, nyitottabbak társaik és a felnőttek felé. Ezeket az eltérő tulajdonságokat szem előtt tartva fontosnak tartjuk, hogy az óvónő már a beszoktatás, befogadás ideje alatt az egyéni sajátosságokat figyelembe véve szeretettel forduljon a gyermekekhez, igyekezzen kialakítani a pozitív érzelmi viszonyt. Az így kialakított biztos alapokon hatékonyan fejleszthető a gyermek személyisége a játékon és a különböző tevékenységeken keresztül. 1.3.2. Az iskolába lépő gyermekeink A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként az óvodából kilépő gyermekeink hat - hét éves korukra elérik az iskolai munkákra, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettség kritériumainak megfelelnek: testileg, lelkileg, szociálisan egyaránt megfelelően fejlettek. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik. Ez a folyamat lassú átmenet, éppen ezért nem lehet siettetni semmiféle külső hatással. Így az óvodai élet a játék köré rendeződik, azaz nem iskolásítunk. Ezáltal a rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre! 7
Mozgásuk összerendezett, harmonikus. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Szándékosan irányítani képesek a mozgásukat, viselkedésüket és a szükségleteik kielégítését. Az óvodából kilépő gyermekeink érdeklődésükkel készen állnak az iskolába lépésre. Érzékelésük, észlelésük tovább differenciálódik. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, a tanulás alapját képező szándékos figyelem. Az elemi fogalmi gondolkodásuk is kialakulóban van. Érthetően, folyamatosan beszélnek, gondolataikat, érzelmeiket ki tudják fejezni, végig tudnak hallgatni másokat is. Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről. Ismerik a viselkedésnek azokat az alapvető szabályait, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Szociális érettségüknek köszönhetően készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására. Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, feladattudatuk formálódik, melyet a kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk, önfegyelmük alakulása biztosít. A testi, a lelki, a szociális és értelmi fejlődés terén a gyermekek fejlettsége egyénenként eltérő. 8
2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP. 2.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI Intézményünk helyzetképének és a társadalmi elvárásoknak megfelelően az Óvodai nevelés országos alapprogramja szűrőjén keresztül alakítottuk ki óvodánk célját és feladatát. 2.1.1. Az óvoda funkciója Óvó-védő funkció: - a gyermekvédelmi törvény alkalmazása, a gyermek jogainak érvényesítése - korai prevenció, együttműködés a védőnővel és a gyermekjóléti szolgálattal Szociális funkció: - gondozás, egészséges életmód szokásainak alakítása - családgondozás (gyermekvédelem, fizetési nehézségek, tanácsadás) Nevelő-személyiségfejlesztő funkció: - együttélés, nyitottság, a valós életre orientálás elsajátítása, tolerancia - a társadalmi érintkezés normáinak kialakítása, kommunikáció - esélyegyenlőség lehetősége az iskolai tanulás megkezdéséhez 2.1.2. Óvodánk bemutatása A Napraforgó Óvodánk a város ófalu részének központjában helyezkedik el, tipikusan kertvárosi környezetben, a Polgármesteri Hivatallal egybeépített épületkomplexumban. 1895-től óvodaként üzemel a kész és a hozzáépített épület, amely előzőleg több funkciót töltött be. 1940-ben újabb épületrésszel bővült. Több alkalommal történt és történik felújítása, jelenleg is felújításra, bővítésre szorul a mára már kinőtt épület. A Szivárvány Tagóvodánk a Bucka városrészben helyezkedik el. 2009. óta működik. 2.1.3. Nevelőtestületünk hitvallása Az óvoda dolgozói tetteikkel, beszédükkel, ítéleteikkel, érzéseikkel sugározzák a feltétel nélküli gyermekszeretetet. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek érezze, hogy figyelnek rá és tisztelik. Megteremtjük a feltételeket arra, hogy gyermekeink boldogok, magabiztosak, önállóak legyenek. 2.1.4. Hitvallásunkra épülő gyermekképünk 9
Érzelmekben gazdag, nevetni tudó, kiegyensúlyozott gyermek, aki környezetéhez kötődő és abban jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, kreatív, együttműködő fejlődő személyiség. 2.1.5. Nevelési elveink Legfőbb nézőpontunk, hogy a gyermeki személyiség egyszeri és megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek állandóan fejlődő személyiség, melyben a genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások egyaránt alakító tényezők. Ebből adódik, hogy a gyermekeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az érzelem gazdag, derűs, gyermekközpontú, szeretetteljes, befogadó légkör megteremtésével biztonságérzetet nyújtunk. Fontosnak tartjuk az együtt gondolkodást és a pedagógiai optimizmust. A gyermekeket tisztelet, elfogadás és megbecsülés övezze. Munkánkat elkötelezettséggel, felelősséggel végezzük, amely tükröződik emberi kapcsolatainkban, életvitelünkben. Az óvónő az óvodásai számára azonosulási minta. A rábízott gyermekcsoportja közösségi életének olyan irányítója, aki önmaga is benne él. Előre látja a következő feladatot és azt, hogy milyen segítségre, tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyermekeknek. A gyermekekkel és hozzátartozóikkal kapcsolatban a társadalmi egyenlőséget valljuk. Nem teszünk különbséget sem azok színe, neme, vallása, etnikai hovatartozása, vagyoni- és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya, születési vagy egyéb helyzete miatt, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Fontos feladatunknak tartjuk - A jó közösségi életmód alakítását. - Az egészséges életmód szokásainak kialakítását. - A szocializáció elősegítését, a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztését a gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek, felnőtt-felnőtt, szülőpedagógus kapcsolatokban, tudatosan figyelve az óvónői modell hatására az érzelmi nevelés kidomborításával. - Kiemelt nevelési területnek tekintjük a játékot, amelynek során sokféle megismerési és tanulási lehetőséget biztosítunk. - A közvetlen természeti és társadalmi környezet megszerettetését, értékeinek megbecsülését, az azok védelmére való nevelést. - A prevenciót, korrekciót és a kompenzáló tevékenységet. - Az énkép, önismeret, önértékelés fejlesztését pozitív megerősítések által a tevékenységeken keresztül. - A jó képességű gyermekek fejlesztését csoporton belüli tevékenységekkel. - Sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését. 10
2.1.6. Óvodánk alapvető céljai Az egyéni fejlettség elősegítése Az önálló személyiség kibontakoztatásának elősegítése Játékos tevékenység közben sokoldalú képességfejlesztéssel környezettudatos magatartás, életvitel elsajátítása. A környezethez való pozitív viszony kialakítása magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával A teljes gyermeki személyiségre irányuló fejlődés lehetőségeinek biztosítása, elősegítése Tehetséggondozás, hátránykompenzálás A családi nevelésre építve a testi, lelki, szociális és értelmi érettség kialakítása a sikeres iskolai kezdéshez A gyermekek egészséges és élmény gazdag környezetben éljenek óvodánkban A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 1 1
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1. Óvodánk általános nevelési feladatai Érzelmi biztonságot nyújtó nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megteremtése és fenntartása Az egészséges környezet, a mindennapi testi edzés lehetőségének biztosítása, melynek célja az erőnlét, alkalmazkodó képesség fejlesztése, arányos, egészséges testalkat kialakítása Szociális érzékenység kialakítása, a társakhoz és felnőttekhez fűződő pozitív érzelmek kialakulásának segítése (szeretet, vonzalom, kellemes jó érzések, gondoskodás, tisztelet, együttműködő társas kapcsolatok, egészséges önérvényesítés, értékelés), másság elfogadása, viselkedési szokások létrehozása és alkalmazása 3.2. Óvodánk program specifikációjának feladatai A környezet tevékeny megszerettetésére és megismertetésére való nevelés mindenkori folyamatossággal legyen jelen az óvodai életünkben. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a környezetbarát életvitel kialakítását, ezért szükségesnek tartjuk a pozitív kapcsolat megteremtését a természeti és társadalmi környezettel példát mutatva óvodásainknak. A környezeti nevelés integráló jellegéből kiindulva a közvetítendő műveltségi tartalmak összehangolása, melyek így kiegészítik és teljessé teszik egymást. Óvodásaink életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően tájékozottak legyenek az őket körülvevő világról, annak tisztaságára, épségének megóvására, esztétikájára érzékenyek legyenek. 12
3.3. A program rendszerábrája 13
3.4. Egészséges életmód, egészségfejlesztési program 3.4.1. Célunk: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodai nevelőmunkában annak a tevékenységközpontú szemléletnek a megerősítése, amely támogatja a gyermek egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, tehetségének kibontakoztatását, és az egyéni adottságaira is figyelemmel azoknak a képességeknek a folyamatos kialakulását, amelyek segítik őt az iskolai életre való felkészülésben. A 3-7 éves korosztály fiziológiai, életkori sajátosságait figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. 3.4.2. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód kialakítása, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Szülőkkel való együttműködés a témában 3.4.3. Egészséges táplálkozás Feladatunk a gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítése és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazása. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés nem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). - Ügyel az asztalok rendjére, megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz - Folyamatosan az egész nap folyamán folyadékot biztosít. 14
- Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően az evőeszközök helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. - Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. - Gyümölcs- és zöldség-napokat szervez. - Szülői délutánt szervez előadóval, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbeállítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat (szörpöket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset). - Az étkezést örömtelivé teszi, jó hangulatot teremt az ételek elfogyasztásához. - Az óvónők egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozást, projektnapot tartanak, játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás) - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai is alapot adnak a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kertet látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. - Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. 3.4.4. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az új Alapprogram különös hangsúlyt helyez a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítésére, a mozgásfejlesztésre, amely szemléletformáló üzenetet közvetít, mind az egészségtudatos magatartásra, mind az egészséges életmódra történő nevelésre kiterjedően, nem utolsó sorban felhívja a figyelmet a mozgás preventív egészségügyi hatásaira. Az óvodapedagógus változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Kiscsoportban bontott csoportban (Szivárvány Tagóvodában) Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában, csoportszobában vagy udvaron). Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-2 órát levegő és napfényedzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet a reggeli nap és a délutáni nap erősségéhez mérten a friss levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. 15
3.4.5. Személyi higiéné Tisztálkodás A napirend keretei között az óvodapedagógus elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. 3.4.6. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. 3.4.7. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően a nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. A dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében az óvodapedagógus a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. 16
A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A pszichológus évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint fogadóórát tart a szülőknek. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. 3.5. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek megelőzése 3.5.1. Alapelvek Az óvoda ellátja a tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének feltárásában, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. 3.5.2. Lelki egészségvédelem Fontos feladat az önbizalom fejlesztése a gyermekeknél - testnevelési versenyjátékok visszaszorítása, mindenki nyer, nem csak mindig ugyanazok a gyermekek 17
- próbálgatás, kísérletezgetés, nyitottság, kíváncsiság felkeltése - kötelező foglalkozások és fegyelmezés helyett sokszínű örömérzéssel kísért választható tevékenységek - Várakozási idő csökkentése rugalmas szervezéssel, ha nem kiküszöbölhető, akkor a várakozási idő értelmes kitöltésével. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. Mesék, pozitív példaadás. Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, utazás tömegközlekedési járművön, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a nevelési lehetőségének egyik legjobb alkalma: a mesélés. Olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Beszélgetés a TV nézés, a számítógépezés veszélyeiről, függőség kialakulásának káros hatásairól. 18
3.5.3. A bántalmazás, erőszak megelőzése A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz a gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Pl. annak közvetítése a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. 19
a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szemés fültanúja más bántalmazásának. 3.5.4. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. 3.5.5. Általános előírások A gyermekekkel életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Az óvodában dolgozó minden felnőtt tudja Elsősegély doboz fellelhetőségét, és szükség szerint használja azt. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. 20
3.5.6. Egészségneveléssel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos projektnapok: - Víz világnapja - Föld napja - Egészséges táplálkozás napja - Közlekedésbiztonsági nap 3.5.7. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - Kulturáltan étkezik - Helyesen használja az evőeszközöket - Önállóan használja a vécét - Önállóan és helyesen mos kezet, szájat öblít - Szükség szerint használja a zsebkendőt - Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja - Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne - Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri 3.6. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 3.6.1. Célunk Óvodánknak a családi nevelés mellett jelentős szerepe van - az elsődleges szocializáció során - az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok alakításában. A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. 3.6.2. Feladataink - Az érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. - A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek (óvodapedagógus-gyermek, dajkagyermek) pozitív érzelmi kapcsolat, pozitív attitűd kialakítása. - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. - Az egyéni bánásmód biztosítása a fejlődési ütem és az eltérő nevelési körülmények miatt. - A konfliktusok megbeszélése, oldása, kompromisszumkeresés. - A gyermek elégíthesse ki természetes társas szükségleteit, a különbözőségeket fogadja el, tisztelje. 21
- A visszahúzódó gyermekek bátorítása, hogy a belső elégedettségük, pozitív énképük kialakuljon. - A gyermekek érdeklődjenek, örömmel kapcsolódjanak be a közösség érdekében végzendő feladatokba, közös együttlétekbe. Ezért nagyon fontosak az együtt megélt élmények. Az óvodai élet megszervezése segít a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődésében, a szokás és normarendszer megalapozásában. Ugyanakkor a gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természeti és emberi környezet szépségeire, kirándulások, séták alkalmával ismerje szűkebb és tágabb környezetét, ismerje meg szülőföldjét, tisztelje, szeresse, becsülje azt, kötődjön hozzá. - A gyengébb képességű gyermekek is tűnjenek ki valamiben. Ezért biztosítsunk részükre olyan tevékenységi területet, amihez jól értenek, amiben ügyesek. - Odafigyelés a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, veszélyeztetett, érzékszervi-, érzelmi-, értelmi-, vagy mozgássérült gyermek nevelésére, közösségbe való beilleszkedésére. Valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése is speciális ismereteket, speciális törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a közösségi lét során megtapasztalt együttes élmény ereje biztosíthatja azt az ösztönző légkört, amely hozzájárul a nevelési folyamat eredményességéhez, a gyermeki személyiség kibontakoztatásához. - Az agresszivitásnak nem adunk teret. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága, hogy magatartását érzelmei vezérlik. Az óvodába lépéstől kezdődően egy olyan családias légkör kialakítására törekszünk, amely kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A beszoktatás időszaka alapvetően befolyásolja a gyermek óvodához fűződő későbbi kapcsolatát, éppen ezért a csoportszobákat és a folyosókat barátságossá tesszük, miközben lehetőséget nyújtunk arra is, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései érvényesüljenek. Szülői segítséggel történik a fokozatos beszoktatás. Megengedjük, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó kedvenc játékukat vagy tárgyukat behozzák magukkal. A beszoktatásban nyújtott műszakban mindkét óvónő részt vesz. A dajkával együtt gondosan készítik elő ezt az időszakot. Ez idő alatt az óvodai szokásoknak megfelelően szervezzük a gazdag tevékenykedő életet sok-sok érzelmi megerősítéssel játékos formában, a gyermekek egyéni képességeit, tempóját figyelembe véve. Az otthonosság érzését elősegítjük azzal is, hogy saját tároló helyet biztosítunk részükre, ahová elhelyezhetik rajzaikat, eszközeiket, kincseiket. Az osztatlan csoportban a nagyobb gyermekek segítenek a kisebbeknek az öltözködésnél, gyengédséggel veszik őket körül, szeretettel segítenek az óvodai életbe való beilleszkedésben. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják 22
a gyermekek együttműködését, amiben formálódik az egymáshoz való viszonyuk. Lehetőséget biztosítunk, hogy minél többféle érdeklődésüknek megfelelő tevékenység közül válasszanak. Igyekszünk az egymástól függetlenül folyó tevékenységek, a közös és egyéni foglalkozások és a játék zavartalan feltételeinek megteremtésére. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk a pontos határok megjelölésével. A pozitív társas kapcsolat akkor alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. A bizalom kialakulásában fontos szerepe van az óvónőiknek, aki irányítója, egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapjának tartjuk a feltétel nélküli szeretetet, az egyéni sajátosságokra épülő elvárásokat. Megpróbáljuk érzelmileg megérteni őket. A direkt irányítás helyett kérünk, kérdezünk, mellyel a gyermekek akaratát, igényét nem szorítjuk vissza, hanem ezen a módon más irányba tereljük. A gyermekek viselkedéskultúráját úgy fejlesztjük, hogy példát adunk bátorításból, türelemből, bizalomból. Így a gyermek számára modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak egymással való kommunikációja, viselkedése. A tárgyilagos értékeléssel a gyermek-felnőtt kapcsolatát, viszonyát, érzelmeit is alakítjuk. Leggyakrabban a dicséretet használjuk. 3.6.3. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Félelemkeltés nélkül hívjuk fel a figyelmet a veszélyekre, problémákra. 3.6.4. Beszédkészség fejlesztése Az óvónő a gyermekek előtt személyes példaként áll a tiszta beszédével, a hiteles beszédviselkedésével a nyelvi és a nem nyelvi elemek helyes használatával. Nevelőmunkáját áthatja a gyermekekre való odafigyelés, érzéseik, gondolataik meghallgatása, válaszadás a kérdéseikre, a beszédkapcsolat serkentése. Gyermekeinket arra neveljük, hogy bátran mondják el élményeiket, véleményüket. Elősegítjük a szókincs gyarapodását. Szakember együttműködésével segítjük a beszédhibákkal, szóbeli elmaradással, gátlásokkal küzdő gyermekek fejlődését. A beszédkészség fejlődésével növekszik a gyermekeink tájékozottsága, önkifejezése, amely a környezetével történő érintkezés biztonságát kelti. Tevékenységeik során bátran odafordulnak társaikhoz és a felnőttekhez, gyakorolják a társas viselkedés helyes formáit (köszönés, kérés, 23
megszólítás, stb.). Kifejezik akaratukat, vágyaikat, szükségleteiket, kérdeznek, válaszolnak, meghallgatják egymást. 3.6.5. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén - Szeretik óvodájukat, ragaszkodnak csoporttársaikhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra - A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása - Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival - Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek - Érdeklődnek társaik, barátaik iránt óvodán kívül is - Igényükké válik a tevékenységben való részvétel és együttműködés - Képesek nyugodtan ülni és a megkezdett tevékenységeket befejezni - Meghallgatják egymást és a felnőtteket - Szívesen dolgoznak a közösségért - Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak - Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre 3.7. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés 3.7.1. Az anyanyelvi nevelés Célunk Az anyanyelvi nevelés minden tevékenységi formában jelen van. Az óvónő szemmel kell tartsa azt, hogy beszéde a gyermekekkel és a felnőttekkel minta a gyermek számára. Ugyanakkor az óvodapedagógus keltse fel, tartsa meg, ösztönözze a gyermek beszédkedvét, fejlessze aktív és passzív szókincsét. Hallgassa meg a gyermeket, kérdéseire adjon választ, illetve bátorítsa a kisgyermeket, hogy merjen kérdezni. Válaszai, kérései legyenek igényesek, mintaadóak a gyermeki nyelv alakulása szempontjából. Kerülje a javítgatást. A gyermekek érzelmi-, értelmi-, etikai-, és erkölcsi fejlődésének segítése. A pozitív személyiségjegyek megalapozása, a mágikussággal, csodákkal teli meseélmények segítségével és a rímek csengésével. A természet megszerettetése tudatosan kiválasztott műveken keresztül. A hazánkba települt gyermekek számára is lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Nevelési területenként a beszédkészség fejlesztését kiemeltük. 24
3.7.2. Értelmi nevelés Célunk Az értelmi nevelés és fejlesztés érdekében célunk, hogy olyan jártasságokat, készségeket alakítsunk ki a gyermekekben, amelyek nem csupán az iskolai beilleszkedést könnyítik meg, hanem egész életük során hasznosak és fontosak. Az értelmi fejlesztést három tevékenységi formában valósítjuk meg: - játékban - játékba integrált tanulásban - munkajellegű tevékenységekben (pl. önkiszolgálás). Az értelmi és kommunikációs képességek fejlesztése. Feladat: - tegyük lehetővé, hogy minél sokrétűbb, változatosabb tevékenység során tapasztalatokat szerezzenek az őket körülvevő valóságból, észre vegyek az egyszerűbb összefüggéseket - teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyerekek sokat beszélgessenek, kommunikálhassanak - bővítsük a gyerekek szókincsét - törekedjünk a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására. Az értelmi fejlődés csak a gyerekek aktív közreműködésével képzelhető el a megismerési folyamatban. Az értelmi nevelés a gyermekek kíváncsiságához és érzelmi motiváltságához alkalmazkodik. A gyermek nyitottságára, tapasztalataira, élményeire alapoz, és ezáltal szerezhet további élményeket, tapasztalatokat az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetből. Ezeket a spontán szerzett tapasztalatokat, élményeket rendszerezi, bővíti, és a különböző tevékenységi formákban és élethelyzetekben gyakorolja, továbbá fejleszti képességeit és kreativitását. A célok, feladatok, eredmények integráltan jelennek meg, s a gyermek sokoldalú tevékenységeiben valósulnak meg. Az értelmi nevelés része az anyanyelvi nevelés, mely átfogja az óvodai nevelő munka, az óvodai élet minden területét. 25
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. A személyi feltételek bemutatása A nevelőtestületünk szakmai tudása jó, amely a kötelező és nem kötelező továbbképzések során mélyülni és megújulni fog. Óvónőink nyitottak az új iránt. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvónő és az óvoda minden dolgozójának viselkedése, kommunikációja, bánásmódja, illetve az óvónő és a gyermek, valamint az óvónő és az óvoda dolgozóival való attitűd minta értékű legyen. Az óvodapedagógus személyisége elfogadó, befogadó, támogató, segítő kell legyen a gyermek számára. Az óvónői párok kialakításánál figyelembe vesszük az egyéniségek hasonlóságát, tudásszintjeiket, szakmai gyakorlatuk idejét, egymás kiegészítésének lehetőségét, a módszerekben, célokban való együtt gondolkodás képességét. A szakmai munkaközösségünk évenként váltakozva egy-egy nevelési területtel hangsúlyozottan foglalkozott. Fokozatosan jutottunk arra az elhatározásra, hogy a környezeti nevelést kiemelt témaként kezeljük, melyhez a feltételek biztosítása folyamatos. A szakmai közösségünknek nagy szerepe van a pedagógiai munka tervezésében, lebonyolításában és ellenőrzésében. 2015 szeptembertől fő állású fejlesztő pedagógus segíti munkánkat. Az óvónők munkáját pedagógiai asszisztensek segítik. Dajkáink gyermekszerető, kiegyensúlyozott személyek. Célunk, hogy a szakmai munka igazi segítőjévé váljanak, a dajkaképzésben szerzett ismereteiket bátran alkalmazzák. Az óvodai nevelőmunkához szükséges és egyéb adminisztrációt ellátja az óvodatitkár. A tevékeny óvodai élet egyes szervezési munkáiban is segítséget nyújt. Kertünk és udvarunk egészséges és esztétikus kialakítása a részállású kertész feladata. Figyel a balesetveszély elkerülésére, apróbb javítási munkákat is ellát. Munkáját szívesen tekintik meg a gyermekek, együttműködő a gyermekek kerti munkáinak segítésében. A házias jellegű finom ételek frissen kerülnek az asztalunkra. A Napraforgó Óvoda konyhája biztosítja a háromszori étkezést, figyelembe véve az egészséges táplálkozás követelményeit. Mindezekről gondoskodik a szakképzett élelmezésvezetőnk a Napraforgó Óvodában és a konyha dolgozói. A Szivárvány Tagóvodában előmelegítő konyha működik, melynek az élelmezésvezetője az óvodatitkár. A Pedagógiai programunkat minden dolgozó ismeri és magáénak tekinti. Célunk, hogy az óvoda dolgozói - elsősorban a gyermekek érdekeit figyelembe véve - maximálisan együtt tudjanak működni. Így az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógusok összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 26
4.2. Az óvoda tárgyi feltételei Az óvoda működéséhez, rendelkezni kell a helyi program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Minden berendezésnek, eszköznek alkalmazkodnia kell a gyermek életkorához, szolgálnia kell a gyermek biztonságát, kényelmét, igazodjon testméreteihez, biztosítsa egészségének megőrzését, fejlődését, számára hozzáférhető helyen legyenek. Az óvoda biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. A Napraforgó Óvoda három épületből áll. Az első épületben található a konyha és négy csoportszoba a mellékhelyiségeikkel együtt. Egy különálló épületben helyezkedik el egy csoportszoba a mellékhelyiségével együtt. A kisház szintén hátul helyezkedik el, mely szükség híján több funkciót lát el. A csoportszobák méretei különbözőek. Egy egy csoportszoba 48 m 2, 26 m 2, két csoportszoba 41 m 2, egy csoportszoba pedig 45.90 m2 alapterületű. Minden csoporthoz egy mosdó helyiség tartozik 4 db WC-vel, 2-3 db mosdókagylóval. A keskeny öltözőfolyosók közül az egyiken két csoport öltözködik. Főzőkonyhánk 37.6 m2, az élelmezésvezetői szoba 5 m2. Egy 4 m2-es öltöző és zuhanyozó áll a konyhai alkalmazottak rendelkezésére. Pincénk 41 m2, amely raktározó helyiség, egy kis spejz szolgálja a konyhát 5.28 m2-rel. Az óvodavezető egy 9 m2-es irodahelyiségben dolgozik, amely könyvtárként is funkcionál. A régi kisház, több funkciót is betölt (logopédiai foglalkozások, orvosi szoba rész, szertár, mosókonyha, öltöző). 2011-ben kialakítottunk egy nevelői szobát. Az óvodai nevelés eszközrendszerét az elhasználódás mértéke szerint pótoljuk. Berendezési tárgyaink lecserélődtek (asztalok, székek, szekrénysorok). Lehetőségeinkhez képest biztosítjuk a gyermekek kényelmét, amit a zsúfoltság korlátoz. Az intézmény komfortja nem megfelelő, külső-belső esztétikája alakulóban van, fejlesztése anyagi lehetőségekhez, alapterülethez mért. A hiányosságok pótlásával megoldódna a megfelelő munkakörnyezet biztosítása közalkalmazottjaink számára. A felújítások folyamatosan történnek, melynek mértékét a szűkös anyagi lehetőségek és a helyhiány szabják meg. Felújításra került a konyha. Az óvoda udvara 1070 m2, kicsi a mindennap bejáró gyermeklétszámhoz viszonyítva, az egy gyermekre jutó alapterület 7.98 m2. Az udvaron 1 db 9 m2-es tároló helyiség biztosítja az udvari játékok, kerti szerszámok elhelyezését. 27