A gyógyszerallergia és intolerancia a gyakorlatban Dr. Lukács Andrea
AE (Adverseevent) Adverz esemény: adott gyógyszerkészítmény alkalmazása kapcsán jelentkező kellemetlen tünet, amely nem feltétlenül áll oki összefüggésben a készítmény alkalmazásával Kedvezőtlen vagy nem szándékolt jel(beleértve az abnormális laborértékeket) Tünet vagy betegség, mely időszakosan a gyógyszer alkalmazásához társul
ADR (Adversedrugreaction) Adverzgyógyszerreakció: adott gyógyszer alkalmazásával összefüggő, káros és nemkívánatos hatás,amely normál dózisok terapiás, profilaktikus, diagnosztikus ill. fiziológiás folyamatokat módosító alkalmazása során jelentkezik. Oki összefüggés a gyógyszer és az adverz esemény között legalább lehetséges, vagyis az összefüggés nem zárható ki
ADR felosztása A típus Dózisfüggő Előre megjósolható Pl. túladagolás, farmakológiai reakciók B típus Dózisfüggetlen Előre nem megjósolható Káros Nem szándékolt Pl. gyógyszertúlérzékenységi reakció (DHR)
DHR (Drughypersensitivityreaction) Gyógyszertúlérzékenységireakció: gyógyszerkészítmények(ható-vagy vivőanyag) adverz hatásai, melyek klinikailag allergiára hasonlítanak Gyógyszerallergia (Drugallergy) Olyan DHR, amelynél definitív immunológiai mechanizmus szerepel (gyógyszerspecifikus antitest vagy T sejt) Klinikai megjelenés alapján a gyógyszerallergia nem különböztethető meg a gyógyszertúlérzékenységi reakciótól!
Gyógyszerallergia az adverz események között A fő különbség adverzesemény és adverzgyógyszerreakció között, hogy az oki összefüggés gyanítható az utóbbinál, de nem szükséges az előzőnél. Ebben a megközelítésben az adverz gyógyszerreakció része az adverz események jelentéseinek. Dal Pan, G. J., Lindquist, M. and AE A típus ADR DHR Gelperin, K. (2012) Postmarketing Spontaneous Pharmacovigilance Reporting Systems, in Pharmacoepidemiology, Fifth Edition (edsb. L. Strom, S. E. Kimmel and S. Hennessy), Wiley-Blackwell, Oxford, UK. Gyógyszerallergia Btípus
Gyógyszertúlérzékenységireakciók (DHR) klinikai felosztása időbeli lefolyás alapján Azonnali típusú DHR (urticaria; angioödéma; rhinitis; conjunctivitis; bronchospazmus; git tünetek-hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom; anaphylaxia; anaphylaxiás shock Nem azonnali típusú DHR (késői urticaria; maculopapulosusexanthema; fix exanthema; vasculitis; TEN; Stevens-Johnsonsy;DRESS; AGEP; SDRIFE; belső szervek bőrtünet nélkül
DHR időbeli lefolyása
Gyógyszerallergiák felosztása immunológiai mechanizmus alapján
Diagnózis felállítása gyógyszerallergia gyanú esetén Anamnézis Klinikai kép Rutin labor (vérkép pl. agranulocytosis, eosinophilia, májenzimek pl. DRESS) Szövettan (HE festés) Diagnózis gyanútól függően DIF (pl. gyógyszer indukált SCLE), immunszerológia(pl. hiszton ellenes at) Mikrobiológiai tenyésztések, posztinfekciós vizsgálatok feltételezhetően infekció indukált kórképekben ( pl. EBV szerológia amoxicillin rash gyanúja esetén)
Gyógyszerallergia igazolása Anamnézis In vitro vizsgálatok 1) Allergénspecifikus IgE vizsgálat 2) Triptáz-szint meghatározás 3) Basophil aktivációs teszt 4) Lymphocyta transzformációs teszt 5) ELISPOT In vivo vizsgálatok 1) Prick teszt 2) Intradermális teszt 3) Epicutan teszt 4) Gyógyszerprovokáció
Gyógyszerallergia igazolása a gyakorlatban Tünetek szanálódása után, de időben közel az adverz eseményhez (általában 6 hét-6 hónap pl. epicutan vizsgálatnál) A meglévő immunmemória vizsgálatával in vitro/in vivo Megváltozott immunológiai állapot kerülése (pl. szteroid-és antihisztaminkezelés, citosztatikumalkalmazása, terhesség, bőrtesztnél napozás utáni állapot) Diagnosztikus tesztek kiválasztása az adverzeseménynél felállított diagnózis/coombs-gellséma alapján (pl. anaphylaxia, SJS/TEN invivo tesztek kerülése, I. típusú reakciónál specigevizsgálata, maculopapulosus/fix exanthema esetén epicutan tesztelés)