1. Vasúti csoportosítás-nyomtávolság szerint. Keskeny nyomtávolság (600-1067mm) Alkalmazási terület: domb-, hegyvidékek erdei vasútvonalak Normál nyomtávolság (1435mm) Alkalmazási terület: áru és személyszállítás A világ vasútvonalainak 64% Széles nyomtávolság (1435mm feletti tartomány) Alkalmazási terület: a volt szovjet tagállam Spanyolország 2. Vasúti csoportosítás-jelentőségük szerint A fő vagy nagy vasutak: Ezek országos jelentőségűek. Pl. MÁV, 1-es fővonal Helyi érdekű vasutak: Egyes városok vagy vidéki településeit szolgálják ki. Pl. Mátra vasút, Gyöngyös és Mátrafüred közt. Kis vagy gazdasági vasutak: Jellemzően keskeny nyomtávolságú vonalak. Pl. Balatonfenyves. Korlátozott közforgalmú vasutak: Korlátozott mértékben bonyolítanak le, személy és áruforgalmat. Pl. Széchényi-hegyi gyermekvasút. Ipari vasutak: Vállalati tulajdonban lévő vonalak, áruforgalom lebonyolítására használják, és bekapcsolódhatnak az országos vasúthálózatba. Pl. Audi Elővárosi vasutak: Nagyobb városok peremkerületeit kapcsolja be a városi közlekedésbe. Pl. budapesti HÉV Városi gyorsvasutak: Általában a városon belüli forgalmat bonyolítanak le, ritkán az elővárosit is. Pl. Metró Városi közúti vonalak: Adott város személyforgalmát bonyolítják le. Pl. Villamos 3. Az Alépítmény. Az alépítmény alatt értjük, a töltéseket, a bevágásokat, a hidakat, az alagutakat, és átereszeket. Szerepe: A vasúti pálya nem tudja nagyon gyorsan követni a terepváltozásokat, és azt a célt szolgálja az alépítmény, hogy ezt megoldja. Töltés: A vasúti pályát, a terepszint felett akarjuk vezetni. Bevágás: A vasúti pályát, a terepszint alatt akarjuk vezetni. Híd és alagút: Ha a töltések nagyságát és a bevágások mélységét nem lehet már biztonságosan növelni, ezekben az esetekben kell hidakat, alagutakat, viaduktokat alkalmazni. Áteresz: Csapadék, vízelvezetés céljából alkalmazzák.
4. Szelvényezés. A vasúti pálya, 100 méterenkénti szakaszokra osztása. A páros szelvény a jobb, míg a páratlan szelvény a bal oldalon található. Különféle épületek, létesítmények, balesetek helyét határozzuk meg a szelvénykövek segítségével. 5. Felépítmény. A vasúti pályának azon része, amely közvetlenül viseli a jármű tömegét, vezeti a jármű kerekét, és minél nagyobb felületen adja át a terhelést, az alépítménynek. Részei: Sín, aljzat, sínlekötés, ágyazat. 6. A sín felépítése. 7. Aljzatok típusai. Magán aljas alátámasztás: A sínt vasbeton kockákra helyezik. Hossz aljas alátámasztás: Ennél a típusú aljzatnál, az aljzat a sínszál alatt párhuzamosan fut. Hátránya, hogy nehéz tartani a nyomtávolságot, javító műhelyekben használják.
Keresztaljas alátámasztás: a leggyakrabban használt sínalátámasztás, amelynél az alj a 2 sínszál alatt keresztbe helyezkedik el. Viszonylag könnyen tartható vele a nyomtávolság. 8. Sínlekötés szerepe, típusai Meg kell akadályozni, hogy a sín bármely irányba kimozduljon, biztosítsa a nyomtávolságot, és a síndőlést. Típusai: Hevederkötések Olyan vízszintes sínösszekapcsoló szerkezet, amely segítségével, a síneket hosszirányba egymással összekötik. Ennél a típusnál a sínszálak tágulhatnak és szűkülhetnek. 9. Az ágyazat. Anyaga: éles törésű időtálló kőzet, zúzott kő, bazalt, kavics, teljesen kiégetett szénsalak. Feladatai: Rugalmas alátámasztás A terhelés átadása az alépítménynek Az aljak elmozdulásának megakadályozása A túlemelés kialakításának megvalósítását segítse elő 10. A vasúti pálya túlemelése. Értelmezése: Íves vágányszakaszokon, a két sínszál magassága különböző, a kanyarban két erő hat a kerékre (gravitációs és centrifugális) így a sínlekötése gyors elhasználódása, kényelmetlen utazás, szélsőséges esetekben járműkisiklás fenyegeti a szerelvényt, ezért van szükség a vasúti túlemelésre. 11. A vasúti teherkocsik csoportosítása, 1-1 jellemző árút megemlítve. Fedett kocsik: élőállat, szemes áru Nyitott kocsik: ömlesztett áru, darabos küldemények Pőre kocsik: sínek, kötegelt darabáruk Tartály kocsik: aceton, gázolaj, liszt Hűtő kocsik: fagyasztott, illetve fagyérzékeny termékek szállítása Egyéb (különleges építésű) kocsik 12. Közúti szabályozás hálózati feladat szerint
Főutak: Az egész ország területét érintik, távolsági vagy nemzetközi forgalom ellátás. Elsőrendű főutak: Nemzetközi jelentőség. Alsóbb rendű főutak: Kisebb távolságú. Másodrendű főutak: Kisebb jelentőségűek. Összekötő utak: Főutakat kapcsolnak össze. Bekötő utak: Legalacsonyabb rendű utak Állomáshoz vezető utak: Vasút, hajóállomásokat, és reptereket kapcsol be az országos utakba. 13. Közúti szabályozás Forgalom összetétele szerint Gyorsforgalmi utak: Autópályák, és autóutak, kizárólag gépjárművek közlekedésére. Autópálya: Irányonként legalább kétsávos, leálló sávval ellátott közút, amelyen sínbeli vasúti közúti, illetve gyalogos kereszteződés nem megengedett. Fél autópályák: Az autópálya első ütemében kiépülő egyik pálya kétirányú forgalom van, külön szintű csomópontokkal. Autóút: Kettő vagy több sávos út, amelyet vasúttal külön szintben, más utakkal szintben keresztezhet. Vegyes forgalmú utak: Az úthálózat nagyobbik része, itt lassabb járművek is közlekedhetnek (Kerékpár, gyalogos) 14. A közúti pálya vonalvezetése Feladata, a járművek vezetése az adott pályaszakaszon, a vonalvezetés kialakításakor, több szempontra kell figyelni, Ω illeszkedjen a környezetbe Ω veszélyes helyeket időben észleltesse Ω a vezetők figyelmének fenntartására kell figyelni 7. Közúti járművek felépítése Három fő szerkezetből áll> kocsi test, futómű, hajtómű 8. Közúti járművek csoportosítása Többnyomú a, limusine b, coupé c, cabriolet d, rodster e, mikrobusz f, tehergépjárművek g, különleges haszongépjárművek h, autóbusz
9. Négyütemű Ottó motor felépítése és működési elve: Szívó-, kipufogó szelep Sűrítési térfogat Szívócső. kipufogócső Felső holdpont Lökethosszúság A henger átmérője Dugattyú Hajtókar Alsó holdpont Forgattyús ház Forgattyútengely 1. Az első ütem a szívás. 2. A második ütem a sűrítés, kompresszió 3. A harmadik ütem a terjeszkedés munkaütem 4. A kipufogás a negyedik ütem a terjeszkedési ütem végén kinyit a kipufogó szelep