ÜZLETI JELENTÉS Tarcal, 2016. március 04. Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet Cg.: 05 02 000269 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 6 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 8 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 9 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 10 6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 10 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 10 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS 39 11 9. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA 11 1. sz. melléklet: Főbb mutatók 15 2. sz. melléklet: Betétállomány 16 3. sz. melléklet: Hitelállomány és forgalom 17 4. sz. melléklet: Lejárati összhang elemzése 18 5. sz. melléklet: Követelések lejárat szerint 19 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása 20 2
1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A 2014-es meglepetésszerűen kedvező és az EU élmezőnyébe tartozó gazdasági növekedési évet követően felerősödtek a viták, hogy a hazai gazdaság teljesítményét mennyiben határozzák meg egyedi tényezők, mekkora növekedésre lehet számítani azok kifutásával, továbbá az EU-támogatások nélkül valóban erőtlen lenne-e a növekedés, és egyáltalán: mekkora lehet a potenciális növekedési ráta, lehet-e azon javítani, vagyis összességében fenntartható-e a jelenlegi növekedés? A 2014-es növekedést több egyszeri tényező kedvező együttállása is támogatta, míg a 2015. évi növekedési ütem már lassulást mutat az előző évhez képest. A széleskörű konszenzus szerint a 2007-2013-as EU ciklus lezárását követően 2016-ban elkerülhetetlen a további lassulás az EU források átmeneti visszaesése miatt. 2017-ben ugyanakkor a várhatóan felfutó 2014-2020-as támogatások újra élénkíthetik a hazai gazdaságot, így felmerül, hogy az eddigi növekedés volt átmeneti vagy a várható lassulás az. A mezőgazdaság hektikus alakulása szintén hozzájárul az átmeneti gyorsulásokhoz és lassulásokhoz. Ismert, hogy a 2014-es évet részben az egyes mezőgazdasági termények rekordtermése támogatta, az idei évi hőhullám remélhetőleg egy egyszeri hatása ezzel szemben rontotta az idei növekedési kilátásokat, a mezőgazdaság visszahúzó hatása nélkül a GDP növekedése kényelmesen meghaladhatná a 3 %-ot, ami a régiós versenyben sem lenne szégyellnivaló. Felmerül az a kérdés is, hogy a 2015-ben a GDP 6 %-át bőven meghaladó EU-s támogatás kifizetése vajon gyorsabb növekedést indokolna-e, és hogy enélkül valóban vérszegény lennee a növekedés. Ez a leegyszerűsítés azonban elfedi azt, hogy a támogatások nem kis része az importot növeli, a lehívások jó része az EU támogatások kedvezőtlen szerkezete miatt egyáltalán nem, vagy nem támogatja tartósan a növekedést, valamint hogy az éves alapú gazdasági növekedést az előző évhez viszonyított támogatások növekedése befolyásolja. A növekedés persze lehetne gyorsabb is, azonban a növekedést korlátozza, hogy a hazai gazdaság szereplői még mindig mérlegkiigazítási üzemmódban működnek. Az előző évtizedben fenntarthatatlan mértékben elszaladt a hazai szereplők adósságállománya. Mivel ehhez nem állt rendelkezésre megfelelő hazai forrás, elkerülhetetlen volt a devizahitelek mint külső forrás megjelenése. A mérlegkiigazítás így a válság első éveiben létfontosságú volt, amely azonban feltehetően már igen előrehaladott állapotba került, amit az is tükröz, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona történelmi csúcsra emelkedett, meghaladja a régiós átlagot, valamint a bankok hitel/betét mutatója is 100 % alá süllyedt. A reálbérek és foglalkoztatás növekedése mellett a devizahitelek rendezése mérsékelheti a háztatások óvatossági megtakarítási megfontolásait, így a következő években a többlet reáljövedelem egyre nagyobb hányadát fordíthatják fogyasztásra, beruházásokra. A reálbérek növekedését az szja várható további csökkenése, a lakossági beruházások élénkülését a tartósan alacsony kamatkörnyezet és a lakásáfa csökkentése is támogathatja. A külső finanszírozási képesség a 2015-ben várható rekordértéke után kissé csökkenhet, de tartósan magas maradhat, amely hozzájárul a nettó és bruttó külső adósság igen gyors mérséklődéséhez. Az évized végére pedig hazánk nettó hitelezővé válhat, ami példa 3
nélküli, radikális változás lenne a haza gazdaság történetében. Így nem csupán a sérülékenység csökken, a hazai deviza is a menedékdevizák közé tartozhatna. Igen kedvező folyamatok látszanak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2015 harmadik negyedévében a GDP 0,8 %-át tette ki, ennek köszönhetően az egy évre visszatekintő finanszírozási igény 0,6 % volt. Mind a harmadik negyedévben elért többlet, mind a négy negyedéves kumulált rendkívül alacsony finanszírozási igény rekordnak tekinthető. Mivel az első három negyedévben mindössze 0,2 %-os GDP arányos hiány keletkezett, igen nagy a valószínűsége, hogy 2015-ben a tényleges hiány messze elmarad a tervezett 2,4 %-tól, így a hiány jelentős negyedik negyedéves megugrása mellett is jóval 2 % alatti hiányra számítunk. Az igen kedvező bázis, valamint a folyamatok növekvő adóbevételek, csökkenő kamatkiadások várható folytatódása miatt a következő években jelentős mozgástér keletkezhet további adócsökkentésekhez, amelyek támogathatják a középtávú növekedést, egyes szektoradók csökkentése pedig javíthatja az üzleti bizalmat, beruházási hajlandóságot is. Mindezt a hiány romlása nélkül. A csökkenő külső adósság, mérséklődő sérülékenység, kedvező államháztartási folyamatok végül a hazai adósság felminősítéséhez vezethetnek, ami tovább csökkentheti a kockázati felárakat, így a kamatkörnyezet is tartósan alacsony maradhat. Összességében tehát megállapítható, hogy már jelen vannak a magyar gazdaság növekedését fenntarthatóvá tevő tényezők. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk 2015-ben is. 2015. év folyamán a vállalkozói hitelek iránt csökkent a kereslet, ezzel együtt a lakossági ügyfélkörünk hiteligénye is jelentősen csökkent, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a 2015. üzleti évben a kamatok további csökkenése. A jegybanki alapkamat öt alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2015-ben a betétkamatait kettő alkalommal, a hitel kamatait a referencia kamatokhoz meghatározott hitelek esetében szintén változtatta a szerződési feltételek szerint. A magánszemélyek részére nyújtható pici kamatozású lakáscélú és nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására nyújtott hitelek esetében március hónaptól a hitel kamata 6 havi BUBOR és 6 % kamatfelárban lett meghatározva. Az integráción belül a Takarékbank által kidolgozott egységes termékként a harmadik negyedévben a Takarék Személyi Kölcsön kamatát a 3 havi BUBOR és 9,58 %-tól 12,58 %- ig kamatfelár mellett kínáltuk ügyfeleinknek. A harmadik negyedévtől elérhető az ügyfelek részére az új CSOK megelőlegezett támogatás. A takarékszövetkezet 2015. évre a Takarékbank elvárásait is figyelembe véve azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 35,01 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 213 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés 4
biztosítása, új szervezeti rendszer kialakítása, az új szabályzatok előírásainak való megfelelés problémájának kezelése, a bankbiztonsági követelményeknek való teljeskörű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, határozta meg portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a kamatszínvonal általános csökkenését, amely azt jelentette, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni kellett, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. 2015 márciusától a Takarékbank ügynökeként befektetési termékek értékesítését is bevezette Takarékszövetkezetünk. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában 2015. évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 101,4 %-át, amely az előző évhez növekedést jelentett. Az adatok azt mutatják, hogy a folyószámla betétek növekedése közel 30 %-os volt, ezzel szemben a lekötött betétállománynál 10,5 %-os csökkenés következett be 2015. év végére. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél rosszabb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 305 millió Ft-tal csökkent, míg a betétállomány 69 millió Ft-tal emelkedett. A hitelkihelyezések 18,2 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 81,8 %-át a vállalkozói körnek folyósítottuk. A folyószámla hitelfolyósítások esetében az engedélyezett keretet vettük figyelembe. A szövetkezet adózás előtti eredménye Takarékszövetkezetünknél 2015-ben 1.453 eft volt, amelyből a hitelezetek különadója 1.195 eft-ot tett ki. Ezen eredmény egyben a saját tőkét - figyelembe véve a küldöttgyűlés döntését is 252 efttal növelte. A keletkezett "friss pénz" lehetővé tette a gazdálkodás stabilizálását, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek "túlteljesítését". A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje 545.737 eft-ra emelkedett, amely 188 eft-os növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőkemegfelelési mutató 1 egy év alatt 26,72 %-ról 30,24 %-ra emelkedett, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet. A SREP által meghatározott fizetőképességi mutató decemberben megegyezett a törvényi mutatóval, mivel a Takarékbank által kiadott Tőkemegfelelési Módszertani Szabályzat alapján a tagintézményeknek egyedi 1 Az un. I. Pillér alatti 5
szinten nem kell alkalmazniuk az MNB által előírt követelményt. Az MNB az Integráció egészére ír elő SREP többlet-tőkekövetelményt. A szövetkezet 2015. évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került az ügyfelekkel szembeni követelések tételeknél. A céltartalék képzés során a függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék 26 eft-ról, 27 eft-ra növekedett. Általános kockázati céltartalékkal nem rendelkezett szövetkezetünk. A törvényileg előirt általános tartalék is megképzésre került. A takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük: - Számítástechnikai gépek cseréje (számítógép, nyomtató) - Kamerarendszer bővítése egy kirendeltségen - Szennyvízrendszerre való csatlakozás illetve közmű hozzájárulás két kirendeltségen. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is - növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében csökkent. (1 sz. melléklet szerint) Ennek oka az, hogy a működési költségeket sikerült jelentősen, 29.711 eft-tal csökkenteni, de a kamatkülönbözet 49.294 eft-tal volt kevesebb a bázis időszakhoz képest. A jutalék és díjbevételek előző évhez képest 25.214 eft-tal emelkedtek, még a fizetett jutalék- és díjráfordításoknál 5.827 eft-os növekedés következett be. Az értékvesztés képzés és visszaírások eredményeképpen 23.552 eft-tal (figyelembe véve a behajthatatlan követelés leírását) növelte a takarékszövetkezet eredményét. A takarékszövetkezet személyi jellegű ráfordításait 13,4 %-kal, közel 30 millió forinttal csökkentette 2015-ben az előző évhez viszonyítva. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában 0,1 %-os volt, mivel minimális 258 ezer forintos adózott eredményt sikerült csak elérni Takarékszövetkezetünknek. Az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 1,1 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 7,3 %-os színvonalat ért el, ami 1,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a bázisban. A bevételek jelentős részét a kamatbevételek adják szövetkezetünknél, mivel a jegybanki alapkamat jelentősen csökkent az elmúlt évben, ennek következménye a bevételek csökkenése, a mérlegfőösszeg viszont a betétállomány növekedésének is köszönhetően emelkedett. 6
A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet - jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a hitelnyújtás intenzitása jelentősen csökkent. A takarékszövetkezet az év folyamán 430 millió Ft (a folyószámlahitel esetében csak az új szerződéssel korrigált folyósítás figyelembe vételével) hitelt nyújtott. A bázis időszakban a korrekciós hitelfolyósítás szintén alacsony volt, 447 millió forintot tett ki. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereséget nem lehet kifejezni százalékban, bázis időszakbank is csak 0,1 %-os volt a mutatószám. A saját tőke arányos nyereség 2015- ben szintén nulla az alacsony eredmény miatt, mivel számokban kifejezve az adózott eredmény 258 eft, saját tőke 546.001 eft a tárgyidőszak végén. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarzs ellenére a pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége 82,4 %-os szintet ért el, ami a bázishoz viszonyítva 4,2 százalékponttal magasabb, mivel a kamatbevételek csökkenése 23,2 %-os volt, viszont a fizetett kamatok csökkenése még ennél is magasabb szintű volt, 38,1 %-os. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2015-ben 0,4 %, amely az év eltelt időszakában is csökkenő tendenciát mutatott. A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2015-ben 4,16 % volt, ami 0,91 %-ponttal alacsonyabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága - mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett - alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérlegfőösszeg a saját tőke 10,5-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképességi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 30,24 %. Ennek egyik tényezője a szavatoló tőke szinte változatlan maradt (188 eft-tal emelkedett), ugyanakkor a korrigált mérlegfőösszeg, a mutató nevezője 14,3 %-kal csökkent, így növelően hatott a mutató alakulására. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4,5-ről 5,4-ra emelkedett, ami magasnak mondható, és az eredményes gazdálkodást már hátrányosan befolyásolja. A Takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és a jövőben is elsődleges célja a likviditási problémák megelőzése, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A Takarékszövetkezet 2015-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatói is. 7
A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 15,4 %-os. Ezen mutató nem veszi figyelembe a bankközi betétállományt, amely jelentős súlyt képvisel a mérlegben, és bármikor felmondható. A hitelek a betétek %-ában 22,8 %-ra csökkent a bázis 29,4 %-ról. Ennek oka, hogy mind a vállalkozói körben, mind a lakossági körben csökkent a hitelek iránti kereslet. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2015-ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4.sz melléklet) A hitelportfolió minősége javult, amelyhez hozzájárult a konzorciumban kihelyezett hitel leírása is. Hatékony intézkedéseket tettünk a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. A hitelveszteségi ráta 1,02 %-os volt a tárgyidőszak végén, mivel leírásra került 52 millió forint követelés. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 66,7 %, ami 2014. december 31-én 67,3 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított értékvesztés arány 2,8 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelésének megalapozottságát. (5.sz.melléklet) A különböző hatékonysági mutatók csökkentek a tárgyidőszakban, mivel a kamatszint és a hitelállomány folyamatos csökkenése a jövedelmezőség csökkenését eredményezte. A bevételarányos költségszínt 68,8 %, ami 0,5 %-ponttal haladta meg a bázist. Az eszközarányos költségszint 5 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója elmaradt a tervezettől. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) Lényeges portfolióváltozás nem történt. b) Tovább folytatódott az alacsony kamatrés színvonal. c) A hitelállomány csökkenése tovább folytatódott, viszont a hitelek minősítése javulást mutatott. 8
4. Várható fejlődés A Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció a közös üzleti célok elérése érdekében közös tervezési és visszamérési struktúrát alakított ki Takarékszövetkezetünkkel a 2016. évi üzleti tervezés és a középtávú tervezés terén. Figyelembe véve a Takarékbank elvárását 2016. évre nem tervezett eredményt, a hitelek bővülésével és a betétállomány csökkenésével számolt Takarékszövetkezetünk. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett - jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A gazdasági növekedés 2016-ban kissé lassul, főként a beruházások enyhébb visszaesése miatt (rendelkezésre álló EU-források átmeneti csökkenése). Tranzakciós alapon azonban mind a vállalati, mind a lakossági hitelnyújtás növekszik. A lakosság jövedelme a reálbér-növekedés és a foglalkoztatási helyzet javulása miatt bővül, így a növekedés motorja a fogyasztás lesz, de a lakosság megtakarításainak növekedése is dinamikus marad. Az alacsonyabb kamatkörnyezetben a magasabb hozamot biztosító, de még viszonylag alacsony kockázati szintű pénzügyi eszközök (állampapírok, befektetési jegyek) felhalmozásában jelentkezik. A külső egyensúlyi helyzet javulása és az államháztartási hiány csökkenése jelentősen javítja a magyar pénzeszközök iránti befektetői bizalmat; a forint 2016 folyamán enyhén felértékelődhet, de a külső környezet kockázataira tekintettel nem várjuk, hogy a 300-as szint alá erősödjön az euróval szemben. Bázishatások ugyan felhúzzák 2016 elején az inflációt, de a középtávú inflációs cél (3 %) meghaladása jövőre semmiképpen nem várható, így az MNB tarthatja a jelenlegi rekordalacsony szinten (1,35%) az alapkamatot, akár 2017 közepéig is, ehhez igazodva a betétiés hitelkamatok is alacsonyak maradnak. Bár tranzakciós alapon mind a lakosság, mind a vállalatok növelik 2016-tól hiteleiket, 2017-ig még a vállalati szektor is nettó megtakarítói pozícióban marad, a lakosság nettó megtakarítói pozíciója pedig tartósan meghaladja a GDP 5%-át. 2016-ban a lakossági megtakarítások piaca viszonylag enyhébben emelkedik (+1,9 %), mert a korábbról elhalasztott fogyasztás a jövedelmi helyzet javulásával felerősödik, így az alacsonyabb GDP-növekedés mellett valamivel kisebb arányban takarít meg a lakosság. Az állampapírok növekednek a legdinamikusabban a háztartások pénzügyi eszközei között, mivel kedvező hozamot biztosítanak. A befektetési jegyek állománya is gyarapszik, de valamelyest kevésbé, mert csak a nagyobb kockázatúaknál van kilátás érdemi hozamtöbbletre. A betétállomány csak 2017-től, a kamatszint várható emelkedésétől kezdve fordul ismét növekvőbe, addig csökken. A biztosítási jellegű termékek vonzereje növekszik, de csak igen fokozatosan. Feltételezzük, hogy a magyar lakossági állampapírokra fizetett prémium érdemben nem csökken 2016-ban. A bankok elszámoltatását követő nagy 2015. évi csökkenést követően 2016-ban állományi szinten még stagnál a jelzálog-piac. Az új folyósítások ugyan dinamikusan növekednek, de ez csak a még mindig magas törlesztések ellensúlyozására elegendő jövőre. Piaci oldalról az ingatlanárak emelkedése, szabályozói oldalról a fair banking szabályok által támogatott alacsony kamatszint is növelheti a hitelfelvételi kedvet. A fogyasztási hitelek piaca 2016-ban még zsugorodik (közel 4 %-kal), utána is csak lassan pörög fel. 9
Különösen a gépjárműhitelek alakulása jelentős visszahúzó erő, de az áruvásárlási hitelek is csökkenő pályán maradnak. Ezekkel szemben a személyi hitelek és a folyószámla-hitelek (ezek között a kártyahitelek) körében várható jelentősebb bővülés. 2016-ban a vállalati hitelállomány növekvőbe fordul. Ugyan még mindig magasak a törlesztések, amiket a régebbi kondíciójú hitelek előtörlesztése is felgyorsít, de az MNB további programokkal segíti a vállalati hitelezést. Kivezetésre kerül ugyan az NHP, 600 milliárdos meghirdetett kerettel azonban bevezetésre kerül az NTP (Növekedéstámogatási Program), míg a bankokat a PHP (Piaci Hitel Program) elemeivel ösztönzi a jegybank a vállalati hitelezés bővítésére. Továbbra is prioritást élveznek a KKV-k, amelyek az NTP-n túl 700 milliárd forintnyi visszatérítendő támogatáshoz is jutnak, ami viszont valamelyest tompítja a banki hitelforrások bővülésének ütemét. Ebben a szegmensben várható a legélesebb verseny a bankok között 2016-ban. Összességében az MNB programjai segítségével a jövő évben kiugró lehet az új vállalati hitelfolyósítás, és ez segíthet növekvő pályára állítani a vállalati hitelállományt. A vállalati betétek állománya eleinte enyhébben növekszik, csak 2017-től, a kamatszint növekvőbe fordulásától várható érdemi növekedés. 2016-ban a folyószámla-betétek állománya nő ugyan, azonban főként a lekötött rövid betétek terhére, kisebb részben a tranzakciós alapon már növekvő hitelezés hatására. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet nem rendelkezik veszélyes hulladékkal és környezetre káros anyagokkal. A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. A nyomtatók, fénymásolók festékpatronjait illetve toner kazettáit cseréljük, tehát az üresek átadásra kerülnek a beszállítók részre újratöltésre. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2015-ben 45,4 fő volt, ami 0,6 fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A megnövekedett központi feladatok ellátása érdekében létszámbővítésre került sor a központi aktív üzletág területén. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek, az aktív dolgozók, nyugdíjasok illetve tisztségviselők a részjegy állomány 66,4 %-ával rendelkeznek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 10
8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 2014.12.31 2015.12.31 I. Pénzügyi eszközök 5 295 833 5 345 138 101 % a) Pénzeszközök 261 873 176 001 67 % b) szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 4 985 530 5 120 707 103 % 0% 48 430 48 430 100% 4 801 749 4 884 786 102 % 4 801 749 4 884 786 102 0% 9. Kockázatkezelési politika a.) Takarékszövetkezet kockázati stratégiája Az Szhitv. 3 1. (5), a CRR 4 10. cikke, valamint az MNB H-JÉ-I-209/2014. számú egyedi mentesség megállapításáról szóló határozata értelmében a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció (Integráció) egyetemleges felelősségvállalási körbe tartozó tagintézményei, az 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 3 Szhitv. - 2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról 4 CRR. - Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról 11
egyetemleges felelősségvállalás egyedileg, a Takarékbank Igazgatósága által meghatározott kezdő időpontjától 5 mentesülnek a prudenciális követelményeknek való egyedi megfelelés alól, a prudenciális előírásoknak az Integrációnak konszolidált alapon, csoport szinten kell teljesítenie. A Hpt. 6 97. -a (A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása) előírja, hogy a hitelintézetnek megfelelő folyamatokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a kockázatai fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét folyamatosan fenntartsa. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának (Internal Capital Adequacy Assessment Process, ICAAP) keretében ki kell alakítani azokat a szabályzatokat, amelyek alapján az Integráció mind a tagintézményei egyedi szintjén, mind összevont alapon meghatározza a szavatoló tőkéjét, a tőkekövetelményét, illetve a tőkemegfelelését. A hitelintézeteknek az 1. Pillér 7 keretében meghatározott szabályozói tőkekövetelményen túl a 2. Pillér 8 keretében saját belső eljárásuk szerint is kell tőkeszükségletet számítaniuk. Az 1. pillér alatti, szabályozó tőkekövetelmény megállapítására vonatkozó előírásokat 2014. január 1-től a CRR tartalmazza. A kockázatok 2. pillér alatti kockázatainak megállapítására és számszerűsítésére az MNB ICAAP/ILAAP útmutatója 9 ad iránymutatást. A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket szintén az Integráció szintjén kell teljesíteni. A Takarékbank a CRR-rel összhangban elkészítette a szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályzatot, a Tőkemegfelelési Módszertani Szabályzatot, amely a tagintézmények részére egyedi szinten, illetve az Integrációra konszolidált szinten teljesítendő szabályokat is magában foglalja. Az Integrációt mérete és rendszerkockázati jelentősége miatt az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a 2014. november 25-i döntésével komplex SREP alá tartozó csoportnak minősítette. Integráció egésze pénzügyi helyzetének bemutatásakor, az MNB által a prudenciális konszolidáció módszerét meghatározó H-EN-I-832/2014. számú határozata szerint, a teljes körű bevonás módszerével kell figyelembe venni a prudenciális konszolidáció során. Ezek alapján a tőkemegfelelési számításokat a következőképpen kell alkalmaznia az Integrációnak és az Integráció tagintézményeinek: A Szövetkezeti Hitelintézetnek egyedi szinten az SZHISZ által a Tőkemegfelelési Szabályzat 10 szerint egyedileg előírt belső szavatoló tőke szintet kell az egyedi szintű, csak az Integráción belül értelmezett belső szavatoló tőkéjével fedeznie, amely legalább a minimális szabályozói tőkekövetelménnyel egyenlő (1. pillér szerinti 8 %). Az SZHISZ által megállapított egyedileg elvárt belső szavatoló tőke szint 1. pillér plusz addicionális tőkeelőírás alapján határozható meg. 5 A Takarékbank Igazgatósága a 2014.12.04-én hozott IG(3)-16/3/2014. sz. határozattal zárta le a folyamatot, ekkor vált teljessé az egyetemleges felelősségi kör. 6 Hpt. - 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 7 Jogszabályi minimális tőkekövetelmény meghatározása. 8 Belső módszertannal történő tőkekövetelmény meghatározása. 9 A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk Útmutató a felügyelt intézmények részére 10 4/2015. sz. SZHISZ Szabályzat Tőkemegfelelési Szabályzat 12
A tagintézményeknek egyedi szinten nem kell alkalmazniuk az MNB által az Integráció egészére előírt SREP többlet-tőkekövetelményt. A tagintézményeknek egyedi szinten nem kell 2. pillér alatti, belső tőkemegfelelést számítaniuk. Az Integrációnak konszolidált szinten kell teljesítenie az MNB által a számára előírt teljes tőkekövetelményt, amely az alábbi tényezőkből áll össze: o a minimális szabályozói tőkekövetelmény; o az MNB által az Integráció egészére előírt SREP többlet-tőkekövetelmény; o az MNB által az Integráció egésze számára előírt kombinált pufferkövetelmény 11 ; o a szabályzatban leírt módszertan alapján az Integráció konszolidált szinten 2. pillér alatt megállapított belső tőkeszükségletnek (ICAAP tőkeszükséglet) a fentieket meghaladó része. b) A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása A Takarékszövetkezet tőketerve Adatok eft-ban * 2016.12.31. 2017.12.31. 2018.12.31. Belső szavatoló tőke 545 737 544 907 547 382 552 332 Teljes kockázati kitettségérték (I. pillér) - Hitelezési kockázat teljes kockázati kitettségértéke - Működési kockázat teljes kockázati kitettségértéke Belső tőkemegfelelési mutató % 1 804 811 2 147 892 2 200 430 2 274 300 1 068 664 1 407 892 1 440 430 1 494 300 736 147 740 000 760 000 780 000 30,24 % 25,37 % 24,88 % 24,29 % * Az első oszlopban a tényadatok, míg az utolsó 3 oszlopban a tervszámok kerültek feltüntetésre A rendelkezésre álló szavatoló tőkét eredményágon kívánjuk növelni a következő három évben, mivel a tőkemegfelelési mutatónk nem tesz indokolttá nagyobb összegű szavatoló tőke növekedést. A tervszámok készítésénél a gazdasági recesszió hatására és a kormányzat által előírt hitelintézeti különadó további fennmaradása és a tranzakciós illeték megfizetési kötelezettsége miatt az elkövetkező években növekvő emelkedéssel számoltunk az aktív területen, addig a passzív területen csökkenést feltételeztünk. A tőketervezés Takarékszövetkezetünknél a tervezés szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban három évre előre éves bontásban számszerűen meghatározzuk a szabályozási tőkekövetelmény értékeit. 11 A Hpt. és a CRD IV. a tőkefenntartási puffert írja elő, mint kötelezően bevezetendő elemet. További tőkepufferek megállapítása az MNB, mint nemzeti felügyelő hatóság jogköre. Későbbi fejezetben a tőkepufferek részletesen ismertetésre kerülnek. A tőkepuffer-követelményeket elsődleges alapvető tőkével kell fedezni. 13
A hitelezési kockázat a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. c) A belső tőkeszükséglet változásának figyelése Tőkemegfelelés alakulásának figyelése érdekében: Negyedévente számoljuk a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásában. Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként mutatja be. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer, Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer, Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere), Működési kockázat alapmutató módszer. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának kontrollját a belső ellenőrzés biztosítja. Az ellenőrzésnek minimum ki kell, hogy terjedjen az alábbiakra: a kitettségi osztályokba történő besorolás megfelelőségére, a kockázati súlyok alkalmazása, a hitelezési kockázat mérséklés feltételeinek szabályzati szintű megfelelésének és a kockázatok fedezetéhez szükséges szavatoló tőke igény számításának ellenőrzésére. d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények Takarékszövetkezetünk a szabályozói tőkemegfelelésről legalább évente jelentést készít az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az ügyvezetés negyedévente nyomon követi a tőkemegfelelés alakulását. Tarcal, 2016. március 04. Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet 14
1. sz. melléklet: Főbb mutatók 1. A vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 1,2% 0,1% -1,1% 2 Eszközarányos bevétel % 8,7% 7,3% -1,4% 3 Eszközarányos nyereség % 0,1% 0,0% -0,1% 4 Saját tőke arányos nyereség % 1,1% 0,0% -1,1% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 78,2% 82,4% 4,2% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 2,3% 0,4% -1,9% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 1,3% 0,8% -0,5% 8 Kamatmarge % 5,07% 4,16% -0,91% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 10,3 10,5 0,2 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 43,8% 51,1% 7,3% 11 Hitelfedezettségi mutató % 65,8% 73,6% 7,8% 12 Kockázatvállalási mutató 4,5 5,4 0,9 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 58,4% 66,1% 7,7% 14 Likviditási ráta I. 0,67 0,75 0,08 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,21 0,19-0,02 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 17,3% 15,4% -1,9% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége (nem problémamentes arány) % 7,0% 4,8% -2,2% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,0% 1,02% 1,02% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 67,3% 66,7% -0,6% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 4,2% 2,8% -1,4% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 68,3% 68,8% 0,5% 22 Eszközarányos költségek % 5,6% 5,0% -0,6% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 2,7% 0,1% -2,6% 15
2. sz. melléklet: Betétállomány BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM 2015. év Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet adatok ezer Ft-ban Sorsz. Állomány Elhelyezés Elhelyezés Felvét Felvét Állomány BETÉTFAJTA 2014.12.31 2014. 2015. 2014. 2015. 2015.12.31 01 Takarékbetétek 538 125 141 574 158 980 170 127 206 478 490 627 Lakáscélú megtakarítások (ifjúsági betét) 03 33 808 2 416 3 005 6 170 1 646 35 167 04 Betét I. 571 933 143 990 161 985 176 297 208 124 525 794 05 Lak. folyószámla + lekötött betétek 2 828 173 8 881 155 8 852 231 8 629 360 8 957 384 2 723 020 06 07 08 Váll. folyószámla + lekötött betétek 527 759 8 094 310 8 872 734 8 041 776 8 696 539 703 954 Önkormányzat folyószámla + lekötött betét 240 690 1 492 464 1 853 023 1 314 552 1 917 078 176 635 Nonprofit váll. folyószámla + lekötött betét 150 441 610 444 730 646 575 761 572 249 308 838 09 Betét II. 3 747 063 19 078 373 20 308 634 18 561 449 20 143 250 3 912 447 10 Takarékszelvény 237 524 999 395 917 815 1 000 539 942 343 212 996 11 Matrac betétjegy 100 0 0 0 0 100 12 Takaréklevél 118 230 4 650 5 440 9 255 11 900 111 770 13 Takaréklevél kamat 193 625 4 721 2 648 22 225 21 980 174 293 14 Betét III. 549 479 1 008 766 925 903 1 032 019 976 223 499 159 15 Mindösszesen 4 868 475 20 231 129 21 396 522 19 711 569 21 327 597 4 937 400 16
3. sz. melléklet: Hitelállomány és forgalom S.sz. HITELFAJTA Állomány HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM 2015. év Hitel nyújtás* Hitel nyújtás* Hitel törlesztés Hitel törlesztés Egyéb terhelés Adatok: ezer Ft-ban Egyéb jóváírás Állomány 2014.12.31 2014. 2015. 2014. 2015. 2015.12.31 1. Lakáscélú hitelek 79 971 34 580 3 000 12 450 11 335 0 0 71 636 2. Áruvásárlási hitel 422 0 0 9 0 0 422 3. Személyi hitel 975 448 175 146 74 036 368 981 300 855 0 0 748 629 4. Fogyasztási hitelek (2+3) 975 870 175 146 74 036 368 990 300 855 0 0 749 051 5. Lakossági folyószámla hitelek 43 423 377 503 355 126 383 583 357 782 15 0 40 782 6. Lakossági záloghitelek 0 0 0 0 0 0 0 0 7. LAKOSSÁGI HITELEK 1 099 264 587 229 432 162 828 245 669 972 15 0 861 469 8. Vállalkozói hitelek (beruházási és forgóeszköz) 277 948 125 195 100 015 215 103 185 505 0 29 192 429 9. Vállalkozói folyószámla (Széchenyi, Gazdakártya) 52 887 540 425 489 643 545 390 470 897 62 0 71 695 10. Önkormányzati hitelek 0 0 0 0 0 0 0 VÁLLALKOZÓI HITELEK 11. (8+9) 330 835 665 620 589 658 760 493 656 402 62 29 264 124 12. MINDÖSSZESEN: 1 430 099 1 252 849 1 021 820 1 525 516 1 326 374 77 29 1 125 593 Munkáltatói hitel 761 0 0 155 132 3 0 632 17
4. sz. melléklet: Lejárati összhang elemzése LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉSE Hiv. Megnevezés Lejárt 0-30 nap 31-90 nap 4A021 91-180 nap 181-365 nap 1-2 év között 2-3 év között 3-5 év között 5-10 év között 10 év felett Lejárat nélkül a b c d e f g h i j k l Finanszírozási rés (gap) Mérleg: Eszközök-Források 125 533-1 074 925-740 099-19 475 273 884 150 301 627 680 625 218 349 593 81 784-228 906 4A011 Eszközök 143 519 2 266 364 756 119 139 405 303 733 171 703 660 921 650 368 375 806 81 784 317 095 5 866 817 4A012 Források 17 986 3 341 289 1 496 218 158 880 29 849 21 402 33 241 25 150 26 213 0 546 001 5 696 229 4A051-052 Bevételek 26 714 51 265 93 605 166 479 278 183 52 237 63 395 54 234 16 937 803 049 4A053-054 Ráfordítások 40 113 80 226 120 339 240 678 481 356 962 712 4A061 Finanszírozási rés (gap) Eredménytetelekkel korrigált 125 533-1 088 324-769 060-46 209 199 685-52 872 679 917 688 613 403 827 98 721-228 906 4A081-082 Betétek átcsoportosítása -1 934 036-1 254 623-34 156 0-3 222 815 4A081-082 Betétek becsült kifizetése 714 618 2 508 197 3 222 815 4A083 Egyéb források átcsoportosítása 0 4A0711 Lejárt tételek miatti korrekciók 43 138-1 382-3 421-4 240-7 614-11 205-5 951-6 408-2 917 0 4A0712 Lejárt tételek várható megtérülése -5 284 256 398 506 910 1 378 735 732 369 0 4A072 Értékpapírok átcsoportosítása 614 017 0 0 0-395 808-218 209 0 4A073 4A091 Lejárat nélküli eszközök átcsoportosítása 0 0 0 Módosított finanszírozási rés (gap) 0 1 440 617 482 540-15 787-521 637-2 570 896 674 701 287 129 183 070 98 721-47 533 4A032 Mérlegen kívüli kötelezettségek 0 4A031 Mérlegen kívüli követelések 0 4A061 Nettó bázispozició 0 4A111 Finanszírozási rés (gap) 0 1 440 617 482 540-15 787-521 637-2 570 896 674 701 287 129 183 070 98 721-47 533 0 Összesen 18
5. sz. melléklet: Követelések lejárat szerint KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT Adatok: ezer Ft-ban Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv sz. értéken) Megnevezés Nem lejárt 0-30 nap 31-90 nap 91-365 nap 1 év felett Összesen Nem lejárt értékveszt 0-30 nap értékveszt 31-90 nap értékveszt 91-365 nap értékveszt 1 év felett értékveszt Összesen értékvesztés a b c d e i a b c d e i Követelések összesen 4 842 217 101 067 22 242 43 143 215 478 5 224 147 882 935 1 140 22 467 213 193 238 617 Értékpapírok 898 106 898 106 0 Jegybanki és bankközi betétek 3 260 12 3 260 012 0 Hitelek 866 881 73 216 9 570 26 515 149 411 1 125 593 960 410 669 13 359 147 606 163 004 Hitelek - Pénzügyi vállalatok 0 0 Hitelek - Nem pénzügyi vállalatok 99 630 8 274 0 0 7 566 115 470 670 410 0 0 7 566 8 646 Hitelek - Háztartások 767 251 64 942 9 570 26 515 141 845 1 010 123 290 0 669 13 359 140 040 154 358 Hitelek - Háztartások - Lakosság 636 824 50 715 9 570 26 515 137 845 861 469 74 0 669 13 359 136 440 150 542 Hitelek - Háztartások - Önálló vállalkozók 130 427 14 227 0 0 4 000 148 654 216 0 0 0 3 600 3 816 Hitelek - Egyéb 0 0 0 Hitelek - Külföld 0 0 0 Egyéb követelések 0 0 0 19
6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői S.sz. Cím Létszám Fő Betétállomány eft Hitelállomány eft 01. 3915 Tarcal, Fő út 66. 3,5 899 056 218 465 02. 3931 Mezőzombor, Rákóczi út 14. 2,2 427 663 30 645 03. 3900 Szerencs, Rákóczi út 74-80. 3,2 276 730 276 300 04. 3903 Bekecs, Honvéd út 124. 1 181 734 2 497 05. 3922 Taktaharkány, Magtár út 7. 2,2 302 455 80 679 06. 3565 Tiszalúc, Széchenyi út 9. 2,2 379 692 32 043 07. 3921 Taktaszada, Petőfi út 35. 2,2 168 293 45 932 08. 3718 Megyaszó, Monoki út 2. 2 175 315 40 413 09. 3925 Prügy, Szabadság út 3. 3 246 489 27 123 10. 3907 Tállya, Rákóczi út 36. 2,2 532 124 46 391 11. 3908 Rátka, Kossuth út 58. 2,2 330 809 67 119 12. 3909 Mád, Rákóczi út 46. 2,4 590 615 96 268 13. 3905 Monok, Kossuth út 9/a. 3 376 493 97 475 14. 3900 Szerencs, Rákóczi út 105. 2,2 49 932 64 243 20