Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS

Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama (27 801 európai polgár) Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok Módszer: Személyes interjú (CAPI) Adatgyűjtés: A felmérést a TNS opinion végezte 2014. november 29.és december 9. között BEVEZETÉS... 3 I. AZ EURÓPAI PARLAMENT... 19 A.INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL... 19 1. Média emlékek... 19 2. Az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban tájékozottnak érzi magát... 22 B.AZ EURÓPAI PARLAMENT KÉPE ÉS SZEREPE... 25 1. Az Európai Parlament általános képe... 25 2. Az Európai Parlament szerepe... 28 C.AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE... 31 1. Ahogyan az Európai Parlament működik... 31 2. Ahogyan az Európai Parlament döntéseit elfogadják... 34 3. Az Európai Parlament általános ismerete... 37 II. EURÓPAIAK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ... 43 A.EURÓPAI INTEGRÁCIÓS AZONOSSÁG, TAGSÁG ÉS ÜTEM... 43 1. Az európai azonosságot alkotó tényezők... 43 2. Európai Unió tagság... 46 3. Az európai integráció üteme... 49 4. Az Európai Uniót legjobban képviselő intézmény... 53 B.AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE... 56 1. A véleményem számít... 56 2. Az új bizottság kinevezése... 62 C.POLITIKAI ELSŐBBSÉGEK ÉS ÉRTÉKEK... 65 1. Elsőbbséget élvező politikák... 65 2. Az Európai Parlament értékei... 70 D.AZ EU TAGSÁG ELŐNYE VAGY HÁTRÁNYA... 74 1

Figyelmeztetés Fontos szem előtt tartani, hogy az európai átlagot súlyoztuk, és hogy a hat legnépesebb tagállam körülbelül 70%-ot képvisel ebben az átlagban. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a felmérés eredményei olyan becslések, amelyek pontossága amennyiben a többi tényező azonos a minta méretétől és a százalékos eredményektől függ. A körülbelül 1000 interjúból álló minták esetében (egy tagállamban általában ekkora mintát alkalmaznak) a valódi százalékos arány azaz ha a népesség egészét megkérdezték volna a következő konfidenciaintervallumokon belül változik: Százalékos eredmények Hibahatár 10% vagy 90% +/ 1,9 százalékpont 20% vagy 80% +/ 2,5 százalékpont 30% vagy 70% +/ 2,7 százalékpont 40% vagy 60% +/ 3,0 százalékpont 50% +/ 3,1 százalékpont 2

BEVEZETÉS A Parlemeter az Európai Parlament éves felmérése. Az első rész célja annak felmérése, hogy az uniós polgárok hogyan ítélik meg az intézményt, a róla kialakult képet, az intézmény szerepét, és milyen tudással rendelkeznek róla. A második rész az uniós polgárokról és az Európai Unióról szól. A jelentés nemcsak az identitás és az uniós tagság kérdéseivel foglalkozik, hanem azzal is, hogy mennyire számít az uniós polgárok véleménye/szavazata az EU-ban, valamint kitér az Európai Bizottság elnökének megválasztására is. Végezetül első alkalommal kérdeztük meg az európai polgárokat arról, hogy szerintük az EU képvisel-e hozzáadott értéket a felsorolt 15 területen. 2014. november 29. és december 9. között került sor. A felmérést a TNS Opinion készítette a 28 tagállamban 27 801 polgár személyes megkérdezésével. Az eredmények összefoglalását a bevezető ismerteti. Az egyes kérdésekre adott, uniós és tagállami szintre lebontott válaszokat táblázatok, térképek és grafikonok formájában találja meg az olvasó a dokumentum második részében. Az európai környezet Mint minden hasonló felmérés esetében, ezúttal is nagyon fontos meghatározni, hogy a felmérés milyen környezetben készült. Ennek megfelelően a terepmunkára a Juncker-féle Európai Bizottság beiktatását követő hetekben került sor, ami néhány kérdés esetében valószínűleg befolyásolta a válaszokat. 3

Főbb tanulságok Csakúgy, mint a 2009-es európai parlamenti választások után, 2014 végén is az állapítható meg, hogy az Európai Parlament médiaszereplésére vonatkozó kérdésre az európai választások szókapcsolat említése jelentős volt: 10-ből közel 6 európai polgár emlékezett rá. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy attól, hogy valaki hallott már az Európai Parlamentről, még nem feltétlenül érzi magát jól tájékozottnak a témakörben. Elmondható, hogy a legtöbb európai polgár tájékozatlannak tartja magát az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban. Az uniós polgárok fejében továbbra is többnyire semleges kép él az Európai Parlamentről. Ez a megállapítás 21 tagállamra érvényes. Másrészről az európai polgárok közel fele szívesen látná, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet játszana. Ezzel szemben a válaszadók több mint egynegyede vélekedik úgy, hogy a Parlamentnek kevésbé fontos szerepet kellene játszania, és e vélemény aránya 26 tagállamban mutatott növekedést. Az európai polgároknak a Parlament felépítésével és működésével kapcsolatos ismeretei 2013 júniusa óta folyamatos bővülést mutatnak. A jelek szerint az uniós polgárok átpolitizáltabbnak látják az Európai Parlamentet, vélhetően azért, mert az szerepet játszik az Európai Bizottság elnökének megválasztásában. Ezzel kapcsolatban ugyanis két jelenség figyelhető meg. Egyfelől az, hogy a válaszadók ismeretei arról, hogy a parlamenti képviselők mi alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben, most voltak a legpontosabbak azóta, amióta ezt a kérdés a Parlemeterben feltesszük (2007. augusztus). Másfelől először fordult elő az, hogy nagyon kicsivel ugyan, de a válaszadók többsége úgy vélte, hogy az Európai Parlament a döntéseit a képviselők politikai hovatartozása alapján hozza meg. Közel ugyanennyien gondolják azt, hogy a Parlament döntéseit a képviselőket delegáló tagállamoknak az érdekeitől függően hozzák meg. Az uniós polgárok fele szerint az Európai Parlament az az intézmény, amely a legjobban képviseli az Európai Uniót. Amikor az európai polgárokat az európai identitás összetevőiről kérdeztük, egyértelműen a demokrácia és a szabadság értékeit sorolták előre ezek aránya 22 tagállamban emelkedett. 4

Az egy évvel korábbi első helyezett egységes fizetőeszköz mára a második helyre szorult, ugyanakkor az euróövezet országaiban továbbra is az identitás fontos összetevőjének számít. Ennek megfelelően az eurót az euróövezet 10 országában tekintik az identitás legfontosabb összetevőjének. Az Eurobarométer hagyományos kérdésére adott válaszok szerint az európai uniós tagságot az uniós polgárok abszolút többsége jó dolognak tartja, és először fordult elő, hogy az euróövezeten kívüli országokban is ez az eredmény született. A 2009 és 2014 közötti időszakot felölelő elemzés azt mutatja, hogy a válaszok alig változnak, függetlenül attól, hogy pozitív, negatív vagy semleges válaszokról van-e szó. Az EU-integráció ütemével kapcsolatban egyre több (közel minden második) uniós polgár úgy gondolja, hogy az új, közös politikák bevezetése előtt érdemesebb lenne megvárni, amíg az összes tagállam készen áll azokra. E válaszok aránya a válság által legsúlyosabban érintett országokban a legnagyobb. Amikor 2013-hoz hasonlóan arról kérdeztük az európai polgárokat, hogy szerintük számít-e a véleményük/szavazatuk, 10-ből majdnem hatan gondolták úgy, hogy véleményük/szavazatuk számít a hazájukban, és 10-ből több mint négyen vélték úgy, hogy a véleményüknek/szavazatuknak súlya van az EU-ban. Ez enyhe növekedést jelent ugyan, ám tagállami szinten különösen a válság által legsúlyosabban érintett országokban komoly különbségek mutatkoznak. Bár továbbra is többségben vannak azok, akik szerint véleményük/szavazatuk nem számít az EU-ban, a számuk valamelyest csökkent. Mindegyik tagállamban egyértelműen az a válasz volt többségben, amely szerint az, hogy a Bizottság elnökét és magát az Európai Bizottságot is az európai választások eredményei alapján választják meg, előrelépés az európai demokrácia szempontjából. 25 tagállamban továbbra is és egyre inkább úgy látják, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az a legfontosabb szakpolitika, amelyet az Európai Parlamentnek prioritásként kellene kezelnie. A legnagyobb mértékben a bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem említésének aránya nőtt, ami újabb szakadékokra világít rá tagállamok között. Ugyanez mondható el a biztonsági és védelempolitikáról is. Az uniós polgárok számára az emberi jogok védelme messze a legfontosabb azok közül az értékek közül, amelyeket az Európai Parlamentnek védelmeznie kell. Ezt követi a nemek közötti egyenlőség és a szólásszabadság témaköre, amelyek említési aránya ugyancsak nőtt. 5

Érdemes megjegyezni, hogy uniós szinten mindössze egyetlen értéket, az Unió tagállamai közötti szolidaritást említették kevesebben a korábbi évekhez képest. Végezetül arra a kérdésre, hogy befolyásolná országuk helyzetét, ha az nem tartozna az uniós tagállamok közé, a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy a felmért 15 kérdéskör közül 11-ben országának rosszabb lenne az EU nélkül. Négy másik területen a többség úgy gondolta, hogy országának sem jobbat, sem rosszabbat nem tenne, ha nem tartozna az EU tagállamai közé. A válaszadók véleménye azonban az alábbi három területen nagyon megoszlott a jobb lenne és a rosszabb lenne válasz között: infláció és megélhetési költségek, bevándorláspolitika, valamint mezőgazdaság. 6

Főbb eredmények I. AZ EURÓPAI PARLAMENT A. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ INFORMÁCIÓ 1. A 2014. májusi európai parlamenti választások továbbra is ott vannak a köztudatban Csakúgy, mint a 2009-es európai parlamenti választások után, 2014 végén is az állapítható meg, hogy a Parlament médiaszereplésére vonatkozó kérdések esetében az európai választások szókapcsolat említési aránya jelentős volt: 10-ből közel 6 európai polgár emlékezett rá. Uniós viszonylatban ugyanis a válaszadók 58%-a vallotta azt, hogy mostanában hallott az Európai Parlamentről, ami 2013 júniusa óta 11 százalékpontos növekedést jelent. Közülük azok aránya, akik saját bevallásuk szerint nem emlékeznek arra, hogy mostanában hallottak volna az Európai Parlamentről, már csak 40%-ot tesz ki ( 10 százalékpont 2013. júniushoz képest). Tagállami viszonylatban az Európai Parlament médiaszereplésének felidézése Szlovéniában (86%, +23), Luxemburgban (78%, +21), Lengyelországban (56%, +21) és Észtországban (75%, +19) nőtt a legnagyobb arányban. Szintén jelentős mértékben nőtt Franciaországban (44%, +18), jóllehet egyedül itt és Írországban (47%, +3) van 50% alatt azon válaszadók aránya, akik hallottak mostanában a Parlamentről. 2. Tájékozottság az Európai Parlamentről Annak megítélése, hogy az európai polgárok mennyire érzik magukat tájékozottnak a Parlament tevékenységével kapcsolatban, továbbra is alacsony szintű és időben változatlan (2011 novemberéhez képest). Az uniós polgárok valamivel kevesebb mint egyharmada (30%-a) véli úgy, hogy jól tájékozott az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban. Ezzel szemben 67%-uk nem gondolja azt, hogy ebben a tekintetben jól tájékozott lenne. Tagállami viszonylatban kizárólag Litvániában fordult elő, hogy a válaszadók többsége (52%-a) vallotta magát jól tájékozottnak. A megkérdezettek közül 7

Franciaországban érzik úgy a legkevesebben (19%), hogy jól tájékozottak az EP tevékenységével kapcsolatban. Azok a válaszadók, akik rosszul tájékozottnak vallják magukat az EP tevékenységével kapcsolatban, Svédországban (80%), Franciaországban (78%) és Spanyolországban (77%) vannak a legtöbben. E felmérés kiértékelése arra mutat rá, hogy attól, hogy valaki említés szintjén hall az Európai Parlamentről, még nem feltétlenül érzi magát jól tájékozottnak az intézmény munkájával kapcsolatban. Tehát azok közül, akik mostanában említés szintjén hallottak az Európai Parlamentről, 41% jól tájékozottnak, 57%-uk viszont rosszul tájékozottnak érzi magát. Tagállami szinten például a svéd megkérdezettek mindössze 20%-a érzi magát jól tájékozottnak, holott a médiaszereplés felidézésének aránya ott 69% volt, ami 2013 júniusához képest 14 százalékpontos növekedést jelent. Társadalmi-demográfiai szempontból megközelítve elmondható, hogy az idősebbek közül többen tudják felidézni az EP médiaszereplését, tájékozottságukat azonban rendkívül alacsonynak vélik. Ahogyan az a különböző felmérésekből is gyakran kiderül, a menedzserek (39%) és a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők (37%) érzik magukat a legtájékozottabbnak. B. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ALKOTOTT KÉP ÉS AZ EP SZEREPE 1. Az Európai Parlamentről alkotott általános kép Az uniós polgárok által az Európai Parlamentről alkotott kép kissé javult annak ellenére, hogy 22 tagállamban inkább a semleges benyomás van túlsúlyban. 2013 júniusához viszonyítva a Parlamentről alkotott kép nem változott: 30%-ot képvisel a pozitív kép (=) és 43%-ot (+1) a semleges kép. A negatív kép 2 százalékponttal, 23%-ra csökkent. Nemzeti szinten: a 28 tagállam közül 22-ben a semleges kép dominál; 23 tagállamban a pozitív kép nagyobb arányban fordul elő, mint a negatív kép. Külön említésre érdemes, hogy 2013. júniushoz képest a pozitív kép: o határozottan nőtt Spanyolországban (29%, +10), Svédországban (34%, +9) és Cipruson (34%, +8), valamint Lettországban (25%, +6) és 8

Portugáliában (30%, +5). Ugyanakkor megjegyzendő, hogy ezek a szintek továbbra is alacsonynak számítanak. o a semlegesnél nagyobb arányt képvisel Romániában, Bulgáriában, Olaszországban és Máltán; o jelentősen csökkent Írországban (40%, 10), Bulgáriában (48%, 8) és Belgiumban (34%, 7). Ezzel szemben a negatív kép a pozitívnál nagyobb arányt képvisel Görögországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Hollandiában. 2. Az Európai Parlament szerepe Az európai polgárok közel fele szívesen látná, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet játszana. Ezzel szemben a válaszadók több mint egynegyede vélekedik úgy, hogy a Parlamentnek kevésbé fontos szerepet kellene játszania. E válasz aránya 26 tagállamban nőtt. Arra a kérdésre, hogy mekkora súllyal essen latba az Európai Parlament szerepe a jövőben, a megkérdezettek nagy többsége (47%, 2 százalékpont 2013. júniushoz képest) továbbra is úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha az EP szerepe fontosabb lenne. Érdekesség, hogy egyre kevesebb (12%, 8) azok száma, akik spontán módon azt válaszolták, hogy a Parlamentnek ugyanolyan szerepet kellene játszania, mint eddig, és ezzel párhuzamosan többen (27%, +7) voltak azok, akik azt szeretnék, hogy az EP kevésbé fontos szerepet játsszon, illetve azok, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre (14%, +3). Nemzeti szinten: Azok, akik szerint a Parlamentnek a jövőben fontosabb szerepet kellene játszania, 16 tagállamban abszolút többségben, 22 tagállamban pedig többségben vannak; közülük az élen áll Ciprus (84%, +5), Málta és Portugália (67%, +2, illetve +7 százalékpont), Spanyolország és Románia (65%, sorrendben +9 százalékpont, illetve változatlan). A fontosabb szerepet óhajtók száma Portugáliában és Spanyolországban, azaz válság által súlyosan érintett két országban nőtt, de ugyanez a helyzet Görögországban (63%, +2) és Olaszországban is (49%, +4). Azok száma, akik szívesen látnák a Parlamentet egy fontosabb szerepben, Lettországban (58%, +16) és Litvániában (64%, +15) emelkedett a legnagyobb mértékben. Az EP-t kevésbé fontos szerepben látni kívánók száma 26 tagállamban nőtt, ez alól egyedül Ciprus és Lengyelország képez kivételt. 9

Ez a válasz képviselte a többséget 6 tagállamban: Dániában (46%, +12), Finnországban (44%, +25), Svédországban (49%, +25), az Egyesült Királyságban (43%, +4), a Cseh Köztársaságban (43%, +19) és Hollandiában (48%, +13). Külön figyelmet érdemel, hogy azok száma, akik szerint az Európai Parlamentnek kisebb szerepet kellene játszania a jövőben, nagyobb mértékben nőtt az euróövezethez tartozó, mint az azon kívüli országokban. C. AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE Az európai polgároknak az Európai Parlament felépítésével és működésével kapcsolatos ismeretei 2013. június óta egyértelmű bővülést mutatnak. Válaszaikban visszatükröződik a 2014. májusi európai választások hatása és az, hogy az intézményt átpolitizáltabbnak látják, ami akár az Európai Bizottság elnökének megválasztásával is összefügghet. Ahogyan azt már a bevezetőben is kiemeltük, az, hogy az EP kulcsszerepet játszik az Európai Bizottság elnökének megválasztásában és az egész testület beiktatásában, minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy az uniós polgárok sokkal átpolitizáltabbnak látják az intézményt. 1. Az Európai Parlament működése A válaszadók 48%-a számára ismert, hogy az európai parlamenti képviselők politikai hovatartozásuk szerint foglalnak helyet az ülésteremben, ami 2013. júniushoz képest 5 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 35%-a ( 4) vélekedett úgy, hogy ez a képviselők állampolgársága alapján történik. 17%-ra ( 1) csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt mondták, hogy nem tudják, mi alapján foglalnak helyet a képviselők a Parlamentben Tagállami viszonylatban nézve azok száma, akik tudják, hogy az EP üléstermében a tagok a politikai hovatartozásuk alapján foglalnak helyet, 23 tagállamban nőtt 2013. júniushoz képest. A növekedés Litvániában (60%, +18), Svédországban (70%, +16) és Dániában (60%, +14) volt a legerőteljesebb. 10

2. A döntéshozatal módja az Európai Parlamentben Először fordult elő, hogy a válaszadók többsége szerint az Európai Parlament döntéseit a képviselők politikai hovatartozása alapján hozza meg. Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok 40%-a osztja ezt a véleményt, szemben azzal a 38%-kal, akik szerint a döntéseket a képviselőket delegáló tagállamok érdekei alapján hozzák meg. Nemzeti viszonylatban figyelmet érdemel, hogy: tizenöt tagállamban a többség azt válaszolta, hogy a döntéseket az Európai Parlament képviselőinek politikai hovatartozása alapján hozzák meg: a legtöbben Svédországban (62%, +15), Finnországban (55%, +13), Szlovéniában és Hollandiában (51%, +4, illetve +9 százalékpont) vélekedtek így. ezzel szemben tizenegy tagállamban a többség azt gondolja, hogy a döntéseket a nemzeti érdekek határozzák meg, a legtöbb ilyen válasz a Cseh Köztársaságban (56%, 3), Szlovákiában (54%, 2) és Görögországban (52%, +4) született. 3. Az Európai Parlamenttel kapcsolatos általános ismeretek Noha az Európai Parlament tényleges ismertségének aránya továbbra is magas, ez az arány az EU-alapító országokban inkább csökkenő tendenciát mutat. Azt, hogy az uniós polgárok milyen tényleges ismerettel rendelkeznek az intézményről, az Európai Parlament közvetlen megválasztására, a képviselők tagállamonkénti számára, az uniós költségvetés elfogadásának módjára és az uniós jogszabályokra vonatkozó négy kérdésre adott válaszokból mértük fel. Uniós viszonylatban a helyes válaszok átlaga 59%-ot tesz ki, míg a rossz válaszoké 19%-ot. E biztató eredmények mellett azonban figyelmet érdemel, hogy 2013 júniusa óta nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik nem tudtak válaszolni ezekre a kérdésekre (22%, +4). Noha az Európai Parlamenttel kapcsolatos tényleges ismeretek szintje szinte valamennyi tagállamban jónak mondható, 2013. júniushoz képest e szint csökkenése figyelhető meg az alapító országokban. Ezzel szemben Bulgáriában 2013. júniushoz képest nőtt a négy kérdésre adott helyes válaszok száma. 11

II. AZ UNIÓS POLGÁROK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A. AZ INTÉZMÉNY, AMELY A LEGJOBBAN KÉPVISELI AZ EU-T Az uniós polgárok abszolút többsége szerint az Európai Parlament az az intézmény, amelyik a legjobban képviseli az Európai Uniót. A válaszadók 50%-a (ugyanannyi, mint 2013. júniusban) látja az Európai Parlamentben azt az intézményt, amely a legjobban képviseli az Európai Uniót. Az Európai Bizottságot a válaszadók 16%-a említette meg (+1), 9%-uk pedig az Európai Unió Tanácsát ( 6). Megjegyzendő, hogy a megkérdezettek 23%-a (+4) nem tudta megmondani, hogy melyik intézmény képviseli a legjobban az EU-t. Tagállami viszonylatban minden tagállamban a Parlamentet említették meg a legtöbbször (bár az Egyesült Királyságban e válasz aránya alacsonyabb volt, mint a nem tudom válaszoké). A Parlamentet a legtöbben Szlovákiában (67%) és Horvátországban (57%), a legkevesebben pedig az Egyesült Királyságban (36%) és Lettországban (44%) választották. A válaszokat szocio-demográfiai szempontból vizsgálva szintén a Parlament áll az első helyen minden kategóriában. B. IDENTITÁS, UNIÓS TAGSÁG ÉS AZ INTEGRÁCIÓ ÜTEME 1. Az európai identitás elemei A válaszadókat arról kérdeztük, hogy szerintük melyek az európai identitás legfontosabb elemei. Az uniós polgárok szerint az európai identitás legfontosabb elemei a demokrácia és szabadság: e válasz aránya 22 tagállamban nőtt. Az EU28 szintjén mért eredmények a demokrácia és szabadság értékei válasz erőteljes növekedését mutatják (47%, +7 százalékpont 2013. júniushoz képest), amely most már megelőzi az egységes fizetőeszközt (40%, 2). A harmadik helyre a kultúra (28%) került, majd sorrendben a történelem (24%), az európai gazdaság sikerei (20%) és a földrajz (18%) következett. A földrajz esetében figyelmet érdemel, hogy ennek említési aránya 25 tagállamban csökkent. 12

Tagállami viszonylatban az állapítható meg, hogy a legtöbb tagállamban nőtt a demokrácia és szabadság értékei válasz; a növekedés mértéke 2013. júniushoz képest +17 százalékpont volt Hollandiában (65%), +16 százalékpont Belgiumban (57%) és +15 százalékpont Finnországban (60%). Megjegyzendő továbbá, hogy ezeket az értékeket a legmagasabb arányban az EU északi részében (69% Svédországban, 67% Németországban, 65% Hollandiában, 63% Dániában és 60% Finnországban) említették meg a válaszadók, míg a válság által legsúlyosabban érintett országokban kevesebbszer említik: Spanyolország 30% (+1), Görögország 34% (+5), Olaszország 37% ( 2), Ciprus 43% ( 3), Írország 45% (+11) mind az uniós átlag (47%) alatt helyezkednek el. Az egységes fizetőeszköz, az euró egyértelműen az európai identitás tényezőjének számít, hiszen Portugália kivételével (39%) az euróövezethez tartozó országokban az uniós átlagnál (40%) nagyobb arányban említették meg a válaszadók. 2. Az uniós tagság Az európai uniós tagságot az uniós polgárok egyre nagyobb többsége tartja jó dolog -nak, még azokban az országokban is, amelyek nem tartoznak az euróövezethez. Az uniós polgárok 54%-a (+4 százalékpont 2013. júniushoz képest) véli úgy, hogy az EU-tagság jó dolog. Az uniós polgárok 29%-a ( 2) gondolja úgy, hogy a tagság se nem jó, se nem rossz dolog. 14%-uk ( 3) szerint pedig az EU-tagság rossz dolog. Tagállami viszonylatban a megkérdezettek közül a legtöbben Luxemburgban (83%, +12 százalékpont 2013. júniushoz képest), Németországban (72%, +4) és Belgiumban (70%, +6) gondolják, hogy az uniós tagság jó dolog. E kérdés tekintetében a legnagyobb arányú növekedés Észtországban és Romániában volt tapasztalható: az arány mindkét országban 68% volt (+13 százalékpont), továbbá Luxemburgban (83%, +12), Spanyolországban (59%, +12), Portugáliában (46%, +10) és Lengyelországban (63%, +10). Ezzel szemben azon országok közül, ahol a válaszadók a legnagyobb aránya szerint az EU-tagság rossz dolog, az első kettőt súlyosan érintette a válság, a válaszok aránya azonban nem változott vagy csökkent: Görögország (30%, =) és Ciprus (30%, 6). Az arány szintén nem változott az Egyesült Királyságban (27%, =), és kis mértékben nőtt Ausztriában (23%, +2). 13

A válaszokat szocio-demográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy az uniós tagságot csakúgy, mint korábban leginkább a férfiak, a fiatalok, a magasabb iskolai végzettségűek és a kiváltságos társadalmi és foglalkozási kategóriákba tartozók támogatják. 3. Az európai integráció üteme Az integráció ütemével kapcsolatban megkérdezett uniós polgároknak két lehetőség közül kellett választaniuk: A kérdés úgy szólt, hogy ahhoz, hogy bizonyos területeken közös európai szakpolitikát vezessen be az EU, meg kell várni, amíg az összes ország készen áll, vagy sem? Egyre több uniós polgár (közel 50%) gondolja azt, hogy inkább meg kellene várni, hogy az összes tagállam készen álljon, mielőtt új közös politikákat vezetnek be. Ezt a megközelítést a válság által legsúlyosabban érintett országokban támogatják a legtöbben. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy az uniós polgárok közel fele (49%, +3) inkább megvárná, hogy az összes tagállam készen álljon a továbblépésre, míg 39%- uk ( 4) szerint egy bizonyos országcsoportnak együtt kellene haladnia anélkül, hogy a többi országot bevárnák. Tagállami viszonylatban a válság által legsúlyosabban érintett országok támogatják leginkább, hogy egy-egy új közös szakpolitika bevezetése előtt meg kell várni, amíg valamennyi tagállam felkészült: Portugália (70%, =), Görögország (62%, +4), Spanyolország (61%, +3), Ciprus (60%, 2) és Írország (53%, +5). Ezzel szemben a második lehetőséget (azt, hogy nem kell várni) Hollandiában (61%, +3), Szlovéniában (54%, +1), illetve Litvániában és Ausztriában (52%, +7, illetve nem változott 2013. június óta) választották a legtöbben. C. AZ EURÓPAI POLGÁROK VÉLEMÉNYE/SZAVAZATA 1. A véleményem/szavazatom számít Hogyan érzik az uniós polgárok, a véleményük/szavazatuk számít hazájukban, illetve az EU-ban? Az eredmények azt mutatják, hogy ez az érzés az első esetben erősebb, mint a másodikban. 14

a. A véleményem/szavazatom számít a hazámban 2013 júniusa óta nem változott, 58%-ot (=) tesz ki azoknak az uniós polgároknak az aránya, akik szerint véleményük/szavazatuk számít hazájukban, míg 39%-ot ( 1) azoké, akik szerint nem ez a helyzet. b. A véleményem/szavazatom számít az EU-ban Arra a kérdésre, hogy a véleményük/szavazatuk számít-e az EU-ban, az uniós polgárok 41%-a (+2) válaszolt igennel 2014 novemberében és decemberében. Figyelmet érdemel, hogy a 2009-es választások után ez az arány 38% volt. Bár továbbra is többségben vannak azok, akik szerint a véleményük/szavazatuk nem számít az EU-ban, a számuk mégis csökkent az elmúlt két évben (53%, 4 százalékpont 2013. június óta). Tagállami viszonylatban elmondható, hogy ebben a kérdésben nagy (akár 54 százalékpontos) különbségek tapasztalhatók. A Svédországban (74%, +10), Dániában (62%, =), Luxemburgban (59%, +6), Belgiumban, Hollandiában és Horvátországban (58%, 2, +9, illetve +1 százalékpont), valamint Németországban (57%, +5) élő válaszadók vannak leginkább meggyőződve arról, hogy a véleményük/szavazatuk számít az EU-ban. Ezzel szemben Görögországban (78%, 3), Cipruson (75%, 5), a Cseh Köztársaságban, Spanyolországban és Olaszországban (68%, sorrendben: 4 százalékpont, változatlan és +2 százalékpont), valamint Portugáliában (66%, 1) gondolják a legtöbben, hogy a véleményük nem számít az EU-ban. 2. Az új Bizottság beiktatása Fontosnak tartottuk felmérni azt, hogy mit gondolnak az uniós polgárok arról, hogy először foganatosították a Lisszaboni Szerződés azon rendelkezését, miszerint a Bizottság elnökét, illetve a Bizottság egészét is az Európai Parlament választja meg. Megállapítható, hogy a tagállamokban kivétel nélkül egyértelműen az a válasz volt többségben, amely szerint az, hogy a Bizottság elnökét, illetve a Bizottságg egészét az európai parlamenti választások eredményei alapján választják meg, előrelépést jelent az európai demokrácia szempontjából. Uniós viszonylatban tehát a válaszadók 62%-a osztja ezt a véleményt, míg 18%-uk nem ért egyet ezzel, 19%-nak pedig nincs erről véleménye. 15

Tagállami viszonylatban leginkább a luxemburgi válaszadók értenek egyet ezzel az elemzéssel (81%). A legnagyobb számban (28%) az egyesült királyságbeli válaszadók utasították el ezt az állítást. A legtöbben Észtországban (35%) voltak azok, akik nem nyilvánítottak véleményt a kérdésben. D. PRIORITÁST ÉLVEZŐ POLITIKAI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK 1. Prioritást élvező szakpolitikák 25 tagállamban továbbra is úgy látják, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az a legfontosabb szakpolitika, amelyet az Európai Parlamentnek prioritásként kellene kezelnie. A bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem említésének aránya nőtt a legnagyobb mértékben, és ezek kérdések újabb szakadékokra világítanak rá a tagállamok között. Ugyanez mondható el a biztonsági és a védelempolitikáról. Uniós viszonylatban elmondható, hogy 25 tagállamban a megkérdezettek továbbra is a társadalmi kirekesztést és a szegénység leküzdését (54%, +3 százalékpont 2013. június óta) említették mint olyan politikát, amelyek prioritásként kellene kezelni. Dániában és Svédországban azonban ezt megelőzi az éghajlatváltozás elleni küzdelem, Észtországban pedig a biztonsági és védelempolitika, amely lehetővé teszi, hogy az EU szembeszálljon nemzetközi válságokkal. A gazdasági, költségvetési és adópolitikák összehangolásának kérdése (31%, +1) ismét a második helyre került, megelőzve a fokozott fogyasztóvédelem és a közegészségügy területét (30%, 3). 2013 júniusa óta 4 százalékpontos növekedést mutatva következik a sorrendben a terrorizmus elleni küzdelem, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása mellett válasz, amely 29%-ot képvisel. A biztonsági és a védelempolitika, amely lehetővé teszi, hogy az EU szembeszálljon nemzetközi válságokkal, 27%-ot (+1) képvisel, megelőzvén a származási országgal összehangolt bevándorlási politikát, amelynek aránya az összes kérdés közül a legnagyobb mértékben nőtt (25%, +6). Érdekesség, hogy a közelmúlt európai és nemzetközi eseményei egyértelműen kihatottak arra, hogy a bevándorlás, a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a biztonsági és védelempolitika témaköreit hányan említik, az eredmények pedig egyúttal újabb szakadékokra világítanak rá az egyes tagállamok között. 16

Tagállami viszonylatban az első két szakpolitika (a bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem) 19 tagállamban mutatott növekedést, és ebből 16-ban a két politika egymással párhuzamosan alakult. Ahogyan azt a 2014-es választásokat követő felméréskor is megállapítottuk, a bevándorlás kérdésére adott válaszok aránya nőtt: egyes országokban, így Olaszországban (36%, +20), Máltán (44%, +17) és Svédországban (32%, +13) kiugróan nagy arányban. A terrorizmus elleni küzdelemre adott válaszok száma Lengyelországban (29%, +13), a Cseh Köztársaságban (35%, +11), Máltán (31%, +11) és Ausztriában (27%, +10) nőtt a legnagyobb mértékben. A biztonsági és védelempolitika kérdéskörére nagy valószínűséggel rányomja a bélyegét az ukrajnai helyzet. Az erre adott válaszok száma 15 tagállamban mutatott növekedést, esetenként rekordnagyságú változásokkal, különösen a balti államokban: +21 százalékpont Litvániában (38%), +19 százalékpont Észtországban (45%) és +13 százalékpont Lettországban (35%). Figyelmet érdemel, hogy a változás +16 százalékpont volt Hollandiában (34%), míg 18 százalékpont volt Romániában (29%). Értékek, amelyeket az Európai Parlamentnek prioritásként védelmeznie Az emberi jogok védelme erőteljes növekedést mutat 2013. júniushoz képest (60%, +6). Ugyancsak nőtt a nemek közötti egyenlőségre (36%, +3) és a szólásszabadságra (34%, +1) adott válaszok száma. Fontos hangsúlyozni, hogy uniós szinten egyetlen érték, az Unió tagállamai közötti szolidaritás említési aránya esett vissza (30%, 3). Ez a csökkenés 20 tagállamban figyelhető meg. Érdemes kiemelni továbbá, hogy noha az Európai Unió és a világ szegény országai közötti szolidaritás említési aránya 2 százalékponttal 22%-ra nőtt, hosszabb távon vizsgálva csökkent, hiszen 2007. október óta 10 százalékponttal esett vissza. A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd említettsége az utóbbi három évben nem változott, 20%-ot tesz ki, ugyanakkor 2007 októberéhez viszonyítva 8 százalékponttal csökkent. E. KÉPVISEL-E HOZZÁADOTT ÉRTÉKET AZ EURÓPAI UNIÓ? A Parlemeterben első alkalommal kérdeztük az uniós polgárokat arról, hogy szerintük hogyan befolyásolná országuk helyzetét az, ha nem tartozna az uniós tagállamok közé. Különböző területekkel kapcsolatban kérdeztük őket arról, hogy 17

szerintük hazájuknak ez jobb lenne, rosszabb lenne vagy sem jobb, sem rosszabb nem lenne. A tesztelt 15 kérdéskör a következő volt: kereskedelem, foglalkoztatás, tudományos kutatás, külpolitika, oktatás, mezőgazdaság, bevándorlás, egészségügy, nemek közötti egyenlőség, környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ipar, infláció és megélhetési költség, energiaügy, gazdaság és végül a személyes adatok védelme. Az uniós polgárok többsége 11 kérdéskörrel kapcsolatban úgy véli, hogy hazája rosszabbul járna az EU nélkül. A vélemények azonban nagyon megoszlanak az alábbi három területtel kapcsolatban: infláció és megélhetési költség (34% szerint rosszabb lenne az EU-n kívül, míg 33% szerint jobb lenne az EU-n kívül), bevándorlás (33% szerint rosszabb és 32% szerint jobb ), mezőgazdaság (36% szerint rosszabb és 34% szerint jobb ). A többség négy területtel kapcsolatban válaszolta azt, hogy sem jobb, sem rosszabb : nemek közötti egyenlőség (46%), egészségügy (37%), oktatás és személyes adatok védelme (mindkettő 35%). 18

I. AZ EURÓPAI PARLAMENT A. INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL 1. Média emlékek 1) EU átlag 19

2) Nemzeti eredmények 20

3) Nemzeti fejlesztések 21

2. Az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban tájékozottnak érzi magát 1) EU átlag 22

2) Nemzeti eredmények 23

3) Nemzeti fejlesztések * NK = Nem kérdezte. Az előző felmérés során ezt a kérdés nem kérdezték ebben az országban. 24

B. AZ EURÓPAI PARLAMENT KÉPE ÉS SZEREPE 1. Az Európai Parlament általános képe 1) EU átlag 25

2) Nemzeti eredmények 26

3) Nemzeti fejlesztések 27

2. Az Európai Parlament szerepe 1) EU átlag 28

2) Nemzeti eredmények 29

3) Nemzeti fejlesztések 30

C. AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE 1. Ahogyan az Európai Parlament működik 1) EU átlag 31

2) Nemzeti eredmények 32

3) Nemzeti fejlesztések 33

2. Ahogyan az Európai Parlament döntéseit elfogadják 1) EU átlag 34

2) Nemzeti eredmények 35

3) Nemzeti fejlesztések 36

3. Az Európai Parlament általános ismerete 1) EU átlag 37

2) Nemzeti eredmények a. Az Európai Parlament képviselőit a tagállamok állampolgárai közvetlenül választják 38

b. Az EU szintjén, az európai jogszabályokban (irányelvekben és rendeletekben) az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak közösen kell megállapodniuk 39

c. Az EU költségvetését az Európai Parlament és a tagállamok közösen határozzák meg. 40

d. Mindegyik tagállamnak ugyanannyi Európai Parlamenti képviselője van 41

3) Nemzeti fejlesztések 42

II. EURÓPAIAK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A. EURÓPAI INTEGRÁCIÓS AZONOSSÁG, TAGSÁG ÉS ÜTEM 1. Az európai azonosságot alkotó tényezők 1) EU átlag 43

2) Nemzeti eredmények 44

3) Nemzeti fejlesztések Az első négy említett item 45

2. Európai Unió tagság 1) EU átlag 46

2) Nemzeti eredmények 47

3) Nemzeti fejlesztések 48

3. Az európai integráció üteme 1) EU átlag 49

2) Nemzeti eredmények a. Várniuk kellene a többi EU tagállamra, hogy azok készen álljanak rá 50

b. Így kellene tenniük, anélkül, hogy várnának a többi EU tagállamra 51

3) Nemzeti fejlesztések 52

4. Az Európai Uniót legjobban képviselő intézmény 1) EU átlag 53

2) Nemzeti eredmények 54

3) Nemzeti fejlesztések 55

B. AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE 1. A véleményem számít 1.1 Az én szavam számít Magyarországon 1) EU átlag 56

2) Nemzeti eredmények 57

3) Nemzeti fejlesztések 58

1.2 A véleményem/szavazatom számít az Európai Unióban 1) EU átlag 59

2) Nemzeti eredmények 60

3) Nemzeti fejlesztések 61

2. Az új bizottság kinevezése 1) EU átlag 62

2) Nemzeti eredmények 63

3) Nemzeti eredmények 64

C. POLITIKAI ELSŐBBSÉGEK ÉS ÉRTÉKEK 1. Elsőbbséget élvező politikák 1) EU átlag 65

a. Az első hat említett item 66

b. Az utolsó hat említett item 67

2) Nemzeti eredmények 68

3) Nemzeti fejlesztések Az első hat említett item 69

2. Az Európai Parlament értékei 1) EU átlag 70

71

2) Nemzeti eredmények 72

3) Nemzeti fejlesztések Az első hat említett item 73

D. AZ EU TAGSÁG ELŐNYE VAGY HÁTRÁNYA 1) EU átlag 74

2) Nemzeti eredmények a. Mezőgazdaság 75

b. Infláció és megélhetési költség 76

c. Bevándorláspolitika 77

d. Foglalkoztatás 78

e. A gazdaság 79

f. Egészségügy 80

g. Oktatás 81

h. Ipar 82

i. Személyes adatok védelme 83

j. Kereskedelem 84

k. Energia 85

l. Külpolitika 86

m. Környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem 87

n. Nemek közötti egyenlőség 88

o. Tudományos kutatás 89