Kardiológiai rehabilitáció Dr. Jenei Zoltán Ph.D DE OEC Belgyógyászati Klinika
Vezető halálokok Magyarországon 2000-2005
Statisztika 7.1 millió AMI halál/év, 2 millió/év Európában 65-85 éves korosztályban az összhalálozás 17%-a ISZB eredetű Magyarország: összhalál 21%-a (ffi) 13%- a (nők) Országonkénti eltérések, területi különbségek
A kardiológia rehabilitáció fogalma A WHO szerint azon tevékenységek összessége, melyek révén az akut kardiológai eseményt (infarktus, PCI, CABG, stb) elszenvedett betegek saját közreműködésük mellett a legjobb fizikai, mentális és szociális állapotba kerülnek és visszailleszkedhetnek a korábbi családi és társadalmi környezetükbe. Team munka: orvos, asszisztens, gyógytornász, dietetikus, pszichológus együttes munkája szükséges
A rehabilitáció célja A beteg fizikai kondiciójának javítása A rizikófaktorok megszüntetése Az életminőség javítása Psychológiai segítségnyújtás A hospitalizáció számának csökkentése A recidíva megelőzése A túlélés javítása Hirtelen halál megelőzése
A kardiológiai rehabilitáció elemei Rizikófelmérés Nevelés, tanácsadás az életvitellel és a rizikócsökkentéssel kapcsolatosan Fizikai tréning Szekunder prevenciós terápia A beteg rendszeres ellenőrzése, követése
Kardiológiai rehabilitációs program (KRP) Psychológiai Fiz.tréning KRP Orvosi Rizikófaktorok - oktatás
Fizioterápia Fogalma: gyógykezelés természetes eszközökkel, módszerekkel (görög füzosz természet) A fizioterápia tehát: -a természet energiáit használja -a gyógyítás legősibb ága -az orvosi terápia része a gyógyszeres, a sebészi és a pszichoterápia mellett.
Fizioterápia felosztása
A kardiológiai rehabilitáció régebbi indikációi Infarktus túlélők Angina pectoris Koszorúér-betegek reziduális ischaemiával Vitiumos betegek Billentyűműtét után Halmozott CV rizikójú betegek A kardiológiai rehabilitáció új indikációi Szívelégtelenség PCI utáni állapot Transzplantáció utáni állapot Arritmia, PM, ICD Idős betegek
A kardiológiai rehabilitációs programokat a szekunder prevenció részének tekintjük, amelyek a coronariabetegség különböző formáinak, illetve a szívelégtelenség kezelésében, valamint a CV betegek átfogó, hosszú távú kezelésében is fontos szerepet játszanak.
A kardiológiai rehabilitáció célja A beteg fizikai kondiciójának javítása A rizikófaktorok megszüntetése Az életminőség javítása Psychológiai segítségnyújtás A hospitalizáció számának csökkentése A recidíva megelőzése A túlélés javítása Hirtelen halál megelőzése
A kardiológiai rehabilitáció orvosi céljai - hirtelen halál megelőzése - postinfarktusos halálozás, reinfarktus, restenosis csökkentése - tünetek csökkentése/megszüntetése - fizikai teljesítőképesség fokozása
A kardiológiai rehabilitáció pszichológiai céljai Önbizalom visszaállítása Szorongás, depresszió kezelése Stresszhelyzetekhez való alkalmazkadás javítása Szexuális aktivitás visszaállítása Hozzátartozók szorongásának és depressziójának felismerése, feloldása
A kardiológiai rehabilitáció elemei 1. Állapotfelmérés (orvosi vizsgálat) 2. Dyslipidaemia kezelése 3. Hypertonia 4. Dohányzás kezelése 5. Testsúly csökkentése 6. Cukorbetegség kezelése 7. Pszichoszociális kezelés 8. Fizikai edzésprogram
Állapotfelmérés Kórelőzmény, fizikális vizsgálat Rizikófaktorok, rizikóstátusz meghatározás EKG (nyugalmi, terheléses) Szív UH Foglalkozás, munkahely megismerése Családi körülmények Pszichés hozzáállás
A kardiológiai rehabilitáció hasznossága A korai mobilizáció, majd a korai rehabilitáció veszélytelensége A komplett rehabilitáció jelentős mértékben kedvezően befolyásolja a betegek további prognózisát, mortalitását A szívinfarktust átvészelt betegek halálozása egynegyedére, az újabb infarktusok előfordulása pedig egyharmadára csökkent a rehabilitációban részesülő betegek esetében. Lipidprofil javítása Dohányos szívbetegek számának csökkentése A rehabilitált betegek jobb életminősége A rehabilitációs programok gazdaságilag is kifizetődőek
Tárgyi minimum feltételek EKG, vérnyomásmérés, echocardiographia (intézeten belüli elérhetőség), 24-48 órás ambuláns EKG és vérnyomás monitorozás, ergometria (intézeten belüli elérhetőség), légzésfunkció (intézeten belüli elérhetőség), kémiai laboratórium (intézeten belüli elérhetőség), vérgáz analizátor (elérhetőség), fizioterápiás lehetőség, reanimációs eszközök intenzív kardiológiai háttér (elérhetőség), tornaterem, tréning, játék, sporteszközök, az ellenőrzött mobilizáció és fizikai edzés eszközei (EKG, pulzus, vérnyomás monitorozása), pszichoterápiás foglalkozási helyiség és eszközök, egészségnevelés tárgyi feltételei.
Személyi minimum feltételek orvosok (minimum 2), orvos vezető (kardiológus szakorvos rehabilitációs képesítéssel, illetve rehabilitációs szakorvos kardiológiai szakvizsgával vagy képesítéssel), osztályos orvos (belgyógyász vagy kardiológus), gyógytornászok főiskolai végzettséggel, 15 (maximum 30) betegre 1 gyógytornász, dietetikus, pszichológus (klinikai gyakorlattal) 30 ágyanként 1 fő, szakasszisztens, fizioterapeuta, gyógymasszőr, ápoló nővérek (folyamatos ápolást biztosítva) 60 betegre számolva délelőtti műszakban főnővér + 3 nővér, délutáni műszak: 2, éjszaka: 1 (összesen: 14 nővér). szociális munkatárs, nem egészségügyi végzettségű munkatársak
Kontraindikációk Instabil angina Kontrollálatlan pitvari v. kamrai ritmuszavar Hemodinamikailag instabil szívelégtelenség Közepes v. súlyos aorta stenosis Arrhythmogen jobb kamrai dysplasia Magas fokú a-v block pm. th. Nélkül Thrombophlebitis v. pulm. emb. 3 hónapon belül Nem kard. Okok (pl. orthopaediai betegség)
A szívbetegek rehabilitációja akkor a leghatékonyabb ha már az akut eseményt követően elkezdődik és megszakítás nélkül tart a beteg élete végéig. A fizikai tréning a kardiológiai rehabilitáció alapja, e nélkül átfogó rehabilitáció nem lehetséges.
A kardiológiai rehabilitáció általános elvei Akut kardiális esemény után lehetőleg mindenki vegyen részt rehabilitációs programban. Krónikus betegek állapotuktól függően kerüljenek programba. Rokkantság előtt szükséges a rehabilitációs programba való részvétel. Kijelölt akkreditált intézményben történjen a rehabilitációs kezelés.
A kardiológiai rehabiliáció programja Diagnosztika, kockázatbecslés Mozgáskezelés Pszichoterápia Egészséges magatartás oktatás, tanácsadás Szívgyógyászati alapismeretek Étkezési tanácsok Dohányzással kapcsolatos tanácsok Mozgástanácsok Munkával kapcsolatos tanácsok Szabadidős tanácsok Szexuális tanácsadás
ISZB rizikófaktorai Nem befolyásolható Befolyásolható Életkor Nem Családi anamnézis Veleszületett betegségek Személyiségtípus (?) PRIMAER: hyperlipidaemia, hypertonia, diabetes mellitus, dohányzás SECUNDAER: TG, köszvény, obesitas, életmód stb.
A rizikóstratifikáció célja A korai kibocsájtásra alkalmas betegek kiválasztása. További kezelések meghatározása. Mortalitási és morbiditási prognózis. A beavatkozások hatékonyságának lemérése. A prognózist befolyásoló tényezők feltárása.
A kardiovaszkuláris betegek veszélyeztetettsége 1. Kórtani súlyosság 2. Balkamra diszfunkció mértéke 3. Reziduális ischaemia mértéke 4. Eleketromos instabilitás
RIZIKÓSTRATIFIKÁCIÓ REHABILITÁCIÓ ELŐTT Kardiológiai Szakmai Kollégium 2009
Nagy rizikójú betegek Súlyos társbetegség Jelentős reziduális eltérések Szövődményes akut szak NYHA III-IV, EF <25% Alacsony ischaemia küszöb (<4.5 MET) Alacsony terhelési kapacitás (<4.5 MET) 75 év feletti beteg Rossz complience Kezelésre rosszul reagáló angina Tartós/nem tartós kamrai tachycardia Halmozottan kedvezőtlen pszichoszociális körülmények
Közepes rizikójú betegek Nem súlyos társbetegség Részleges műtéti/intervenciós korrekció Nem jelentős szövődmény az akut szakban NYHA II, EF 25-40% Közepes ischaemia küszöb (4.5-6.5 MET) Megtartott terhelési kapacitás (4.5 MET) 65-75 év Megfelelő complience Jól kontrollálható arritmia Kedvezőtlen pszichoszociális körülmények
Alacsony rizikójú betegek Nincs jelentős kísérő betegség Teljes mértékű műtéti/intervenciós korrekció Szövődménymentes akut szak Nincs szívelégtelenség, EF>40% 65 év alatti beteg, jó complience Norm. nyugalmi és terheléses EKG Nincs arritmia Jó pszichoszociális körülmények
Nagy kockázatú csoport A fatális kardiovaszkuláris esemény előfordulás kockázata a SCORE szerint >5%/10 év. A koszorúér-esemény kockázatának becslésére használható a Framingham táblázat is (>20%/10 év 1/1 - Koszorúér-betegség, és/vagy perifériás érbetegség, és/vagy cerebrovaszkuláris szindróma 1/2 - Diabetes mellitus 2-es típus. 1-es típus mikro- vagy makroalbuminuriával Metabolikus szindróma (az ATP III kritériumrendszere szerint) Krónikus vesebetegség 1/3 Tünetmentes, nagy kockázatú ml/mi8állapot Egy súlyos kockázati tényező megléte: összkoleszterin >8,0 mmol/l, vagy az LDL-koleszterin >6.0 mmol/l, vagy a vérnyomásérték >180/110 Hgmm, vagy a testtömeg index (BMI) >40 kg/m2) GFR<60 ml/min Microalbuminuria I/4 Teljes/globális kardiometabolikus kockázat (2009 Konszenzus)
Közepes kockázatú csoport Hypercholesterinaemia és további kettő vagy több kockázati tényező megléte esetén. koszorúér-esemény kockázata SCORE szerint: 3-4%, Framingham szerint: 10-20%/10 év
Kis kockázatú csoport Hypercholesterinaemia önmagában, vagy hypercholesterinaemia és további egy kockázati tényező megléte esetén koszorúér-esemény kockázata SCORE szerint < 2%, Framingham szerint <10%/10 év
SCORE (Systematic Coronary Risk Evaluation) modell Az egészségesnek látszó embereknél a preventív lépések a totális CV kockázat nagyságától függnek prospektív európai adatokon alapszik fatális atheroscleroticus esemény jelzésére alkalmas, pl. 10 éves távlatban nem, kor, dohányzás, szisztolés vérnyomás, az összkoleszterin vagy az ÖK/HDL aránya. fatális események küszöbe 5%: e fölött beszélünk nagy kockázatról.
Egyéb rizikófaktorok (amelyek növelhetik a becsült kockázatot is): triglicerid, alacsony HDL-C, csökkent glükóztolerancia (IGT), obesitas, C-reaktív protein (CRP) fibrinogén, homocisztein, apo B, Lp/a; pozitív familiáris cardiovascularis anamnézis; preklinikus atherosclerosis (electron-beam (EB) CT-, UH-, MRI-vizsgálattal igazolva).
A kardiológiai rehabiliáció programja Diagnosztika, kockázatbecslés Mozgáskezelés Pszichoterápia Egészséges magatartás oktatás, tanácsadás Szívgyógyászati alapismeretek Étkezési tanácsok Dohányzással kapcsolatos tanácsok Mozgástanácsok Munkával kapcsolatos tanácsok Szabadidős tanácsok Szexuális tanácsadás
Rehabilitáció fázisai Kórházi szakasz Ambuláns fázis Fenntartó fázis (folyamatos egészséges életvitel)
A rehabilitációs program részei I. Intézetben (I. fázis, akut) 7-14 nap Kard.Osztály v.őrző diagnosztika (korai rizikóbecslés), orvosi kezelés (folyamatos), mozgáskezelés (korai mobilizáció naponta), pszichoterápia (naponta), egészségnevelés (naponta).
RIZIKÓSTRATIFIKÁCIÓ REHABILITÁCIÓ ELŐTT Kardiológiai Szakmai Kollégium 2009
A rehabilitációs program részei II. II. fázis, konvaleszcens 2-12 hét korai konvaleszcens Rehab.O/Amb állapot felmérés (rehabilitációs program elején, közben és végén), orvosi ellenőrzés (naponta), mozgáskezelés (a korai konvaleszcens szakaszban naponta 1-2 x 15-30 perc, a késői konvaleszcens fázisban hetente 5 x 45-60 perc), pszichoterápia ( "A" viselkedés-típusmódosítás 3 hét alatt 3 x 1 óra, téma centrikus csoportbeszélgetés 3 x 1 óra, házastárs terápia 1 x 1 óra, autogén tréning naponta 30 perc), Munkába való visszatérés elősegítése 3-6 hónap, késői konvaleszcens Rehab.O/Amb Ellenőrzött edzésprogram,funkcionális állapot javítása Rekreációs tevékenység Egészségnevelés folytatása Munkába állás
A rehabilitációs program részei III. III. Fázis: Posztkonvaleszcens vagy fenntartó fázis. Helye: önszerveződő betegklubok, szervezetek és sportegyesületek a családorvos közreműködésével. Időtartama: folyamatosan a beteg élete végéig. Cél és feladat: a fenntartó edzésprogramok rendszeres végzése, a megtanultak életvitelszerű gyakorlati hasznosítása, szüntelen erőfeszítés a rizikófaktorok módosítására.
A kardiológiai rehabilitáció programja I. 1. Diagnosztika, kockázat becslés Részletes szakorvosi vizsgálat, pszichológiai exploráció alapján a szívbetegek alacsony, közepes fokú és magas kockázati csoportba oszthatók. 2. Mozgáskezelés 2.1. Korai mobilizáció Az acut eseményt (pl. AMI vagy szívműtét) követő korai mobilizáció célja a thromboemboliás szövődmények és a fizikai, valamint a pszichés dekondicionálódás elkerülése. Kis intenzitású, ellenőrzött gyógytornát, a beteg fokozatosan bővülő ellenőrzött tevékenységét foglalja magába. A korai mobilizáció megkezdhető, ha a beteg hemodinamikailag stabil, jelentős ritmus- vagy ingerületvezetési zavara nincs, valamint egyéb kontraindikáció nem áll fenn. A mobilizáció intenzitása a beteg mindenkori állapotának megfelelően fokozatosan növelhető.
A kardiológiai rehabilitáció programja II. Elengedhetetlen a beteg pulzusának és vérnyomásának ellenőrzése (szükség esetén EKG monitorozása is). A gyógytorna intenzitása a pulzus- és vérnyomásválasz függvénye, amely az első napokban ne haladja meg a 10-15/min pulzusszám-emelkedését és az 5-15 Hgmm-es vérnyomás emelkedést. A pulzusszám és/vagy vérnyomás esése a gyógytorna erősségének csökkentését vagy felfüggesztését vonja maga után. A mobilizációs fázis készíti elő a korai terhelést (predischarge test), melyet kórházi kibocsátás előtt kell elvégezni, ha ennek nincs kontraindikációja.
A mozgásterápia kiírásának Elért teljesítmény szempontjai I. Mért és becsült O2 fogyasztás Vérnyomás és szívfrekvencia válasz Beteg kora, neme Alapbetegség súlyossága Kísérő betegségek Mozgásszervek állapota Tréning ellenjavallatok
A mozgásterápia kiírásának szempontjai II. 1. Spiroergometriás vizsgálat VO2 peak, MET meghatározás, ergometriás vizsgálatnál becsült MET. 40%-tartós munkavégzés. Fizikai tréning terhelés nélkül aerob mozgás (pulzus emelkedés<20/min) Terhelés után: tréningpulzus a peakvo2 50-80%-a. Tréningpulzus a terhelés alatt elért fr. növekmény 50-75%-a közé kell esnie. Tréningpulzus: intenzitás és biztonság (Borg 13-14)
A mozgásterápia kiírásának szempontjai III. Ischaemia, vagy nsvt és >20 Hgmm systoles vérnyomás esetén újraértékelés. A csúcs fr.helyére a panaszok idején észlet fr. kerül, vagy a csúcs fr. 50-60%-át javasoljuk.
A fizikai tréning szempontjai I. Korai mobilizáció (1-2 hét) Aerob tréning: Gyakoriság: 3-5 nap/hét Időtartam: AMI (5-20 perc), Szívműtét (10-30 perc), PTCA (24 óra múlva mobilizálás/a.fem/, azonnal /a.rad/) Intenzitás: Terhelhetőség 50-80%-a CABG után (1-7. nap) mellkasi fizioterápia, légzőtorna, vénás torna CABG után (7-14 nap) bronchialis higiene, naponta 1-3x5-15 perc
A mobilizációs program kiírása II. Rezisztencia tréning (6.héttől) Gyakoriság: 2-3 nap/hét Időtartam: 1-3 egység 8-10 különböző gyakorlat Intenzitás:10-15 ism/egység
Postinfaktusos betegek mozgásterápiája I. Edzésprogram A postinfarctusos betegekben az edzésprogram a korai terheléses teszt eredményétől függ. Revaszkularizáció után (CABG, PCI) a mozgásterápia azonnal elkezdődik, az eredmény lemérésére hivatott ergometriás vizsgálatot általában 1 hónappal a beavatkozás után végezzük el (PCI után előbb CABG után később). Az edzésprogramot az ergometriás teszt eredménye (elért teljesítmény) alapján írjuk elő. Figyelembe kell vennünk a beteg nemét, életkorát, alapbetegségének súlyossági fokát, gyógyszerelését, a mozgásszervek és a vázizmok állapotát, valamint a tréning esetleges ellenjavallatát is. Az edzés ellenjavallatai: Abszolút és relatív ellenjavallatok (szakmai ajánlás), kiegészítve a lehetséges postoperativ szövődményekkel (anaemia, komolyabb postkardiotomiás szindróma, stressz ulcus, stb).
Postinfaktusos betegek mozgásterápiája II Az edzés menete bemelegítés: 6-10 perc; tartós terhelés: 15-30 perc; játék: 10-15 perc; levezetés: 5-8 perc. A tartós terhelés fázisára pontosan meg kell adni az elvégzendő mozgás intenzitását, időtartamát, gyakoriságát és típusát. A tréning intenzitását az ergometriás vizsgálat alapján mért tréningpulzussal kísérhetjük figyelemmel. Amennyiben ischaemia, vagy szignifikáns arrhythmia nem jelentkezik, úgy a tréningpulzus az elért maximális pulzusszám 60-85 %-a legyen. Ischaemia vagy ritmuszavar, esetén avasolt tréningpulzus tízzel kevesebb legyen, mint a terhelés megszakításakor észlelt szívfrekvencia.
Postinfaktusos betegek mozgásterápiája III. Az edzésprogram intenzitása: tréningpulzus meghatározása mellett az ún. Borg-skála segítségével (az intenzitás szubjektív megítélése), illetve az adott aktivitás oxigénfogyasztásával (MET) is jellemezhetjük. Cardiovascularis betegségekben a dinamikus típusú mozgásformák ajánlottak: séta, kocogás, futás, kerékpározás, úszás, evezés, sífutás, röplabda, asztalitenisz stb. Az edzés gyakorisága: minimum heti három alkalommal 45-60 perc. Az edzés időtartama 8-12 héten át tartson. Az edzésprogram élet végéig tartson, állapotváltozás esetén a terhelhetőség ismételt meghatározása szükséges.
Speciális szempontok szívműtött betegek rehabilitációjában I. Korai postop. időszak (1-7 nap) Mellkasi fizioth. Vénás torna, légzőtorna naponta 1-3X5-15 perc. Állapotfelmérés. 6 perces séta teszt. 6-8 postop. nap után osztály (MET=2). Fizioth. Naponta 2x. I: nyugalomi P +20, vagy 30 ütés/min, T: 20-30 perc (torna, bicikli, tredmill és gyaloglás. 7 naptól 3 MET jav., majd lassan 4-5 MET-ig emelni.
Speciális szempontok szívműtött betegek rehabilitációjában II. Dinamikus aerob terhelés javasolt a 7.naptól. 21-28. napon tünetlimitált terhelés Állapotfelmérés. 6 perces séta teszt. Eredménye alapján bővül a tréning napi 30 perces séta, 15 perces kerékpár, vagy 1600 m gyaloglás. Vitiumos beteg: könnyű gimnasztika, lazító, légzőtorna, ergometriás terhelés max pulzus 60-70%-ával. ICD/pacemaker: Monitorozás! Csúcs VO2, vagy max szívfr 40-60%-a.
Speciális szempontok szívelégtelen betegek rehabilitációjában III. Alacsonyabb tréningpulzus javasolt (60%). Funkcionális kapacitás<3 MET, rövid 5-10 perces tréning. MET=3-5 napi 1-2x 15 perc MET>5 heti 3-5x 20-30 perces tréning.
Kórházi rehabilitáció Nagyon korán kezdjük el! (AMI, műtét utáni napon) Fontos a felvilágosítás! Mobilizálási terv mozgás th.-oktatás Diétás tanácsadás, oktatás Psychés vezetés Gyógyszeres terápia megkezdése
Ambuláns rehabilitáció Időtartama: 1-3 hónap, PTCA után 2-4 hét, AMI, CABG után 5-8 hét, Billentyű műtét után 8-10 hét múlva Gyakoriság: Heti 2-3 alkalom 45-60 perc. Max szívfr 60-80% edzési/tréning zóna elérése. Célja: - a rizikófaktorok csökkentése - a recidíva elkerülése - az életminőség javítása Elemei: - fizikai tréning - oktatás - tanácsadás - rendszeres ellenőrzés
Az ambuláns tréning szakaszai Bemelegítés 6-10 perc Nyújtógyakorlatok Az izmok bemelegítése 10-15 perc gimnasztika 10-15 perc szerekkel aerob mozgás 10-15 perc játék 10 percnyi levezetés Lazítás-relaxálás
A kardiológiai rehabilitáció hasznossága A korai mobilizáció, majd a korai rehabilitáció veszélytelensége A komplett rehabilitáció jelentős mértékben kedvezően befolyásolja a betegek további prognózisát. A szívinfarktust átvészelt betegek halálozása egynegyedére, az újabb infarktusok előfordulása pedig egyharmadára csökkent a rehabilitációban részesülő betegek esetében. Lipidprofil javítása Dohányos szívbetegek számának csökkentése A rehabilitált betegek jobb életminősége A rehabilitációs programok gazdaságilag is kifizetődőek
A mozgásterápia hatása és rizikója kardiológiai betegek esetén RIZIKÓ Kor, nem, szívbetegség Terhelés intenzitása Szívmegállás 120.000/pácien óra Halálozás 750.000/páciens óra HASZON Myocardium O2 igényes csökken Angina küszöb, pulzus és vérnyomás csökkenés Javul a túlélés Terhelhetőség javul Anaerob küszöb emelkedik Javul a funkcionális állapot (NYHA) Javul a csúcs VO2
Fizikai edzésprogram Fizikai aktivitás anamnezise Terheléses vizsgálat Fizikai aktivitás esetleges gátló tényezői Tanácsadás a fizikai aktivitás fokozására Személyre szóló edzésprogram (frekvencia, intenzitás, edzés típusa, időtartam)
Összefoglalás A kardiológiai rehabilitáció Javítja a betegek életminőségét és a túlélésüket Költség-hatékony Széleskörű alkalmazása szükséges Az aktuális irányelvek szerint, de egyénreszabottan végezzük!
ÖSSZEFOGLALÁS A tartós terhelés fázisára minden betegnél pontosan meg kell adni az elvégzendő mozgás intenzitását, időtartamát, gyakoriságát és típusát. A tréning intenzitása - az ergometriás vizsgálat alapján megadott tréningpulzus Amennyiben az ergometriás vizsgálatkor ischaemia, vagy szignifikáns arrhythmia nem jelentkezik, úgy a tréningpulzus az elért maximális pulzusszám 60-85 %-a legyen. Ha az ergometriás vizsgálat megszakításának indikációja ischaemia vagy ritmuszavar, akkor a javasolt tréningpulzus tízzel kevesebb legyen, mint a terhelés megszakításakor észlelt szívfrekvencia. Az edzésprogram intenzitását a tréningpulzus meghatározása mellett az ún. Borg-skála segítségével (az intenzitás szubjektív megítélése), illetve az adott aktivitás oxigénfogyasztásával (MET) is jellemezhetjük.