A DUNAI NÉPEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Irta: Fogarasi Béla

Átírás

1 A DUNAI NÉPEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Irt: Fogrsi Bél (A mgyrországi ^Társdlmi Szemlélői vettük át ezt tnulmányt) Npjinkbn sóikt beszélnek duni népek együttműködéséről^ i jószomszédi viszony kiépítésérői. duni népek brátságáról'. Önmgáibn véve ez örvendetes tény és mindenesetre ngy hldás z elmúlt 25 évihez képest, mikor ff éktelen sovinizmus szeülleme urlkodott közéve tünkben. Azonbn nézzmik. dot-gokt relisztikusn. A duni népek együttműködésének kérdését nem teliét egyszerűen udvrissági nyiltkoztokkl megoldni. Mii több: 25 év. sőt esrv évszázd muíllsztásiit hibáit nem Cehet máról, holnpr belhozni. (Feldtunk ;bbn áfa hogy lpot, bázist teremtsünk duni népek együttműködésére. Nem krunk homokr, ingoványos tljr kártyvár tkáit építeni. Mint minden téren, úgy ezen téren is reáilis tljr és reális módszerekkel lkrunk építeni. Ehhez legelőször is z szükséges, ihogy történeti és gzdsági llípon és ne érzelmi lpon vizsgdíjuk meg duni kérdésit és mgyr vontkozásiít. Át kell gondoinunk második világháború tnulságit. Le kell vonnunk háború befejezése tutin kilkult helyzetből* követkéz menyeket. M:ás szóvil következő kérdés ékkel kell fogllkoznunk: 1. A német imperiililzimus és á duni népek viszony múltbn és jövőben. 2. A duni népeik gzdsági együttműködéséneik feltételei és lehetőségei. 3. A poi'iitiiki együttműködés kérdései, duni népek állmi formáj és nemzetiségi kérdés. 1. A duni népek tág foglom. Szószérlnt még németek is hozizáfcrtozsiik, mert hiszen Dun Fekete-erdőben ered. És z egyszeri sváb prszt, ki zt hitte, hogy h Dun 'forrását tenyerévé 1!! be gyömöszöli!. kkor i Dun felívását megkszthti, bizonyos értelemben történeti szimbólumnk 'tekinthető. A németek mindig zt hitték, hogy z ő előjoguk Dun és Dun völgye felett rend étkezni. ; imii i nemeteket nem soroljuk duni népeik közé és ez ltt kifejezés 'lltt elsősorbn mgyr, ; iromán, délszláv és bolgár népet értjük. Két hódító" htlom fenyegette és kdályozt duni népek szbd fejlődését, önállóságát és függetlenségét történelem folymán. Az egyik Németország volt. másik Törökország. Németország hódító törekvései egyformán fenyegették úgy szláv népek, mint mgyr nép szbd fejlődését. A történelem egyik ngy trgédiáj éppen bbn áüilott. ho'gy mgyr és szcáv népek nem ismerték fel. (köztük ifieriákió történeti érdekközösséget német hódítók elnyomó törekvéseivel szemben. Az utolsó 75 éviben, német imperilizmus kilkulásától kezdve' inémetorsizáis: diunvölgyi népek (lie i gáz sár. irányuló törekvése egyre ngyobb rányokbn bontkozik ki mint Németország viliághegemóniár irányuilió törekvesének egyik döntő (fontosságú.láncszeme. A német politik (Mgyrországnk ebben koncepcióbn kezdettől fogv ^ - cstllfe vzllus szerepét szánt. Bülow, Németország knicejlárj, Bismrck egykori híve és tnítvány, emdlékdirtibn következőket írj:»1884. év nyrán Bismrck (herceg térikében Mgyrorszáigr muttv következő megiegyzést tette:»>iltt Dun és ; KárPiátok között ülnek mgyrok. Számunkr ez ugynz, minth németek ülnének ott, mert z ő sorsuk szorosn össze vn fűzve miiéukkol. A

2 mgyrok velünk együtt trtják mgukt és veuunk (buknk el.' Ez (lényegében i^srküilönjbczteiti őket. szlávoktál és románoktól. imgyrország 'számunkr iegifontsbib tényező z egész Blkánon, mely, <mimt ismeretes, mindjárt bécsi: Lndstrsse mögött kezdodik.«bismrck szvibn kifejezésre jut német imiperilliizmus poétikájánk lp törekvése: duni népek között egyenetlenséget szítni, nevezetesen mgyr nép, szláv népeikés román nép közé éket verni, mgyr népet többi duni nép e'lflen felhsználni és végüt; vlmennyit elnyomni és ilei&ázni. A mgyr urlkodó osztályok 1867 után téliesen mgukévá tették ezt lisímrcki álláspontot s nemzetközi, politik terén német imperiulizmus cstlósivá váltk. Bismrcktól tovább vezet z- út»mittejeurop«,»berl'iiii-^bgdd«. Kelet felle«(»orng nch Osten«) imperilist politikájához, mely migábn íogllá duni népeknek függőségéit 'Németországtól. Ez i függőség nemcsk gzdságii, hnem politiki és ktoni is volt, mint ezt z ; első világháború Mgyrországr és Buligáriár. vontkozólg ékesen demonstrálli. Az első viilágíháboirútéli második világháborúig vezető út nem egyéb, mint német imperilizmus elnyomó és hódító törekvéseinek úi formák között vló megvlósítás. De történeti igzság megikcvetelii nnk megállpítását is, ihogy nem egyediül 'Németország -krt Dunmedencében urlkodó befolyást gykorolni. Az első és második villágháiború közötti időszk duni népek itcrténetének egyik ilegszerencsétlieinebb, legtrgikusbb korszk. A duni népek sors iföífiött nem népek mguk, hnem idegen imperilist htlmk döntöttek. Abbn, iio.gy népek nem szbdulhttk feí, nem Uépihettek mindiárt z első világh- 'bini után demokrtikus fejlődés szbd útjár, ngy szerepe volt győz,- tes 'htlmk, nevezetesen z ;kkori entente-imperiilzmus.politikájánk. 3E poétik egyik célj bbn lálmott. hogy Németország elilen, német imperiliiizmus újjászületésének megkdályozás céljából csszekováicsolij duni népeket. Oe ugvnkkoir ennek politikánk másik céli és M időnk érpeni tengelye Szovjetunió eueni brriere ifdáúlítás volt. A szov jeteililenes politikánk pedig rekciós, ntidemokrtikus belpolitiki rezsimekre voct szükséige. (Még kell áfjv nítní, történelmi tényt: Ghurehiilill és más entente'.poijitikfuisok hosszú éveken át folyttott szovjetelileines imperiliist politikáj.ngymértékben elősegítette fsizmus kilkulását duni országokbn ét z egész duni if ronton rohmosn előrenyomul német fsiszt irnpe ril izmus- Erőtlennek mutitkozíik kísé illetek, melyeket Angli és Frnciország ítésznek német elöinyomur tás megkdályozásár. A duni álimok rendkívül lbilis belső Ihelyzete, belpolitiki írekció 'urlm ezeket z állmokt képtelenné tette rr, hogy szembeszáilljnk német imperilizmus döntő előretörésével Dunvöligyéihen. Mgvrország. Románi. Jugoszlávi, Bulgri rekciós és ifsisz't uri német eilnyomók cinkosi és eszközei voutk. Ismeretes foifcleri progrm. ^Mémetország ües-z Európ centrum^ s ekörül) egy keleteurópi konföderáció. Lengyelország, Blti állmok, Mgyrország. Segédnépek szövetsége Jidsereg nélkm, sját gzdság nélkül Nem is gondolok egy pillntr sem rr, ihogy íbármelvik országnk engedményeket tegyek emberiességi upon. Pld', imsrvirországnk régi htári visszálhításár. Nem fogok különbséget tenni brátok és eulenség között. A kis nemzetek kor lejrt.«(ruschnimg:»hiitler bizlms vltm*.)»a rómi kor végén z eigész terület z Ur!-, Fekete-tenger, Dum és iái Rin között németek birtokábn volt. A népvándorlás ideién német élettér egész Európát mgábn íoglht. A germánok voltk zok, kik Európát eilőször egy egységgé fogllták össze. Európ mint kulturális és szellemi egység germánok lpítás.*»a német kultúrbefolyás kiterjed mindzon területekre, melyek évszáz-

3 dókon át (Németország hűbéresei voltk vgy z osztrák scknépű állmihoz trtoztk.«(u. o.) A német fsizmus minden eszközzel, vérre:! és vssl meg krt semmisíteni duni népek nemzeti függetlenségét és állmi önállóságát. Hitler ;геа1:- zálni krt duni területnek zt teljes germnizálását, mellyrő'l ngynémet történetírók, nicionlist. német költők évszázdokon át álmodoztk- Ez m nemi hipotézis, nem 'feltevés, Ihnem kétségbevonhttln történeti tény. A második világháború eredménye, német fsizmus megsemmisülése, duni népek számár felbecsülhetetlen jelentőségű történelmi fordultot jelen T tett, Nemcsk nnyit jelent ez, hogy duni népek számár megszűnt megsemmisülés veszélye, hnem még sokkl; többet. Megteremtődtek egy új (fejlődésnek (lehetőségei, mely nem olyn lesz, mint z első világháború utáni íejíődés. Akkor háború befejezése nem hozt migáv'l népek békéjét, duni népek együttműködését, gzdsági fellendülést, hnem súlyos nemzetiségi ellentétekhez, krónikus grárkrizi síhez, dunmenti országok rekciós heípoilifteki fejlődés éhez. fsizmushoz és egy új világháborúhoz vezetett. A második világháború befejezése német imperilizmusnk vereségéhez., német fsizmusnk és cstlósállmok fsizmusánk megsemmisítéséhez vezetett. A íbeldoliitikii íeillődés m nem íhorthy-kurzus, nem ítöbbékevésibbé kendőzőtt ktoni és dinsztikus dikttúráknk jegyéiben, hnem z új, niépi demokráciák megvlósulásánk.jegyében' áll. Döntő szerepe vn ebben nnk ténynek. hoisrv duni állmok (felszbdulásukt, Szovjetuniónk köszönhetik. 2. A Mgyrország. Románi. Jugoszlávi és Bulgári gzdsági.struktúráj közlött fennálló különbségek és egyenlőtlenségek nem változttnk zon z lpvető tényen, hogy duni népek gzdsági fejlődésükben vlmennyien elmrdlk. Ez z, mi helyzetüket m is lpvetően meghtározz. Ebből következők duni népek közös feldt, közös erővel megszerezni gzdsági hldás összes feltételeit. A gzdsági 'elmrdottság megnyiltkozik termelőerők kiifeilődélsének erősen 'gátolt, kdályozott jeülegéhen, vlmint > széles néptömegek rendkívül lcsony életszínvoniláhn, melynek ifőok termelőerők fejletlenségén kívül és ezzeil szoros kölcsönhtásibn duni álllmok el-, mrdt szociális strukturái volt. im.itriv szerint 1938-bn keleteurópi népek táplálkozási színvonlát, hogv z z egészségügyi kívánílmiknk megfeleljen, átlghn %-ki kellett voln fe!lemeln\ Mgyrországon il40%-kl. Ehhez színvoniuhoz hús, tej termékek, gyümölcs termelését" szóbnforgó országokbn 55 70%- k! kellene növelni. Ennek z lcsony színvonlnk z egyik ok, melyet Mitrny és munktársi z ő polgári beállítottságuknk megfelelően különösen és mjdnem kizárólg hngsúlyoznk, duni állmokbn munkerő lcsony termeléikenysége. Ez vlóhn igen fontos tényező. Délkelet-Európábn egy prszt átlg másfél személy éllelmiszersz-üks ég-letét tudt kitermelni, nyugténrópi prszt nésrv személy élelmezését. Azonbn ez vizsgált nem terjed ki ezeknek < tényeknek gyökereire, társdmi okiir. д termelékenység lcsony fokánk oki nem techniki 1, nem természeti, nem geográfii, jellegűek, sőt sok tekintetben ezek geográfii feltételek ngyon kedvezőek. A szó'bniforgó országok elmrdt szociális strukturáló féilifeudá'lis országok voltk s z ebből eredő viszonyok ikdáilyoziták és küvetkezményeikben még m is kdállyczzák termel ék envséismek kdály tlán fejlődését. A fentnevezett országokbn második fő problém z országok belső gzdságibn z grár és ipri termékek értékesítésének viszony s ugynez külkereskedelmi vontkozásibn. EÍTV ngyon* elterjedt vélemény szerint, mely mgyr közgzdsági iro-

4 dilmmknk vlóságos dggmáj volt, 'nnk, hogy Mgyrország és i többi duni ál'l&rnök kénytelenek voltik Németországhoz cstlkozni, z volt z ok, boizv-in^etorsizág íeflvevő picot nyújtott mgyr, bolgár, «román, jugoszláv grárexport számár és iprcikkeket dott helyébe. Eszerint ezek z áh'lmok kényszerültek voln cstlkozásr. Nem szükséges, hogy e helyen résziletesen iwráljuk ezt - felfogást. E& z érvelés látszólg ngyon szépen hngzik és evvel (látszólg tudományos lipon lehet meigindökolni és mentegetni z urlkodó osztály oknk bűnös poilltikáját. A vlóságbn zonbn ez felfogás homo&r épült és nem állt meg kritikát. Annk ténynek, hogy z urlkodó, o$zi4i!yok grárexportiuk értékesítésében utlv voltk erre Nén-jötorsz^etóll yilö függőségre, leglényegesebb ok z, hgy nem а belső' pjc kiterjesztésére dolgoztk, mely széles néptömegek életszínvorfjánk felemelését és ngyrányú fogysztást lehetővé tette voiln 4 h-nem mgsbb profit, n^rvoblb szubvenció reményében és külátásiibn. széles néptömegek éiletszínivonilát lecsökkentve és z éhezési színvonl közelébe v,gy rr ücszoríty folvtátták külkereskejieilimi és egész gzdsági politikájukt. ч De bármint is Legyen, le kell vonnunk z új' világhelyzetnek, következményeit. Az, mi múltbn sem volt' helytálló, meg kevésbbé lehet érvényes z úi vilá^helíyzetre -nézve. A duni népek szempontjából!, z úi 1 foeilyzetre éppen z jdíeniízöi hogy Németországgl vló kpcsoltnk háború lőtt fennállt iförmájá megszűnt, és többé feli nem újíthtó. Németország jövőben nem exdöl'tác^átnéíentós mértékben iprcikkeket duni állmok -számár és nem tudi félvenni zoknk >áz grártermékeit. Az eddigi közlések szerint szövetségesejc bbni állpodtk meg, hogy német céltermelés évente 5-8 milüiő toife& lesz. Ebből nem jut exportr. És z oéf. termei esnek egy döntő kritériurq^. A Szovjetunió és áz Egyesült Állmok zon z állásponton vnnk, hogy német nehéz- és gépiprt Németország belső szükségleteinek fedezésére lklms rányokbn lehet csk meghgyni és nem olyn rányokbn, hogy Németorszáig ismét Európ gzdságánk vlmelyes formábn centrumvá vá<!- hssom Arügol gzdsági köröknek z álláspontj bbn áll. hogy Németország ipránk továbbr is fedezni keúl Európ, nevezetesen idéilkeletjeuirótp ipri szükségleteit és hogy enélkül»káosz«álln elő. Azonbn ezeknek gzdsági köröknek z álláspontj, ^i mi nézetünk szerint, nem helyes. Semmiféle káosz sémi -foc kelletkezni bból. hogy Németország nem fogj többé elözönlenii iipr-^ cikkeivel idéhkeúst-európát. Délkelet-Európ egyrészt mg. termelésével fedezni tudi és jfedezni fogj szükségileteit z ipr terén, másrészt Ckllmii lesz más állmokki vló kpcsoltokkl kielégíteni zokt sziüikségí.eteit, 'melyeik nemzetgzdsági és nem szűk mgánérdekek szempontjából! mérvdók. Ezért. d'uni 1 állmoknk úi' gzdsági kpcsoltokt kelil keresni külkereskedelmi és egyéb állmközi gzdásági kpcsoltok kiépítésében. Sokn külföldi kölcsönökben látják z egyedüli csodgyógyszert, fis (lázs re mén v segge;! mormolják, mint vlmi.üdvözítő formulát, hogy csk egy óriási dic'árikölcsön segíthetné kj Mgyrországot mi válságból. Legyen szbd erre kérdésre itt csk egy megjegyzést tenni.-az idézett ngol, vizsgált szer'mt külföldi kölcsönöknek felvétele múltbn ór'ási, súlyos terheket rótt duni állmokr és közöttük legsúlyosbb terheket Mgyrországr. A kmtteher duni állmokbn igen súyos volt. mgsbb volt. mint híás nyueteuróni országokbn. A névleges kmt 6 9%-?g terjedt, melv mellékköltségekkel együtt 8 12%-r emelkedett. A kmtszo'gáfittás terhe 5 193?-h?n z országok kiviteltnek 22 49%-ig terjedő részét emésztették fe 1. Mgyrország 48%-ki Görögország után legkedvezőiuenebb helyzetben volt ezét között z állmok között. Mgyrország eldósodás legmgsbb volt nyolc délikeleteuróri állm között, 83 do! ár fe jeniként. Mindiez természetesen nem zt jelenti hoírv mi ne trtnánk kívántosnk külföldi kölesönöket. Mi üdvözöl-

5 iülk kültföidi (kölcsönöket, de csk kkor n zok nemzetgzdság érdekeit sízolfiráiiiák és olyn teltételek között vehetjük fel őket, melyeik z ország tlnti és gzdsági függetlenségét nem érintik. 3. Áttérek duni népek és Szovjetunió gzdsági kpcsoltink kérdéseire. A duni népek ngy érdeke Szovjetunióvá! szoros gzdsági összeköttetésibe lépni. Az első világháború futári z 'ntnt egész törekvése rr irányulj*, hogy duni országokt elzári Szovjetunióvá. 1, vló kpcsolttól Az eredmény gzdsági nrchi volt Dunmedencében. A Szovjetunióvl vló szoros együttműködés rekciós ngytőkének nem tetszik, de sokkl reálisbb, mint más' távoli kombinációk és megfelel duni országok gzdsági érdekeinek. A Szovjetunió geográfii közelsége, Dunhjózás mint ifontos közlekedésügyi 'fktor, Szovjetunió rendkívül sokoldlú gzdság legkedvezőbb feltételeket nyujtiák ezeknek kpcsol átoknk kiiódítésére. A Szovjetunió ipri felszerelést és nyersnygokt tud nyújtni dumi állmok számár. A Szov jetiunió nemcsk nyújtni tud. hnem tel is vesz. A Szovjetunió ifecvevöképességének htári- állndón kiszélesednek. Ezért délkeleteurópi állmok «Szovjetunióbn picot tlálhtnk grárterméikfeleslcgükre, sőt m'nt Mgyrország, számos ipri terméknek elhelyezésérc is. A Szovjetunió óriási gzdsági fejlődési perspektívái, melyeket z úr ötéves terv elénk tár, gzdsági együttműködésnek még egészen ш lehetőségeit 'fogják megteremteni. A Szovjetunió nem óhjtj ezeknek z országoknk gzdságát egyodlú nyersnygtermelési irányib terelni, mint Németország. Nincs érdekellve bbn, íhoigy duni állmok ne'legyenek ipri állmok is. Ellenkezőöeer. > duni állmok gzdsági életképességében vn' érdekelve, mihez z ipri és mezőgzdsági termelés egyránt szükséges. A Szovjetunió lptörvénye tervgzdság. A tervgzdság lenetővé teszi válságok kiküszöbölését, termelés és fogysztás hrmonikus,.folytonos, rányos és If okozódé növekedését, szocilist kkumulációt. Mindez szilárd lpot teremt más állm okkl többek között délkeleteurópi országokkl viló intenzív gzdsági együttműködésre. A Szovjetunió válságmentes tervgzdálkodási rendszere lpján trtás és folytonos kereskedlmi és egyéb kpcsoltot trtht'fenn más országokkl. S ez nnál fontosib duni állmok szempontjából, mert ezek régi gzdsági strukturáiuk mellett éppen világgzid sági válságok beht ásink nem tudnk esilentáíllni. A világgzdsági válságok legpusztítóbb következményeit éppen duni állmokbn láttuk. ' 4. A következő kérdés: duni népek gzdsági kpcsolti egymás között. Németország nnkidején duni állmokkl külön-külön érintkezett, különkülön kizsákmányolt, kirbolt Mgyrországot, Jugoszláviát, Romániát. Most ezeknek z állmoknk döntő érdeke bbn áll, hogy egymás közt megtlálják gzdsági kpcsoltnk új formáit. Ez nemcsk lehetséges, hnem szükséges is, ezdsági,.fejlődésnek egy'k lpvető kívánlm. De ebhez mi gzdsási életünkben és mi ideológiánkbn, mgyr (gzdságpolitiki és szellemi. ideológiábn, egy fordultr vn szükség. Ez fcrdrjt leszámol sovinizmusnk és rev ; z : on izmusnk z országunkbn m is még rendkívüli' erős és rendszeresen terjesztett ideológiájává'-. E helyen z ökonómii sovinizmusról króik néhány szót mondni. E 'felfogás szerint duni népek viszonyánk ilptörvénve, hogy vezetés minden körülmények között Mgyrországot ilíeti meg. A legjobb esetben z ismert 'Ltin kifejezéssel:»primus inter p^res«(»első z egyenlők kczctt«) jellemzik ezt viszonyt. -Mlég te glibe rlis 'bb h-

6 zi szerzők is így tárgylják duni népek helyzetét és -mgyr népnek, mgvr ál iámnk többi duni állmhoz vló viszonyát Igen jellemző erre z álláspontr Pesti Mgyr Kereskedelmi Bnk ház& -története. A migy*- ngytőkének,ez z élcsoportj duni 1 medence országiról következőket állpítj meg:»ezek z országok primitív nemzeti és társdlmi fokon éltek... (Ezek ^z országok mgyr finánotőke segítségével ébredeztek politikilg is. A mgvr tőke tehát nemcsk gzdsági létformát, ihnem ipolltik és nemzeti létiformát is dott nekik. Vgy leglábbis ngyon lényeges mértékben iárullt -hozzá létformák kilkításához.*. Nem. 'gondoilják tisztelt szerzők, hogy z effjt érvelés mgyr nemzeti szempontból is káros és helytelen: Nem gondolják, hogy soh nem vezethet komoly brátsághoz, őszinte együttműködéshez duni népek között? Ilyen lpon német és z osztrák tőke sokkl több joggl hivtkozhtn rr, hogy 4) dott.gzdsági. pociitiki és nemzeti létformát- Mgyrorszgnk, mert tőkét ők is importáltk Mgyrországb és hozzá sokká? többet mint Pesti Mgyr Kereskedelmi Bnk importált Romániáb, Jugosz'áviáb vgy Bulgáriáb. A vlóság z^ hogy Pesti Mgyr Kereskedelmi Bnk és i, mgyr finánctőike áltlábn csupán közvetítői voltik z osztrák-német, vgy z ngol és frnci finánotőkének Blkánon, felszbdítás he'yett függőséget hoz tlc veknek z országoknk és ezért jó közvetítői profitot zsebeltek he. Jócsik Ljos,. ki Közép-Ehinmedenoe gzdságáról írott könyvében igen értékes 'sttisztiki nygot d, ugyncsk telijesen helytelenül ezt írj:,»a mgyr vgy középdunmedencei finándtőike behtol Blkánr, gzdsági ösztönzésével ő serkenti polgári létformár z itt élő népeket, jobbágyságot szbdít...«nem mgyr finánctőke szbdított fel jobbágyságot duni áfemokfon, hnem mguk duni népek és jobbágyság mrdványit népek szintén nem flkiánctőke segítségével, hnem Szovjetunió és népi? demokrtikus erők segítségével likvidálták. Legfőbb ideje, hogy felszámoljunk tudományosn trthttln és po'itkilg káros sovinizmus álláspont jávi. Ne igyekezzünk mgyr íinánctőkének olyáüi érdemeket tu-jdonítni, ine vekkel z sohsem rendelkezett. Igyekezzünk inkább megállpítn; z új fejlődés tendenciáit és elősegíteni egy olyn -gzdásági együttműködésinek megteremtését, mely Dunmedence állmit vlóbn Összehozz gzdsági és nemzeti egyen'őség lpján. Mi nem zt' mondjuk, hogy Mgyrország legyen»primus inter pres«,»elso z egyenlők kozott«, vgyis vlójábn z első nem egyenlők között, zt sem mondjuk, h*>gy Jugoszláv' vgy Románi legyen z első. Mi zt mondjuk, hogy -duni népek jól féfogott sját érdekeik lpján, demokrtikus egyenlőség lpján fogjnk össze egy új, életképes, célszerű gzdsági együttműködésnek megteremtésére. Csk így fogjuk leküzdeni zt mélységes bizlmtlnságot, mely m, világháború tpszt'ti fogytán nem egészen jogtlnul, fennáll mi jószándékú nyiltkoztinkkl szemben is, h mult gyökeres likvidálás -né'kül úgyszólván levegőben biztosítjuk duni népeket bráti érzéseinkről. A gzdsági kooperáció' feltételei röviden következők: ) A földreform végbement mindezekben z állmokbn. Megsemmisült ngybirtok, fé'feudá'is gzdsági struktúr. A ngybirtok volt z imperilizmusnk egyik forrás. b) Az állmosítás, mely mindezen országokbn folymtbn vn és mely bizonyos fokig egy új gzdsági struktúránk megteremtését fogj lehetővé tenni. Az állmosítás lehetővé teszi pl., hogy külkereskedelmet ne egy szűk, privilegizált gzdság- csoport monopolizálj, hnem hogv külkereskedelmet spekulánsok érdekei helyett z ország érdekei htározzák meg.

7 c) A kötöttgzdálkodás, melyet duni állmokbn több-kevesebb gyorssággl és terjedelemben vlósítnk meg, szintén elő fogj segíteni ezeknek z országoknk gzdsági együttműködését. Milyen közös érdekű feldtok megoldásáról lesz szó legközelebbi időszkbn? Nem egy távoli perspektíváról, hnem legközelebbi időszkrói beszélek, A duni forglom kiépítése. Ez reális feldt és Budpest, mint duni kikötőváros rendkívül lklms geográfii helyzeténél fogv, fontos szerepet játszht nemzetközi hjózási forglombn, melyben Szovjetunió és nyugti áwmok is érdekelve vnnk. ' Kooperáció, összeműködés mezőgzdság terén. A modern tudományos módszereik felhsználásávl, melyek termelékenységet rendkívüli mértékben kifejleszthetik, óriási lehetőségek állmik előttünk. A mgyr ngybirtok és többi агаток ngybirtok és z egész rekciónk befolyás következtében mrdtunk el és ežt z elmrdottságot behozni liegfobb közös érdekünk. A munkerő kérdése terén bizonyos együttműködés szintén lehetséges és kívántos, A mgyr kvlifikált szkmunkásk szám ngyobb, mint többi dumi, ármokbn. Itt lehetséges lenne z összeműködés^ cserék és pótlások kiegyenlítődése. Vnnk országok, hol m munknélküliség vn és vnmk országok, hol munkerőhiány vn és ezek nem működnek együtt, sőt országokon belül ugynkkor munkerőhiány és munknélküliség is lehetséges. A fődolog zonbn belső pic kiépítése, z életszínvonl felemelése ^ duni lntokbn, mely gzdsági felvirágzásnk egyedül szolid, trtós lpját fogj képezni. 5. De gzdsági együttműködés poitiki együttműködés. nélkül nem lehetséges. Tisztábn kell lennünk zzl, hogy tisztán gzdsági lpon trtós és reális összeműködés állmok között nem igen szokott létrejönni. Földrjzi közelség; ökonómii, techniki célszerűség igen fontos tényezők, de h politik^ ellentétek állnk fenn, kkor z álílámck gzdsági célszerűséget kénytelenek lárendelni legfőbb politiki érdekeknek. Demokrtikus állmok egy rekc'ós Mgyrországgá 1. bizonyos ökonómii előnyök dcár sem lesznek hjlndók reális, trtós, ökonóm ilg kiépített együttműködés tljár lépni. Demokrtikus duni állmok viszont egy demokrtikus Mgyrországgl hjlndók lesznek, trtós gzdsági együttműködés tljár lépni, mert ez érdekükben áll. A duni- népeknek háború utáni i- új periódusbn döntenie kell jövő politikáj felett. A két főkérdés következő: 1. A nemzetiségi ellentétek, viszálykodások, nemzetiségi gyűlölet megszüntetése és népek brátságánk megvlósítás Dun völgyében. 2. A Jó külpolitiki, állmközi viszony belpolitiki feltételei. A két kérdés szorosn összefügg. A nemzeti kérdésben mgyr közvé'emény egyrésze megoldást k'zárólg békeszerződéstől várj. A békeelőkészítés kérdéséről folyó vit érdemi'eg már lezárult éc pedig zzl, hogy sovinizmus ds revizáonizmus ebben vitábn politiki vereséget szenvedett. Ez esősorbn nnk köszönhető, hogy Mgyr Kommunist Párt' sovinizmus veszedelmes előretörésével szemben, mely már-már nemzetközi helyzetünk erős meg rosszbbodásához vezetett, hbozás nélkül, piu íntnyj népszerűtlenséget :<s vállv, felvette hrcot és részletesen meg. cáfolt zokt z-érvéket, melyeikkel rekció mgyr belpolitiki helyzetet niegn;érgczni igyekezett.

8 A nemzeti kérdés megoldás nem egy egyszerű htárkérdés, д nemzeti kérdés megoldásánk útj politiki és ökonómiii sovinizmus felszámolás úgy minálunk, mint szomszéd állmokbn is. Mi. nemzetiségi sérelmek orvosllását. nemzetiségi..súrlódások fokoztos enyhülését-és kiküszöbölését duni ál Hntok egyik létkérdésének trtjuk. De elutsítjuk soviniszt és ifczionist i».miindent vgy semmit«álláspontot és reális politikát kívánunk folyttni ezen téren is. A nemzeti kérdés megoldás Délkelet-Európábn szkszokbn, ét\ppeokbn fog lefolyni Ménnél következetesebben és mennél gyorsbbn fog duni állmokbn népi demokráci megvlósuilni, nnál könnyebb lesz nemzetiségi kérdés megáldás:. Legyünk tisztábn zzl, hogy nemzeti egyenlőtlenség végső soron rekciós ngytőke, ngybirtok, rekciós büftkráci müve. A iduni népek (hrmonikus együttműködésének (feltételié és zálogi népi demokráci győzelme. Jugoszlávi példáj megmuttt, hoigy ott, hol népi demokráci kezében vn htlom, '.lehetséges eigy soknemzetű álilmon béliül is népek egyenjogúságát, békéjét, szbd fejuődését megvlósítni. Am,i minket illilet: iegnevobb ^szerencsétlenség voln szembehelyezkednünk duni népek törtéheti fejlődési tendenciájávll A duni népek hldé szeillemű összieműködéséíiek nálunk megvn mg történeti tendenciáj: Kossuth Ljos konföderációtervezetie: >xegvség. egyetértés, testvériség, mgyr, szláv és iromán között? Igen, ez z én il'eeforróbb vá-gym. legőszintébb tnácsom! íme egy mosolygó jövő, viimennyiök számár!«kossutth konföderációs terve utópi volt. (De ez z utópi helyesebb iirányt muttott, miiint melyet mgyr urlkodó osztályok válsztottk és mely nemzeti ellentétek, nemzeti gyűlölet fokozódó kiélesedésén keresztül végül is fiz ország ktsztrófájához vezetett. De térítünk vissz mi helyzethez. M elsősorbn rról' vn szó. hogy likvidáljuk nuilt átkos örökségét és helyreálilítsuk duni népek között vgy helyesebben szóbn meigteremtslük kölcsönös bizíilom tmoszféráját és z együttműködés legelemibb-előfeltételeit. &hen z oly ngyjelentőségű munkábn munkásosztály élenjáró szerepe még nem domborodott ki eléggé. Ám munkásosztáliynk, mely vezető szerepet játszott fsizmus eflíleni hrcbn toálború iltt, mely nemzeti sz T bd ságért ileigngyobb áldoztokt hozt, m is különleges szerepe vin mikor rról' vn szó, hojgy új állpokr fektessük f duni népek egymáshoz vló viszonyát. A néoek brátsáigát nem teremthetjük meg széfes néptömegek- fokozott ktivitás nélkül. A román-mgyr. m gyr-dél szilái v brátság csk, munkásság, prsztság és hldó értelmiség műve lehet és z is lesz. A miunkásosxtáüvt. melyet imrx és tnítványi z interncionlizmus szellemiében neveld tek, isovinázmus ránylllg ilegkevéshbé tudt befolyás lá keríteni. H háború ltt tettekkel bizonyított' be ptriotizmusát, most ptriotizmusát továbbr, is fenntrtv ugynkkor hrcolni kelti népek és nemzetek egyenjogúságáért és (testvériségéért. Az tény, hogy z 1945-ben meglkult új Szkszervezeti ilnttierníeionáué, mint z első ngy nemzetközi szervezet elsőnek vette 'fel: tsrii közé különbség nélkül győztes és volt cstlósállmok munkásságánk szkszervezeteit, sok reménnyel kecsegtető kezdet..'fi -duni jiépek számár eddig nem ilett volto világos, hogy demokráci és béke megvédése közös ügyük, melynek érdekében z együttműködésre legngyobb szükség vn, úgy Churchill!; március 5-i ifuutoni beszéde пфап.е tekintetben semmii kétség sem mrdht fenn. A beszéd egyik "délj voilt: Szovjetunió és vele szomszédos állmok viszonyát elmérgesíteni. A beszéd másik célj volt diszkreditni delkeletcurópi. duni állmok derrok-