Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1573/2007. (VII. 4.) sz. Határozata

Átírás

1 Az Országos Rádió és Televízió Testület 1573/2007. (VII. 4.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében az Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató január 15-én egy esetben megsértette az Rttv. 18. (5) bekezdésében foglalt, támogató megjelenítésének tilalmára vonatkozó előírást. E törvénysértés miatt a Testület az Rttv (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból részletesen vizsgálta a műsorszolgáltató októberi műsorfolyamát, melynek során egy esetben a támogatók megjelenítésének tilalmát sértő közlést tapasztalt. A Műsorszolgáltató által január 15-én mp-es kezdettel sugárzott FÓKUSZ című műsorszám végén Matis, Enrico,RE-Reserved, Naray Tamás Boutique, Griff Gentleman s, Binder Bizsu, Breil, Gigant, S.Oliver, Saxoo, Signora, 4You, Virginia, Societa, Op-Art, Caga, Rutz s Design, Essex, Senora by Anamo, Pelle Doro, Melone, Független Hírügynökség Kft. felirat, illetve logo jelent meg. A műsorszám ezúttal időszerű eseményekkel is foglalkozott, hiszen a műsorban feltett kérdés és az egyik szegmens aktuális belpolitikai kérdést feszegetett: Ön szerint jogos, hogy az extrém sportolók kórházi kezelését a társadalombiztosítás nem fizeti?

2 A kérdéshez kapcsolódó szegmensben ( óra között) extrém sportolók, egy balesetbiztosítási tagozatvezető és dr. Horváth Ágnes államtitkár is szót kaptak. A Testület az Rttv. 18. (5) bekezdésének megsértését valószínűsítette, mely szerint a hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható. Az Rttv. 18. (5) bekezdés megsértése A Testület a Ket. 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében az előterjesztéshez melléklet, április 6-án kelt és 11-én postázott levélben küldte meg a Műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a Műsorszolgáltató az április 16-án kelt és 23-án érkezett nyilatkozatában fejtette ki álláspontját a valószínűsített törvénysértéssel kapcsolatban. A műsorszolgáltató jogi képviselője útján az alábbiak szerint nyilatkozott: A Fókusz című műsorszám kifogásolt riportja az extrém sportolókat érintő, az egészségbiztosítás rendszerében január 1-től beállott változás kapcsán mutatta be a különböző véleményeket, s adott lehetőséget a főbb érvek és ellenérvek kinyilvánítására, illetőleg közvetített néhány, az új rendszer által felvetett kérdést. Ezt követően a jogi képviselő utal a történet jogszabályi hátterére, azaz arra, hogy az említett riportban érintett változást előidéző jogszabályt az Országgyűlés december 11-én fogadta el, melynek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Fókusz adott szegmense nem nevezhető időszerűnek, ugyanis a kiindulópontját egy decemberi törvénymódosítás adta, amely a riport sugárzása előtt 2 héttel lépett hatályba. Az államtitkári nyilatkozat egy Híradó archív anyag volt, s a képernyőn is jelzésre került, hogy korábbi felvétel látható. A jogi képviselő úgy véli, hogy az államtitkár nyilatkozata miatt véli úgy a hatóság, hogy a feldolgozott ügy politikai jellegű. A Műsorszolgáltató jogi képviselője kijelenti, hogy meggyőződése szerint, ha jogszabályváltozás, törvénymódosítás tekintetében az érintett tárca államtitkára, mint illetékes szakember nyilatkozik, az nem politikai ügy. A nyilatkozat nem politikai álláspontot takart, hanem a jogszabály-módosítás mögötti jogalkotói szándékot igyekezett megfogalmazni. A kérdéses témában nem pártok viaskodása nyomán kialakult helyzetről forgatott a Műsorszolgáltató anyagot, hanem arról, hogy miért tiltakoznak és tervezik az Alkotmánybírósághoz fordulást az extrém sportágak képviselői, miként vélekednek a megváltozott helyzetről ők, valamint a MABISZ. A Műsorszolgáltató kijelenti, hogy az Rttv. 18. (5) bekezdése alapján a műsorszám kapcsán azt is vizsgálni kellene, hogy a Fókusz mennyiben tekinthető hírműsorszámnak vagy időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszámnak. A Fókusz nem tekinthető hírműsorszámnak, ugyanis nem hírekről és azokhoz kapcsolódó értékelő magyarázatokból, véleményekből stb. épül fel. A jogász szerint megállapítható a Fókusz aznapi adásának ismeretében, hogy a műsorszám nem tekinthető időszerű eseménnyel foglalkozónak, ugyanis egyrészről nem aktuális eseményeket mutatott be, ténylegesen semmilyen eseményt nem mutatott be, másrészről nem politikai élű elemzést, értékelést nem tartalmazott. A Fókusz kifogásolt szegmense teljességgel politikamentes volt, nem ismertettek politikai álláspontokat-véleményeket, és annak nem képezte tartalmát időszerű esemény. 2

3 A Testület álláspontja a hatósági ellenőrzés megállapításainak, valamint a műsorszolgáltató jogi képviselője válaszának ismeretében az alábbi: Az Rttv. 18. (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: A hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható. A Testület a 18. (5) bekezdés alkalmazásával kapcsolatosan felmerült problémák tekintetében az 1020/2003. sz. előterjesztésben foglaltak alapján a következő belső határozatot hozta 2211/2003. (XII. 4.) számon: A Testület kimondja, hogy elsősorban a közéleti - gazdasági - politikai tartalmú hír és időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszámok tekintetében fog eljárást indítani az Rttv. 18. (5) bekezdésének sérelme miatt. A Testület a 1474/2002. (X. 3.) sz. határozatában az alábbiak szerint definiálta az időszerű eseményt tartalmazó és az időszerű eseménnyel foglalkozó műsorszámot: Időszerű eseményt tartalmazó műsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám a hírekkel és az aktuális események politikai szempontú bemutatásával, elemzésével, értékelésével és hátterével foglalkozó műsorszám. Az Rttv pontja határozza meg a műsorszám fogalmát: Hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölő főcím, szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző közlés határol. A Fővárosi Bíróság a 24.K.31137/2004/5. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf /2004/4. számú ugyanazon ügy kapcsán hozott ítéleteiben az alábbiakat mondta ki: Fővárosi Bíróság a 24.K.31137/2004/5. számú ítélete: A bíróság az idézett szakaszokra [ti. 18. (5) és ] tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a műsorszám egésze, avagy egy része időszerű eseményekkel foglalkozik, úgy a műsorszám egésze vonatkozásában érvényesül a támogatási tilalom. A hírt avagy az eseményt politikai aktualitássá közlésének módja teszi. A közlés módja ugyanis alkalmassá teheti az aktuális eseményt a köz véleményének irányított befolyásolására, következésképpen a politikai vélemény alakítására. Adott esetben tehát a politikától elvben távol álló sportesemény is alkalmassá tehető a politikai hatalom részét képező párt, párthoz köthető hatalomgyakorló negatív vagy pozitív színben való feltüntetésére. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf /2004/4. számú ítélete: Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy nem műsorrészek, hanem műsorszám, azaz zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttes, mint egész támogathatóságát tiltja a törvény, így ha annak valamely része hírműsor-rész, vagy időszerű eseményekkel foglalkozik, ezzel a műsorszám egésze válik az Rttv. 18. (5) bekezdése alapján nem támogathatóvá. 3

4 Az Rttv ának (5) bekezdésének és a műsor konkrét tartalmának összevetésével eldönthető volt az a kérdés, hogy időszerű eseménnyel foglalkozott-e az X műsorszám, alkalmazni és értelmezni pedig a törvényt és nem más alperesi határozatot kellett. [ti. a felperesi műsorszolgáltató a per során hivatkozott az 1474/2002. (X. 3.) sz. ORTT határozatra, amely az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám fogalmát határozta meg.] Mivel a műsorszám időszerűségének vizsgálata, nem pedig az aktualitás minősítése volt az eldöntendő kérdés, a Fővárosi Ítélőtábla mellőzte az elsőfokú ítéletnek a politikai jellegre vonatkozó megállapításait. Mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg ugyanakkor azt, hogy a perben vizsgált műsor időszerű eseményekkel foglalkozott, így nem támogatható. Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett Magyar Értelmező kéziszótár szerint az időszerű melléknév tartalma: a jelen, illetve a szóban forgó helyzettel szorosan összefüggő. Az Rttv. 18. (5) bekezdése ugyanis a hírműsorok, és a hírműsorokban közzétett eseményekről időszerű eseményekről szóló műsorok támogatását tiltja (függetlenül azok politikai tartalmától, politikai tartalmú megközelítésétől.) A konkrét műsorszám tartalmát vizsgálva a következő megállapítások tehetők: 20:18:33-kor a műsorvezető a következőket mondta Nézzük a napi kérdésünket! Ön szerint jogos, hogy az extrém sportolók kórházi kezelését a társadalombiztosítás nem fizeti?adásunk végéig várjuk az igen vagy a nem válaszokat. A műsorban 20:22:55-kor az alábbiak hangzottak el: Műsorvezető: A most következő sportolók azt mondják, hogy semmivel sem vállalnak nagyobb kockázatot a dohányzóknál, vagy a gyorshajtóknál és ittas vezetőknél. A barlangász és a bázisugró felkészült és edzett embernek tartja magát olyan sportolónak, aki mindig, minden helyzetben alaposan végiggondolja, hogy mit csinál. Éppen ezért most tiltakoznak. Tiltakoznak az ellen, hogy extrém sportolókként idén már mindenért nekik kell fizetni, kórházi ápolásért például. Január elsejétől a balesetet szenvedők kezelési költségét a társadalombiztosítás ugyanis nem állja. A felvezető szöveget követő riportban az első nyilatkozó (a barlangász) elmondja, hogy soha nem volt még baleset, de ha egyszer mégis történne, akkor ő biztosan nem tudná annak az anyagi kockázatát vállalni. A másodikként megszólaló fiatalember (a bázisugró)kijelenti, hogy ha ő a reptéren balesetet szenved, akkor neki nem jár a TB. A riporter a következőket mondja: Tiltakozó sportolók, hajthatatlan politikusok. Patthelyzet az extrém sport háza táján. Egy új rendelet értelmében ugyanis, a társadalombiztosítás nem fizeti többé a veszélyesnek tartott időtöltés közben szerzett sérülések költségeit. Ezt követően a barlangász felsorolja az előfordult balesetek típusát és számát, amelyet követően a riporter elmondja, hogy ez évente ezer barlangi túra mérlege. Riporter: A magyar barlangászok úgy vélik, hogy a rendeletalkotók a sötétben tapogatózva alkották meg az új szabály. Ez egyrészt elriasztja a természet szépségei iránt érdeklődő fiatalokat, és a túrázni vágyó beteg gyerekek szüleit, másrészt így még nehezebb lesz finanszírozni az új felfedezéseket. 4

5 Ezután a barlangász arról beszél, hogy melyek a minimális feltételei a barlangi túrának (jó fizikai kondíció, bizonyos elsajátítható, megtanulható technikai ismeretek), azonban ezek okán nem lehet ezt a szabadidős tevékenységet extrém sportnak nevezni. Riporter: A jogszabály a vadvízi evezéstől a hegy és sziklamászáson át rally-versenyzésen keresztül a bázisugrásig tízféle sportágra vonatkozik. A MABISZ álláspontja szerint az új helyzet kedvez az eddig kevésbé népszerű speciális biztosításoknak. Ezt követően Borókay Ferenc a MABISZ balesetbiztosítási tagozatvezetője beszélt és fejtette ki azt, hogy a balesetbiztosítás egyébként sem túl elterjedt hazánkban, és az extrém sportolók eddig nem igazán kötöttek biztosítást, és riporteri kérdésre azon véleményének adott ha ngot, hogy ez változni fog, hiszen már van érdeklődés. A műsorszámban 20:25:27-tól Dr. Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium akkori helyettes államtitkára az alábbiakat nyilatkozta: Az extrém sportoknál sokkal nagyobb az egyén, a résztvevő kockázata, úgy döntöttünk, hogy ezt a fokozottabb kockázatot ne viseljék a járulékfizetők. Ezt a kockázatot annak kelljen viselnie, aki azt a sportot űzi, aki azt a sportot választja. A riportban ezután a bázisugrásról volt szó, arról, hogy százezer ugrásból legfeljebb ha egy esetben történik bokatörés, így egy bázisugró semmivel sem vállal nagyobb kockázatot, mint az ittas járművezetők vagy a gyorshajtók. Ennek kapcsán a bázisugró kifejti azon véleményét, hogy ha negyven évig űzi ezt a sportot és talán egyszer bekövetkezik egy nagyon súlyos baleset, amelynek a költségvonzata is súlyos, akkor azzal érvelhet a kormányzat, azonban a riportalany érvei szerint a folyamatosan dohányzók 40 éves koruk után folyamatos és rendszeres kórházi kezelésre szorulnak, így nem igazságos a két helyzet jelentős megkülönböztetése. Riporter: Az érintettek most azt kérdezik, hogy ők vajon miért fizetik a tb-t, ha nem kapnak érte semmit. A rendelet szerint az extrém sportolás következtében bekövetkező balesetek után nem jár ellátás. Ezt még a biztosítási szakemberek is kifogásolják. Borókay Ferenc ezzel kapcsolatban így nyilatkozik: Én ezt úgy olvasom, hogy se természetbeni se pénzbeli ellátás nem jár ezért. Tehát kérdés az, hogy rokkantnyugdíjat kitől kaphat ez a sportoló, járadékot satöbbit Riporter: Elterjedt, hogy az eddig létező 4-5 féle extrém sportbiztosítás mellé a TB is felsorakozik. melynek kapcsán a bázisugró elmondja, hogy tudomása szerint lesz lehetőség arra. hogy extrém sportot űzők is biztosíttathatjuk magukat a tb-nél, azonban információi szerint nekik akár tízszer többet kell majd fizetniük, ami a számarányok ismeretében teljesen abszurd. A riporter az összeállítás végén 20:27:27-kor még elmondja: Az extrém sport képviselői most Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert szerintük a jogszabály sérti az egyenlőség elvét, és korlátozza az egészségügyi ellátáshoz fűződő jogaikat. Úgy érzik, mintha szakadékba lökték volna őket, de ezúttal ejtőernyő nélkül. 5

6 Álláspontunk szerint az Rttv. 18. (5) bekezdésében olyan törvényi tilalom jelenik meg, amely azon közérdeket szolgálja, miszerint a politikai tartalmú hírműsorok, valamint az időszerű eseményeket tartalmazó vagy azzal részben vagy teljes egészében foglalkozó műsorszámok a tényekről, az eseményekről, témákról tárgyilagosan, pontosan tájékoztassa a közvéleményt, s amely típusú tartalom és tájékoztatás, valamint a műsorszámhoz kapcsolódóan megjelenő gazdasági, kereskedelmi érdekek össze nem egyeztethetőek. Jelen esetben az időszerű esemény az, hogy az extrém sportolók a nem sokkal korábban életbe lépett, általuk sérelmesnek tartott jogszabály miatt tiltakoznak és Alkotmánybírósághoz fordulnak egyébként ezt jelzi az, hogy a riportban többször elhangozott az extrém sportolók említett akciója kapcsán a most szó. Mindezek alapján véleményünk szerint téves a Műsorszolgáltató azon okfejtése, amely a riport témáját a jogszabály decemberi elfogadásához kapcsolja, s az időszerűséget ehhez méri. Az eset megítélése kapcsán nem az a lényeges, hogy a Fókusz című műsorszám milyen műfaji kategóriába sorolható az általában bemutatott, feldolgozott témák kapcsán, hanem az, hogy a vizsgált műsorszámban milyen jellegű téma került ismertetésre. Egyébként megítélésünk szerint a jelen esetben feldolgozott törvénymódosításnak van politikai vonzata, tekintetbe véve, hogy ez a jogszabályi változás is az egyik parlamenti párt által fémjelzett egészségügyi-reform keretében került az Országgyűlés és a nyilvánosság elé. A Testület álláspontja tehát az, hogy a Műsorszolgáltató azáltal, hogy a január 15-én 20:13:25-től sugárzott, időszerű eseményeket tartalmazó, időszerű eseményekkel foglalkozó Fókusz című műsorszámhoz kapcsolódóan megjelenítette a támogatókat, megsértette az Rttv. 18. (5) bekezdését. A Testület a törvénysértő műsorszolgáltatói magatartást a legenyhébb szankció alkalmazásával büntette. A szankcionálás alapját az Rttv (1) bekezdés a) pontja jelenti: 112. (1)Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület a támogatók megjelenítésére vonatkozó tilalomnak a megsértése miatt azért alkalmazta a rendelkezésére álló joghátrányok közül a legenyhébbet, mert a Műsorszolgáltató működésének történetében második alkalommal fordult elő az idézett törvényhely megsértése, azaz a Műsorszolgáltató gyakorlatában nem jellemző ezen a típusú jogsértés elkövetése. A fentebb kifejtettek alapján a Testület a rendelkező rész szerint határozott. 6

7 Az eljárás során a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 153. (2) bekezdése szerint eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) biztosítja. Budapest, július 4. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök 7