A globális gazdaság. szervezeti keretei

Átírás

1 A globális gazdaság szervezeti keretei

2 Melyek a globális gazdaság szervezeti keretei? A transznacionális vállalatok A globális pénzpiacok A globalizálódó munkaerıpiac A nemzetállamok A globális gazdaság mőködését biztosító nemzetközi szervezetek A regionális gazdasági integrációk

3 A transznacionális vállalatok (TNC-k) A transznacionális vállalat: a globális gazdaság kulcsszereplıje (TNC = transnational companies) Lényeg: leányvállalatok mőködtetése más országokban Elnevezések a szakirodalomban: nemzetközi vállalat multinacionális vállat transznacionális vállalat szupranacionális vállalat

4 Az általunk használt terminus: TNC Nem tulajdonosi összetétel szerint, hanem tevékenység alapján A munkamegosztás funkcionális elmélyülésének folyamata a vállalaton belül: Multinacionálistól a transznacionálisig (ábra) Történelmi folyamat: Ipari kapitalizmus (multi) Fordizmus (multi) Posztfordizmus (transz) Tehát: a globalizáció korában azért nevezzük TRANSZNACIONÁLISNAK a vállalatot, mert a funkcionális és földrajzi munkamegosztás olyan elmélyült szintre jutott, hogy már nemcsak a nyersanyag és munkaigényes fázisok, hanem a nagyobb hozzáadott értékő vállalati funkciók is (tervezés, irányítás, K+F, marketing) is külföldre telepíthetık, hatósugara pedig az egész Föld

5 A multinacionális és transznacionális vállalat

6 A TNC általános jellemzıi sok országban tevékenykedı vállalathálózat, melynek többékevésbé valamennyi funkciója kitelepült az anyaországból, így a vállalatnak valójában nincs is anyaországa egy sok telephelybıl álló, széles nemzetközi és földrajzi munkamegosztásba ágyazódó funkcionális vállalthálózat globális bázison termel és globális piacon értékesíti a termékeit képesek kihasználni az egyes országok, régiók termelési tényezıi közötti különbségeket rendkívül nagy a földrajzi flexibilitásra vonatkozó képességük lehetıségét az adja, hogy bármilyen vállalati funkció lényegében szabadon telepíthetı a világgazdaságban a versenyképesség záloga!

7 A TNC tudományos definíciói Két típusa van: szőkebb statisztikai: TNC az, amely a vállalat anyaországán kívül más országban is birtokol leányvállalatokat tágabb stratégiai: a vállalatnak van hatalma és képessége arra, hogy a gazdasági folyamatokat más országokban is kontrollálja, koordinálja és irányítsa

8 A TNC-k általános gazdasági jellemzıi Alapadataik: TNC-k száma 2000-ben: db körül (1970-ben: 7000 db) leányvállalatok száma 2000-ben: db a bruttó termelési értékük 1982 és 2000 között ötszörösére nıtt a világ GDP-jének kb. 10%-át állítják elı részesedés a világexportból: kb. 50% csoportosításuk kétféleképpen lehetséges: gazdasági erı = külföldi aktívák, vagy éves nettó árbevétel nemzetköziesedettség foka = transznacionalizációs index (TNI = transnationality index)

9 A TNC-k általános gazdasági jellemzıi A legnagyobb TNC-k erıs koncentráció! rangsor a külföldi aktívák alapján (2000, 2005) = ábra rangsor a TNI alapján (2000, 2005) = ábra összevetésük néhány nemzetgazdasággal: akkora gazdasági erı, mint egy kis-közepes mérető nemzetgazdaság! De: eltérı mérési módszerek: árbevétel GDP = ábra hozzáadott érték GDP = ábra Ágazati összetétel: = ábra külföldi aktívák alapján: autógyártás, elektronika, olajipar hozzáadott érték alapján: olajipar, élvezeti cikkek gyártása erıs ágazati koncentráció felvásárlások stratégiai szövetségek

10 A TNC-k rangsora a külföldi aktívák alapján 2000-ben

11 A TNC-k rangsora a TNI alapján 2000-ben

12 A TNC-k rangsora vállalatok nagysága alapján 2005-ben

13 A TNC-k rangsora vállalatok nemzetközi volta alapján 2005-ben

14

15

16 A TNC-k ágazati megoszlásának változása

17 A TNC-k általános gazdasági jellemzıi Földrajzi megoszlás: = ábra Az anyavállatok 80%-a található fejlett országban. A leányvállalatok 90%-a található fejlıdı országban (Kínában van a leányvállalatok 1/3-a). Az anyavállalatok legnagyobb része Európában található (53%) = oka: beleszámít az Európán belüli is Európában a legnagyobb a TNI is: 67%, (USA 43%, Japán 36%)

18 A TNC-k földrajzi megoszlásának változása

19 A TNC-k mőködését magyarázó modellek Elmélethiány, csak egyes részfolyamatokat magyarázó modellek A Törnqvist-Hymer-modell A modell azt magyarázza, hogy milyen helyekre és miért települ szét a termelés a globális gazdaságban a TNC-ken belül. Törnqvist: a modern nagyvállalatok szigorú döntési és szervezési hierarchia szerint épülnek fel: ez a funkciók területi rendszerében is megjelenik felsı hierarchiaszint: stratégiai irányítás, hosszú távú döntések középsı hierarchiaszint: mindennapi rutinszerő igazgatás, irányítás, kontroll alsó hierarchiaszint: tényleges termelés ez követi a települési hierarchiát, országon kívül a globális hierarchiát mozgatórugó: eltérı kommunikációs igények

20 A Törqvist-modell

21 A TNC-k mőködését magyarázó modellek A Törnqvist-Hymer-modell Hymer: a legfelsı stratégiai döntések a centrum országok néhány városában lesznek jelen a termelés a döntı része a periféria országaiban valósul meg szintjei: globális szerepkörő nagyvárosok (stratégiai irányítási szint) centrumországok regionális központjai (rutinszerő napi irányítás) gyártás és termelés ( félperiférikus ország kis- és nagyvárosai) mozgatórugó: eltérı bérkülönbségek

22 A Hymer-modell

23 A TNC-k mőködését magyarázó modellek A Vernon-termékéletciklus-modell A modellje csak a munkaerı-igényes, de kevés hozzáadott értéket termelı termelési folyamatok kitelepülését magyarázza. Kiindulópontok: minden termék korlátozott, behatárolt életpályával rendelkezik a termék életpályája szakaszokra osztható a vállalatok a termelés telephelyét az életpálya szakaszihoz igazítják Öt szakasz, ötféle telephely: innovációs szakasz: a kifejlesztés fázisa = centrum ország, a kitalálás helye a piaci bevezetés szakasza = centrum ország, a kitalálás helye a termelés gyors felfutásának szakasza = centrum ország, de közeledés a piacokhoz érett szakasz = kitelepítés az olcsó munkaerıvel rendelkezı országokba hanyatló szakasz = valamely fejlıdı országban a helyi piacra Kritikái

24 A Vernon-termékéletciklus-modell

25 A TNC-k mőködését magyarázó modellek A globális árulánc modellje (Gereffi)és a hálózatok Kiindulópontja: napjainkban már nem egy-egy telephellyel rendelkezı nagyvállalatok, hanem sok országra és vállalatok sokaságára építkezı, egy-egy termék elıállítására alapuló termelési láncok és hálózatok versenyeznek egymással. Mi az árulánc? Egy termék tervezéséhez, gyártásához és marketingjéhez kapcsolódó tevékenységek összessége. Típusai: gyártó vezérelte árulánc = ábra fogyasztó vezérelte árulánc = ábra A hálózatok mőködése: Hálózatokat létrehozhatnak egyrészt TNC-k, melyben ık szervezik a gyártási folyamatot. Ebben az esetben a leányvállalatok hálózatához beszállítók és partnerek csatlakoznak. A TNC-k mellett léteznek olyan vállalati hálózatok is, amelyeket kis- és közepes mérető vállalkozások hoznak létre: ezek az együttmőködési hálózatok, cél az, hogy versenyképesebbek legyenek.

26 A globális árulánc modellje (Gereffi)

27 A gyártó vezérelte árulánc

28 A fogyasztó vezérelte árulánc

29 A TNC-k mőködésének terei Transznacionális terek A transznacionális terek differenciáltsága a TNC-k központjai: headquarter -jei (HQ) = ábra regionális jelentıségő üzleti központok kutatás, fejlesztés és innovációk terei A termelés terei: középvárosok hálózata exportorientált termelési övezetek = ábra

30 A Global 500 headquarter -jeinek központjai

31 Exportorientált termelési övezetek elnevezései

32 A globális pénzügyi rendszer Két témát érintünk: A globális pénzpiacok A mőködıtıke befektetések

33 A globális pénzpiacok A globális tranzakciók növekedési üteme a határon átnyúló kötvény és részvényforgalom között GDP arányos nézve USA: 54-szeresre, Japán: 50-szeresre, Németország: 60- szorosra nıtt az intézményi befektetık (pl. nyugdíjalapok, pénzalapok) 20 ezer Mrd dollár tıkét ellenıriznek, 10-szer többet, mint 1980-ban miközben a világ GDP-je között 3,4%-al nıtt, az export 6%- al, a kötvényforgalom 8,2%-al, a részvény-kötvény-hitel forgalom 9,8%- al a valutakereskedelem napi forgalma 1998-ban 1,5 ezer milliárd dollár = Nbr. azévi GDP-jével!!! Következmény: elszakadás a reálfolyamatoktól

34 A globális pénzpiacok A pénzpiacok globális összefonódásának okai a pénzpiacok deregulációja, a határokon átnyúló pénzügyi tranzakciók liberalizációja a technológiai infrastruktúra fejlıdése: interaktív információs rendszerek, fejlett távközlési berendezések, szuperszámítógépek, kommunikációs hálózatok új pénzügyi termékek megjelenése a pénzáramlások spekulatív mozgásainak felerısödése a piacok értékelésére alakult cégek elırejelzései

35 A globális pénzpiacok A pénzpiacok globális térbeli szervezıdése Erıs koncentráció = ábra fı központok: New York London Tokió tengely a koncentráció mellett dekoncentráció is megfigyelhetı A mai pénzpiacok globális kockázatai Labilitás Regionális válságok: Japán 1990, Mexikó 1995, DK-Ázsia 1997 Pénzügyi luftballon

36 A legfontosabb pénzügyi központok

37 A külföldi mőködıtıke beruházások A TNC-k mőködésének elengedhetetlen feltétele Egyszerre következménye és generálója a globális gazdaságnak Igen dinamikus növekedési ütem: = kétszeresére való növekedés, a világ tıkéibıl 1980-ban 2%-ot tett ki, ma 4% Alapfogalmak: Tényezıáramlás Nemzetközi tıkeáramlás Tulajdonszerzéssel nem járó Tulajdonszerzéssel járó Portfólió-befektetések Mőködıtıke beruházások (FDI = foreign direct investment)» Zöldmezıs» Barnamezıs

38 A külföldi mőködıtıke beruházások Motivációi: az erıforrások megszerzését célzó befektetések a piac megszerzését célzó befektetések a hatékonyság növelésére irányuló befektetések stratégiai elıny, illetve képesség megszerzését célzó Az 1970-es évek elıtti FDI áramlás Gyarmati típusú tıkekivitel Külkereskedelem-helyettesítés Termeléskihelyezı tıkekivitel Napjainkban Földrajzi megoszlás = ábra Szektorális megoszlás

39 A legnagyobb FDI exportırök 2004-ben

40 Az eddigi összes FDI kihelyezés és befogadás 2004-ig Import Export

41 A globális gazdaság és a munkaerı A munkaerıpiac szegmentálódása (3 részre lehet osztani) A munka specializálódása egyre inkább globalizálódik: a globális professzionális elit Magas szintő képzésben részesült diplomás szakemberek, vállalati felsıvezetık, pénzügyi elemzık, magas szintő szolgáltatásokkal foglalkozó konzultánsok, tudósok, mérnökök, programozók, biotechnológusok mővészek, tervezık, elıadómővészek, sportsztárok, szellemi guruk, politikai konzultánsok, hivatásos bőnözık A nemzetközi migrációban részt vevı, de nem képzett munkaerı A helyben maradó munkaerı A globális gazdaság hatása a fejlett országok munkaerıpiacaira Foglalkozási átrétegzıdés A foglalkoztatottság csökkenése A munka individualizálódás, a munkafolyamatok átalakulása Új foglalkoztatási formák megjelenése A munkanélküli társadalom rémképe

42 A nemzetállam átalakuló szerepe A nemzetgazdaságok az 1970-es évek elıtti világgazdaságban Fı termelési egység nemzetgazdaság (nemzetállamok része) Létrejötte: 19. század Cél: egységes belsı piac Feladat kibıvülése a 20. századra: válságkezelés, keresletteremtés, jóléti rendszerek Eltérı utak: Államkapitalizmus (pl. Franciaország) Liberalizmus (pl. USA) Szociális piacgazdaság (pl. Németország) Tárgyalásos gazdaságok (pl. Ausztria) A nemzetgazdaságok napjaink világgazdaságában: báb? éjjeliır? menedzser? Erıs átalakulás! nemzetállamok versenye helyett nagyvállalatok versenye,

43 A nemzetállam átalakul talakuló szerepe A nemzetek versenye, versenyképessége, mint a mikroökonómiában használatos fogalom már nem alkalmazható (P. Krugman) Nemzetközi (globális) alkalmazkodóképesség nemzeti szinten is értelmezhetı. Jelzıszámai: exportképesség, idomulás a kor meghatározó gazdaság-politikai trendjeihez (privatizáció, liberalizáció, deregulá-ció), erıforrás-vonzó képesség, életkörülmények alaku-lása (pl. a reáljövedelmek emelkedése). A rendszerré szervezıdés kiegészítı feltétele a társadalmi és technikai tudás kombinálódása az alapfeltételekkel. (pl. Porter gyémánt-modellje ) Konfliktuskezelés, közvetítés a gazdasági szereplık közötti vitákban Globális-lokális érdekszövetségek kialakítása, segítése Ideológiája: neoliberalizmus (Hayek, Friedman) Liberalizáció Privatizáció dereguláció

44 Porter: gyémánt-modell

45 Globális lis és makroregionális szervezetek ENSZ és szakosított szervezetei Gazdasági integrációs törekvések Konzultációs fórumok, globális lobbicsoportok Kereskedelmi blokkok (szabadkereskedelmi társulások, preferenciális-övezetek) Gazdasági együttmőködési szervezetek Magasabb szintő integrációs formák

46

47 Lokális válaszok a globális lis kihívásra Atipikus (sem kapitalista, sem szocialista) gazdasági rendszerek fennmaradása (pl. a muszlim országok) Tradicionális gazdasági tevékenységek tartós együttélése a globalizált tevékenységekkel (pl. Fekete-Afrika) Az informális gazdaság szerepe a fejlıdı világban (pl. Latin-Amerika)