Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat"

Tibor Kelemen
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1

2 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi megközelítés Statisztikai megközelítés Funkcionális megközelítés Morfológiai megközelítés Komplex megközelítés 3 Történelmi megközelítés Egyiptomi város Római castrum alaprajz 4 2

Morfológiai megközelítés Komplex megközelítés 3

3 A világtörténelem eddigi várostípusai ANTIK: uralkodói/vallási székhely, központ, lakosság ide koncentrálódik Görög polisz FEUDÁLIS: földesurak várai és aprófalvak; kereskedıvárosok, reneszánsz szimmetria monarchiák fıvárosai igazgatási központok, tágas térszerkezet MODERN: Mennyiségi és minıségi növekedés, népességrobbanás, ipari forradalom hatása Nagyvárosi agglomerációk Funkcionális város- várostervezés POSZT-MODERN (??) 5 Statisztikai megközelítés Egykomponenső városfogalom 1. ahol a népsőrőség min. 400 fı/km 2 2. ahol a népsőrőség min. 400 fı/km 2 és az aktív keresık min. 75%-a nem mezıgazdasági foglalkoztatott Többkomponenső városfogalom Magyarországon 175 mutató alapján döntenek Objektív mutatók (népesség, létesítmények, vonzáskörzet adatai) és Erısen szubjektív mutatók: Történelmi hagyományok Ápolt gondozott utcakép Helyi tömegközlekedés megléte Grönland 200 Svédország 200 Norvégia 200 Izland 200 Ausztrália 1000 Kanada 1.) 1000 Németország 2000 Angola 2000 Franciaország 2000 Csehország 3000 India 2.) 5000 Szlovákia 5000 Ausztria 5000 Görögország Svájc Portugália Szíria Nigéria Japán

város- várostervezés POSZT-MODERN (??) 5 Statisztikai megközelítés Egykomponenső városfogalom 1. ahol a népsőrőség min. 400 fı/km 2 2. ahol a népsőrőség min. 400 fı/km 2 és az aktív keresık min.

4 Romániában 16 mutató Népesség: 5000 fı Nem-mezıgazdasági aktív keresık: 75% Vízvezetékkel ellátott lakások: 70% Fürdıszobával és WC-vel rendelkezı lakások: 55% 1000 lakosra jutó kórházi ágy: lakosra jutó orvos: 1,8 Oktatás: líceum vagy egyéb középiskola Kultúra: közkönyvtár, kultúrterem, sporttelep Szállodai férıhely: 50 Modernizált utcák aránya: 50% Vízvezetékkel rendelkezı utcák hossza: 60% Csatornázott utcák hossza: 50% Szennyvíztisztítás: mechanikus lépcsıs víztisztító állomás Kültéri tőzcsappal felszerelt utcák hossza: 60% Zöldterület négyzetméter/fı: 10 Ellenırzött hulladéktároló: igen 7 8 4

sporttelep Szállodai férıhely: 50 Modernizált utcák aránya: 50% Vízvezetékkel rendelkezı utcák hossza: 60% Csatornázott utcák hossza: 50%

5 Funkcionális megközelítés A központi funkciók megléte és ereje alapján osztályoz A településhálózat egyes elemei eltérı funkciókat töltenek be a lakosság ellátásában, közöttük funkcionális munkamegosztás jön létre A falvaknak többnyire csak a helyi népesség ellátását szolgáló ún. alapfunkcióik vannak (pl. iskola, orvos, bolt stb.), A városok a saját határukon messze túlsugárzó, a környékbeli népesség ellátását is végzı központi funkciókkal (pl. középiskola, kórház, áruház stb.) rendelkeznek A központi funkciók teszik a várost egy meghatározott terület központjává, befolyásolják vonzáskörzetének kiterjedését A központi funkciók lehetnek: ipar, kereskedelem, közigazgatás, egészségügy, oktatás és kultúra, szervezés és irányítás. 9 Morfológiai megközelítés A település külsı képe alapján osztályoz A városok külsı megjelenésére a zárt, emeletes beépítés a jellemzı. Népsőrőségük 200 fı/km 2 -nél magasabb. Nappali népsőrőségük meghaladja az éjszakait. Modern infrastruktúrával (tömegközlekedés, vízvezeték, csatornahálózat stb.) és színvonalas épületállománnyal rendelkeznek. 10 5

), A városok a saját határukon messze túlsugárzó, a környékbeli népesség ellátását is végzı központi funkciókkal (pl. középiskola, kórház, áruház stb.

6 Komplex megközelítés Társadalmi munkamegosztásban játszott szerepkör; Központi funkciók megléte; Népességszám; Népsőrőség; Külsı megjelenés; Infrastruktúra fejlettsége; Komplex városfogalom: A város az urbanizáció térbeli megjelenési formája, olyan nagyobb lélekszámú és népsőrőségő, központi funkciókat ellátó, a környékét szervezı, annak népességét vonzó település, amelynek lakossága túlnyomórészt nem a mezıgazdaságból él, és fejlett infrastruktúrája révén magas szinten elégíti ki a saját és a vonzáskörzetében élı népesség igényeit. 11 A VÁROSOK MÉRET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA 1. relatív, országonként változik (népességszám miatt ) Magyarországon: Óriásváros (Megaváros): 10 millió fı felett Világváros (Metropolisz): 1 10 millió fı Regionális nagyváros: 500 ezer fı 1 millió fı Nagyváros:100e 500e fı Középváros: 20e 100e fı (ált. 50e-nél újabb határ) Kisváros: 10e 20e fı Óriásfalu: fı Nagyfalu: fı Kisfalu: fı Aprófalu: fı Törpefalu: 200 fı alatt Németországban: Óriásváros (Megaváros): 10 millió fı felett Világváros (Metropolisz): 1 10 millió fı Regionális nagyváros: 500 ezer fı 1 millió fı Nagyváros:100e 500e fı Középváros: 20e 100e fı Kisváros: fı Mezıváros (Landstadt): fı 12 6

túlnyomórészt nem a mezıgazdaságból él, és fejlett infrastruktúrája révén magas szinten elégíti ki a saját és a vonzáskörzetében élı népesség igényeit. 11 A VÁROSOK MÉRET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA 1.

7 A VÁROSOK MÉRET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA/2 2. relatív, idıben változik A nagyváros nemzetközi fogalma 1600: fı 1790: fı 1840: fı 1930: fı A VILÁG 10 LEGNAGYOBB VÁROSA: 13 A világ 30 legnépesebb városa, 1950, 1990,

15.000 fı 1790: 20.000 fı 1840: 40.000 fı 1930: 100.

8 MEGA-VÁROSOK 1950-ben: csak egy város 10 millió fınél népesebb (New York), 1960-ban 2 (+Tokió), ma 26 város Európa: 0 Ázsia: 17 Amerika: 7 (É-Am: 2, K-Am: 1, D-Am: 4) Afrika: 2 Négy ilyen város található fejlett államban (Los Angeles, New York, Tokió, Oszaka) A 26 mega-városban él a Föld városlakóinak10 %-a ( 310 millió fı) millió fınél népesebb városok 16 8

Négy ilyen város található fejlett államban (Los Angeles, New York, Tokió, Oszaka) A 26

9 PRIMATE CITY HATÁS Általában kisebb országokban (Pl. Magyarország, Görögo., Dánia), vagy a fejlıdı országokban jelentkezik népesedési primátus funkcionális primátus (pl. Nigériában Lagos részesedése 5% a népességbıl, 57% a GDP-bıl = gateway city ) Budapest részesedése Magyarországon: Népesség 18 % GDP 33 % Közvetlen külföldi befektetés 51 % Doktori címmel rendelkezık 75 % 17 A VÁROSOK GAZDASÁGI JELLEGE ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPKÖRE Gazdasági jelleg: A társadalmi munkamegosztásban játszott szerep Funkcionális szerepkör: A területi munkamegosztásban játszott szerep Kereskedelmi szerepkör Védelmi szerepkör Igazgatási-kormányzati szerepkör Vallási szerepkör Kulturális szerepkör Ipari szerepkör Közlekedési szerepkör Idegenforgalmi szerepkör 18 9

címmel rendelkezık 75 % 17 A VÁROSOK GAZDASÁGI JELLEGE ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPKÖRE Gazdasági jelleg: A társadalmi munkamegosztásban játszott szerep Funkcionális szerepkör: A területi

10 A VÁROSOK ALAPRAJZI JELLEMZİI Természetesen nıtt városok Alapított (tervszerő) városok Természetesen nıtt város: szők, sőrő utcahálózat (Párizs, Cité) 19 Sakktáblás Derékszögő utcák, városközpont SAARLOUIS 20 10

nıtt város: szők, sőrő utcahálózat (Párizs, Cité) 19

11 Sugaras-győrős (radio-koncentrikus) 21 Tervszerően görbe Canberra, Ausztrália 22 11

Hasonló dokumentumok

A települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor

A települések általános kérdései Dr. Kozma Gábor A., A településekkel kapcsolatos alapfogalmak I. A település 1. Definíció: a., Mendöl T.: a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége