VILÁGGAZDASÁGTAN 1. Bacsi Vil.gazd

Átírás

1 VILÁGGAZDASÁGTAN 1. A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése Világrend, országcsoportok,a hárompólusú világgazdaság Fejlıdéstörténeti áttekintés 1 A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN Komplex rendszer - Lakosság: 7 milliárd fı (2011) Bruttó termelés: 2009-ben > 58 trillió USD Világkereskedelem, pénz és tıkemozgások Becslés: plusz 10 trillió USD fekete és szürkegazdaság a fejlett országok hivatalos. GDP-jének 15 %-a, fejlıdı orsz.-ban még nagyobb! A világgazdaság fogalma: nemzetek gazdálkodásának összessége az államok közti kapcsolatok és együttmőködés (nemzetközi szervezetek, integrációk) világpiacok és szervezeteik (tıke, munka, áruk, technika...) A világgazdaság a világrend ( a nemzetközi rendszer ) egyik alkotóeleme A világgazdaság szereplıi államok transznacionális vállalatok integrációs szervezetek (államközi és egyéb) eltérı érdekek 2 1

2 A VILÁGGAZDASÁG szerkezete Meghatározó tényezıi: jövedelmek, kereslet növekedés és differenciálódás nemzetközi munkamegosztás és specializálódás technikai fejlıdés és globális verseny állami gazdaságpolitika transznacionális társaságok üzletpolitikája 3 A VILÁGREND Világrend: a -nemzetközi gazdasági rendszer (világgazdaság) -nemzetközi politikai rendszer -globális ökológiai rendszer kölcsönhatásai és konfliktusai A világgazdasági rendszer kölcsönhatásai a nemzetközi politikai és globális ökológiai rendszerrel Problémáikat okozza is, elszenvedi is a politikai rendszer idıvel kénytelen alkalmazkodni a gazdasági realitásokhoz! Kérdései: Milyen mértékben kormányozható a nemzetközi kapcsolatrendszer? A folyamatok kiszámíthatósága, a beavatkozással járó kockázat? Rend, véletlenszerőség, determinált káosz? Két nézet: -kiszámíthatóság, vagy: -determinisztikus káosz 4 2

3 Az államok kategorizálása: földrajzi adottságok, természeti tényezık: pl. Európán kívül: a tenger melletti fekvés = magasabb GDP fejlettségi szint a GDP/fı érték alapján világátlag 8200 USD (PPS:9700) USD ENSZ, Világbank, OECD kategorizálása A lakosság száma: (6,6 milliárd fı, 2007; 7milliárd: 2011-ben!) Kína, India> 1MRD fı 8 ország> 100 millió fı az országok 80 %-a: 10 millió fı alatti, 50 %-a 5 millió fı alatti Átl. népsőrőség 47 fı /km 2 de Macao: fı/km 2 ; Mongólia<1 fı/km 2 Az államok szerepe: politikai, gazdasági egységek, önállóság versenytársak vagy együttmőködı partnerek hatalmi tényezık a nemzetközi viszonyokban vevık és eladók a piacon nemzetközi szervezetek alapítói, és tagjai ((WTO, CEFTA, OPEC, ENSZ) 5 Fejlettségi értékelés ENSZ kategóriák: Humán fejlettségi index szerint (HDI) 182 országot rangsorol (HDR 2009, évi adatok, 182 országra) Alacsony HDI= (24 ország 2007-ben, legkisebb érték: Niger 0.34 (Zimbabwe: a becslés nincs benne a 182-es listában, 2010: 49 ország, legkisebb érték: Zimbabwe: 0,140) Közepes HDI = (75 ország 2007-ben) Magas HDI = (45 ország) - Magyarország = 0,879 (43. hely) Nagyon magas HDI = (38 ország, legfejlettebb 2007-ben: Norvégia 0.971) millió fő milliárd USD USD 2009 Népesség GDP GDP/fő Világ Alacsony jöv orsz 846,1 432,2 511 Közepes jöv orsz 4812, , Közepesen alacsony 3820,8 8887, Közepesen magas 1001,7 7318, Alacsony és közepes jöv együtt 5658, , Kelet-Ázsia és Csendes ó-.i térség 1943,8 6353, Európa és Közép-Ázsia 404,2 2591, Latin-Amerika és Karibi térség 572,5 4017, Közép-Kelet és Észak-Afrika 330,9 1062, Dél-Ázsia 1567,7 1700, Fekete-Afrika 839,6 945, Magas jöv országok 1116, , Euro-övezet 327, , Magyarország , OECD által alkalmazott osztályozás Harmadik Világ: alacsony jövedelmű(low income) országok (LIC) 29 legkevésbé fejlett ország (least developed LLDC). közepes jövedelmű(middleincome MIC) 73 ország újonnan iparosodott (newlyindustrialised NIC),11 ország OPEC-tagországok:13 ország. Világbank: GNI/ fő alapján (2010) alacsony jövedelmű(lowincome, LIC) országok: GNI/fő<$995, termelés 10 %-a, a lakosság 64 %-a, közepes jövedelműek(middleincome, MIC): közepesen alacsony jöv. (LMIC )$996 - $3945, közepesen magasjöv. (UMIC): $3946 -$12195 magas jövedelműek(hic): $12195 felett (az ún. Első Világ (First World),+ néhány olajtermelő ország) (Magyarország GDP/fő = $ 15400, GNI/fő= $ 18200) 6 3

4 Globális problémák: túlnépesedés, környezetszennyezés... CO2 kibocsátás, tonna/fı Népesség, 2005, milliárd fı Forrás: WDR 2010 Full Report 7 A hárompólusú világgazdaság 8 4

5 A három centrumtérség 9 A világgazdaság szektorális megoszlása a többi szektorral való kapcsolat is fontos! - Mezıgazdaság: számos korábbi funkcióját átvette az ipar ill. a szolgáltatószektor USA: a mezıgazdaság a GDP-bıl 2%, az agrárium: 20 % - gyáripar: súlya csökken, de nélkülözhetetlen a fejlett szolgáltatóiparhoz - válságágazatok: túltermelés, leépítés (módja és üteme fontos!) - Túltermelés: pl. ruházati és textilipar (agrárszektor is!) - oka: szubvenciók és éles verseny - következménye: kihasználatlan kapacitások (acélipar, polgári repülıgépgyártás, félvezetık, mobiltelefon szolgáltatás) - hatása: globális strukturális válság - megoldása: két alternatíva: - kevésbé hatékony kapacitások leépítése, elbocsátások - globális szerkezetváltás a hatékonyság javításával ez globális együttmőködést igényel (kedvezıtlenek a kilátásai) 10 5

6 A világgazdaság szektorális megoszlása GDP %-a, 1999 mezıgazd ipar szolgáltatás Foglalkoztatottak aránya, % A gazdasági szektorok teljesítménye a GDP %-ában, 2009 Mezıgazd. ipar szolgáltatás 1 fıre jutó jövedelem 100% 80% 60% 40% 20% 0% Alacsony jöv orsz Dél-Ázsia Fekete-Afrika Közép-Kelet és Észak-Afrika Kelet-Ázsia és Csendes ó-.i térség Közepes jöv orsz Európa és Közép-Ázsia Latin-Amerika és Karibi térség Világ 70 Magyarország Magas jöv országok 74 Szolg Ipar Mezıgazd 11 A világgazdaság fejlıdési szakaszainak jellemzıi A gazdaság jellemzı vonása Pre-indusztriális, agrár Indusztriális Poszt-indusztriális, tudásalapú Vezetı gazdasági szektor Mezıgazdaság Ipar Szolgáltatás A domináns technológia jellege Munkaerı és termelési tényezı -intenzív Tıkeintenzív Tudás-intenzív A fıbb fogyasztói termékek Élelmiszer és kézmőves termék Ipari termék Információ és tudásszolgáltatás A fıbb termelési folyamatok jellemzıi Ember és természet interakció Ember és gép interakció Ember- ember interakció A gazd. növekedés meghatározó tényezıje A természet produktivitása (talaj, klíma, biológiai erıforrások) A munkaerı termelékenysége Innováció, intellektuális termelékenység reálgazdaság és pénz/tıke forgalom ( papír-gazdaság ) viszonya (Keynes: kaszinó kapitalizmus ) A pénztıke gyorsabban bıvül, mint az állótıke (biztosítók, nyugdíjalapok tıkéje ) mozgatása (pl. tızsdéken) hatása a világgazdaságra: kedvezıtlen a reálgazdaságra 12 6

7 A világrend jellemzıi: politikai hatalmi viszonyok néhány független állam fıszereplésével Wallerstein: centrum-periféria elmélet. Központi mag: vezetı nyugati államok, Perifériák: koncentrikus körökben egyéb államok függıségben Észak - Dél konfliktus (a gyarmati rendszer szétesése után) differenciálódás, egyenlıtlenség, demográfiai robbanás, nyomor, feszültségek A II. vh. utáni kétpólusú világrend: az 1989-ig szovjet-amerikai ellentét, fegyverkezési verseny Ma: új világrend: a szereplık nagy száma, erıs differenciáltsága USA globális hatalmi központ Az új világrend jellemzıi: i. 207 állam: többségüknél minimális erıforrások, sebezhetı (Magyaro.) ii. Nemzetközi egyezmények, ENSZ: alkalmazkodás katonai annexió helyett iii. világrend a II. világháború után: Szovjetunió és USA katonai szuperhatalom A tömegpusztító fegyverek miatt a verseny gazdasági síkra terelıdik USA és SZU: fegyverkezési verseny terhei: 1980-as évekre Japán és Németország is gazd.-i szuperhatalom lesz SZU szétesése, K- és NY-Németország egyesülése politikai és katonai téren egypólusú (USA), gazdasági téren többpólusú világ (Japán, Németország,...Kína???) 13 A világrend alapvetı problémái a XXI. szd. elején i, Demográfiai robbanás: - várható népességstabilizálódás a XXI. szd. közepére, MRD fı, fıleg a fejlıdı szegény országokban, csak 13-14% a fejlett országokban - Életkormegoszlás: a fejlett országokban nı az idısek aránya, a fejlıdıkben az idısek és a fiatalok aránya is nı (születésszám és élettartam nı) - Urbanizáció, nagyvárosok (2000-ben a föld lakóinak 49 %-a városlakó) 45 város lakossága > 5 millió fı (közülük 34 a fejlıdı világban!) migráció a fejlett országokba - Természeti erıforrások felhasználása gyorsul, környezet pusztulása ii, Ökológiai problémák - a technikai fejlıdés az emberiség életfeltételeit fenyegeti - csak koncentrált nemzetközi együttmőködéssel kezelhetık Riói világkonferencia átfogó program a fenntartható fejlıdésrıl iii, Technológiai fejlıdés az ember képességeit veszélyessé növelte globális együttmőködés nélkül súlyos feszültségek tengerek, óceánok, világőr hasznosítása polgári v. katonai célokra genetikai manipulációk, biológiai hadviselés nemzetközi együttmőködés kell eddig csak a környezetvédelemben 14 7

8 A technikai fejlıdés világgazdasági szerkezeti összefüggései Technika: ismeretek, képességek, folyamatok összessége célja: dolgok elıállítása és mőködtetése kifejlesztése, hasznosítása emberi erıt igényel! Szerepe a gazdaságban: (endogén vagy exogén?) -szabad felhasználását gátolja: a szabadalmi rendszerek mőködése -a gyártmányok a világon mindenütt megvásárolhatók -K+F terjedése: a tudomány nemzetközi összefonódottsága (pl. gyógyszeripar, biotechnológiai ipar, távközlés) -telekommunikáció, információáramlás -globális verseny a technikában kifejlesztı és alkalmazó országok -nemcsak a piaci részesedés fontos, hanem az ellenırzı befolyás is a technikában! A gazdasági növekedés fokozottan tudás- és információigényes képzettség és hatékony információtovábbítás! 15 8